Jánossy nyomán nekem is az a véleményem, hogy van értelme egy elvi (hangsúlyozottan csakis elvi) alapon bevezetni a nyugalmi összenergiát.
Nem tartom érvnek azt, hogy az abszolút rendszer egy a többi rendszer között. Ez a megállapítás ugyanis csupán matematikai séma, semmi több. Maga Einstein mutatott rá, hogy ezek a sémák dinamika nélkül semmit nem érnek. Einstein szerint az erőtan szabja ki a korlátokat, enélkül sokféle, valósággal össze nem egyeztethető modellt lehet alkotni. Egy ilyen ésszerű korlátozó módszer lehet a nulla sebességű vonatkoztatási rendszerre épülő dinamika is. Pl. a Gergő-féle "bizonyítás" is nélkülözte az erőtant, ezért számomra nem bizonyítás, hogy a nulla sebességű rendszer egyenértékű a többivel.
De ezekkel a problémákkal nem kívánok itt foglalkozni, bocs.
Jól látod, ezek az egyenletek csak matematikában egyenlőségek, a fizikában azonban ezeknek se füle-se farka. Metematikailag ki lehet erőltetni ezeket az egyenlőségeket, valójában a newtoni és az einsteini fizika zagyva keverékét adják.
Einsteinnek 40 évébe került, hogy ezt a zagyvaságot elrendezze, és 1946-ban megjelent közleményében végül is feladta a nyugvó és mozgó tömeg fogalmakat (l. Hraskó: Relativitáselmélet). Sajnos az oktatásunkban a mai napig is használják a két fogalmat, emiatt további generációk fertöződnek meg vele. Érthetetlenül félévszázados elmaradásban van az alsóbb szintű oktatásunk.
1. Látom magam előtt szistyu (jogos) következő kérdését, akkor mi az arányossági tényező?
2. Már csak azt kellene kitalálni, hogy mi az energia?
De megtisztelnétek azzal, ha nem magyaráznátok el hogyan kell mérni az energiát.
Nembeszélve arról, hogy a kétféleképpen definiált tömegnek azonosnak kellene lennie, nem keverve, mert 1 álló anyagnak csak egy tömege van, függetlenül a leírás módjától: F/a = m = E/c2--------------> F/a = E/c2
2/a</P>
Hú, mit kapok én ezért.. De átalakítva sem rossz: Ev = FTC2 (jó, jó ezt csak a móka kedvéért)
A tömeget newtoni és einsteini definició szerint lehet megadni.
1.) Newtoni definíció szerint a tömeg arányossági tényező csupán az F=ma egyenlet szerint, vagyis ha a testet gyorsítani akarjuk, akkor a gyorsulással arányosan kell az erőt befektetni, és az arányossági tényező az m tömeg.
2.) Einsteini definíció merőben más: a tömeg egyenlő a test összes energiatartalmával.
Sokan összekeverik a két definíciót, innen ered a tömeg fogalmának a félreértelmezése.
A tömeg nem egy fizikailag létező dolog, az anyagot felépítő elemi részecskéknek nincs tömege, a tömeg tulajdonságot az egymás körül keringő elemi részecskék (=tórusz) tehetelensége hozza létre. Ez a tórusz maga az elektron, vagy a proton, s a keringés okozza az elektron és a proton spinjét. Ebből következik, hogy az elektron és a proton nem elemi részecskék. A foton sem. A neutron két tóruszból áll, egy nagyobb átmérőjű elektron és benne a fánk közepében egy kisebb átmérőjű proton tóruszból. A neutront a benne keringő elemi elektromos töltésegységek tartják össze.
Ugyanúgy mint a lézerfényt. A lézerfény kristályt is ezek az elektromos töltések tartják össze.
