Még csak az idén kezdtem,eddig kétszer használtam vegyesen locsolásra és permetezésre. A faluban van két csodálatosan egészséges birs, és a tulaj javasolta. Neki bevált, tényleg szépek a növényei és egészségesek.
Abban biztos vagyok, hogy csak keskenyebb csíkot kentem körbe, nem úgy, mint ha meszelve lenne a fatörzs. :) Úgy rémlik, hogy csak a szalagot szorítottam rá a frissen felkent tömítőre, nem spakliztam: így elkerülhető, hogy túllapítsam a tömítőt, és egérutat kapjanak a hangyák. (Ha nagyon alapos akarsz lenni, akkor lehet kombinálni: a spaklizott rétegre kiegyenlítő réteg.) Kívülről egérragasztóztam, és azt ismételni is kell néhány hetenként, mert viszonylag kevés ragasztót kenek egyszerre, hogy ne folyjon mindent össze, de abba a rovarokon kívül a por is beleragad, és előbb-utóbb áttörhetnek a hangyák. Azt nem tapasztaltam, hogy a szalag alatt áttörtek volna, amióta tömítettem. A szalagot csak a lombhullás utáni lemosózáskor veszem le. Korábban próbálkoztam kétoldalú ragacsos csíkcsapdával, de az önmagában nem akadályozta meg a belső járatok használatát.
ma levágtam az összes, 4 év alatt kinevelt vázágat. csonk nélkül. azért nem permeteztem meg chorusszal, mert fogalmam nem volt róla, hogy létezik moníliára érzékeny szilva. nálam ilyen még nem volt, se a stanleyt, se a beszterceit nem kellett permetezni ellene. a besztercei már nincs meg, de a stanley-t egyáltalán nem érintette a fertőzés, pedig egy időben virágzott a top taste-tel, és ugyanúgy nem permeteztem meg. tanultam belőle.
köszönöm a tippet, de ha károsítja a háncsot az egércsapda, akkor inkább kihagyom, mert egy fiatal almafáról van szó, vékonyka még.
pedig olyan szépek most a levelei, jó lenne idén valahogy megúszni a levéltetvek károsítását, mert az egész tavalyi növekmény ment a levesbe miattuk, tavasszal vissza kellett metszenem a felkunkorodott, vékony ágakat. a kézzel összenyomkodás nem jött be, lehet, hogy van valami a tetvek testnedvében, amit nem szeret az almafa levele.
megpróbálom vízzel lespriccelni őket, hátha működik. egyébként egyelőre csak a hangyákat látom, tetveket nemigen. pedig biztos nem véletlen járnak a hangyák.
Igen, a fene egye meg. Én is ezt tapasztaltam. Az még nem dőlt el, hogy a Biostop vagy a kétoldalas ragasztó okozza(?). Ráadásul én trehány módon nem vettem le télen a szalagot (némelyik leesett magától).
Én maszkolószalagot ragasztok a fa törzsére kb. tíz centis szélességben és ennek a felső részén húzok csíkot az egérragasztóból. Persze, idővel megfolyik, de a tíz centin nem megy túl. Nem jutnak át rajta és télre a szalagot le lehet venni. (Nincsenek mély barázdák a törzsön, amik átjárók lehetnének.)
1. Biostop egérragacsból körbe nyomok egy csíkot a fa törzsén, menjen bele a kéreg réseibe a ragacs
2. Kétoldalas ragasztót ragasztok a biostopra. Úgy igyekszem, hogy a szalag kehelyként tartsa meg a Biostopot, mert le akar folyni (a nyomorult). A Biostop gyűrű a fehér szalag felső 1/4-e alatt legyen.
3. Kigyomlálok a törzs körül egy körgyűrűt (10-15 cm szélesen), ledöngölöm, benedvesítem és megy rá a Force 15 G (nem kell sok, de néha meg kell újítani!).
4. Amikor kontakt rovarölővel permetezek, "lemosom" a fatörzset.
Néha így is átjutnak. Mert ha egynek sikerül, akkor arra megy a többi is. Ezek szag után haladnak.
Végezd el a következő kísérletet.
Amikor hangya-vonulás van a kertben (mondjuk egy viszonylag sima földfelületen), akkor a csizmád talpával húzzál keresztbe erőteljesen 3-4-szer (ezzel megszünteted a "szagos" útvonalat). Ettől a hangyák zavarba jönnek. Az oda érkezők (bármelyik irányból) idegesen keresik az átjárót. A gyávák visszafordulnak és elindulnak visszafelé. De mindig akad egy-két bátor, amelyik nekiszalad az "ismeretlennek". És persze otthagyja a szagát az általa "kitaposott" útvonalon.
Ezek vannak itthon! - mondja a gyógyszerésznőm. Kissé könnyelmű voltam, hogy "amatőrként" permetezési tanácsot adjak neki, de olyan kedves hölgy (mindig beszerzi a szükséges gyógyszereimet:-))
ON
Kérdés (a lényeg!):
Bordóilé NEO SC, Topas és Decis keverhetők-e egymással? Cseresznyére és meggyre monília ellen és levéltetvek ellen akar harcolni (de Teppeki meg hasonlók éppen nincs a speizban:-(). A Topas engedélyokiratában létezik javaslat mankocebbel való keverésre (pl. Dithan M45 - én ezt használtam az esők előtt). Ha a mankoceb rézpótló szer (volt), mert hasonlít a hatásspektruma a rézhez, akkor ez mennyire jelenthetné azt, hogy a Topas keverhető rézzel (pl. Bordóilé NEO SC-vel)?
Én ilyen esetben reggel kifújom a kontakt rezest, délben pedig a felszívódó Topast. És ha Decist is tennék a Topashoz, akkor már méhkímélő technológia (naplemente előtt egy órával...)
Persze a most következő esős napokon nem sok esély lesz bárkinek bármivel permetezni. De ha tudjátok a választ, kérlek írjátok meg, mert éppen ma délután szerzi be a hölgy a szívgyógyszeremet, és megígértem, hogy próbálok neki tanácsot adni :-)).
Elvben jó a menetrend. Én még a Dipel mellé tettem volna bele Teppeki-t. Rajzanak a levéltetvek, de nagyon. Talán ez most a legnagyobb veszély és persze a lisztharmat, de arra ott volt az Alfa-Solo.
Bocsánat, tényleg visszaolvastam, de elveszek az adatokban. Amatőrként 2 kölyök szilvafa, 1 kölyök és 1 kamasz meggy, ill.cseresznyefa + 1 kamaszodó birssel rendelkezem. Ma levágtam a monilia (szerintem)fertőzött ágvégeket,+ 15- 20 cm, szerencsére csak az egyik meggyfán volt. Permeteztem Alfa Solo + Dipel keverékkel. Remélem estig nem esik! Ha kb 2 hét múlva Dithane + Spilan (keverhető ?), és egy darabig nyugi, csak em-bio kerül rájuk, ez járható út? Annyi féle van forgalomban, és tényleg 2 napja olvasom a fórumot, de segítségedet kérem. Előre is köszönöm!
Vissza kell vágni sürgősen az épp részekig máskülönben a betegség belehatol a fa testbe ,vagy már benne is van ! A Chorust miért nem alkalmaztad ? Egy csomószor írtam hogy a virágzásban permetezni kell másként leviszi a termést a gomba ! Még nekem is vitt le valamennyit belőle de úgy néz ki a fagyást is kibírta pedig nem is reménykedtem benne hogy maradt rajta valamennyi . Mondjuk a felső részeken lesz több az alsóbb ágakon negyed termés körül maradt csak . Ahogy néztem sárga barackunk lesz 1 fán az rendben van a másikon is lesz valamennyi ,és szilva lesz kb fél termés másunk nem igazán maradt ! Még a szőlőre van esélyünk ha meg állna az eső lefújnám azonnal ! Ilyen gyenge évünk még nem volt sosem ! Május közepén az őszibarackot nem lehet megbecsülni lesz -e olyan kicsik és a fa sem halad sehová sem . Még nincs rajta hajtás sem kevéske levélzet és kész ! Az 1 kilónyira becsült cseresznyénk is picikék ,pedig május 3 hetében érnie kéne . Több hetes csúszást okozott a hideg időjárás !
így néz ki most a top taste szilvám, ami virágzás végén teljesen lehervadt. az alsó három vázágának a tövén van 1-1 zöld nyárs, amúgy tök halottak az ágak. nem fog már kihajtani szerintem. fűrészelés tőben? a felső ágak, amiken nem vagy alig volt virág, egy kivételével megúszták.
mi lenne a legjobb megoldás? arra gondoltam, hogy levágom a vázágakat, a tetejét egyelőre hagyom nőni, aztán jövőre egy visszametszett sudárról indítom a fát, és váza formát alakítok ki, mert ezt a szabad orsót amúgy sem igazán szerette a fa.
A lombtrágya-vasgálic kalandról jut eszembe, idén tavasszal elővettem egy több éves vasgálic zacsit moha ellen a gyepre. Egy része alig oldódott, és ami igen, az is más szinű volt (sárgás).
Ennek ellenére hatott, sót a nem oldódó részt is kavargattam hetekig, részben oldódott, és működött az is.
Tudja valaki, hogy mivé alakul át a vas szulfát, amikor sokat áll?
Adagolhatod azt ha nincs benne a hatóanyag ! Amíg volt rendes mikramid abból egy decit 10 literben feloldottam pár nap alatt minden beindult tőle és a levélzeten is látszott a változás ! A Genezis mikramid ment elsőnek semmi hatása sem volt semmire sem ,többet nem veszek ! Nemrég oldott Damisol ha jól emlékszem, nitrogént fújtam a minap eddig annak se volt hatása ,bár nem azonnal hat egy hét múlva majd látszódnia kell ha jó az anyag !
Kicsiben tapasztaltam pár évvel ezelőtt: még telepítéskor pár szőlőtőke mellett a gyökerekhez leérő gégecsövet helyeztem el. Az említett évben, tavasszal 4 tőkét vásárolt vasoldattal öntöztem be. Majd a korábban vásárolt vasszulfát porból saját törzsoldatot készítettem, és annak vizes oldatával locsoltam be a maradék pár db tőkét. Ez utóbbinak szebb lett a termése, levelei is életerősebbnek tűntek. Még a következő évben is látható volt a különbség. Lutri az egész, ha lenne kontroll cég érdemes lenne erre a területre is kiterjeszteni – néha-néha – a vásárlói ellenőrzést, legalább szúrópróbaszerűen. Természetesen fenti kísérletem nem mérvadó, biztos bennem volt a hiba, pl. nem jól adagoltam.
Igen, a hangya ami mesékben pozitív mesehős, a kertekben szemét ellenfél.
Érdekesség: több emberrel beszéltem már, akinek tetves volt a növénye, de "már rajta vannak a hangyák, megeszik a levéltetveket" - hát nagyon nem, sőt. Szimbiózisban vannak.
Szoktam a fák törzsére kétoldalú ragasztószalagot tekerni, meg a kérget befújni deltametrinnel.
