Van egy ilyen módszer is, hogy valamennyi hipót töltenek a poharakba, majd vízzel átnyomatják a rendszert. Az RO-membrán kimenetén lévő fojtószelep a szennyíz irányába ilyenkor nem engedi a vizet, mert membrán nélkül az szabadon folyhat a tartály, illetve csaptelep irányába, értelemszerűen a könnyebb utat fogja választani.
De én inkább úgy szoktam, hogy szétszedem a házakat, mosószerrel átmosom, üvegmosó szivacsot is alkalmazva. Végül a fürdőkádba állítva, hipót töltök a poharakba állni is hagyom egy ideig. Később a zuhannyal felhígítva öblítem le, de vigyázni kell, mert a fröccsenő hipó a ruhán is foltokat okozhat, meg nyilván szembe se kerüljön.
Régen nem használt RO víztisztítómat beakarom üzemelni. Gondoltam, kifertőtlenítem hypóval, szűrők és membrán nélkül. Ennek így kellene üzemelnie, mert az áramlásszabályzó elengedi az összes vizet. Esetleg az évek alatt álltó helyében tönkrement?
Tartály mintha nem funkcionálna. Amikor lelassul a vízfolyás, az valószínűleg már csak a membrán által folyamatosan termelt tiszta víz.
Amikor elzárod, lassan fel kellene töltődni a tartálynak. Vagy már tele is van, csak nem jön ki belőle. Szokott lenni ezeken egy szelep, ahol fel lehet fújni kerékpárpumpával a benne lévő ballont, ami kiszorítja a vizet.
Lehet, hogy csak pumpálni kellene. Vagy kilyukadt a gumi.
Több éve jól működő purepro készülékemből kb. 1-1,5 dcl tisztított víz folyik ki normál nyomásssal, onnan kezdve csak csöpög. A kifolyó csap elzárását követően kb. 30 másodperc után megint kiengedhetek 1-15 dcl vízet. Szerintetek mit kell cserélnem? (szűröket kicseréltem, hibajelenség maradt)
Bemeneten gondot okozhat a víz rozsdás, mangános üledéke, ami a hálózatból jön és idővel tönkretenné a pumpát. Ezért szokták az első üledékszűrő után bekötni vagy az előszűrők után is lehet.
A nyomáskapcsoló a membrán tisztavízkimenetén bárhol lehet, de a kimeneti utószűrő előtt szokásos.
Szokás még a bemeneten alkalmazni egy másik nyomáskapcsolót, ami bizonyos nyomás alatt szakítja meg az áramkört, így a hálózati víz hiánya esetén nem pörgeti szét az üresen járó szivattyút, vagy épp teszi tönkre. Ezt a nyomáskapcsolót is szokták az üledékszűrő után, vagy a bemenetnél esetleg:
Példa kedvéért még olyan dolgoknak is jelentősége van, hogy a nyomáskapcsoló felfelé áll. Így a rozsdás üledék kevésbé áll meg benne, mintha lefelé lenne. De ezt magam is tapasztaltam más esetben, hogy tényleg nem mindegy, durva lerakódás tud keletkezni egy elhibázott kialakításnál.
Egy PurePro RO105-ös készülék beüzemelése után derült ki, hogy kicsi a hálózati nyomás a megfelelő üzemeléshez. Ezután rendeltem egy ilyen nyomásfokozó pumpát: Krausen LT600, és hozzá ilyen nyomáskapcsolókat: Nagynyomású kapcsoló.
Valaki el tudná esetleg mondani nagyvonalakban a bekötését? Többféle verziót is találtam, nekem az lenne logikus, ha a nyomáspumpa bemenetére a szűrendő hálózati víz lenne kötve, kimenete után jönne a nyomáskapcsoló, aztán az egész RO rendszer. Találtam viszont olyan megoldást is, ahol a nyomáskapcsoló a tisztavíz tartály és a szűrök között van, a nyomásfokozó pedig a RO membrán előtt.
Ez a gép valójában az Aqualux Direct 200, ebből elég sokat adtak el, de gyakorlatilag semmilyen leírás nincs hozzá a neten...
Van rajta egy ledcsík, az állítólag az átfolyásmérő kijelzője. De ennek nem sok köze van a szűrőcsere figyelmeztetéshez, mert miután kicseréltem a szűrőket, az átfolyásmérő valóban leesett minimumra (=max átfolyás), de a csipogás maradt.
Az előlapon van egy gomb (SET), illetve belül a nyákon van egy másik SET, + és - mikrokapcsoló. Az előlapi gombbal semmit sem tudok csinálni, se rövid, se hosszú, se többszöri lenyomással. A belső SET a +-szal vagy --szal párban hosszan nyomva kiad egy hosszú sípszót, és az átfolyásjelző értéke megváltozik. Úgy tűnik ezekkel lehet azt kalibrálni.
Sztem ez a típus nem mér TDS-t. A Luxos szerelő mondta - még amikor ők jártak ki - hogy időalapú a jelzés, kb. másfél év után jelez, ha véletlenül elfelejtem az éves szűrőcserét.
Nem tudom, ez nem úgy nézett ki, mint ami zöld színű növény és fotoszintézissel él a víztisztítóban, ahol fényt sem kap.
A szénbetét két végén van 1-1 gumi tömítőkorong. Mivel erre csak az éles zárógyűrű fekszik fel, gyakorlatilag a felület egésze érintkezik az áramló vízzel. Ezeken a tömítéseken találtam sárgás, nyálkás lerakódást:
Gumifelületen általában hajlamosak megtapadni, táptalajra találni a baktériumok, ami egyébként sem idegen a víztisztítóktól (hiszen laborvizsgálatokkal is kimutatták), főleg a szénszűrőben, vagy a tartályban lévő gumin, ami a vizet szorítja ki.
De ismét hangsúlyoznám, az RO-membrán a baktériumokat eltereli a lefolyóba, ezért is elegendő karbantartani az ilyet csak évenként.
Tartály hátrányát csak úgy tudtam kivédeni, hogy nincs tartály egyáltalán. A szokványos tartályokban a víz beposhad, köszönhetően a benne lévő gumiballonnak is, ami pumpával felfújható, így nyomja ki a vizet magából. Ezért teszik be utána a szénszűrőt, hogy a poshadás aromáját, baktériumait megfogja. UV-lámpás fertőtlenítés is előfordul, gyakorlatilag csak a tartály miatt, hiszen az RO-membrán a vizet már megtisztította, még csak szagtalanításra sincs szükség utána, olyan hatékonyan működik.
A gumifelület a baktériumok megtapadását elősegíti. Ha vannak is próbálkozások (ezüsttel kezelt felület például), nem egy tetszetős dolog ez, szerintem. Azt a tartályt pedig tisztítani, fertőtleníteni, külön érdekes feladat. Szokták fertőtleníteni, de nekem ez kimaradt.
Nagyobb vízigény esetén célszerűbb szerintem inkább a membrán kapacitását növelni, a víz pedig tárolható kancsóban stb. Utánsózó patront mindig csak terveztem, hogy kipróbálom egyszer, de valahogy máig elfelejtődött.
Hogy mit javasolnék, ez is felemás dolog, mert itt egyéni szempontok lehetek mindenkinél. Saját rendszeremnél megoldottam, hogy elektronikus, mágnesszelepes vezérléssel óránként 1 percig öblít friss vízzel. Szintén a poshadás kivédésére, ami főleg nyári melegben lehet érdekes, de egyébként is. Manuális szeleppel is lehet öblíteni, de akkor azt időnként működtetni kell, ha nem is ilyen gyakran.
A víztermelés pedig egy nyomógombbal indítható, de 5 perc után automatikusan megáll, ezt is a gyakorlat hozta így. Mivel lassan folyik a víz, ha magára hagyjuk, elfelejtődik és csak folyna magának, akármeddig.
Tehát akkor ha jól értem Te a poharas RO rendszert ajánlanád és ezzel együtt a 12 havonkénti takarítást.
Az az igazság, hogy én is e felé hajlok, csak sokan írták a tartály hátrányt. De ezek szerint az éves "karbantartással" ki lehet védeni a baktériumok megjelenését.
Az utósózóról mi a véleményed? Én úgy gondolom, hogy inkább zöldség-gyümölcs fogyasztással kell pótolni a vitaminokat, mert ezzel az útánsózással nem nagyon tudja a szervezet felhasználni az ásványokat.
Előbbinél elveszett valahogy az előzménylink, továbbá hozzátenném még, hogy természetesen, amikor egy ilyen víztisztító utolsó lépcsője egy RO-membrán, az már eltereli a baktériumokat a lefolyó irányába.
Ezért is tehetem meg, hogy ugyanazt a poharas rendszert használom azóta is, de elegendő 12 havonta takarítani, sőt esetemben elhúzódott már tovább is. Mégis, a membrán után már semmi, szag, aroma vagy bármi. Pedig utószénszűrőt sem használok, amit más esetben a tartály miatt használnak.
Nehéz így megmondani, talán a KDF+kapilláris membrán jobban véd a víztisztítóban esetleg megtelepedő baktériumok ellen, mint a másik, ami csak egy ezüstös utófilterrel intézi el.
Az a vicc, hogy nem is hálózatból jövő baktériumok ellen kell védekezni, mert a klór miatt az nem nagyon van. De azt magam is tapasztaltam, amikor egyszerű átfolyós víztisztítóm volt (mikrofilter + szén), hogy nyári melegben már 4 hónap után kaparni kezdte a torkom valami. Holott elvileg 6 havi cserés.
Szétszedtem a poharas házakat, a szénbetét gumitömítésén nyálkás baktériumlerakódást találtam. Lehet, hogy azt jelezte a torkom, kvázi az immunrendszer aktiválódásaként.
Abban is van egy "nátriumosító" ioncserélő, valamint lúgosító, állítólag antioxidáns hatású kőzeti anyag, aminek valós hatása vitatott. A többi meg a szokásos üledék- illetve szénszűrő, legvégén antimikrobális hatású ezüstadalékkal kombinálva. Igyekeznek ugyan fényezni a leírásban, de gyakorlatilag más, hasonló betétetek is ellátják ezeket a feladatokat.
Üzemeltetési költség szempontjából látható a mellékelt PDF-ben, hogy az első három lépcső 3-6 havonta, másik kettő 6-12 hónap után cserélendő, a vízminőségtől is függően. De ez is általános ajánlás, minden ilyen és hasonló szerkezetnél.
Ioncserélő gyantát tartalmaz, ami a vízkőképző Ca, Mg ionokat nátriumra cseréli, egyebek maradnak. Viszont a nátrium nem arról nevezetes, hogy túlzottan hasznos lenne, noha az is az élet feltétele, csak nem akármilyen mennyiségben.
Ivóvízcélra inkább H+ ionra cserélő gyantát szoktak alkalmazni, ilyen a Brita kancsó is például. A nátriumost pedig központi vízlágyítóként alkalmazzák, a lakás és berendezései védelmére, illetve fürdéshez is jó.
A nehézfémekről is szól a leírás, de nálunk a csapvízben nincsenek nehézfémek, ez inkább az amerikai piacon érdekes, egyes területeken. Ártani persze nem árt a KDF-betét.
Felemás a dolog, mert nekem a Brita vize sem jött be hosszabb távon, ilyen nátriumra cserélt vizet pedig nem is teszteltem, fogyasztottam még.
A másik meg egy RO-készülék, minden ásványi elemet kivesz, majd egy patronnal visszapótol a végén. A visszapótlás nem túl jelentős, de épp biztosít egy minimális tartalmat, illetve emeli kissé a pH-értéket. A tartály persze nem szimpatikus.
Olvasgattam elég sok hozzászólást és olyan kérdésem lenne, hogy az alábbi készülék mennyire alkalmas olyan tisztított víz előállításra ami megtartja az ásványokat és kiszűri a vízkövet...
Szia. Mi novemberben vettünk egy PurePro 105 víztisztítót. Beszereltem, és egy ideig a tartályról használtuk,de a fórumot olvasva Misland fórumtárs többször megemlítette hogy nem egészséges a baktériumok miatt. Így kivettem és azóta így használjuk. A hálózati nyomás 3.3 bár, nem egy villám mert 3 dl víz négy és fél perc alatt folyik le. A membrán 50 GPD-s. Mindig előregyűjtünk 4-5 liter vizet, aminek az ízét nagyon megkedveltük. Előtte desztillált vizet ittunk 3 évig, de az egy kicsit macerás volt mert mindig súrolni kellett az edény falát a sok ásványi sótol.
Ahogy az ábra is mutatja, az ultraszűrő tized-század mikron, Ca, Mg ennek törtrésze csak.
Beszerezhetőség megjósolhatatlan, noha bajonettzáras konstrukció más gyártóknál is fellelhető, de azt nem tudom, mennyire csereszabatos.
Ezért is maradtam a szabványos poharas rendszernél, amibe a betét is olcsó. Az éves karbantartást pedig hipós fertőtlenítéssel oldom meg. Ha nem is olyan egyszerű, mint a bajonettzáras cseréje, de nem is egy nagy kaland.
Ásványi sókat az RO-membrán veszi ki és ahhoz szükséges nagyobb nyomás is.
Amit linkeltél, nem veszi ki az ásványokat és nem gond a kisnyomás sem. Ha csökkenti is némileg, de ami víz bemegy, úgyis ki fog jönni. Noha ezt elmondhatjuk az RO-membránról is (csak ott két kimenő ágra választva), de az nem egy szimpla szűrő, ott szerepe van a nyomás nagyságának is.
Olvasgatom kb hetek óta a fórumot hogy ne értetlenkedjek sokat, pár kérdésem mégis lenne (lehet nem voltam elég figyelmes vagy túl sok egyszerre az infó), köszi előre is a válaszokat.
Átfolyós, "sima" szénszűrős megoldáson gondolkodom, nem tudom milyen szűrővel... 0,8 v. 0,5 v. 0,1
A klórt mindenképpen ki szeretném szűrni, azt mondja az ismerősöm hogy akkor kiszűrjük a Mg, Ca-t is, ez tényleg így van? Jó lenne benne hagyni az ásványi anyagokat.
Találtam egy táblázatot, hogy hány mikronig mi megy át a szűrőn, de nem vagyok kémikus, ebből nem mondom meg hogy a Ca, Mg hol helyezkedik el méretileg.
A víznyomásunk nagyon gyenge (családi ház), nyomozom h. mi lehet a gond, de ha nem jövök rá v. túl nagy meló, lehet így marad. Ha 2 bar-unk van, egy ilyen közbeiktatásával mennyi idő amíg kifolyik egy liter víz?
Ez már régi tapasztalat a víztisztítós fórumokon, szokták keserűnek mondani, ámbár szerintem savanykás legfeljebb, érthető okból. Már amikor tényleg csökken a pH-érték. De esetedben még nőtt is.
Állítólag befolyásolhatják ez ember nyelvén kivált anyagok is, gyógyszer, nikotin stb., hogy így reagál a tisztább vízre. Mindenesetre, amit én eleinte savanykásnak éreztem, megszokás után már az lett a jó és semleges, majd később normál csapvíz meszes, szappanos jellegű, nem kellemes.
Az ivóvízcélú ioncserélők H+ ionra cserélik a Ca / Mg ionokat, ami savanyodással jár. Ilyen elven működik a Brita és hasonló kancsók is, amit nem tartanak ártalmasnak, noha hosszabb távon nekem nem nagyon tetszett az a víz. Az alkotórészek természetes aránya borul szerintem azáltal, hogy egyebek maradnak, csak a Ca/Mg kerül lecserélésre. Nano membránt nem próbáltam még, de lehet, hogy az is ehhez hasonló lenne? Fogalmam sincs.
A központi vízlágyítók gyantái nátriumra cserélik ugyanazt, de az meg a csövek, gépek védelmére való, nem vízivásra.
