Sárvári futásom rövid elemzése
Előzetes megjegyzésként hadd szögezzem le, hogy nem volt jó ötlet 24 órás futásra neveznem. Illetve egy előnye volt: szép színű (narancs :-)) rajtszámot kaptam. Viszont a közönség számára a 24 órás futás azokat jelenti, akik az egy napot ténylegesen a pályán töltik, és emiatt sokszor kellett magam kellemetlenül érezzem a ki nem érdemelt elismerések miatt. Eredeti tervem 12-14 óra alatt lefutott 126 kör volt, éjszakai futásra eleve nem készültem (egy kesztyűt vittem, azt is elkavartam valahol, mire kellett volna...), s azt is tudtam, ha egyszer azt mondom, befejeztem, nem fogom folytatni később.
A jól sikerült pécsi maraton alapján úgy gondoltam, hogy egy 3:40-3:45 körüli 41 kör nem irreális kezdés, ebből még később be tudom fejezni a versenyt. Ennek megfelelően a bemelegítő kör után felgyorsultam a tervezett 5:15-ös körökre. Ezt 10 km-ig nagyjából sikerült is tartani (érdekesség, hogy a 4. kör táján megejtett átöltözés nem sok időt vett el: futás közben vettem le a hosszúujjút a narancspóló alól, mert elállt az eső, és melegnek is bizonyult). Aztán a lassulás helyett sajnos észrevétlenül gyorsítottam, a frissítőnél történő megállások (ittam mindenfélét és eszegettem) jelenthettek időnként 10-15 másodperc pluszt. Sajnos ennek ellenére időről időre éhesnek éreztem magam, ami 30 km fölött már kis lassulást okozott. Az igazi fordulópont a 40. körben megejtett parkbeli megállás volt (vízháztartás egyensúlyban tartására). Mikor stabilnak tűnő kisterpeszben megállni igyekeztem, megdöbbenve vettem észre, hogy felső testem megy tovább és kb. 5 cm-es amlitudóval (erősen csillapított) rezgőmozgásba kezd. (Egyszerűbben szólva kissé megszédültem.) Ekkor nyilvánvalóvá vált számomra, hogy megérkeztem elba szigetére...
A maraton teljesítését jelentő kört még megfutottam, de a 42., sétálósra tervezett kör boxkiállással egészült ki: ettem mindent, amit összekészítettem, perceken keresztül. (Csoki, csomag ropi, pizza-leginkább tészta.)
Mindez számokban:
(1) 5:41,6 (2) 5:19,2 (3) 5:12,8 (4) 5:15,5 (5) 5:11,5 (6) 5:13,9 (7) 5:15,1
(8) 5:17,1 (9) 5:18,6 (10) 5:12,5 (11) 5:04,8 (12) 5:21,1 (13) 5:18,1 (14) 5:24,9
(15) 5:34,5 (16) 5:22,1 (17) 5:06,9 (18) 5:08,5 (19) 5:09,5 (20) 5:05,2 (21) 5:25,7
(22) 5:07,2 (23) 5:02,4 (24) 5:08,7 (25) 5:07,8 (26) 5:07,4 (27) 5:15,5 (28) 5:21,8
(29) 5:04,7 (30) 5:16,5 (31) 5:16,0 (32) 5:37,4 (33) 5:16,3 (34) 5:18,0 (35) 5:19,2
(36) 5:29,1 (37) 5:27,3 (38) 5:28,9 (39) 5:37,8 (40) 6:04,9 (41) 5:55,8 (42) 23:48,0
Az újrakezdés már a mezőnyhöz illő sebességgel történt, így is terveztem, emiatt visszavettem a hosszúujjút. Azonban pár kör után rá kellett jönnöm, hogy a helyzet sajna nem kíván gyökeresen javulni. Sőt a meleg felső miatt (legalábbis arra fogtam) kissé nehezen kaptam levegőt. A szél (természetesen ellen-) továbbra is igen erősen fújt az egyik oldalon, ez sem segített. Persze a többieknek sem volt jobb, ezért próbáltam menni tovább. A futott körök 6-6 és fél percesek, a belesétálósak 7-8 perc, a két végiggyalogolt 11 perc körül.
(43) 6:51,5 (44) 6:31,7 (45) 6:16,1 (46) 6:20,1 (47) 6:13,6 (48) 6:28,3 (49) 7:13,7
(50) 7:18,1 (51) 6:16,1 (52) 11:16,3 (53) 11:15,5 (54) 6:41,2 (55) 6:18,3 (56) 6:18,3
(57) 6:10,6 (58) 6:08,0 (59) 7:51,6 (60) 6:02,1 (61) 6:06,4 (62) 6:07,2 (63) 55:35,7
Mint látszik a vége felé ismét begyorsultam. Ez nem volt szándékos, de talán következett a részcélokat kitűző taktikából. Az első maraton végén is halasztgattam az evést, hogy időre meglegyen a 41 kör, most a tempó fokozásával törekedtem arra, hogy mielőbb lenyomjam a felest (ismétlem: nem tudatosan, csak nem fogtam vissza magam). Levegőm nem lett több, ezért úgy döntöttem, hogy pihenek egy órát. Reméltem, hogy így összeszedem kicsit magam, és talán lesz esélyem a kitűzött táv második felére. Tehát most az evés mellett egy kis fekvés is került a programba, ennek köszönhetően ismét tudtam pár elfogadható kört menni.
(64) 6:32,0 (65) 6:26,1 (66) 6:12,5 (67) 6:23,9 (68) 7:28,5 (69) 6:11,8 (70) 6:08,2
(71) 8:14,6 (72) 6:38,2 (73) 6:03,5 (74) 7:59,5 (75) 6:07,5 (76) 6:59,0 (77) 6:03,1
(78) 8:31,8 (79) 6:20,1 (80) 7:04,4 (81) 7:08,6 (82) 6:10,5 (83) 6:03,0 (84) 12:39,1
Ezekben a körökben sárvári póló + narancspóló összeállítású csapattal léptem fel, de sajnos ez sem segített a légzési gondokon. A hasban a szorító érzést a rajtszám gumiszalagozása is erősítette (ez az elején nem volt gond), kénytelen voltam rendszeresen mellmagasságba felhúzni.
Amikor a második maraton végén (közel nettó 5 órás...) végiggondoltam az érzéseimet, erősen tartotta magát az "elég volt" szekció. Végül győzött a "ne kevesebbet 12 óránál" szekció, s bár a vége felé a "száz kör" szekció is erősen hallatta a hangját, az este 10 felé fellépő lábnyavalyák (totális elfáradás) a 100 km mellett döntöttek.
Az utolsó 2 és fél órában tehát a gyaloglás volt a fő haladási forma, 1-1 kört időnként megfutva.
(85) 20:20,5 (86) 14:33,9 (87) 14:16,4 (88) 9:16,9 (89) 7:08,9 (90) 6:37,3 (91) 11:23,9
(92) 6:34,5 (93) 11:33,1 (94) 6:22,2 (95) 11:00,8 (96) 11:56,4 (97) 13:16,9
Így tehát a 100 km-t bruttó 12:09 alatt tettem meg, amely nettó 11 óra pályán mozgással töltött időt jelentett. Összességében ez a 12 órás mezőny középtájára lett volna elég, de nyilván ha eredetileg 12 órára rendezkedek be, akkor 63 km-nél más lett volna a taktika. Hogy a 24 órás mezőny pontosan hogy végzett, nem tudom, mindenesetre azt már eldöntöttem: legközelebb csak akkor nevezek 24 órásra, ha tényleg végig akarom küzdeni.
A nagy rápihenés úgy érzem nem nagyon jött be (legalábbis az előző éjszaka 12 órát töltöttem ágyba), inkább elkényelmesített. Persze megint nem biztos, hogy múlhatott ezen valami, mert a verseny előtti héten is, és ezen a héten is kicsit "agyonhajtom" magam (ezért nem volt eddig időm írni sem), amin egy éjszaka valószínűleg nem sokat segít. Mivel a lábaim első komoly jelzésénél kiszálltam, viszonylag jó állapotban maradtak, az, hogy a verseny óta nem futottam, inkább az időhiány számlájára írható. Így aztán valószínűleg ellátogatok két hét múlva Zalaegerszegre kocogni egy szűk 42 km-t. |