Egy szégyenteljes dolog volt, nem az , hogy megegyezett a nácikkal, hanem az, hogy ebből még haszna is volt Szovjetuniónak.
"
1938. márc. 17.
A Szovjetunió tiltakozik az Anschluss miatt.
1938. márc. 29.
A Szovjetunió katonai segítséget ajánl fel Csehszlovákiának német támadás esetére, amennyiben Románia és Lengyelország megengedi a szovjet csapatok áthaladását területükön. Mindkét ország elutasító választ ad.
1938. szept. 21.
Lengyelország jegyzékben követeli Csehszlovákiától az 1920-ban neki jutatott tescheni terület ("Olzán túli terület") átengedését.
1938. szept. 23.
Szovjet figyelmeztetés Lengyelországnak: amennyiben megsérti Csehszlovákia határait, a Szovjetunió felmondja a megnemtámadási szerződést.
1938. okt. 2. - 3.
Lengyelország okkupálja a tescheni Olsa-területet, Orava/Spiš kis darabjait, valamint a Jablonkai-hágót ellenőrző skalitei sávot.
1938. dec. 28.
Lengyel-szovjet barátsági nyilatkozat.
1939. ápr. 17.
A Szovjetunió, a Lengyelország és Románia határainak egyoldalú szovjet garantálásra vonatkozó 15-i brit javaslatot elutasítva, felajánlja egy Köztes-Európa minden országára kiterjedő kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötését.
1939. ápr. 18.
Elakad az angol-francia-szovjet védelmi szövetség egyeztetése, mert a szovjet javaslatot (a fegyveres segítségnyújtást terjesszék ki a szomszédos országokra is) Anglia visszautasítja.
1939. máj. 19.
Lengyel-francia katonai konvenció aláírása, amelyben Franciaország egy Lengyelország elleni német támadás esetére legkésőbb a mozgósítástól számított 15, napon támadást ígér Németország ellen.
1939. júl. 2.
Anglia elismeri Japán különleges jogait Kínában.
1939. aug. 12. - 21.
Eredménytelen angol-francia-szovjet tárgyalás Moszkvában. A brit-francia fél visszautasítja a 14-15-i szovjet javaslatot, hogy Lengyelország (Vilnán, illetve Galícián át) és Románia szükség esetén engedje átvonulni területén a szovjet hadsereget.
1939. aug. 20. - aug. 31.
A Georgij Zsukov vezette szovjet és mongol csapatok győzelme a Halhin-Gol folyónál a Mongóliába május 11-én betört japánok fölött. Az orosz veszteség 18 ezer fő.
1939. aug. 23.
A 24-éről antedatált német-szovjet megnemtámadási szerződés (Molotov-Ribbentrop paktum) megkötése Moszkvában. A szerződés titkos jegyzőkönyve Köztes-Európa felosztásáról határoz, függőben hagyva egy maradék lengyel ütközőállam kérdését. A szerződéskötés kapcsán Sztálin meghívja Hitlert a Volgai Német Köztársaságba, de a látogatásra végül nem kerül sor.
1939. szept. 1.
A későbbiekben a II. világháború kezdetének minősülő német támadás Lengyelország ellen.
1939. szept. 16.
A mandzsu-mongol-szovjet hármashatáron, Halhin-Golnál kitört háborút lezáró szovjet-japán fegyverszünet. A szept. 19-én nyilvánosságra hozott egyezmény többek között határmegállapító bizottságot is létrehoz.
1939. szept. 20.
A Szovjetunió barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződést ajánl fel Bulgáriának, amit az elutasít.
1939. szept. 28.
A moszkvai német-szovjet barátsági és határmegállapító szerződés felosztja Lengyelországot ("negyedik" vagy -- a Varsói Nagyhercegség felszámolását beleszámítva -- "ötödik felosztás" ). Az augusztusi szerződéssel ellentétben Litvánia másfél lengyel vajdaság (a Nyugati Bug és a Visztula köze) fejében szovjet érdekszférába utalják -- azaz a Szovjetunió lemond minden követeléséről az 1919-es Curzon-vonaltól nyugatra. A két birodalom határa lényegében a lengyel-keleti szláv etnikai határ lesz (maradék lengyel ütközőállamot nem alakítanak ki). Szlovákia visszaszerzi a Csehszlovákiától 1938-ban elcsatolt területeket Orava/Spišben."