Nagy vállalkozásba kezdek, a képeimet beszkennelem s átteszem cd-re. Ezzel kapcsolatban gondolkodom azon, hogy lehet hogy le kellene a gépemet cserélni egy digitálisra, mert tudom, hogy a felbontása rosszabb, de mostanában nagyon sok családi kép azért marad el, mert drága a labor, így meg szórhatnám a felvételeket. Kérdésem, hogy ár-felbontás viszonylatban melyik lenne az elfogadható, hol lehetne utánanézni, ahol olcsóbb. Gondolkodm csak egy kiegészítő egyszerűbb gépen is. Másik kérdés: hol tudják az értékesebb képeket fényképszerűen kinyomtatni? Esetleg nagyítani, ha a felbontás megengedi.
Lenne egy kérdésem bizonyos szűrővel kapcsolatban.
Pár hónapja "véletlenül" hozzám került egy KB9 jelü kék szűrő (mivel a boltban addig válogattam, rakosgattam a dolgokat, hogy ezt raktam be a kosárba az helyett, amit tényleg venni akartam :-)))
Szóval, ha valaki használt már ilyet, írja meg legyen szíves, hogy mire jó. A füzetkéjében kb egy mondat van valami halogén (vagy higanygőz? -vagy az ugyanaz??) lámpákról, amikhez ajánlják. Másra nem jó? Vakuval tényleg nem szabad használni?
Válasz: A kulcsszámot általában 100 ASA érzékenységre szokták megadni. Nézz meg egy 100 ASA értékhez tartozó blende - távolság párost, a kettő szorzata a kulcsszám.
Nem kérdezted, de leírom: Egyszerűbb vakuknál a kulcsszám egy nagyon jól használható, stabil dolog. Bonyolultabb, pl. zoomos vakuknál a kulcsszám nem egy állandó érték, függ a zoom állásától és esetleg más paraméterektől is.
Érdekes trükk, amit egyes gyártók alkalmazni látszanak, még a Pentax is: a vaku nevében olyan számokat használnak, amelyek nagyon hasonlítanak egy jó kulcsszámra. Ez viszont néha megtévesztő, mert a típusjelzésnek vagy nincs köze a kulcsszámhoz, vagy nem 100 ASA-ra, vagy esetleg nem alapállásra, hanem valamilyen kizoomolt értékre igaz. Az AF-330FTZ -ről pl. gondolná az ember, hogy egy 33-as kulcsszámú vaku, pedig 50mm gyújtótávolság és 100 ASA esetén csak 26,4. Kijön a 33 is, de csak 85mm-es zoom esetén.
ha mar errol beszelunk slr. van egy vakum, ami ilyen semi-automata:), es nem tudom a kulcsszamat. viszont adott filmerzekenyseghez adott blendet allittat be velem, utana egy jelzes mutatja, hogy ezzel a film/blende parossal milyen tavra fenykepezzek a vakuval. hogy deritsem ki a kulcsszamot?
Szevasz Wakeup, kösz hogy jösz. Tanúsíthatom, hogy tőled érdemes tanulni, ezt leginkább azokon a tanácsaidon mérhetem le, amiket nem fogadtam meg. Srácok, figyeljetek Wakeupra, nem egy bőbeszédű, de amit ír abban mindig van valami :-)
Mindenkinek: laboros kérdésekkel hozzám lehet fordulni. Emilen vagy itt.
A Fotózás, kellékekbe most írtam egyet, nézzétek meg, utána kérdezzetek.
Egyet nem tudok: melyik a legjobb labor, mert nem látogatom őket. Ahol én dolgozok nem reklámozom, nem az én dolgom, de tanácsokat, illetve lehetőségeket szívesen feltárok.
Filmekről és gépekről is kérdezhettek, persze módjával.
Néhány képemet láthatjátok a kep.tar.hu/newyorkcity címen. A gép egy Leica Z2X a film pedig Fuji Reala 100 és NPH 400 voltak. 17 tekercs/3 hét (igazából napi 1 ajánlott lett volna, de sokat lógtam:) Valaki megjegyezte a másik topikban, hogy mindent kihoztam a lehetőségekből. Ez igaz. (ez talán az egyik legjobb zoomos "szappantartó" és a legjobb filmeket használtam. A Capitoliumos kép semmilyen más filmmel nem sikerült volna ilyen hatásosra.
Levendula!
Köszönöm válaszod, örülök hogy létezik ilyen, de annak már kevésbé hogy aranyárban mérik.
Ezt különben ritkán használják?
Nekem diapozitívhez kellene, amin ugye már nem lehet szinkorrekciót utólag alkalmazni.
Azért továbbra is érdekel, hátha mégis megfizetheto. Az igaz viszont, hogy a diát szkennelni fogom, mert nyomdai elokészítéshez fogom felhasználni, s számítógépen már korrigálható valamennyire a színhelyesség, de talán egy színhomérséklet mérovel egyszerubb egy színhelyes felvétel készítése, mint annak utólagos korrigálása, foleg ha nincs lehetoségem a proof-ot az eredetihez hasonlítani. Szólj ha tévedek, nem veszem rossz néven.
Mellesleg a hét nyelven beszélő motoros zoomos digitálisanvezérelt TTL vakummal legjobb képeket ilyen full automata módban csináltam :-) Kulcsszám osztva távolsággal = blende. És akkor a sötét, távoli háttér előtti arcok sem égnek el.
Az önálló nem tud róla, hogy a fényképezőgépen mit állítottál be, és nem azt méri, amit a kamera lát, hanem amit a saját szeme érzékel.
na vargyunk. valami hasonlot irtam en is. csak az elnevezessel vagyok meg bajban ezek szerint. illetve lehet, hogy nem csak en. merthogy a porst irta ki ra, hogy ttl:)) na a lenyeg, hogy a true ttl vakuk (:)) tenyleg a kamera fenymerojet hassznaljak.
a masik tipus onnan ismerheto fel, hogy az elolapjan van egy kis kerek lyukszeruseg. ez az a szenzor, amivel a visszaerkezo fenyt meri.
ez meg mindig kulonbozik azoktol a full automata vakuktol, amiken semmifele erzekelo nincs, csak esz nelkul elsutik magukat full erovel, oszt kesz.
Nagy különbség van az önálló automata vaku és a TTL automata vaku között. Az önálló nem tud róla, hogy a fényképezőgépen mit állítottál be, és nem azt méri, amit a kamera lát, hanem amit a saját szeme érzékel.
Az önálló automata vakuk sokkal egyszerűbbek és olcsóbbak. Általában csak egy középérintkezőjük van, amit a kamera egy rövidzárral süt el. Nagy előnye, hogy általában slave-vel is használható, és a legtöbb hagyományos kamerával együttműködik.
A TTL vaku fénymérője a kamerában van, és a filmről exponáláskor visszaverődő fényt méri. Ennek érdekében kommunikálnia kell a gépváznak a kamerával, a kettőnek egymással kompatibilisnek kell lennie. Precízebb, kényelmesebb, drágább és kevésbé kompatibilis más gépekkel.
A TTL vaku kameratípus-függő. Nagyon vigyázzatok, a hagyományos vakuk sok esetben nagy feszültséget adnak ki a középérintkezőn. A modern gépek vakupapucsába bele lehet dugni a régi vakukat, de lehet, hogy megárt a fényképezőgépnek.
TTL vakut a kamera gyártójától lehet venni jó drágán. Lehet venni a Metz-től is jó drágán, meg más, kameragyártó-független vakugyártóktól, például a Sunpaktól. Ezek gyakran úgy építik a vakuikat, hogy egy általános interfész van a vaku alján, és arra kell rátenni a kameraspecifikus rendszercsatlakozót.
A milyen vakut mennyiért-ben nem vagyok naprakész, segítsen valaki plíz. A plafonravakuzást látom mindenfelé, de nem láttam még bizonyítékát, hogy az jó. Hozzatok képeket, és akkor elhiszem. Kicsi sűrű szakáll helyett nagy ritkát növeszt a lányoknak, és karikát a szem alá. Én sokkal jobban hiszek a kamerán kívül elhelyezett vakuban. Maradjon a Nikonon a kis vaku, és az süsse el a nagyot, ami lehet akár a legegyszerűbb villanó. Ha Minolta Dynax 505si-t vennék (vagy Supert?), az egyik okom az lenne, hogy ez a gép képes távirányított vakuval is belső fénymérővel dolgozni. A Zenithez olyan vakut kell venni, ami nem középérintkezős hanem vezetékes, vagy kell hozzá egy adapter. Nekem egy Chinon PRO-990C vakum van, az középérintkezős, de lehet bele szinkronkábelt is tenni, és akkor a középérintkezőt lekapcsolja. Ez egy önálló automata vaku: megmondja, hogy milyen blendét állíts be, és ahhoz szabja a villanást. Ha ilyet találsz (nagyon régi), merem ajánlani, egy Hama slave-vel.
A törléshez még egy ötlet: én annak idején szemészeti vattát használtam (abban biztosan nincs semmi karcoló) és kétszer desztillált vízzel 10%-osra hígított alkoholt. Utóbbit azért találtam ki, mert a túl tömény oldat egyszer feloldott valami festéket a frontlencse körül. EZ a híg oldat a zsírt leviszi, de nem árt az optikának.
Van egy acetonszagú Hama "Optik-Reiniger HTMC Special" folyadékom hozzá való papírral. Nagyon látványosan tisztít, nem látom nyomát, de azért egy értékes optikához félnék hozzányúlni vele. Vajon jogos az aggodalom?
errol jut eszembe. lattam az egyik porstban egy exakta vakut, 6900 ftert, ttl fenymerest tud, szerintem teljesen jol megeri az osszes kiskategorias slrhez (praktica, zenit, ilyesmik).
ha mar itt tartunk, a ttl fenymeresrol szoljunk par szot?
szo szerinti jeletesben: through the lens, azaz lencsen keresztuli fenymeres. ez azt akarja jelenteni, hogy a vaku villanast maga a vaku szabalyozza, megpedig ugy, hogy elvillantja magat, utana egy szenzoron (vagy a gep fenymerojen, vagy a sajatjan) mereget, es ha ugy iteli meg, hogy a fenymennyiseg eleg ahhoz a tavolsaghoz/fenyviszonyokhoz, amit lat maga elott, akkor abbahagyja a villanast.
Csak egy halk megjegyzés. Nem a nagy száj, és a gépcsodák számítanak. Zenittel, Exaktával, vagy kis szappantartó autómata géppel is lehet jó képeket csinálni. Nem kell a hangoskodóktól félni, nem a száj határozza meg a tudatot. Tehát, ha tudok magam is segítek. Mindenki volt kezdô. LEV
praktica felhasznalo vagyok, jelenleg egy bx20as masinaval, elotte egy bmc azelott egy smena volt a leltarban.
a bx20 igennagyon nyero gepnek jott ki, azzal egyutt, hogy hasznaltan vettem (egy zaloghazban:), 13e ftert. ennyi penzert tud:
::+-2FE korrekciot
::1/100 vakuszinkronidot (ha jol tudom a canon eos3000 1/90et tud)
melysegelesseg ellenorzest
::full manual es idoautomatikus uzemmodot.
azthiszem az idozites hatarai 1/1000 vagy 2000 es 15 masodperc (ezen felul B).
bajonettes a gep, valaki irta itt korabban, hogy a bajonettesek kevesbe megbizhatoak, nekem pont ellekezo a tapasztalat. volt alkalmam tobbszor is egy tl vagy t 1000 menetes prakticat hasznalni. a kulonbsegek abban jelentkeztek, hogy a tl100esben az elessegallitas konnyebb (a kozepso kor alaku mezo ket felet kell fedesbe hozni, nem pedig harom csikot), viszont a fenymeroje messze gyengebb, mint a b sorozate.
ebben a sorozatban ugyanis elektronikus ledes kijelzesu fenymeres van, amiben a kijelzoben ego ledek alapjan tudsz allitgatni. ket led vilagit, az egyik a beallitott zaridot a masik a blendet jelzi. ha a ketto fedesben van, akkor helyes az expo.
a vakus kepek segitesere villantas utan jelzi egy zold led a masik oldalon, ha a kamera szerint helyes volt az expo.
Létezik objektívtisztitó szet. (dolgoztam eladóként jó pár éve Ofotértben, akkor volt. De nagyon sokszor mosott pamut anyaggal lehet elvileg, de jobb a szett.
Elnézést késôn olvastam. Jó a kérdés, létezik. Egy a baj, szerintem arany árban van. A Sinar csinál ilyet, + szűrôsor, tehát megmondja mit rakj fel. De utánanézek.
Szevasz La di la di da, ezt a topicot nem irányítja senki, nincs forgatókönyv, nincs koncepció, olyan lesz, amilyeneket kérdeznek és amilyeneket válaszolnak. Lazíts, érezd jól magad és kérdezz vagy válaszolj, hogy a topic olyan legyen, amilyennek szeretnéd :-)
Ronggyal ne! Van, ki szarvasbort ajanl, van, ki nem ajanlja, mert az egyszer belekerult por utana karcolja az uveget. Ami biztosabb: jobb helyeken kaphato objektiv-tisztito papir (100-as kiszerelesben, specialis, nagyon vekony, atlatszo rostos papir). En ezzel + egy kis lehellettel szoktam ezeket kimeletesen letorolni, ha muszaj. Tiszta gyogyszertari alkohol is segithet meg a zsirosabb dolgok eltakaritasaban (ujjlenyomat).
udv, balas
Full lamer kerdes: az obit nem szabad megtorolni ronggyal, ugye?
Na most megis mi van akkor, ha par csunya (eso)folt raette magat az obi elejere?
A profi fujosecset csak a porra van meretezve.
Ne légy olyan biztos benne, hogy sohasem fogsz szűrőt használni, mivel minden objektívre (főleg komolyabbak esetén) fel kell rakni egy szűrőt, ami általában UV, hogy védd az obit a sérülésektől. Hiszen egy szűrő még mindíg olcsóbb, mint egy objektív.
Bocs reszben igazad van de egy kezdonek is lehet kepzeloereje es elkepzelheti hogy mi az amirol folyik a tarsalgas.. Lasd az en esetemet.. Pl en valszinuleg eletemben nem fogok szurot hazsnalni fotozashoz es orulok ha szep kepeket keszitek sajat magam de azert jo es erdekes tudni hogy ilyenek is vannak...
De amikor kerdezel akkor nem art ha van itt olyan is aki regebben csinalja es tud hasznos tanacsot adni nem pedig azt hogy mit hol talalsz meg magadnak.. Szoval en amikor kerdeztem egybol kaptam ra valaszt nem honapok mulva.. Es asszem hogy az ilyen embereket csak ugy lehet itt tartani ha olyan dolgokrol is szo esik ami esetleg oket is erdekli...
