hàhàhà! Képzeld, tegnap a beiràskor észrevettem, hogy Hunfalvy nevét többször kiskezdôbetûvel irtam. Vajon a billentyûzetem szorakozott velem, vagy valami belsô, lélektani következmény lehetett? Ki tudja, mindenesetre eszembe jutott, hogy hàtha valakik még ezt is a szememre vetik majd.:-)
Ahhoz, hogy értsd mirôl volt itt szò, el kellett volna olvasni az elôzményeket..Disznoföldelôvel tàrsalogtunk, aki kétségbe vonta ennek a könyvnek a létezését. Azért volt szàndékomban idézni belôle, de nem volt idôm az egészet beirni, s mostanra a kedvem is elment ettôl. Ha olyan olvtàrsakkal àllok szemben, akik kétségbevonjàk mind az én jòhiszemüségemet (hogy semmi màs célom ezzel a forumozàssal, mint az informàcio-eszmecsere), mind a föltett könyvek iròinak hitelességét (sokszor még a könyvek és persze bizonyitékok létezését is), valami összeesküvési (a szerintük tudomànyos finnugrisztika ellen) rémàlomban vergôdve, szinte màr a vallàsi fanatizmus szélsôségeibe sodròdva, nem tudnak màst enni (tények és càfolatok helyett), mint gunyolòdni, sértegetni, hadakozni maguk körül, mint az eszelôsök - nekem is elmegy a kedvem ezt a dilihàzat làtogatni. (de talàn pont ez a célotok? ez a fegyveretek? ha màr màs nincs...)
Ebben megint nem értetted meg a lényeget. De hàt normàlis. Mivel annyira el vagy vakitva a "hited" àltal, hogy nem làthatod a fàtòl az erdôt: betükön, szavakon lovagolsz, keresed a kàkàn a csomòt, hasogatod a szörszàlat...
Nagyon jò, ha ennek a szövegnek az eredetije görögül maradt rànk, ezért is tudta alkalmazni Sir John Bowring 1830-ban abban a hires mondàsàban, hogy:
<< A magyar nyelv eredete nagyon messzire megy vissza. Rendkivül különleges modon fejlôdött és strukturàja visszanyulik arra az idôre, amikor még a jelenleg Europàban beszélt nyelvek nem léteztek. Egy olyan nyelv, mely szilàrdan és hatàrozottan fejlesztette magàt, matematikai logikàval, harmonikus összeilleszkedéssel, ruganyos és erôs hangzatokkal.... ....A magyar nyelv eredete ennél csodàlatosabb fenomén. Aki megoldja, isteni titkot fog analizàlni és a titok elsô tézise: kezdetben vala az ige, és az ige az Istennél vala és az Ige maga vala az Isten.>>>
Bowring maga is beszélt magyarul és jòl ismerte (sôt tàmogaòja volt) Kôrösi Csoma Sàndornak, tehàt volt mire alapoznia ezt a véleményét.
"Persze föltehetjük a kérdést, hogy aki megjelentette ezeket, az szavahihetô-e? Ez a nagy kérdés. Ha jòl ismerjük az illetôt és megbizunk benne, akkor elfogadjuk igaznak, hiszünk neki."
Ez is nagy előnye a tudománynak a szélhámos mesketékkel szemben. A tudományban nem úgy van, hogy hiszek neki, mert jó a bora, mert isteni a pacalpörköltje és nem csalja a feleségét. A tudományban úgy van, hogy publikálunk valamit, megfelelő fórumon, és ha senki le se szarja, akkor szomorúak vagyunk. Ha mindenki leszarja, és azt mondja, hogy hülyeség, akkor is szomorúak vagyunk. Ezt hívjuk peer review-nak. A meseirő szélhámosok a publikációig sem jutnak el, és nem a hozzáértők, hanem a bevallottan nem hozzáértők tetszését keresik. Akik aztán aszerint döntenek, hogy kinézik-e belőle az ehető pacalt.
En még az USA-bol vettem meg, talàn Africaans olvtàrs meg tudja neked mondani, hogy otthon hol lehet megtalàlni. (ehez làtogass el az Alterba, vagy a Történelem rovatokba, ott több esélyed van ràtalàlni)
Annyiban igazad van, hogy miutàn utànanéztem, egy betüt elütöttem a beiràsban (mekkora bûn, Istenem!).
Az a szò a könyvben: "durchstudier" (ez még mindig nem az, amit te irtàl, de mivel nem az eredeti levél fényképérôl van szò... nyomtatàsi hiba még véletlenül sem lehet szerinted? Ez mindjàrt àrulkodik is a véleményalkotàsodrol ( egy betû alapjàn)! A folytatàs meg egyenesen szànalmas, ne is haragudj. Ezt az idézetet nem a szerzô (Bobula Ida) tette a könyvbe, hanem a könyv kiadoja, bevezetôjében. Hùha! Vigyàzat, itt màr egyenesen egy bûnszövetkezet munkàjàrol van szò: levelet hamisitani és azt egy könyvben megjelentetni!!!!!! Nahàt!!!!!!!
Tudod, jobb ha nem is folytatjuk ezt a szégyenletes vitàt, mert nagyon, de nagyon fején talàlta a szöget Götz a finnugristàkkal kapcsolatban! Egyre màsra jönnek elô, - csak itt a forumon is - a bizonyitékok tisztànlàtàsàra (melyeket Maràcz is megerôsitett).
(hogy mit mondtak ezek a jeles szakemberek? el lehet olvasni kicsit lejjebb.)
Ebben teljesen igazat is adok neked! Dehàt minden ember gyarlò, senki sem tökéletes.
Màs dolog, hogy mint irtam: az egyik könyvben megjelentek azok a hamisitàsai (idézve), melyek alapjàn véleményt alkottam. Persze föltehetjük a kérdést, hogy aki megjelentette ezeket, az szavahihetô-e? Ez a nagy kérdés. Ha jòl ismerjük az illetôt és megbizunk benne, akkor elfogadjuk igaznak, hiszünk neki. Ha nem ismerjük eléggé, akkor jobb leellenôrizni a dolgot. Nàlam az elsô lehetôség àllt fenn: semmi okom nem volt rà, hogy kételkedjek a könyv iròja becsületességében. Ennyi.
(ezek ellenére, ha lehetôségem lenne rà, érdekességbôl beleolvasnék Komoroczy iràsaiba - ha màr annyian istenitik itt a forumon - de nincs lehetôségem)
S ez mind a Bobula Ida életrajzàrol jutott eszedbe? Zseniàlis! Vagy a többire màr nem vetted a fàradtsàgot? Minek is? Az ellenoldal bizonyitékai nem érdekelnek titeket. De nem vagytok kötelesek sem elolvasni, sem vàlaszolni. Màsok is olvassàk ezt a forumot (olyanok is, akik nem szòlnak hozzà), föleg nekik szòlt.
S ha "nem habkönnyû olvasmàny", akkor szerinted ez azt jelenti, hogy csakis igaz lehet? (minél kevésbé érthetô a laikusok szàmàra, annàl hitelesebb - alapon?) Az elôzôkben megmagyàraztam vilàgosan, hogy nincs lehetôségem mostanàban otthoni könyvekhez jutni (semilyenekhez). Egyébként ha nehéz olvasmàny (tele szakszavakkal) - engem nem is igen érdekelne. Mivel semmi nyelvészeti képesitésem nincs, nincs sok kedvem unalmas szakmai szövekekkel töltenem az idômet.
A Képes Krónika, első részében a "Teremtés könyvében", Josephus Flaviusra és Ieronimusra hivatkozva Noé három fiáról ad rövid tájékoztatót: "szétszéledtek három részébe a világnak, Sam Ázsiát, Cam Afrikát, Japhet Európát kapta osztályrészül" (BERENIK Anna: A félremagyarázott Anonymus: 1. rész: Magurától Lebediáig, 1995, 62. old.). Josephus Flavius A zsidók történetéből tudjuk, hogy ennek a Japhetnek hét fia volt (hettiták?), "akiknek országai az ázsiai Taurus és Amanus hegyeitől a Tanais [Don] folyóig és Gadiráig terjedtek Európában. Ezek a területek addig lakatlanok voltak, így az ott letelepedő népek saját neveiket adták." A zsidó történész Japhet fiainak nevét is ismerteti: Lomár, Magog, Madai, Javán, Tubál, Mosoch és Thyras. Népük tőlük kapta nevét: "Így hívták egykor a mostani galatákat gomároknak és a mostani scythákat magoroknak ősapjuk Magog után..." - mondja Flavius. A Képes Krónika a galatákat GALLOK-nak nevezi és azt írja, hogy Trója eleste után Pannoniába menekülnek, költöznek át (forrás: Berenik Anna fentebb említett könyve). Összegezve tehát, Japhet fiától, G0MÁR.-tól származtak a kelták (gallok, galaták) - lásd még: CYMRU "Wales" kelta neve - és testvérétől, MAGOG-tól a magyarok (magorok, szittyák). Az ír hagyomány szerint az első ír honfoglalók Partholón és Nemed Magóg utódai voltak (!): "Sowohl Partholón als auch Nemed sind Nachkommen Magogs, Sohn des Jafet." (ELLIS P B. Die Druiden (A druidák), 1994, 127. old.).
("Da das Ursprungsgebiet der Erzverarbeitung der vordere Orient ist [Kupfer im 4 Jt., Bronze ab 2500], bilden sich die altesten Bronzkulturen in Mesopotamien. Von dort dringt die Kenntnis der Bronze nach Norden (Kaukasus und Anatolien), nach Ägypten, in den ägäischen Raum und nach Kreta, das für die westeuropäischen Kulturen ein wichtiges Ausstrahlungszentrum, wird. In der zweiten Hälfte des 2. Jts. wird Kreta abgelöst von Mykene. Ungarn gerät sehr bald unter den myken. Einfluss, etwas später folgt das germ. Gebiet. Goldfunde in Irland weisen ebenfalls auf die enge Verbindung mit Mykene hin.") (KINDER, H.; HILGEMANN, W. Atlas zur Weltgeschichte, 1987, 19. old.).
Cunlif fe Barry, angol történész:A Kaukázustól északra... Egy végtelen puszta, amely, Kínától Európáig terjed, s az állandó vándorlásnak szükséges feltételeket biztosit. Hatalmas folyók: Volga, Don, Dnyeper, Bug, Dnyeszter és az Al-Duna szabdalják ezt a vidéket, amely délen puszta és északon meg tundra. Ebben a "végtelenben" kóboroltak még névtelen lovas és állattenyésztő népek, akiket majd később a különböző történelmi írásokban kimmereknek, szkítáknak, szarmatáknak, alánoknak, hunoknak, magyaroknak, bolgároknak és mongoloknak neveztek. Ők is befolyásolták Európa kultúráját, amikor a Duna-folyosón átjutottak, vagy a Kárpátokat megkerülve, Észak-Európa sík területeire terelődtek. Ezen befolyás hatásfoka és milyensége, főleg a történelem előtti időkben, bőven kínál vitaanyagot; senki ellenben nem vonja kétségbe, hogy a puszta népei fontos szerepet játszottak az európai kultúra kialakulásában. (CUNLIFFE, B. Illustrierte Vor- und Frühgeschichte Europas, 1996, 11, old.).
Te tudod, mit akarsz ezzel bizonyítani? Akkor most a birtokos vagy jelzős szerkezetek közül melyik jellemző a magyarra, és az mely nyelvekkel teszi rokonná? (Mert ebből az idézethalmazból max. annyi derül ki, hogy mindegyik/bármelyik mindegyikkel.)
Nos, nem kéne megindokolni. Egy teljességgel légből kapott agyrémet előbb bizonyítani kéne (annak, aki állítja), nem pedig indoklást követelni másoktól. (Kivételesen gyönyörű ezen belül is a "szudáni nyelv" mint olyan, tessék már találni valakit, aki "szudánul" beszél, és akkor vele egyeztethetnénk a kereken 56 - vagy 56. - szó - egyezését). Érdekes az is, hogy miután ezt az egész hülyeséget látszólag készpénznek veszed, a szláv (de csakis a szláv) esetében fenntartással élsz: az eszkimótól (sic!) simán átvehettünk 50 szót, a szlávtól egyet se.
Rufella, te vagy el sem olvasod azokat a szövegeket, amiket ide mindent elsöprő érvekként bemásolsz, vagy elolvasod, de nem érted. Az abszurdnak, a nettó hülyeségnek és a nettó hülyékben bízó tudatos, aljas szándékból elkövetett csúsztatásnak, hazugságnak és hamisításnak kétségbeejtő elegyével állunk szemben, aminek láttán nem tudja az ember, hogy sírjon vagy röhögjön. Ennél mindenesetre többet érdemlünk: te is, a topik látogatói is, a magyar nyelvről nem beszélve.
Mociga, én az égvilágon semmit nem tudok rólad IRL (miért is tudnék?), de abban biztos vagyok, hogy a bajban (pl. üldöztetés esetén) bizton számíthatnék a segítségedre. Ennél többet, jobbat nehéz lenne bárkiről elmondani. Itt jönne a DE... csakhogy nincs de, mert ehhez képest másodlagosnak tartom, milyen ködös és zavaros dolog az, amit a magyar nyelvről gondolsz. Mégsem hallgathatom el, hogy minden nagyrabecsülésem mellett felfoghatatlan számomra, mit is képviselsz tudományos értelemben. Nem tagadod ab ovo a Fu kapcsolatot (ha jól veszem ki), hanem valamilyen fundamentalista nézeten vagy, amibe a Fu valamilyen mellékágon esetleg belefér... Lehetséges az, hogy ennyi hsz. és idézet után igazából még nem vallottál színt?
"...az óiráni nyelvek csoportjába néhány nyelv tartozik, ebből a maga idejében mindegyiket sokan beszélték: az avesztai (zendet), az óperzsát, a médet és a szkítát."
Láthatnánk néhány szkíta szót? Esetleg médet? ---------------------- "Nem tudom, a törökök és a ma élő türkök mit szólnak ehhez a nagy sumér-ural-altáji rokonsághoz. Valószínűleg nagy ívben tesznek rá."
Ki kéne már réselni a jó magosra épített falakot, tárva-nyitni a fullasztó zárt flakonokot és ki-be (kint is vagyok, bent is vagyok, jaj de nagyon boldog vagyok :-)) átjárható ajtókat és innen-oda is átlátható sok-sok ablukot kéne bontani lakunkra, e mindenfelé, mindenhová, szana-szét, de sosem szána-szét darabokra (már nem is lenne mag) szinkron (hangalakilag egyező) és diakron (hangmegfelelésekkel egyező - ez jön odaátról, hisz mindenki saját magjából indul ki, mi ilyen befogók befogadók vagyunk mint tudjuk) adatokat árasztó "afődi" elfődi fedi saját magyát őslakos nyelvre!
És akkor.....
Majd tovább mesélek. Sőt együt szőjük e messzi messiás messzi ás mesít tovább..... ;-))) (Jótékony játék)
Elég lenne annyi beismerése is, hogy nem tudjuk egészen biztosan e nyelvnek besorolását cselekvő cselédekként csalóka nyelvcsalárdokba.
Na kéne még valami szánt-szándék is: Ha nem tudhatjuk az egy dolog, de meg akarjuk é ismerni pontosan, pontosabban ŐT!
Ma már minden tudásunk megvan ehhez különben, csak össze kéne polihisztorkodni, és nem polihisztorizélni az egészet (ez valahol különben a FU elmélet, mára már uráli) erre valamit. (Megrázóan nemes, mert biz nehéz feladat ám - Nosza nesze noszogatlak ben(n)tetek....!!!)
És akkor mi van!?
Ui: Eddig mindig azt a vádat hallottam tudomámos berkekből, hogy .... akkor gyere elő a miénkkel hasonlatosan konzisztens elmélettel és mi lecseréljük a mostanit. (Jajj a Tiétek is már annyira inog, hisz szinte semmi okát meg nem magyarázzátok csak despirantizáltok... lazultok és sorolhatnám) De nem és nem, Nem is akarják. A szubjektum érdekorientált és motivált aspektusait én érteném is, de mégiscsak ott az igyazságra , való kéjváncsiság, mint legfontosabb mozgató motiváló mocorgató vágy? Nem is akarjátok magotoktól megtudni??
Egyedül sajnos az embernek semmi nem megy. Éppúgy nem, ahogy a nyelv sem megy előre egyedül.....
Madagaszkári kanári karácsonyra (gyönyörű kislánynak). Egyedül van (csak a cigány hegedül) és néma. Jön a tavasz, s biz ahogy az utóbbi években szokás, nem is az, hanem egyből a nyár. S a kis madár, kikerül a hangzó szabadba s kalitkájában kalimpál. S láss csodát megszólal, mert útjánozza a többi énekes madár hangját. Csak sokkal hangzatosabban hangosabban. (Még mielőtt bárki is kétségbe esne tőlem (mindegy melyik part párt pártuskodó oldal felé is oldalogva) tudomámos berkekben, felhívnám a figyelmet arra, hogy lehet velem (szerencsére nem vagyok ám egyedül!!!!) társalogva azon a nyelven is beszélgetni.......)
Hát Ti már valahol ezen az úton el is indultatok. És ennek örülök.
"Ami a Habsburgok ügyét illeti a finnugor elmélettel, én tagadom, hogy ebből bármilyen haszna származott volna az uralkodó családnak."
(Ami nekik hasznos volt, az nekünk mindig ártott. Egy kibontakozó szellemi megújulás, a valódi történelmünk megismerése azt eredményezte volna, hogy a magyar még kevésbé tisztelte volna az uralkodóit, az uralkodóházat.) Olvastad már a '48-as függetlenségi nyilatkozatot? (pontosabban '49-es.) -------------------------- Részlet: (Debrecen, 1849. április 19.)
"Háromszáz esztendeje múlt, hogy a magyar nemzet szabad választás által az osztrák házat, kétoldalú kötések alapján, a királyi székbe emelé.
És e három század nem egyéb, mint a folytonos szenvedés három százada." ............ "De ezen dinasztia, mely egy uralkodót sem mutathat fel, ki népei szabadságában kereste volna erejét és dicsőségét, a magyar nemzet irányában firól fira a hitszegés politikáját követé, s vagy nyílt erőszakkal azon dolgozott, hogy az országot, törvényes önállásától s alkotmányos szabadságától megfosztva, a már előbb minden szabadságból kivetkőztetett császári tartományaival egy közös szolgaságba összeolvassza; vagy ha e részben a nemzet törhetlen vigyázata által magát gátolva érezte, minden igyekezetét oda fordítá, hogy Magyarország erejében elzsibbasztva, kifejlődésében feltartóztatva, a császári tartományoknak gyarmatul szolgáljon, miszerint azok Magyarországból s annak rovására minél több hasznot húzhassanak, s e haszon által képessé tétessenek azon terhek elviselésére, melyekkel rájok, az alkotmányaiktól megfosztottakra a pazar gazdálkodású császári uralkodás akadály nélkül nehezedett, s nehezedett nem alattvalóinak érdekében, hanem a korlátlan uralkodás Európa-szerte terjesztésének s a népek szabadsága elnyomásának érdekében." ................... "A Habsburg-Lothringeni ház ..... bűneinek históriája felett elborzad az emberiség."
"...nem unatkozó nyugdíjas vagyok, aki az adófizetőktől húzza a sápot,..."
1. nem vagyok nyugdíjas 2. a nyugdíjas, az általa befizetett pénzét kapja vissza 3. melyik oldali nyugdíjas "húzza a sápot"? Csak az alter? A másik nem "húzza"?
Miközben jobban beleolvastam Gosztony tanulmànyàba, làttam, hogy màs nyelvekkel is elvégezte ezt az összehasonlitàst. Nem akarom beirni mind az 53 törvényszerüséget, mert tul hosszu lenne, csak néhàny példa:
<<Nyelvcsoportok alaktani és hangtani összehasonlitò tàblàzata
1. Ragozàs - Névutòk: szumér; ...török (òtörök, V. Christian, 57); kaukàzusiak (V. Christian, 76, 78 és Tseretheli, JRAS 1913, 1915); magyar, finnugor, munda-kòl, szantali (V. Hevesy, 45); tibeti (Meillet-Cohen, A vilàg nyelvei, 1952; H. Maspéro, 536); etruszk (J. Martha: la langue étrusque, Paris, 1912); ...(paléo-szibériai, Meillet-Cohen, R. jakobsen, 418); paleo-amerikai nyelvek (M-C. A. Hadricourt, 1161); eszkimò (M-C., J. Parrot 1168); japàn (többrendbeli kézikönyvekben is)..néhàny keletafrikai nyelv).
11. Birtokos fônév hàtravetése kalapja az apàmnak): regens rectum: szumér (vagylagos, nyomatékban), sémi, akkàd; hàmita (Chr, 99 Meinhof 30); indo-europai nyelvek (német); latin (vagylagos, magyar (nyomatékos), polinéziai (M-C., Faublée 669)
12. Birtokos fônév elôrehozàsa (apàm kalapja): rectum regens: szumér (nyomatékos (Jestin, Abr; 51-52) (Christian, 57-58, 61, 64 és K. Bouda 14); török, magyar (vagylagos), nyugat-kaukàzusiak (Bouda, 14); bàszk (Bouda, uo); tibeti; dravida, pelo-szibériai (M-C, 415).
7. Magànhangzòs jelleg: szumér, magyar, finnugor, török, jenisszei, kinai, japàn.
14. A jelzôi melléknév hàtravetése (kalap, szép): szumér, szémita, hamita, latin és görög (vagylagos, észak-nyugati kaukàzusiak (Dumézil, 36); népies magyar (nyomatékos)
15. A jelzôi melléknév elôrehelyezése (szép kalap): szumér (a régebbi korban) vagy nyomatékos (Jestin, ABr. és Christian is 58,61,64), dél-kaukàzusiak (georgiai, Dumézil 36-37); magyar, finnugor, török, szanszkrit (Renou, 399); indo-europai nyelvek, latin és görög (vagylagosan)....stb.
Magàt Komoroczyt nem olvastam, s mint irtam lejjebb, lehet, hogy vàltozott ô is azòta (mindenkinek meg kell adni erre a lehetôséget), de nem is ez a probléma. Mert ha még félre is tenném "elfogultsàgomat" - amire én képes vagyok, nem ugy mint egyesek itt a forumon - akkor sem lenne hozzà lehetôségem. Ha valaki rà akar hivatkozni, legalàbb tegyen föl valamit az iràsaibòl. Anélkül megelégszem ezekkel az iràsokkal, melyeket én tettem föl. Fôleg az utolsò tanulmàny nagyon érdekes, mert egy fiatal tudòs irta, akire pedig nem lehet mùltbeli nacionalista befolyàsokat fogni. Elolvastad?
Vele szemben én vagyok elfogult, ugyanis olvastam egy könyvet, melynek iròja lépésrôl lépésre bemutatta Komoroczy mòdszereit: hogyan hallgat el dolgokat, ferdit, vagy féligazsàgokat ad elô.
Személyes élményem ezzel kapcsolatban annyi, hogy egy nyolcosztályos, egyházi gimnáziumban a gyerekek örömmel újságolták nekem, hogy éppen ma tanulták Badiny-Jós Ferenc sumér-magyar nevezéktanát magyar órán. Szeretném azt hinni, hogy csak kivétel volt, de ha jól sejtem erről szó sincs.
Miért ne taníthatnák Badinyt? Persze, tévedett bizonyos dolgokban. Akár évszámokat is tévedhetett, de voltak ilyenek az ellenoldalon is!
(Honti Làszlò, a Groningeni Egyetem finnugor professzora Maràcz érveire 3 helyen reagàlt: ujsàgcikkben egy holand napilapban, NRC Handelsblad-ban, 1996. febr. 15-én adott interjujàban és az 1996. febr. 25-én hollandiai magyar Mikes Kelemen Kör szervezésében tartott amszterdami elôadàsàban.]
<<...Hunfalvy-t és a finnugorizmust azért biràltam, mert - amint azt fent kimutattam - nem üti meg a tudomànyossàg mércéjét. A paradigma-modszertana helytelen nyelvészeti szempontbòl. Ez a maga idején is igy volt. Hiszen a finugrizmus alfàja és omegàja az volt, hogy elutasitotta a Czuczor-Fogarasi szotàr alapelveit, melyek helytàllòsàgàrol mindenki meggyôzödhet, hiszen a mai napig is lehet velük dolgozni. Honti szerint azzal, hogy hunfalvy-t biràlni merészeltem, "az összes magyar és finnugor nyelvész ellen intéztem tàmadàst" (UK).
A finnugrizmus "àltudomànyossàga" a következô kitételekbôl àll:
1. Ami nem a finnugrizmust igazolja, arrol nem beszélhetünk. 2. Aki biràlja a finnugrizmust, az ràgalmazhato és ràgalmazandò. 3. Olyat adjunk a biràlò szàjàba, amit nem àllitott, s ezt càfoljuk. 4. A finnugrizmus birtokolja az örök igazsàgot. 5. A finnugrizmusnak megengedett a kettôs mérce. 6. Az igazsàgot nem szabad kimondani. 7. Az elmélet tudomànypolitikai hàttere tabu...>>>
MARÀCZ LÀSZLÒ: A finnugor elmélet tarthatatlansàga nyelvészeti szempontbòl
<<..A Magyar fordulatban [1995-ben hollandul megjelent könyve a szerzônek, aki amszterdami egyetemi tanàr] a köv. 10 pontban foglaltam össze a magyar nyelv finnugor rokonsàgàra vonatkozò biràlatomat.
1. A finnugor elmélet bebizonyitàsa csak szavak alapjàn történt kisérlet. A nyelvészeti kutatàsok azonban csak e szàzadban, a màsodik vilàghàboru utàn bontakoztak ki igazàbol. Mikor finnugor nyelvrokonsàgrol beszélünk, akkor fôleg lexikai pàrhuzamokrol van szo.
2. A finnugor elmélet aluldeterminàl. Nem lehet olyan lexikai pàrhuzamokat izolàlni, amelyek csak a fu nyelvekre érvényesek és màs euràzsiai nyelvekre nem, mint pl. az altàji nyelvekre, törökre, mongolra stb.
3. A finnugor hangtörvények levezetése nem àll szilàrd alapokon. Az indogermanisztika, ahonnan eredetileg a "hangtörvények"-koncepcio szàrmazik, màr feladta a hangtörvényekkel valo nyelvészkedést.
4. Az un. finnugor alapnyelv rekonstrukcioja önkényes; A vogul szogyökökröl feltételezik, hogy azok az eredeti uràli/finnugor alapszokincset tükrözik. Emellett azonban nem szolnak nyelvészeti érvek.
5. Björn Collinder, svéd nyelvész az uràli/finnugor alapnyelvekben kb. 400 alapszogyököt hatàroz meg, a MTA àllitolagos 1000 fu szogyöke gàtlàstalan tulzàs. Emelett nem mindegyik alapnyelvbeli szogyök fordul elô az összes finnugor nyelvben. A mai finn nyelvtudomàny erôsen revidiàlja a fu. nyelvelméletet. A finn nyelv fu nyelvrokonsàga helyett a finn nyelvészek a finn-ògermàn vonalat kutatjàk, illetve a finn kontinuitàs elmélet hivei.
6. A finnugor nyelvrôl egyàltalàn nem léteznek irott forràsok. Igy a fu alapszokincset nem lehet dokumentàlni, sem az un. hangtörvényeket, sem az un. késôbbi feltételzett nyelvközösségeket, mint az ugor, volga-finn, stb. emiatt az egész finnugor alapnyelv merô feltételezés. Ezt a finnugor nyelvészek maguk is beismerik.
7. Közismert, hogy az MTA Történeti Etimologia Szotàràban (TESZ) nagyon sok az ismeretlen eredetû szo. Felmerül a kérdés, hogy a TESZ miért nem tesz kisérletet e szavak kapcsolatainak a régi kulturnyelvekben, pl. sumérban, szanszkritban valo felkutatàsàra, vagy egyszerüen magyar eredetûnek elkönyvelésére, feltéve, ha azok valoban igazolhatoén magyar eredetûek?
8. Alapvetô grammatikai különbségek vannak a magyar és finnugor nyelvek között, pl. a finnugor nyelvek közûl csak a magyar ismeri az igekötô-rendszert. A finnugrista Décsy Gyulànak ez szintén feltünik, de szerinte ez a magyarok vàndorutjànak tulajdonithatò. A Hajdu-Domokos szerzôpàrosnak ez fel sem tûnik. holott összesen 20 grammatikai jelenséget vizsgàlnak a fu nyelvekben. (szamojéd, obi-ugor, magyar, permi, mordvin, cseremisz, finn, lapp): nem veszik észre, hogy ilyen tàblàzatokkal erôs ellenérveket szolgàltatnak a fu nyelvrokonsàg ellen. Ez különösen szemlélteti is a finnugrisztika àltal alkalmazott kettôs mércét.
9. Hunfalvy Pàl az 1851-ben az Akadémia Ertesitôben kiadott dolgozatàban amellett érvel, hogy magyar szogyököket nem lehet szoelemzéssel felderiteni. (Tette mindezt akkor, amikor màr javàban folytak a kutatàsok az oriàsi szokincset felölelô szotàr készitésére, a magyar nyelv belsô összefüggés-rendszerének feltérképezésére. Ez a CZFo-szotàr ma is pàrjàt ritkitja és potolhatatlan kulturàliskincsünk.) Magyar szoelemzést csak a rokonnyelvek segitségével lehet elvégezni. Sehol nem olvassuk azonban, hogy hogyan lehet a rokonnyelveket meghatàrozni. Jobb hijàn feltételezhetjük, hogy csak szopàrhuzamok alapjàn gondolja. ha igen, akkor ez a körérvelés klasszikus példàja. Ugyhogy egy bizonyos lexikai elem a magyarban csakis akkor szogyök, ha az a rokonnyelvekben elôfordul. Rokonnyelveket pedig csak ugy tudunk megàllapitani, hogy ha közös szogyökökkel rendelkeznek. A modern nyelvészet elveti Hunfalvy e szoelemzési modszerét, mert a lexikai elemek belsô rekonstrukciojàt tartja döntônek. A magyar nyelv rendszerébôl következik az, hogy valamely elem szogyöknek minôsül-e vagy sem. Emiatt a hunfalvy-paradigmàt logikai, azaz tudomànyos alapon a modern nyelvészet elutasitja. Mivel ez aparadigma (modszer) képezi a finnugrisztika alapparidigmàjàt, emiatt az egész paradigma tévuton jàr. A TESZ-nek is ez az alapprogramja. A Hunfalvy-program olyan bizarr következtetésekkel jàr, hogy a magyarban lehetnek szogyôkök csak és csakis akkor, ha azok a rokonnyelvekben is elöfordulnak. Ezeket ekkor fu eredetûnek nevezi. Ami nem fordul elô màs fu nyelvekben, azt csak jövevényszoként kezeli.
10. Nyilvàn a magyar lexikai gyökök a magyar szotàrban keresendôk és nem màsutt. Czuczor Gergely és Fogarasi Jànos szerint a magyar gyökök egyszotagu lexikai elemek, ragok és jelek nélkül. Erre az egyértelmû nyelvészetre épül a Czuczor-Fogarasi szotàr. Tovàbbi elv, hogy a magyar szogyökök nem àllnak egyedül önmagukban, hanem rokonithatok hasonlo alaku és jelentésbeli gyökökkel. Ezek a szogyök-halmazok alkotjàk az un. "szobokrokat". Igy a magyar szogyökök arrol ismerhetôk fel, hogy szobokrok tagjainak minôsülnek....>>> folyt.
"..az akkàd, amely nagyon sok elemet vett àt a sumértôl, noha nem voltak rokon nyelvek, mindössze öt egyezéssel lenne benne ebben a vizsgàlatban, ez szerintem nonszensz..."
A sumér és szemita nyelvek valòban nem rokonok. S ugy làtszik, hogy az akkàd csak ilyen kevés nyelvtani szabàlyt vett àt a sumérbòl. (majd kikeresem, hogy melyek ezek)
