Keresés

Részletes keresés

Tudorka69 Creative Commons License 2011.01.15 0 0 221

Valóban viták folynak,illetve találgatások.

Itt a cikk is,tessék:

 

http://tttweb.hu/gyujtemenyek/cikkek/regi/Technika/Hawking/Megtort%20a%20fekete%20lyuk%20paradoxon.htm

Előzmény: Törölt nick (200)
Tudorka69 Creative Commons License 2011.01.15 0 0 220

Egyáltalán semmi bizonyíték nincs rá, hogy a csillagok a központ felé közelednének, és a központi feketelyuk lassan elnyelné őket. Ezt Hehe64 találta ki, a tudomány mai állásához nincs semmi köze.

 

Bocsáss meg,de ez egyáltalán nem igaz.Csillagászati felvételek is készültek róla,hogy bizony közelednek és körpályán mozognak(egyre közelebb)közvetlen a lyuk körül.Az elnyelésről még tudomásom szerint valóban nincs felvétel.Ez szintén egy tudományos kisfilmben volt a tv-ben.

Előzmény: Törölt nick (198)
Bign Creative Commons License 2011.01.15 0 0 219

"Már az eseményhorizont közelében is durva dolgok vannak."

Ezt nem vitatom.

 

"Tehát 3/2r -nél mennek pont körbe a fotonok."

Ez viszont erősen eltér az r/2-től.

Ezt az eltérést nem értem.

 

Az is igaz, hogy a valóságban nincs ideális álló fekete lyuk, mivel a környezete spirál pályán erősen közelít, de alap esetben azt lenne jó megérteni.

 

Előzmény: Törölt nick (217)
Bign Creative Commons License 2011.01.15 0 0 216

OK, nem teljesen a NB témája, de ez nem is a relativitáselméletet cáfolata.

Azért mert a gravitációt térgörbületnek tekinted, még nem jelenti, hogy különböző indulási szögű sugárzások azonos pályát írjanak le.

/mint ahogy befele se azonos pályákat írnak le/

 

Mivel a számított helyen a körsebesség kisebb mint c, ezért eltérhetnek a körpályától befelé és kifelé is, ebben az esetben viszont r változik.

Ezért nem éles határ.

 

Ha valaki megtudná magyarázni, hogy bár ott a körsebesség c/2^0,5, de ez még is egyenlő c-vel...

 

Előzmény: Törölt nick (215)
Bign Creative Commons License 2011.01.15 0 0 214

"Ha a Nap helyén egy naptömegű feketelyuk (mérete pár km mindössze) lenne, ugyanannyit fordulna."

Ami azt jelenti, hogy a fekete lyuk sugarához mérten távol hasonlóak a gravitációs hatások mint a nem fekete lyuk esetén.

 

"Nem tudom, hogy mit értesz "azonos R" alatt."

 

Amint megállapítottuk korábban mivel a körsebesség kisebb mint c, ezért a kifelé ható mozgás különböző írányú lehet.

A különböző írányú mozgásokhoz eltérő pályák tartoznak.

Ezeknek a pálynak a legnagyobb távolsága miért lenne azonos R-el?

 

A szökési sebesség korlát megakadályozza az eltávolodást, de nem határozza meg a távolságot, hogy ez hol következik be.

 

Előzmény: Törölt nick (212)
Bign Creative Commons License 2011.01.15 0 0 211

"A téridő geometriája meg olyan, hogy akármerra mozogsz, akármilyen sebességgel, nem tudsz bentről kijutni."

Ez igaz, de ez azonos R-nél következik be?

Szerintem nem.

Akkor viszont r/2-től kifelé egy átmeneti térnek kell léteznie, mint egy elmosódott fuzzy halmaz.

 

A körsebességnél ott egyértelmű a határvonal.

Előzmény: Törölt nick (210)
Bign Creative Commons License 2011.01.15 0 0 209

"Szerintem te egyszerűen csak az áltrelt tagadod és newtoni mechanikával próbálod elképzelni a fekete lyukat"

 

Jó, hogy mások próbálnak gondolkodni az ember helyett. :o)

 

"Az áltrelben nem vonzóerő van, hanem térgeometria."

 

A lényegen nem változtat. A fő kérdés, hogy csak egy bizonyos távolságban vezet-e a pálya görbe, vagy ez változik?

 

Az említett görbületen, c sebességgel nem csak egy pálya létezhet, mint ahogy kissebb sebességgel se.

Ez abból következik, hogy szökési sebességről van szó.

Mivel ott a körsebesség nem c (~212000km/s), ezért a kifelé irányuló c sebességű sugárzás és az ezt a sebességet maghaladó egyébb anyag egy térszögön belül különböző irányokba indulhat. Ezek az írányok, különböző pályákat jelentenek.

 

Abban igazad van, hogy ez a legyegyszerűbb (álló fekete lyuk) esete.

 

 

Előzmény: Törölt nick (208)
Bign Creative Commons License 2011.01.15 0 0 207

Nem. Ez szökési sebesség, maximum c. A körsebesség csak (GM/r)^0,5, ami kevesebb mint c.

 

pl.:

A szökési sebesség a Föld esetén 11,2km/s.

Milyen magasságban haladhatnak azok a műholdak,

amelyeknek nem haladja meg a sebessége a 11,2km/s ?

Ez nem egy fix magasságban van.

 

A fix magasság az a 2GM/c^2 -nak a felénél van, ahol c a körsebesség.

 

 

Előzmény: Törölt nick (205)
Biga Cubensis Creative Commons License 2011.01.15 0 0 204

jav: Én annyira emlékszem, hogy az utolsó elméletek szerint a fekete lyukba behulló anyag elveszti a tulajdonságait, csak az impulzusnyomaték és talán a töltése marad meg....? 

Előzmény: Biga Cubensis (203)
Biga Cubensis Creative Commons License 2011.01.15 0 0 203

Én annyira emlékszem, hogy az utolsó elméletek szerint a fekete lyukba behulló anyag elveszti a tulajdonságait, csak az impulzusnyomaték és talán a töltése....? A jelenséget egy vicces ábra szemléltette, hogy bedobunk egy zongorát és egy egeret, de ezután már soha nem lehet megtudni, mik voltak ezek, mert csak ez a kettő tulajdonságuk marad meg.

Előzmény: Törölt nick (201)
Bign Creative Commons License 2011.01.15 0 0 202

Az eseményhorizontnak nevezett határ, az nem egy fix távolság.

Ezért nem választhatja el tökéletesen a külső és belső anyagrészt.

Törölt nick Creative Commons License 2011.01.15 0 0 201

Csak egy rövid idézet, ugyan forrásokat adtam meg, de mindegy.

"Gottesmann következtetése szerint a teleportáció elmélete nem működhet túl jól. A jelenség fejtörést okoz a Marylandi egyetemen dolgozó kvantumgravitációs elméleti szakértőnek, Ted Jacobsonnak is, aki szerint a fekete lyukba eső információ örökre elvész az azon kívül levők számára. A teleportációs elméletet nem tartja meggyőzőnek. Jacobson szerint a fekete lyuk belseje és külseje közötti kapcsolat olyan bonyolult a húrelmélet szerint, hogy senki nem lehet biztos benne, hogy kizárhatja annak lehetőségét, hogy az információ a mi tér-időnkön kívülre kerül."

Előzmény: Törölt nick (200)
Angelica Archangelica Creative Commons License 2011.01.14 0 0 197

Igen, ezt mutatják a Boomerang mérési eredmények is:

Előzmény: Törölt nick (185)
Törölt nick Creative Commons License 2011.01.14 0 0 196

A Hawking sugárzás létén, vagy nem létén elég komoly viták folynak napjainkban.

Amíg nem sikerül azt mérni, addig én maradnék Einsteinnél.

Hawking, is érzi hogy nem teljesen kerek az elmélete, ezért átdolgozta azt, a húrelméletnek megfelelően.

Igen ám, de mások ugyanazon számításokból egészen más következtetéseket vontak le.

Pl. Gary Horowitz, Juan Maldacena, Gottesman és Preskill, Ted Jacobson, Lee Smolin, stb.

Előzmény: ex_lx (195)
ex_lx Creative Commons License 2011.01.14 0 0 195

Mondom _elméletileg_ elpárologhat, akkor is, ha Einstein erre még nem gondolt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_lyuk#A_fekete_lyukak_p.C3.A1rolg.C3.A1sa

Előzmény: Törölt nick (194)
Törölt nick Creative Commons License 2011.01.14 0 0 194

Leírom még egyszer.

Az általános relativitás elmélete szerint, a fekete lyuk belsejéből semmi, így a gravitáció sem hathat kifelé.

Bizonyos tömeg felett ugyanis megáll benne az idő.

Ezzel a benne levő anyag a mi szempontunkból eltűnik.

A horizonton kívüli dolgok mérhetők.

Előzmény: ex_lx (193)
ex_lx Creative Commons License 2011.01.14 0 0 193

Hiszen pont ez a lényeg: nem kell semmi az EH-n belülről ahhoz, hogy tudd a FLy tömegét, csak olyan objektumok tömegét kell tudnod, amelyeket a lyuk tart pályán. Az égi mechanika egyenletei pont ott, ahol látsz "mindent", vagyis a horizonton kívül ugyanúgy használhatók,  mint akármilyen keringési centrum és keringetett objektum viszonylatában.

 

- o -

 

Ha már ott tartunk, hogy elvileg, mi lehet, ne felejtsük el, hogy _elvileg_ a FLy elpárologhat - más kérdés, hogy az éppen szökő részecske nem mond semmit a benti buli hangulatáról.

Előzmény: Törölt nick (192)
Törölt nick Creative Commons License 2011.01.14 0 0 192

Én, lehet hogy félreérthetően, a zuhanás megfogalmazásával arra gondoltam, hogy nem keringési pályán mozog, hanem egy elnyújtott spirális mentén a mag felé.

A mozgás csak a mag közvetlen közelében gyorsul fel, észlelhetően.

Azért írok magot, mert a jelenlegi mérések szerint, amelyik galaxisban észlelni lehet  "szupermasszív" fekete lyukat, ennek helye nagyjából megegyezik a galaxis tömegközéppontjával.

 

Az eseményhorizonton belülről pedig elvileg nem jön, nem jöhet ki semmi, ezért nem tudható, hogy egy adott fekete lyuk valójában fennállása alatt mennyi tömeget nyelt el, illetve hogy mekkora az a tömeg, ami jelenlegi tudásunk szerint kikerült a világegyetem folyamataiból.

Előzmény: ex_lx (191)
ex_lx Creative Commons License 2011.01.14 0 0 191

A 2. mondat, ha nem rontottam volna el: És persze éppen azért, mert a gravitáció kvázi végtelen hatótávolságához képest az eseményhorizont nem csak csillagászati,  de már-már emberi léptékkel is kis méretű,  szó sincs zuhanásról*, ill. nem jobban van szó, mint bármilyen keringés esetében.

Előzmény: ex_lx (190)
ex_lx Creative Commons License 2011.01.14 0 0 190

Ha jól értettem, azt sugalltad, hogy minden galaxis centrumát egy fekete lyuk képezi, ő pedig megpróbálta világossá tenni, hogy erre semmi szükség, mert nem a fekete lyuk a lényeg, hanem az általa képviselt gravitáció, és ha éppen nem fekete lyukban manifesztálódik az a tömeg, attól még a csillagokat éppolyan szépen galaxisba rendezi.

És persze éppen azért, mert a gravitáció kvázi végtelen hatótávolságához képest az eseményhorizont nem csak csillagászati, de emberi de már-már emberi léptékkel is kis mérete miatt szó sincs zuhanásról*, ill. nem jobban van szó, mint bármilyen keringés esetében.

 

Tudom, láttam, volt egy olyan NG film, amely erősen sejteni engedte, ezt az 1 galaxis = 1 központi fekete lyuk tételt - hát istenem, ilyen leegyszerűsítő az NG gondolatritmusos, az adott témát minden mögé beállító (50 percet nem egyszerű kitölteni) világa.

 

*Megtévesztő tud lenni, amikor olykor megjelenik egy-egy hír, és látványos fantáziarajz arról, ahogy egy fekete lyuk felzabál egy tőle fényévekre lévő galaxist. Ilyenkor a fekete lyuk ki van hangsúlyozva, szépen körülírva, ahogy szokás, de az kimarad, hogy ha egy ugyanakkora tömegű galaxissal helyettesítenénk, akkor nem csillagászati porszívózást, hanem galaxisok egybeolvadását/összeütközésát látnánk, vagyis gravitációs szempontból ugyanazt - az eseményhorizontig.

Előzmény: Törölt nick (184)
Törölt nick Creative Commons License 2011.01.14 0 0 184

Mert nem erről írtam, tehát vagy nem olvasta végig, vagy szövegértési problémája van.

Előzmény: ex_lx (183)
ex_lx Creative Commons License 2011.01.14 0 0 183

'"Ennek meg végképp nincs köze, hogy mekkora tömege van a központi feketelyuknak. Egy 1millió naptömegű feketelyuk és egy 1millió naptömegű vajaskenyér gravitációs hatása között fényévnyi távolságon túl semmi különbség nincsen."

 

Bocsáss meg, de ezzel a zöldséggel nálam kicsaptad a biztosítékot.'

 

Pontosan miért is?

Előzmény: Törölt nick (149)
Tudorka69 Creative Commons License 2011.01.13 0 0 176

A cikk egész más megvilágításba helyez mindent,ezért érdemes elolvasni.Ráadásul a legújabb kutatási eredményekre alapoz és nem elméletekre.

 

http://www.idokep.hu/hirek/quantum-radar-delayed-choice-eraser

Előzmény: Törölt nick (174)
Törölt nick Creative Commons License 2011.01.12 0 0 173

Nem csak arról nem számoltak/számolnak be ezek a művek.

A mai modellek lehetséges, illetve valós hibáiról sem.

A standard fizikai modellben pl. van olyan alapérték, amit az értéke 50 szeresével korrigálnak a számításokhoz.

De nincs helyette más.

Valahogy a csillagászatban is hasonló a helyzet.

Mindig a modellhez igazítják az adatokat (mármint a magyarázatukat)., sohasem fordítva.

Előzmény: Törölt nick (170)
Tudorka69 Creative Commons License 2011.01.12 0 0 171

Azt hiszem hogy a cikk nagyon érdekes és nagyon ide passzol,ráadásul teli van új dolgokkal (legalább is számomra).Épp minap agyaltam azon,hogy a CERN semm,it nem publikál és alig hallani hogy felfedeztek volna valamit.)

Tudorka69 Creative Commons License 2011.01.12 0 0 168

találtam egy kis olvasgatni valót nektek.

http://www.idokep.hu/hirek/quantum-radar-delayed-choice-eraser

Törölt nick Creative Commons License 2011.01.12 0 0 162

Valahogy nekem is ez az érzésem.

Egyelőre egy laboratóriumi edényben kevert örvény viselkedését sem tudjuk pontosan leírni.

Van hová fejlődni.

Előzmény: Hector Servadac (161)
Hector Servadac Creative Commons License 2011.01.12 0 0 161

Valószínű, hogy 50 év múlva kiderül, hogy amit mi a Világegyetem keletkezéséről most képzelünk az egy nagy marhaság mivelhogy teljesen másképp történt.Ennyi anyag ugyanis nem keletkezett egy ilyen kis proton méretű semmiből maximum egy ház méretű égitest.

Előzmény: Törölt nick (159)
Tudorka69 Creative Commons License 2011.01.12 0 0 158

Na és milyen anyag az,mely ekkora tömegben képes magát reprodukálni(kicsi mérte ellenére),és egy univerzumot megszűlni?

És milyen fizikai folyamat hatására képes mindezt létrehozni?

Előzmény: Törölt nick (156)
emem Creative Commons License 2011.01.11 0 0 155

más is gyártja az antianyagot itt a Földön:

 

NASA's Fermi Catches Thunderstorms Hurling Antimatter into Space

 

"Scientists using NASA's Fermi Gamma-ray Space Telescope have detected beams of antimatter produced above thunderstorms on Earth, a phenomenon never seen before.
Scientists think the antimatter particles were formed in a terrestrial gamma-ray flash (TGF), a brief burst produced inside thunderstorms and shown to be associated with lightning. It is estimated that about 500 TGFs occur daily worldwide, but most go undetected."

Előzmény: Törölt nick (108)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!