Mivel determinánsról szól a feladat, ez nem csoda. A hosszú egyenes vonalak determinánst jelentenek. A nagy gömbölyű vagy szögletes zárójelek mátrixot.
Gondolom a 4. oldal 4. feladatára gondolsz. Ott nem mátrix van a bal oldalon, hanem egy mátrix determinánsa (ami egy szám). A konkrétan idézett (1,2;x,4) mátrix determinánsa 1*4-x*2, azaz 4-2x. Ez akkor és csak akkor nulla, ha x=2. Ez a megoldás. Néha be is kéne járni órára vagy olvasni a jegyzetet/könyvet!
ZH előtt vagyok, gondolom kiderült.. ;-). Egy következő kérdéssel zavarhatok még? (járok órákra, de valahogy megérteni ezt...?, pedig nem elsőre csinálom... :-( )
[12]
[x4]=0
Ez egy mátrix akar lenni, mely nullával egyenlő, és az x-et kell megtalálni. Ha csak pár szóban megkapom, hogy hogy kell megcsinálni, vagy mi értelme van, már azt nagyon köszönöm szépen.
Egy másik, rövidebb kérdésel szeretnék hozzátok fordulni, hogy a tanár megad három mátrixot, A-t, B-t, és C-t. Ezek különböző sor és oszlopszámmal rendelkeznek.
A feladat ez: " Határozza meg a következő mátrixok közül azokat, amelyek léteznek! "
(a "t" transzponáltat jelent!)
A.B+Ct=
Bt.a+C=
.
.
.
A kérdésem az, hogy az A.B az A és B mátrix szorzását akarja jelenteni? Vagy pedig egy másfajta műveletet? Mert ha szorzás, akkor a feladatkiírásban kiírt mátrixokkal egyik műveletsor sem végezhető el.
Kepzelj el egy harmadik terjesztot. Ez pont azokba a ladakba tesz, ahova a masodik nem.
Ekkor 1 es 2 egyutt pont akkor tesz legalabb 8-ba, ha 1-3 legfeljebb 7-be. De persze 2 es 3 szerepe szimmetrikus. Igy a valoszinuseg 1/2. (Erre gondolhatott Gergo73)
Pontosabban figyelembe vetted a levéleloszlást, de a multiplicitást már nem. Pl. ha az első postás az 12345 ládákba rak, a második pedig a 34567 ládákba, akkor Te ezt nem különbözteted meg attól az esettől, amikor az első postás az 13456 ládákba rak, a második pedig a 23457 ládákba. Hiszen mindkét esetben egy levél kerül az 1267 ládákba és két levél a 345 ládákba, és Te csak ezt tartod számon.
A megoldásoddal az a gond, hogy csak azt veszi figyelembe, hogy hány ládába került levél, de azt nem, hogy az egyes ládákba hány levél került, továbbá hogy hányféleképpen jöhet létre egy pontos levéleloszlás az egyes ládákban.
Köszönöm a megoldást. Érthető volt és el is fogadom. Még azt nem látom, hogy én mit számoltam...nekem ez a valószínűség sokkal kisebb.Az összes esetek száma binom(10,5)*binom(10,5). És úgy számoltam meg a kedvezőt, hogy mikor lesz pontosan 8, 9, 10 postaládában levél..pl. az első esetben binom(10, 8) megmondja, hogy melyik 8-ban van levél és binom(8,2) megmondja, hogy melyikben van két levél. Akkor ezt így nem lehet megszámolni..... Ha számolás nélkül tippelni kellett volna nem gondoltam volna p= 1/2-re..valahogy kevesebbnek érzem, de ha ennyi, akkor ennyi:)
Az y:=x2 jelöléssel az egyenlet |y-9|+|y-4|=5 alakba írható. Most megkülönböztetünk 3 esetet. (a) ha y>=9, akkor az egyenlet (y-9)+(y-4)=5, azaz y=9; (b) ha 9>y>=4, akkor az egyenlet (9-y)+(y-4)=5, ami egy azonosság; (c) ha 4>y, akkor az egyenlet (9-y)+(4-y)=5, azaz y=4. Összességében látjuk, hogy az y-ra vonatkozó egyenlet megoldásai 9>=y>=4. Ezért az eredeti egyenlet akkor és csak akkor teljesül, ha 9>=x2>=4, azaz 3>=|x|>=2. Tehát a megoldások a 3>=x>=2 számok és a -2>=x>=-3 számok, más szóval a [-3,-2] és [2,3] intervallumok egyesítése.
Nem jó a megoldásod. A jelzett esemény azt jelenti, hogy a második postás legalább 3 levelet bedob a még üres ládákba, amik száma 5. Tehát a keresett valószínűség azzal egyenlő, hogy a "10-ből 5-öt minilottón" egy szelvénnyel játszva lesz legalább 3-as találatunk. Ez pedig
Javaslom a következő (az abszolút érték definíciójából adódó) lehetőségeket végig nézegetni: I. eset: x<-3 II. eset: -3<=x<-2 III. eset: -2<=x<2 IV. eset: 2<=x
HA ez kevés, akkor szólj. Valaki majd folytatja. :-)
Üdv. Az alábbi (egyszerű?) problémára szeretnék látni egy megoldást: Az én tippem:
p=((10 alatt 8)*(8 alatt a 2)+(10 alatt a 9)*(9 alatt az 1)+1)/(10 alatt 5)^2
Egy lépcsőházban 10 postaláda van. Egy terjesztő 5 postaládába dob egy-egy szórólapot. Később egy másik terjesztő szintén 5 postaládába dob egy-egy szórólapot. Mennyi annak a valószínűsége, hogy így legalább 8 postaládába kerül szórólap?