A doboz külseje nagyjából megvan, a belső elrendezésen agyalok.
1. A rekuperátor védelme érdekében G4-es szűrők vannak a légáramok útjában. A hely jobb kihasználása miatt szűrő3 a rekuperátor után került - ez gondolom nem probléma. Jobb helyen lenne a szűrő1 után?
2. A ventillátorok a szűrők előtt vannak. Okozhat gondot a szűrés hiánya? A rendszer nyomott, elvileg ez jobb a szűrők miatt (?).
3. Ha a ventillátorokat a befújás és a kifújás blokkjába tenném, akkor a rendszer szívott lenne, és a ventillátorok szűrt levegőt szívnának. A kifújásnál viszont 100% páratartalom várható pár hónapon keresztül, nem károsítja ez a ventillátort? (Szellőztetőgépek prospektusaiban eddig hasonló elrendezéseket láttam, de mindenhol radiál ventilátor volt, ami ugye bentről fúj ki. Anyagi szempontok miatt jelenleg centrifugál ventilátor beszerzése van tervben, ami meg ugye kintről szív.)
4. Ez a konfiguráció a Recair doksi szerint az egyik javasolt megvalósítás: "For optimum drainage of condensed moisture from the heat exchanger, the exchange channels should be positioned horizontally or vertically, and the flow direction downwards (see Fig. 6).". A kifújás blokkjában lefelé mutat a levegő iránya, ami segíti a kondenzátum eltávolítását. A gond viszont annak a megfagyásával állhat elő - belefagyhat a kondenzátum a dobozba, vagy akár a rekuperátorba, tönkretéve azt. Ha függőlegesen tükrözzük ezt az elrendezést, akkor a meleg oldal felé folyna a kondenzátum - ha folyna, csak ennek valószínűségére még senki nem mert még tippet sem adni, hogy mennyire esélyes a szűk csatornákban az áramlással szemben történő visszafolyás. Próbáljam ki és megtudom, hogy vissza tud-e folyni a kondenzátum "széllel szemben", vagy van ennek valami szofisztikáltabb módja? Ha vissza tudna folyni, az lenne a legegyszerűbb, nem kéne a fagymentesítéssel küzdeni.
A G1G40-es ventinek megnéztem az adatlapját, 2,3 kg... fincsi :-).
Akkor viszont nagyjából egyre gondolunk mert hogy én is valami hasonlót írtam a szakaszos szellőztetésről és a páratartalom változásáról.
Nálunk a háromóránkénti szellőztetés az alap akkor is ha otthon vagyunk. Emellett viszont még főzéskor (szagelszívó) és a fürdő/WC lámpájának bekapcsolásakor is elindul 4-5 perces késleltetéssel. Tehát, amikor megvagyunk a fürdetéssel, akkor még 5 percig megy a szellőzés, aztán ha nem megyünk vissza a fürdőbe (előfordul), akkor már csak a 3 óránkénti szellőztetés megy, reggelre mégis száraz lesz a fürdő. Csak írom, hogy ez a tapasztalatom.
Abból indultunk ki, hogy 5 percenként egy perces, vagy 3 óránként fél órás szellőztetés a jobb. A megmozgatott levegő mennyisége - és a vele kivitt pára - viszont ugyanannyi lesz fél napra vetítve.
Mivel nem írtad, azt feltételezem, hogy nincs padlóösszefolyó.
Legyen a fürdőszoba 20 köbméteres, tehát a levegőjében alapesetben (20 fok és 50% páratartalom) 180 gramm (1,8 deciliter) víz tartózkodik.
Ha a gyermek kipancsol, akkor a víz párologni kezd és ha eközben áll a szellőztetés, akkor felmegy a páratartalom 100 százalékra (tovább nem tud) és vár. Ekkor a helyiség levegőjében már 3,6 deci víz lebeg, ha beindul a szellőztetés, ez kb két perc alatt leesik kb 50-60 százalékra és a fél óra, amíg megy a ventilátor, addig folyamatos/gyors az elpárolgás, majd leáll a venti és újból kezdődik a levegő feltöltődése. Tehát azt mondhassuk, hogy egy ilyen "3 óra állás + fél óra menés" alatt kb egy pohár (2-2,5 deci) víz távozik a fürdőszobából.
Az esti gyerekfürdetés után még jó ideig nem éjszakai, hanem folyamatos üzemmódban van a szellőztetés, de ha ettől még nem száradt fel minden, akkor az éjszakai szakaszos üzem is ki tud vinni még jó fél liter vizet reggelig.
Sokan megfeletkeznek a nagyságrendről: óránként 100 köbméteres szellőztetés mellett naponta akár 43(!) liter nem kívánt extra vizet távolíthatunk el a lakásból csak a levegő segítségével (100 m3 100/50% páratartalmú levegő: óránként 1,8 liter). Ehhez képest semmi az a pár deci, amit a gyerek szétpacsál.
Aha, értem. Akkor azt magyarázd el légszives, hogy lehet, hogy nálunk az este a gyerkőc által kipancsolt víz hogy tűnik el reggelre a fürdő padlójáról, ha éjszaka csak 3 óránként indul be fél órára a szellőzés, és az ablakok igen csak jól záródóak?
"A fürdő levegője mitől hűl le, lemaradtam valamiről?"
Amikor belépsz pancsolni, akkor a fürdő levegője, fala és minden tárgya 20 fokos, a páratartalom 50 százalék. Kinyitod a 36 fokos zuhanyt, mire a helyiség levegőjének hőmérséklete felmegy kb 30 fokra, a páratartalom pedig kb 100 százalékra. Kilépsz a zuhanya alól, felkapod a gatyád és kirohansz az ajtón, mert a főnök a múltkor is ferde semmel nézte az óráját, pedig nem is kínai. Ott a fürdőszoba a sok négyzetméternyi, fürdés közben 25 fokra melegedett csurom vizes (párolgó és lefelé hűlő) felülettel, a párás levegőjével - és a kikapcsolt szellőztetéssel. (ráadásul ebben az esetben a vizes felületek nem az eredeti 20 fokig fognak lehűlni, mivel vizesek és a párolgás hőt von el ugyebár)
Mondjuk ha se fal, se bútor, se semmi nem nedvszívó, akkor az összes víz előbb-utóbb lecsorog a padló-összefolyóba...
A száradó ruhák mellett kikapcsolt szellőztetés esetét gondolom nem kell részletesen elmagyarázni: párolgás = lehűlés és ez addig tart, amíg a helyiség páratartalma el nem éri a 100 százalékos páratartalmat...
Ezt a megoldást az üres lakás esetére írtam, amikor nem túl esélyes az odaégett rántotta, vagy már régen rossz :)
A fürdő levegője mitől hűl le, lemaradtam valamiről? AE vagy passzívháznál állandó hőmérsékletet érdemes tartani.
Ha magas a páratartalom, akkor kicsapódik a víz a hideg(ebb) felületeken. Viszont, amint beindul a szellőzés a 3. órában, leesik a levegő páratartalma és szépen felszárad a kicsapódott víz (is).
Amúgy meg mitől lenne vizes a fürdőszobában, ha nincs otthon senki? A vizes ruhák szárítását pedig az öt percenkénti kapcsolgatás sem oldaná meg.
"Az 5 percenkénti 1 perces bekapcs helyett jó a három óránként fél óráig bekapcs is"
A 3 órás leállás első percében szellents egy nagyot a nappaliban / égesd oda rántottát / satöbbi
és rá fogsz jönni, hogy miért nem jó ez a felosztás. Ha nem vagy otthon, akor meg 3 óra alatt a fürdőszoba/szárító levegője lehűl, az összes párából rég folyékony víz lesz (a falon/falban/bútoron/szövetben/stb), aztán a beinduló ventilátor elkezdi elszívni a már száraz levegőt...
Ha nem sajnálnám szegény villanymotor tekercseket a ventilátor felpörgési időszakában, akkor legszívesebbben azt mondanám, hogy menjen 20 másodperc / 80 másodperc ütemezésben.
Érdekesség a másik véglet, amikor ez a pwm ütem egy másodpercen belüli (tehát mondjuk 1 tizedmásodperc / 4 tizedmásodperc), így lehet akár igen lassú fordulaton is járatni egyszerű 230 voltos ventilátorokat.
"Ennek mintájára: "Hétköznapi egyszerű autót szeretnék -> vegyél F Astra-t""
Eszedbe ne jusson F Astrát venni.
Hogy a szellőzésről is beszéljünk, ventilátor kiválasztásánál technikailag és anyagilag is két választásod van:
technikailag:
- vagy nem tudjuk mit kell tudnia a ventilátornak, ezért olya mindentudót választunk, ami sinte minden rendszerbe valószínűleg alkalmas, maradva az autós hasonlatnál: Toyota Land Cruiser.
- pontosan tudod, hogy mi az elvárás a ventilátorral szemben, ebben az esetben elképzelhető, hogy tökéletesen elegendő neked egy Suzuki Swift is, kb tized áron.
Anyagi lehetőségek: Land Cruiser jellegű ventilátor helyett választhatsz Tata Sumo-t, vagy Suzuki Swift helyett mondjuk Great Wall Peri-t - van, aki szeret egyszer több pénz helyett sokszor kevesebb pénzt költeni.
Az 5 percenkénti 1 perces bekapcs helyett jó a három óránként fél óráig bekapcs is és akkor már nem kell hozzá extra elektronika, sima tárcsás vagy digitális időkapcsoló is jó.
Felteszem, a ventik minden egyes elinduláskor nagyobb teljesítményt vesznek fel (mozgásba kell hozni az álló levegőt a rendszerben és a szobákban), így már csak ezért is megéri a hosszabb folyamatosabb üzem.
"léteznek olyan elektromos trükkök/időzítők/késleltetők, amellyel például a szellőztetésed 1 percig megy és 4 percig áll, majd kezdi automatikusan elölről."
Elektro-barkácsolók kedvéért:
ennek egyik megoldása egy nagyon lassú ütemű (pl 5 perc) változtatható kitöltési tényezőjű (mondjuk 10-90% között) négyszöggenerátor (magyarul: PWM generátor), aminek kimenetével vezérelhetünk pl egy optocsatolós bemenetű elektronikus relét, amely kapcsolgathattya a ventilátort. Mechanikus relét ide nem javaslok, mert valószínűleg nem bírná ki a tervezett élettartam alatt várható kb egy millió kapcsolást.
Persze léteznek gyári cuccok is (többségük mechanikus relével), amelyek tudnak hasonló trükköt, pl ilyen a Finder 87.91
Nem ismerem ezt a Farnell-t, mindenesetre ez nettó ár, szállítási költség nélkül.
A Recair-esek nem szállnak be ventillátor rendelésbe, ha hozzáértő személyek véleményeznek egy-két konkrét típust? 10 személy esetén már lehet hogy mennyiségi kedvezményt is kapnánk a 20 ventire.
"Első körben nem tervezem, csak on/off jellegűre."
On/off rendszerű berendezésnél csak az idővel tudsz játszani: léteznek olyan elektromos trükkök/időzítők/késleltetők, amellyel például a szellőztetésed 1 percig megy és 4 percig áll, majd kezdi automatikusan elölről. Ez végeredményében majdnem ugyanaz, mintha lelassítottad volna ötödére a fordulatszámát.
Ha a ventilátorod nem széles tartományban könnyen szabályozható/változtatható fordulatszámú, az a venti a beszerzéskor lehet, hogy kevés pénzbe került, de később (hosszú távon) sokba fog kerülni.
2x19 W = tápegység + egyéb veszteségekkel együtt kb 50 watt
hétfőtől péntekig = 5x10 óra = 50 óra
50 óra x 50 watt = 2,5 kWh egy héten
Ez kb 125 kWh/év = kb 7eFt/év megtakarítás akkor, ha távollétedben is teljes ervel megy a szellőztetés.
De távollétkor elég lene, ha csak alapjáraton menne, ilyenkor viszont csak kb 2 e Ft/év energiát fogyasztana.
Tehát
- vagy távollétkor alapjárat és nem kell párafigyelni a füdőt+konyhát (mert nem állt le a szellőzés)
- vagy távolétkor nulla szelőztetés, de akkor költeni kell az extra párafigyelésre.
Alapjáratú szellőztetés (mondjuk 10-20 m3/h) esetén természetesen hozzászámolhatod a hőcserélő hatásfok veszteségét is AZON HATÁSFOK MELLETT, ami az alapjáratú légcseréhez tartozik (ami esetedben valószínűleg kb 2-4 százalékos lesz ;)
Egyébként heti időzített kapcsolóóra helyett a szellőztetés üzemmódjait javaslom a házvezérlésről vezérelni, ha ilyen nincs, akkor a lakásriasztó éles/neméles üzemmódjával, ha az sincs, akkor tényleg marad a heti kapcsolóóra :)
Semmivel sem kerül szinte többe a változtatható intenzitású, csak olyan ventiket és/vagy vezérlést kell választani, ami képes ezt kezelni, pl.:4-20mA, 0-10V, PWM. Ha nem ilyet választasz, azt utána nagyon költséges lesz normálisan szabályozni.
Sokkal nagyobbaz buksz, ha nem megfelelő hatékonyságú a ventillátor. Amiket a múltkor írtál 150mm-es az 50m3/h-nál 35Pa nyomásnál 36W-ot fogyaszt/darab. Egy jó minőségű DC radiál venti ugyanezeknél a pramétereknél ~4W, ez 9x-es különség. Ugyanannyi villamos energiából tudsz szellőzetetni egész nap, mint amikor az axiális 2 óra 40 percet működik csak... Ráadásul az axiális ventinek ez a padlógáz, míg a radiálisnál ez csökkentett teljesítmény (150m3/h 140Pa 19W). Ne a ventiken spórolj, hanem azokkal...
Még1x átolvasva amit írtál: "minimális szellőztetés" - ez alatt mit értesz? Változtatható intenzitású szellőzés? Első körben nem tervezem, csak on/off jellegűre. Aztán a tapasztalatokkal gazdagodva (mosás, parti üzemmód, stb.) esetleg belevágok jövőre.
2x19W -> 6,384 kWh egy héten. Ha lekapcsolom 7 és 17 óra között hétköznap, az a 168 óra üzemidőből csinál 118 órát -> 1,9 kWh spórolás egy héten -> durván 100 kWh spórolás évente -> ~5e Ft.
De nem is a villanyszámlán spórolás a lényeg. Az állandó szellőztetés attól tartok nagyon szárítaná a lakást (majd kiderül), illetve fölöslegesen hűtené/fűtené a lakást (télen/nyáron), hiába 9x% a hatásfoka.
De ne a közösített ágban mérj párát, mert ott már lehet, hogy nem magas (több elszívó ág eredője), miközben pl a fürdőszobából még pl 90 százalék jön.
DE:
Kb évente 2 ezer forintnyi energia a megtakarítás a "nulla szellőzetés amíg távol vagyunk" és a "minimális szellőztetés amíg távol vagyunk" között. Biztos vagy abban, hogy megéri neked ennyire megbonyolítani a vezérlést azért, hogy megspórold ezt az évente két ezer forintot is?
"Mindketten dolgozunk, így 7 és 17 óra között fölösleges lenne a szellőztetés."
Nulla szellőztetés mellett fürdés után / ruhaszárítás esetén olyan magas lehet a páratartalom, hogy nemcsak a ruha nem szárad, de akár még a penész is beköltözhet.
Tehát én a vezérlést úgy csinálnám, hogy a kapcsolóóra "stop" utasítását felülbírálhatná két (a fürdőszoba és a konyha kimenő ágába épített), mondjuk 60 százalékra állított párakapcsoló.
Tudomásom szerint elfogytak a rendelt hőcserélők, ha minden igaz én hoztam el az utolsó kettőt múlt szombaton. Senki sem jelentkezett hogy már összerakta a komplett rendszerét. Én egyelőre szűrőt meg ventillátort vadászok, mert amikor azok méretét látom, akkor tudom nyugodt szívvel kialakítani a doboz belső elrendezését.
nekem igy van megcsinálva most, mert nincs hőcserélőm csak légcserélő van kiépítve/üzemelve... Szeretem, mert akkor is bekapcsol ha az asszony elfelejti, vagy le kapcsol ha elfelejti... :) Jó dolog. Mondjuk nekem úgy lett volna hogy két egységet kezeljen-mert van benne fűtőkalorifer is-, de olyan termosztátot nem találtam sajna... Termosztát helyett időzítőt javasolnék inkább, van már olyan is ami akkora mint egy kapcsoló és úgy is működik, azt hiszem conrádnál láttam....
