Szerintem nagyon is hasznos volt itt az a szakértelem amit Srudolf képviselt. Akinek van egy kis sütnivalója vagy tudja értelmezni a mondanivalót és átültetni a saját megvalósítására, annak ajánlott a hozzászólásait olvasni. Ő nyílván a "tökéletes" kivitelezést tanálcsolta, amit Tőle megkövetel a munkája, ezt le is írta többször is, hogy milyen szintű épületekkel dolgozik. Ez a "tökéletes" kivitelezés nálunk Magyarországon nem nagyon valósítható meg a "mesteremberek" "szakértelmének" hála vagyis nagyon ritka az ilyen szakember, ezért is kókányol a magyar. Így szerintem aki nem kókányolni akar az halgatott a szavára, ha nem is teljesen úgy, de a lehetőségekhez mérten...
Rudolf az egyszerű ember számára járhatatlan, kivitelezhetetlen, időben és pénzben is horribilis költségű, nagyipari megoldásokat tudott csak ajánlani.. Nekem legalábbis ez jött le.
Azért én másra is emlékszem: amikor valakinek javasoltad, hogy akkumulátorsavval kell szétmaratni a betont. Mert az csodákra képes. Tényleg, ez egy szakember hozzászólása volt...
És még nem beszéltem arról, hogy személyeskedés címén mit engedtél meg magadnak... ezért írtam, hogy te a szakmai hozzászólások és a trollkodás között egy határeset vagy.
De nem csak én, srudolffal együtt a házban, mint egészben gondolkodunk. A legtöbb hozzászóló problémája, hogy hány lapát cementet lehet kispórolni. Ez is lehet érdekes, de ez nem építkezés, csak javítgatás, valóban jó sohasem lesz. Egyébként sokakkal ellentétben sohasem szóltam hozzá olyanhoz, amiben nem voltam biztos. És főleg sohasem hülyítettem senkit, hogy jó az úgy is, főleg ha más volt a véleményem. Srudolf sem, ha valaki ért itt a kivitelezéshez az Ő. Csak itt nagyon sokan Tesco takarékosan szeretnének építkezni. Ehez nem adom a nevem és az az érzésem, hogy srudolf sem. De ezt tőle kéne megkérdezni.
Nem állok le vitázni de ha lenne pénzem építkezni akkor srudolf, Töck Jenő és Kömkel lett volna megbízva vele... Ők azok akiknek nemcsak elvi hanem gyakorlati tapasztalataik is vannak jelentős számmal. A szakmát is pont ilyenektől lehetne megtanulni, kitanulták, saját bőrükön kitapasztalták szóval pont velük nem szabadna kötözködni, pláne nem elüldözni őket. Ha Jenő is elmegy akkor részemről lehet zárni a topikot... :-(
Itt a trollok nagyjából a semmi tudással rendelkeznek. A céljuk nem az, hogy értelmesen hozzászóljanak a témához, hanem egyszerűen másokról dehonesztáló véleményüket tegyék közzé. A hozzászólásukban semmi szakmai nincs, csak hogy a célszemély tűnjön el... Tudok néhány nevet, nem is fogom őket elfelejteni.
Tök Jenő egy kicsit más volt, ő a félút... mondjuk határeset. Igazából a személyeskedés nagymestere viszont srudolf. Erre azt szokták mondani, hogy: jót, s jól! Ebben áll a a nagy titok. Csak a teljesen hozzá nemértőknek tudtak látszólag komoly tanácsot adni. Sok ostobaság mellett... meg ugye a bicskanyitogató stílus mellett, ahogy valaki,- nem is olyan régen, - nagyon pontosan megfogalmazta.
Egyébként, az itt kérdezők nagy része nem a saját tervezőjének "hisz" ( ugyanis nem ért hozzá, tehát csak a "hit" marad számára, pedig még fizet is érte...) emiatt rákérdez itt is és csinál egy jó nagy marhaságot... pénzbe kerül, nagyon sok munkába, stb...
Egyébként az a véleményem, hogy az itt felmerülő kérdéseknek a 90 %-ra a kérdezők találnak választ Google barátunk segítségével. De ugye mennyivel egyszerűbb, ha a szájukba rágják? Szóval, én nem sajnálom, hogy egyel kevesebb a válaszadó. Talán az építkezők rádöbbennek arra, hogy nagyon kevés valakit megbízni, hogy csináljon meg ezt-azt a házukon. Muszáj a nagy részét a szakmának megtanulni, megérteni, még ha tevőlegesen nem is ők valósítják meg. Persze, ezt csak utólag veszik észre...
Volt itt a topicon nem is eg igen segítőkész szakember.
Első példa maga a topicnyitó volt.
Ő képes volt egy újabb topicot nyitni kizárólag azért mert féltudású nímandok leokoskodták a szakértelmét.... Sőt még székhelyet is váltott (átment az origóra, és ott próbálta folytatni), miután az újabb topicban is tovább szarakodtak vele (is).
Valahol itt olvastam a Knauf Naturoll Pro gyapotról, hogy milyen jó volt vele dolgozni, így én is ilyet vettem. Én raktam le a folyógerendák közé és tényleg alig szúr, viszont maszk nélkül nem tudtam ezt se csinálni (1x elfelejtettem felvenni és éreztem, hogy nem f@sz@). Nekem megérte a felárat. Annyi lehet, hogy ha töményen kapja valaki allergiás lehet rá, de más káros hatásról nem tudok.
Ígyvan, olyan profi válaszokat írt hogy csak ámultam, ilyet pénzért se tudtak mások. Törölték vagy törölte magát? Kömkel is eltűnt, remélem T.Jenő még marad. :-)
Alá nem kell semmi. Fölé ha akarsz, akkor valamilyen páraáteresztő anyagot, ami a portól, beázástól védi, illetve nem mozog úgy a levegő a gyapot felső rétegében.
Kőzetgyapot helyett olcsóbb megoldás lehet az üveggyapot, abbból akár 30 cm is, ha van rá keret.
Van egy tusoló, fölötte nem túl magasan lévő (210-230 cm) ferde mennyezet zöld gipszkartonból. A képen látható módon elkezdett hólyagosodni a festék. Ez sima fehér beltéri falfesték. Lakapartam, a gipszkarton sértetlennek tűnik, tehát nem felülről kapott valamit.
Néha nyilván kapott fröccsenő vizet, de alapvetően inkább csak párát, de azt koncentráltan. Kb. 2,5 éve csináltam, azóta használjuk.
Mivel kenjem le, hogy tartósabb legyen? Lehet, hogy a glettelés engedte el, nem is a festék. Viszont ahogy lekapartam, van, ahol nagyon ragaszkodó. Tehát az is lehet, hogy csak rosszul csináltam valamit.
Esetleg kenjek rá folyékony fóliát? Az elvileg a GK-t védené, annak meg nincs semmi baja...
Vagy csak használjak bőven mélyalapozót, glettelés előtt és után is?
Utólag szeretném a padlástér felől a födémet hőszigeteleni.
A ház '72-ben épült, fa gerendás mennyezet, alulról és felülről is deszkázva, stukatúros pucolással, padlástér felől 4-5 cm betonnal.
A ház teljes egészében készült már egy gipszkarton álmennyezet, hőtükrös párazáró fóliával a kartonréteg fölött.
A kérdésem, hogy ha a padlástér felől szeretnék lerakni 2 x 10cm Rochwool kőzetgyapotot átfedéssel, akkor milyen fóliát (párazáró / áteresztő?) kell alkalmaznom a betonra? Vagy kell egyáltalán?
Illetve a kész kőzetgyapotrétegre szintúgy kell valamilyen fólia?
Kombim van abba könnyebb pakolni ;) ill. segítettek berakni, meg írtam, nem voltak tele kb szűk 100 kg lehetett darabja, de így is elég volt egyedül kivenni.
Viszont az eredeti kérdésre visszatérve nem biztos, hogy jó csak sóderből csinálni a maltert a cserepek alá, ha többet nem akarsz oda felmenni (szerintem nem akarsz) érdemes most meg csinálni rendesen. A madarak szeretik a meszet és ezért is csipegetik ki a maltert a kémény téglái közül és a kúpcserepek alól is, így én inkább a mészpótló adalékokat ajánlanám erre a célra (pl Micropol) nagyon kevés kell belőle, de nagyon hasznos dolog. A kőművesemnek is nagyon tetszett...
Igen. Nálunk kb 88 nm van egybe betonozva a padlófűtésnél ( 5 cm ) és úgy, hogy a nappali kb 52 nm, abból kiáll a konyha, abból kiáll a fürdőszoba, a nappaliból még a háló is. Eddig még nem láttam gondokat ( 13...14 éve ). Azért nem olyan egyszerű, egyszer már leírtam, ha érdekel, keresd meg.
Van egy 6,25*5,5m-es nappalink az ökölszabály szerint ezt már dilettálni kellene, de fogalmunk sincs még, hogy lesz-e itt valaha csempe burkolat (mert most laminált lesz) és ha lesz az mekkora méretű darabokból fog állni. Így mekkora eretnekség lenne, ha ezt a darabot egyben betonoznánk? Padlófűtés lesz benne 7 cm vastag a beton és 4*100*100 -as vashálóra megy a fűtéscső, van itthon 4*150*150 -es pár tábla térhálóm, ha a fűtéscső tetejére is raknék ezekből megóvhatnám a szétrepedéstől?
Szoktam venni a gyerekeknek homokozóba homokot 2 db 120l-es zsákkal, egyedül elég kivenni a kocsiból... Ha jól emlékszem 600 Ft környékén szoktam érte fizetni. Neked ennyi biztosan nem kell. :)
Még nem csináltam ilyet sk., de flex-szel bevágnám 2-3 cm mélyen, utána már a vágás helyén könnyen letörhető. Akkora részen kell levésni, hogy a meglévő SÉRTETLEN szigeteléshez biztosan lehessen csatlakozni. Ha máshol sem jó a szigetelés, az pech, akkor továbbra is jönni fog a víz.
A zsompot azért készítette mert zuhanyzót szeretett volna a pincébe, valami tartályt akart oda és a szivattyúval emelte volna át a szennyvizet a csatorna. (a vízvezeték is ki volt építve, vízvezetékszerelő volt, de nem lett belőle semmi)
Az egész aljzatbeton nem szedném fel, mert csak ez a helyiség kb. 55 nm, ráadásul van egy rész, ahol egy 800 literes puffer áll.
Viszont a zsomp környéki elbontás járható lehet. Egy kis ficakban van, így nem biztos, hogy a 2 nm meg lesz a falak miatt, de igyekszem amennyire lehet.
A bontást mivel lehet érdemes megcsinálni, hogy ne sérüljön alatta a szigetelés? (a ház egyébként a 90-es évek elején épült, nem tudom, akkor milyen technikát használtak szigetelésre)
Lehet keresek valami szakembert a szigetelés lerakására.
De ha víznyomás van, a legjobb bitumenes membránt is átszakítja, ha valamire nincs ráragasztva a membrán, ami ellenáll a nyomásnak (vasbeton:)))))) . Elég fél méter vízoszlop. Folyamatos nyomás alatt a végén csak megkapja a gyenge pontját a membránnak és elszakítja.
A támfal vagy 30 éve áll és a sok helyen látható 3*0.5m-es vasbeton kerítéselem lapokból áll.
Ez nem támfal.
Ha nem akarsz alapot ásni, akkor széles falat kell késziteni beton növénytámfal elemekből, aminek nagy súlya kell legyen, hogy a nedves föld ne tudja elnyomni.
Csak azt ígérhetem mint Churchill a briteknek a II. vh. elején: vért, verítéket, könnyeket.
Egyetlen (megbízhatóan) járható út van: elbontani a fölső betonréteget úgy, hogy a fekete csík ne sérüljön a zsomp körül körben. Ehhez kell csatlakoztatni a zsomp szigetelését. Ha a régi és új szigetelés nem csatlakozik tökéletesen akkor jönni fog a víz továbbra is. Ha nem a zsomp környezetében az elbontott szigetelésvédő (általad aljzatbetonnak nevezett) beton helyén van a folytonossági hiány, akkor semmire se fogsz jutni. Feltételezem, hogy a zsomp építésekor már kenegették mindenféle csodaszerrel a zsompot vízszigetelésnek. Nem ígérek biztos sikert még akkor sem ha a teljes padlót újra szigeteled, mert a falak alatt nem tudod megcsinálni, a víz meg akkor ott fog fölmenni. Még ronthat is a helyzeten (láttam már olyat), a víz addíg megy fölfelé (a szemét) amíg utat nem talál magának kifelé.
Nem azért készitette, hogy ki tudja szívattyúzni a vizet egy búvárpumpával?
Ha be tud hatolni a víz, akkor néha a szigetelés felett van a talajvíz és a pince padlója nyomás alatt van.
Namost, lehet, hogy megszakadt a szigetelés és a talajvíz átszivárgott rajta, azért készitette az üreget a volt tulaj.
Vannak nagyon spéci anyagok (víznyomás alatt is kötnek), de komoly szakértelem kell a beépítéséhez. Szakcégre kéne bízni... azonban én csak vízzáró betonra ismerek olyan anyagot, amivel a szivárgásokat meg lehet állítani, nyomás alatt is. Bitumenes membránt megfoltozni... ha egy modern szálerősitésű anyag, talán a gyártó ad rá egy módszert (valamilyen alapozó+ egy meleg folt)- de biztos 2nm ki kell törni, és le kell teljesen tisztitani a meglevő szigetelést, teljesen kiszáritani a fogadófelületet... közben énekelni egy slágert...
Szerintem törd fel az egész aljzatot, 5 cm nem olyan sok és könnyen elvállik a szigeteléstől, vasalva gondolom nincs, a üreget töltsd ki betonnal a szigetelésig. Ha a szigetelést alatti beton egyenetlen, húzd át a felületet egy cseperagasztóval, arra két réteg 3.2kg bitumenes membrán melegen ragasztva, de felhajtva a falra is- lehetőleg minnél feljebb, annak kell vakolni a fal és a szerelőbeton sarkánál egy sanfrént , azaz egy 7x7 cm kis háromszöget, hogy valamennyire tudjon dillatálni a membrán.
Víznyomásnak kitett pincéknek olyan rétegrendet kell készíteni a mai szabályzások szerint, hogyha leírom, azt mondod, hogy bolond vagyok.
A telkünk egyik oldalán egy támfal van. A hossza 30 méter a magassága 1 és 2 méter közt van, nagyjából egyenletesen emelkedik, ahogy a mellette lévő utca süllyed. A támfal vagy 30 éve áll és a sok helyen látható 3*0.5m-es vasbeton kerítéselem lapokból áll. Néhány helyen már "hasa" van és a legmélyebb pontjan az egyik tartóoszlop megindult a hétvégi esők után. Mivel már semmi nem tartotta az elemeket így kiástunk mögüle másfél méter földet és egy 50-60 fokos rézsűt alakítottunk ki mögötte, majd a kimozdult betonelemeket kiszedtük.
Szeretnénk felújíttatni az egészet, ilyen beton növénytámfal elemekre gondoltunk. A m² ár alapján kb 600000 Ft lenne maga a betonelem költség. A támfalnak van 1,5m-nél magasabb része, ezért úgy tudom az már építési engedély köteles. Mi ennek a terveztetésnek és engedélyeztetésnek a menete és kb milyen kiadásokra számítsak a tervezés és a régi fal bontása és az új felépíttetése során?
A házunk előző tulajdonosa egy kb. 50x50 cm-es területen feltörte az aljzatot (aljzatbetont/szigetelést/szerelőbetont), hogy egy zsompot csináljon. Ennek köszönhetően, amikor a talajvíz magasabb, az aljzatbetonon keresztül be tud szivárogni a víz a pince többi részébe, sőt a valószínűleg a falakba is. A látható rétegrend felülről lefele kb: így néz ki:
- aljzatbeton (kb 5. cm)
- valamilyen vízszigetelés (fekete csík),
- szerelőbeton (szintén kb. 5 cm),
- föld.
Szeretném megszüntetni ezt a problémát. Milyen megoldást tudtok javasolni?
Arra gondoltam, hogy a betonnal felölteném a szerelőbeton közepéig, kötés után kikenném a teknőt valamilyen vízszigeteléssel (milyennel?), majd a maradékot is felölteném betonnal.
egyelőre itt nekünk elfogadható, hogy egy épületen párévente valamit fel kell újítani. idén fűtéskorszerűsítés, jövőre tetőcsere, pár év múlva fürdőszoba, aztán konyha, aztán külső vakolás, utánna nyílászáró cser. pénzben is jó, hogy nem kell egyszerre kifizetni, a folyamatos cserékkel meg kb örökélet a ház.
máshol viszont elvárás, hogy amikor elkészül, akkor minden legyen úgy megcsinálva, hogy 20évig ne nagyon kelljen hozzányúlni. akkor viszont a fentiek mind egyszerre vannak. ha egy téglaházon egyszerre csinálnád meg mindet, akkor ott is lenne egy pillanat, amikor csak a falak vannak meg.
ha a lakó nem a tulaj, akkor pláne értelmetlen minden évben heteket baszakodni ezekkel. nem a lakó fizeti, hanem a tulaj, annak mindegy hogy évente részletekben, vagy egyszerre egyben. sőt, neki csak egyben van értelme, úgy, hogy akkor nincs lakó. ha nincs lakva, és a falakig le van szedve, akkor meg már miért ne csinálják teljesen újra, egész más lesz az értéke újként mint felújítottként.
Francia autóim voltak, igaz Peugeot-ok, de csak egyikkel volt kicsit komolyabb probléma, kettővel semmi 150-200e km-t futottak, a negyediket meg extrem körülmények között használtam, de azzal sem voltak gondok egy első futóművön kívül, túl nagy volt neki a gödör. Német autóimmal annál (sokkal) több.
Ami a téglát illeti, meg a könnyűszerkezetes izéket negyvenegynéhány év alatt nem láttam olyat amelyikre azt mondtam volna, hogy nem rossz.
Haver pár éve vett könnyűszerkezetest, a 90-es évek végén épült ami lássuk be nem az építőipar minőségének fénykora volt.
Fürdő felújításkor a favázig letépték az osb burkolatot, alatta minden hibátlan, pedig fólia sem volt.
Most tettek párazárást, és arra ment a gipszkarton meg a csempe.
A szobákban az összes illesztésről hiányzott a bandázs, azt pótolták, kitapétáztak.
Más baja nem volt az épületnek.
Illetve a nyílászárók cserések lassan, de az téglánál is az lenne.
A szomszédjában a vele kb. egyidős téglaházat már pár éve kellett bontani, megsüllyedt az alap, dőltek a falak, életveszélyessé vált.
Arra akarok rámutatni, hogy attól hogy vannak elbaszott könyűszerkezetesek nem jelenti azt hogy mind összedől 10 év alatt, mint ahogy a tégla sem áll örökké, abból is ki lehet lopni építkezéskor az anyagot.
És ezt a rövidebb élettartamot ami nem 5 év hanem 30+, igenis ellensúlyozza hogy sokkal gyorsabban és olcsóbban épül.
Az hogy van-e rendes párazárás, meg nem pénz hanem odafigyelés kérdése.
Az meg hogy drágább mint a tégla, egy hónappal előbb készül csak el, és 5 év múlva összedől az pont olyan szemellenzős ökörség, mint a nem veszünk francia autót mert mind szar. Hangzatos lózung ami helyettesíti a hozzáértést.
Viszont nem célom rábeszélni senkit, mindenki azt vesz, azt épít amit akar, úgyhogy ezen a ponton el is engedem a témát.
ha életvitelszerűen laknak benne, az azért más igénybevétel. és ha rendes lakóház, nem "faház", csempével, fürdőszobával, konyhával, főzéssel, fűtéssel, akkor ennyi idő alatt elhasználódik. egy téglaház is elhasználódik, ott is van 30évente gépészet csere, burkolatcsere, vakolás, hasonlók, csak egy faháznál olyan kis értékű a maradék, hogy egyszerűbb elbontani és újraépíteni.
Annyit a legótvarabb Erdért faház kibír, ha időnként átkenték/átkenik Xyladecorral. Anyámék kb. 45 éves nyaralója még annál is gázabb, 12 mm-es lambéria lécekből van, belül eredetileg lambéria-dekor lemez csíkokból tákolt burkolattal, amire később esztétikai okokból valami "papundekli" került. (Akkoriban még sem OSB, sem gipszkarton nem volt). Helyenként kellett a külső burkolatot javítani, de áll. Kb. 5 éves lehetett, amikor vették, akkor rettenetes állapotban volt. Apám lecsiszolta róla a rohadó csónaklakkot, Xylamon-Xyladecor, és azóta ezt néha megismétli.
Jóvanna, nem becsmérelni akartam őket, a "leghülyébb" statikus is többet tud ezekről, mint én momentán :)
Nekidőlsz és mozog? Hát, tény, hogy a gipszkarton nem olyan merev, mint a 60cm-es kőfal, pláne, ha kicsit szellősebben rakták a léceket. Az is tény, hogy nem bírja, amikor Pista bácsi tökrészegen hazatántorog és ordítva nekiáll rugdosni meg ütni. Így értve teljesen igazad van, hogy nem olyan tartós, mint a hagyományos :)
Hülye statikust nem nagyon láttam. Amelyik hülye azt már vagy becsukták vagy éhenhalt, vagy elment más pályára. Természetesen van jobb és rosszabb, de tévedni csak egyszer tudhat.
Ez azért csúnya csúsztatás, ennyire nem lehetsz elvakult. Az USA-ban ott vannak mondjuk a termeszek is, de ott sem max. 10 évre terveznek egy házat. És azért költöznek, mert mobilisak. Nem úgy, mint itthon, ahol ott siránkozik meg döglik meg egyhelyben az átlagmagyar, mert nincs munka, bár az ország másik felén mindent fizetnének, csak tolja már oda a seggét....
Meg hogy mást ne mondjak, a mi eredetileg naaaaaaagyon elkúrt házunk is 6 évig állt úgy :D
De mindegy, mert ez itt egyeseknél hit kérdése úgy is.
Kicsit visszatérve a terhelésekre: persze, hogy feszültség fog fellépni abban a födémben is, amire a "gyufaszálas" módszerrel rakják a tetőt, de magára a födémre nem raksz még külön tartóoszlopokat is, így terhelve még pontszerűen függőlegesen is, én erre gondoltam. És ha már ennyire bele akarunk menni, akkor inkább feszültségnek nevezzük, mert ahogy te is írtad, erő-ellenerő van mindig, amiknek az összege azonban mindig zérus, mert különben elindulna a ház/tető/egész hóbelevanc :) Az ábrádon is feszültségek vannak, nem pedig erők. Azt, hogy hol, milyen erők ébrednek, azt a leghülyébb statikus is tudja, de a kritikus feszültségek helyének megállapítása/kivédése már kevésbé hülye statikust igényel :)
Az ábra passzívház lemez alap hő és víz szigetelését ábrázolja.A hőszigetelő adatlapja szerint max. terhelésen 10% összenyomódás keletkezhet.Ez 20 cm-es hőszigetelésnél ez 2 cm!!A bitumenes lemez viszont csak 2 mm szakadás áthidalására képes ...
Íme amit igértem. A szél balról jobbra fúj. Féloldalas hóterhet már rá sem tettem. Különböző szín a lemezben (födémben) keletkezű vízszintes erőket jelenti. Oldalt a színskálát az erő nagysága folyóméterenként.
Könnyűszerkezetben lakom, osztrák rendszer. Már 10 éve is olcsóbb volt és gyorsabb (3 hónap kulcsrakészen, alapozás után. Gondolhatod, kértem téglára is ajánlatot.). Még áll. Állítólag fog is sokáig, ha a szellőzés rendben van. (Van gépi szellőztetés is.) És nem OSB lapokból van.
Én pár hónapja vettem vadi új (karton doboz, fólia), felszámolásból, vagy miből megmaradt lábas mosdót kompletten, de csaptelep nélkül, számlával, 10e Ft-ért. Ehhez lődd be az árat. (A bronzot nem nagyon hiszem, de hát minden lehet.)
Egy párszor már tárgyalták itt (lehet a Házépítés költségei fórumban), nem én, a szakértők, hogy nem olcsóbb a könnyűszerkezetes. A magyar jobbantudénmajdjóvanazúgy miatt olcsóbb, mert kispórolják mindenhonnan az anyagot és a párazárást elnagyolják úgy mint a rendes szellőztetést is. Ők tudják... Ha rendesen csinálják megnézném azt a fél év különbséget.
Régen persze jobban ki voltak téve a támadásoknak is az épületek és a falvastagság egyben a hőszigetelés vastagsága is volt, a mai korszerű szigetelőanyagok nyílván ezt a vastagságot nagymértékben csökkentik.
Azért az OSB-t nem hasonlítanám össze egy bármilyen vékony gerendával ami a tető szerkezetében van, főleg nem pára vagy nedvességfelvétel-leadás ügyében.
Én csak arra akartam célozni, hogy régen a presztizshez a tartósság (minél tovább fennmaradjon az utókornak) is hozzátartozott és "ráértek" megvárni, most inkább többet fizet valaki egy lakóingatlanért, csakhogy hamarabb elavuljon/tönkremenjen, de 1 hónappal hamarabb be lehessen költözni. Persze mindenki máshonnan közelíti meg a dolgot, kinek mi a fontosabb. Csak mindenhol ezt látom, hogy a mai ember nem tud várni, minden azonnal kell, szerintem nem jó ez így, nem minden a pénz...
Én az egész ház felhúzására értettem az időt nem csak falakra. Egy rendesen kivitelezett könnyűszerkezetes (profi párazárás mindenhol) és egy korszerű technikával épített NF-es téglaház felépítése között nem számottevő a különbség.
Nyílván az előregyártott falakkal és egy szeglemezes tetővel lehet időt nyerni, ha az kell, de az elemeket is le kell gyártani valahol, valamikor és ez is beletartozik az építési időbe, mert ezek full egyedi elemek nem úgy mint a tégla amiből raktáron van X raklap. Attól még hosszútávon nem Magyarország a megfelelő klíma ezeknek a fa szerkezeteknek.
Érdekes a mai szemlélet. Régen a gazdagságot (presztizst) a robosztusabb (magasabb, szélesebb) falak minél erősebb anyagból (tégla,kő) jelentette...
Az igaz, de gurítani akkor is kevés a hely. Előre rögtön küszöb van, aztán hepehupa, oldalra sincsen sok hely és ilyenkor az akna is általában nyitva van. Vissza kéne fedni a zsiráf kedvéért... a bakok is útban lehetnek neki... Szóval tán egyszerűbb volna, de nem az igazi. Ha ugyanannyiból vagy akár kicsivel olcsóbban kijön egy komfortosabb, használhatóbb megoldás... csak tévedni nem szabad, hogy sikerüljön is ahogy elképzelem.
Sajnos nincsen hely manőverezni egy gurulós zsiráffal, no meg elhelyezni sincs hová amikor épp nem használom. Rengeteg marhaságom van és bár nagy a pince, de tele van a különböző kellékekkel. Igazság szerint gondolkoztam rajta, hogy már nem javítom meg az autót (24 éves) hanem veszek helyette egy sokkal fiatalabb másikat, de végül is alkatrészem van, megcsinálni meg tudom (még ha nem is nagy kedvem van hozzáfogni) és így azért mégsem másfél millió a költség, hanem csak 100-150 ezer caklipakli. És megint elmegy évekig gond nélkül.
Pár évente előkerül egy-egy ilyen feladat a családban amikor ki kell venni a váltót, vagy a motort. Volt amikor még aknám sem volt és úgy is megcsináltam ezeket, de már nincsen erőm birkózni a vasakkal. Szóval ezért kell a daru.
Bár még mindig motoszkál a fejemben az autócsere, mert nézelődtem egy ideje és pontosan tudom mit vennék ha cserélnem kellene. Vannak is jó ajánlatok belőle, nem is vágna földhöz. De teljesen pénzkidobás, ma már az autózás amúgy sem okoz nekem olyan örömet mint egykor... szóval igyekszem elkerülni hogy legyőzzön az oktalan vásárlási láz. :-)
Köszi, akkor ez marad a terv. A méretezést meg majd megpróbálom kitalálni, nézek valami hasonló, működő dolgot és/vagy teszek bele bőven anyagot. Lehet hogy írok majd még róla, szóljatok majd rám ha valami nagyobb marhaságot írnék.... Köszönöm.
Igazából még a lapostetőben is keletkezik némi vízszintes erő az egyenlőtlen hőmérséklet változás miatt. A nap csak egy oldalról képes melegíteni az épületet. De ez nem olyan nagy, nem szokás vele foglalkozni.
"1. vagy a falak és a koszorú olyan stabilak, hogy a tetőgerendákat felpakolod mint a gyufaszálakat egy dobozra, ekkor a gerendákat a koszorúhoz kell még atomstabilan rögzíteni, hogy ne csússzanak le. Ekkor a födémedre gyakorlatilag semmilyen terhelés nem jut a tetőből."
Lapostető az egyetlen amitől nem keletkezik a födémben vízszintes erő. Kisebb vagy nagyobb.
Az amatőrök nagyon ritkán veszik maguknak a fáradtságot, (vagy nem is hiányzik nekik) hogy az erő keletkezésétől az alapozásig végignézzék az erő útját. Ha egy erő keletkezik akkor kell egy másik is ami semlegesíti egyszerűen fogalmazva, különben az erőtől elindul és meg sem áll amíg az erő hat.
Én ezt úgy szoktam fogalmazni, hogy alapvetően kétféleképpen lehet tetőt építeni:
1. vagy a falak és a koszorú olyan stabilak, hogy a tetőgerendákat felpakolod mint a gyufaszálakat egy dobozra, ekkor a gerendákat a koszorúhoz kell még atomstabilan rögzíteni, hogy ne csússzanak le. Ekkor a födémedre gyakorlatilag semmilyen terhelés nem jut a tetőből.
2. a tetőd önmagában olyan stabil szerkezet, amit ha képzeletben önmagában leemelsz, akkor is egyben marad, ha a fogópárok megfelelőek. A helyén pedig a falak csak részben viselik a súlyt, a másik részét a födémed.
A valóságban a betonstabil megoldás a kettő egyszerre alkalmazása. De ez nem jellemző.
Vagy az a rakás szar, amit eredetileg nálunk csináltak, amikor a tető sülyed, a falak meg mennek szét...
" Meglehet egy tetőt székállás nélkül építeni, vagyis úgy hogy a födémet egyáltalán ne terhelje a tető?"
Meglehet. Erősebb anyag kell a szarufákhoz, fogópárokhoz, meg jó erős koszorú kell. Nálunk ilyen, kb 9,5 x 10 m és amikor kész lett, akkor egy nagy hodály fogadott a tetőtérben... De én nem akartam semmiféle oszlopot, alátámasztást látni a tetőtérben.
Inkább ne próbáld meg, fel fog nagyon melegedni, hőtágulás, stb, a metlachi biztosan misungba van rakva, megrepedezik, máris nem ad stabil felületet. Egyszerűen, ami régi ragasztó nagyon kiáll, azt vakard le, aztán mehet rá a tapadóhíd, olyan lesz mint az atom. A tapadóhíd valami hihetetlenül jó anyag, a teljesen fényes csempére is úgy odaköt, hogy másnap spaklival is nehéz leszedni. Én használtam vagy 3 félét, olcsókat de nagyon jók voltak. ( Csempét csempére ragasztáshoz )
Szöggel meghúzgálod max, tapadóhíd rá és mehet a flexi ragasztó meg a lap. Tapadó oldani fog rajta, de az vissza is köt majd, ne ijedj meg. Nálam ugyan ez volt.
Továbbra is járólap lerakásnál tartok konyhában, illetve folyosón. Felszedtem a linóleumot ahol járólapoznék és alatta ez a régi metlaki kő vmi van. Nem mozognak nem kopognak, szóval rá lehetne rakni a járólapot, viszont a linóleum ragasztva volt rá és maradt ragasztó a metlakin. Mi a francot lehet azzal kezdeni mert hiába kapartam nem jött fel, van rá valami vegyszer, v vmi tipp, h h lehetne felszedni? A metlakira Mapei Eco Prim Grip tapadóhidat szeretnék kenni. Rá lehet kenni erre a ragasztós felületre, vagy mindenképpen fel kell szedni a ragasztót? Ha igen, hogyan?
De leginkább a fedélszék terve kéne, hogy lehessen látni, hogy hova terhel és utána ki lehessen számolni az alátámasztásokra jutó erőt. Szerencsés esetben a fedélszék nem terhel a födémre (ez csak nagy tetőknél fordul elő), de a koszorúkat vízszintes és függőleges irányban mindenképpen terheli.
"Hogy lehet azt egyszerűen kiszámolni, hogy egy sátortetős épület esetén mekkora súlyt jelent a tető a födémnek?"
Egyszerűen sehogy. Kellenek az épület, az alátámasztó falak helye, magassága, vastagsága, a fedélszék gerendáinak mérete, helye, dőlésszöge, a tető rétegrendje, ha van alátámasztó oszlopa a fedélszéknek akkor annak a helye, stb.
Adott a dupla garázsom, most csináljuk ennek is az aljzatát, szerelőbetonnal, GV lemezzel, összefolyókkal, hőszigeteléssel, estrich-kel, végül járólap és kb 1,70M magasan csempe, h lehessen bent is autót, motort mosni és egyébként is meg legyen olvadva az autókról lecsöpögő esővíz elvezetése.
A terület mérete 57m2 (9,5 m széles és 6 m mély)
A kérdésem, h az estrich réteget mindenképpn szükségese-e a felénél dilatálni? Ha igen milyen mértékben? Elég-e pl. egy 2cm-es XPS végig? A járólapnál ez milyen formában nyilvánuljon meg? Muszáj-e oda kifejezetten dilatációs profilt vennem, vagy megfelel az is, ha azon vonalon a járólap 3 mm-es fugája végig színazonos szilóval van kinyomva?
De nyilván a legfőbb kérdés h egyáltalán kell-e dilatálni? 6-os vasháló megy bele végig!
Bocs, de visszajöttem még fárasztani titeket... a födémről letettem, de kitaláltam mást aminek nincsen lába. Csak persze ebben sem vagyok biztos, nagy a súly és hosszúak az erőkarok... :-)
Szóval :
Az első képen a jobb oldali saroktól az ablak felé kerülhetne egy másfél méteres gerenda a födém alá nem sokkal a falra (38 cm porotherm) rögzítve, a második és a harmadik képeken pedig ugyanabban a magasságban, az oszloppal illetve a fallal alátámasztott pontok közé szintén egy gerenda a két végén az áthidalókra felfúrt tartóelemmel alátámasztva. (gondolom az alátámasztott részeket megfúrhatom nyugodtan igaz?) Ez az oldali gerenda 4 méter hosszú kéne legyen és a kettő közé egy szintén kb. 4 méteres keresztgerenda (híd) kerülne amiről lógna az emelő. Kb. közepén kéne emelni a súlyt, majd elgurítani a szélére és ott leereszteni. Plusz előre hátra is tudna így mozogni a híd. (motorcsere lenne)
Így is el tudnám érni, hogy a felfüggesztett súlyt tudjam mozgatni előre-hátra és oldalra, használaton kívül meg nem volna útban és maradhatna ott ahol van. Ez járhatóbb volna? Valami kellően erős U profilokkal gondolom.
Az a gond, hogy a párával együtt megy a szag is. Ha elég durva, vagy a szomszéd érzékeny, megállhat a birtokháborítás is. (Mindenki szagolja csak a sajátját! :-) )
Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni. Kertes házban lakom és a szomszéd felé vezettem ki a pára elszívómat van-e erre valami szabályzat, hogy ez nem lehetséges. Jól tudom-e, hogy füstöt nem lehet a szomszéd felé de gőzt és párát vezethetünk? Segítségeteket előre is köszönöm!
Mindent meg lehet oldani. természetesen a födém terhelése a rákasztott súllyal és a födém már meglévő terhelésével együtt, összesen nem lépheti túl a 150kg/m2-t. Maga a béléstest nem sokat bír, arra a csilláron kívül nem akasztanék semmit. A tégla dübelek teherbírása csekély, 500 kg-hoz kéne kb. 20 darab. Ezt nem így szokták megoldani. Vagy teszek a födémre (rá!) egy teherelosztó acéllemezt (ez gerendás, béléstestes födémnél nem szokott működni), vagy a födém alá acélgerenda.
Ha kerámiakefnis födémbe szeretnék rögzíteni egy olyan vasat amin ellóghat 1 tonna (elméletben, valójában csak max. fele...), akkor hány darab és milyen paraméterű rögzítést kellene használnom hozzá? 8 darab vegyi dübeles vastag csavarra gondoltam, de többek szerint semmiképp sem lehet ezt biztonsággal megoldani ? Ti mint építkezési szakértők mit gondoltok erről?
Anyja neve hőtágulás. A vastagabb és rugalmasabb ragacs az jobb. A nem szoktak ezzel foglalkozninagyobb fuga az alapvetően igaz, DE:
Az a legjobb, ha beltéren olyan 25 fok körüli hőmérsékleten (kb ez a hőmérséklet az ami félúton van a legmelegebb és leghidegebb között), mert ilyenkor tágul és húzódik össze a ragasztáshoz képest a legkevesebbet. A 60 cm-es lapot jól lerakni nehéz. Ha vastagabb a rugalmas ragasztó, akkor az több mozgást enged meg laponként. Ugyan ez vonatkozik a fugára is.
Konyhában illetve folyosón szeretnék járólapot lerakni 30x60-as gres lapok fa mintás.
Lehet ilyen méretű járólapot 2 mm fugaközzel lerakni? V muszáj nagyobb hézag közé?
Illetve azt jól tudom, ha nagyobb méretű a járólap, akkor vastagabb ragasztó kell alá (nagyobb fogú glettvassal kell lekenni), vagy ez csak városi legenda?
Ha meg szabad kérdezni mennyi ideig szeretnétek lakni az új házban? Mert ha évtizedeket, akkor olvass utána a mi éghajlatunk és a faszerkezetű építkezés korlátainak. Mert a jól elkészített könnyűszerkezetes ház se nem gyorsabb se nem olcsóbb a téglaháztól + ha szeles környéken laksz elevenísd fel a 3 kismalac meséjét... :)
Igen ezekre gondolok. Favázas is szóba jött a párommal igaz akkor már inkább mediterrán stílus mint minimál. Úgy néz ki végre találtam egy jó építészt is és lehet elengedem az acél szerkezetet de hagyományos építkezést így sem szeretnék. Nem akarok egy évig albérletbe lakni.
Elsősorban a padlófűtés alá szeretnék egy betonréteget.
Majd utána felépíteni a rétegrendet.
Járda,terasz betonozás és végül a helységek teljes betonozását szeretném.
Arra szerettem volna kilyukadni,hogy a piros az erősebb (azt mondták) és lényeges különbség árban nincs a zöld és a piros fajta között.
Igy pl kevesebb kellene a betonhoz és a 10m3 pl után sokat lehet spórolni?
Nem ki spórolni szeretném az anyagot csak azt gondoltam ha megveszem az erősebbet kevesebbet kell belerakni mint a másikból,hogy ugyan azt a minőséget kapjam.
Köszönöm. Közben én is utána kerestem. Az előző hozzászóló által ajánlott helyen leírtak jók. Az aljzat beton alatt mit értesz, mert az utóbbi időben mindenféle elnevezések terjengenek, pl. szerelőbetonnak mondják a vb. alaplemezt, holott a szerelőbeton az az a beton amin a vb. lemez vasalását szerelik. Puszta földön nem jó szerelni.
Ha az aljzatbeton alatt azt érted, hogy a vb. alaplemez alatti beton, akkor azzal szemben nagy követelmények nincsenek, kivéve ha szulfátos a talaj. Régen az EUROCODE előtti időkben aljzat beton az B70-es (C8) vagy B140 (C10) volt. Remélem jól emlékszem, hogy a régi minőségek közül az újnak mi felel meg.
Ami téged most igazán érdekel az az, hogy sok előnyöd nem lesz a 42,5-es szilárdságú cement nagyobb szilárdságából, ha csak az nem, hogy valamivel lassabban köt. Ez azért jó, mert minél gyorsabban köt annál érzékenyebb az utókezelésre (locsolás). Minden esetre minél kevesebb vízzel kell kell keverni, mert több víz több repedés!!!! (legjobb minőségű beton majdnem porzik bedolgozás közben) Néhány óra alatt meghúz a beton, utána szereti ha áll rajta a vítz.
"A betűk után a cement három szilárdsági osztályára utaló szám következik, ami a korábban megszokotthoz képest szintén változott. A régi 350-es, 450-es és 550-es cementek jelölése rendre: 32,5; 42,5; és 52,5. Végül az utolsó betű a cement szilárdulási ütemére utal. A gyorsan szilárduló cementek (?rapid cementek") jele R, a normál szilárdulásúaké pedig N."
Ez reklám. Nem árt tudni, hogy a képen látható épület kegyetlen meleg tud lenni nyáron és nagyon hideg tud lenni télen. Állandó légkondicionálást igényel, nagyon drágán üzemeltethető. Közép-európai viszonyokra még mindig a tégla a legjobb családiház kategóriában. Az acélszerkezetet össze is kell tudni rakni, az nem viseli el a helyszíni bucherálást és többek között a korrózió védelmet is tönkre teszi. Kicsit is nem tiszta környezetben még a tüzi horganyzás se bír 10-15 évnél többet.
Kérdésem a következő felújítom a házat és ahonnan veszem az anyagot a zöld váci és a piros váci cement között jelentős árkülönbség nincs! q kb 50-100ft a különbség.
Naszóval a pl pirosat vennék akkor egy aljzat betonhoz amit pl 1/4be kevernék a pirosból lehet 1/5be ??
Persze, hogy akad. Én is tudok a XVI. kerületben a Pálya- és a Csömöri út kereszteződéstől nem messze egyet. De van itt Szadán is, tőlünk 200 m-re. Igaz, ezt összerakták, úgy nézett ki egy évig, mint egy csontváz, de ha jól láttam, akkor már be is költöztek.
Én inkább a kívül-belül hungarocell zsalus házra szavaznék. Természetesen nem tennék fel csak ilyen szelelős, fa nyilászárókat. A hőcserélős szellőztetést meghagyom az igazán gazdagoknak, meg azoknak, akiket ezzel meg tudnak etetni.
4 kontinensen 2100 ilyen ház épült. Magyarországon évente épül egy megyében ennyi épület. Igaz, nem acélszerkezetes. Magyarországon még egyről sem hallottam. Valószínűleg nem is fogok.
Köszönöm szépen,hogy válaszolsz!A telek már megvan,jövőre szeretnénk építeni .Most csupán papírra kellene vetni az elképzelésünket a tervezőnek,hogy legyen miből dolgoznia..
Acélszerkezetből sok mindent építenek. Pl. hidakat, felüljárókat, kéményeket, vasúti felsővezeték tartókat, sőt nagy nagy csarnokokat is. Az azzal foglakozók nagyságrendileg nagyobb építményekhez vannak szokva.
Sziasztok! Jövőre szeretnénk építkezni Pécsen és már elkeseredésemben írom a bejegyzést.
vásároltunk egy telket amire egy max 100nm-es házat tervezünk építtetni, de egyszerűen nem találok kivitelezőt a megálmodott acélszerkezetes minimál stílusú házhoz. Nem az igényeinkkel van a baj, hanem vagy nem vállalják már 2019-re, vagy 120nm alatt szóba sem állnak az emberrel, vagy olyan árat kapunk ami nem fér bele a keretbe. Azt hiszem találtam egy piaci rést :)
Van megütött, nyugalmi, max. és mértékadó talajvízszint. A nyugalmi az midig magasabb mint a megütött. Artézi víz 20-40m-t is emelkedik. Ha nagyobbat emelkedik mint amilyen mélyről jön akkor gejzír, vagy artézi kút. De ez azért viszonylag ritka, mármint, hogy nem kell szivattúzni. Nagyanyám falujába ilyen van. Kissé büdös, de azért iható.
Majdnem 1600 cserepet felpakoltak. 4 db tört el. Amikor leborítottak egy pakkot a raklap mozgatásánál ...
Vágáskor sem pattantak el.
30°-os a tető, és simán mászkáltak a tetején. Először rájuk szóltam, hogy ne tapossák szét a cserepeimet, de mondták nem lesz annak baja. A balance kibírja. Valóban nem tört egy sem.
Nálunk az első házunkon Tondach cserép van, most az ácsunk betoncserepet ajánlott, hagytam magam rábeszélni.
Hát, iszonyúan törékeny a Bramac cserép, több tucat összetört, emlékeim szerint több mint anno a Tondachból. És amikor most nézegetem a betonmázat: hát, nem hiszem, hogy kibír 33 évet.
Egyértelmű kinek hogy, az izlése szerint választ úgy is :) Szívem szerint nádtető lett volna, vagy hódfarkú cserép, de már így alakult.
Igazad van a példámban 40-50 éves technológia van. Csak sajnos minden technikai fejlesztésben ezt a gyors elérvülés beprogzamozását látom (én is mérnök vagyok) szépen fogyasztói társadalomnak hívják. Minden gyártónak az az érdeke, hogy minél többet gyárthasson, amit eladhat ezért iszonyat pénzeket költenek minden ágazatban arra, hogy a termékük a garancia lejárta környékén tönkre menjen, vagy előtte esztétikailag megcsúnyúljon vagy csak kimenjen a trendből és Te mint fogyasztó "örömmel" vásárolj újat. Na nálam azzonnal villog a piros lámpa amikor egy bármilyen terméket valami hangzatos idegen szóval próbálnak reklámozni, hogy kitűnjön a többi közül...
A miénkre is 50 év garancia van. Mi Terran Danubiát választottuk tavaly 190 Ft/db volt akcióban (most 248 Ft/db...). A betont az ácsunk ajánlotta én hittem neki.
Jó kis videó :) Írtam egy előző kommentemben, hogy a mi beton cserépünk homogén, anyagában szinezett, minden oldala ugyanolyan szinű, sőt a kettétört résznél is ugyanolyan, csak a külső oldalán látszik a felületkezelés árnyalatnyi különbsége.
Arról, hogy hogyan jön le nem tudok nyilatkozni, mert még csak egy éve van fent. :)
Ha lejön, az tipikus gyártói hiba, ami miatt a garancia keretében újra kellene építeni a tető héjazatát. A gyártó költségén. Nem hiszem, hogy ezt felvállalják. (nem csak az én tetőmnél jelentkezne ez a költség)
A garancia 50 év.
A 30-40 évvel ezelőtti gyártás technológiát nem biztos, hogy hasonlítanám a mostanihoz.
Igaz, hogy ezek csak "sárdarabok", de azért fejlesztettek ezen (is).
Sajnos, ez a hegytető dolog sem olyan egyértelmű. Gödöllőn, az Erzsébet park tetején volt egy arató kút, ami tulajdonképpen nem kút volt, hanem egy forrás, vagy 100 évig, aztán kiszáradt, vagy máshova ment a víz. Kérdezd meg a szomszédokat, ha van kútjuk, akkor az milyen mély. Nálunk 24 m-en van a víz és gyakorlatilag még a fúrt kút is kimeríthetetlen. A szomszédban ugyanez 27 m, a másik szomszédban meg csak 6 m. Pedig keskenyek a telkek. Az utca elejében, ami vagy 2 m-rel magasabban van, olyan magas a talajvíz, vagy talajpára, hogy a szuterén inkább gőzfürdőre hasonlít.
Szóval ezt a témát nagyon járd körül, mert nem egyszerű.
Egy régi ablak helyett lett ajtó, és a mellette lévő területen lett üvegtégla - fényt ad és világítást is tettem bele.
Egy gipszkarton fal. Fa vázszerkezettel.
Mit javasoltok, hogy mivel tudnám befogatni a téglákat, hogy ne essen ki? Fugázni? Kb üvegtégla az üvegtéglán van. Csak így fér el! Nincs több helyem.Nem tudok közé keresztet tenni. A fugára átlátszó pl akvárium ragasztó jó lenne?
Akkor megfogná, vagy félni kell, hogy pl egy kisgyerek nekiüt és kilökheti, szétesik.
Elég csak a fuga neki? Ha nem akkor mit tegyek közé falazónak? Átlátszó kellene.... Akár később bontható, hogy a világítást tudjam cserélni...
Szimpatikus ,amiről és ahogyan írsz!Megnyugtattál!Köszönöm.Nekünk 15 cm hőszigetelés lesz ,így gondolom meleg lesz a "pince" is.Olvasmányaim szerint ,mivel hegytető a talajvíz sem igazán vészes dolog.
Ok, nem kell ennyire frontálisan leharapni a másik fejét.
Nem vagyok szakember, én vagyok a tulaj, aki felújít, építkezik, átépít és kíváncsi, emellett kereskedelmi igazgatóként nem rest megfogni a vésőgépet, lapátot.
Szóval, ez az én olvasatomban olyan, mint a flex. Az se flex, hanem sarokcsiszoló. Vagy, mint a dekopírfűrész / szúrófűrész. Mindkettőnél tudja a szakember és az átlag user is h ki mire gondol..
Pontosan ez a helyezt itt is. Nekem kátrány marad.
Nem mindenki használhat nagyipari módszereket, ez igaz. De az is, hogy sok minden nem az igazi ami itt elhangzik(leíródik). Pedig sokszor filléres különbségek vannak a jó és kevésbé jó módszerek között. Ha kérdez valaki az rendben van, mert nyilván nem ért hozzá. Meg is szoktam hallgatni mindenkit, mert lehet jó ötlete. De amikor harmadszor jönnek ugyan azzal az ötlettel, amiről kiderült, hogy rossz, az bosszant, főleg ha arra hivatkoznak, hogy a szomszéd is így csinálta és jó, de nem veszik figyelembe, hogy a szomszéd háza nem emeletes és a végén kiderül, hogy össze is van repedezve. Az ember ilyenkor -ez hiba, pedig igaza van - de ez van, ideges lesz.
Ez mondjuk nekem is új, az XPS- ragasztóhabbal kell felrakni? Nem zsákos hungarocell ragasztóval rakják?
Egyenetlen, részben kő lábazati rész.. felújítás, nem új építés.
Csináltam egy gyors skiccet, h nálam h néz ki a szóban forgó utólag átvágott melléképület főfalazata. Ahogy a rajzon is látszik a kátrányréteg a külső, végső járószint ALÁ esik. Nyilván kavicsággyal fogom megtölteni körbe a házat a lábazat mellett, de pusztán azért kérdeztem a lábazati vízszigetelést, h a zsákos ragasztóanyag ne adja át a vízszigeteletlen alaptól a falaknak.
Ezt senki nem vonta kétségbe hogy tud de egy laikus miért ne kérdezhetne. Mi okból lenne muszály azt a cuccot használni mint ő? A stílus nem mindegy. Nem mindenki teheti meg hogy restaurálja a házát és nagyipari módszereket használjon. Amúgy meg azt a hangot amit itt az előbb azt otthon pl így kérjen enni. Nem kell csodálkozni ha éhen marad.
Tényleg sok mindent tud. Voltak/vannak munkái amik nem minden bokorban teremnek, ilyen nagyságúakra a saját területemen én is büszke vagyok. Senki sem szereti, ha ezeket nem értékelik és visszakérdeznek, kvázi kételkedve a tanácsban. Én sem szeretem, de én egy kicsit nehezebben leszek ideges. Nem kell mindenért fölkapni a vizet.
A Creaton főleg kerámiában utazik. A Bramac és a Terran a betoncserép gurui. Én is szívesebben választottam volna természetesebb anyagot. Sajnos nem bízok a mai kerámia cserép időtállóságában :( Pedig szép cserepek vannak.
Ha ez az engób cucc az ami szépen egyben lejön a tetőről, akkor kösz nem kell.
Apámék házára a 80-as években az utcafrontra szép új kétmakkos cserép lett véve, hátulra a régi házról (amin minimum 30 éves volt) került át. Az új cserép már 15 éves korában kezdett porlani a felső rétege darabokban jött le. A tetőcserekor a hátsó régi cserepet "ugyan olyan" állapotban szedtük le, mint ahogy odakerült, majd 60 évesen még eladtuk és felkerült egy másik családi házra... Fogyasztó társadalom mi?... engóbozás...
A beton cserép homogén, anyagában van keverve minden, a szín is, a felületi kezelés főként a mohásodás ellen védene több/kevesebb sikerrel... :(
felújítás, tetőszerkezet jó, csak a héjazatot szeretnénk cserélni.
ezt a kifakulós dolgot a nagykeres mondta, elvileg neki sztem mindegy,h betont ad el vagy kerámiát, creatonban utazik főleg de mást is lehet nála kapni, és a creatonnak van betoncserepe is...
Ezt a színfakulós dolgot tuti a cserepes eladó adta be valakinek aki terjeszti... Mi beültünk a kocsiba és járkáltunk a városban (más városokban is) mikor cserepet kellett választani és nem láttam kifakult (beton) cserepet, mi egyértelműen azt szerettünk volna, több minden miatt. A mohásodás tény semmit nem tudsz ellene tenni, a minél drágábbak (több rétegű védelmek) nyújtanak az éveken, de utóléri mindet...
Amin nem szabad spórolni inkább a páraÁTeresztő fólia, a kétszeres kiszellőztetés megoldása (nem emlékszem új építés?) és a Rollomat a kúpcserepek alá. Ezek használata filléres a nemhasználatukból adódó bosszúságok sorával szemben.
igen, csak a betoncserépre azt mondják,h az tuti meg fogja a színét változtatni, mondjuk 10 év múlva már tuti nem úgy néz ki,mint az elején, és nem a mohától meg a kosztól, hanem azért, mert megfakul.
Elvileg a cserép, aminek az anyagába(legalábbis a felső rétegébe) bele van égetve a szín, elvileg az nem jár így. A súly sztem is ugyanaz mindkét esetben, tehát kb 40-50kg-val számolok m2-enként, nem ez fog dönteni.
Talán a fentiek miatt, de kerámia felé húzok, viszont azon belül nem tudom,h túl kell-e gondolni, vagy annyi elég,h legyen vmi a tetőn, ami levezeti a vizet...?
Nem vagyok szakmabeli, de egy pár észrevételt megosztanék.
Én úgy tudom, hogy ha minél kisebb a tető szöge (pl: 30°alatti) akkor van jelentősége a komolyabb vízelvezetésű (vízzárású) cserépnek.
Nem olyan olcsó ez a kerámia cserép én ~2800 Ft/m2 alatt nem találtam ilyen Rónát. Ennyiért már elég jó beton cserepet veszel (Pl Terran Danubia ~2500 Ft/m2). Ha a súly miatt szeretnél kerámiát bárki bármit mond nem nagyon van különbség főleg 4-5 év múlva, mikor a máz lekopik. Ha nem hiszed nézz meg egy kerámia cserepes tető ereszét esőben mikor cseppen meg és nézd meg a betonét. A vizes kerámia cserép és a beton cserép súlya közt lópikula van. Nálunk nyílván nem egész évben esik, de vizesen egyforma a két héjalás súlya és arra kell méretezni a tartóvázat.
Attól függ, mennyire leejtős a telek. Ami nekünk van, az eléggé, már amikor megvettem, volt rajta egy beköltözhető 66 nm-es szuterén. ( Hogy ez most pince, vagy szuterén, nem tudom, mi szuterénnek hívjuk. ) Az építmény homlokzata teljesen kint van a földből, még egy 60 cm-t ki is áll az udvar szintjéből. Az udvar nagyjából vízszintes. Ebben az utcában lépcsős a telkek leejtése. ( Gödöllői dombvidék) Tehát, a homlokzat az kiáll, aztán megy be a ház a hegybe, kb 10,5 m hosszan. Ott már csak 90 cm áll ki. Ezért az elődöm oda is rakott ablakokat. Aztán mellé építettem kb. 40 nm-t. Labornak. Ez az egész így lett kb. 10,5 x 10 m-es, a tetején egy új monolit födémmel. Erre került a tetőtér, 125 cm körüli térdfallal. Valójában nincs földszint.
Nyáron a szuterénben lakunk, mert a legnagyobb hőségben sincs több 24 foknál. A tetőtér meg mondjuk 30 fok... Télen a szuterénben a legnagyobb minuszokban sincs 16...18 fok alatt fűtés nélkül a hőmérséklet. Egy darab gázkonvektor befűti a két szobát, fürdőt. Igaz, elég nehéz 22 foknál melegebbet csinálni, de az is elég. A szuterén betonból van, és csak a földbe nyúló, felső 30 cm van 4 cm-es XPS-sel hőszigetelve. Ezért aztán nehéz melegebbet csinálni, de nincs is rá szükség. Csak ritkán van használva, vendégeknek.
Télen a tetőtérben lakunk, jó nagy ablakok vannak, ha süt a nap ( nem is kell egész nap és nem is kell nagyon intenzívnek lennie ) november végén szoktam elindítani a gázkazánt, ami megy talán másfél órát hajnalban. Komolyabban fűteni csak december végétől február közepéig szoktunk. A tetőtér sincs agyonszigetelve, porotherm 30-as térdfalak, rajta 4 cm EPS. A tavalyi szezonban mégis kijöttünk 500 m3 gázból, pedig a melegvizet is a gáz csinálja egy hőtárolós gáz boylerrel. Igaz, akkor a szuterénben levő konvektor nem megy.
Szóval, jó dolog a pince, vagy szuterén. Azt kell átgondolnod, hogy szükséged van e rá? Ha csak lomtárnak kell, akkor ne csináld. Ne gyűjtsd a lomokat...
Mi a panoráma miatt vettünk meredek telken ingatlant. Talán titeket is az vonz. Nem mindegy, mit látsz, amikor kinézel az ablakon.
új héjazatot szeretnénk, de nem igazán tudjuk eldönteni, hogy van-e értelme drága cserepet venni, vagy mivel senki sem fogja nézegetni, és várhatóan nem lesz beépítve a tető, jó lesz pl Róna tetőcserép is.
Tehát a kérdés: van-e szerepe egy drágább pl Creaton Simpla(lengyel), netán még drágább Creaton Domino(német)-nak, ezek felületi kialakításának, bordázatának, vagy jó a tökegyszerű pl Creaton Róna(magyar) is.
Ez bizony sokkszor előjön így a az építkezések ill. a lakás felújítások alkalmával.
Mint pl. a bérlőimnél , főleg a leendő bérlőimnél.
Úgy általában a sok féle mustráló közül kettő kiemelhető. Az egyik a csendes szemlélő, a másik a mindent kritizáló.
Na ez a mindent kritizáló is bomlik többfelé. pl az egyik az aki mindent másképen csinált volna ill az aki állandóan azt hangoztatja, hogy mi kell. Még.
Ez kell, amaz kell. Az egyik nyomban lambériázna , a másik tisztasági festést csinálna harmadik, a világítótesteket cserélné stb. Persze a végtelenségig lehet egy lakáson javítani / reparálni, alakítani, na de nem feltétlenül kell. Csak lehet.
Viszont a jelenlegi bérlőim már idestova a 9. évüket töltik az igencsak 'szerény hajlékokban'. Már akinek.
Azért hogy lejtős egyáltalán nem kell alá pincézni.
A pincézés egy döntés eredménye.
Lejtős teleken pl. az első szint csak fele épül be, A második szintnél már minden.
Aztán lehet pincét, méghozzá úgy hogy lakhatásra alakítjuk ki, vagy csak sima pincének. Más falszerkezetek kellenek. Ti nyilván lakhatási céllal, akkor jó vízszigetelés a feltétel ill. valami hőszigetelés.
Manapság ezek a megoldások műszakilag nem jelentenek különösebb kihívást.
Ha már pince.
Két szokás létezik. Az egyik a mindent , az egészépületet alápincézni a másik a semmi pince elmélet.
Sőt van olyan aki a meglévő pincétől is sokkot kap.
Az egyik oldalági rokon példája .
Kaptak vettek egy felújítandó házat. Jól sikerült … kívülről. Még alapterület is van. Két szint 2x 74 nm.
Na most mi a priorítás ? Mindenkinél más.
Náluk pl. a meglévő szerény kerítés elbontása és egy új létesítése , illetve egy garázs építése automata ajtóval elsőbbséget élvezett mint a tetőtér befejezése. Az egy tér kettő kamasszal 17 és 11 éves akik most a hőségben szenvednek ott fent. Mondták a szülők, nem telik most erre. Így van .. közben büszkén szemlélik a kerítésüket.
Ja a pince . Az volt, de annak a lejáratát betömték. 15 nm-es boltozatos, száraz pince tény hogy koszos volt.
A padló szintkiegyenlítővel meg lett csinálva, uh az vízszintes, de úgy van értelme ahogy elmondtátok a falicsempe felrakását. Ez a Baumacol Protect 2 miben különbözik a folyékony fóliától, hogy ezt ajánlod, azon kívül, hogy olcsóbb annál.
Szemcsés tapadóhídra szükség van a Baumacol Protect 2 alá? Ez olyan felületet ad amire tapad rendesen a csemperagasztó?
Vízszigetelés: Baumacol Protect 2 rétegben, ez egy egykomponensű zsákos vízszigetelés.
A felületeket letisztitod, tapadóhíd, az aljára lehet szerelni ez első rétegben egy 16ogrammos drivit halót is, sarkokra élszalagot (ezt az első rétegbe), aztán jön a második réteg.
Ahol a zuhany két fala van, ott felviszed falicsempemagasságig és többi falra végig a kerületen 4ocm magassig.
A falakat kell először, az alsó sort elhagyva. Szerelsz egy vizszintes vezetőt a falakra körbe, valamivel alacsonyabra mind a falicsempe magassága, lecsempézed a falakat, aztán a padlót. Utánna bevágod az
alsó sor falicsempét. Igy a falicsempe felső éle vízmértékbe lesz, ha a padló nincs.
Majdnem mindent forditva:)Mindenhova tapadohid-->folyekonyfolia-->ragaszto-->csempe. Sarkokban hajlaterösitö-szalag a ket reteg folia között. Fallal kezded a burkolast, a padlot hagyod a vegere.
Fürdőszobát újítok, a csempézés következne és már raktam le járólapot, de konyhában betonra. Az előkészítés érdekelne. Az egyik fal gipszkarton, a többi vakolt téglafal.
Folyékony fóliát gondolom mivel fürdőszobáról van szó mindenképpen kellene használnom.
Alapozóra szemcsés tapadóhidat (alapozót) mondtak nekem, hogy azt használjak.
A sorrendet viszont nem tudom. Először kenjem a szemcsés tapadóhidat aztán a folyékony fóliát és utána mehet a csemperagasztó? V először folyékony fólia, aztán a szemcsés tapadóhíd és úgy a ragasztó?
Másik dolog, hogy a gipszkartonra is kell kennem folyékony fóliát és a szemcsés tapadóhidat is?
Valamint a sarkoknál használjak hajlaterősítő szalagot?
Ja, és az utolsó hülye kérdésem, jól gondolom, hogy először a padlót érdemes járólapozni, utána a falakat?
Szigoruan nem szakmai alapon allva en feleslegesnek tartom xps ala vizszigetelni.Utolag teljesen körbe zarni az alaptestet nem tudod, igy nyitott marad szigetelesed, es akkor meg minek.Hasznosabbnak gondolnam kaviccsal feltölteni az alap aljatol a jardaaljaig.Igy nem jut viz az alaphoz, nem lesz ami felszivodjon.
Igen, az megvan, h zártcellás szerkezetű, víz és fagyálló, viszont mivel a végső járdaszint és egybena vízszigetelés vonala alá egy 25 cm-t le szeretném lógatni, ezért tartok tőle h a körbe rákent ragasztón át ugyanúgy felkúszik víz a vízsszigeteletlen alapról.
Ezért gondoltam h a kátrányvonal alatta egy 20 cm-t felette pedig egy 30-40 cm-t megkenem.
Tulajdonképpen majdnem mindegy az oszlop anyaga, de azért Ytongból nem csinálnám. Javaslok egy becsületes tömör téglát, alá kell falazni a kiváltónak és a szögvas párnak, majd ha a habarcs megkötött acéllemezzel kiékelni. Az is egy megoldás, hogy a szögvasakhoz lefelé álló tüskéket hegeszteni úgy, hogy az oszlopba belelógjon és az oszlopba befalazni. Kiékelni ilyenkor sem árt.
2020 ban lesz valami változás ezért a tervező már most 15 cm vastag hőszigetelést javasolt a földben lévő részekre. A vízszigetelés pedig két rétegben fog történni Azt szeretném megkérdezni hogy Szerintetek is kell e ilyen méretű hőszigetelés mert nagyon sok pénz.
Köszi, a korábbi katonai térképeken már túl vagyok (első és második katonai felmérés, amit kicsit fentebb 'japofan' kolléga is linkelt - neki is köszönet), ezekkel az a baj, hogy házak tekintetében eléggé megbízhatatlanok, sok épület hiányzik róluk, és nem azért, mert nem léteztek, hanem mert csak annyi volt a céljuk, hogy úgy összességében jelezzék a települések beépítettségét. Szóval az 1. katonai felmérés ilyen célra teljesen használhatatlan, a 2. katonai felmérés már inkább, de ezen a vidéken az meg pont akkoriban történt, amikor az 1858-as kataszteri térképet is csinálták. (Amit meg egyéb kutakodásból sikerült megtudnom a házról, az meg csak 1911-re nyúlik vissza, akkor a községi bíróé volt, a szomszédban pedig a tűzoltóparancsnok lakott.)
Na mindegy, azért kösz a véleményt, mármint hogy vagy konkrét évszámot, vagy semmit nem írnál ki, valószínűleg az lesz, hogy önkényesen kitalálok egy 1800 és 1858 közötti évet...
"Szakember fogja csinálni ,mire kell oda figyelnem ?"
Arra hogy terv szerint csinálja... ha van olyan.
Mert van egy elképzelés, azt ha írásban és rajban rögzítjük az lesz a terv.
Bármilyen szakembernek terv szerint kell dolgozni.
Természetesen a terv is lehet rossz, de akkor is a szerint kell készíteni.
Viszont a jó szakember jelzi, hogy valami nem stimmel a tervvel és jelzi ahol kell.
A rossz szakember viszont megy a maga feje után.
Hogy miért kell terv ?
Sokan úgy vélik a hatóság miatt.
Nem terv azért kell, hogy az elképzelés megvalósítható legyen úgy ahogy kell.
Ha nincs terv akkor nem reklamálható a kivitelezés.
Természetesen bizonyos munkák elvégezhetők tervek nélkül is, de mindig ott a lehetőség hogy nem úgy készül ahogy valaki elképzelte.
Márpedig egy félig földbevájt építményt csak tervek alapján szabad készíteni. A terv nemcsak rajz, ott anyagok vannak megadva minőségre, mennyiségre , méretek, sőt a jó terv tartalmaz bizonyos technológiai leírást is.
Tehát arra kell figyelni hogy terv szerint legyen kivitelezve.
Persze a terv is lehet hibás, de az egy más dolog.
":Domboldalra épülő félig a földben levő lakóház pince részén ,folyamatos tartózkodású helységek is lesznek. Lesz hőszigetelés és vízszigetelés is. Ebben az esetben lehet majd bútorokat a külső falakhoz tenni ? "
Azért másképpen viselkedik a földfelüli és a külvilág felüli fal.
A fal belső felülete sehol sem éri el a belső levegő hőmérsékletét. Mindig lesz egy minimális hőlépcső. Több - kevesebb. A külső falnál több a földfelülinél kevesebb.
Persze jó nagy hőszigeteléssel ezt csökkenteni lehet. A lényeg ,hogy harmatpont felett legyen a fal belső hőmérséklete.
Azt elég drágának találtuk,így a falban lesz egy (márkát nem jegyeztem meg) 82 000 Ft-os hőcserélős ventilátor ,ami 80 másodpercig elszív majd befúj,négy fokozatban állítható teljesítményű.
Hát kérlek a normál épületeknél a külső fal néha kap mínusz 20 fokot is. Ilyenkor a belső felület lehet akár 13 -14 fok vagy még alacsonyabb. Kicsapódik rá a pára, az meg víz és penész képződik.
Ha szorosan a külső falhoz bútort rakunk akkor még jobban hűl még tovább fokozódik a pára kicsapódás.
A normál hagyományos épületeknél azért a külső falaknál ha ki is csapódik a pára a megfelelő légáramlás miatt hamar szárad, penész csak ritkán képződhet,
Megjegyzés : modern hőszigeteléssel ellátott falaknál már nem probléma, általában nincs pára kicsapódás.
tehát külső falra bútort nem teszünk.
Viszont nálad a víz szígetelésnek tökéletesnek kell lenni.
Egy tanácsot szeretnék kérni :Domboldalra épülő félig a földben levő lakóház pince részén ,folyamatos tartózkodású helységek is lesznek.Lesz hőszigetelés és vízszigetelés is.Ebben az esetben lehet majd bútorokat a külső falakhoz tenni ?Dohosodás penészedés lehetőségre gondolok .Válaszaitokat előre is köszönöm .Andi
Ha egy darab hosszú, régi vb. kiváltó marad benn, az kínos. A hosszú, kéttámaszú vb. kiváltóban a vasak alul, fölül úgy vannak elhelyezve, hogy kéttámaszúnak megfeleljen. Ha középen kap egy újabb támaszt akkor háromtámaszú lesz. Azaz az új oszlop fölött FÖLÜLre kell a több vas. De nem lesz benne. Lehetőségek:
Az oszlop fölött eltörhet a kiváltó (hajlításra fölül maximum) , elnyíródhat a kiváltó, ahol eddig nyírási minimum volt ott most maximum lesz, nyíróvas meg alig. Lehetséges megoldások egyike, hogy két izmos szögvasat (célszerűen egyenlőtlen szárút) fölszorítani a meglevő kiváltó alá és ennek aláfalazni és kiékelni. Muszáj az új oszlopot kiékelni, mert különben rángatja a szél. azt meg rossz hallgatni. Majd ki is dőlhet. Az oszlop. Ablakkal együtt. De ez nem biztos, csak az, hogy az ablak mozogni fog.
Még ilyen ügyem nem volt. De. Katonai térképek már korábban is voltak. Ezen a vonalon lehet próbálkozni. Az biztos, hogy én vagy egy konkrét évszámot, vagy semmit sem írnék ki.
Sziasztok! Nem technológiai, inkább archeológiai kérdés lesz. :) Új élőhelyem a Balaton-felvidék, régi (sárhabarccsal rakott) kőház, pajtával, istállóval (érdekesség: az istálló poroszsüveg-boltozatának gerendái bányavasúti sínek). A lényeg: a házat a szocializmus évei alatt jól elcsúfították (utcai macskalépcsős oromfalat lebontották, kontyolt palatetőt kapott, ablakokat is tájidegenre cserélték), szóval legalább az utcafronti homlokzatnak szeretném többé-kevésbé visszaállítani az eredeti külalakját, tehát a macskalépcsős oromfalat visszaépítem, és arra gondoltam, hogy a ház építésének az évszámát odavakoltatnám a kőművessel. A probléma: kutakodtam, de nem sikerült kiderítenem, hogy mikor épült. Annyi biztos, hogy 1858-ban már állt (akkori kataszteri térképen már szerepel). És itt jön a kérdés: van netán ilyen esetre valami bevett szokás/íratlan szabály, hogy milyen dátumformát dombormívesítsek rá? Úgy értem, pl. "ante 1858", "circa 1840" stb.? Vagy pedig csapjak a hasamra és találjak ki egy konkrét évszámot?
Bizony sajnos (régóta) előfordul, hogy rossz a levegő, azaz némi halvány dohos szag érződik abból a szobából, ha sokáig nem szellőztetünk. A fal alja elvileg biztos, hogy rendben van, száraz, mert tavaly festettük ki a szobát, amikor alaposan megnéztük, és semmi gondot nem találtunk. Az épület alatt homoktalaj van, nem tudom, jól gondolom-e, de úgy vélem, az nem nagyon szívja fel télen sem a vizet az alacsonyabb rétegekből (?).
Ha esetleg a szőnyeg alatt (a szőnyegpadló és a műanyagpadló közt) penészt találnánk, elegendő, ha azt Savóval likvidáljuk? Utána mehet rá a párazáró fólia és a padló? Jelentene valamit, ha a műanyagpadló széleinél (ahol az oldalfallal találkozik) valami vízzáró (kenhető) szigetelést alkalmaznánk?
Terheléstől is függ, meg az ablak (oszlop) magasságától, meg attól is, hogy milyen kiváltó lesz a nyílások fölött. Nem csak egy fajta jó, de nem árt ismerni a körülményeket.
A tetőcsere már kész igen, pontosabban maradt az eredeti, akácfa főszerkezet, azt egyenesítették. De felülről előtte sem ázott, ez biztos.
(Részletfotó. Panoráma kép miatt ilyen hullámos csak:)
Lentebb talán még nem írtam, de ez az épületrész közvetlenül a főépülethez van épülve. Utóbbi '72-ben épült ezen régi épület elejének elbontásával, míg a melléképületrész 90-100 éves. Eddig is használatban volt, igaz nem lakó funkcióval bírt (kazánház, tárolóhelység, műhely, dupla garázs), az-az a elhanyagolva nem volt, persze az utólagos falszigetelést már sokkal korábban meg kellett volna oldani..
Sajnos belső falak vízszigeteletlenségükből adódóan ennyi idő alatt fel tudott kúszni olyan magasra is a víz.
De bízom benne h talán még nem volt késő megmenteni.
Amennyire lehet már 1,5 éve (akkor indult a komplex felújítás a főépülettel, szintúgy komplett aljaztcserével, padlófűtéssel, új kazánnal, full gipszkarton álmennyezettel, falkiborogatásokkal, új belső falakkal, stb) szellőztetem a melléképületet.
Már bocs, de kikérem magamnak a feltételezést, mivel ezt a részét én magam csináltam. Félre értés ne essék, de pontosan emiatt nem akartam az egész műveletet cégre bízni, mert ott javarészt az 1 nap produkált méterek száma számít, nem az h 100%-ban tökéletes, egyebfüggő, összemelegített kátrányréteget hozzanak létre. Ott akartam lenni, sőt, ezt a részét magamra vállalva, én magam akartam megcsinálni (informatikusként).
Így van, a kivésés szakaszosan történt, kb 120 cm-es szakaszokra lett felosztva a fal, s jellemzően 3 szakasz kivésése után történt a visszafalazás.
Ketten kiviteleztük az egészet, egy precíz kőműves ismerőssel. Mint írtam a kivésés után megkente az alapot habarccsal, direkt vettem 2x-es áron SBS modifikált kátrányt (vasatagabb és sokkal puhább, rugalmasabb - öngyógyító - mint a hagyományos GV lemez, emellett melegítés hatására is könnyebben olvad), amiből bevágtam a kivésett szakaszba az adott db-ot, úgy, h mindkét felén megfelelő átfedést biztosító darabot felhajtva falazta vissza.
Minden egyes, előtte vízbe mértott kistéglát vagy faragott téglával, vagy előre vágott akácfa ékkel kiékelt. Egy hajszálrepedés sem keletkezett egyik falazaton sem.
Végül 1-1 kész faldaraboknál hoztam a kis PB palackos gázégőmet és minden egyes kátránylapot a fal teljes szélességében összemelegítettem a következő "pillér" kátrányával, ott bent a falban...
írtam, hogy nagyon nehéz megcsinálni tökéletesre. Ha a rel. páranyomás nagy, elég egy -két kisebb rés.
Egy 38 -as fal nehezen szárad ki, mert a belseje is nedves.
Muszáj oda szárító vakolat.
A falazott szerkezeteknél elég bonyolultak ezek a vizesedési jelenségek.
Látok nedves téglát elég magassan ebbe a falba. Lehet, hogy felülről is kapta a vizet, mert a tetőt is komplett kicserélte, ha jól értettem. Katasztrófális állapotba kerülhet egy téglaépület, ha nem laknak benne hosszabb ideig. Ez asszem egy belső fal... a napsugárzás és a szél se éri.
de, utólagosan megcsinálni egy tökéletes vízszigetelést egy falnál szinte lehetetlen.
Írta, hogy kivéste a falból méterenként az első 3-4 sort, amit biztos, hogy szakaszosan csinált, azaz összetoldotta a bitumenes lemezt. Gondold végig, hogy azt hogyan toldotta össze: kivésett egy métert, megcsinálta a szerelőbetont, amire a szigetelést ráragasztotta, és kétoldalt felfajtotta a lemezt a toldásnak. Visszafalazta és kiékelte, aztán nekiállt a következő méternek, vagy egy méter igen és három métert nem, akkor három fázisra lehet osztani a műveleteket. Biztos, hogy valahol meg van szakadva, bárhogy vigyázott, tapasztalatból beszélek.
A jó szárítóvakolat egy rendszer, nagyon drága. A Baumitnak a Sanova rendszere jó.
Annál a falnál ki kell cserélni a nedvesség által meggyengült téglákat és egy injektalógéppel (ilyet szerintem lehet bérelni), ki kell tölteni a hiányzó maltert a téglák között, síma hidraulikus mészpasztával.
Legalább 2ox mérettem meg ezt-azt, van digitális mérlege minden nagyobb patikának, 1 vagy 5 kilóig mér, nagyon pontos.
Festékboltba is van, ahol festéket kevernek (azzal mérik a pigmenseket, ha nincs számítógépes adagoló), csavarboltba is van, megmérsz vele 1o csavart, utánna 1ooo-ret és nem kell számolni. Ezek is grammra pontosak. A leleményesség nem hátrány ebben a mesterségben.
A fotón is látható belső fal alapvetően a szintúgy cserélt fa födémet tartja kizárólag. 10x15-ös fenyő gerendák méterenként, felülről deszkázva (a két fal melletti helység egyenként 20-20 m2), közé megy a 15-ös kőzetgyapot, végül az egészre 12 mm-es gipszkartonálmennyezet fémprofilra szerelve. Illetve a padlástér felől szeretném még valamilyen lépésálló megoldással hőhídmentesen egybe lehőszigetelni a födémet (lentebb nem szeretném hozni az álmennyezetet, hogy a 250cm-es belamagssága megmaradjon), úgy h a falakra kerülő grafitos hungarocellel össze szeretném dolgozni, h sarkok se legyenek hőhídasak. Betonkoszorú nincs (a fotón látszik, viszont mind a három belső ilyen fal kapott minkét oldalról 1-1db 10x60-as laposvasat élére állítva, végükre menetesszárakat, végül a merőleges falakon 10-es vaslappal össze lett húzatva), a külső falakra fektetett talpszelemenek mellett elbontottam végig a 2 sornyi kistéglapárkányt. Végig ki szeretném tömni hungarocellel a külső falakkal egy síkban, így falra kerülő hungarocell már tökéletesen egy síkban lesz - összeér - a talpszelemen mellettivel, amihez szintúgy frankón hozzá tudom dolgonzi a padlástér felőli hőszigetelést.
1 szintes az épület, ez a fotókon is látható belső fal volt a legrosszabb állapotú. Sajnos annó egyáltalán nem vízszigetelték...
Legalább az épületrész külső falainál a kb. 50 cm magas lábazat tetejénél volt vízszigetelés (más kérdés, h mivel a belső szinte a járdaszinttel volt egy vonalban, belül az a belső 50cm magasságon is látszott h nincs szigeteleve, de legalább feljebb ezen külső falaknál nem nagyon ment a víz, így azok sokkal jobb állapotúak.
A fugákat ki szeretném majd vésni, legalább 2-3 cm mélyen, h az új gépi vakolás által felnyomott vakolat statikailag is "fogja" a kistéglákat. Sőt, a kőműves nekem valamiféle fém hálót is beszélt, h érdemes lenne azt is kérnem az egész vakolás alá, sarkokba.
Ezért is kérdeztem, h pl. szárítóvakolat? Nem vagyok szakmabeli, de a marketingmaszlag alapján az "átengedi" a falból a nedvességet.
milyen vastag ez a tartófal és milyen terhelést kap?
A fugákat kivésted?
Nedvességmérővel megmérve, ha több mind 1o-12% a rel. nedvessége a egy falszerkezetnek, akkor nagyon nehezen fog kiszáradni, bármilyen módszerrel szigeteled, ami megállítja a nedvesesést. Kell neki legalább 3-4 év.
A nedvességmérés nem űrtechnika, befúrsz egy 2o-as fúróval a falba, kb. a feléig, a téglaport amit kihoz a fúró, felfogod egy papírra.
Elmész a patikába és megméreted. Kiteszed a napra, három napra, aztán újra megméreted és a különbség a benne levő nedvesség.
A rétegrendeket mindenhol betartom! A fotón még csak a szerelőbeton látszik... Ez is be lett tüskézve főfalakba körbe, illetve a legvastagabb traktorfólia ment az egész alá, felhajtva a falakra, hogy már a szerelő se kapjon vizet jó sokáig.. A falakba berakott vízszigetelés meg nyilván belül kilóg most 15 cm-t mindenhol körbe, össze lesz persze melegítve az egész a szerelőre fektetett kátrányréteggel.
A sarkok repedésgátlását hogy érted? A lefektetett GV lemezre megy 5 cm hungarocell is, az aljzat - fal felőli éleit meg akarom faragni, h esetleg "süllyedés" esetén ne szabja el a sarkoknál a GV lemezt.
Igen, kívülről az a tervem, h a lábazatot portalanítom, és valamiféle kültéren is alkalmazható, akár kétkomponensű folyékonyfóliával az XPS felhelyezése előtt bekenem az egész lábazatot. Vagy mi volna ide jó megoldás?
Az számomra is evidens, h jelen állapotában az XPS-t csak úgy szabadna felragasztani, h a kátrányréteg vonalánál ne legyen végigragasztva, hisz az ugyanúgy felszívná a vizet a vízszigeteletlen alapból az évek során. Ezért gondoltam arra h a kátrányvonal fölött is végigkenem és egy 20 cm-t alatta is. Eleve az a terv, h az XPS a végső járdaszint alá lógjon egy 30 cm-t.
Egy régi, kb 100 éves melléképületrész főfalai utólagosan lettek a napokban vízszigetelve (nem hiszek az injektálós kenceficékben, acéllemezes szigetelésben.., méterenként kivéstük a téglafal alját 3-4 sor magasan, ment be az SBS modifikált kátrány a vékony habarccsal megkent alapra és száraz téglával vissza lett falazva, ékelve, majd kötés után a köztes méterek lettek ugyanígy kibontva), s végül le lett verve az egész falazaton a vakolat körbe teljesen.
A kérdésem az volna, hogy ahol csúnya salétromos volt a tégla (szerencsére nem sok helyen), egy részből mivel érdemes kezelni és mikor, mennyi idő után?
Más részből mennyi ideig hagyjam így natúron a falakat, míg ki nem száradnak? Nyilván, falnedvesség kérdése is gyanítom, de én mint átlag lakó nincs műszerem amivel mérhetném..
Harmad részből, milyen vakolattal érdemes újravakolni? Légáteresztő, vagy mehet rá száradás után a "normál"?
Gépi vakolásban gondolkodom, mivel nagy egybefüggő falsíkok vannak és nyilván szeretném ha tökéletesen egyenes lenne ha már egyszer ilyen mértékű felújtásba fogtam bele.
Ilyen volumenű munkálatokra sem pénz, sem energia, sem szabadidő nincsen. A falak nem vizesednek, az alap és a téglafal közt van szigetelés, úgy vélem, oda nem tud felhatolni nedvesség az aljzatból. (Mondjuk nem értek hozzá, az tény.) Olyan padlót biztos, hogy nem szeretnék, hogy nedvesség/pára fel tudjon jönni, mivel ez egy télen nem fűtött nyaralóépület.
Homokos cementre én is gondoltam... itt milyen arányt tartsak, hogy jó legyen? Gondolom kicsit több cement kell, mint egy normál betonhoz. Ha nagyon felhígítom, nem lesz gond a kötéssel?
Ez a bitunova jónak tűnik, csak kicsit drága . Nekem nem is kellene sok, így nagy része megmaradna.
Bitugél nem lenne jó? Azt ismerem és nem is drága. Esetleg az elkeverve homokkal?
Aszfaltos úttest mellé rakok le süllyesztett útszegélykövet. Kellene valami jól folyó anyag hézagkitöltésre, ami aztán beton keménységűre szilárdul. 1-2 cm-es rés maradt, itt kéne befolyatni. Az aszfalt alatt maradtak nagyobb üregek is, így jó lenne, ha kiadósabb lenne az anyag, lehetőleg minél olcsóbban.
Egy olyan alapról, aminek nincsen vízszigetelése kizárni a párát nem olyan egyszerű. A falak mellett csak áthatól.
Vagy feltöröd a betonpadlót, kiásol 2ocm töltést az alap alatt, rávakolsz az alap oldalára és készitesz egy szigetelésnek való aljzatot, leszigeteled két réteg bitumenes membránnal (amit felviszel az alapra is)+ hőszigetelés+új betonpadló+finisz padló, vagy felkaparod a műanyagpadlót és egy olyan padlót készitesz, ami szellőzik. Pl. párnafás hajópadlót. Ha szellőszteted az épületet kiszárad a nedvesség, ami áthatol az alapon.
A penész addig tartam ameddig a nedvesség bentreked a padlóba.
Sziasztok! Szaktanácsot szeretnék kérni az alábbiban.
A nyaralónk kisebbik szobája eddig szőnyegpadlós volt. A betonaljzat alatt sajnos nincs párazáró szigetelés, csak a falak alatt (mivel anno elég forráshiányos volt az .építkezés, ezt kispórolta az építész-kivitelező). Eddig egy műanyagpadló volt a betonra leragasztva, és erre szőnyegpadló terítve. Most laminált padlóra szeretnénk cserélni. Ez alá értelemszerűen megvettük a párazáró fóliát. A szőnyeget felszedjük, de kérdésem: a műanyag padlót is felvegyük vagy hagyjuk alatta, és arra terítsük a párazáró fóliát? Mik lehetnek az előnyei/hátrányai?
Lehet rácsos tartó is, ennek a legkisebb a lehajlása azonos anyagmennyiség felhasználása esetén. Lehet egy élire állított deszkából és két vízszintes gerendából "I" tartót csinálni, annak is nagy a teherbírása és viszonylag kicsi a lehajlása. Csak a deszka és a két gerenda csatlakozására kell odafigyelni (ugyan úgy mint rácsos tartónál).
A zuhanyzónkban a lefolyóhoz tartozó lemez elmozdult, a fugázás is eltörött, ami körülötte volt. A víz befolyt a taposó alá. A taposós rész nem mozog, úgy tűnik mostanra kiszáradt. Hogy tudnánk a dolgot megjavítani? Nem szeretnénk felszedni a teljes taposót. Ragasztásra gondoltunk.
Ha a tetoszerkezet nincs meg ,akkor a szeglemezes megoldas mukodhet. De harom colos deszkabol meg tudod csinalni te is, facsavarokkal rogzitve. Azt alulrol ledeszkazva a hoszigetelest be lehet szerelni.
Nézd meg az épület körűl a esővíz elvezetést. Ha baj van vele, old meg.
Alá lehet falazni, de sok kézi munka.
Ha nincs egy sorba a két fal (hogy a bánatba sikerült nekik, ha a két alap magassága azonos, és a téglák magassága is az kéne legyen:) ), akkor meggondolandó a 8-as bordás vas beépítése.
Ha veszel egy nagyon hosszú SDS fúrót, 1 méteres aktív hosszal, akkor be tudsz fúrni a hosszáépített fal felől a rá merőleges falra, azon a vonalon, ahol a hosszáépített falnak fut a fugája.
Nézd meg ezt a képet. Itt van egy terem, aminek a nyilása elég nagy, majdnem 6.5 méter és vagy 18 méter hosszú. A belmagasság 4 méter. Nagy a nyilás, koszorú nincs, magass a fal és egy kicsit lóg, mert csak a fémgeredás födém tartja össze.
Beépítettem valahol a terem közepén egy ékelést (ez egy válaszfal szerepét is betőlti) , 42.5 -es fallal, ami vagy 2.8 méter széles. Átfurtam a külső tartófalat és bevezettem két 8-as bordás vasat minden második sorban, látszik a vasak vége. Az átvezetet vasakat egy szál függőleges vassal le fogom rögzíteni, hegesztéssel. Pont ugyanezt kell csináld, de a 8-as vasakat a fugákba bevésed.
Köszönöm. A "téglavarrást" választom, bár még véletlenül sincs egy síkban a 2 épület téglasora:)
Tegnap azt is megnéztem, hogy lehet az új hozzáépített rész alapja van kicsit megsüllyedve, mert az épületen belül a falon és az aljzaon is látok repedést.
Néztem a mapei betonvarrást műgyantával alulra. Érdemes vele foglalkozni? Gondolom aláásni és betonozni nincs értelme.
(11)x6,5m magánépítkezésnél nagy fesztáv. Természetesen lehet, csak kérdés, hogy mennyibe kerül. Ha nem áll az udvaron fölöslegesen sok-sok ilyen méretű gerenda akkor én nem csinálnám. Ha áll az udvaron ennyi fölöslegesen akkor is tudomásul kell venni, hogy lehajlás mindig van, kérdés, hogy mekkora. Lakásoknál l/300, vasúti hídnál l/900, közúti hídnál a 67-es hídszabályzat szerint l/550. A fa az ilyen szempontból (is) rugalmas, tehát nagyobb lehajlás várható tőle mint pl. az acéltól. Meg a betontól. Nyilván a 6,5m irányba dolgozna a födém, de akkor is nagy a fesztáv. l/300= kb 2 cm-el. Annyira nem is vészes lehajlás. Hogy a tényleges lehajlás mennyi lenne azt számolni és tervezni kéne.
A legegyszerübb összeszőni. Attól függ is hány téglából van készitve a fal. Pont olyan magass téglát kell szerezni, mind a régi és minden 3.-ik sorba ki kell váltani egy téglát, amit felébe a be kell illeszteni a régi falba.
Egy jó minőségű kanál vésővel és egy 3 kiló SDS ütvefúróval viszonylag könnyen ki lehet tőrni a téglákat a falból.
A másik lehetőség 8-as bordás vasat fúrni az egyik falba (teljesen átfúrva)- párba ugyanabban a sorban, azt átvezetni a másik fal fugáin 3 métert. Csak el kell kapd a fugát, amikor a falat átfúrod.
Ezt is minden harmadik sorba meg kell csinálni. A fúrt falba átvezett vasat 15 cm hosszabbra hagyod és vasas kulccsal ráfordítod a falra. A vasalt részeket csak tiszta cementes vakolattal szabad levakolni, vagy legalább gúzolni.
Az összeszővés így kell kinézzen, ez egy ajtónyilás befalazása, neked más a helyzet, egy kicsivel bonyolultabb.
Vályogtéglából rakott istállót szeretnék bevakolni. Téglafalat már vakoltam, zsákos anyagot használtam. Vízmértéket tudok használni, csak tapasztalatom nincs elég. Valaki tud az alapokban segíteni? (információ kell csak a vakolat milyenségéről, és az előmunkálatokról).
Arra akkor sima eps is jó lett volna. Így viszont én azt csinálnám, ha kiszárad és stabil, valami vékonyabb "open" rendszerű epst-t raknék a gyapotra purhabbal ragsaztva. Így nem kell leszedni, a szemétről gondoskodni és a szigetelőképessége is megmarad...
De azért kérdezz meg szakembert is, meg ugye a péztárcád te ismered...
Elvileg kifelé egyre páraáteresztőbbek a rétegek, így előbb-utóbb teljesen kiszárad. Persze most lenne jó idő rá, de ha még nincs megcsinálva a tető, akkor az kitolódhat jövőre is...
Milyen falazat van egyébként, hogy kőzetgyapotot tettek fel?
Íme egy kép, ami miatt felmerült bennem a levésés gondolata:
Számít az, hogy nem volr leszínezve?
A tető meg lesz rendesen csinálva, de ami kétséges, hogy miként tudna távozni a nedvesség a kőzetgyapotból? Ráadásul ha kerül rá egy újabb réteg, akkor az egész le lesz zárva...
Mivel az említett szigetelés el van ázva és bepenészedve, mindenképp kuka.
Akkor marad az a metodika, hogy rezgővágóval vagy valami hasonlóval lecsippentem a dübel tányérját, leszedem (levésem) valami módszerrel a táblát, majd elvágom tőben a dübelt.
Azért kell leszednem a szigetelést, mert az előző tulaj elcseszte a tetőszigetelést és körbe leáztatta a lapostető a homlokzati szigetelést is. Így most van 100nm-nyi átázott kőzetgyapot szigetelés a falon.
Én eps-t szedtem le, ami fém szeges dübellel volt felrakva. Flexxel körbevágtam a szeg mellett a dübelfejet, aztán a szeget megfogtam fogóval és kiszedtem, utána simán kijött egészben a dübel. Ha műanyag a szeg, nem biztos, hogy ilyen egyszerű, az lehet, beleszakad.
A táblák leszedését egy hosszú rókafarkú fűrésszel csináltam (amit direkt ezért vettem), egy helyen kellett megkezdeni a szigetelést, utána mögészúrkáltam, ütögettem, fűrészeltem és szépen lejött táblánként. Persze én direkt úgy akartam leszedni, hogy felhasználható maradjon.
De hiszen a háznak nincsenek válaszfalai, csak körbe a főfal. A "födém" csak forgácslap, a tető korabeli, nem impregnált, palafedésű. Az egészből ami ér valamit, az a fal, és az is rossz.
A raggaszto leszedese sokkal nagyobb szivas lesz, mint a dubel. A tarcsat levagod egy barmivel. Furoval, korkivagoval. Utanna a szarat akar egy baltaval. De a ragasztopogacsakat leszedni...
Először levágnám a tárcsa részt, után levésném valahogy a gyapotot. Ha a gyapot lent van, levágnám a megmaradt dűbel szárakat a géppel. Falsíkba le tudod vele vágni, így az új szigetelést gond nélkül fel tudod tenni.
Nekem is van ilyen gépem és gond nélkül lehet vele vágni akár 100-as szöget is.
Ha nincs ilyened és nem akarsz rá költeni, akkor a flex is megoldás csak az porolni fog mint a fene.
Ez egy szendvicspanel, amiről azt mondják brutál erős. Az, hogy a valóságban működik, jó kérdés. Keress rá a könnyűszerkezetes építőknél, szerintem találsz majd műbizonylatot róla.
Lakásfelújításban vagyok, és ajtócserét is terveztem viszont amit vásároltam ajtókat nem berakhatóak a panel lakásomban....sajnos rosszul mértük fel a helyzetet.
Ebből adódóan lenne eladó 4 vadonat új, még ki sem bontott beltéri ajtóm tokkal együtt. A vásárlást számlával tudom igazolni, az ajtólapok 38.000 forintok voltak/db, az ajtótok hozzá 35.000ft /db.
2db Sonoma színű dekorfóliás, üveges 90*210 ajtó - 2db 90es Sonoma színű állítható ajtótok 140-160mm
2db Sonoma színű dekorfóliás üveges 75*210 ajtó - 2db 75ös Sonoma színű állítható ajtótok 140-160mm
Akit érdekel írjon emailt : blaszlo88@gmail.com, vagy hívjon: 0620/4788878 és küldök képeket.
Az árban megalkudunk! (Kicsit olcsóbban mint amennyiért vettem )
Ő az. Mindenhol érdemes 2 réteget rakni. Az első (tetőrétben) lehet fehér,a másodikban a kis üvegszál izék biztosítják, hogy tűz esetén nem esik az egész a fejedre. Rendesen megcsinálva olyan, mintha téglafal lenne (neki lehet dőlni bátran) és nagyon durván hangszigetel. Mi extrém zajos (reptér,vasút, őrűlt kaminosok) helyen lakunk, de nagyon nyugodtan alszom.
Nagyon köszönöm! A lányomnak lenne szüksége rá a konyhájába, ahová költözik. A munkapulton az volt, de törött. Nincs pénzünk nagyobb beruházásra, ezért választottuk ezt a megoldást. Barna a konyhabútor, fehér a fal. Világos színű (vaj szín, fehér) lenne a legjobb, de megnézünk minden lehetőséget. És akár két lap is jöhetne, legyen egy tartalék. Köszönöm szépen a segítségét! :)
Üdvözlök Mindenkit! 1 db. 60x60 cm-es méretű csempére vagy járólapra lenne szükségem, hogy ne kelljen egy csomaggal megvásárolni. (Debrecen vagy Budapest környékéről) Előre is köszönöm a segítséget! Mariann
4 cm vastag térkövet (10x20-as) szeretnék lépcsőre ragasztani burkolatnak. Milyen ragasztót ajánlotok? Elég egy fagyálló csemperagasztó, vagy vegyek direkt ehhez valót? Kicsi területről van szó, két lépcsőfok és egy kisebb belépőrész az ajtó előtt. Felette előtető, így direkt eső nem nagyon éri. A ragasztásra kb. fél cm-t hagytam rá, amit találtam ágyazóhabarcsot ilyen célra, ott 2 cm-től írja a doksija.
Esetleg érdemes csak a széleken leragasztani, a többit homokba tenni?
Semmi köze az egyensúlyhoz, mert attól a fal súlypontja nem változik, ez pedig külpontosságot nem okoz. Függőleges irányban mozdult el, így billenésről szó sincs.
Azért reped, mert szar alatta az alapozás. Mivel az vélhetően eltört, így "törik" vele a fal is. Ha nincs normális lábazat, akkor is ez van. És nyilván ezt a terhelést a habarcs nem bírja. Főleg a régi, aminek nem állandó a minősége.
Amúgy az öreg házak malterének a kötési képessége nulla, a masszív falakat a súlyuk tartják össze. Bonts egy tömör téglából készitett házat, meglátod.
Ez qrvára nem így van. A tető pl azért nem tolja szét a koszorú nélküli falakat, mert a falazat csak nyomásra van igénybe véve, oldal irányú erő nem éri. De ezt megbeszélhetjük a statika topicban.
Bontottam már eleget, 5-6 tégla úgy össze tud állni a habarcs miatt, hogy azt szétütni szinte lehetetlen. Vagy ha bontott km téglát akarsz tisztítani, ugyanez a helyzet.
A masszív falakat sem csak a súly tartja össze, dolgozik ott a habarcs is és akkor falkötő vasakról még nem is beszéltünk. (amik azért is kerültek bele a falba,mert mondjuk nem volt vb koszorú) És arról sem beszéltünk, hogy az a bizonyos fal milyen vastag és milyen magas...
A régi habarcs - ha benne volt minden (ami kellett és annyi, amennyi kellett), az hozta amit elvárt a korabeli technológia. Nyilván egy bizonyos határig.
Mekkora nyírást bír a tégla? Számolj egyet. Mekkora egy dübelre számolt terhelés? Pluszba az elrepedt falakon terhelések is vannak, födémek, tetők. Senkinél nem kapsz egy számolást a legdrágább gyorscementtel beragasztott fémcsap terhelhetőségéről egy tömör téglafalba.
Mintha más világba élnél...mutass pls egy tégla nyírási határerő számítást...mivel a tégla kötésben van falazva, így a habarcs mentén fog eltörni.A klasszikus nyírást egy falban lévő önálló téglára nehezen tudod értelmezni, mert ugye alatta ott egy másik tégla, Szóval itt inkább nyomásról van szó...
(Most tekintsünk el attól, hogy az égetett tégla minősége sem állandó, tételezzük fel, hogy mind ugyanazt bírja.)
A téglafal konszolidáció - ha már így szeretjük az idegen szavakat, de inkább mondjunk megerősítést és mindenkinek tiszta lesz - annak függvénye, hogy mi okozza a szerkezeti problémát és hogy az mekkora mértékű.
Mivel a képek alapján nálunk ettől sokkal rosszabb volt a helyzet, így nyugodtan mondható, hogy működik nála is ez a megoldás. De nyilván személyesen is látni kellene...
Megcsinálod a kivitelezőnek a részletrajzot a laposvas bekötéséről, de milyen szabványt írsz mellé?
Nézd, magunknak csináltuk, volt egy elgondolásunk, statikussal beszéltem előtte, megcsináltuk, működik. Nyilván túl van "méretezve", de működik. Mivel senkinek nem akarom ezt a megoldást eladni, így mindenki azt csinál, amit akar.
A szabványt hivatkozza csak le az, aki gyártja a cuccot (legyen szó laposvasról, dübelről, vagy bármiről, amit felhasználtunk közben) vagy az a cég, aki az elején ajánlottál...
Azért reped, mert kibillent az egyensúlyából, az egyik fele húzza a másik felét, a téglák közötti kötés a malter, annak mekkora a szakítószilárdsága? Amúgy az öreg házak malterének a kötési képessége nulla, a masszív falakat a súlyuk tartják össze. Bonts egy tömör téglából készitett házat, meglátod.
Mekkora nyírást bír a tégla? Számolj egyet. Mekkora egy dübelre számolt terhelés? Pluszba az elrepedt falakon terhelések is vannak, födémek, tetők. Senkinél nem kapsz egy számolást a legdrágább gyorscementtel beragasztott fémcsap terhelhetőségéről egy tömör téglafalba.
Ha átfúrod a falat és egy masszív feszitőszerkezetet készitesz, még akkor se garantálja senki, hogy az nem töri el a téglát, ha azt nyirásra terheled.
Mintha más világba élnél... a téglafalak konszolidációnak szabályozásai vannak, már legalább 6o éve
Megcsinálod a kivitelezőnek a részletrajzot a laposvas bekötéséről, de milyen szabványt írsz mellé?
1 hét alatt süllyedt meg a ház? Elrepedt a flexicső, és elárasztotta vízzel?
Van esetleg fényképed a helyreállítás folyamatáról vagy az eredményéről? Gondolom ezzel olcsóbbra jöttetek ki mindenestül is. Mennyi volt egyébként végül az összköltségetek ezen a módon?
Sziasztok, műanyag kerítéselemekkel kapcsolatos tapasztalatokra lennék kíváncsi (wpc, stb.) Mennyire bírják ezek az UV-t illetve úgy általában az időjárást? Mennyi lehet a tényleges élettartamuk? Előre is köszönöm.
Te miről beszélsz? 180-as vagy 200-as dübel, adott esetben 50 centinként? Két, helyenként három sorban. Az nagyon nem pontszerű...
semmit se ér, ha repedni akar a fal, tovább reped
De igen, évek óta működik.
hiszen annak súlya is van
A fal nem azért reped, mert súlya van, hanem mert rossz az alap.
---
De nem kell elhinni, mindenki csinálja saját belátása szerint. A miénk 5 éve működik. Nem azt mondom, hogy nincs más vagy nincs jobb.
De ha belegondolok, hogy a miénkhez csak a vas volt egy százas (a dübeleket és a munkadíjat most hagyjuk), akkor egy mindenféle tanúsítvánnyal stb rendelkező technológia nem gondolom, hogy kijön ennyiből.
A saját házunkon ugyanígy csináltuk - 5 éve hibátlan.
Az alsó vas nem lesz akkor összekötve a két ajtófélfa között?
Így van. De ettől még működik.
Nálunk elég magas a lábazat és fölötte van a bejárati lépcső síkja kb 10 centivel, így mi oda pont be tudtuk rakni a vasat, de ettől még csináltunk egy olyat, amit leírtam (statikus kollégával egyeztettem előtte) kb 80 centivel fölötte.
Simán működik. Nálunk sokkal durvább repedések lettek, nem egészen egy hét alatt, amíg nyaralni voltunk. Ugyanilyen száraz nyár volt, agyagos talaj, rossz alapozás...
Mindenkinek köszönöm a válaszokat, azt hiszem, maradok az általad vázolt trapézlemezes megoldásnál. (Illetve nem én, hanem az ismerős, akinek kérdeztem, csak ő közgazdászból is, meg nőből is van egyszerre, szóval már a kérdés feltevése sem egyértelmű szegénynek. :-) )
Hát ezen a 2014 -es linken látunk sok mindent. pl. elbontandó terasz maradványt, lépcsőt stb. De újat semmit. A bontásra nincs semmi mennyiségi utalás.
No jó kissé feláraztam, de amit mondasz az köszönőben sincs a valósággal.
Inkább a tételeket próbáltam kihangsúlyozni.
"valójában.... Ez úgy 1 napi meló a 2 fős brigádnak 25+15=~40 eFt munkadíj normál áron, szerintem." írod
egy 4 x3 m-es 0 ,5 m - re kiemelkedő terasz munkához kell sóder pl. kettőfuvar, kell zsalúkő pl. egy fuvar, kell cement, kell betonkeverő, kéziszerszámok. Ilyen munkát a kisvállalkozók utánfutósan oldják meg. Maga a fuvar min. 15 , de inkább 20 eft.
Aztán általában a betonos munka kőmíveseké egy közepesen igényes terasznál már külön burkoló végzi a munkákat. Akármilyen ügyes gyors a burkoló csak a lépcsőre rámehet 1 napja Aztán a fugázás az csak másnap mehet.
A dübel a pont-szerű terhelés. Téglába való dübel teherbírása meg sem közelíti a betonba való dübelét. Sok kell belőle és nem olcsó. A menetes szárat meg lehet feszíteni, de jó mélyen be kell vésni a falba, hogy ne látszódjon.
Kell két horony a falon, mondjuk olyan mélységben, hogy elérjük a nyers szerkezetet.
Laposvasat feltenni, x távonként bedübelezni, az átlapolt részeken ideiglenesen felhegeszteni 1-1 anyát, rajta átküldeni egy menetesszárat és szépen összehúzni.
Amikor már elég feszes, az átlapolás mentén a vasakat össze kell hegeszteni ~50-60 cm hosszban, biztonság kedvéért dübellel a falhoz fogni, csavarokat flex-szel levágni és lehet vakolni.
Áttolod a fal belső oldalára a tok előtt ahol lehetséges, U alakban visszahajtod ~1-1,5m hosszon és átmenő csavarral/menetesszárral a két vasat összekötöd.
Mondjátok, ha van egy garázs, ami hullámpalával van fedve, de az már repedt és beázik, van valami "költséghatékony" megoldás? Mert ugye a veszélyes anyagként-hulladékként való bontás, elszállíttatás nagyon nem az. Nem arra gondolok, hogy suttyomban leszedni, és kib...ni az árokpartra, hanem olyat, ahol fent marad, és kerül a tetejére valami. Nem lehet az eredeti lécek vonalában felülről lécezni, és arra burkolni? Vagy ráolvasztani bitumenes hullámlemezt? Előre is köszi: Csokis
A B-H cég viszont vissza tudja állítani az eredeti helyzetét az épületnek. (repedések záródnak)
Abban az esetben, ha az epület tovább is mozog, abban az irányban, amerre már elindult, általában kifele.
Ha lehetőség van aláfalazni is, akkor nem muszáj beépíteni B-H-t, elég az ékelés és az injektálás. Csak pl. a szomszéddal közös a fal, vagy telekhatáron találkozik a két szomszédos fal és a falak nagyon vastagok (pl. pince), és lehetetlen az egész alapot aláfalazni, akkor csak a B-H marad megoldásnak.
Mostanában skennerrel meg lehet állapítani elég gyorsan egy épület falainak elmozdulását.
Brutt Helikalt sokat használtunk repedéseknél, jó technológia.
Általában 3 sort szokás egymástól 3o-4o cm szerelni, főleg sarkoknál, kb. 4+4 méter elvezetve a két falsíkon.
Ebből be kell építeni egy emeleten 2-3-4 szettet is, a magasság függvényében.
Az acélszálon (ausztenites) van egy csigamenet, az kapaszkodik bele a speciális ragasztóba, amit a kivésett fugába kell behúzni. Kell egy nagyméretű szilikonpisztoly a ragasztózásnak.
Van egy újabb technológia, egy karbonszálas haló... mostanába azt használják, de a sarok sűllyedése által okozott repedés a B-H szerintem hatásosabb.
Ha a falak nincsenek derékszögve összekötve, akkor is a B-H használható.
A B-H alkalmazása előtt illdomos a repedést hidraulikus mészpasztával injektálni (ebben valamennyi pucolán cement is jár a recept szerint), nyomás alatt, az elszakadt téglákat újraszőni, csak úgy magára B-H nem érdemes használni. Szóval ez egy elég komplex rendszer.
Függőleges repedést újra kell szőni két tégla vastagságában.
A B-H ingyen szakértett annak idején, ha megrendelték tőlük a munkát. A kiszállás díját betudták a munka díjába. Nem voltak olyan eszeveszetten drágák.
A laposvas is meg tudja akadályozni a TOVÁBBI repedések keletkezését. A B-H cég viszont vissza tudja állítani az eredeti helyzetét az épületnek. (repedések záródnak)
Nagyon finom kvarchomokkal dolgoztak. 1o perc kellett a formázó gépek mellett állni és a munkaruha alatt az egész bőrőd barna lett. A munkások nagyon magass pótlékot kaptak, mellé tejet is. De a 3 váltás 1o év alatt mindenkit kikészitett, nyugdíjba onnan senki nem ment el.
Na ja a cementpor okozhat szilikózist. Csakhogy az a cement már nem cement mivel hidrolizálódott.
Ugyan ez az azbeszt cement. a pala is. Helyesebb lenne azbeszt betonnak hívni..
De hát ez olyan mint a vasbeton. Abba is betonacélt tesznek mégis vasbetonnak hívják.
Tehát aki gyártja a pala lemezt az kaphat azbesztózist az azbeszttól és szilikózis a cementportól, de a kész pala lemeztől s azbesztózis kaphat, de szilikózis nem.
Az Alföld bizonyos részein a betont is nemes egyszerűséggel csak cementnek nevezik.
Még egy érdekesség --- a pala eredetileg réteges - lemezes kőzetet jelent.
Egyébként ha ép állapotú a hullámpala fel lehet használni. Semmi baja nem lesz tőle senkinek, mindaddig, amíg nem kezdi el valaki köszörülni. Önmagában egy törött hullámpala sem ártalmas az egészségre, a flexeléssel adódik a baj; a túl apró lándzsaszerű szálakat belélegezve a tüdőt roncsolja, és soha nem fog kijönni onnan.
Voltak kollégáim akik saját evőeszközzel mentek az üzemi étkezdébe, állandóan fertőzéstől rettegtek. Pl. a kilincset is csak szalvétával fogták meg. Nem alkalomadtán, hanem naponta rendszeresen.
Otthon dolgoztál már bármilyen zsákos anyaggal? Nem folytatom...
Egy sor ilyen anyag van a levegőben, ennyi erővel jobb ha az utcára se lépsz ki.
Sőt, egy sor ilyet eszünk napi szinten a sok mű kajával. Csak az nem kap ekkora nyilvánosságot.
---
De most komolyan, ha nem porlad az a kibelökött hullámpala, akkor miért ne használhatná fel? Cementpor sem száll belőle, nem több, mint egy kocsi gumijából 100 km-en.
---
És ha már szilikózis:
A szilikózis a tartós szilícium-dioxid belégzés okozta restriktív tüdőbetegség, mely a tüdő heges, fibrózus átalakulásával jár.[1] Tipikus foglalkozási betegség, elsősorban a bányászokat, a kővágókat és a fazekasokat sújtja, mivel ők vannak a leginkább kitéve a szilikapornak. Évek alatt lassan alakul ki, bár van gyors lefolyású, akut formája is (utóbbi akkor alakul ki, ha rövid idő alatt nagy mennyiségű szilikaport lélegzett be az egyén).
Foglalkozási betegség, évek alatt - a gyors meg rövid idő alatti nagy mennyiséget feltételez.
A hullámpala (még ha véletlenül tartalmaz is) normális, szakszerű bontása és utána ismételt beépítése egyik csoportba sem fér be.
Akár van benne azbeszt, akár nincs cement az van benne és a cementpor is szilikózist okoz. A hullámpala évjárattól függetlenül veszélyes hulladéknak minősül.
A ház melletti patak, vagy a rossz alapozás, vagy a koszorú hiánya okozhatta a repedéseket?
Az oldalirányú lejtés állítólag nagyobb volt a mostaninál, ami a képeken látszik, amit a két szomszéddal a 3 telek közti földáthordással korrigáltak. A jobb oldali szomszéd kertjében folyt hosszában keresztül a patak, amit a 70-es években valahogy megszüntettek. Nem tudni, hogy jelenleg miért nincs patak, hol van a víz.
Függőleges és vízszintes repedések vannak a külső falakon, a völgy felőli oldalon nagyobbak. A terasz lábazata és mellette a járda is repedt. Elől a két nagy teraszajtó közt egy téglaoszlop tartja a teraszajtók fölötti valamilyen áthidalót. Az áthidaló(k) fölött a padlás elülső oldalán egy fél méter magas térdfal van kislyukú téglából falazva. Ezen is függőleges repedések vannak, a végeihez közel.
Akkor van gáz ha száll a por belőle. Pl vágod vagy töröd stb. Önmagában nem okoz gondot felhasználhatod. Ha nagyon félsz, létezik palafesték (de arra meg azt írják hogy csiszold fel az alapfelületet, na azt inkabb ne.) Magasnyomasuval tisztítsd festés előtt.
Az azbeszt szál (amiből a pala van) szilikózist okoz és bontás után is veszélyes hulladék. Meg rákkeltő is. A többi amiket itt írtak még igaz is lehet.
Üdv ! Hát ha flexezed ,akkor tényleg kell vigyázni a szállópór belélegzésénél ,de a tetőn nem okoz(hat) egészségkárosítást szerintem !:) Gondolom ha nagy kockázat lenne a pala a tetőn ,akkor nem csak a leszedés után minősülne veszélyes hulladéknak !:) A szakik szerint jóval időt állóbbak a régi azbesztet is tartalmazó palák,persze ez nem azt jelenti hogy kezdjék el újra gyártani !:)
Nem. Sose tapasztaltam, olyan dübel jár oda, amin anya van, alatt egy alatét, megjegyzed, kifúrod, beütöd (rajta az anyával, hogy a menet ne sérüljön), lecsavarod az anyát, fel a oszlopvasat, rá az alátéteket, anyát és istenesen meghúzod.
Egy Fischer FAZ 8-as dübel 32okg bír húzásra, monolit fődem mennyezetében, ez az oszlopvas pont olyan statikailag, mintha a mennyezetbe lenne szerelve, csuklósan.
Nem mondom hogy muszáj, de rázhatja a szél az egész szerkezetet, talán eltörik valamelyik csap is, de ez a oszlopvas nem fog elengedni (az oszlopok nem fognak összecsuklani), persze jo beton is kell neki.
Min. 5mm vastag vaslemez kene hozzá. Ha nagy a teher az oszlopokon, vágok köré egy szögcsövet (zártszelvény) és behegesztem a talp és a oszlopfogó közé, akkor nem egy 2omm-res fémszáron csuklik.
Mit lenne érdemes kezdeni, 30 cm-es téglafalak vannak, csak körbe és a két fél között. (Válaszfalak és födém pozdorjából csak).
A telek enyhén jobbra lejt, a jobb oldali szomszédnál van a völgy alja. Patakmeder volt. (Egy minimális lejtés van még elölről hátrafelé is, ez volt a folyásirány.)
Oda még jár egy gerincfólia is. Pajaci által belinkelt ábrán látható megoldásnak ez hiányzik és a havat befújhatja a szél a gerinc alatt.
Az is kérdés, hogyha kell páraátereztő fólia, hogyan lehet azt kihúzni és felszerelni a szarvazatra szerelt deszkázat nélkül. Min áll az ács, ameddig rögzíti a fóliát az ellenléccel?
Nem kell készpénznek venni ezeket a netten található részletrajzokat.
Legközelebb ilyet vásárolj. Ezt négy fém dübellel lehet rögzteni.
Ez az egy darab bordás vassal rögzítő oszlopvasalat nem jó.
Ha nagyobb pergolát készitessz, az alapba be kell vasalni egy 2oox2oox1o-es fémlemezt, ráhegesztve négy fi1o-es bordás vassal, pipákkal- arra kell táhegeszteni az olszopvasalatot.
Koszi, ezt nem tudtam. Marmint hogy nem tagadhato meg a bejelentkezes azt igen, de jelen esetben en lennek a tulajdonos, a problema csak az, hogy a lakas nem lakoingatlankent van bejegyezve. Egyeb hatranya van a nem lakoingatlannak? Lehetseges esetleg kesobb modositasni a besorolast es megis lakassa nyilvanittatni? Ez mitol fugg?
Sziasztok. Nem epitkezes, hanem vasarlas, de regen ebben a forumban talaltam a leghasznalhatobb segitseget, szoval hatha tudtok segiteni. Mi a hatranya egy nem lakaskent bejegyzett lakasnak? Konkretan egy 2011-es epitesu tarsashaz padlastereben levo, hobbyhelyisegnek tervezett, de vegul lakasnak kiepitett ingatlanrol van szo. Azt tudom, hogy lakashitelt nem lehet ra felvenni, lakastakarek szinten nem hasznalhato ra, gondolom bejelentkezni sem lehet erre a lakcimre, de mi mas van meg? Az ara es az elhelyezkedese tokeletes, igy szeretnem tudni a tobbi buktatot az informalt donteshez. Koszi elore is!
Nálunk most voltak fűtésszerelők. Vegyes és gázkazán összekötése, puffer beépítés, automatizálás. 380 az anyag és 150 a munkadíj. A puffer ebben nincs benne, mert az megvolt. 2,5 napig voltak ketten és tényleg végig becsülettel, kultúráltan dolgoztak.
Mert az anyagköltséget elég jól ki tudom számolni, de a munkadíjat nem...
Az ismerősi körben 2 db építkezés zajlik, 40-50 M ft nagyságrendben, de mivel extra megoldások (modern légtechnika, falfűtés, motoros redőnyök, stb.) kerülnek alkalmazásra, ezért nem relevánsak az arányok.
Azt tudom, hogy nálam egy viszonylag egyszerű vizes munka 180e Ft, miközben az anyag 80e.
És ez volt a legolcsóbb, örülök, hogy valaki elvállalta, vésni kell, meg hasonló borzalmakat... (2 ember 2 munkanapja...)
Kiszeded ha tudod, felfurod a lukat, es fischer fis v20 vagy hasonloval beleragasztod. Gyorsan kot, egyszerre kell az osszeset csinald. Nalam vagy 4 eve tart szuperul.
nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy 70-80e / m2 áron meg lehet úszni egy 80-90 m2-es lakás teljes felújítását, a következő - minimalista - műszaki tartalommal:
- fehér műanyag külső nyílászárók
- cpl belső ajtók
- az obisnál egy fél fokkal drágább, 3000 Ft / m2-es burkolat
- sima tapétás fal
stb.
(fűtéskorszerűsítés nélkül !)
De hát ugye manapság nem az anyagdíj a sok, hanem a munkadíj, régen 50-50% volt az ökölszabály, pár éve 33-66%, szerintem ma már lassan 25-75% a teljes költség arány a munkadíj javára :(
A rendesen megcsinált térkövezés jobban elnyeli a vizet, mint a gyep. Minek azt lejtetni? Csak a fal mellett tennék bele lejtést, az udvar közepén nem.
Hogy oldanátok meg a térkövezésnél a lejtést, ha betartva a 2%-ot, a térkőszint -20 cm-vel lejjebb kerülne mint a talajszint. Mellékelten csatolok egy képet. Kíváncsi vagyok, milyen megoldásokat tudnátok... És köszönöm!
Sziasztok! Csalási ház terméskőből készült lábazatán szeretném a fugázást kijavítani. Milyen összetételű habarcsot célszerű használnom? Találtam egy keverési arányt. Szerintetek jó ez nekem? 100l (10 vödör) homok, 10 l (1 vödör) mészpép (ez mi?), 5 kg mészhidrát,, 30-35 kg cement. Előre is köszönöm, ha megtiszteltek válaszotokkal.
Itt szakszerű választ kaptál már, de én "csak" annyit tudok mondani, hogy folyamatosan ősztől tavaszig kb. 20-25 cm-re kiterjedve a csőtől víz folt van a falon. Ebből kifolyólag (fúj ez a szó, de jó ide :) állandó domestos harc megy a penész ellen.
Ez nálam biztos, hogy nem így van. Úgy csapódik, mint az állat. Meg is kell szüntetnem ez miatt, mert állandóan tiszta víz a cső körül. Szóval lejtsen kifele!
(Mire -15 fokban a párás levegő felmelegítené a csövet már rég kicsapódott.)
Páraelszívó ventilátort szerelek fürdőszobába. A kérdésem, hogy a 150-es PVC csövet kell-e lejtetni kifelé, hogy az esetlegesen összegyűlő pára kifolyhasson belőle. A papírja nem ír erről semmit sem. Vagy ebben nem tud a pára lecsapódni?
Most aztán teljesen meg vagyok sértődve! Akkor a múltkor becsengető redőnyös az UVálló, színtartó műanyag redőnyről nem mondott igazat?! Hogy mik vannak ebben a világban? :D
A falak kituzese es kivitelezese fa profilokbol a kovetkezo: a talpnak es a gerendakra szerelt kotesnek kivalasztod a legegyenebb profilokot. A falak tengelyeid kituzod a padlon csapozsinorral, aztan fuggonnal kituzud a tarsait a mennyezeten. Ezutan egy falsik ket vegere felszerelsz ket fuggoleges profilt es kihuzol koztuk ket zsinort. A tobbi fuggoleges profilt addig forgatod, ameddig az egyik sikja talal a ket zsinorral. Ha veszel 40x40x40x2.5 fem fuleket (ezeket hasznalod a talp es a felso kotes es az oszlopo rogzitesere), akkor ki lehet enyenesiteni az elcsavarodott fa profilokat.
Ha szerzel 50x50 stafnit, akkor meg lehet csinalni, de kalibralt kell legyen. A cw profilok koze be kell szerelni vizszintes fa erositeseket, ha nehez targyat szeretnel felfuggeszteni. Egy konyhaszekreny felso testeit elbirja egy oda valo sin , amit 4db. ket gk lapba valo specialis dubel megtart, a dubel fembol van ( ureges falra) es egy szerszammal meg kell roppantani, akkor szetnyilik es m5 -os csavarral rogzited ra a targyat. Fischer termek ez a dubel, van 1,2,3 reteg gk. lapnak valo.
Köszönöm a gyors választ, és lényegében teljesen igazad is van, sőt a két réteg gipszkarton még olcsóbbra is jön ki, mint az MFP/OSB/CK lap+gipszkarton.
Kérdéseim:
1, A CW és UW profilba mennyire lehet később függő bútort rögzíteni (könyvespolc, TV, konyhaszekrény)? A fára azért gondoltam, mert jóval olcsóbban tudom beszerezni, és talán (??) a merevsége is jobb lesz a falnak. 50x50 stafli jobb lenne? A könnyűszerkezetes házakban is gondolom okkal van fa váza a válaszfalaknak is.
2, A két réteg gipszkarton megfelelő merevséget ad a falnak? Az egyes pontban részletezett teherbírás nem jobb MFP/OSB/CK lappal a gipszkarton alatt?
Nem szukseges az mfp lap a belso valaszfalnak, ket 12.5mm gk lap jol kimereviti a falazatot. A fenyolecekbol keszitett vaz se jo otlet, sikba hozni nehez lesz a falakat. Letezik cw50 es cw75 szabvany gk profilrendszer. Gyorsan es pontosan lehet vele dolgozni. 2+2 reteg hangelnyelo gk szigetelessel, nagyon jo hangszigetelo. Itt mindenki a leheto legolcsobb megoldasra hajt. Amit te szeretnel kesziteni az talan a legolcsobb, de jo minosegu nem lesz. A 30x50 fenyo profil is vekony.
c.) olyan igazolt jövedelemmel rendelkezik a pályázó, illetve a vele együtt költözők, amely biztosítja azt, hogy a lakbér összege nem haladja meg a nettó összjövedelmük 20 %-át.
d.) Az előzetesen vállalt egyösszegű befizetés minimum 2 évi, maximum 5 évi lakbérnek megfelelő összeg lehet.
e.) Amennyiben konkrétan meghatározott lakásra kettő vagy több pályázó, azonos összegű ajánlatot tesz,
úgy közülük a legmagasabb igazolt jövedelemmel (együtt költözők esetén összjövedelemmel) rendelkező pályázó szerzi meg a bérleti jogot.
f.) a pályázati összegen felül a bérbeadás feltételeként 3 havi lakbérnek megfelelő összeg megfizetését köti ki a bérbeadó óvadékként.
Az Irinyi u. 28. II/64. sz. alatti 55 m2 -es lakáshoz szükséges
- minimumjövedelem nettó 206.250 Ft/hó,
- egyhavi bérleti díj összege 41.250 Ft, (japofan megj: ez ott szűken a fele a piaci lakbérnek)
- az egyösszegű befizetés minimum!!!! 990.000 Ft, maximum 2.475.000 Ft.
- a 3 havi lakbérnek megfelelő óvadék összege: 123.750 Ft.
