"Beethoven egyetlen pest-budai szereplésére 1800. május 7-én került sor a Várszínházban. Utána Martonvásáron is járhatott. Először, de nem utoljára. A két Brunszvik nővér ugyanis ekkor Bécsben tartózkodott. Jozefin május 4-én szülte meg első gyermekét, nővére pedig bizonyíthatóan mellette volt. A felejthetetlen martonvásári napokra tehát, amelyekről Teréz mesél, később kerülhetett sor. „Beethoven eljött Budára, eljött Martonvásárra, és mi felvettük abba a kis köztársaságunkba, amelynek csupa kiválasztott férfi és nő volt a tagja” – írja. S hogy mi volt ez a köztársaság? „Egy kerek térséget magas, nemes hársfákkal ültettünk be; minden fa egy-egy tagnak nevét viselte, és ha egyik-másik nagy fájdalmunkra távol volt is, mégis beszélhettünk jelképeikkel, örömet s okulást merítve szavaikból… Ma sem ismerek szebb s boldogabb államot annál; Plató respublicája volt kicsiben” – meséli Teréz."
"16Ospirin Attila első, fő felesége. A történeti források Attilának csak két feleségéről tudnak, az első feleség, a trónörökösök anyja ArikanlKreka/Hreka volt, a másik a jól ismert germán Krimhild, avagy IldicolIldikó. OspirinlOas-pirin/Aspirin mint egy déli germán női név, gyakran szerepel a forrásokban, jelentése 'égi nősténymedve'. Vő. Haug-Vollmann 1991, 1192."
Forrás: Vita Waltharii manu fortis Erős kezű Valter története 103. old.
Kikapcsolódásképpen egy kis muzsika. Késő középkori énekek Kölni Anna énekeskönyvéből.
ANNA VON KÖLN (ca. 1480-1530)
Eine der wichtigsten Quelle für Musik dieser Art ist das Liederbuch der Anna von Köln. Es ist eines von mehreren Schreiberinnen zusammengestelltes Büchlein und enthält auf 177 Blättern 82 geistliche Lieder. Erste Besitzerin des zum privaten Gebrauch im „kämmerlin“ angelegten schmuck- und bilderlosen Liederbuches war „anna von collen“. Sie lebte um 1500 und gehörte wohl einem niederrheinischen Kreis von Beginen an. Da jeglich Angaben fehlen, gibt lediglich der Dialekt sowie die Nennung der „allerliefsten vrindyn tringen van kleif“ Hinweise auf dem Raum der Entstehung. So spricht vieles zugunsten des Kölner Raums für den größte Teil der Lieder. Als Zeitspanne der etappenweisen Zusammenstellung des Liederbuches kommen die Jahrzehnte um 1500 in Frage. Vielfach handelt es sich um Kontrafakturen: allgemein geläufige Lieder, oft von sehr weltlichem Inhalt, die unbefangen der religiösen Welt anverwandelt werden (Liebesklage wird zur Sündenklage, Liebessehnsucht zur Sehnsucht nach dem Himmelsbräutigam); trotz der spirituellen Haltung bleibt der Ausdruck ursprünglich und lebensnah. Volkstümliches Singen und städtische Lyrik wirken zusammen in diesem reichsten Zeugnis, das wir vom Musikleben in einem Beginenhof des Mittelalters besitzen.
Egyébként az számomra elég érdekes, hogy a 17. sz. első felében a földrajzilag és kulturálisan is eléggé periférikus Svédországnak volt a világon az egyik legjobb, legjobban felszerelt és kiképzett hadserege.
Pedig a svéd alapból nem egy militáns nemzet - a viking kort hagyjuk most figyelmen kívül. :-)
A svédek bölcsen kimaradtak mind az I., mind a II. világháborúból.
Pedig az I. vh-ban az oroszokkal szemben lehetett volna "jogos" területi követelésük, az 1809-ben elveszített Finnország visszaszerzése...
Nekünk anno a hittanon és a konfirmációs oktatáson a lelkész még úgy tanította, hogy Gusztáv Adolf mekkora hős volt, hogy megvédte a német evangélikusságot a gonosz katolikus elnyomástól.
Persze, ha úgy nézzük, azért van ebben valami igazság.
Egyébként a korabeli német evangélikusok egy jó része is felszabadító hősként tekintett Gusztáv Adolfra és svéd csapataira, a harcias svéd király ekkor kapta a Löwe des Nordens, azaz az Észak Oroszlánja nevet. :-)
Bár a svéd hadsereg harmincéves háborúbeli szereplésével mi evangélikusok ma már nem nagyon dicsekszünk - legfeljebb ha néha szigorúan egymás között. :-) - mivel a svéd katonák állítólag elég durva és kegyetlen dolgokat követtek el.
Persze a katolikus birodalmi seregek szintúgy, ebben a tekintetben nem nagyon volt különbség...
A két egyház nem átjárhatatlan és létezett a 20. században olyan komolyan vehető javaslat is hogy Luthert emeljék be a szentek sorába.
De kezdeményezés azonnal megbukott Luther, a "Zsidókról és hazugságaikról" cimet viselő könyve miatt.
Bizonyos ilyen irányu mondatok miatt sem emelték be Prohászka Ottokár fehérvári püspököt sem a szentek közé, holott a magyar katolicizmusnak messze kiemelkedő alakja.
Elsöprő sikerét jól jelzi, hogy olyan nyelvekre is lefordították, ahol aztán nem sok evangélikus található.
Pl. a túlnyomórészt római katolikus spanyol és portugál nyelvterületen.
Bár most mindjárt némileg ellentmondok saját magamnak, ugyanis Brazíliában erős lutheránus egyház található, főleg a brazíl Délkeleten (O Suleste), ahová sok német telepes érkezett a 19. sz. második felében.
