Igazából a mi kérdésünkre nem kaptam választ a cikkben, ami egyébként érdekes volt. Azt azért nehezen értem, hogy 507-ben hogy lehetett a rómaiak erejében bízni, mikor már nem is léteztek nyugaton. Állítólag ez volt a frank király szempontja a kereszténység felvételekor. A milánói püspök egyébként azt hiszem Anasztáz névre hallgatott. De a névmemóriám hihetetlenül gyenge.
A hires milánói püspök (A kezdőbetüs) 380 táján igen keményen harcolt az arianizmus ellen. Akkor csak ott kellett lenni az arianizmusnak valahol a latinok közt is.
ez egy összetett dolog az biztos. az eddig felsoroltak mellett szvsz az is számíthatott, hogy a frankok egy olyan területet foglaltak el (észak gallia), ahol nem élt annyira sűrű népesség, tehát a hódító/meghódított arány messze nem volt annyira rossz mint a keleti gótok esetén pl.
catalaunumnál tulajdonképpen germánok harcoltak germánokkal: Aetius seregében azok a germán törzsek voltak akiket a hunok nem igáztak le, Attiláéban meg azok akiket igen. jó kis oszd meg és urakodj :-) a hunok elsősorban a germánoknak ágyaztak meg. ha nincs a keletről jövő hun támadás, akkor a római határ mentén élő germánok nem kényszerülnek a római területekre. rabolgatnak maximum itt-ott, de annyi, a határmenti provinciák picit elnéptelenednek (vagy róma ellentámad és az alávetett germánokat áttelepíti - mint azt tette sok más néppel). a szlávok már egy vákuumba nyomultak be, mivel a keleti germánok a mai lengyel és nyugatukrán területekről nyugatra vándoroltak. mondjuk azt ne felejtsük el, hoyg a szlávok nem kevésbé voltak aggresszívak, Bizánc európai területeit szinte teljesen elpusztították és ezek felett a területek felett a Bizánci kontroll hosszú időre meg is szűnt.
OFF Minél vörösebb egy hús, annál több méreganyag marad a lebontása után. A halhúsnak nagyobb a víztartalma, de a fehérjéi jobban be tudnak épülni egészségromlás nélkül. A zsírjai is egyszerűbbek, és egészségesebbek. Ha esetleg 48-s karra gyúrni akarsz kox nélkül, akkor jegyezd meg, hogy sok hal és sok csirkemell. ON "és a végén a hunok húzták a rövidebbet a germánokkal szemben (Catalaunum, majd az Attila utáni polgárháború)."
Nagyon érdekes, úgy tudtam, szövetségben voltak... Ráadásul nem tudjuk, hogy a hunok fehér vagy fekete hunok voltak... Ha fehérek, akkor valószínűleg elég erős árja beütés lehetett bennük, talán még a nyelvük is rokon volt az ősgermán nyelvekkel. Deminthogy NEM ismerjük a hunok nyelvét, ez IS csak találgatás.
Egy biztos: a hunok viszont megágyaztak a szlávoknak.
Szóval akkor kezd körvanalazódni a válasz arra a kérdésre, hogy miért épp a frankok emelkedtek ki a germán törzsek közül. Összefoglalva azért, mert jó időben vették fel a kereszténységet, és jó helyen voltak akkor. (Távol a valós erőt képviselő birodalmi központoktól.)
Ha a gótokat ,és a frankokat hasonlítod össze, akkor feltétlenül gondolni kell a relatív földrajzi távolságra a Justinianus alatt katonailag még erős Bizánctól. A bizánciak Austrasia ellen nyilván nehezebben indítotak hadjáratot, mint Ravenna ellen. Sok barbár államnak, mint pl. a keleti gótoknak, vandáloknak éppen ez volt a vesztük.
Itt európában utóljára a brit keltáknál említik ( Caesar említi őket előszőr és leírja,hogy hogyan harcolnak ) ! A kontinensen már nem használják. De a britonok sem a klasszikusnak nevezhető kétkerekűeket használják. Ezek négykerekűek,és két póni húzza. Két ember harcol benne,az egyik hajtó , a másik a tulajdonképpeni harcos.
Igen, ez nekem is szöget ütött a fejemben, csak hát akkor mikor felvették az ariánus hitet, az számított "trendinek". Ettől függetlenül (véletlenül) igazad lehet:-))
Valószínűleg azért értek véget, mert szegény Bulcsúnak a népe ebben az ütközetben kivérzett. Valójában ugyanis nem volt még ekkoriban semmiféle egységes politikai vagy katonai irányítás a Kárpát-medencében, és a "kalandozóink" valószínűleg egymással is konkuráltak. "Kalandozni" pedig azoknak a kisállamoknak a lakossága tudott elsősorban, amelyek valamely határszélen feküdtek -- és pont ez lett Vajk-István szerencséje, hogy a riválisok közül elvérzett a horkának a népe...
Ha Atilla Mauriacumnál kikapott volna, akkor sem lovagol a következő tavaszon Rómáig...
Augsburgban 3 nép képviseltette magát: magyarok, németek, csehek (persze lehet a németeket felbontani frankokra, bajorokra stb., de akkor Sztalingrad is a népek csatája volt). Augsburgot meg azért szokták Bulcsunak felemlegetni, mert ezzel a pofonnal véget is értek a nyugati hadjáratok. Bár szerintem is igazságtalan állandóan a néhány vesztes csatánkat emlegetni, a többszáz győztest meg nem.
Catalaunumnál meg a hunok húzták a rövidebbet, különben nem ért volna itt véget a hadjáratuk. Itáliából is dolgavégezetlenül mentek haza (bár előtte bevettek/kifosztottak néhány nagyvárost), rá egy évre meghalt Attila, a birodalomnak meg vége lett.
Folytatva a teutoburgi erdei csatáig, ahol 3 teljes légiót mészároltak le a germánok, a családtagjaikat meg megfőzték húslevesnek. De elég ránézni a térképre, az egyetlen Rómához közel lévő terület, amit nem tudtak bekebelezni a rómaiak, az Germánia volt.
A nehézlovasság pont az a fegyvernem, amivel csak közelharcolni lehet. A rómaiaknál meg mindig is a gyalogság maradt a fő fegyvernem, a lovasság csak kisegítő szerepet töltött be. És az eredeti kérdés az volt, hogy a Római Hadseregben miért váltották fel a germánok a rómaiakat.
A hun topikban idéztem Tomka Péter régészeti tanulmányát az egyik szegedi kiadványból, ahol leírta, hogy a germánok a hosszú egyenes kardot is a hunoktól vették át...
mi több, amikor a római haderő alapját még a nehézgyalogság alkotta, akkor bizony végigvertek párszor a germánokon is. kezdve a teutonokkal Marius alatt, egészen a kvádokig.
"A mongol hódítás előtt Kelet-Eu-ban orosz nagyfejedelemségek voltak, nem volt szükségük ágyazókra."
de, volt. egyrészt mert azok az orosz fejeledelemségek nem tudtak terjeszkedni a puszta irányába, másrészt mert széttagoltak voltak. a mongolok levertek ott mindenkit, a bolgár államot, a kunokat, akik az oroszoknak ellen tudtak állni, visszavetették a térség fejlettségét, és rákényszerítették az oroszokat az egységesülésre. ha a mongolok nincsenek, akkor ráadásul Magyarország is terjeszkedő hatalom lehetett volna a térségben, a kunokon keresztül (na meg ott voltak a baskíriában maradt magyarok, és még jópár finnugor törzs).
Augsburg a korabeli népek csatája volt. (És semmi szégyenletes nincs abban, hogy egyszer kikaptunk a Német Birodalom szívében. S ahogy Padányi írja, ha Napóleonnak elsősorban a győzelmeit tartjuk számon, akkor tegyük ugyanezt Bulcsúval is, mert az a maga korában legalább akkora "világszenzáció" volt...)
Catalaunumnál pedig sem a hunok, sem a germán segédnépeik nem húzhatták a rövidebbet, tekintve, hogy Attila a következő évben már Róma kapuinál állt...
"Azt nem értem, miért kell valakinek magyarázni, hogy közelharcban miért előny a fejlettebb izomzat vagy a hosszabb kar. "
azért mert a közelharc nem minden. a késő császárkor haderejét különben is a nehézlovasság adta, de a nomád taktika sem a közelharcon alapult. sőt, a germánok hadereje sem. mindegyik a lovasságra.
Csakhogy a húsban lévő fehérjéket nem pótolják teljesen a halban lévők.
A kistermetű hunok/magyarok meg a testalkatuk miatt is kerülték a közelharcot és a közvetlen megközelítést. Ha nem sikerült elkerülniük, akkor lett Augsburg. Azt nem értem, miért kell valakinek magyarázni, hogy közelharcban miért előny a fejlettebb izomzat vagy a hosszabb kar. Aki nem hiszi el, menjen el bokszolni! A hunok meg ugyanúgy megverték a gótokat, mint a rómaiakat, tehát senkinek sem ágyaztak meg, és a végén a hunok húzták a rövidebbet a germánokkal szemben (Catalaunum, majd az Attila utáni polgárháború). A mongolok meg kb. úgy ágyaztak meg az oroszoknak, mint nekünk a törökök. A mongol hódítás előtt Kelet-Eu-ban orosz nagyfejedelemségek voltak, nem volt szükségük ágyazókra.
