Nem, a Skylight es az UV nem ugyanaz!!!
Az UV csak UV-t szur (ettol meg ebbol is kellhet egy tobbretegu bevonatos, ami a tukrozodeseket csokkenti).
A Skylight ezzel szemben az _UV_szuresen_kivul_ kisse melegiti is a szineket (konkretan, atnezve rajta, olyan halvany rozsaszines-narancsos szine van). Akkor hasznalatos, amikor a nap tuz, az eg melykek, es ez az egbolt mindenhol deriti az arnyekokat, amelyek kekesebb szinuek lesznek a kelletenel.
Sky szurobol ketfele van 1A es 1B, az A-s az gyengebben szinez, de a B-s eseteben se gondoljatok, hogy mas szinben fogjatok latni a vilagot...
A gyakorlatban, ha negativra fenykepeztek (es nem diara, ahol nem korrigalhatoak a szinek utolag), akkor tokmindegy, hogy volt-e Sky szuro es milyen, mert a labor ennel sokkal eroteljesebb szinszurest is megcsinal a kepekkel.
OFF
Koszi a valaszt es a linket! A skylight vs. UV-t csak azert kerdeztem, mert az egyik szurore ez van irva a masikra az. A szurok hatasat elolvastam az ide vonatkozo szakkonyvben, de a betukrol, szamokrol nem talaltam magyarazatokat:-( A konyvben egyebkent azt irtak, hogy letezik szinhomerseklet mero, nem tudom hol lehet kapni:-(
Akkor menjek el innen? A "nagy" forumba nem mertem irni, mert kb. masfel eve fenykepezgetek, de akkor ott kerdezoskodom tovabb.
Mellekesen mi az, hogy komolyabban foglalkozott a fotozassal?
Őszintén szólva itt még nem nagyon olvastam más hozzászólást, csak ami offolásszámba megy. Aki már színszűrőt akar használni az szerintem nem éppen kezdő, de ez csak egy dolog volt, nem őt akarom személy szerint bántani, csak nem értem aki már komolyabban foglalkozott a fotózással miért ide ír, nekik vannak más fórumok.
Hobe!
Szerintem az UV és a Skylight az ugyanaz.
A szinszurot a fény színhomérsékletének optimalizálására használják. A napfény filmek 5.500-5.600 K színhomérsékletre vannak beállítva, ami nyáron derült idoben a délkörüli órákra jellemzo.
Ezt befolyásolja a levego páratartalma, amit megfelelo színszuro használatával korrigálni lehet. Színhomérséklet csökkentésére sárga, növelésére pedig kék szurot használnak.
Az adott fény színhomérsékletének meghatározása nem egyszeru feladat, a megfelelo szuro kiválasztásához nagy tapasztalat szükséges.
A különbözo értéku (árnyalatú) szuroket betu- és számjelekkel különböztetik meg, sorozatban kapható több méretben, tobbféle foglalatban.
Az alábbi címen viszont olvashatsz a témáról bovebben.
www.fotovilag.hu/foto/vegyes/szinfilt.htm
Azzal a kérdéssel fordulnék hozzátok, hogy hallottatok-e olyan készülékrol, amivel színhomérsékletet lehet mérni. Például valami olyanra gondolok mint egy fényméro, csak éppen színhomérsékletet mér. Ha ilyen létezne, nagy segítségül szolgálna a megfelelo számú szinszuro kiválasztásához, aminek a használata némely esetekben szerintem nélkülözhetetlen az optimális eredmény elérése érdekében. Legfoképp vízparti párás, vagy ködös idoben lenne szükségem színhomérséklet csökkento (optimalizáló) sárga szuro használatára, de mérés nélkül nehéz meghatározni a leginkább megfelelo értékut.
Obi, a 600 dpi az nagyon jó felbontás, amiket belinkeltem, azokat 10 x 15-ös képről 150 dpi-vel szkenneltem. A keresot megkeresni sajnos most nincs idom, probalj meg rakeresni Gergoo hozzaszolasaira. Kesobb ha lesz idom, szivesen segitek megkeresni es kiprobalni is. Ebben a topicban lent megtalalod Z-M-an oldalat, onnan sok minden elerheto, probald meg.
DigitAir, az a kiállítási kép 100-as filmre készült,egy kis fényerejű optikával, és ott nem volt lehetőség kitámasztani. Egyébként az a tapasztalatom, hogy a digitális kamerának jobban árt a bemozdulás - legalábbis azzal nem tudok ilyen stabil képeket lőni szabadkézből.
Hobe, a Diadalívről is lehet állvánnyal fényképezni: zsebállvánnyal. Ott egy nagy háromlábbal úgysem mennél sokra, mert a kerítés belezavarna: ott én kiteszem a kamerát a párkányra egy miniállvánnyal. Eddig még senki sem szólt.
A szűrőkről valaki mást kéne megkérdezni, nem az én területem. Kifejezetten viszolygok a szűrőktől, utoljára ezer éve használtam értelmes célra szűrőt: fekete-fehér filmre sárga, narancs és vörös szűrőkkel csináltam égboltot, emeltem ki a felhőket. Azóta nekem a szűrők csak ártottak. Skylight és UV szűrőket használtam az objektívjeim védelmére, amíg rá nem jöttem, hogy elszínezik a képeimet és káros visszatükröződéseket, szellemképet visznek a képre. Az én kedvenc témám pedig a villanyfényes alkonyat: no azt totál hazavágja bármilyen szűrő. Régen próbálkoztam diához polárszűrőt használni - lehet, hogy rossz típust vettem - de az is elrontotta a színeket. Ezért mostanában natúr lencsével fényképezek. A Fotózás, kellékek topicon viszont vannak többen, akik tudják, hogy kell helyesen használni a szűrőket, jó lenne, ha valaki idejönne és elmagyarázná. Egy biztos: ha már tudod, hogy milyen üvegre van szükséged, azt bármilyen foglalattal be lehet szerezni: akár menetessel, akár keretessel. Mit szeretnél csinálni a szűrővel?
A papírképeket fényes papírra szoktam kérni. Talán nagyobb a kontrasztterjedelme, mint a matté.
Probaltal mar a Diadalivrol allvannyal fotozni? A bunkok azt sem engedik meg:-(
Kerdes: lehet olyan szurot kapni az objektivre, amit mondjuk az UV szurohoz hasonloan ra kell csavarni? Ugyanis amiket lattam, azok negyzet alakuak voltak es venni kellett hozza egy "interface"-t is:-(
A szurok jeloleserol lehet valamit tudni, van ra valami szabvany?
Az UV szuro es a Skylight szuro ugyanaz?
Parizsban milyen milyen papirra nagyittattal? (matt vagy fenyes?)
slr:
Gratula a Louvre-ban kitartott képhez, biztos, hogy nagyon kicsi volt a záridő... Nem semmi egy ilyet kitartani, még ha meg is támaszthattad - és főleg ha le kell nyomni az exponáló gombot. Ilyenkor én vagy nagy érzékenységű filmet, vagy önkioldós expot használok (vagy a digigépet és akkor lehet próbálkozni :))) ).
Tanulságosak a képek. Sajnos a sajátjaimat nem tudom feltenni, mert olyan rossz a szkennerünk felbontása (600dpi).
A negatívhívással kapcsolatban hol találom az általad említett keresot?
Ez semmilyen szempontból nem jó kép, de nekem fontos a téma és szeretném nektek megmutatni, mert szeretem Párizst, kedvelem a modern építészetet és szeretem a fényképezőgépeket. A párizsi Arab Intézet a Szajna partján van, teraszáról esik legszebb kilátás a Notre Dame-ra. Az épület üvegből és fémből épült, és nagyon-nagyon high-tech. Az építész mégis megoldotta, hogy csupa technikából orientális formavilágot alkosson. Itt a déli fal látható kívülről, ezt csak az láthatja, aki kifejezetten ezt keresi, mert ez az épület Szajnától elforduló oldala. Az épületben múzeumok, könyvtárak, kutatóhelyek vannak, és hogy mindig egyenletes legyen bent a megvilágítás, több tízezer irisz blendéből építették fel az egész déli homlokzatot. Ahogy kisüt és elmegy a nap, fényérzékelők, számítógépek és trükkös mechanikák segítségével egyszerre szűkül-tágul az összes blende.
És akkor a példák. Ez és ez szemlélteti, hogy miért fontos nekem a hosszú expozíció és a kikapcsolható vaku. A képek egy szappantartóval készültek úgy, hogy egy pehelykönnyű zsebállványra tettem a gépet, kikapcsoltam a vakut és önkioldóval fényképeztem azért, hogy be ne rázzam a képet, amikor megnyomom a gombot.
Ez a kép a hosszú expozíció dicsőítésén túl arra hívja fel a figyelmet, hogy még az exponáló gomb megnyomását is gyakorolni kell. A kép a Louvre-ban készült, szappantartóval. Fényképezni szabad, de tilos állványt vagy vakut használni. A hosszú expozícióhoz lélegzetet visszafojtva, két kézzel ragadtam meg a kamerát, az exponáló gombot egy ujjal nagyon óvatosan nyomtam, miután sokat gyakoroltam a nyomást úgy, hogy semmilyen más testrészem ne mozduljon meg közben. Nem is olyan egyszerű, mint az ember gondolná.
Ezek, és a további szappantartós képeim itt lesznek láthatók.
Szervusz Mooz, két, egymáshoz elég közeli gépet néztél ki, nem lesz könnyű választani. A Pentax újabb konstrukció, nagyon népszerű, a Nikon egy nehezebb gép, és nem tartozik a nikonosok kedvencei közé. A Nikonhoz minden Nikon tartozékot fogsz tudni használni, a Pentaxhoz az F típusú objektíveket nem. Tájékoztatásul: a Pentax így jelöli az optikáit, időbeli sorrendben: K: teljesen mechnanikus, nincs rekeszautomata lehetőség, KA: mechanikus és elektronikus, blendeautomatikával, KAF: + autofókusz.
Vannak itt mindkét kamerának használói, remélem megszólalnak.
Az expozíció korrekció az, amikor a gép hoz egy döntést, de te felülbírálod és azt kéred, hogy fél, egy vagy esetleg három fényértékkel többet vagy kevesebbet exponáljon. Egy fényérték különbségnek mondják azt, amikor kétszer annyi vagy feleannyi fény jut be a filmre.
Az autofókusznál azt szokták jelölni, hogy mekkora világosság kell ahhoz, hogy a kamera még lásson élességet állítani. Minél kevesebb fény elég, annál sasszeműbb a kamerád.
A vaku kulcsszáma az a szám, amit ha elosztasz a blendével, megkapod, milyen messzire fényképezhetsz vele. Minél nagyobb a szám, annál erősebb a vaku. Tudd, hogy ezek a beépített vakuk csak segédfények, nem komoly vakuk. Kisebb helyiségben persze önállóan is használhatod őket.
Számomra új gépet szeretnék vásárolni. Lehetoségem adódott, hogy vegyek egy aránylag korszeru gépet. A gond az, hogy nehezen tudok választani két gép között (gyenge fotós múltam miatt is...:(((). Az egyik egy PENTAX MZ50-es (dátumozós), a másik egy NIKON F60-as. Szerintetek melyik látszik érdemesebbnek?
Egy ilyen használt gépnél mi a legfontosabb átviszgálási szempont, ami dönto lehet? Mit jelent az expozíció korrekció(ev),és mit jelent az EV az autofókusz muködési tartományánál? Mit jelent egy vaku kulcsszáma? Milyen a jó érték? (bocs, ha sok hülyeséget kérdezek) üdv. Mooz
Obi, a negatívhívásnak a ..., kellékek topicon kellene utánanézni. Gergoo készített egy keresőt - töredelmesen bevallom, nem próbáltam még - az biztosan előbányássza a negatívhívással kapcsolatos tapasztalatokat.
Én ebben betonfejű vagyok: egy helyhez ragaszkodok még akkor is, ha tudom, hogy nem ott kapom a legjobb minőséget. Közel van hozzám, autóval meg tudok állni, és legalább szépen lassan megismerük egymást a tulajjal meg a dolgozókkal. Én udvarias vagyok akkor is, ha nem a várt eredményt kapom, cserében ők is igyekeznek a kedvemben járni: abban bízom, hogy előbb-utóbb megtanuljuk egymást. Most éppen kipróbálom a panorámaképet 35 mm-es filmről, megpróbálom elérni, hogy a szándékosan alá- és föléexponált képeket ne egyenlítsék ki, és leadtam egy Smartmedia kártyát is kidolgozásra (ilyet még nem tettem, kíváncsi vagyok, mit csinálnak).
Oké, de akkor hol érdemes elohivatni a negát pl. Dél-Pesten? Hol igényes a személyzet, esetleg mit lehet tenni a jobb minoségért?
Szerinted érdemes-e a topicban ajánlott Fuji NHP 400-as profi negát tenni az én kompaktomba, vagy ez már túlzás?
P.S.: Várjuk a képeket!
Szerintem a papír márkanevénél sokkal többet számít a kidolgozó gép minősége és a személyzet igényessége.
Az elmúlt években minden egyes papírképet, amit készítettem, korábbi meggyőződésem ellenére albumba fűztem. Válogatás nélkül: a rosszakat is és a még rosszabbakat is. (csupa emlékkép) Ezekből szeretnék ide a topicba hozni képeket mutiba. Nem azért mert jó fotók, hanem mert illusztrálják a lehetőségeket egy jó szappantartóval illetve egy jó tükörreflexessel. Az albumokba belelapozva egyszerűen ordít, hogy melyiket hívták Párizsban és melyiket Budapesten. Egyébként nagyon szeretem Budapestet.
Egy újabb kérdés: Jobb-e ha nagyításnál a színes negatívot gyártó cég fotopapírjára készül a kép. Pl. Kodak Gold 200 nega esetén Kodak papírra. Van-e valakinek ezzel kapcsolatban tapasztalata?
Az aggodalom jogos, de ebben az üzletágban a filmipar is lépett: az évszaknak megfelelő film vásárlását javasolják, és újabban a Kodak már az érzékenység számokkal való feltüntetését is kezdi elhagyni (nem tudom, itthon is kezdődik-e már ez az őrület) abban a törekvésében, hogy a túlexponálást minél jobban tűrő negatívokat forgalmazzon.
Nagyon jól esik a biztatás. Köszönöm szépen. A vaku fényeroszabályozását megpróbálom kideríteni, de van egy olyan gyanúm, hogy a gép azt nem szabályozza.
Ha sikerül és elég lesz a scanner felbontása, akkor beszkennelek egy pár képet.
Szervusz Oby, először is örülök, hogy jó képeid lettek a kis Canonnal. Közzétehetnél néhányat, akár szmenás ellenpéldával is. Megnéztem egyébként a Canonodat egy boltban: jó anyagból, szépen kivitelezett masina, amit jó megfogni, tehát nem az egyszer használatos ripi-ropi vacak kategóriából való. Nagyon egyszerű, az tény, és sajnos tény az is, hogy hosszú expozíciót nem tud.
Vakuzni nagyon nehéz, ezen ne kenődj el mindjárt az elején. Sokkal komolyabb gépekkel is nehéz szép vakus képet készíteni. Először is azt kellene megtudni, hogy a vaku fényerejét egyáltalán szabályozza-e ez a kamera. Ez vagy kiderül a műszaki leírásából, vagy kipróbálhatod, amikor nincs benne film. Egy nagyobb helyiségben villants úgy, hogy nincs a kamera közelében semmi, majd villants úgy is, hogy a közelben van egy nagyobb, világos tárgy, amit lát a kamera. Utóbbi esetben érezhetően kisebb villanást kell látnod, ha a vaku ereje szabályozott. Akár igen, akár nem, ez után tudni fogod, hogyan viselkedik a kamerád. Ha nem szabályozott, akkor a közeli vakus képek mindig túlexponáltak lesznek valamennyire.
Azt mondod, az arcok kiégtek, túl sok a kontraszt a képen. Ennek fizikai oka van: az arc közelebb van, a háttér pedig messze. Ha a háttér háromszor olyan messze van a kamerától, mint az arc, pont kilencedannyi megvilágítás éri. Ha a labor megpróbálja átlagosra kihozni a képedet, a hátteret is kivilágosítja kicsit, akkor pedig az arc már túl világos lesz.
Ezen a felvétel beállításával tudsz segíteni. Próbáld mindig úgy beállítani a vakus képeket, hogy a háttér se legyen sokkal messzebb, mint az arcok. Még egy kis kompakttal is kihasználhatod a derítő felületek lehetőségeit: a vaku mindig egy kicsit szélesebb teret világít, mint amit az objektív lát. Így kihasználhatsz egy, a képmező széléhez közel lévő világos falat derítésre.
Még egyszer hangsúlyozom: a legdrágább kamerával is túl nagy lesz a kontraszt, ha csak egy vakuval fényképezel és az arc mögött távoli a háttér. Ha van kedved további beruházásokra, én megfontolnám helyedben egy külső vaku vásárlását. Vagy olyat kell venni, amit a gépbe beépített vakud fénye villant el, vagy venni kell hozzá egy slave-nek (németül servo blitzauslöser-nek) nevezett szerkezetet, ami a külső vakut elsüti egy másik vaku fényére. A külső vakut derítésére, a háttér kivilágítására használva akár egy egyszerű kamerával is nagyon szép vakus képeket lehet exponálni, de mondom: már a háttér helyes megválasztásával is sokat javíthatsz a vakus képeiden.
Kipróbáltam az új gépemet, azt a bizonyos Canon szappantartót és ellottem vele egy tekercs Kodak Gold 200-as negatívot. Az elohívatás a Kodak laborban történt Royal papírra. A színek a Smenához képest sokkal jobbak, talán még túlságosan is. Ami hibát észrevettem, a vakus felvételeknél az emberi arcok mintha egy kicsit "ki lennének égve", szinte túl nagy a kontraszt a képen. Vajon mi lehet a gond? A gép teljesen automata, a vaku hatótávja 10m 400-as nega esetén. Lehet, hogy túl eros a vaku?
Smena állítgatások:
Valóban nagyon hasznos, ha az ember fejből el tudja találni, mikor mivel kell exponálni. A modern filmek is több blende hibázást egész jól kibírnak.
De az nagyon sokat segít, ha valaki vesz egy régi, mutatós fénymérőt valamelyik fotós bizományiban vagy fotóbörzén pár ezer forintért. Ez bármely géphez használható, és hosszabb expozíciókat is segít meghatározni.
Természetesen a felülbírálás csak P és A állásban igaz. M és S állásban nem. Magyarán manuális módban mindenki úgy tolhatja el a képeit, ahogy akarja, a gép csak elnézően mosolyog.:))
GP
Smena: erre en is gondoltam, de csak akkor van ra lehetoseged, ha rossz ido van. Napsutesben nem tudsz mit csinalni 11-s blende es 250 exp. ido. Kisebb zaridoknel mar lehet varialni. Bar szvsz ezt csak nagyon lassunal erdemes bemozdulas miatt.
Bocs egy kicsit vitáznék a Smenaval kapcsolatban.
Sokáig én is úgy használtam, hogy a blendenyílást beállítottam a film érzékenységére.
Utána feltettem magamnak azt a kérdést, miért van a rekesznyílás skálája ott, ha úgyse használjuk? Elkezdtem a rekeszidő mellett a blendenyílást is állítgatni és hirtelen sokkal több kép sikerült. Az is igaz, hogy csak 100-as filmet használtam.
