A szőlő ízét nem csak a muskotályosság adja, hanem a különféle zamatanyagok (savak, cukrok) összhangja. Ebben pedig a saszla nagyon jó, sok muskotályossal ellentétben. Ha nem így lenne, akkor legelnénk egy kis füvet, és ennénk hozzá kanállal cukrot, meg innánk rá bodzateát a muskotályosság kedvéért, nem kínoskodnánk a szőlőtermesztéssel.
Azt azért én sem mondanám, hogy egyértelműen a legjobb ízű szőlő, de mindenképpen finom, ha be van érve rendesen.
Ja, ha már felmerült: ha bodzaszörpöt csinálunk, és vigyázatlanságunk folytán elkezd erjedni, akkor borhoz öntve finom muskotályos bort kapunk. Borversenyre inkább ne nevezzünk vele, de alkalmilag, friss fogyasztásra megteszi.
Nekem is, ha jól számolom 5 tőke Eszterem van, (sokáig nem tudtanm milyen fajtáju is lehet), már le kellet takarítani, mert a darazsak mid elhordták volna. Idén nagyon sokat termett, és nagyon édes is volt, nem véletlenül támadták a darazsak.
Enyhe labruska felütés ugyan van az ízéban, de ez inkább jót tesz neki.
Akárkinek kínálom, tetszik nekik.
A kicsi megmaradt hagyományos szőlőmbe, amibe már nem akarok befektetni, a hiányokba simavesszőként szaporítom, mert tényleg ígénytelen, és abban bízom, hogy a filoxera sem bántja, lévén rezisztens fajta.
Én tervezem, hogy beszerzek néhány Csaba gyöngye oltványt, mert ebből a fajtából csak egy tőkém van. Azt hiszem ez a kedvenc csemegeszőlőm, külön előnye, hogy a legkorábbi fajta. Nem sok jobb ízű szőlő van ennél (ha van egyáltalán).
Nékem az Eszter nevü csemegeszőlő nagyon bevált nem kényes a permetezésre aránylag korán érik a Csabagyöngye után . Hosszúcsapos metszésel nagyon bőven terem. Számomra nagyon finom. Persze nem vagyunk egyformák.
A Saszláról: ha valaki mostanában tervezi csemegeszőlő ültetését és nincs túl sok helye, de finom, ízes szőlőt szeretne, akkor semmi esetre se gondolkodjon a beszerzésén!!! Tényleg csak amolyan íz nélküli, édes szőlő (annyi írható a javára, hogy - legalábbis a saját tapasztalatom szerint - megbízhatóan, sok fürtöt hozva, minden évben bőven terem: idén is leszedtem a fürtök felét, ugyanúgy, mint az Anita esetében - ezeken is, és még néhány másik fajtán is vesszőnként két fürt...).
A Passatuttiról a Szőlőfajták c. könyvemben van leírás (Tóth Imre, Pernesz György, Mezőgazda kiadó). Muskotályosnak írja! Nem biztos, hogy nem szerezném be, ha tudnám.
Egyre több ismerősöm nyilatkozza, mikor csemegeszőlőről van szó, hogy ha lehet, inkább a muskotályos szőlőt választaná, olyant adjak neki...
Lehet, hogy beszerzek néhány "ízes" fajtát (ha tudok)? :-) Szerencsére van néhány.
Köszönöm az infókat! Olvastam már a Damaszkuszi sárga megnevezést, de a neten semmi érdemlegeset nem találtam róla.
A szomszédomnál most érik a Turán, ami ugyan borszőlő, de csemegeszőlőnek is kiváló. Nem csoda, hisz a Csaba gyöngyéből származik többek között. Tényleg finom.
Én meg egy állítólagos Csaba gyöngyét vettem a helyi kertészetben. Még nem terem, úgyhogy nem tudom milyen fajta lesz, de a leveleit elnézve hót szentség, hogy nem Csaba gyöngye.
Mindegy, pár vesszőt dugványoztam nagyanyám tőkéjéről, 2 sikerült. Igaz, hogy európai gyökerűek, de legalább biztosan tudom, hogy milyen fajta. A kertészetekben nem bízom.
A legrosszabb az, hogy csak évek múlva derül ki a turpisság.
Igen, én is erre gondoltam. A nagyszüleimnél 50-80 éves egészséges tőkék vannak, sosem voltak harmatgyökerezve (még csak nem is hallottak erről a műveletről).
Nem nagyon hiszek én ebben a harmatgyökerezésben. Meg az 50 éves, harmatgyökerezetlen, egészséges szőlőim sem.
A szőlő azért fejleszt harmatgyökereket, mert ott nő a gyökér, ahol nedvességet és tápanyagot talál. Ha lent nincs, akkor kénytelen fent. Ha a harmatgyökeret levágjuk, akkor a lenti gyökerek is felfelé fognak növekedni, hogy átvegyék a harmatgyökér funkcióját. Ahogyan a harmatgyökér is elkezd lefelé is növekedni, ha a lenti gyökerek elhalnak.
Kizárólag ekézett/rotált területen van értelme a harmatgyökerezésnek, hogy vastag gyökereket ne szaggasson el az eke vagy a rota.
"A harmatgyökéren élő tőkék nyáron nem jutnak elég nedvességhez, ezért nem fejlesztik ki, nem érlelik be a fürtöket."
Lehet, hogy rosszul értelmezem a szöveget, de nekem ebből a mondatból az jön le, hogy nyáron a harmatgyökeresek öntözés nélkül nem teremnek jól. Vagy félreértettem valamit?
Vagyis rendszeres öntözés mellett is gond a harmatgyökér?
Hopp, megtaláltam. Úgy vettem ki Bálint gazda szavaiból, hogy a harmatgyökerek csak akkor okoznak gondot, ha nincs rendszeresen locsolva a szőlő. Nagyobb ültetvényeken például.
Nem nagyon tudsz túllépni ezen a filoxéra dolgon, van energiád az biztos. De, nem jó, ha ennyire megrekedsz egy dolognál!
Szerintem a mostani dugványteleped hagyd ott ahol van, a gyengéket dobáld ki, a szépekből meg nevelj gyalogtőkéket, hogy legyen majd oltóvessződ. Ahova meg ezeket ültetted volna, tavasszal rakjál sima dugványt direkttermőből vagy a talajodra való alany vesszőjéből. Rögtön a helyére!
Ha locsolod és jó lesz az idő következő tavasszal zöldre-fás oltással átolthatod őket a kívánt fajtákra. Ídőt nem igen vesztesz vele,
és olcsó is. És fogadd el a kudarcot is. Még egész jól ki tudsz jönni belőle, ha tovább erősködsz akkor évtizedes nyűgöt veszel a nyakadba.
De ez csak az én véleményem. Ha rám hallgatsz, azt csinálsz, amit akarsz!
Kérdésem lenne: az alábbi leveleken a kis fekete foltokat mi okozza? (Én perzselésre gyanakszom, kicsit meleg is volt a Thiovithoz, mikor július végén kiszórtam, de lehet, hogy nem az, ezért kérdezem.)
A gyökerek felső része meg - ahogy minden könyv írja - nem képes kielégítően táplálni a növényt. Ezért is fontos a harmatgyökerek levágása évente, mert termő szőlőben sem jó, ha a felső rétegből szedi a növény a tápanyagot (elég egy olyan év, mint az idei, s ki is száradt a tőkéd), s így arra tudjuk kényszeríteni, hogy mélyre menjen. Ha az ember nem csak 3-4 évre ülteti a szőlőt (mondjuk dísznövénynek), nem csinál ilyet.
De ezt nálam okosabbak is megírták már neked, mikor ugyanitt korábban kérdezted. :-)
(Ne haragudj, nem megbántani akarlak, de újra és újra ugyanoda jutsz, hogy valamit elnéztél, elrontottál, s most azon küzdesz, hogy lehetne valamit mégis megmenteni belőle. S van olyan, hogy nem igazán lehet.)
Szerintetek mi van akkor, ha valaki európai gyökerű szőlőt ültet olyan talajba, aminek csak a felső 50 centije homok? Így pár év alatt le fog érni a gyökere a homokrész alatti kötött talajba és filoxérás lesz. Viszont csak a gyökér alsó része. Ez azért más, mintha a teljes gyökérzet az lenne.
