Mivel éppen születéseket indexelek, az az ötletem támadt, hogy a gyerek családnevéhez ezt teszem be hogy: "ide ne írd a családnevet!". Bár lehet hogy ez se segítene, szépen kijavítgatná a döntnök a papa vezetéknevére.
(Nyugi, nem tettem meg.... :o)
Ami viszont tényleg kicsit bosszantó, az néhány apróság, amit a "megbízóink" képtelenek megoldani. Lassan 2 éve indexelek, de még mindig bepirosozza a rendszer pl. az "Évá"-t. Nem nagy ügy, de:
- a munkát mindenképpen megszakítja, ha a szemem sarkában megjelenik valami piros kocka,
- a indexelés befejeztével külön újra meg újra klikkelnem kell, miszerint becsszóra van Éva név a Földön, vagy legalább is én annak olvasom.
Aztán a rekord típusának megadása 1 betűvel. Miért nem lehet a halottit "E"(lhalálozás) betűvel jelölni, vagy fordítva, "E"(sküvő) lenne a házassági bejegyzés? Mintha valamelyik szabolcsi adag vége felé ez már működött volna...
A felesleges munkánál nincs rosszabb, és bosszantóbb...
Én azzal bíztatom magam, hogy bár pont ugyanazok a tapasztalataim mint neked, de talán mégsem haszontalan a munkánk. U.i. bekerül valami abba a nyamvadt adatbázisba, ami ugyan nem "szabályszerű", de azért plusz egy adat. Talán valakinek még jól jön úgy is!
Azért lassan javulnak a dolgok. Mostanában bíráltam el egy adag adatot és érdekes dolgot vettem észre. Egyik indexelő hol beírta a gyerek családnevét, hol meg blanknak jelölte. Hamar rájöttem a logikájára: ha volt törvényes apa, akkor beírta az ő vezetéknevét, ha leányanya szülte a gyerkőcöt, akkor nem írt családnevet. Na de így legalább az esetek mondjuk 25-30%-ban helyesen írt (pontosabban nem írt) adatot. :o)
"a keresett személy családneve miként jelenik meg, ha az nem is lett rögzítve?" Sehogy. Az apa vezetéknevéhez kell beírni a keresőben a családnevet, ha úgy nem hoz találatot, az anyáéhoz kell írni, hátha törvénytelen volt. Úgy mint a református egyházi keresztelési adatbázisnál.
„Részemről nagyon köszönöm Júliának, hogy részletesen, mindenki számára érthetően elmagyarázta a mit és miértet. …”...és hogyan tovább.
Én is nagyon köszönöm neki. Igen sok segítséget kaptam már tőle.
Ha nem lenne már rég elmenekültem volna.
Általam soha meg nem található információkat mutat, értelmez.
„És talán erre jár valaki, beleolvas a fórumba, majd a fejéhez kap,…..”…
Én is ezért, és ennek reményében irkálok ide. (lásd 112-es sirámomat is)
Mert:
Kezd teljesen elmenni a kedvem ettől az egésztől. Csak ismételni tudok, hátha használ.
Megint jött néhány „próbakísérleti” csomagom, vagy így, vagy úgy, vagy vegyesen bírálva. (részben sztrájkolok, részben kitölti az időmet a visszajelzések kattingatása)
Az utasítás szerint kitöltött adatlapjaim majdmind 100%-osak voltak.
A javítottak mind családnév hozzáadás és neme javítás volt, 92%-al.
A vegyesre, …….még magyarázatom sincs. Ez a legzavaróbb.
Az egyik Kovács apát elfogadja a gyerek családnevének, a következő lap (ugyanaz a csomag) oldalán lévő Szabó apukát nem??????
Az egyik elfogadja azt, hogy az elhunyt Ferencz férfi, ha a házastársnál jegyezve van az asszonynév (né), a másiknál nem. Remélhetőleg abban az időben a házastársak különneműek voltak.
Teljes a káosz. Döntsem el, hogy legközelebb hogy csináljam?????
(csomagjaim mind jól olvasható lapok voltak, néhány betűelíráson kívül tökéletes adatkitöltéssel).
Valahogy csak rá kéne venni/bírni/kötelezni a résztvevőket, hogy próbáljanak értelmesen/értelemszerűen indexelni, meg bíráskodni. Nem hiszem, hogy sok olyan új tagot lehet találni, aki eltűri mindezt (a meglévőkre sem biztos, hogy lelkesítően hat). Pedig elkelne jónéhány új önkéntes. Már matematikailag is szörnyű mennyiségről van szó. A felesleges munkánál nincs rosszabb, és bosszantóbb.
Mert ugye a tiltakozásomat valaki csak látja????????????????????
Lassan most már a haldokló bűneit vitatjuk csak -- még idén igérik, hogy az indexelés egész folyamatát megváltoztatják. Az eddigi hírekből még nem sikerült kideríteni biztosra, hogy egyáltalán lesz-e továbbra is egyeztetés, és ha igen, milyen formában.
A felhozott hibák állandó, visszatérő problémai a jelenlegi rendszernek, mert az egyeztetők semmiféle visszajelzést nem kapnak. (Állítólag ha valaki nagyon sok hibát ejt, visszavonják az egyeztetői jogait, de ez a "nagyon sok" sehol sincs meghatározva, és még sosem hallottam olyanról, akivel megtörtént volna.) Persze az indexelők is ugyanúgy hibáznak, feltételeznek, kihagynak, de nekik előbb-utóbb visszajön az eredmény, remélhetőleg (az egyeztetői hibák ellenére) a mérleg utasítást-követő oldalán.
"A feldolgozott és véglegezett adatállományban való keresés során a keresett személy családneve miként jelenik meg, ha az nem is lett rögzítve?"
A szabolcsi indexelés eddig közzétett részét böngészve úgy látom, hogy ott és csak ott hiányzik a gyermek családneve, ahol az apa neve is hiányzik. Nem tudom, hogy ez mind helytelen indexelés eredménye-e, vagy a program automatikusan odabiggyeszti az apa vezetéknevét, vagy mi. A halottak nemét nézve: 460 találatot emleget, ha "Imre" nevet keresek, aki Szabolcsban halt meg. A "gender" szűrőnél ebből 143 férfiként, 323 pedig ismeretlen neműként van indexelve. (A találatokat számláló program azt hiszem, megbukott számtanban.) Tehát tulajdonképpen többségben voltak a helyesen indexelők és egyeztetők, ami arra a következtetésre juttat, hogy a program biggyeszthette a születésekhez a családnevet, legalábbis részben.
Két éve folytatok indexelést és a közelmúltban találtam erre a fórumra aminek nagyon örülök, mert látom, hogy nemcsak nekem van néha értelmezésbeli gondom az egyeztetők által hozott döntésekkel. A 97%-os pontossággal elégedett vagyok ugyan, de a 100%-ra törekszem. Az ékezet (rövid, hosszú) kérdésében mutatkozó eltérések miatt nem szoktam „ reklamálni”, de a születési adatoknál az egyeztető által „pótolt” családnév, illetve a halálozás esetében az elhunyt nemének egyeztető által történő „indokolatlan pótlása” okán nem tudom a döntését elfogadni. Érthetetlen számomra az, hogy a születési anyakönyv adatainak rögzítése során az egyeztető részéről egyértelműen látható, hogy az apa adatait helyesen és hiánytalanul rögzítem, de a született gyermek családnevét konzekvensen üresen hagyom, de ő ennek ellenére pótolja. Vélhetően az egyeztető is magyar anyanyelvű és talán a magyar családjogi rendelkezésekkel is kellően tisztában van, mármint hogy a gyermek általában az apa családnevét kapja és feltételezem, hogy ez a „jóindulat” vezérli a cselekedetét, noha az útmutató szerint , ha nincs külön jelölve a gyermek családi neve akkor üresen hagyandó a rovat. Ennek kapcsán merült fel bennem az a kérdés, hogy amennyiben az indexelők így végzik az adatrögzítést akkor a feldolgozott és véglegezett adatállományban való keresés során (pl. valaki a felmenőit keresi ) a keresett személy családneve miként jelenik meg, ha az nem is lett rögzítve? Az eddigi kereséseim (római katolikus 1636-1895) során a családnév mindig szerepelt a találatként felhozott állományban. A családnév témakörében maradva találkoztam olyan esettel amikor a született gyermek apjának a németes hangzású családnevét a születést követő időben (1-2 év) , ugyancsak az anyakönyvben megjegyzésként történt bejegyzés szerint megváltoztatták ( magyarosítás), azaz két családnév szerepelt az anyakönyvben. A magam részéről mindkettőt beírtam, de az egyeztető szerint csak a németes hangzású a helyes. Családfa kutatás során, ha az utód nem tudja, hogy mi volt eredetileg a családi neve akkor ilyen esetben nehezebb rátalálni az elődökre.
Attól félek, én voltam, aki pl. az évkezdő és végző képek kapcsán elkezdtem morogni az "egy kép hány rekord", majd rögtön utána a "duplikáltnak jelölhető-e egy kép ha az előző csomagban már szerepelt" kérdéseken. Úgy is mint mezei indexelő és úgy is, mint mérsékelten okos arbitrátor.
Részemről nagyon köszönöm Júliának, hogy részletesen, mindenki számára érthetően elmagyarázta a mit és miértet.
Ha arról van szó, hogy egységesen dolgozzunk, akkor semmi sem fölösleges! Sok dolog tűnik nyilvánvalónak, de - sajnos - a gyakorlat mást mutat. És talán erre jár valaki, beleolvas a fórumba, majd a fejéhez kap, hogy "a fenébe, tényleg így kellene csinálnom!" :o)
Kedves Júlia, nem igazán értem ezt a vacakolást a dupla oldalakkal.
Egy mezei indexelőnek mi gondja lehet vele?
Én/bárki kapok három oldalt. Ha minden rendben, akkor ez a 22-23-24 oldal.
Kezdésnek el kell dönteni mit látok.
A 22-es oldal jól olvasható, akkor normál-OK, és ugrok a következőre.
Ha ott a 23-as oldal következik, akkor ez is OK, és ugrok a következő oldalra,
Aztán ha ott megint a 23-as oldalt látom akkor az nekem dupla oldalt jelent, és azt annak jelölöm be.
Ennyi, slusz.
A következő hármas csomag már új, és annak is kezelem.
Hogy valahol máshol, esetleg nálam, ezután mi következik az már a „mit tudhatom én” kategóriába tartozik. Majd aki összesíti az adatlapokat, egyszer valamikor rendezi ezeket.
A fényképezett mikrofilmeken is van dupla kép, pedig azokat még kézzel fotózták.
A mai szkennerek már zömében automaták, és szerintem amikor elakad a lapozóautomatika akkor csinál dupla oldalt. Azért lehet olyan gyakori mert igen óvatosan tud lapozni.
Nincs külön egyeztetői szabálykönyv, ugyanazokkal a szétszort utasításokkal dolgozunk, mint az indexelésnél.
Hogy a programmal mit lehet csinálni arbitrátorként, az kicsit más kérdés. Első lépésként van az adatpárosítás (record matching), ahol az adatok sorrendjét lehet változtatni (egy képen belül); ez a magyar maximum hatsoros anyakönyveknél nagyon ritkán hasznos. (Nem mondom, hogy soha: például ha évvégi oldalon mondjuk csak négy adatsor szerepel, de az egyik indexelő helytelenül hatsorosnak csinálta mint mindig, akkor a felesleges üres sorokat itt lehet kitörölni.)
Adatpárosítás után ugyanúgy a képtípus (normal, duplicate, stb.) jelölése következik, mint az indexelésnél. Az egyeztető nem kell egyetértsen egyik indexelővel sem: megjelölhet egy képet kettőzöttnek vagy nem kivonatolhatónak, még ha mindkét indexelő normálként jelölte is. A program extrán figyelmeztet, hogy "biztos? Ez töröl minden adatsort!", de engedi. Tehát a helytelenül dolgozó egyeztető ki tudja törölni a két köteget áthidaló kettőzést, ha történetesen mindkét köteget megkapja, de az utasítás neki is azt írja, hogy ne tegye.
A harmadik egyeztetői lépes a tényleges egyeztetés. A program (bosszantóan) egyik eltéréstől a következőig ugrik, de a lelkiismeretes egyeztető mindent megnéz. (Ez főleg akkor hajtépős, amikor az indexelők mindketten beírtak valamit, amit üresnek kellett volna jelölni -- gyermek vezetéknevét vagy halott nemét.)
Az utolsó eltérés egyeztetése után következik a minőségellenőrzés (Quality Checker), ugyanúgy, mint az indexelésnél, kivéve, hogy csak az újonnan beírt nem-listázott adatokat jelöli és nézi -- nem kell minden Ádámot és Évát újra jóváhagyni, ha azt már az indexelők megtették.
Ha valakinek van kedve, megnézheti, hogy milyen az egyeztetés a kötegmegosztással. Letöltöttem egy köteget -- úgy látom, születések -- és lekértem a kötegmegosztó számot: 359319292. Mindenki játszhat vele kedvére, amíg le nem jár egy hét múlva. Mint az indexelésnél, itt is csak az "számít", amit az eredeti letöltő csinál, tehát nem kell attól félni, hogy valami elromlik vagy rosszul lesz beírva.
Nem ismerem az egyeztetői szabályokat, de szerintem az arbitrator-nak sem lehet kitörölni az indexelt adatokat az egyeztetés során, ha két különböző kötegben azonos kép szerepel, nemcsak az indexelőnek.
Igen, ugyanarra a projektre gondolunk. Nekem van egy olyan érzésem, hogy a szlovák projektről egy kicsit megfeledkeztek. Gyorsan átnéztem a hozzá tartozó utasításokat, de meg sem említik, hogy lenne benne nem latin betűs írás is, nemhogy szabályokat, iránymutatásokat adnának ezzel kapcsolatban. Az még a kisebbik probléma, hogy nem találhatóak ilyen karakterek a karaktertáblázatukban (legalábbis úgy tűnik nekem, hogy néhány hiányzik) és így nem tud érvényesülni az „azt indexeld amit látsz” elv, de ha érvényesülni fog, hogyan "keresnek rá" a családfakutatók? Az egy megoldás lehetne, hasonlóan a „Japan, Passenger Lists, 1893-1941” projekthez, hogyha a glagolita és cirill betűkkel (?) írt neveket és dátumokat átírnák latin betűkre és arab számokra is, nem csak az eredeti betűkkel indexelnék.
De addig úgysem fog történni semmi sem, ameddig valamelyik szlovák UNSZKJE családtörténeti központ nem szól nekik.
"átnézik valakik és törlésre kerül az egyik a két indexelt információ közül"?
Tudomásom szerint nem. Az egyházi (katolikus és református) indexekben is van olyan keresztelés, ami kétszer jön fel. (Most a világért sem találok példát, de tudom, hogy már láttam, többször is.)
A "zempléni" filmekben sokkal több a képkettőzés, mint a szabolcsiakban, talán azért, mert korábbi anyakönyvekről van többnyire szó.
(A Zemplént azért teszem idézőjelbe, mert most is például sajókazinczi születéseket kaptam, ami Borsodban volt/van, nem Zemplénben.)
A duplikált képek problémája nekem még mindig nem tiszta. Egy magyar köteg rendszerint három képet tartalmaz. Tegyük fel, hogy a képkettőzés nem a csomagon belül, hanem két csomag között lép fel.
Az első kötegben nincs duplikált kép, de a következő köteg első képe viszont megegyezik az első köteg harmadik képével. Így minkét köteg magában véve duplikamentes és indexelve lesz. Nincs kizárva hogy ezt a két köteget más - más indexelő és egyeztető dolgozza fel és így az első köteg harmadik képe és a második köteg első képe ugyanazt az adatot tartalmazva kétszer kerül fel a rendszerbe. Az ilyesfajta duplikákat az indexelő vagy az egyeztető csak akkor vesz észre, ha a kötegeket időben egymás után dolgozza fel. Mivel a képkettőzés elég gyakori jelenség, így ez a példa is gyakran fordulhat elő. És most jön a kérdés, amit Prelleg is felvetett: "Mondjuk az jó kérdés, hogy a „névmutatóba” tényleg bekerül-e kétszer az indexelt adat, úgy értve, hogy ha beírjuk a keresett nevet akkor mind a két indexelt adatot felajánlja-e megnézésre, vagy átnézik valakik és törlésre kerül az egyik a két indexelt információ közül."
A szlovák kötegeknél én már ott tartok, hogy nem másik indexelőnek küldöm őket vissza, hanem képminőség-ellenőrzésre (review image quality) -- hátha végre észreveszik, hogy ez így nem megy...
Mondjuk (ha ugyanarra a projectre gondolunk: oroszországi németek gyászjelentései?) a két részre osztásuk nagyjából annyiból áll, hogy az utasításban valahol elrejtették, hogy ha a kép nem angolul van, akkor azt "nincs kivonható adat"-ként kell megjelölni. Ilyen módszerrel huszasával-harmincasával jelölgetnénk a NED-et a szlovák kötegeken, és semmivel sem haladnánk gyorsabban.
Most olvastam, hogy egy projektet két részre osztottak, külön az angol és külön az egyéb nyelvű bejegyzésekre. Kíváncsi vagyok, hogy mikor vezetik be ezt a szlovák projektnél is, mert az egyházi szláv nyelvű bejegyzéseket a statisztika alapján nagyjából egy ember tudja olvasni (indexelni), és latin betűs írásokkal már elvétve sem lehet találkozni, annyira feltorlódott a másik.
JPmiaou: „Felmerül a kérdés, hogy mi van, ha megint korai házasságról van szó, tehát a 2a-ról nem lehet megtudni a menyasszony anyját, csak a 2b-ről? Melyik képet kell ilyenkor kettőzöttnek jelölni? Erre még nem találtam egyértelmű választ, és várom a véleményeket.”
Nem tudom jól értelmezem-e, az a kérdés, hogy ha egy kötegen belüli, három korai házassági bejegyzést tartalmazó képből a második (2a) és harmadik képen (2b) ugyanazok az adatok szerepelnek, pl. mert többször is digitalizálták őket, és ezeken nincs rajta a menyasszony anyjának neve, mert azt a képet már egy következő köteg tartalmazza, de mi meg tudjuk nézni a View - „Show Previous or Next Image” segítségével, akkor a 2a-t vagy a 2b-t tekintsük kettőzöttnek? Mint indexelő a 2a-t „Duplicate”-ként a 2b-t pedig „Normal”-ként szoktam indexelni, persze ha nincs minőségbeli eltérés a két kép között. Egyszerűen azért, mert ez könnyebbséget jelent majd a családfakutatónak. Ha a köteg három ugyanolyan képet tartalmaz (ilyennel még nem találkoztam a két oldalas házassági anyakönyveknél), akkor a harmadikat jelölöm meg „Normal”-nak. Amúgy, hiába lenne rá bármilyen szabály, az „Index the image that is easiest to read” felülírná. De talán másoknak elfogadhatóbb érveik is lesznek arra, hogy melyik legyen a „Duplicate”. Mondjuk az jó kérdés (Haszelya erre gondolhatott), hogy a „névmutatóba” tényleg bekerül-e kétszer az indexelt adat, úgy értve, hogy ha beírjuk a keresett nevet akkor mind a két indexelt adatot felajánlja-e megnézésre, vagy átnézik valakik és törlésre kerül az egyik a két indexelt információ közül. Szerintem nem érdekli őket, kétszer fog szerepelni ugyanaz az adat, a képeket pedig, legalábbis a szabolcsiak és a „zempléniek” közül, már nem fognak kitörölni, szerepeljenek kétszer vagy éppen hétszer.
magdusis: Kérdésedre válaszolva, én már találkoztam ezzel a problémával, és nekem nem volt szerencsém sem, nem találtam meg azt a bizonyos lapot. A MACSE honlapján ugyan vannak hibabejelentő adatlapok, de erre (magyarországi polgári anyakönyvek) konkrétan nincs.
"Feljut akkor a ugyanaz a kép kétszer a renszerbe, ha nem ugyanaz az egyeztető kapja meg őket?"
Vagy én nem értem a kérdést, vagy a kérdező nem érti a folyamatot.
A mikrofilmezés/digitalizálás során előfordul, hogy ugyanarról az oldalról két vagy több kép készül. Néha az egyik kép életlenebb, de tapasztalatom szerint általában csak az "intentionally refilmed" (szándékosan újrafilmezve) címke a különbség -- a fényképész nyílván valamit másképp látott, mint mi. Ezek a kettőzött képek mind szépen sorban felkerülnek a FamilySearch-re, és onnan az indexelő programba.
Az indexelő program kötegenként adagolja a képeket. A magyar projekt(ek) esetében a kötegek majdnem mindig három képből állnak. Ezeket a háromképes adagokat két személy indexeli, és ha valahol nem egyeznek, akkor egy harmadik személy egyezteti (arbitrate). Mindhárom személy ugyanazt a három képet kapja.
Ha a filmezett képek közt van kettőzés, de pont külön kötegbe esnek, akkor az utasítás szerint a kettőzött oldal kétszer lesz indexelve és egyeztetve. Ez azért van, mert semmi garancia, hogy a két külön köteget ugyanaz a személy fogja indexelni vagy egyeztetni.
Például mondjuk, hogy az anyakönyvben a hármas számú házassági bejegyzés kétszer lett filmezve, és a kötegek az egyessel kezdődnek: első köteg 1, 2, 3a, másik köteg 3b, 4, 5. Mondjuk letölti és indexeli mindkét köteget Albi bácsi. Második indexelőként Babi néni letölti és megcsinálja az első köteget, de aztán felforrt a teához a víz, nincs idő többre, és a második köteg Csabi bácsihoz jut másodszori indexelésre. Ha Albi bácsi helytelenül kettőzöttnek jelölte a 3b-t, akkor a második köteg egyeztetésre szorul, mert Csabi bácsi nem tudhatta, hogy az az oldal máshol is előfordul. Ha az egyeztető követi az utasítást, akkor a 3b típusa "normal", és Albi bácsi százaléka csökken egy nagyot. (Vagy kérdőjelet kap, ha az egyeztető visszaküldi a köteget újbóli indexelésre.)
A harmadik házassági bejegyzés kétszer kerül a névmutatóba. Ha egészen korai (1897 előtti) házasságról van szó, akkor a menyasszony anyjának neve csak az egyiken szerepel, mert azt Babi néni nem láthatta -- a "show next image" (következő kép megjelenítése) neki csak a 3b-t mutatta, ahol a 2-höz tartozó menyasszony anyja szerepel csak. (Albi bácsi esetleg indexelhette az anyós nevét a második köteg alapján, ha még nem küldte be az első köteget.)
Na most mi történik, ha a kettőzött kép egy kötegbe esik? Mondjuk a fényképész a második bejegyzést filmezte kétszer: 1, 2a, 2b, aztán 3, 4, 5. Ez esetben Albi bácsi helyesen indexel, ha a 2b-t kettőzöttként jelöli, és Babi néni is így tesz, tehát ha mindent egyformán olvastak, akkor egyeztetés nem is kell, és a házasság csak egyszer lesz a névmutatóban.
Felmerül a kérdés, hogy mi van, ha megint korai házasságról van szó, tehát a 2a-ról nem lehet megtudni a menyasszony anyját, csak a 2b-ről? Melyik képet kell ilyenkor kettőzöttnek jelölni? Erre még nem találtam egyértelmű választ, és várom a véleményeket.
"Az utasítás szerint amúgy a képkettőzés (duplicate image) csak kötegen belül vonatkozik: ha a két (vagy három, vagy több!) kép külön kötegbe esik, akkor többszörösen lesz indexelve, és kész. Inkább többször, mint egyszer sem! Ha indexelés közben ilyen "hé, ezt már csináltam!"-al találkozol, és semmi kedved mégegyszer megcsinálni, nyugodtan visszaküldheted a köteget másik indexelőnek."
Feljut akkor a ugyanaz a kép kétszer a renszerbe, ha nem ugyanaz az egyeztető kapja meg őket?
A rendszer feltétlenül kizárja, hogy ugyanazt a köteget egy személy indexelje kétszer. Ez leginkább akkor látszik, amikor már egy projekt vége tájt járunk -- aki sokat indexelt rajta, az esetleg nem is tud letölteni köteget, az újonc viszont tizesenként kaphatja őket.
Az utasítás szerint amúgy a képkettőzés (duplicate image) csak kötegen belül vonatkozik: ha a két (vagy három, vagy több!) kép külön kötegbe esik, akkor többszörösen lesz indexelve, és kész. Inkább többször, mint egyszer sem! Ha indexelés közben ilyen "hé, ezt már csináltam!"-al találkozol, és semmi kedved mégegyszer megcsinálni, nyugodtan visszaküldheted a köteget másik indexelőnek.
"Szerintem az üres oldal az üres és ezt ezzel jelzővel is lehet látni. Hol itt a probléma?"
Ott, hogy nem oldalakat indexelünk, hanem bejegyzéseket. Ha nincs bejegyzés, akkor az nem üres, hanem nemlétező.
Az "üres kép" (blank image) jelzés egyedül akkor használandó, ha az egész képen nincsen bejegyzés. Én még tulajdonképpen sose találkoztam ilyennel, mert a Support szerint az évvégi összegező szöveget "nincs kivonatolható adat" (no extractable data) megjelöléssel kell ellátni.
Kedves Zerfer, a 148 szám alatti megjegyzésben leírtak alapján talán én vagyok az az elkövető aki duplikátnak jeleztem jó néhány tételt a zempléni anyagban, mert egymást követően ugyanazon sorszámú és adattartalmú tételek adta fel a rendszer. Úgy gondoltam, hogy felesleges többször rögzíteni, főként arra figyelemmel, hogy ilyen minősítést kellett adni a tételnek. Felmerül bennem ugyanakkor az a kérdés, hogy lehetséges-e az, hogy ugyanazon tételeket kapjam rögzítésre amit már esetleg én egyszer felvittem és elküldtem. Néha olyan érzésem van (különösen a nevek alapján) , hogy pár nappal korábban ezeket a tételeket már egyszer rögzítettem. Amennyiben ezt a rendszer nem zárja ki, előfordulhat, hogy a bírálóhoz olyan tételek kerülnek amelyeket azonos személy rögzített? Gondolom a cél az lenne, hogy két eltérő indexelő által rögzített tételek kerüljenek egymással összehasonlításra.
A levéltárakban csak másodpéldányok vannak. Az anyakonyvek másodpéldányainak a készítését 1980-ban beszüntették. Így állt elő az a helyzet, hogy bár jogilag kutatható lenne az 1980 utáni halotti anyakonyv, gyakorlatilag azonban nem. Az önkormányzaton kellene próbálkozni.
Kedves vadász2;köszönöm a válaszokat.Remélem majd előbb-utóbb én is tudok a MACSE-n indexelni.
És akkor a 81-es veszprémi halottiakat csak személyesen lehet megnézni?Vagy még úgy sem?És akkor 81-től ezek szerint nincs pl Sz.fehérvári halotti sem?
"hogy ha a FS-ön nincs pl. 81-es veszprémi halotti ak.,akkor az pl a a MACSE-n sem lesz?"
81-es veszprémi halott nincs. Egyáltalán. Csak a veszprémi anyakönyvi hivatala raktárában, mert 1980-ban befejezték a másodpéldányok készítését. Egyébként igen.
"És mennyire változó -ha lehet ezt valahogy tudni- a FS listája?"
Milyen szempontból? Új filmeket állítólag tavaly raktak fel keveset, de nem nagyon tűnt fel, és derült ki, melyek azon...
Kedves zerfer;köszönöm a választ.Ez akkor azt jelentené,hogy ha a FS-ön nincs pl. 81-es veszprémi halotti ak.,akkor az pl a a MACSE-n sem lesz?És mennyire változó -ha lehet ezt valahogy tudni- a FS listája?
Pl.a FS-ön nincs a Dunakanyar környékéről semmi,mondjuk Szokolya -Pest megye,Szobi járás,Váci kistérség-.
