Minden, ami Oroszországgal kapcsolatos. Kávéházi stratégiai elemzések, amatőr történelmi tanulmányok, piaci gazdasági elemzések, személyes és személytelen élmények, zapadnyikok és szlavofilek. Posztszovjet térség, közelkülföld, lágy altest, ablak Európára, és a többi.
Szurkov írásáát „Putyin tartós állama” címmel közölte a Nezavisimaya Gazeta. A cikk legfontosabb eleme a jelenlegi berendezkedés kialakulásának a történetén. Szurkov szerint amikor még mindenki a globalizáció és egy határok nélküli világról álmodozott, Moszkva emlékeztetett mindenkit, hogy a függetlenség és a nemzeti érdekek is fontosak. Amikor mindenki biztatta őket, hogy hagyják abba a naiv ragaszkodást a 19. századi értékekhez, és merjenek bátran lépni a 21. századba, helyesen tették, hogy ragaszkodtak az értékeikhez.
Szurkov szerint lassan a nyugat is megérti az ő álláspontjukat, amikor szépen lassan nem olyannak látják a jövőt, mint amilyennek elképzelték. Erre szerinte ékes bizonyítékként szolgál az angolok brexitje, Donald Trump #MAGA (Make America Great Again) szlogenje, és az unió menekültellenes bezárkózása. Ám Szurkov szerint ezek csupán az első, korai manifesztálódásai a globalizációellenességnek, a nemzeti függetlenségnek, és a nacionalizmusnak.
Az írás elég borús képet fest a nyugati demokráciák világáról. Szurkov szerint mára már senki nem hisz a politikusok jóakaratában. Miközben irigykednek rájuk, mindenki azt gondolja róluk, hogy korruptak és gazemberek. Ennek példájaként felhozza az amerikai House of Cards (Kártyavár) című sorozatot, amely egy kegyetlen gazember útját kíséri végig a Fehér Házig, sötét képet festve az Egyesült Államok politikai berendezkedéséről. Putyin egyébként állítólag látta, sőt ajánlotta is minisztereinek a sorozatot, hogy jobban megértsék az amerikai politikát.
Szurkov szerint a nyugati demokráciák bonyolult szabályaikkal a gazemberek túltengését próbálják valahogy egyensúlyban tartani. Szurkov szerint ez a fékek és ellensúlyok híres rendszere, amit ő úgy ír le, hogy a „pitiség dinamikus egyensúlya, a kiegyensúlyozott kapzsiság és a megtévesztés harmóniája.” Amennyiben valaki túlságosan messzire merészkedne, a nyugati „mélyállam” (deep state) visszarántja. A lakosságban pedig a nyugati államok berendezkedése miatt egyre nő a bizalmatlanság és a gyűlölet.
Szurkov szerint Oroszországban ez nem így működik. Ott nincsen mélyállam, csupán „mélynemzet”, amelyben az emberek megértik és elfogadják, hogy az elit irányítja az országot. Az elit cserébe figyelembe veszi az emberek igényeit, és aszerint alakítja az államot.
Szurkov szerint a putyini berendezkedés legnagyobb erénye, hogy alkalmazkodik az emberekhez, akik cserébe bizalommal tekintenek az orosz vezetésre, ellentétben a nyugati politikával, amelyet bizalmatlanság és kritika fogad...
érdekes állítás mível maga szerint nem tudok oroszul. ugyanis a megadott szót nem használja a magyar. )))))
abban az értelemben , amire maga gondolt. (kondom a becsületes magyar szó )
Hogyne használná, ilyen cég is van, csak kegyed nem tud magyarul. A böcsületes magyar neve ugyanis óvszer, konyhanyelven gumi, kis bogaram, látod, ezért kellett volna Mo-n élned.
maga meg egy гандон , oroszul. ))))))))))
Ha az egész szöveget leírod magadtól hibátlanul oroszul, befonom a hajam és felülök egy lóra. Na, próbálkozz, megvárom, harminc-nagyven év nem nagy idő.
Mármint mikor és mit? Ma, havonta, évente, 2000-től? Ez exportbevétel, adózás előtti nyereség, költségvetési bevétel vagy Fedák Sári? Egyébként a gorbacsovi és főleg jelcini időszakban nagyjából az ezerszeresét lopt vitték ki a volt SzU-ból, ezt a csontot is lerágtuk már párszor, hát úgy egyáltalán nem könnyű.
Sz. Bíró Zoltán: „Nincs más lehetőség, csak a hanyatlás” – Fordulat az orosz közvéleményben
Már jó ideje érzékelni lehet, hogy Oroszországban nemcsak a Putyin iránti bizalom csökken, de az általa kialakított rendszer elfogadottsága is. Mind Putyint, mind rendszerét egyre több és egyre élesebb kritika éri. Az elnök bizalmi indexének 2017 őszén kezdődő csökkenése pontosan mutatta ezt. Két közvélemény-kutató intézet is rendszeresen mérte és méri ma is az orosz politikusok iránt megmutatkozó bizalom szintjét. Éveken át mind a Kremlhez közel álló VCIOM, mind a független – és épp ezért a hatalom által idegen ügynökké nyilvánított – Levada Központ nyitott kérdés formájában próbálta megtudni a politikusok bizalmi indexének alakulását.
Ez azt jelentette, hogy a megkérdezetteknek nem egy listából kellett kiválasztaniuk a leginkább bizalmukat élvező politikusokat és közéleti embereket, hanem nekik kellett megnevezniük öt-hat személyt. Figyelmet érdemlő módon a két közvélemény-kutató intézet mérési eredményei a közelmúltig csaknem teljesen egybecsengtek. A Levada Központ 2017 őszén még 59 százalékos bizalmi indexet mért Putyinnak. Bő félévvel később ez a mutató már csak 48 százalékos volt, 2018 őszére pedig 39 százalékra esett vissza. Hasonló eredményeket mért a VCIOM is. Az idén, május végén általa mért putyini bizalmi index már a 32 százalékot sem érte el.
Ez komoly fejfájást okozhatott a Kremlben, ahol, úgy rémlik, arra a következtetésre jutottak, hogy ideje rászólni a házi közvélemény-kutatóikra. Értettek is a szóból, és megváltoztatták addigi módszerüket, zárt kérdésfeltevésűvé alakítva. A listájukra felvettek öt politikust, köztük Putyint, és gyorsan megkérdezték a lakosságot, hogy a felsoroltak közül ki iránt vannak a legnagyobb bizalommal.
És láss csodát, a megkérdezettek 72,3 százaléka leginkább Putyin iránt érzett bizalmat. Ezzel látszólag helyre is állt a világ rendje, de a valóságban aligha.
A bizalmiindex-kutatásokkal párhuzamosan ugyanis másfajta mérések is segítenek az oroszországi közhangulat követésében. Szergej Belanovszkij kutatási igazgató csapata – a Stratégiai Kutatások Központjában – már hosszú évek óta végez fókuszcsoportos méréseket. Ő volt az, aki Mihail Dmitrijevvel együtt 2011 tavaszán megjósolta a hatalompárt, az Egységes Oroszország év végi választási kudarcát. Kettejük – fókuszcsoportos méréseken alapuló – elemzése arra figyelmeztette a Kremlt, hogy semmi esély a 2003-as és 2007-es alkotmányozó többség megismétlésére. (24.hu)
В этом флотском борще плавают обломки кораблекрушения.Most lerakod a vázát és előveszel egy török-magyar szótárt, én meg valagba rúgom Balaganovot, hogy vigyen vissza téged a csernomorszki ócskapiacra és többet ne vegyen török akcentussal író írógépet. A широкий szót minden oroszul tanuló gyerkőc és felnőtt az első évben tanulja, mint alapvető melléknevet. Nem csak azért nincs benne ü hang, mert ilyen nincs, soha nem volt és nem lesz az orosz fonetikában, hanem mert иbetűvel írjuk. Nem ыbetűvel - az ш és az ы betűk között hasonló ambivalens érzelmek vannak, mint Orbán és Fletó között, különösen egy szó elején. Amennyiben kéred, korosztályodnak megfelelő szakértőkkel állok rendelkezésedre, ők ugyan lengyel anyanyelvűek, de tökéletesen ki tudják mondani a широкий szót, éppen úgy, mint anyanyelvükön a szerokit, minthogy a hangsúly mindkét szóban a második szótagon van (tény hogy sijókijnak ill sejókinak mondják, koruknak megfelelően). Ha megértetted, anyázhatsz, иди, иди, я подаю только по субботам.
Na, es akkor ez ^ a tartalmad a lenyegbenmiben különbözik attol amit en irtam? >
Te ugyanolyan elnöki kormányzásnak tekintheted putler kormányzását, mint ami az usaban van, a franciáknál vagy a nemeteknel és nem tettél különbséget, hanem ezzel kivantad mentegetni putlert.
Ezért írtam, hogy nem tudod miről írsz szerintem és ezt azt hiszem igazoltad is akkor amikor fel vagy háborodva, hogy dehát ugyanazt írjuk.
@ SZP meg kösse fel a nadragjat :-) mert itt valaki azt allitja ugye, hogy ideologiai motivaciaobol is lehet forradalmat/puccsot/ ... :-) akarmit csinalni :-)
Das ist ein Lofas, már Lenin elvtárs is megmondta, hogy az ideiglenes dumák nem vezetnek sehova. Az embereket a saját jól felfogott érdekeik mozgatják, lásd egy sokszoros magyar képviselő abszolúte hiteles leírását arról, hogyan kell a nép valós érdekeit felismerni:
- Ami az államadósságok kérdését illeti, arra nézve a tisztelt előttem szólott barátom nézetei ellen semmi kifogásom nincsen, csupán azt szeretném hozzátétetni, hogy mindenekelőtte kimondanók, hogy az államadósságokat nem kell fizetni: fölöttébb szükséges volna, hogy az állam minden egyes polgárának a magánadósságát vállalná el magára, s abból is lenne államadósság. Így legalább addig is, amíg azok eltörültetnének, nemcsak mi szegény adósok nem fizetnők a keserves uzsorát az adósságainktól, hanem a cudar hitelezők maguk is fizetnék a saját követeléseikért járó kamatokat.
Amit a dohánytermesztésről mondott a nagyon tisztelt előttem szóló: azt az eszmét sem találom egészen tökéletesnek. Mert hogy mi szabadon termeszthessünk dohányt, az nagyon helyes kívánság, hanem, hogy minden ember termeszthessen dohányt, az már csak istentelenség volna. Hát akkor ki veszi meg a mi dohányunkat, amit magunk el nem pipálunk? A mi jelöltünk oly törvényjavaslatot fog behozni a képviselőházban, mely szerint dohányt csak a kisbirtokosnak szabad termeszteni, a nagybirtokos vessen zabot, abból is megél. A kormány pedig ezentúl is vegye meg a dohányt. Tehát legyen szabad dohány, ne legyen finánc, de maradjon meg a trafika.”
Mi van még? Úgy! A potyománd-gezetleni vasút. Hát hiszen, felséges polgártársaim, ha csak vasút kell, az olyan könnyű dolog, hogy azt minden képviselő rázhat ki a kabátja ujjából a maga választóinak. De az a kérdés, hogy kell-e nekik? Hát mi haszna van a népnek a vasútból? Az, hogy a búzának az ára felmegy, s a szegény nép drágábban veszi, a talián napszámosokat behozzák, s azoktól az itthoni munkás nem jut keresethez. (Igaz a!) Százötven derék becsületes polgártárs van Gezetlenben, aki azzal tartja a családját, hogy fuvarba jár; amint ide vasút jön, agyoncsaphatja a lovát, s beállhat vasúti bakternek: vége a keresetének. De legfőbb az, hogy ki nem tudná, mikor tavasszal megáradnak az erek, ha azoknak a lefolyását egy hosszú vasúti töltéssel elzárják, minden kertészgazda ki lesz öntve a házából, mint az ürge. Hát azért kell Gezetlennek a vasút, hogy békát termesszünk a káposztáskertjeinkben.
p.s. az lenne szép , ha azt írná nem reprezetatív a minta ...)))))))
Az egyik szót összekeverted a prezervatívval, semmi gond, megszoktuk. A cikket olvastam, ha te is ezt tetted volna, nem írod le a szöveged elejét. Lásd:
a fentiek tükrében feltehetjük magunknak a kérdést, hogy ha a közvélemény-kutatók mostantól csakis 10 000 fő feletti mintával dolgoznának, akkor vajon tökéletesek lennének-e az előrejelzések? A válasz egyszerűen nem. A közvélemény-kutatás egy nagyon komplex feladat, amelyet rengeteg torzító tényező nehezít. az ilyen intézmények nem csak a minta nagyságával tudnak hibázni. Jól illusztrálja ezt Hahn–Meeker [1991] gondolata: „… az adatmennyiség problémája gyakran másodlagos az adatminőséggel szemben. […] másképpen mondva, a mintaelemszám emelése önmagában javítja a becslés precizitását, de nem szükségképpen annak pontosságát.” (141. o.) Weisberg szerint a mintavételezési hiba csak a „jéghegy csúcsa”, mivel a hiba felére csökkentéséhez a minta nagyságát közel négyszeresére kell növelni, ezért ez nagy költségekkel jár. A teljeshiba-alapú megközelítés szerint ezeket a költségeket érdemesebb más hiba csökkentésére fordítani.
Azt meg én teszem hozzá, hogy a más hibák közül az egyik egy előrejelzés esetén kiküszöbölhetetlen, éspedig az idő. A közvéleménykutató nem gépekkel, hanem emberekkel dolgozik, akiknek a véleménye nem statikus, hanem minél nagyobb az időtáv a felmérés és a várt esemény között, annál dinamikusabb. Egy másik hiba viszont kijavítható, csakhogy ez nem a közvéleménykutatók hibája, hanem a jelentéseiket olvasóké - ezek a jelentések nem Hammurápi törvényei kőbe vésve, hanem előrejelzések, kisebb-nagyobb valószínűséggel. A hibahatár nem azt jelenti, hogy X párt biztosan 25%-ot kap az egy hét múlva megtartandó választásokon, plusz-mínusz 3% stat. hibahatár, hanem azt, hogy az adott intézet felmérései alapján legnagyobb valószínűséggel 25%-ot kap, a felmérések módszertanából következően pedig ez a valószínűségi érték a megjelölt stat.hibahatárok között mozog. Ez óriási különbség, éppen úgy, amikor a népszerűségi felméréseket az emberek az adott politikai szereplő köznapi értelemben vett népszerűségével tévesztik össze. Szó sincs róla, a kérdés és a válasz ugyanis nem arra vonatkozik, hogy szereti-e a kérdezett az illető politikust, hanem hogy szeretné-e az adott (vagy általános) politikai vezető szerepben látni. Megint óriási a különbség - egy szépségkirálynőt, Brad Pittet, olimpiai bajnok sportolókat és celebeket az az emberek sokkal jobban szeretnek (mármint nem a személyt, hanem az imázsukat), mint egy politikust, de őket nem szeretnék politikai vezető szerepben látni. Szereted a főnöködet? Erre a kérdésre az emberek többsége minden bizonnyal azt válaszolná: nem, utálom, mint a rohadt tököt. Ha fizetésemelést akarsz kérni, mégsem a munkatársadhoz fordulsz, hanem hozzá.
Venezuelával az a gond, hogy amióta államosították az olajipart, jóval kevesebb kőolajat tudnak kitermelni (harmadát), no meg a kőolaj ára is esett az utóbbi években.
Stierlitz wachte in einer Gefängniszelle auf. Nun dachte er: wo bin ich gefangen? Bei den Deutschen oder bei den Russen? Bin ich Max Otto von Stierlitz oder Maxim Issajew? Plötzlich geht die Tür auf, ein russischer Milizionär kommt rein: „Da haben Sie wohl gestern über den Durst getrunken, Genosse Tichonow!“
Stierlitz a fogdában ébredt. Elgondolkodott: Kik fogtak el? A németek vagy az oroszok? Max Otto von Stierlitz vagyok vagy Maxim Iszajev? Kinyílik a fogdaajtó, belép az orosz őr:
Én nem kérdezem, hová lett a hús és hová lett a tej. Csak azt kérdezem, hová lett Szanszánovics. Lehet, hogy futárpostával kapja Szibériába a beömlesztendő orosz reklámvideókat és most a füst miatt nem találják a címzett házát.
"Oroszország azóta fejlődik dinamikusan, amióta ott Putyin vezeti az országot.
YES !
az a 1 500 millárd olaj usd , hát így könnyű. ennyi pénzzel még az alcsúti Duce is csodát müvelne.))))))
Az első tíz évben nagyot fejlődtek. Után is még egy kicsit, de 2014, a krími krimi óta lényegében stagnálnak. Putyin népszerűsége 2010 után csökkenni kezdett, ezt ellensúlyozta a téli olimpiával és az országgyarapítással. Jólét helyett nemzeti büszkeség, régi recept.
Felkészül Belorusszia, esetleg még Transznyusztria. Süraká sztraná majá radnája és lesz jissó sűre.
