Keresés

Részletes keresés

tuto1 Creative Commons License 2009.02.19 0 0 1388
tuto1@citromail.hu a helyes cím, az előzőt elütöttem
tuto1 Creative Commons License 2009.02.19 0 0 1387

Hali!

 

Segítség kellene arány számitás, %, oldatkészítés, témában. A kérdések egyszerűek, de régen tanultam, bizonytalan vagyok benne. Néhány kérdést meg tudok oldani, abban csek ellenőrzés kellene. E-mail-ben elküldeném a kérdéseket........

 

turo1@citromail.hu 

egy mutáns Creative Commons License 2009.02.09 0 0 1385

2. sor: 1101:  1x8 + 1x4 + 0x2 + 1x1 = 13 óra

3. sor: 1: 1x1 = 1 perc.

A másodperc 37, már korábban volt.

 

Ha jól értelmezem a példát, és nem néztem vagy számoltam el valamit.

 

1m

Előzmény: Törölt nick (1384)
egy mutáns Creative Commons License 2009.02.09 0 0 1382

Alighanem a következő:

valamelyik sorban ami LED világít (kék), az 1- et, a többi 0-t kap.

pl. a 4. sor: 100101.

A megfelelő számokkal a hozzájuk rendelt értéket szorzom, és a kapott tagokat összeadom:

1x32+0x16+0x8+1x4+0x2+1x1=37. Ez 37 másodperc.

A többi hasonlóan. Ahol nincs LED, az 0.

Mintha a világító LEDek 2-es számrendszerbeli számot mutatnának.

1m

 

Előzmény: Törölt nick (1380)
VTomi90 Creative Commons License 2009.02.08 0 0 1379
Köszi a segítséget!
Igen, sikerült megcsinálni őket. :)

Üdv,
V. Tamás
elsoszulott Creative Commons License 2009.02.08 0 0 1378
"Határozd meg a kifejezések legbővebb értelmezési tartományát!"


3 "bizderga" van amire kell ügyelni:

-páros gyök alá ne pakolj negatívat
-0-val ne ossz
-logaritmus alapja és argumentuma pozitív, alapja nem egy

Számolgatni Neked kell, 2-odfokú kifejezést tudsz kezelni trig. függvényeket ismered.
(Kicsit önsegélyező klubnak tűnik tudom, de mis is lusták vagyunk ez a helyzet:))



20*16^x+20*25^x=41*20^x (olld meg a valós számok halmazán)

Elosztod 20-al
16^x+25^x=41/20 *20^x

osztod 20^x-el, ekkor

(4/5)^x + (5/4)^x =41/20

a:=(4/5) ^x ez a-ra 2odfokúra vezet (a-val szorzás után), megoldod. Másodfokúnak egyik gyöke lesz a 4/5 innen expo szig monból x=1 jön másig gyök 5/4 innen ugyanúgy adódik a (-1)
Előzmény: VTomi90 (1375)
elsoszulott Creative Commons License 2009.02.08 0 0 1377
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9092903&la=87225800
Előzmény: sashimi (1374)
sashimi Creative Commons License 2009.02.08 0 0 1376
|AB|=2 gondolom |A-B|=2 akart lenni, csak a backslash nem latszik.

Rajzolj fel egy krumplis abrat es irdd be az egyes darabokba, hosz mi mekkora.
Előzmény: VTomi90 (1375)
VTomi90 Creative Commons License 2009.02.08 0 0 1375
Sziasztok!
Megint jelentkezek pár újabb, számomra nehéz feladattal. Íme "ők":

1.
20*16x+20*25x=41*20x (olld meg a valós számok halmazán)

2.
Határozd meg a kifejezések legbővebb értelmezési tartományát!
a: [lg(2x2-x-1)]/[gyök(-x2+3x+10)*cosx]
b: [gyök(|x2-6x+8|-1)]/[gyök(10x-x2)]

3.
Tudjuk, hogy |A∩B|=4, |AB|=2, |AUB|=9. Mennyi |A| és |B|? (Az |A| jelölés az a halmaz elemszáma.)

Előre is köszi a segítséget!
Üdv,
V. Tamás
sashimi Creative Commons License 2009.02.08 0 0 1374
Adj egy linket, akkor rapillantok.
Előzmény: elsoszulott (1373)
elsoszulott Creative Commons License 2009.02.08 0 0 1373
Egyik barátom fölvetette, hogy valós számokat növekvő sorrendbe állítani sem lehet lineáris időben; ennek fényében Matematika-feladat topicban kitűzött feladatom abban a formában lehet, hogy megoldhatatlan, ha valaki hozzáértő rápillantana a feladatra és véleményezné azt nagy örömmel fogadnám.
Gergo73 Creative Commons License 2009.02.08 0 0 1372

Sajnos f' oszcillációjának határértékéről, hogy miért nem beszél

 

Azért, mert nincs szüksége rá a bizonyításban. Ugyanis az f'-be helyettesített tau-t meghagyja, csak a g'-be helyettesített tau'-t és a h'-be helyettesített tau''-t cseréli le tau-ra. Ha úgy bizonyítana, hogy mondjuk mindhárom pontot a számtani közepükre cserélné le, akkor mindhárom oszcillációról kellene beszélnie. Az egy szimmetrikusabb bizonyítás lenne, de mint mondtam nincs rá szükség.

Előzmény: Auréliusz (1371)
Auréliusz Creative Commons License 2009.02.07 0 0 1371
Rendben, és köszönöm, így már kapiskálom. Sajnos f' oszcillációjának határértékéről, hogy miért nem beszél, még most sem értem és biztos van még számos dolog amit tisztázni kellene bennem, de szerintem ennek csak Szeptembertől fog eljönni az ideje.
Előzmény: Gergo73 (1365)
Nautilus_ Creative Commons License 2009.02.07 0 0 1370
>> A Hamel-bázis nem lehet mérhető.

bocsánat, ez nem igaz. De ha mérhető, akkor L-nullamértékű. Továbbá lehet mindenhol sűrű, és sehol sem sűrű is (utóbbi pl. a Cantor-halmaz miatt).

Egyébként, a f(x+y)=f(x)+f(y) Cauchy-egyenletnek eleget tevő függvény definiálása könnyen jön a Hamel-bázisból, ez a midpoint-konvexitás alapja is.
Előzmény: Nautilus_ (1368)
Nautilus_ Creative Commons License 2009.02.07 0 0 1369
>>(f(x+y)/2)=(f(x)+f(y))/2

helyett

f((x+y)/2)=(f(x)+f(y))/2
Előzmény: Nautilus_ (1368)
Nautilus_ Creative Commons License 2009.02.07 0 0 1368
>>Hamel-bázissal és kiválasztási függvényekkel tudsz ellenpéldát csinálni

pontosabban, a Hamel-bázis létéhez kell a Zorn-lemma: független halmazok majorálják egymást, így van maximális. A Hamel-bázis nem lehet mérhető.

Talán arra gondolsz, hogy vannak ún. "midpoint convex" függvények (f(x+y)/2)=(f(x)+f(y))/2. AC esetén ezek lehetnek nem konvexek, és nem mérhetők.

De lehetnek mérhetők is, és ekkor AC nélkül konvexek. Ha folytonosak, akkor pedig pláne konvexek.
Előzmény: elsoszulott (1340)
Gergo73 Creative Commons License 2009.02.06 0 0 1367
Igen, asszem az előbb már pontosvesszőt használtam éppen ezért.
Előzmény: 1man (1366)
1man Creative Commons License 2009.02.06 0 0 1366
Persze. (az 'omega' utáni pont nem a mondat vége, hanem szorzásjel, ezt néztem el).
Előzmény: Gergo73 (1364)
Gergo73 Creative Commons License 2009.02.06 0 0 1365

Még annyit tennék hozzá a rend kedvéért, hogy tau, tau', tau'' nem a Riemann-integrálban szerepel, hanem egy összegben, ami közelíthető egy Riemann-összeggel és az integrál is közelíthető ugyanazon Riemann-összeggel.

Előzmény: Gergo73 (1363)
Gergo73 Creative Commons License 2009.02.06 0 0 1364
Minden bj-hez véges sok ai kell, tehát triviálisan legfeljebb omega; |J| darab omega elemszámú halmaz egyesítése legfeljebb omega.|J| számosságú, ez utóbbi pedig |J|-vel egyenlő (azért mert legalább |J| és legfeljebb |J|2, továbbá |J|2=|J|, mert J végtelen halmaz).
Előzmény: 1man (1362)
Gergo73 Creative Commons License 2009.02.06 0 0 1363

Még csak kérdés: miért tekinthető f, g, h függvények a-b intervallumon meghatározott Lagrange-féle középérték helyei (tau, tauvessző, és taukétvessző) egy és ugyananzonnak pontnak a Reimann integrálban?

 

Nem tekinthetők ugyanazon pontnak, de ha minden tau'-t és tau''-t kicseréled a megfelelő tau-ra, akkor az összeg nem változik sokat. Ezt részletezi Császár a 376-377. oldalon. A becslések végeredményét a 377. oldal (9) egyenlőtlensége tartalmazza, eszerint a cserék során az összeg változása legfeljebb a g' és h' osszcillációinak összege a Fi felosztáson. Ha a Fi-t végtelenül finomítod, akkor mindkét osszcilláció nullához tart (a g' és a h' integrálhatósága folytán), vagyis a két összeg (sigma és sigma', lásd 376. oldal (5)-(6)) különbsége is nullához tart. Az összegek közül sigma az integrálhoz tart (mert ő egy integrálható függvény Riemann-összege egy végtelenül finomodó felosztássorozaton), ezért a másik összeg (tehát sigma') is az integrálhoz tart. Ezt foglalja össze a 377. oldal (10) formulája, innen megy a bizonyítás tovább.

 

A kiv. axióma egy másik kérdés volt, csak egyszerre tettem föl.

 

A kiválasztási axióma segítségével nagyon sok tétel bizonyítható, amik intuitívak és a gyakorlatban hasznosak. Azt is tudjuk, hogy a kiválasztási axióma nem mond ellent a halmazelmélet többi axiómájának (feltéve hogy azokból nem következik ellentmondás), tehát kényelmes és hasznos feltenni.

Előzmény: Auréliusz (1361)
1man Creative Commons License 2009.02.06 0 0 1362
"... |I|>|J|>=omega... A fellépő ai-k száma legfeljebb omega.|J|=|J|<|I|."

Ezt kérhetném egy picit részletesebben?
Előzmény: Gergo73 (1348)
Auréliusz Creative Commons License 2009.02.06 0 0 1361

Köszönöm mindenkinek.

 

A kiv. axióma egy másik kérdés volt, csak egyszerre tettem föl.

 

Még csak kérdés: miért tekinthető f, g, h függvények a-b intervallumon meghatározott Lagrange-féle középérték helyei (tau, tauvessző, és taukétvessző) egy és ugyananzonnak pontnak a Reimann integrálban? Ha értem egyáltalán, amit ott leírt.

Előzmény: Gergo73 (1341)
elsoszulott Creative Commons License 2009.02.06 0 0 1360
Ez tényleg szép biz, köszönet érte.
Előzmény: Gergo73 (1317)
Nautilus_ Creative Commons License 2009.02.06 0 0 1359
Egyébként, ha a "vektortérben" a "lineáris kombinációk" végtelenek, akkor a maximális bázis létezése szintén ekvivalens AC-val. Ugyanis a Zorn alapján ekkor minden generátorrendszernél van bővebb, tehát az egész rendezésnek is van maximuma. Persze általában kikötést teszünk a vektorok előállítására, pl l^2-ben (konvergencia).
Előzmény: Nautilus_ (1357)
Nautilus_ Creative Commons License 2009.02.06 0 0 1358
Tényleg, de ha nincs mindenütt sűrű halmaz, akkor kell AC (CC). Pl. ha egy olyan alteret tekintünk, amely ritka.
Előzmény: Törölt nick (1356)
Nautilus_ Creative Commons License 2009.02.06 0 0 1357
Érdekes, hogy a végesség is szerepet játszik az AC-ben: a Teichmüller-Tukey analógiája alapján, ha egy végtelen halmaz minden megszámlálható(!) részhalmazán értelmezünk egy tulajdonságot, akkor nem feltétlenül van olyan maximális részhalmaz, amelynek minden megszámlálható részhalmaza az adott tulajdonságú.

Pl. nagy számosságok kombinatorikus definíciója alapul ezen az állításon! Tehát ez az állítás erősebb AC-nál. Véges részhalmazra ekvivalens vele.
Előzmény: Gergo73 (1353)
Gergo73 Creative Commons License 2009.02.06 0 0 1355
Persze vedd figyelembe az 1318-at is.
Előzmény: Gergo73 (1354)
Gergo73 Creative Commons License 2009.02.06 0 0 1354
Majd nézd meg az 1317-et. Pár sorban igazolja a normák ekvivalenciáját (véges dimenziós valós vektortéren) erős formában (Lipschitz-konstansokkal). Ez burkoltan Jó Tündér és az én korábbi észrevételem egyesítése, de sokkal szebben elmondva.
Előzmény: elsoszulott (1351)
Gergo73 Creative Commons License 2009.02.06 0 0 1353

lin független+grendszer az def szerint már bázis

 

Persze, ez trivi. Én úgy definiálom a bázist, hogy minden elemet egyértelmű lin. kombinációval állít elő. Ez persze ekvivalens azzal, hogy lin. független gen.rendszer.

 

A Zorn lemma azt mondja ki (speciáis esetben), hogy ha egy halmazrendszerben minden növekvő lánc uniója is a rendszerben van, akkor annak a halmazrendszernek van maximális eleme a tartalmazásra nézve. És mint ellenőrizted, a lineárisan független halmazok rendszerére ez teljesül.

Előzmény: elsoszulott (1351)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!