Paulus Molnár Fresh & Cool Irsai Olivér 2020. Dunántúli (Mór) oltalom alatt álló földrajzi jelzésű száraz fehérbor. Alk. 11,5%, ára 1,2 eFt. Csavarzár. Egészen halvány szalmasárga szín. Közepes méretű buborékok alkotnak múló habkoszorút, emellett tartósabb tűhegynyi buborékok a pohár falán. Intenzív muskotályos illat (ami az IO esetében el is várható), még szegfű, kölni. Szájban vékony; finom savak optimális mennyiségben, friss muskotályos szőlő íze. Közepesen hosszú, csak enyhén vegetális, tiszta utóíz. Az alkohol nem érződik. Nem szeretem az olyan kifejezéseket, mint a "partibor", de ez a bor ideális pl. kerti partikhoz, mert nem igényel komoly odafigyelést, de karakteres (muskotályos), továbbá jól iható (nem azt mondja az ember egy-két korty után, hogy finom, de ennyi elég volt; ez a bor szinte itatja magát). IWAS-score 4/5.
Miquel Oliver Mont Ferrutx Crianza DO 2017. Száraz spanyol (Mallorca DO) vörösbor. Alk. 14%, ára 10 €. A jól ismert tempranillo mellett a helyi callet, fogoneu és manto negro fajtákból készült. 10 hónapon át érlelték amerikai tölgyfahordókban. Kiváló minőségű natúr parafadugó. Feketés meggyvörös szín. Intenzív illat áfonya- és szilvalekvárral, vaníliával és szerecsendióval. Kóstolva testes, az illatban jövő érett sötétbogyós gyümölcsök, jó minőségű savak megfelelő mennyiségben. A tanninok bársonyosak, csak enyhén tapadnak. Hosszú gyümölcsös, édesfűszeres lecsengés. Az alkohol jól integrált. 7 pont (90).
Cà dei Frati I Frati Lugana DOC 2018. Száraz észak-olasz (lombardiai) fehérbor. Alk. 13,5%, ára 13 €. Trebbiano szőlőből készült, acéltartályban. Műanyagdugó. A szalma- és a citromsárga közötti szín. Alig látható tűhegynyi buborékok a pohár falán. Intenzív illatában sárgadinnye, kajszi, virágzó rét, zsálya. Kóstolva viszonylag telt korty, az illat alapján várthoz képest szárazabb hatású, de szépen gyümölcsös, élénk, jó minőségű savakkal. A közepesnél hosszabb lecsengésében téli körte, zsályás fűszeresség. Az alkohol nem érződik. 6 pont (88).
Ma kinyitottam egy 2018-as t. Andrea Napbort (Pinot blanc, Chardonnay, Leányka, Zengő, Ottonel muskotály). Alkohol 13,5% (nem lóg ki). A pincészet ezt írja róla:
"Illatában friss virágos jegyek citrusos árnyalattal és csipetnyi „ásványosság” jelenik meg. Ropogós, jól iható, friss, zamatos reduktív tétel."
Illatra nekem először friss zöld és az ásványosság jelent meg, előbbire nyilván a virágos jegyek miatt jutottam (tévedni emberi dolog, a sün is ezt mondta, amikor lemászott a súrolókeféről...). A citrusosságot akkor fedeztem fel benne, amikor elolvastam a leírást, de lehet érezni, ha tudja az ember, mire kell figyelni. :)
Annak ellenére, hogy reduktív fehérbor, azt írják, hogy az optimális fogyasztási idő a palackozást követő 1-3 év. Mivel 2019. január 4-én palackozták, így még benne van. (Részletesebb infó: https://standrea.com/product/napbor-egri-cuvee-2018/)
Egyébként ízlett!
A 2019-es és a 2020-as évjárat is más-más összetételű (Pinot blanc, Chardonnay, Olaszrizling, Leányka, Zengő illetve Olaszrizling, Chardonnay, Sauvignon blanc, Leányka, Tramini, Muscat ottonel).
koszonom szepen. nem mertem irni nemegyremegynek, mert nem vagyok borszakerto. talalomra vettem le a polcrol. mert kb fel eve nem nyultam melle, es izlett a bor.
Röviden a véleményem a chiantikról. Száraz (nemcsak a hivatalos besorolás szerint, hanem érzetre is) vörösborok, amelyek általában nem egysíkúak (a házasításnak és a hordós érlelésnek köszönhetően), ugyanakkor sokszor van bennünk több-kevesebb kesernyés íz is, emiatt inkább ételekhez javaslom fogyasztani őket, mint önmagukban (olykor – pl. paradicsomos olasz tésztaételek mellett – egészen megtáltosodnak). Még annyit, hogy a drágább chiantik nem mindig annyival jobbak (ha egyáltalán jobbak), mint az olcsóbb társaik, vagyis nem feltétlenül érdemes drágábbakat venni. Itt egy link, amelyben egy konkrét bor mellett a borvidékről is írtam: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=99721080&t=9121619
Folly Kéknyelű 2019. Oltalom alatt álló eredetmegjelölésű badacsonyörsi száraz fehérbor. Alk. 13,5%, ára 3,2 eFt. Csavarzár. Világos szalmasárga szín, nincs buborék. Közepesen intenzív illat jázminnal, margarétával és körtelekvárral. Kóstolva a fajtához képest egészen telt korty, golden alma, fehér húsú őszibarack. Nagyon finom savak (mint egy érett ezerjónál), optimális mennyiségben. Lecsengése a közepesnél hosszabb, nem csontszáraz, kis petrezselyemmel kiegészítve. Az alkohol jól integrált. Önmagában fogyasztva is jó, de ételhez is ajánlható. IWAS-score 4/5.
Ikon Cabernet Franc Evangelista 2017. Oltalom alatt álló eredetmegjelölésű balatonboglári száraz vörösbor. Alk. 15%, ára 3,8 eFt (akciós ár). Natúr parafadugó. Meggyvörös szín barnás árnyalattal. Viszonylag intenzív illatában áfonya, cassis, menta, vanília, málna. Tetszetős, nem sablonos illat. A szájban testes, a gyümölcsízek közül az áfonya dominál, kevésbé a kökény, de a fajtának megfelelően érett állapotban is érezhető zöldfűszerei is vannak. Korrekt savgerinc. A bársonyosnál picivel érdesebb tanninok, a testtel arányos mennyiségben. Lecsengése hosszú, egyszerre gyümölcsös és fűszeres, a 15-ös alkohol alig érződik. IWAS-score 4/5-5/5.
Pannonhalmi Pinot Noir 2018. Védett eredetű száraz vörösbor. Alk. 14,5%, ára 3,8 eFt (akciós ár). A hátcímkén olvashatjuk: "Pinot noir szőlőnk a borvidék három, különböző adottságokkal rendelkező termőhelyéről származik. A tízhónapos tölgyfahordós érlelést követően palackba került vörösborunk e három terroir egyedi sajátosságait ötvözi." Csavarzár. Még éppen átlátszó gránátvörös szín. Viszonylag intenzív illatában jázmin, málnadzsem, vanília, fahéj; nagyon kellemes illat. Kóstolva testes, az illatban jövő málnadzsem mellett érett cseresznye, ringló, édesfűszerek. Savai minőségileg és mennyiségileg is rendben vannak. A PN-nál szokásosnál picit több, de nem bántó tannin. Hosszú lecsengése édes érzetű, aromatikailag a kortyközép folytatása. Az alkohol jól integrált (ami 14,5% mellett szép teljesítmény). Nem egy tipikus PN (egyrészt testesebb, másrészt túlbarrikolták), de nekem ez a stílus nagyon bejön (pl. Olaszországból kóstoltam hasonlókat). Aki klasszikus PN-ra vágyik, az ne vegye meg; neki pl. a Vesztergombi PN 2017-et tudom ajánlani. IWAS-score 4/5.
Ebből valamelyik CBA-ban árult korábbi évjárat egészen borzalmas (pinóhoz képest is vékony, kesernyés, intenzíven illós) volt, azóta Vesztergombi feketelistán van nálam.
Ikon Dióstető Pinot Noir 2017. Oltalom alatt álló eredetmegjelölésű száraz balatonboglári vörösbor. Alk. 13%, ára 1,6 eFt (akciós ár). Jó minőségű natúr parafadugó. A Vesztergombi PN 2017-énél sötétebb, de még áttetsző, gránátpiros szín. Közepesen intenzív illatában málna, őszi erdő, meggy, rozmaring. Szájban közepesen testes, erőteljes meggyaroma (érett), élénk, jó minőségű savak, a testtel arányos mennyiségű, kissé tapadó tanninok. A savaknak köszönhetően a közepesnél hosszabb, gyümölcsös, picit kesernyés, viszonylag száraz lecsengés. Az alkohol jól integrált. A bontás utáni napokban remekül tartotta magát. Inkább ételhez javaslom fogyasztani, de önmagában is jó. IWAS-score 4/5-5/5.
Vesztergombi Szekszárdi Pinot Noir 2017. Oltalom alatt álló eredetmegjelölésű száraz magyar vörösbor. Alk. 13%, ára 1,7 eFt (akciós ár). Kézi szüretelésű szőlőből készült. Twin-top parafadugó. Tipikus pinot-szín (áttetsző rubin). Közepesen intenzív fajtajelleges illat málnával, csipkebogyó-lekvárral, tárkonnyal, kevés vaníliával és avarral. Kellemes illat, sokáig el lehet szaglászni. :) Kóstolva közepesen testes, az illatban jövő gyümölcsök és fűszerek, a savai minőségileg és mennyiségileg is megfelelőek. Nincs sok tannin, nem bántanak. A lecsengése alacsony intenzitású, de hosszan kitart, tiszta, nem égető. Összességében egy fajtajelleges, nem csontszáraz (ez is hozzáad az élvezeti értékéhez, kár lenne tagadni), elfogadhatóan komplex, a Bussay PN 2016-hoz hasonló stílusú és színvonalú, de kedvezőbb árú PN. IWAS-score 5/5.
Candido Cappello di Prete Salento Rosso 2016. Száraz olasz (Salento IGT) vörösbor. Alk. 14%, ára 10 €. Negroamaroból készült, hordós érlelést kapott. Jó minőségű natúr parafadugó. Gránátvörös szín minimális barnulással. Közepes intenzitású illatában meggy, szurokfű, nedves avar. A szájban közepesen testes, az illatához hasonlóan aszalt meggyes és zöldfűszeres aromák, megfelelő savszerkezet, kevés nem agresszív, de kissé kesernyés tannin. Medium pluszos száraz, fűszerdomináns lecsengés. Az alkohol jól integrált. 5 pont (84).
macedon szuletesu amerikai hobby borasz 4 hektaron termel szolot az ohridi tonal szerinte kaliforniaban mar senki se kapalja korbe se kapaval se kapa geppel a szolo tokeket mert ugye az draga munka es nincs ra szukseg plusz nem fogja elvagni a szolo toke gyokereit helyette a fuvet irtja csak kemikaliaval google.com spray tiffany seeds plusz francia orszag rengeteg kaliforniai szolot vasarol amit franciaba visz es francia borkent adja el ja es kifejlesztettek alacsony szolo tokeket hogy ....minel konyebb legyen a szuret
Jól emlékszel szeretem a kéknyelűt! Sajnos azonban régen ittam, a Follyt pedig még egyáltalán nem. Leginkább az egyik barátomékkal szoktunk borozgatni, és az asszonyok nem nagyon kultiválják a kéknyelűt (a barátom feleségen általában 1-2 kivétellel úgy általában a fehéret sem), így ritkán kerül asztalra. Most a COVID és főleg a kijárási tilalom miatt egyelőre ezek a borozgatások is szünetelnek... :(
A királyleánykára visszatérve, nekem más borászattól is bejött, pl. volt a Bujdosóéknak a Boglárka, szintén boglári a Szent Anna Borház Királyleányka, de a Hilltopé is ízlett. Ezek persze nem olyanok, mint a Feind, de frissek, üdék voltak.
Ez a kérdés szerintem tényleg ízlés kérdése, mert pl. nekem a hárslevelű egyáltalán nem jön be, mások meg oda vannak érte. Hiába érzem, hogy van benne rendesen anyag (egyik borfesztiválon egyszer szóba került és igen intenzíven rábeszéltek egy ingyen kóstolóra, engedtem a szelíd erőszaknak :) ), ha egyszer a jellegzetes zamatát nem szeretem...
Nyilván nem lehet akár azonos fajtából egy "normál" és egy késői szüretelésű változatot összevetni. Például juhfarknál ég és föld. Persze, ízlés dolga, de azért érdekes lenne azonos évjáratból, azonos termőhelyről, azonos alkoholtartalommal és maradékcukorral bíró KL-t és L-t vakon kóstoltatni és pontoztatni mondjuk 50 emberrel, aztán átlagolni a pontokat. :) Rólad jut eszembe, hogy – ha jól emlékszem – szereted a kéknyelűt is. Van most nálam egy 2019-es Folly kéknyelű, előbb-utóbb felbontom. Kóstoltad? Ha igen, milyen volt? Csak azért kérdezem, mert ha savhangsúlyos, akkor még pihentetném (akár 1-2 évet).
Ízlések és pofonok... Én speciel a Királyleánykát kifejezetten szeretem, míg a Leányka eddig nem jött be nekem - igaz, nem sokfélét ittam belőle. Az egyik legjobb fehérbor, amit életemben ittam, az a Feindék 2000-es évjáratú, különleges minőségű, késői szüretelésű száraz Királyleánykája volt, 14% alkohol, ami nem lóg ki (megemlítettem a 2386-os hozzászólásomban). Ez olyan bor volt, ahol az ember nem azt érzi, hogy ilyen illat meg olyan zamat, hanem csak átadja magát a BORNAK (így, nagy betűvel), annyira egyben van (illetve sajnos csak volt, mert már nem palackoznak királyleánykát...). Hasonló hatással rám fehérben a HVP Virtuoso Cuvéje volt még, amit szintén fantasztikusnak találtam.
