Ha történelemrôl akarsz vitatkozni, akkor a politikai preferenciáidat (sztálinizmus iránti lelki igény, totalitarizmustagadás, gulágrelativizmust, stb.../vagy ennek a náci variációi) felejtsd a polfórumon.
Churchill semmi különbséget nem tett. A finneknek a németekkel együtt szállított fegyvert a szovjet ellen pedig közben a németekkel is háborúzott. Roosevelt romantikus naivitását meg majd Truman korrigálja...
A szovjet szövetség kapcsán mondta Churchill, hogy még az ördögrôl is lenne néhány jó szava az alsóházban, ha Hitler megtámadná a pokolt.
A hitleri rendszer 12 évig állt fenn,a sztálini kb. 25 évig.
Hitler áldozatainak legnagyobb részét nem a harctereken,hanem "békeviszonyok" között szedte.Megsemmisítésüknek nem volt köze harci cselekményekhez.(Saját állampolgárai 1939-ig,zsidó deprotáltak a már legyőzött országokból stb.)
"... Sztálin békeidőben irtott ki sikerrel kb 20 millió embert... (Becsült adat; a nácik legalább vezettek elszámolást a haláltáboraikban. A sztálini rendszer áldozatait 10 és 50 között bármire teszik.)"
Mindkét diktatúra erőteljesen adminisztráló,bürokratikus jellegű volt.A szovjet talán még a náciknál is inkább..Egy gombostű sem tünhetett el,nem hogy egy ember anélkül,hogy 15 feljegyzés,leirat,lista,összesítés ne készült volna róla.Egymástól független nyilvántartások készültek -párt,CSEKA-NKVD-KGB,igazságügyi szervek stb
Innentől kezdve aki akarja,megállapítja a sztálini rendszer halálos áldozatainak számát és nem becsüli.1990 óta az számított nagyobb történésznek,aki Sztálin halálos áldozatainak számát magasabbra tette.Megindult a "számháború"..
Igen gusztustalan..Mintha 100 ártatlan ember meggyilkolása kisebb emberiség elleni bűntett lenne,mint egymillióé.
A "számháború" -olykor bevallott -célja a sztálini rendszeren túl minden baloldalhoz köthető rendszer és politikai erő diszkvalifikálása volt.Be nem vallott célja pedig a nácizmus szalonképessé tétele.
A sztálini rendszer halálos áldozatainak száma aszerint változik,hogy melyik történész kiket számít oda.A 20-as 30-as évek nagy éhínségeinek áldozatait például rendre beleszámítják -ilyen alapon az összes gyarmattartó és ma pl. a Világbank tömeggyilkos..Mint Sztálin..Ez nem csökkenti a felelősség mértékét,de a különbségek (szándékos és célzatos) elmosása inkább lehetetlenné teszi az eligazodást,mint hogy segítené.
"..Amennyire Sztálin birodalomalapító volt, Hitlerre is igaz.."
Igen,igaz.Nem is a Hitlerrel,hanem a Pol Pottal való összehasonlításra reagáltam -és hogy Sztálin öncéllal gyötörte volna a népet.A birodalom alapítás lehet öncél(valszeg nagyrészt az),de ha valakinek a népe gyötrése az öncélja,az nem feltétlenül birodalmat alapít hozzá.Lásd Pol Pot.
"Hogy ki a rosszabb? Van értelme ennek a kérdésnek?"
Nincs.nem is tette fel senki.
Ki (volt) az emberiség számára a veszélyesebb?Ennek a kérdésnek már van értelme.
Mint ahogy nincs értelme annak sem,hogy melyik betegség a "rosszabb",a pestis vagy a kolera?Aki meghal benne vagy csak retteg tőle,mindkettő egyformán rossz..
De hogy melyik a veszélyesebb,az már megválaszolható.
Amelyik könnyebben üti fel a fejét -és amelyiket nehezebb legyőzni.
Sztálini programmal soha,sehol egyetlen politikai erő nem jutott hatalomra.A megszerzett hatalmat "szállták meg" a sztálinisták.
Hitler demokratikus választásokon jutott hatalomra,NYÍLTAN HIRDETETT programmal!
Ezért szvsz a hitleri rendszer újjáéledésének van esélye -a sztálini egyszeri jelenség volt.
A sztálini rendszer (rendszerek) utóéletét ismerjük.A rendszert belülről megváltoz
tatták(ha úgy tetszik:puccsal),felpuhult majd folyamatos degenerálódás után összeomlott.(Tömören szólva.)
A hitleri renszer megváltoztatásához az egész világ külső ereje volt szükséges.Az is kis híján kevésnek bizonyult.A nácizmus kevés híján győzött!És ami onnan jön:az SS korlátlan uralma .amely Hitler alatt csak csíráiban bontakozott ki.
Könyveket lehet megtölteni Hitler rendszerének és személyének ördögi voltával -meg is tették.Sztálinon és rendszerén messze túltett minden tekintetben
Hát... Sztálin békeidőben irtott ki sikerrel kb 20 millió embert... (Becsült adat; a nácik legalább vezettek elszámolást a haláltáboraikban. A sztálini rendszer áldozatait 10 és 50 között bármire teszik.)
Amennyire Sztálin birodalomalapító volt, Hitlerre is igaz. Minden, amit elmondtál. Hogy ki a rosszabb? Van értelme ennek a kérdésnek?
Bárdossy Molotov ajánlatát,miszerint a SZU A HÁBORÚ UTÁN TÁMOGATJA ERDÉLY VISSZAADÁSÁT ABBAN AZ ESETBEN,HA M.O. NEM LÉP HADBA,egyszerűen nem továbbította Horthynak. Horthy az emlékirataiban állítja ezt.
T. Sakmyster monográfiája szerint erre más forrás nincs, ő valószínűsíti Horthy megszépítő emlékezetét. A többi tényező őszerinte a kormányzó (forrásokból tettenérhető) bolsevikgyűlölete, valamint az, hogy nem gondolkodott el azon, hogy a SzU-nak érdekében állt-e Kassa bombázása. 247-248. o.
Néhány hónap múlva más volt a véleménye.
Egyebek: 1942-ben valsz. bele kellett volna szállni a SzU elleni háborúba, ezt történészek valószínűsítik, úgyhogy fütyültek.
A politikaformáló katonatisztek nagyrészben németbarátok voltak, mert azt látták a leginkább működő iskolának.
És amit írtam a háláról, azt fenntartom, főleg a bolsevikok (és minden más diktátor, rapid birodalomépítő) esetében.
Hogy ne legyek OFF, Hitlerről sem gondolok mást. Ha győzött volna ÉS már nem kötik az érdekek, Mo.-t is ejtette volna. Kérdés, mikor, és pontosan miben nyilvánul meg
Hat, hogy Churchillnek nem merult fel egy pillanatig sem az biztos. Mondjuk ez nem a rendszerbeli kulonbsegeknek, hanem a Moszkva-London, illetve a Berlin-London tavolsagok kulonbsegenek tudhato be inkabb.
De ha az oroszok betamadnak, akkor a kongresszusnak nehez lett volna megmondani, hogy miert is tamogassak az aggresszor SZU-t, es miert ne maradjanak a be nem avatkozasi politika mellett. A nemetek melle nem alltak volna, az teny, de amig az oroszoknak rosszra nem fordul a szenajuk addig nem is segitenek.
"..Hitler "csak" gonosz volt, Sztálin maga az ördög.."
Könyveket lehet megtölteni Hitler rendszerének és személyének ördögi voltával -meg is tették.Sztálinon és rendszerén messze túltett minden tekintetben.(Szvsz.)
"Őneki mintha egyetlen célja az alattvalók gyötrése lett volna. Teljesen szürreális az egész figura, olyan mint Pol Pot.."
Az utóbbi idők Sztálint démonizálják erősebben -úgy látszik,a szerzőknek nem volt elég démoni a figurája amúgy..Nekem spec igen.
Egyetlen célja az volt,hogy Oroszországból nagyhatalmat csináljon -hullahegyeken átgázolva,az emberséget le -és elvetve.
Birodalomépítő volt,mint számos elődje az ókorban (fáraók pl.) vagy a jobbára ázsiai középkorban (Dzsingisz kán,kínai,japán császárok) -akiket a történetírás egyébként hajlamos nagy államférfiakként emlegetni és dicsőíteni.(Magam részéről ettől hányok.) Elfeledkezve hullahegyekről,az okozott tengernyi szenvedéstől stb.
Pol Potban semmiféle hasonló nem volt:egy megszállott torzlelkű,öncélú szadista gyilkos.
Mindettől Sztálin nem lesz jobb,de az összkép hitelesebb.Szvsz.
Szerinted nincs, Churchill és Roosevelt szerint viszont volt, nem is jelentéktelen különbség. Talán ez lehet az oka annak, hogy minden utólagos kavkazi és chiroi okoskodás ellenére sem merült fel egy pillanatig sem annak a lehetősége, hogy akár csak semlegesek maradjanak a német-szovjet háborúban. Ott és akkor nagyon is különbséget tudtak tenni a hitleri, illetve a sztálini rendszer között, az utóbbi javára.
Hogy mennyire nem volt alkalmas hadseregük támadóhadműveletre,azt bizonyítja szvsz az is,hogy LENGYELORSZÁGOT SEM TÁMADTÁK MEG! (a mai összemosó terminológiával ellentétben)
Lengyelországot a németek támadták meg,győzték le és szállták meg egész az 1939.09.01-i lengyel-szovjet határig,majd onnan VISSZAVONULVA KIŰRÍTETTÉK AZT addig a vonalig,amely a paktumban állt
Azért ezzel vitatkoznék.
Még a múlt rendszerben is azt mondták az oroszok, hogy " a nyugat-belorussziai és nyugat-ukrajnai dolgozók védelme" vagy ilyesmi érdekében lépték át a határt. Legjobb tudomásom szerint a volt lengyel-szovjet határt a németek nem is közelítették meg, nemhogy elérték volna. A demarkációs vonalat igen, át is lépték több helyütt és innen vonultak vissza.
A bevonuló szovjet csapatok és a lengyel hadsereg között "szabályos" háború talán már nem volt, de a lengyel hadsereg e tájban már a németek ellen is csak Varsó és a Westerplatte körül volt képes valamennyire összehangolt (védekező )hadműveletekre. Úgy tudom ennek ellenére volt összecsapás az oroszok és lengyelek közt de erre forrást megjelölni nem tudok, mert nem jut eszembe, hol olvastam róla.
"Amennyire én tudom, mindig akkor jött ajánlatokkal, mikor épp összeomlani készült. 1919, 1941. Komolyan vehető az ilyen?"
Az akkoriak komolyan vették -legalábbis a háborús párt..Bárdossy Molotov ajánlatát,miszerint a SZU A HÁBORÚ UTÁN TÁMOGATJA ERDÉLY VISSZAADÁSÁT ABBAN AZ ESETBEN,HA M.O. NEM LÉP HADBA,egyszerűen nem továbbította Horthynak.
Nyilván azért nem,mert Horthy azt erősen mérlegelte,valszeg el is fogadta volna.
Márcsak azért is,mert Hitler NEM KÖVETELTE a magyar hadbalépést:azt a háborús lobby (Bárdossy,Werth Henrik,vezérkar) erőltette.
Molotov M.o. hadbalépését követően kijelentette,hogy a háború után Magyarországot meg kell büntetni -állta a szavát..
Ha valaki nem látta volna,annak ajánlom figyelmébe az 1967 körül készült Nagy csaták sorozatot (francia,Henry de Turenne,Daniel Costell).
A franciák elfogultsággal nem vádolhatók (hacsak nem kissé a saját szerepüket illetően..).Ráadásul a háború még olyan közeli volt,hogy nem lehetett akármit összehordani róla.Személyesen nyilatkozik még benne Montgomery,Otto Skorzeny,egyí sor szovjet tábornok..Érdemes megnézni.
"Szóval szerintem Sztálin támadása öngyilkosság lett volna, akkor bizony Hitler győz.."
Ez a "mi van ha SZU támad" túlságosan elméleti szvsz.
Az orosz (szovjet) hadsereg 1941-ben semmiféle támadásra nem volt alkalmas.
Egyetlen hadviselési koncepciójuk létezett:a behatoló ellenség feltartóztatása majd ellentámadással az országból történő kiszorítása.Oly mértékig erre az egy forgatókönyvre voltak begyakorolva,hogy a bekerítésben való harcra sem voltak felkészülve,nem beszélve az ellenfél korlátlan légtér feletti uralmáról stb.
Nem véletlen,hogy a háború első szakaszában csak két "reakciójuk" volt látványos:a tömeges megadás ill. a totális visszavonulás.
Ez erős leegyszerűsítés de azért megállja a helyét -tulajdonképpen a moszkvai csata elővédharcaiig.
Hogy mennyire nem volt alkalmas hadseregük támadóhadműveletre,azt bizonyítja szvsz az is,hogy LENGYELORSZÁGOT SEM TÁMADTÁK MEG! (a mai összemosó terminológiával ellentétben)
Lengyelországot a németek támadták meg,győzték le és szállták meg egész az 1939.09.01-i lengyel-szovjet határig,majd onnan VISSZAVONULVA KIŰRÍTETTÉK AZT addig a vonalig,amely a paktumban állt.A szovjet csapatok harc nélkül vonultak be a paktumban rögzített területre -ezt szokás elfelejteni.De itt lényeges (máshol is).
Egyetlen támadó háborújuk,hadműveletük a finn háború volt -igen gyászos eredménnyel.
Mindezek miatt ismétlem:nem volt ilyen alternatíva szvsz,tehát ezen agyalni vakvágány.
Hitlernek -sok utólagos magyarázóval ellentétben - reális esélye volt a háború megnyerésére,ha akár Észak-Afrika felől,akár Sztálingrádon át eléri a közel-keleti és/vagy Kaszpi-tengeri olajat.Ezen agyalni érdemesebb-megint csak szvsz.
Gondolj arra, hogy németországban egy olyan porosz szellemet kellett szétvernie a náci pártnak, melynek képviselôi, még 44-ben is azon agyaltak, hogy egyáltalán lehetséges e -erkölcsi szempontból- merényletet elkövetni egy a hazát pusztulásba döntô hülye ellen, ha az a hülye a fôvezér...
A két rendszerben ellentétes folyamat zajlott le. A németeknél a sereg politikai ellenőrzése egyre erősödött, bár még a végén sem volt tökéletes, az oroszoknál meg a szakértők előretörésével egyre gyengült, bár még a végén is elég erős maradt.
A német hadseregben sose jutott magas polcra egy Vorosilov- vagy Bugyonnij-féle szakértelmetlen pártkatona. Talán Theodor Eickét és főként Sepp Dietrichet említhetjük a Waffen-SS-ben, de ők is csak hadosztály- illetve hadsereg-parancsnokságig vitték, és Dietrichnek konkrétan volt annyi esze, hogy a tisztjei tanácsát kövesse. Bugyonnij egy egész hadseregcsoportot vezetett a megsemmisülésbe...
Pedig vén pártkatonák vezették a seregeket, mindkét oldalon. Mind a Hitleri, mind a Sztálini totalitarizmusban a hadsereg fölött totális civil kontroll uralkodott. Mind Hitler, mind Sztálin tökéletesen felszámolta a professzionális szellemet. A katonák politikai tisztek iránymutatását követték, és szakmai tudást jócskán elôzte az ideológiai hěség és a megfelelô származás. Ennek ellenére sokan a mai napig német (porosz) militarizmusról beszélnek. Pedig pont ez volt, amit Hitler legelébb felszámolt, persze el is vesztette a háborút. Sztálin meg csak borzalmas veszteségek árán +a land lease segítségével tudott nyerni.
Akkor sehol nem lettek volna az oroszok háborúban edzett, modern gondolkodású, eszes parancsnokai, hanem vén pártkatonák vezették volna a sereget a vágóhídra, nem lett volna meg az amerikai támogatás, ami lehetővé tette a mobil harcászatot, és ezáltal a folyamatos erőfölény biztosítását. Mert hogy nincs az a bolond amerikai elnök, aki beszáll egy ilyen balhéba a ruszki oldalon, az hétszentség. Az orosz hadsereget a hosszú utánpótlási vonal miatt nehéz lett volna ellátni, vagyis az első roham után mindenképpen kifulladtak volna. És akkokr a németek kezében még ott volt a diadalmas, elsőrendű Wehrmacht. Mivel a szülőföldön találkoznak az új orosz páncélosokkal, sokkal hamarabban szerelik fel a seregüket az új nehézpáncélosokkal, már 5-6 hónap múlva. Ugyanakkor az oroszok még nem voltak felkészülve Blitzkrieg ellen. A Bliztkrieg indítható védekezésből is (legalábbi Guderian szerint). Szóval szerintem Sztálin támadása öngyilkosság lett volna, akkor bizony Hitler győz. Mert lehet, hogy az USA nélkül az oroszok nem győz
Hitler "csak" gonosz volt, Sztálin maga az ördög. Őneki mintha egyetlen célja az alattvalók gyötrése lett volna. Teljesen szürreális az egész figura, olyan mint Pol Pot. Az egész ország a teljes apátiába volt zuhanva, a vilgháború rángatta ki őket belőle.
1. Amennyire én tudom, mindig akkor jött ajánlatokkal, mikor épp összeomlani készült. 1919, 1941. Komolyan vehető az ilyen? Feltételesen, esetleg.
És ha igen: Ki fogadott volna rájuk? Én nem. Persze totálisan legyőzni is nehéz őket, ez Napóleon óta igaznak tűnik, de visszaszorítani lehet.
2. "A hála nem politikai kategória". TALÁN léteznek olyan szövetségek, amiket ez tart össze (britek az arab világban - esetleg), meg az, hogy régen betartották a diplomáciában tett ígéreteiket, de ez nem tekinthető jellemzőnek. (Érdekes volna megvitatni) Hogy egy 1848-49 utáni mondást idézzek: "A nemzetiségek azt kapták jutalomból, amit a magyarok büntetésből" (Olmützi Alkotmány, ha jól tudom)
3. Az szovjet-orosz rendszerről szóló "speciális ismeretek"
Továbbá orosz barátainkról közmondásos volt, hogy az erőt respektálják, a gyengeséget megvetik (értsd kihasználják). A bolsevikokra biztosan.
Ezenkívül a Horthy rendszer vezetői, propagandistái, stb. nem tudom, mennyire hitték el, amit terjesztettek a SzU-ról
(általános lustaság és erkölcstelenség, az ember nem érték, a kultúra megsemmisül, meg a széles értelemben vett uralkodó- ÉS középosztály, gazdagabb parasztok, kollektivizálás, stb, valami ilyesmi) ,
DE nagyjából minden bejött. Aki a szovjettel szövetkezik, aláírja a saját ítéletét , és nem csak, mint uralkodó osztályét. És ezt ők tudták, vagy vak tyúk alapon ráhibáztak
4. Úgy tartom, hogy a szó elszáll (ideológia, célok dolgában nemigen mérvadó mit mond az adott rendszer), ha a 'gazdasági-társadalmi körülmények' más lépést tesznek lehetővé/szükségessé. DE - a Mein Kampfhoz hasonlóan, bár azt nem olvastam - a bolsevikok alkalmazták a saját maguk által előrejelzett módszereket. Az eredményt (hogy volt-e, lehet-e, jó-e) máig vitatják /más topicokban/, bár a pártolók (és érveik) száma kisebbség.
Megkockáztatom, hogy a náci /német/ párt sem ment volna ilyen messzire (mert a gyárosok, meg a tábornokok valamennyire korlátozzák) - valamennyire hagyták ott működni, ami működik. Ill. ez lett volna (még jobban) a német győzelem egyik feltétele (szükséges, bár nem elégséges).
The English-only vote. An essay by Dennis Barron on the old story that German almost became the official language of the US and was defeated by one vote.
This matter is covered in some detail in Karl J. R. Arndt, "Introduction: German as the official language of the United States of America?" in "Die deutschsprachige Presse der Amerikas / The German Language Press of the Americas," 3 (Muenchen: K. G. Saur, 1980), 19-42.
There was never an attempt to make German the official language of the United States, although (1) there was a failed attempt in Congress in 1794, based on a petition of German residents of Augusta Co., Virginia, to have "a certain proportion" of the laws of the United States printed in German as well as English, and (2) beginning in 1828 ["Deutsche Sprache in Nordamerika", "Das Ausland" (Stuttgart: Cotta), 1 February 1828, 126-127, and 2 February 1828, 130-131], reports were circulated in the German, English, and American press of an attempt to make German an official language, (alongside English,) of Pennsylvania, an attempt that was supposedly defeated by only one vote (Arndt, however, was unable to find any bill or resolution proposing to make German the or an official language of the state of Pennsylvania).
At the root of the so-called Muehlenberg legend lies rather a disappointment that German was not able to hold its gound as a language of daily usage even in Pennsylvania, except within small Mennonite, Amish and other sectarian communities. During both the War of Independence and the War of 1812, at times when anti-German feelings were running high, Americans of German descent comprised less that 9% of the total population of the United States. And even in Pennsylvania, where the Germans had settled most densely, they amounted to only a third of the entire population. Colonial speakers of English fought only for their political inde- pendence. They had not stomach for an anti-english language and cultural revolution.
When German-language farmers in Augusta County, Virginia petitioned the U.S. House of Representatives in 1794 for a German translation of the booklet containing the laws and other government regulations--copies of which had been distributed free in the English language--officials simply ignored them. Even the bilingual Speaker of the House of Representatives, Frederick Augustus Conrad Muehlenberg, refused to support their modest request, arguing that the faster the Germans became American, the better. No doubt, disappointment with his negative, though realistc, posture contributed a generation later to the birth of this legend. (p.25/26) Eberhard and Ruth Reichmann
Azert Afrikat nemkene osszehasonlitani K-Euval,kicsit mas a terep, raadasul a britek vmi szornyen butan tamadtak szinte minden alkalmommal, Sztalingrad de meginkabb Kurszk utan csak vedekeztek a nemetek, megse tudtak tartosan megakasztani a ruszki tankokat, oke alairom az mar csak tuzoltas volt, de azert jobb lehetosegeik voltak mint 40-ben (tobb eros tankelharito loveg, tobb jo harckocsi, tobb gyalogsagi fegyver ami panceltoro).
Szerintem a Sztálinnal való szövetségnél minden jobb, még Hitler is. Horthyék ugyan nem a gerincükről voltak híresek, de a lengyel-magyar barátságba ezzel belegyalogolni igzaán gusztustalan lett volna.
Ez nagyjából igaz. A legfôbb ellenségük azért lengyelek voltak, a varsói csatát nagyon megjegyezték maguknak. Másrészt a szovjet részérôl nem lett volna akadálya az együttměködésnek, legföljebb likvidálják az emigráns magyar kommunistákat és kiadják az illegális kommunisták listáit a vkf2-nek. Nem voltak finnyásak máshol sem, hiszen nem az eszmét nézték, hanem az érdekeiket. Magyarország túl jó pozíció ahhoz, hogy holmi ideológiai különbség miatt a szovjet elutasítsa a közeledését.
A székelyek rövid tanakodás után nyilván üdvözölték volna a vöröskatonákat, a románoknál minden jobb alapon, ebben végül is egyetértek.
Azt hiszem a szovjet szövetséget mi csesztük el. Ha jól tudom a szovjetek álláspontja a revíziós kérdésekben számunkra is elônyös volt. A párizs környéki békéket már Lenin se szívlelte. Egyszóval volt alternatíva a német szövetségre, egy másik totalitarizmus. A kérdés csak az, hogy a nálunk kevésbé finnyás és a szovjetekre jobban támaszkodó cseszlovákia mennyiben tudott volna bekavarni egy magyar-szovjet együttměködésbe (ugye a felvidék). A másik meg, ami már a cseszlovákoknak és a lengyeleknek is dilemmát okozott, hogy a németország elleni szovjet segítség (a szovjet csapatok átvonulása) nem e alapjaiban problémás gondolatkör... Hiszen melyik tisztességes kormányzat alatt álló nép örülne, ha földjén hadseregszinten jelennének meg a bolsevikok.
Igen kicsit felreertheto volt, amit irtam. Az amerikai segitseg java nem a fegyver volt ( bar abbol is kaptak annyit az oroszok 41-42ben, mint a teljes tamado Wehrmacht fegyverzete), hanem amerika volt pl a repulobenzin kizarolagos szallitoja, komplett fegyvergyarakat loktek at, ok ruhaztak es etettek a szovjet hadsereget. A 600k teherautobol meg meg jutott a Katyusaba is, mert az is amerikai gyartmany volt. Igy az oroszoknak nem kellett human eroforrast pazarolni a mezogazdasagra es konnyuiparra, hanem kizarolag a hadseregre a neheziparra es a banyaszatra tudtak koncentralni.
Mindekozben meg a nemetek meg hutoszekrenyeket meg kozmetikumokat is gyartottak, tank es robbanoanyag helyett.
Szerintem magyarorszag termeszetes szovetsegese a padova es trianon kozti osztozkodas es II vh idejen a SZU volt. Ugyanis Magyarorszag fo ellensege Romania, a SZU fo ellensege volt a tersegben. Kar volt, hogy ideologiai indokokbol olyan durvan szembefordultunk veluk. Az angolok meg amerikaiak nem voltak ilyen finnyasak. A szekelyeknek meg nem sokat kellett volna gonmdolkozniuk, a roman megszalloknal minden egyebb "feelszabadito" jobb.
