Ez nem igaz. Egy-egy kutatóhelyen a főnök lehet zsarnok, nehezen tűrheti az ellenvéleményt, és ez megkeserítheti egy fiatal kutató életét, de a jó ötleteket nem lehet elnyomni. Minden folyóirat olyasmit akar közölni, ami nagyot szól, és csak az szólhat nagyot, ami új, ami szembe megy a "konformista nézetekkel". Emberek kisérleti eredményeket hamisítanak azért, hogy újat mondhassanak. Persze az újnak meg kell felelnie a tudományosság követelményeinek.
"...az összehasonlító nyelvészet eléggé el nem ítélhető módon elzárkózik a hangutánzó szavak fejtegetésétől..." --------------- "A szemantikai kérdések vizsgálata azonban sohasem tartozott a finnugrisztika preferált területei közé." Keresztes László/Debrecen ----------------------------------------- Van még valami "érdekesség"?...
..."De ezt csak zárójelben, mert a tudományos kutatás szabadsága valóban nem volt korlátozva -...."
Hogyne, végül mindenki azt kutat, amit akar. Azonban aki porondon akar maradni, az az aktuálisan "elfogadott ", irányadó elméletet vallja és ennek igazolására terves kutatásokat. Próbálj meg csak egyszer szembemenni a konformista nézetekkel.....
"Ennek a hamis elméletnek a càfolatàra a két hàboru közötti (ujra szabad) idöszakban végre megindulhattak a kutatàsok (föleg India és a török, majd a sumer nyelv irànyàba), azonban késöbb (II.vh. utàn) ez a kutatomunka elakadt (csak az emigràciòban folytatòdhatott), mert a kommunista diktaturànak sem volt érdeke, hogy az igazsàg napvilàgot làsson; ez is a dogmàkkà kövesedett hamis elméletet pàrtolta inkàbb."
Hát ez nem így volt. Aki a Horthy-korszakot "újra szabad" időszaknak gondolja, annak történelmi ismeretei rendkívül hiányosak. De ezt csak zárójelben, mert a tudományos kutatás szabadsága valóban nem volt korlátozva -- ahogy természetesen a Monarchia idején sem. Éppen ezért a finnugor nyelvrokonság a tudományos életben abszolút hegemón nézetté és az iskolázott rétegek műveltségi közkincsévé vált. Míg a Monarchia idejében tudományon belüli ellenfelei is voltak a finnugor elméletnek + a művelt közvélemény sem fogadta egyöntetű lelkesedéssel (Arany János is berzenkedett ellene), a két háború közötti időszakra a tudományos vita eldőlt és egyszerűen nem maradt épeszű tanult ember, aki nem fogadta el tényként a finnugor nyelvrokonságot. A délibábos nyelvészkedőket az egyetemeknek a közelébe sem engedték. Ezek közönsége a hat elemis szélsőjobboldali, nyilas csürhe volt. Ennélfogva a második vh után semmiféle kutatómunka nem akadhatott el, mert olyan előtte sem folyt. Az emigráció hibbant szumirmagorológusai meg egyszerűen a zsidók elleni háborút folytatták más eszközökkel.
Félek, hiába nyüstölöd Roburt a szellentés Fu módszertanú megfejtése tárgyában, uis az összehasonlító nyelvészet eléggé el nem ítélhetó módon elzárkózik a hangutánzó szavak fejtegetésétől és a belőlük levonható "mélyreható" megállapításoktól. Ha valóban nem hagy nyugodni a dolog, hogy akkor most a magyarok úgy durrantottak-e, mint a sumérok, vagy inkább úgy, mint a gaz akkádok, avagy egészen különlegesen és egyedien, ahogy senki más emberfia nem durrant a világon, akkor fordulj Retlaxhoz, ő a hangutánzás itteni szakértője:-))
"Sajnos még a Történelem- és Nyelvtudomànyok sem mentesek a politikai irànyitottsàgtòl szerte a vilàgon, de föleg kis hazànkban."
Semmilyen társadalomtudomány nem mentes - na, nem a politikai irányítástól, mert ez csak diktatúrákra igaz - a változó interpretációktól, amelyeket erősen befolyásol a szerző világnézete, az, hogy melyik iskolához tartozik stb., de ha próbálunk a tudomány keretei között maradni, akkor a politika, pláne a pártpolitika itt nem játszik. Az alterok zöme 20 év után is a bolsevik áltudománnyal vitázik nagy garral, amellyel legfeljebb iskolai tanulmányai során találkozhatott, ha elég öreg, és tettenérhetően nem ismeri sem a magyar nyelvészet, sem a történelem újabb eredményeit, hogy a nemzetköziről már ne is beszéljünk (igazából inkább 50 év az a 21, mert a legdurvább sztálini-rákosista évek után egyre inkább létezett független tudományosság, még ha nem engedték is be a közoktatásba és a népszerű ismeretterjesztésbe)
Tehàt nem paranoiàs jel ha valaki emlékeztet arra, hogyan és miért született meg ez a fu. szàrmazàs-ösnyelv elmélet, milyen történelmi szintéren, politikai célokkal (egy olyan elmélet, aminek sem ösgesztàinkban, sem népi hagyomànyainkban semmi nyoma nem volt soha!). Ennek a hamis elméletnek a càfolatàra a két hàboru közötti (ujra szabad) idöszakban végre megindulhattak a kutatàsok (föleg India és a török, majd a sumer nyelv irànyàba), azonban késöbb (II.vh. utàn) ez a kutatomunka elakadt (csak az emigràciòban folytatòdhatott), mert a kommunista diktaturànak sem volt érdeke, hogy az igazsàg napvilàgot làsson; ez is a dogmàkkà kövesedett hamis elméletet pàrtolta inkàbb. S érdekes mòdon ehhez a demokratizàlodo rendszer irànyitòi is vàltozatlanul ragaszkodnak. A gondolkodò ember kénytelen föltenni a kérdést: vajon miért?"
Érdekes, ahogy a komcsikat simán egy kalap alá veszed a Habsburgokkal. Mégis, milyen közös érdekük lehetett ezeknek? Arról nem szólva, hogy ez az összeesküvés elmélet azon a hamis állításon nyugszik, hogy a Fu nyelvrokonság tana kizárólag nálunk keletkezett, itt művelik, magyar politikai befolyás alatt. Ami piszkosul nem igaz, hiszen a FU nemzetközi tudományos elfogadottságot élvező, az egész világon művelt diszlipcina. És hát messze nem csak a magyar nyelvről szól. A német, svájci, finn, angol, francia, orosz nyelvészek mind összeesküdtek ellenünk?
Nem tudom, hatással lesz-e rád az az érv, hogy gesztáink, mondáink értelemszerűen magyarok, tehát a Fu nyelvcsaládból való kiszakadásunk után jóval később keletkeztek, és értelemszerűen a magyar nyelvről és népről mint önálló, független entitásról emlékeznek meg. Soha nem fogom megérteni, miért elfogadhatatlan még a gondolata is, hogy a magyaroknak - ugyanúgy, ahogy mindenki másnak - voltak elődei.
Na akkor ezen 'DUR' ""szógyökről"" (na jó legyen csak szótő) döntsd már el kérlek Kedves Robur, hogy vajon valljon sumert, magyart, törököt, FUrát .............(valahány név a naptárban) .........hottentottát, avagy váljon sumerré, magyarrá, törökké, furává.....(valahány nép nyelvévé a naptárban).... hottentottává!
Na!?
Naná!! Dönts a FUra mószertan szerint végre!! ;-)
Ezt csak azért böffentettem büffentettem ide nektek egy gyorsétkezde büféből, mert leülni látszik a (tipp) topp pikk unk.....
Hallom amit látok, s ha látom rögtön hallom ám, még ha az egy halkan súgó hallomás. Kimondod a szót, s látom azt éles belső képben, még nem tudjuk miképpen, de az nem éppen halovány. ;-)
Asztal???? Bench?? 1718-ból? Vicces a dátum is, mert ez régebbi eredetű és nem is magyar.
buffet (n.)
"table," 1718, from Fr. buffet "bench," of uncertain origin. Sense extended 1888 to "meal served from a buffet."
buffet (v.)
c.1225, from O.Fr., dim. of buffe "a blow," probably (???????) echoic of the sound of something soft being hit. (csak és csakis is!!!! kognitív hallóhellóhálózat a nyelvek egyvelege)
Az asztalnál ülök. Gyorsan eszem. Sok levegőt nyelek. Két oka lehet ennek. Vagy sietek vagy mert hamm bekapom, hamizom, hammolom, habzsolom finomsága miatt az ételt, az éltető élelmet.
Emlékeztek a Marco Polo sorozatra? Ő illedelmesen megköszönte az ételt, miközben bökdöste tolmácsa, hogy...... itt még az ősforrásbeli udvar nélküli nyelv él. S Marco miután tolmácsa megmutatta, mit is kell neki udvariatlanul tennie, hát biz büffentett, böffentett, egy nem éppen jólsikerült csendeset. De azért ez az asztalnál (nem beszélte jól még a nyelvükét??) örömet okozva dícséretet jelentett. Biztosak lehettek, ebben az őszinte """szóban"". Ízlett esetleg a második eset szerint az étel. :-)))))))))))
Na ez az a (szeves???) szemlélet, mely FUra és egyáltalán nyelvcsalárdosdi alapon
teljességgel érthetetlen.
De odamegyek egy egyszerű tanulatlan emberhez (egyesek nagyon megvetik Őt, akár csak sokszor engemet), és röhögve, rötyögve dícsérgetve ezt mondja: "Tényleg!! Igazad van. Én erre sosem gondoltam volna!"
Nem érted ezt a nyelvet.....(még) ezt a nyelvet. (Gondoltam) A FU elmélet hadakozó hívei értik-e pl. az átvételek mechanizmusait??? Nem bár, de megelégszenek egy """egyszerű"" átvétellel, s ezáltal finngi, lengő csingilingi jingle bell lingő, langó, language fogalmuk sem lesz e nyelvről, s biz egyáltalán a nyelvekről sem... mint élőn szervesen épülgető vallósságról.
De legfőképpen a szavak teljességgel visszavezetett (KÖZÖS!!!!) eredetéről.
A FU eredetnek az a hátránya, hogy ...................... csak na!!!
Nekem ezért sem tetszik. (Csak hogy a témánál maradjunk. Tém én persze másként is (alaposabban is), de egyelőre csak ilyen vittszeskedve lehet.
Ami nem is baj.
Székely mondás:
"Az annyi bal(j)nak, annyi bal(j)a van, hogy annyi bal(j) legyen.!"
Ahogy a hsz.-od mutatja, inkab te "tekeregsz...", hogy eronek erejevel felul maradj.
Jobb lett volna hallgatnod, mert egy egyszeru beiras miatt, most hirtelen es szokasodhoz hiven, atcsaptal egy szemelyes tamadasba, mert rosszul ertetted azt a par betut.
Sugalt a lufusz, ott az iras, de nem ertetted, mirol szol a nota.
Na, fejezzuk be itt es most, mert hulyeseggel nem erdemes foglalkozni.
A sumer szo't babiloni iratrol szedtek le, ennyit mond az iras.
Ah, bon? Hàt ha ez igy van, akkor viszont szvsz a nyelvészeknek inkàbb a Tudomàny rovatban, esetleg a Magyarulez-ben kellene "okitani" a jàmbor mûkedvelö népséget. De ha ez a topic a Polidiliben talàlhatò, annak biztos megvan az oka. Mint ahogy meg is van. Sajnos még a Történelem- és Nyelvtudomànyok sem mentesek a politikai irànyitottsàgtòl szerte a vilàgon, de föleg kis hazànkban. Tehàt nem paranoiàs jel ha valaki emlékeztet arra, hogyan és miért született meg ez a fu. szàrmazàs-ösnyelv elmélet, milyen történelmi szintéren, politikai célokkal (egy olyan elmélet, aminek sem ösgesztàinkban, sem népi hagyomànyainkban semmi nyoma nem volt soha!). Ennek a hamis elméletnek a càfolatàra a két hàboru közötti (ujra szabad) idöszakban végre megindulhattak a kutatàsok (föleg India és a török, majd a sumer nyelv irànyàba), azonban késöbb (II.vh. utàn) ez a kutatomunka elakadt (csak az emigràciòban folytatòdhatott), mert a kommunista diktaturànak sem volt érdeke, hogy az igazsàg napvilàgot làsson; ez is a dogmàkkà kövesedett hamis elméletet pàrtolta inkàbb. S érdekes mòdon ehhez a demokratizàlodo rendszer irànyitòi is vàltozatlanul ragaszkodnak. A gondolkodò ember kénytelen föltenni a kérdést: vajon miért?
Nem különösebben érdekes, de kicsit bosszantó, hogy tekeregsz, mint a fába szorult féreg. Én ennyit állítottam: "Az Old Babylonian akkád, és nem sumér." Ezt azért tartottam megjegyzésre érdemesnek, mert te azt sugalltad, hogy az Old Babylonian sumér. Az ékirás meg bonyolult, én nem értek hozzá, ahogy a sumér vagy akkád nyelvhez sem. Te viszont az képzeled, hogy egy ékjel-jegyzék vagy sumér szótár olyan, mint a szlovák-magyar zsebszótár. Hát nem.
Huh, ehhez a hsz-edhez csak most jutottam el. Hogy te milyen arrogáns vagy új fiúként! A "hangzatos nickek" évek óta írnak ebbe a topikba, úgy is fogalmazhatnék, hogy te csatlakoztál önként és dalolva egy fórumhoz, így hát próbáld meg elviselni és megtűrni az "őslakókat", ha egy mód van rá.
Abani, a legmélyebb tisztelettel: legalább ötödször olvasom tőled, hogy "nem érdekel a véleményed/véleményetek". (Arra, felteszem, igényt tartasz, hogy a te véleményed érdeklődést keltsen.) Akkor minek vagy itt, egy vitafórumon, ha nem érdekelnek a tiednek ellentmondó vélemények? Tudtommal vannak belterjes körök is, ahol csak a meghívott és már "bizonyított" eszmetársak vannak jelen, és ahol sem Zoro, sem Edice, sem ÁJ nem zavarná köreidet. Ám neked valamiért az a programod, hogy kitessékeld innen a számodra "érdekteleneket". Ez nem fog menni, tehát marad az, hogy kénytelen leszel szélesíteni az érdeklődési körödet:-))
"Elvitáztok" egymás mellett:-)) Te a politikai nemzet meghatározását írtad le, a vitapartner a nemzet köznyelvi értelmezésével vágott vissza. A "nemzet" szó etimológiája nem játszik, bár a középkor óta használták, csak éppen más értelemben. Mai értelmét csak a XVIII. sz-ban nyerte el, a legmaibbat meg Trianon után. Konnotációkkal terhes szó, na:-))
(Zárójel: igaz, hogy a "homo Sovieticus" kifejezés Brezsnyev alatt élte fénykorát, de nem a nevezett elvtárs használta, hanem a disszidensek. Nem vagyok szovjetológus, de úgy rémlik, nemzetiségekről, és nem nemzetekről beszéltek a Szu-ban, és nálunk is. Aztán Kádár, a mi kis Nagy Sándorunk elvágta a gordiuszi csomót: se nép, se nemzet, se nemzetiség, hanem "lakosság". Ebbe kössön bele valaki!)
A görög filozófia vezette be az ész és értelem fogalmakat először (nem mintha addig nem lett volna, de ők határozták meg.) Az ész valamilyen új dolog, jelenség, elmélet gyors felfogását, teljes megértését jelentette. Fő ereje az analitikus gondolkodás volt. Az értelem a jelenségek összefüggésének, kölcsönhatásának, vagyis a teljességnek az átlátását adta az embernek, elsősorban a szintetikus gondolkodásra támaszkodva. --------------------------------------------- Mi az analitikus gondolkodás? Problémamegoldó gondolkodás. Vagyis algoritmikus gondolkodás: ismétlődő eljárások (algoritmusok), amelyeket lépésenként hajtunk végre. Minden tervszerű, átgondolt tevékenységünket algoritmusok mentén éljük, végezzük.
A gondolkodó tudatában van a lépések sorozatának
A gondolkodó tudatában van a meglévő információinak és a végzendő gondolkodási műveleteknek
Aki viszont csapong, annak vagy bejön valami, vagy nem.
A popperi felfogás meg ott téved, hogy van amikor nincs mit cáfolni. (...ha már filozófia...) Egy teljesen új dolog feltalálása, ami előzmény nélküli, nem ad okot rá. A cippzárnak nincs elődje, (a gomb, stb. nem az), funkcióját tekintve egy másféle megoldás egy problémára, de nem cáfolat. A nyelv, a szókészletével adott. Önmagából megfejtendően diktálja a szabályokat. Ha valaki azonban egy rész-szabályt akar ráhúzni az egészre, az félreviszi a valóságtól önmagát. (Nameg a közönséget is. A tévedés be nem ismerése pedig pszichológiai eset...) (A sandaságról, a csalásról nem is beszélve, amikor bizonyos szempontok überelik még a finnugor rokonságot is. Lásd a kosár esetét, amit szlávnak nyilvánítottak, (ki tudja mi okból...), holott a többi finnugornak mondott nyelvben is jelen van.)
Akkor lehet, hogy a japán akadémia megkeresését kellene viszonozni, ami anno történt meg, amikor elvitték tőlünk a Kodály módszert, és ugyan teljesen máshogy használják, mint mi, de működik a dolog. :)
Valahol itt kellene elindulni, szvsz. az elméletet nem tagadva, hanem izgalmas újdonságokkal továbblépve, a lehetőségeket feltárni.
A többségi tudományos álláspont ma az, hogy az ural-altáji elmélet a nyelvrokonságnak a finnugor vagy indoeurópai típusú viszonyokhoz hasonló értelmezése szerint nem fogadható el.
Én személy szerint termékeny elméletnek tartom, amennyiben a "rokonság" metaforával jelzett viszonyrendszeren kívüli, más természetű, de rendszerszerű összefüggéseket tárhat fel. Ha jól vagyok informálva a dologban, akkor voltaképpen az ural-altáji nyelvhasonlításnak a metaelmélete hiányzik, azaz nem tudjuk, milyen elméleti keretbe illeszthetők helyesen a felismert rendszerszerű összefüggések, hogyan modellezhetők azok a kapcsolatok (érintkezések, egymásrahatások, leszármazások stb.) amelyek valóban felsejleni látszanak.
Már fel vannak állítva, és Arisztotelésztől Karl Popperig és tovább nagyon sokan dolgoztak rajtuk. Te is megteheted, természetesen cáfolásra, azaz egyéb állításokkal való összevetésre alkalmas módon megfogalmazott észrevételekkel.
Hát... Az uráli altáji elmélet nem tagadja a finnugort... Kivülálló szemmel majdhogynem szélesebb kutatási térnek tekinthető.
A párhuzamra - azaz a piramisépítésre utalva: Az egyik jelenlegi elmélet szerint sem lehet egy ember élete alatt ilyen precizitással felépíteni...
Persze a nyelvészet nem annyira technicista dolog, tehát ilyenirányú nyomás nem nehezedik a kutatókra... :)
Ugyanakkor tudható, hogy amikor a nyelvháború dúlt, akkor éppen aktuálisan a keleti rokonság volt elítélendő - legfőképpen azért, mert akkoriban a nemmel rendelkező nyelveket tekintették felsőbbrendűnek. Kicsit vicces, nem?
Könnyű valamit tagadni, ami hited szerint nem igaz, s hinni abban amit igazabbnak betudsz. A mai és persze a múltbéli, és egyáltalán a mindenkori emberi lét és élet - legyen az tudás (tudomám), vagy hit (vallásosság) - gyakorlata azt mutatja, hogy a többség ki szavaz erről és szájalva szájjal szajkózva erről, már semmit sem tud önnönmaga magjából, csak egyre jobban hisz, mert sokan hisznek abban, és azokban amit mások megint csak mást másolva náluknál nyilván okosabbaktól, de egyre többen megtudnak és elhisznek.
(Ember legyen a talpán, aki e hímzett hímes-hámos körmondatból a lényeget kihámázza! .-((()
Mindenesetre ebből a nézőpontból a tudomány is hit, és biz valahol a hit is tudomány. A különbség talán az (és ez csak az egyik és sok-sok az azonosság is!!), hogy mintha mindig a belülről fakadó piciny egyéni magból feltörő, az aktuális emberi tudástól sosem teljesen elszakadó hit (mindenben hívés örök kétségekkel, kétségbesés nélküli hit sosem elvesztése a dolog nyitja, a kulcs a zárba, mi a titkokat belülről és kívülről, ide-oda nyitja) fejlesztene még újabb és újabb tudásokat, míg a tudás hite meg ...... (a fene se tudja, zabla, mi a szabályokat szabja, de védi is a lassan szépülő épületet, a nagy összeomlásoktól (???????????????))
(Ez meg a másik, de csak úgy dőnek a gondolatok, majd eldőlnek..... ;-)
Én a nevekkel és az ebből összerakodó, rágódó, egymással minket összeragasztó, minket embereket főleg és legjellemzőbben is nyelvi alapon ragaszkodóvá tévő nyelvek eredetével (mai történelemszemlélettel ez maga a nacionalizmus, mely vallási oldalról meg már egymással hadakozó gyilkoskodó internacionalista formákat ölt) már csak így vagyok:
Mottó: Nem azt mondom, amit tudok, hanem amit kívülről hallok s látok s érzek és érzékelek (értek???). (Megjegyzés S hanghoz: ez most biztos, hogy mismással hangzó???) S onnan KÍVÜLRŐL ám elsősorban, s egyáltalán nem innen belülről, hol megtalálom mindazt, amit ezidáig a tudomám talán hijján valaminek, hiába is és ezáltal hibáról-hibába esve keresett (magyar nyelv eredete, csak az egyik példa a sok közül). Azt gondolják az igazságuk gondját gondosan gondozva (vádva-védve???), hogy már mindent, pedig csak még keveset tudva tudván viselhetik és értik is a valóságot.
(Újabb értelmezési próbatétel volt......;-))
És megint csak:
Ez pl. lehetne egy etimológiai alapvetés nóta, legalább is az én szemléletem szerint a teremtészet és az ember és nyelveinek viszonyára. Mint afféle ősi szerelem a teremteni is képessé válható tanítvány és a teremteni még mindig, mindég a lehető legjobban képes tanító közt?? Avagy? Isten-ember, avagy ember-isten??
"Hogyan mondjam el neked, amit nem lehet, mert szó az nincs csak képzelet"
És láss csodát! Ez a rám is sózott adomány, a miénk embereknek szánt-szándékkal juttatott ősi, tudásunkhoz mérten végtelen gazdag adománk???
Ugye nem zavarja a tudomámosokat, hogy mondákatl mondok mondatokban, őrég régi regékkel regélek, és biz az sem, hogy igy adomázok. (A jelek szerint egyre kevésbbé... (Köszönöm))
