Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
A BMP-3 űrméret alatti lövedéket legfeljebb a 30-as gépágyúból tud lőni. A 100mm-es löveg alacsony nyomású, nem bírná ki az űrméret alattit. A legkorszerűbb repeszgránátja is alig 355m/s-el indul.
Összehasonlításként, a Panzer IV eredeti rövid L24-es lövege is 385m/s-el indította a páncélgránátját.
Jól tudod, de azóta részben megoldották. A második sorozat már Doosan motorral épül, bár még Renk sebességváltóval. A 3. sorozatban teljesen koreai lesz minden.
Nem a K2-nél derült ki, hogy D-Korea mégsem tudja legyártani a meghajtást? (Az első 100 db német cuccal készült.) Ha jól rémlik, akkor bejelentkeztek a németeknél további darabokra, azoknak viszont pár évre előre semmi szabad kapacitásuk nincs...
Szerintem most epp az urmeret alatti loszerek iranyaba mozdult el az orok kard/pajzs rivalizalas, ezert felesleges harckocsirol raketat inditani.
Sot, talan a BMP-3-k a kozeljovoben fognak igazan sokat erni, es talalnak kovetokre (marmint abban, hogy gyalogsagi harcjarmu kepes harckocsikat is veszelyezteto urmeret alatti lovedeket kiloni), mikozben a hideghaboruban egyertelmuen butasagnak tunt ez a koncepcio.
The K2 is equipped with an advanced fire-control system linked to an Extremely High Frequency radar system deployed on the frontal arc of the turret, along with a traditional laser rangefinder and crosswind sensor. The system is capable of a "lock-on" mode, which can acquire and track specific targets up to a range of 9.8 km (6.1 mi) using a thermographic camera. This allows the crew to fire accurately while moving as well as engage low-flying aircraft.
A radar szerintem az aktív védelmi rendszer része.
Amúgy a 120/L55 mint csodafegyver ismét csak egy mítosz. Semmivel nem jobb mint a rövidebb L44.
Azért fejlesztették ki, mert egyes országok pl. a németek nem voltak hajlandóak bevezetni az uránlőszert. Ezért kellett a hosszabb cső, hogy volfrámmal el tudják érni az amerikai uránlőszer teljesítményét.
Amúgy tényleg rettentő jó gép a K2, csak az ára horror. Kb mint a japán Tip.10
De azok elvileg mind hagyományos elven működnek, nem felülről támadnak. Még a LAHATsem.
Elvileg azonos kaliber esetén a korszerű nyíllövedék hatásosabb a harckocsipáncél ellen+ az általad írt rakéták folyamatos, akár 15 mp-es irányítást is igényelnek.
Nyugaton amúgy meglenen a technológia 120mm-es vetőcsőből indítható rakétára, de csak a Koreaiak éltek vele.
Szvsz az lenne az igazi, ha valahogy a toronyba beintegrálnának néhány függőlegesen indítható rakétát - mint ahogy a Tor légvédelmi komplexumnál van - amivel egy hk egyszere több célpontra tüzelhetne újraindítás nélkül.
Pl. ha mondjuk 2 fősre redukálnák a személyzetet - megfelelő informatika kiválthatá az irányzót - , akiket az Armatához hasonlóan helyeznének el, és így toronyban az ágyú meleltt két oldalon elférne 15-20 függőlegesen indított önirányítós ATGM., mint a Spike, az MPP vagy a Raybolt + esetleg valamilyen kis hatótávolságú légvédelmi rakéta.
Gondolom a távol-keleti emberek apró és vézna termete miatt olyan lenne nekik kézzel malacozni a 120mm-es egyesített hk. lőszert, mintha egy fehér ember lenne a 130mm vagy még inkább 140-152mm hk. ágyú töltőkezelője.
Érdekes, főleg az oroszok (Kobra) és az ukránok is csináltak ilyesmit (Kombat, Falarick), de látom Izraelnek is van hadrendben hasonló csőből indítható rakéta.
Nyugaton a korai kísérletek után (USA-Shillelagh, Franciao-ACRA) ez teljesen elhalt volna? Valószínű ott úgy gondolkoztak, ha van légierő/légifölény, akkor felesleges.
Azt írják róla, a tűzvezetőjéhez tartozik egy radar. Nem tudom ez vajon azért kell-e, hogy esetleg ködös/párás időben is fel tudja-e deríteni a célpontokat, vagy egyééb célokra, de ha az előbbi, akkor ez olyasmi, amit más nem tud.
Ezen kívül van neki lövegből indítható felülről támadó rakétája, ami szintén egyedi, nem is direkt észlelés a célpontról, elég ha egy dróntól vagy a gyalogságtól megkapják a célpont pozícóját és valami 8km-is indíthatják is a rakétát. Ezt sem olvastam még más HK-ál.
A lövege ugyanaz az L55-ös 120mm-es amit a Leo2-nél is csak 2-3 verzió használ.
A tömege - 55/60 tonna - sincs annyira elrugaszkodva, mint a Leo2/M1A2/Merkava 4 vagy Challanger 2 tankoknál.
Nem csak automata töltős, de elvileg szüksaég esetén akár két fő is üzemeltetheti, sőt, akár egy is elpucolhat vele, mert ha jól értettem a toronyból is vezethető lehet.
Tartom, hogy szakmailag ez lett volna a legjobb választás az MH-nak és itt kaphattuk volna meg a legnagyobb technológiai transzfert (lásdt törökök)
Iszlám állam propaganda. Ezt a páncélost épségben zsákmányolták, miután a kezelők egy találat után bepánikoltak és elmenekültek. (ennyire jó a morál ott...) Később a terroristák belepakoltak tonnányi robbanószert, és propagandacélból felrobbantották.
Amúgy igen, ez a lebutított exportváltozat. De még így is a Kornetet leszámítva mindennek ellenáll a páncélzata. (természetesen szemből)
A legiero durvan le lett szedalva a 3-asban, ami reszben ertheto, a 2-ben tul volt tapolva.
Tavaly volt idom osszemoddolni magamnak egy kicsit hibrid 14-es felallasos verziot, ahol minden komolyabb szereplot megtapoltam nehany milla + mp-vel, meg 50%+ IC-vel. Aztan korkoros vedelem a II. birodalom, Svajc, Luxemburg es a Monarchia konfoderaciojaval, meg a szovetseges skandinav es Holland allamokkal. Hat, szinte kor alapu jatek lett belole miutan kitort a hepaj, 9 honapot birtam belole lenyomni, kozben komplett hadseregcsoportokat kellett keresztul kasul atdobni szukseg szerint, olyan okok miat, mint britt partraszallas 25 hadosztallyal Hollandiaban ( Belgium semleges maradt ), majd amikor rendet raktam, akkor partraszalltak 50-el, kozben keleten millio katlan, koztuk olyan amiben bennragadt kb. 150 ho, majd eszrevettem, hogy Norvegiaban is lett hirtelen 20+ britt ho., kozben a Finneket kellett kihuzni a szarbol, a kezdeti 6 ho-bol lett vagy 40, aztan az olaszok kis hijan attortek az Alpokon, de meg idoben beerkeztek Finnorszagbol egyes csapatok, es sikerult Pupettelni a romanokat egy huszaros ejtoernyos tamadassal. :) 8 honapig amugy az ejtoernyosok voltak a legtobbet mozgatott csapatok, magam meglepodtem, hogy mennyire hasznosak voltak. Katlanoknal, vagy ha nehany napot kellett nyerni.
Aztan nem volt kapacitas folytatni. :)
A tengereken meg nagyon kellettek a csatahajok, a hordozok onmagukban nem voltak elegek, plane ha partraszallas ellen kellett vedekezni.
A negyessel ismerkedtel? En megneztem rola egy-ket videot, es bar ertekeltem benne nehany elemet, de amikor lattam, hogy egy tengeri csataban a komplett olasz flotta osszecsap a komplett franciaval, meg nehany szarazfoldi offenzivat, akkor ugy talaltam, hogy lehulyitettek a komplett jatekot, hogy a figyelemhianyos jatekosok time spanjebe is beleferjen.
Észak-Korea megítélése csak úgy lehetséges, ha az elmúlt évszázadok történelmét is ismerjük...
- XIII-XIV. század - Mongol uralom
- XIV. század - Kínai befolyás
- 1910 Japán megszállás
- és onnan váltakozva Szovjet - Kínai - USA háborúk...
Mégis mi várható, ha egy nép nyakát valaki mindig szorongatja. Nekünk ennél kevesebb is elég volt 1948 - 1956 során. (...mintha ma is lenne itt valami idegen náció?)
Az tisztán látható, hogy a feszített fegyverkezés romba döntheti egy ország gazdaságát. Halvány jelei nálunk is látszanak a nyakunkra tekert kötél szorításának, ha nem "lépünk egyszerrre..."
Izrael megítélése szintén vérmérséklet, pártállás, vallás kérdése. Hasonlatos folyamatok játszódnak le ott is...akinek egyszer a tk-re léptek az próbálja ezt még egyszer elkerülni...
Azért jó lenne "más" országok nyavajáiból tanulni amíg nem késő...vagy vegyünk több tankot mi is?
Inkább meg sem szólaltál volna te képmutató! Nyilván amikor izraeli katonák lőnek agyon kerekesszékes szerencsétleneket az rendben van. Amikor izraeli orvlövészek játszadoznak, hogy ki tud megölni több palesztin gyereket az rendben van. Amikor izrael féltonnás precíziós bombákat hajigál palesztin kórházakra az rendben van. Igaz? És még csodálkoztok, hogy azok a szerencsétlenek ellenállást próbálnak tanúsítani?
khmm.. Mr Kim arra IS játszik, ah kitörne a háború, elekzdené masszívan lőni amivel csak lehet Szöult, az iari központokat + WMD fegfyverek bevetését. Szereti a békét, na, akárcsak a palesztinok...
"Szegény" Dzsongun úgy van vele, mint én régen a stratégiai játékokban, hogy építettem egy k.rvanagy sereget, de kb 1-2 hónapig tudtam volna őket ellátni. Most mi legyen, megtámadjak valakit gyorsan, vagy jobb lenne disbandolni a 90%-át, mielőtt kivérzik az ország? Csak sajnos ő nem számítógépen játszik...
ezekből a harckocsikból a T-62, amelyiknek van egy minimális sansza (nem tudom, milyen szintre van korszerűsítve), a PT-76, T-63 vicc, 20 tonna alatti tömeggel, a T-54,55, 59 is esélytelen, 40 tonna alatt, 100mm-es löveggel, itt még a T-72 is komoly mészárlást rendezne...
Jó persze, tény sok lúd disznót győz :) Csak arra akartam kilyukadni, hogy még az elavult T-80U is olyan mészárlást rendezne az északiak sorai között, amit nézni is rossz lenne. Mellé még képzeld oda az 1500 K1-est is... A K2 szinte fölösleges.
Ez ellen mennyi kéne ?-s miből? még ha 10;1 arányban is vesszük ---emelni kéne a tétet!
A szárazföldi csapatok fő fegyverzetét 560 könnyű harckocsi (PT76, T-63 úszó harckocsik), 3500 közepes harckocsi (T54/55, T59 és T62), 2500 páncélozott szállító harcjármű (BTR gumikerekes változatai, Type M-1973, és kisebb mennyiségben BMP), 3500 tüzérségi löveg (három FROG-rendszer, 100170 mm-es tarackok), 4400 önjáró tüzérségi löveg (152 és 170 mm-es), 2500 sorozatvető (107, 122, 132 és 240 mm), 7500 aknavető, ismeretlen számú irányított páncéltörő rakétakomplexum, 1700 hátrasiklás nélküli löveg és 11 000 légvédelmi gépágyú (14,5 mm-es, 37 mm-es és 57 mm-es légvédelmi tüzérségi eszközök), valamint SA-7B
Ez, a dízel aggregátor nélkül öngyilkosság kategória. 3 óra a töltőn, nem túl bizalomgerjesztő + kellenek új, aggregátoros támogató járművek, amiket meg ugyan úgy el kell látni gázolajjal, szóval némi logisztikai rémálom is. Max rendőrségi feladatokra jó, bár itt is vannak komoly korlátai, ha a tüntetők nem mennek haza a töltési idő előtt.
> Ráadásul a -1 ember miatt elvileg kisebb lehet a torony, ami ugye tömegelőny.
Amikor baj van a tankkal terepen, a mínusz egy fő legénység helyére beültetett töltőgépet nem tudod megkérni, hogy figyelő szolgálatot lásson el / közben segítsen vissza cibálni a lejött lánctalpat drótkötéllen / tartsa a motorház fedelet, amíg te tekered a csőkulcsot, stb. Ne feledjük, hogy páncélosnál a legkisebb bizbasz is 10 kilókban mérhető, de inkább mázsás, tonnás tömegek vannak. Ott 3 helyett 4 ember a hazajutást jelentheti ottmaradás helyett.
Különösen, hogy a tankokban épp a töltőkezelő szokott lenni a nagy darab legény, mert ő áll, meg komoly karizmája is van a malacok pakolása miatt. A többi három, akiknek széken kuporogni kell, azokat általában a kicsi, 165 centis regruták közül választják, különben nem férnek be. Ha csak ők hárman vannak a lerobbanáskor, legfeljebb bámulni tudják azt a nagy böszme vasat.
> K2 esetén
Aztán ha kitörődik valami számháború a jó szomszédainkkal, akkor a világ szó szerint másik oldaláról, Koreából hogyan teleportál ide a pótalkatrész, szervizmérnök, félipari javító üzem, stb.? Felülnek a transszib expresszre, hátha átengedik őket a ruszkik?
Erről van szó. 5 másodperces töltési idő. Ez 12 lövés/perc elméleti tűzgyorsaság. Másfélszer gyorsabb mint a T-64/80 серия üzemmódja. És gyakorlatilag ugyanaz mint a Leclerc/K2/Tip.90 töltőgépe.
Az Abramsnál a löveg már tűzkész, addig a T-72-nél a töltőlánc még csak a hajtótöltetet küldi befelé. Majdnem 6 másodperc mire a töltőlánc visszahúzódik, aztán fél másodperc mire a kazettaemelő visszasüllyed, még fél másodperc mire a löveg kireteszelődik és célra áll.
Egy Abrams (...) töltő - kezelő micsoda "derék munkát" végez és közbe még beverheti a fejét is...Nem tud felkészülni a tank mozgására, amikor keresztül vergődik egy vízmosáson, mert be van zárva egy ablaktalan, füstös helyre.
Hát ezeket nem tudom honnan vetted, de kb. bullshit az egész.
1, nem veri be a fejét, mert van rajta sisak. Meg nincs is mibe bevernie.
2, videókon jól látni, van hova támaszkodnia a töltőnek. Másrészt az Abrams, és a többi nyugati típus felfüggesztése igen jó.
3, füstös? T-64/72/80/90, az a füstös. A nyugati gépeknél egyáltalán nincs semmiféle gáz visszaszivárgás.
Végül is akkor kijelenthetjük, hogy az Abrams jelen pillanatban a legjobb MBT. Kivéve, hogy abból fogyaszt a legtöbbet, ami a harc közben a legkevesebb - Üzemanyag!
Igen, sokaknak nem tetszik, de a tény az, hogy a világ legjobb harckocsija az Abrams, és hosszú-hosszú ideig az is fog maradni. Az egy dolog, hogy sokat fogyaszt. De nem annyira sokat, hogy belerokkanjon a sereg. Akkor mit szólsz az 50-es évek meghatározó nyugati típusaihoz? M-47, M-48, Centurion? Benzinmotorokat használtak, az első kettőnek durván 800(!!!) liter kellett 100 kilométerre, közúton. De a híres Centurion is megzabálta a 700-at. Az Abrams ehez képest beéri kb. 450-el.
A Leclerc sem sokkal gazdaságosabb a svéd tesztekből kiderült, hogy alig fogyaszt kevesebbet az Abramsnál.
Egyébként van-e az Abramsok közötti adat kapcsolat? Tudható-e az elelktronikai felszereltségéről több is?
Végül is akkor kijelenthetjük, hogy az Abrams jelen pillanatban a legjobb MBT. Kivéve, hogy abból fogyaszt a legtöbbet, ami a harc közben a legkevesebb - Üzemanyag!
Nem is magát a tankot kell támadni, hanem az üzemanyag utánpótlást! A tartálykocsik jó célpontok, nincs páncélozása és szép nagy tűzgömböt lehet belőle "készíteni"
Egyébként van-e az Abramsok közötti adat kapcsolat? Tudható-e az elelktronikai felszereltségéről több is? (Vigyázz az ellenség is olvassa:-)))))
"...meg ugye a töltőgép sosem fárad el, de ugyanakkor ott van a nagyobb karbantartásigény, meg is hibásodhat, és miatta drágább maga az egész gép..."
A "Humán töltőgép" karbantartás igénye a legnagyobb! Gyakrabban "hibásodik" meg. Költségesebb és nagyon nehéz "javítani"
Egy Abrams (...) töltő - kezelő micsoda "derék munkát" végez és közbe még beverheti a fejét is...Nem tud felkészülni a tank mozgására, amikor keresztül vergődik egy vízmosáson, mert be van zárva egy ablaktalan, füstös helyre.
Az igaz, hogy egy "vas" töltőgéppel nem lehet pihenő időben dumálni...
6-8 óra után biztos, hogy nem olyan gyors. Nem azt mondom, hogy jobb a humán töltő. Szerintem az előnyök és hátrányok kiegyenlítik egymást.
A 4 fős személyzet viszont határozottan előny, pl. karbantartásnál, vagy olyan dolgoknál is mint pl. ki fog őrködni pihenőidőben.
Az árakról konkrét dolgokat nem nagyon lehet mondani, az egész arra jó csak, hogy körülbelülre be lehessen lőni mennyire drága az egyik típus a másikhoz képest.
A K2 esetén még széles tér vana modernizációra, ahogy olvasom még sok terv isvan erre - pl. még eősebb ágyú.
Minek abba még erősebb ágyú??? Az észak koreaiak ellen gyakorlatilag még az a pár T-80U a gagyi exportlőszereivel is több mint elég lenne :)
Krdés, hogy az Abrams töltő akkor is ilyen gyors-e, ha előtte 6-8 órát lehúzott a tankban és mondjuk lőne krájuk.
A +1 ember sem előnyös.
Ráadásul a -1 ember miatt elvileg kisebb lehet a torony, ami ugye tömegelőny.
Mi a Leo2-ből az A7-et vesszük, ha jól tudom valami 10 millió euró körli áron, persze ne mtudjuk mit tartalmaz eza csomag, de aztsem, hogy a K2 csomag mit tartalmaz.
És hogyszámolták ki a K2 árát? Elosztották a program teljes költségét a legyártott tankokra?
Mivel viszonylag kis darabszámról van szó, ez indokolhatja a drágaságot. Te ahogy nő a darabszám, csökkenni fog a drabonkénti ár.
A K2 esetén még széles tér vana modernizációra, ahogy olvasom még sok terv isvan erre - pl. még eősebb ágyú.
A Leo2 viszont sok helyen olvastam, hogy már sok szempontból a határon van. Esetleg egy automata töltős 130mm-es ágyú még beleférne, de tudtommal nekünk nem iylen lesz.
SH-n volt mostanában erről egy kis eszmecsere, valaki betett egy grafikát ahol az árakat hasonlította össze. A legdrágább a K2 a japán típusokkal együtt, aztán a Leclerc, majd az Abrams és a Leopard-2. Aztán a Challenger-2 (bitang drága ahoz képest milyen elavult), Merkava-4, Armata, Arjun, ZTZ-99, T-90.
Én az automata töltőt nem tartom olyan nagy előnynek. Persze jó az extra tűzgyorsaság menetből, meg ugye a töltőgép sosem fárad el, de ugyanakkor ott van a nagyobb karbantartásigény, meg is hibásodhat, és miatta drágább maga az egész gép.
Abrams töltő, 8 másodperc elég neki úgy, hogy még a gyújtót is állítja.
Egy apró kiegészítés motor ügyben: mivel a Renault Truck Defense ( most már Arquus:)) tulaja a Volvo, hát a VBCI-ben is Volvo dízel van, a Jaguar-ban ( az AMX10, Sagaie, VAB HOT kiváltó típusa) dettó, mondjuk érdekes hogy 2020-ban kellne szállítani az első sorozatot és még nem dőlt el hol gyártsák, szóba került még Marokkó is:).
Hát én aztán nem vagyok elájulva a franciák hiperszuper modern technológiájuktól, meg az üzemeiktől.
Régen dolgoztam egy Gehl 5640 csúszókormányzású rakodóval (hétköznapi nyelven bobcat). Az még az igazi, amerikai Gehl volt. Az a gép mindent kibírt, semmi gond nem volt vele. Jelenleg egy Gehl 750-est hajtok, 2016-os gyártású, vagyis már az utáni, hogy a franciák (Manitou) felvásárolták a Gehl-t. Állandóan tönkremegy valami benne. Az összeszerelés minősége is hagy kívánnivalót maga után. Ennyit a franciákról... Mondjuk azért kíváncsi lennék, milyenek a Hitachi ZW-65/75/95 rakodói, amik átcimkézett francia Mecalac gépek. Olyat sem vennék az biztos...
- bezárták a Saint-Chamond-i gyárat ( ismerős név?:)) ahol a teknőt gyártották
-bezárták a Tarbes-i gyártósort ( torony) és a munkálatok egy részét kiadták alvállalkozóknak illetve nyitottak egy új szerelősort Roanne-ban, utóbbi megoldások minőségi romlást hoztak a toronyforgató berendezésnél és a stabilizátornál...
-a SAGEM-et átvette a Wartsila, de be is zárták a francia gyárukat
- az optikával is gondok akadtak, pld. a periszkópokat cseh és kínai gyártól vették, a cseh cuccal gondok voltak
És itt a hab a tortán , ezt idézni kell:
Les explications de la direction de Giat ne se sont guère avérées convaincantes : la direction générale pour l'armement (DGA) et l'armée de terre se montreraient trop tatillonnes et feraient subir au matériel des tests trop poussés. Les fuites d'huiles, à peine décelables, seraient imputables à des sous-traitants, de même que les imperfections constatées sur les viseurs et les épiscopes.
A Giat vezetőségének a magyarázatai egyáltalán nem bizonyultak meggyőzőnek: a fegyverzeti igazgatóság (DGA) és a szárazföldi hadsereg túlságosan aprólékosnak mutatkoztak és az anyagot nagyon erőltetett teszteknek vetették alá. Az olajfolyások, alig észlelhetők, az alvállalkozók számlájára írhatók, ugyanúgy mint a célzóberendezések és episzkópoknál észlelt hiányosságok.
A vége az lett hogy a sereg egyszerűen megtagadta az apró hiányosságokkal:) rendelkező hk-csik átvételét.
Linkben benne az AMX-10 botrány is, az sem semmi:), ezt a szárazföldiek anyagfőnöksége ( DGMAT) és a Giat b....a el közösen, 60 db. teknő szétszedése után jöttek rá hogy egyes elemek bontás után nem visszaszerelhetők, a Giat meg nem őrizte meg a 30 évvel azelőtt gyártott elemek doksiját, így 2 évig ott álltak szétbontva a teknők míg meglett a megoldás.
Így múlt ki egy évszázados hk gyártás 2007-ben, akkor gyártották az utolsó Leclerc-et. Figyelembe véve a legyártott mennyiséget és milyen gondok voltak a vége felé, utópia lett volna a számunkra...
Hogy érdemes-e? Akár igen akár nem, attól még lehet róla beszélni.
Az hogy valamit mennyire modern technológiával gyártanak annak mi köze ahhoz, hogy mennyire jó egy konstrukció? Nem igazán.
A Mercedes kocsiba Renault motor szerintem is eretnekseg, szentségtörés.
Igen.
De még ha az így van is, a műszaki paramétereken nem változtat. Ettől még ha gyenge a motorja, ami miatt többször bentragad a sárban, kimenteni meg nem tudják, ezért el kell hagyniuk, az nem jó.
"...Nem a szavakon lovagolok, de azért nem mindegy hogy mi mit jelent.."
Most már nem érdemes azon filozofálni, hogy megbízható volt-e vagy nem a Tigrincs a II.Vh-ban. Maradjunk annyiban, hogy nem volt szerencsés vele szembenézni.
A gondolatmenet a Leclerc kudarca kapcsán merült fel, hogy hiába a mai CAD-CNC gyártástechnológia. Külön-külön a rajzasztalon első rangú az elképzelés, de összeszerelve mégsem működik a "termék" elvárható minőségben.
A Francia gyár amely a Leclercet gyártotta a GIAT / NEXTER egy hiperszuper modern üzem. A "késztermék" mégsem lett sikeres. Mivel a Franciák nem akarták impotálni az Amerikai M1 Abrams vagy a Német Leopard 2 tipust, inkább meg akarták mutatni, hogy ők is tudnak MBT-t építeni. Ez lett belőle...
Most meg a Mercedes FRANCIA motort (is) épít be a személygépkocsikba. Micsoda eretnekség...:-) Ettől függetlenül a Leclerc elektronikai és ergonómiai kialakítása fejlettebb, mint a Leopard, de ez nem elég a sikerhez...
"Hiába megbízható egy harceszköz motorja, ha gyenge. Igazából ekkor lesz jó, mondjuk egy tank, ha minden tulajdonsága elér egy megfelelőnek tartott szintet. "
1 : 4 illetve 1 : 9 harkocsi harkocsi elleni vesztesegi aranyt jonak tartasz ?
Nem a szavakon lovagolok, de azért nem mindegy hogy mi mit jelent. A megbízhatóságról nem írtam.
Ha gyenge a motorja az sem jó tulajdonság. Ha sokat fogyaszt, az sem.
Hiába megbízható egy harceszköz motorja, ha gyenge. Igazából ekkor lesz jó, mondjuk egy tank, ha minden tulajdonsága elér egy megfelelőnek tartott szintet.
Bocsánat, igazad van, nem fogalmaztam jól. Arra gondoltam, hogy sokan azt hozzák fel, hogy az átlapolt futóműbe beleragad a sár, ezáltal kilép a lánctalpból. A másik meg hogy összefagy, és mozgásképtelen lesz a gép. Na ezek a mítoszok, egyik sem igaz.
A motor valóban gyenge volt, de ez nem ment a megbízhatóság rovására. Egyszerűen csak rohadt sokat zabált.
Tigris, akkor a Tiger I-rol beszelunk, Annak is a 2. valtozatarol, amibe mar az erosebb Maybach kerult 700 LE-vel.
Nos ez mar megbizhato motorral futott ( ha karban volt tartva ), talajnyomasa osszevetheto a T 34/85-evel, vagy a kesobbi Shermanokeval. Az atlapolt futogorgoknek a torzios felfuggesztessel volt egy olyan hozadekuk, hogy rendkivul jol tudta a sulyt elosztani a talajon, valojaban jobb terepjaro kepesseget eredmenyezett, mint pl. a kissebb talajnyomasu harckocsiknal. Ez akkor volt hatrany, ha pl. aknara futottak, vagy mas modon serult a futomu. Valamit valamiert.
Ezenkivul az Olvar felautomata valtonak koszonhetoen rendkivul agilis is volt, gyakorlatilag gyorsabb tudott lenni a T 34-nel, vagy a Shermannal is olyan korulmenyek kozott, ahol nem lehetett legfelso sebessegfokozatban full gazzal menni, vagyis mint ahogy harci korulmenyek kozott lenni szokott. Azonkivul a Tigrisek-nek lenyegesen tobb futott kilometer jutott, mint pl. a T-34-nek, innen is a magasabb karbantartasi igeny. A kilott T-34-esen ugye mar nem muszaly bugykolni, hogy fusson meg 100 km-ert.
Sokkal inkabb gond volt, hogy nem volt megfelelo es elegendo vontato kapacitas elvinni a serult gepeket idoben. Ez viszont nem a Tigris hibaja.
Meg valami a karbantartas igenyre. A karbantartas nagy resze harci serulesekre vonatkozott.
Te megad cáfolod ebben a hozzászólásodban saját magadat. Leírod hogy a legtöbb csak mítosz és semmi sem igaz belőle, aztán leírod hogy mi volt a baja a futóműnek. Tehát a futómű egy hibája.
A motorjáról mindenhol azt írják, hogy a tömegéhez képest gyenge volt. (szerintem egyikünk sem ment tigrissel, nem üzemeltetett egyet sem, úgyhogy a továbbiakban nem írom ki hogy írják)
Fajlagosan sokat fogyasztott.
Szerintem ha egy harceszköznek magas a karbantartásigénye, és azt nem tudják folyamatosan biztosítani, ami háborúban bizony előfordulhat, és a karbantartás hiánya visszaveti bármelyik tulajdonságát a gépnek, akkor az azért nem szerencsés.
Na meg aztán a svédek is kivonták mára, és más ország sem rendszeresítette, valamint a konstrukciót sem vette át senki. Hiába volt újszerű a koncepció, ha a gyakorlatban mégsem felelt meg igazán.
Neeeeeem, az nem a Wartsila hibája! Valami francia cég tervezte azt a motort, aztán a céget később felvásárolta a Wartsila.
Konkrétan egy helyen sem említik mik a bajok a Leclerc-el. Annyit lehet csak olvasni általában, hogy rendkívüli karbantartásigénye van, és sűrűn meghibásodik valami. Ha tippelni kellene, akkor szerintem a fő bűnös a motor és az erőátvitel. A szaúdiaknak szállított Leclercekről nem hallani, hogy annyira megbízhatatlanok lennének, de ezekben mémet MTU motor és Renk sebességváltó van.
Mint a Germánok annak idején a Tigris átlapolt futógörgő rendszerüket a lánctalpnál. Vagy az erőátviteli gyengeségeket, benzinmotor hibákat, vagy a Mercedes a gyenge, alulméretezett sebváltó csapágyakat stb.
Kb. egy sem igaz ebből, a legtöbb mítosz. Az átlapolt futóműval a baj az volt, ha futógörgőt kellett cserélni, az rettentő macerával járt. Az erőátvitel és a motor is rendesen tette a dolgát. Ha rendesen karban volt tartva, nem volt megbízhatatlan a Tigris. Otto Carius is megjegyezte, olyan, hogy csatában lerobbant volna a páncélos, egyszer sem fordult elő vele. A Tigris sokkal megbízhatóbb volt pl. a T-34-nél, vagy a Párducnál.
De ha arra vágysz, hogy minden áron statikus védekezést folytass, a harckocsit is szokás erre használni. A 2. vh utáni háborúkban bőven láthatsz, tökig beásott harckocsikat védelmi állásban.
"A forgó tornyos tankok viszont alapvetően mind támadó fegyverek - hiszen a bármely irányba történő ad hoc lövés képessége védekezésnél szükségtelen, mert az egy megtervezett tevékenység, ahol a lőállások és a lőirányok évekre előre ki vannak dolgozva, a saját hazája földjét és településeit minden sereg úgy ismeri, mint a tenyerét."
S mi a szent szart csinálsz, akkor amikor az ellen galád módon áttörte, vagy áttöréssel fenyegeti a te előre kidolgozott és megtervezett tankkönyvbe illő védelmi vonaladat? Lobogtatod a fehér zászlót vagy fogod és ellentámadsz ott ahol kell? Vagy esetleg fedezed a visszavonulást, egy új védelmi vonalra? De egyébként is ha nincs elég embered, eszközöd egy több száz km hosszú védelmi vonal kiépítésére, akkor nem marad más, mint a lokális statikus védekezés és ezek a pontok között meg a mozgó védekezés, sok-sok ellentámadással, meg minden irányba való lövöldözéssel, mert biza az ellen nem csak ott lesz, ahol annak szerinted lennie kéne. Azért az első világháború már régen volt, azóta kicsit gyorsabb és mobilabb lett minden.
Svédeknek is volt rendes harckocsija a Strv-103 mellett is.
S egyébként is hogy zársz le egy védekező háborút?
Érthetelen hogy a Leclerc AMX motorgondokkal küzd. Pedig a Finn "Wärtsilä" az egyik legjobb Diesel motor gyáró cég. Még a Németek is tőlük vesznek a tengerjáró hajóikhoz motorokat.
(...a MAN és a GE vagy a Caterpillar, Siemens mellett a Finnek is a felső kategóriában játszanak)
Inkább gondolom azt, hogy a Francik valamit elnéztek. Mint a Germánok annak idején a Tigris átlapolt futógörgő rendszerüket a lánctalpnál. Vagy az erőátviteli gyengeségeket, benzinmotor hibákat, vagy a Mercedes a gyenge, alulméretezett sebváltó csapágyakat stb.
A Tigris az ágyú kivételével nem volt valami üzembiztos.(...nem én mondom, még a Német fórumok is ezt írják)
És akkor a Leclerc a Német MTU motorral már jó lett az EAE-nek?
Van esetleg link vagy Német-Angol leírás a tesztekről és a hibákról? (keresem, keresem de lehet, hogy nem jó helyen...)
> Ezek közül messze, messze a legjobb az Abrams. Kb annyiba került volna mint a Leopard, talán még kicsit kevesebbe is, csak éppen az üzemanyaggal nem bírtuk volna, annyit fogyaszt.
Kérdés, hogy magyar Abrams vásárlás esetén az USA Nemzeti Gárda költség csökkentés miatt tárolásba helyezett Abrams-eit kaptuk volna meg, egyenesen az arizonai sivatagból leporolva - vagy gyártanak nekünk szép új Abrams-eket (olyanokat, mint az iraki vazallus seregnek, ahol a páncélzatban zömített urán helyett kátránypapír betét van, az elektronika ZX-81 szintre lebutítva és a wolfram ágyú lőszerről kiderül, hogy fröccsöntött műanyag)?
A zorbánék orosz bérencsége miatt bizonyára csak erősen lebutított Abrams-et kaphattunk volnaaz amcsiktól. A németek viszont jóban vannak a ruszkikkal, merkel mutti szibériai olajat akar venni, meg Lengyelo.-ot egy nap újra felosztani putyinnal. Emiatt vélhetően a magyar Leo-2 vásárlás is kevésbé lebutított terméket jelent.
Védekező harckocsi egy típus volt, a svéd Strv-103 torony nélküli. Annak az volt a lényege, hogy nagyon alacsony építésű volt és a saját tolólapjával beásta magát lesállásokba és mivel a normálisnál 70 centivel hosszabb csövű 105mm-es L7 ágyú fixen volt benne, 500m-rel messzebbre tudott lőni azonos cél behatás mellett. A rádiós háttal ült benne, hogy visszavonuláskor is nagyobb sebességgel vezethető legyen. (Csak arról feledkeztek el, hogy gázturbinás és előre-fölfelé pufog ki, így az infraképe az űrből is látszott, még akkor is, ha beálltak vele egy nagy fa alá álcázásnak...)
A forgó tornyos tankok viszont alapvetően mind támadó fegyverek - hiszen a bármely irányba történő ad hoc lövés képessége védekezésnél szükségtelen, mert az egy megtervezett tevékenység, ahol a lőállások és a lőirányok évekre előre ki vannak dolgozva, a saját hazája földjét és településeit minden sereg úgy ismeri, mint a tenyerét.
Mindkettőnél komoly megbízhatósági problémák voltak. A típus renkdívül karbantartásigényes, és könnyen meghibásodik. Ráadásul karbantartása sem egyszerű. Volt még valami hadgyakorlat is ahol egymás után döglöttek be.
A Francia ismertető szöveg sem említi az aktív védelmet. Illetve az alap GALIX rendszert és az utólag "felszerelhető" KBCM rendszert (Jelentsen ez a négy betű bármit is)
Azt azonban nem tudom megítélni, hogy műszakilag milyen szinten van, azokból a véleményekből, hogy "Szar"
Üzemeltetési, javítási vélemények nem nagyon lelhetők fel az interneten. Nem tudom a "jólértesültek" mire alapozzák a véleményüket?
Egyébként egy doktori értekezés van az alábbi linken - kell-e nekünk harckocsi és egyéb "finomságok" (...ha már volt, bocsi...)
Hát sajnos az a helyzet, hogy kb. 3 típus van ami szóba jöhetett volna.
1, Leopard-2
2, M1 Abrams
3, VT-4
Ezek közül messze, messze a legjobb az Abrams. Kb annyiba került volna mint a Leopard, talán még kicsit kevesebbe is, csak éppen az üzemanyaggal nem bírtuk volna, annyit fogyaszt. A VT-4 ára a leopard 2/3-a, szintén nagyon korszerű, bár páncélzat és tűzerő terén valamennyire elmarad.
A Leclerc jó, csak sokkal drágább, és mocskosul megbízhatatlan. Páncélzatban a Leopardtól elmarad, kb. mint a kínai VT-4. Nem igazán reklámozott tény, de fogyasztásban valahol félúton a Leopard ás az Abrams (!!!) között van. Hülye hyperbar motor... (amúgy csak szólok aktív védelme nincs!)
Miért lenne az? A védekezés nem arról szól, hogy tökig beásva várjuk az ellen újabb és újabb rohamát, amíg el nem fogy és békét kér. A védekező harcnak is része a (ellen)támadás.
A Leclerc személyzete 12 főből áll: 4 benne ül, a másik nyolc pedig szereli és ha kell, tolja... Valami agyament bonyolult motorja van, ún. turbo-compound, az olajsejkeknek sem is kellett, csak a Leo2 motorjával szerelve vették meg a típust.
Leo2 súlyos problémája viszont a pofátlanul magas alkatrész ár - a lengyelek sokat sírnak amiatt, hogy a németek a legkisebb alátét utángyártást sem tűrik az üzemeltető részéről.
És még mindig nem írta meg senki, hogy mire fogjuk használni? Egy MBT alapvetően támadó fegyver. Nem lett volna jobb valami ütős páncélvadászokat beszerezni? Mivel mi nem gyártunk tüzérségi lőszereket, mi lesz, ha elfogy a javadalmazott mennyiség? És hol a 2db. uzemanyag hordó a Leo faráról? :-)))
Visszaolvasva az előzményeket úgy érzem, hogy hasra estünk a Leopard-tól, pedig van még hasonló tudású "vas" a kínálatban.
Sokan felhördülnek, ha a Leclerc AMX - Leopardot hasonlítanánk össze. Sokan csak azért fikázzák, mert Francia. Pedig 1992-ben mutatták be és azóta is fejlesztették. Modul rendszerű páncélzata van. Jó minőségű tűzvezető rendszer. Aluminium ötvözetű lánctalp.Hidropneumatikus felfüggesztés. Aktív védelem. Automata töltőgép. A belső ergonómiai kialakítása még a Leo-nál is jobb.
Elektronikus adatátvitel a többi hk-központ között...stb.
Az kérdés, hogy miért mondták fel annak idején a Leo2-vel a közös fejlesztést. Most meg a Leo új változatát ismét együtt fogják fejleszteni a Francikkal. A Krauss-Maffei Wegmann közös vállatot alakított a Francia NEXTER holdinggal. Azért is érdekes a közösködés mert a Német KMW egy magán cég, míg a NEXTER állami tulajdonú!
Ja értem már. Az a reaktív páncélzat kazettája. Azér ék alakú, mert egy bizonyos szögben fejti ki legjobban a hatását. Így néz ki a keresztmetszete: http://i.imgur.com/0VeSNyO.png
Az első képen lévő lelógó "leffentyűk" eléggé "barkács" jellegűek.
Gumilemezek. További védelmet nyújtanak, mert elműködik rajtuk a kumulatív töltetek gyújtója.
A Leopard-2 esetén az ék alakú rész viszont rétegelt előtétpáncélzat. Működik kumulatív és űrméret alatti lövedékek ellen is.
Azért tisztellek benneteket, hogy van bátorságotok ebbe a "vasdobozba" beülni...
Jóval nagyobb mint az "aktív" páncélzat dobozai és a torony teste között hézag is van. Olyan, mintha egy régebbi toronyra utólag barkácsolták volna fel. Ez lenne az "ERA" rendszer?
Sajna azt a képet nem találom, ahol van egy keresztmetszeti rajz az ékszerű "vaslemezről" de az biztos, hogy nincs benne semmi "aktív"
Az első képen lévő lelógó "leffentyűk" eléggé "barkács" jellegűek.
A "Csorníj Orjol" úgy néz ki, ahogy ki kellene néznie egy torony páncélnak. (a rajzasztalon minden szép...)
A Leopard belsejéről meg a rászerelendő vasakról egy "rakétásnak" megvan a "-" véleménye. Ugyan úgy szivárog a hidraulika olaj (...azért nem annyira) és a vezetékek burkolata is tűzveszélyes, mérgező a füstje. Az a különbség, hogy az Iván madzaggal bandázsolja össze az elektromos vezetékeket...Eléggé kaotikus a kábelezés...
Ehhez képest egy 1959-es V-750-V légvédelmi rakéta vezetékezése megérne egy misét. (1959-ben Teflon "szerű" kábelezéssel szerelték) Amikor 1976-ban kinyitottuk a szerelőnyílásokat csak ámultunk-bámultunk, nem lifegett abban semmi kanóc...
(Elnézést, ez már egy kicsit fegyvernemi sovinizmus...)
Azért tisztellek benneteket, hogy van bátorságotok ebbe a "vasdobozba" beülni...
Az ékszerű valami a LEO 2A/(?) is vagy lengyel átépítésen is látható kiegészítő péncélzat a tornyon, gondolom. -de a LEO2A7-re is csak azt mondja a cég, hogy a torony RPG kategóriáig lesz védett minden irányból, de a felülről jövő támadásokról szemérmesen hallgat..
itt az első képen has jól látom a telefonon, épp egy ilyen kiegészítő, felszerelés előtt.
-Szendvicspancel (pl. T-64, Leo-2A4) ellen jobb a raketa
Ez így nem igaz. Nagyon nem. Pl. még az eredeti, leggyengébb M1 Abrams ellen sem ért semmit egyetlen szovjet páncéltörő rakéta sem szemből. Ugyanakkor 1000-1500m-en belül a 125mm-es űrméret alatti lövedékekkel jó eséllyel lehetett támadni. Leopard-2 ugyanez, bár annak kicsit erősebb volt a páncélzata (kb. +10%)
A szovet típusoknál is a kumulatív töltetek elleni védelem nagyobb volt mint a KE lőszerek elleni.
Sok MBT tornyára szerelnek különféle ékszerű "valamiket" Lásd, régebbi Leo2-es vagy a "T" sorozatok tornyai.
Hát most nem igazán tudom mire gondolsz. Rakj be egy-két képet!
Amúgy a felülről támadó rakétákkal kapcsolatban jók az észrevételeid. Egészen mostanáig lényegében ezek a rakéták voltak a harckocsik igazi ellenszerei. Viszont egyre jobban terjednek az aktív védelmi rendszerek, amik majdnem 100%-os eredményességgel tudják ezeket a rakétákat semlegesíteni, így ismét a páncélosok vannak előnyben.
A 80-as években már volt a Natoban "felülről támadó" fegyver, főként a szovjet harckocsik ellen (vagy már a 70-es években). Erre válaszul a T72M1-en plusz pancellemezeket helyeztek el a tornyon, homloklemezen.
Akkor mit kerestek pl 56ba a korvinközbe vagy Groznijjba?
Ne keverd. Nem egy ellenséges ország elleni támadó hadművelet volt, hanem "rendcsinálás".
Tudod miert ? Mert azokon gyorsabban, kenyelmesebben, kissebb erofeszitessel meg tudta tenni, mint az amelyik szart ra.
És milyen jó is az amikor az utak alá vannak aknázva, mennyivel könnyebb az ellenség mozgását felderíteni, nyomon követni ha csak az utakat használja... Mennyivel könnyebb védelmi vonalakat kiépíteni az utak mentén... Tényleg csak ennyi eszed van???!
A szovjeteknek nem az volt a lényeg, hogy a településeket megszállja, hanem, hogy minél előbb megsemmisítsék a NATO vezetési pontjait, ellátóbázisait, reptereit. Cseszheted a jó utaidat meg a városokat ha az ellenség már a hátadban van, és elvágott az utánpótlástól!
Mivel kevesebb volt beloluk, ezert fontos hogy gyorsan oda tudjanak erni ahol szukseg van rajuk.
Ja. Akkor vajon miért 48km/h az M-60 vagy a Chieftain max sebessége? Közben a T-64-é 65km/h...
Ezert gumibetetes a lanctalpuk is.
Lófaszt! A gumibetét arra jó, hogy forduláskor kevésbé rongálja meg az aszfaltot. Viszont ha sokat forgolódsz hamar búcsúzhatsz a gumibetétektől... Mit gondolsz miért nem szeretnek használni aszfalton gumihevederes munkagépeket?
Es a NATOnak soha nem volt szandeka felszabaditani az itteni orszagokat.
Felszabadítani nem. Megszállni? IGEN! Az Able Archer 83 hadgyakorlat pontosan erről szólt.
De tegyük fel, a lánctalpas technikát is az utakra találták ki... Akkor elmagyaráznád, hogy pl. a lostarmour.info-n miért szinte az összes fotó olyan járműveket ábrázol, amik az erdő, mező szélén vannak? Pedig ukrajnának is feljett úthálózata van ám! Na miért van ez szerinted, nagyokos?
Na akkor tegyuk itt helyre a dolgokat drága gaunt .
Az hogy mi a nehez vagy konnyu mindenhol viszonylagos.Itt is.Ezert a 65 tonnas NATO tank az itt eddigi legnehezebb 42 tonnashoz kepest nehez, a 42 tonnas meg közepes.Igy világos? Mondtam hogy nem feladatom a magyar katonai terminologia megreformalasa.Amugy meg kit erdekel hogy mostani orosz legmodernebb tank majdnem eleri az 50 evvel ezelotti USA MBT prototipus sulyat? De tényleg.
A brilliáns szovjet taktika.A megkerulés.Akkor mit kerestek pl 56ba a korvinközbe vagy Groznijjba? Nem tudod? Nem tartom a ruszkikat olyan nagy kapacitásnak, de annyira hulyének se ,hogy ha internacionalista segitséget akartak nyujtani a nyugat-europai elnyomott osztályoknak, ugy nem az Alpokat akarták megszállni. Kene tudni hogy melyik az a megszallo hadsereg, amelyik nem az ipari, kozlekedesi, kozigazgatasi kozpontokat akrja birtokolni hanem a lakatlan teruleteket. Ilyet mondjuk NYEuba az emlitetten kivul eleg nehez is talani.
A fejlett uthalozat pedig arra valo hogy gyorsan tudjal A tol B-ig elmozogni. Lasd pl a Romai hadsereget amelyik gyalog sokkal jobban el tudott mozogni arkon bokron mint a tankok , megis elso dolga volt utakat epiteni. Tudod miert ? Mert azokon gyorsabban, kenyelmesebben, kissebb erofeszitessel meg tudta tenni, mint az amelyik szart ra. Ez volt egy olyan adu a kezukbe amivel sokaig mindent vittek. Ez a szabaly a mai napig igy van. Aztan a NATO tankok nem is arra keszultek mint a szovjet tankhadosztalyok.Nagyon nem arra. Mivel kevesebb volt beloluk, ezert fontos hogy gyorsan oda tudjanak erni ahol szukseg van rajuk. Ehhez pedig kell a jo ut. Ezert gumibetetes a lanctalpuk is.A szovjet tankok az aszfalton csuszkalnak mint a taknyon. A tank terepjaro kepessege pedig nem arra van hogy te Az NDK-tol a Dunkirkig ig el tudj menni a szantason , mert akkor tobb tankot fogsz veszteni lerohadas miatt mint amennyit kilonek. Es a NATOnak soha nem volt szandeka felszabaditani az itteni orszagokat.Ehhez semmilyen felteteluk nem volt adott. Amirol beszelsz az csak a szovjetek arnyekra vetodese, bar annak elismerten meredek volt. Ennyit egyenlore nagytudasu experte baratom.
A miérteken lehet rugozni hogy miért, meg micsoda, de ha ha titkosították és még nem oldották fel, akkor titkos és kész, ennyi. Az más dolog hogy szerintem most is vannak a youtubeon titkosított videók, magyar is külföldi is, szerintem nem vonták felelősségre senkit aki feltette. Vagy különböző harci eszközök leírásai, kezelési utasításai szintén megtalálhatók a neten, én is töltöttem le ebből a topikbol elerve T-64 manualt. Ugyanígy tele vannak a videómegosztók szerzői jogvedett filmekkel, egyet egyet kiszűrnek, de töredékét, előbb utóbb azok is visszakerülnek. (Én nem a nyilvános feltöltést javasoltam)
Csak egy ötlet volt, bocs. De ha még mindig T minősítésű, akkor egy nyilvánosan olvasható fórumon "reklámozni" helyes? Félre ne értsd, én nem minősítelek téged. De amit én javasoltam az kb. ugyanaz, mintha levélben küldök neked 2db dvd-t, te ráirod és visszaküldöd, sőt sokkal jobb és egyszerűbb, neked is és annak is akit érdekelne. :) :) :) De ha nem nem. :) :) :)
Majd idővel megnézem a youtubon :) :) :)
Google drive-ra fel lehetne tölteni, aztán aki ír neked egy e-mailt hogy neki kellene, annak elküldöd a letöltő linkjét.Igy gyakorlatilag egy privát megosztás lenne, csak elektronikus módon, gyorsabban és könnyebben, neked is.
Ha valakit érdekel a Bazalt 87, vagy a Tranzit 85 gyakorlat felvétele digitalizálva nálam elérhető. Nem töltöm fel sehová, nem küldöm e-mailben. Ha kell valakinek eljön és megírom neki, vagy küld egy mikro SD kártyát, és megírom neki.
Az Armata kis szériában fog csak készülni (1-2 tucat). Lényegében csak propagandacéllal. Szóval olyan, mintha nem is lenne. Így egyedüli korszerű típusnak marad a T-90M. De abból sem sok. A többség a reménytelenül elavult T-72B3 lesz, + még egy maréknyi szintén elavult T-80BVM.
T-90MSz. A cigók most rendeltek több mint 400-at. (hát igen, az arjun végleg becsődölt :D )
Ennek a típusnak a még tovább fejlesztett változata a T-90M, állítólag a gyártása idén indul majd valamikor, az orosz hadsereg részére. Ez lesz az egyetlen korszerű típusuk.
Hát ha konkrétan az első, 1973-as T-72 változatra gondolsz (Ural), akkor igen is meg nem is. A páncéltest már akkor 80+105+20 volt, de a torony viszont homogén acél. (mivel az Tagili üzem mindig is a legelmaradottabbnak számított, nem tudták még a tornyot elkészíteni kompozit páncélzattal)
A T-64 már a kezdetektől kompozit páncéllal épült.
> A Challenger páncélzata nem lett feljavítva egyszer sem mióta szolgálatba lépett. Több mint 20 éve. Maga ez egész gép elavult, sok szempontból már a T-72B3 szintje alatt van.
Akkor miért nem Szaddám serege győzőtt 2003-ban?
> jelenleg nem létezik semmi ami képes lenne átütni
Miért is akarnák? Modern fegyverek, Javelin, BILL stb. felülről támadnak, ahol csak pár centi páncél van.
A Challenger páncélzata nem lett feljavítva egyszer sem mióta szolgálatba lépett. Több mint 20 éve. Maga ez egész gép elavult, sok szempontból már a T-72B3 szintje alatt van.
Az Oplot fel van szerelve a Duplet nevű reaktív páncélzattal, működéséből adódóan (többrétegű lineáris vágótöltet) jelenleg nem létezik semmi ami képes lenne átütni. Nyilván második-harmadik lövéssel már igen, de elsőre teljesen esélytelen. Bár tény, kb. ez az egyetlen pozitív tulajdonsága az Oplotnak.
> Egyedül a páncélzata gyengébb, amin nem lehet csodálkozni, az Oplot talán a legerősebb a világon ezen a téren.
Ezt megbeszélte már valaki a Challenger 2-vel? Az Oplot valami 46 metrikus tonna, aminél a nyugati böszme nagy tankok kb. 20 tonnával nehezebbek és fejlettebb anyagtechnológiát is használnak (brit Chobham, amcsi urán, német lyuggatott lemezek, kerámiák, kevlár, stb.)
Kezdjük az elején. 2011-ben a thai haderő megrendelt 49 ukrán Oplot harckocsit. Az ukrán fél a szerződést nem teljesítette időre, részben a saját hibájából, részben a majdani puccs miatt. 2015-ben a thai hadseregnek elege lett az ukránokból (addig kb. 5-10 Oplot készült el), így kiírtak egy pályázatot. Két típust hasonlítottak össze, a T-90MSz-t és a VT-4-et. Mindkettő tökéletesen megfelelt a követelményeknek, de a kínai típus olcsóbb volt, és pluszban a kínaiak egy karbantartóüzemet is létesítettek, ez eldöntötte a kérdést. 2016-ban megkötötték a szerződést, és 2017 végére meg is kapták a 28 harckocsit. Sikeresen szerepelt a csapatpróbákon, így még 2017-ben újabb 10-et rendeltek. A típussal annyira elégedettek, hogy újabb 14-et akarnak beszerezni.
Közben kínkeservesen az ukránok leszállították az Oplotokat is. Hivatalos összehasonlítás nem történt, de kiszivárgott információk szerint a kínai típus sokkal megbízhatóbb, fényévekkel az Oplot előtt jár elektronika terén, jóval mozgékonyabb, és sokkal jobb minőségben van összeszerelve. Egyedül a páncélzata gyengébb, amin nem lehet csodálkozni, az Oplot talán a legerősebb a világon ezen a téren.
Hogy miért nem tarol a VT-4? Mert annyira azért nem olcsó az sem. Csóró afrikai vagy dél amerikai országok nem engedhetik meg maguknak. A VT-4 nem teszkó gazdaságos típus. Inkább vesznek modernizált T-72-eseket, bármennyire elavultak is. Pakisztán viszont teszteli a típust.
Kínaiaknál kicsit más a helyzet... Ők exportra általában külön típusokat gyártanak. Pl. a VT-4 harckocsinak nincs a kínai hadseregben megfelelője. Nagyon jó gép, bár tény nem annyira mint pl. a saját ZTZ-99A. (szerintem ezt kellett volna venni, nem Leopardot. Olcsóbb és nem sokkal rosszabb. És szintén messze jobb mint bármi amit a románok vagy ukránok küldenének ellene, így is a térség legerősebb típusa lett volna)
Kínaiaknál van azért kivétel is. Pl. a saját ZTZ-96 alapján kifejlesztett VT-2, ami jobb mint az eredeti típus.
> Az oroszok szinte kizarolag lebutitott technikat adtak el a Nephadseregnek. 1-2 kivetel persze volt, pl. a KRUG legvedelmi raketak, azok nem lebutitottak voltak, hanem konkretan a szovjet hadrendbol kivont hasznalt fegyvereket adtak el uj arban.
Talán a MiG-19PM (1960) és a MiG-21F-13 (1962) vadászgépek voltak kivétel, amik csúcs dolgok voltak akkoriban, illetve a Mi-8 helikopter is elég korán eljutott az MN-hez (Nagy Tiszai Árvíz).
> Hogyan lehet egy haditechnikai terméket lebutítani úgy, hogy a vevő ilyen állapotban is megveszi a teljes árért, mintha top termék lenne?
Nem kapsz mást rövid határidőre az adott geopolitikai körülmények között.
Magyar MiG-29 gépekből pl. hiányzott a "szabad vadászat" mód a radar-üzemmód választások közül, ami az orosz saját rendszeresítésű gépekben megvolt.
Araboknak úgy adtak el szovjet MiG-23 vadászokat, hogy a 20 évvel korábbi MiG21-es negyed akkorka radarja volt benne - így a szárnya alá szobadísznek függesztett R-23/24 nagyrakétákat nem is tudta harcban alkalmazni, mert nem látott el a hatótávjukig...
Szaúdiaknak úgy adtak el E-3 AWACS gépeket az amcsik, hogy még a szerződésbe is beleírták nyíltan, hogy az elektronikája le van korlátozva és a cionista harci gépeket nem fogja látni.
Pakisztáni F-16 lezuhant gyakorló repülés közben, a függ. vezérsíkja széthasadt és láthatóvá vált benne egy a kompozitba gyárilag belesütött rejtett jeladó, amit a turbina burkolata és a külső borítás hőkülönbsége közé bekötött Peltier elem táplált - így csak begyújtás után volt aktív, süketszobába zárva mérve nem lehetett észlelni a kisugárzását. Ezzel az amcsik folyton tudták követni a paki gépeket repülés közben, valós időben és átadhatták az adatokat pl. a paki ősellenség és a "világ legnagyob demokráciája" Indiának.
Grúzok könnyű lérak hordozó terepjárói (tudjukki import) hirtelen nem működtek az orosz háború során, pedig infra-fejes és aktív radaros (!) rakéták is voltak rajta. Hátrahagyták őket zsákmánynak. Ezzel szemben a Buk-juk eredményes volt, muszka Tu22M-et szedett le.
Amelyik fegyvert nem magad gyártod 100% abban nem bízhatsz meg, ezt minden országnak tudnia kell.
Az oroszok szinte kizarolag lebutitott technikat adtak el a Nephadseregnek.
1-2 kivetel persze volt, pl. a KRUG legvedelmi raketak, azok nem lebutitottak voltak, hanem konkretan a szovjet hadrendbol kivont hasznalt fegyvereket adtak el uj arban.
Harckocsik teren pl. sem T-64, sem T-80 nem kerulhetett ide, csak T-72.
A Nephadsereg eredeti, 1948-ban kezdodo fejlesztesekor is szinte csak a II. vilaghaboruban megmaradt, hasznalt felszerelest vasarolhatott az orszag, termeszetesen uj aron. Pl. T-34/85-ket, mikozben mar boven gyartottak a T-54-eseket.
Nem kell aggódni, nem lesznek lebutítva. És nem kell aggódni az "orosz kémkedés" miatt sem, felejtsük már el ezt a primitív ostobaságot, amit az idióta atlantista elit terjeszt.
Lebutítani általában a védelmet és a tűzerőt lehet. Páncélzat terén jó példa mondjuk az iraki Abrams, vagy a régi T-72-esek. Az Abrams páncélzatát nagyon könnyen meg lehet változtatni, egyszerűen felvágják a torony tetejét és kicserélik a "betéteket". Butítás esetén egyszerűbb, kevésbé hatékony páncélzatot kap, ezért ment át rajta szemből a Kornet. A T-72-nél meg ha jól tudom a tömörített homokot hagyták ki belőle, de ezt csak az araboknak szállított példányokkal csinálták meg.
Tűzerőt meg még egyszerűbben le lehet butítani, régebbi, elavult lőszerek eladásával. Monjduk ebben szinte biztos vagyok, hogy nem kapjuk meg a korszerű DM63-ast, de teljesen mindegy, mert a régebbi lőszer is bőven elég lesz a román TR-85-ösök és az ukrán T-64-esek ellen.
Egy előzetes kommentben valaki azt feltételezte a Krauss Maffei Wegmann esetleg lebutított Leopardokat fog Magyarországnak eladni, mert attól tart, hogy Putyin Armatáiban is megjelenik a fejlesztésük
Értsd, Magyarország nagyon fertőzött az Orosz hírszerzés által
Egy kérdés merült fel:
Hogyan lehet egy haditechnikai terméket lebutítani úgy, hogy a vevő ilyen állapotban is megveszi a teljes árért, mintha top termék lenne?
Cikis lenne, ha egy Putyin-Orbán munkaebéden Iván azt súgná a szeretett vezérünknek,
na ezzel sem juttok el a Don kanyarig! Ez egy buta vas
Cikis lenne az Orosz hírszerzésnek - ha nálunk tudná meg - hogy a legújabb Leo-ban fénykard van löveg helyett.
A lebutítás egyből kiderülne, ha a löveg stabilizátor bugyután stabilizálna vagy a rádió a saroknál távolabb már nem lenne hallható vagy kispórolnák a páncéllemezből, láncttalpakból az ötvöző anyagokat vagy a tűzvezető számítógép nem találná el a célt.
A szofveres butítás az elektronikai rendszereknél elképzelhető, de ott is kilóghat a lóláb. De majd egy Indiai programozó ír egy jobb rendszer programot és a Magyar Leo megeszi reggelire az Abramsot is
A topik temaja NEM EN VAGYOK! Ha ezt hianyos szokincsed miatt nem tudod megerteni, vagy megemeszteni, akkor kerj szükebb környezetedben segitseget, de NE VELEM FOGLALKOZZ ALLANDOAN, mert meg gutaütest kapsz ... es akkor ki kezeli a kotrógépet?
Látom nem érted miről van szó :) Van egy "sok" ésszel megáldott "szakértőnk" itt, aki szerint a páncélos hadviselésnek vége, mert az egyszerű katona számára is gyerekjáték a "mozdíthatatlan kolosszusok" elpusztítása.
Lehet itt mindenfelere hivatkozni ... esetleg elegedetlenkedni ... a 202x-es evek arrol (is) szolnak, hogy a biztonsagos tavolsagbol (standoff) inditott pct. raketak nagysagrendekkel kedvezöbb tulajdonsagokkal kepesek leküzdeni a nehez pancelozott jarmüveket, oszlopokat, ... mint barmilyen mas technologia. A "szallito" jarmüvek (akar elavult fighterek) feladata ilyen raketak inditgatasa lesz (gond eseten). Az ellen pedig csak nez majd ki tanacstalanul a fejeböl ... ha nem keszül fel ra idejeben ... (es akkor a "swarm" modszerrel törtenö tamadasrol/elharitasrol meg szo sem esett).
> manapsag (modern) ATGM-ekkel ~6-8 km tavolsagbol lehet tamadni (az eltolodas a ~8-rol a 16 km iranyaba, akar NLOS modusban eppen ezen evekben törtenik)
Ilyen drága eszközöket (4km felett nagyon fejlett, éjjel-nappali elektro-optikai célzó berendezések, drón és légierős ROVER adatkapcsolat kellenek) csak jól kiképzett és rendszeresen gyakorló hivatásos katonák tudnak eredményesen kezelni.
Ők viszont nem fognak tök védtelen "technical" pick-uppal, meg quad-ról, meg tacsankáról harcolni, mert ismerik a saját értéküket. Elvárás lesz részükről a páncélozott és fejlett álcázással, aktív-passzív önvédelmekkel ellátott hordozó.
Igen. Egyes "szakértők" szerint a mozdíthatatlan kolosszusok egyedül vánszorognak a halálba... :D akarom mondani csatába, tüzérségi, gyalogsági, légi, vagy bármiféle támogatás nélkül. Így természetesen fogyóeszközök!
A kazettás lőszereket (kazettás vagy fürtös bombák és tüzérségi lövedékek) a második világháború tömeges támadásainak kivédésére kezdték kifejleszteni, alapvetően az ellenséges élőerő és harcjárművek gyülekezési, felvonulási körzetei ellen. A fegyver területcélpontok ellen alkalmazható, a fő bombatestbe helyezett kisebb résztölteteknek a célpont feletti kioldása révén.
Nem egeszen. MBT-ket (illetve azok kiserö jarmüveit, a kiserök oszlopait) manapsag (modern) ATGM-ekkel ~6-8 km tavolsagbol lehet tamadni (az eltolodas a ~8-rol a 16 km iranyaba, akar NLOS modusban eppen ezen evekben törtenik). Azonkivül lehet öket helikopterröl, vagy fighterekröl is inditani (akkor a "standoff" hatotav >15-20 km). Tovabba hk.-kat le lehet küzdeni fürtös bombakkal, JDAM-ekkel, esetleg pl. PzH2000-böl inditott intelligens lövedekekkel (https://www.gd-ots.com/munitions/artillery/155mm-smart/), vagy precizios lövedekekkel ... a 202x-es evekben meg aknavetökböl inditott intelligens lövedekekkel is (ugyanis egy atlagtank meg invazio eseteben is altalaban az idö >90%-ban acsorog) ... esetleg nagyobb "meretü" raketak inditasaval ...
Marpedig harcba inditott, mondjuk ~20-25 Leo2-vel (nehanynak azert csak kellene tartalekban is maradnia) nem lehet egy nagysagrenddel nagyobb egyseget megtamadni, vagy ellenallni (ill. nem illik). A lehetösegek "tarhazat", a pct. fegyverek sokfeleseget kiaknazva viszont igen. A begyakorlott hasznalathoz pedig nem kellenek Dugovics Tituszok ... egy NATO tag elvarhatja, hogy 1-2 napon belül segitseget kapjon ... (felteve, hogy olyan eszköztarral rendelkezik, hogy adott esetben ö is segitseget tud nyujtani a szomszedainak). (Ha pedig a katonái adott esetben nem hajlandoak kemenyen harcolni ... akkor valojaban nem nagyon szamit, hogy milyen fegyverekkel vannak felszerelve).
> Egy több millió "pénz" értékű tankot egy tizedannyiba kerülő rakétával kivonni a forgalomból - nagy hátrányt okozhat a Magyar Leopardokak is. Egy Javelin indítható egy Toyota furgon platójáról is és oda van a "vascica"
Ennek csak annyi előfeltétele van, hogy meg kéne győzni a furgonos ATGM-ek feltehetően nem önkéntes és kevéssé lelkes kezelőit arról, hogy érdemes elkerülhetetlenül hősi halált halniuk - ahelyett, hogy átsétálnának az ellenséghez és beülnének a hadifogoly táborba. A csupasz ATGM csapatok túlélési esélye ugyanis egy komolyan vehető háborúban abszolút nulla - legfeljebb az a kérdés, hogy hány tankot visznek magukkal, hogy szolgájuk legyen a túlvilágon? 1973-as háborúban az egyiptomi ATGM / RPG-7 helikopteres kirakású kommandók eredményesek voltak a tankok ellen, de egy se tért vissza, mert a cionista légierő megsemmisítette őket.
Mármost a mai világban nem túl sok kamikaze és Dugovics Titusz jelöltet látok felsorakozni a fejlettebb országokban - az ilyesmi már csak pl. Iránban vagy az ISIS-nél dívik, ahol nagy a mártír (fedajín) kultusz.
Ezzel szemben egy modern, komoly súlyú tankban a személyzetnek van túlélési esélye, találat esetén általában megússzák max. sebesüléssel (kazamata páncélzat, lefúvó nyílásos lőszertárolók, automata oltórendszerek, sokrétegű páncélzat) - a csapatlégvédelem és légierő pedig felülről is oltalmazza őket, mivel a tankok túl drágák ahhoz, hogy ne vigyázzanak rájuk. Ha kilőnek alóluk egy tankot, harci tapasztalatokkal gazdagodva átülnek egy másikba és ügyesebben harcolnak tovább.
Nyilván Leo2 hk. személyzet hirdetésre sokkal könnyebb szerződéseseket toborozni, mint csupasz pickup-pal csapatós feláldozható egységekbe.
csak példa volt hogy már létezik ilyen is.....majd kitalálnak megint valami ujat-régit:-)) mondjuk elaknasitják egy rakátával kilött hordozobol (mint egy mini kazettás bomba) az egész HK környékét...aztán lehet mozdulni.....föleg ha nincs löpozicioban..
Mar lattam olyan izraeli drone-t, emelyet "droton" lehet "felereszteni" egy jeepröl ... es ott lebeg(het) egesz nap (olyan 50-100 meter magassagban ... az energiat tartosan a droton keresztül kapja).
Hk.-ra vagy esetleg egy "Puma"-ra szerelve a feladata az lehetne, hogy pl. egy (legyen körkörös) infra erzekelövel idöben erzekelje a (relativ tavolrol) inditott ATGM-t. Akkor van/lenne nehany mp-e a reakciora es a jarmüben az elektronika pl. egy komolyabb gepagyut megfelelöen vezenyelni tudna (pl. KETF-municio) ... (egy ilyen rendszer akar több hk.-t is vedhetne).
"khmm gondolom sörétes megoldáshoz közel kell jönni"
Szerintem ez ugy a leglogikusabb, ha nem szo szerinti soretre gondolunk, hanem ilyesmikre:
-iranyitatlan raketabol tobbet lonek ki, az elso robbanofeje iranyitott repeszhatasu (hasonlo, mint a claymore vagy a mon-50), a cel elott (pl. arena eseten 30 m-re) felrobban, es egy suru repeszfelhovel beboritja a harcskocsit, leborotvalva rola mindent, ami pancelzatlan (a radarok komoly pancel nelkuliek, hiszen mukodesukbol adodoan legfeljebb kevlar lehet elottuk).
-iranyitott panceltoro raketa eseten egy mini iranyitatlan raketat kilo maga ele, ami az elozo pontbelire hasonlit
khmm gondolom sörétes megoldáshoz közel kell jönni, nem véletlenül nem lövünk a 10-es kaliberű söréttel 300 méterre... De ép azon agyaltam mam a tóparton heverve, mi lesz a következő lépés? A harckocsikat kímélő "elhárító drónok"? :)
A 25mm-es Bushmaster M919 APFSDS-T elvileg 3km-ről átüt 100mm-t.
Azért az egy kicsit túlzás... 1000m-ről tud olyan 75-80mm függőleges páncélt, 2000-ről kb. 60-62mm-t.
Az aktív védelmi rendszek szvsz valami "sörtétes" megoldással kiiktathatók.
Igen, rendkívül érdekes téma ez. Szerintem most kezdődik egyfajta "verseny" az AVR és a rakéták között, bár jelenleg elég durván az AVR vezet. De ez könnyen meg is változhat a jövőben.
Puma helyett inkább a Lynx KF41 lenne az optimális Bushmaster 50mm-es ágyúval
Ja, az sem rossz, bár én nem hallottam róla mennyibe kerülne. Van valami infód az áráról?
Gerilla hadviselést azután csinálsz, hogy a hagyományos hadserged elbukik. Ez csak tartalék megoldás lehet, amire fel kel lkészülni, de ha elhet nem kellene megadn iaz ellenek a lehetőséget, hogy megszállja az országot, vagy annak egy jelentős részét.
Én azért mondtam ezt, mert ugye van az a terv, hogy a honvédség venne 200db gyalogsági harcjárművet. A legutolsó ami nekünk hiányzik a Puma. Embertelenül drága. Modernizált BMP-2 jobb lenne. Tény, páncélzata gyenge. De gyors, és modern lőszerekkel tűzereje is bőven megfelelő. A finnek az utóbbi időkben megszabadultak szinte minden szovjet/orosz technikától, a BMP-2 azon kevés eszközök egyike amik megúszták a purgálást, sőt, komoly modernizációt kapott. Azért ez elmond valamit a BMP-ről.
BMP-2 jó masina. Én biztosan a csehektől kivonásra kerülő BMP-ket vásárolnám meg, finn szintre modernizálva, és az általad is említett nyugati lőszerrel felszerelve. Puma nekünk fölöslegesen drága.
És ez tökéletesen bemutatja azt a részt is, amit a BTR ágyújával ütöttek át!
*érdekesen fogalmaznak benne. "they are your standard pinko commie swine. Strafe those atheistic degenerates". És mekkorát fordult azóta nyugaton a világ!
A látszat csal. A szovjet típusok anyagminőségben és összeszerelés minőségében a világ legjobbjai közé tartoztak a hidegháború során. A 80-as évekig messze az amerikaiak előtt jártak! A késői gyártású M-60A3 változatokig az amerikai páncél túl lágy és zárványos volt, kifejezetten rossz minőségű. Egy arab-izraeli háború kellett hozzá (1973), hogy sügősen kezdjenek el dolgozni az anyagminőség javításán.
Mostr nincs előttem a lementett anyag.. Bmp-2 gépágyújához tervezet nyugati lőszer (AFPSDS) kb 1000 m/s kezdősebesség: ötvenvakaháyn milliméter RHA ezer méterrről 60 fokos szögben.
Rheinmetall 30*175 mm sabot 1400 m /sec 53 mm 100 méteren 60 fokon..
ez meg nem tudom mennyire pontos, csak lementettem valamikor:
Amiért a páncéltörő rakéták mellett tettem le a voksomat az az, hogy ott nincs akkora technikai, technológiai lemaradás. Egy több millió "pénz" értékű tankot egy tizedannyiba kerülő rakétával kivonni a forgalomból - nagy hátrányt okozhat a Magyar Leopardokak is. Egy Javelin indítható egy Toyota furgon platójáról is és oda van a "vascica"
+1.
Az orszag önallo vedelmi kepessege szempontjabol nagyon nem mindegy, hogy a meglevö ~30-40 (modern) hk.-t esetleg többszaz "ellenseges" hk.-val allitod frontalisan szembe (a szimmetrikus, összfegyvernemi ... hadviseles elve alapjan) ... vagy (itt most az orszag elharito ÖSSZ-kepessegeröl van szo) "gerilla" modon (asszimetrikus hadviseles) kikepzett, többezer különbözö modern ATGM-mel felszerelt többszaz panceltörö rajjal rendelkezel, amely frontalisan ugyan nem kepesek elharitani egy tuleröben levö ellent ... viszont nehany nap alatt "ledaralhatjak" a hk-kat is, meg az ellato jarmüveket/konvojokat is.
A hozzászólásaimból látszik, hogy nem voltam "tankos" aktív koromban. (Légvédelmi rakétás MN 3011) De valamiért vonzanak ezek a "vasak"
Szakmámból adódóan ezen belül inkább a gépészeti megoldások, technológiai fejlesztés ami érdekel. Elszomorít például, ha egy technikán a hegesztési varrat arról árulkodik, hogy aki készítette, lesz@rja amit csinált.
Persze a szükség nagy úr. Más amikor a frontvonal a kerítés túloldalán van és a páncéllemez tele van zárványokkal. Akkor nem a szépség az elsődleges.
Direkt kinagyítottam egy-két mai MBT fotóját. Megnéztem a motorblokkok öntvényeit és megvan a véleményem a mai gyártókról is.
Visszatérve az Olasz Centauro B-1 vagy a Svéd Stridsvagn gépekhez jól látszik a gépi hegesztés vagy az automata szegecselés minősége.
Egy páncéltörő lövedék egy vacak, zárványos hegesztést röhögve elrepeszti, míg a jó minőségű varraton a kezelők élete függhet.
Nem megbántani akarom az Orosz technika "barátait" de mintha még a mai napig is a mennyiségi és nem a minőségi koncepció mentén szerveznék a gyártást. (...nem hiszem, hogy ez csak a pénz hiánya)
Amiért a páncéltörő rakéták mellett tettem le a voksomat az az, hogy ott nincs akkora technikai, technológiai lemaradás. Egy több millió "pénz" értékű tankot egy tizedannyiba kerülő rakétával kivonni a forgalomból - nagy hátrányt okozhat a Magyar Leopardokak is. Egy Javelin indítható egy Toyota furgon platójáról is és oda van a "vascica"
A kard és a pajzs örök fejlődésben van. Mikor az egyik, mikor a másik jár előrébb, de olyan, hogy az egyik a kukába kerül az max ideiglenes állapot lehet.
Az aktív védelmi rendszerek egyre inkább elterjedőben vannak. Nem a harckocsiknak, hanem a páncéltörő rakétáknak a kora ér véget hamarosan. Így a "mozdíthatatlan kolosszusok" :) ellen marad a jó öreg KE lőszer... ami ellen meg egy dologgal lehet igazán védekezni. Páncélzattal. Jó vastag páncélzattal.
"A mostani csatákat meg már rég nem az orosz sztyeppén vivják , hanem beépitett területeken , kisebb nagyobb településeken."
Akkor a legjobb választás lett volna a Leo-k helyett valami könnyebb, gyorsabb HK-vadász 35-40 tonnáig. Esetleg kerekes Centauro B1-2.
Bár a Centauróért többször leszóltak, de a gyorsasága és a tűzereje talán kompenzálja a lánctalp hiányát (...és az Olaszfóbiát) mert ami Olasz az csak rossz lehet, mint a Kínai esernyő...
Úgy néz ki, hogy az MBT túlélése a felderítésen, gyorsaságon és az elektronikai fejlettségen, tűzvezetésen fog múlni, nem pedig a homlokpáncél vastagságán...
Esetleg egy kerekes alvázú függőleges indítású páncéltörő rakétákkal, vagy "okos" aknavetővel rendelkező "járgány"
Egy Maljutka:-) Javelin, spike stb. szerű rakéta hordozó ami szembe tudna szálni a nagy "vasakkal"
Elvégre egy Leo legyártása nagyon komoly ipari hátteret kíván, mig pl. egy Boxerhez nagyságrendekkel kevesebb is elég.
Ez a T-72 teknő oldala egy marha megtévesztő dolog. Átvitte az oldalát ez tény. Nade hol? Legalul a felfüggesztésnél van egy keskeny rész, aminek 20mm a vastagsága. Ezt ütötte át. Az oldalpáncél nagy része 80mm vastag, ezt a büdös életbe nem viszi át a BTR ágyúja. Sőt, hacsak nem közvetlenül merőlegesen repül rá, az A-10-é sem.
Olvasd el figyelmesen a példáimat. A Panzer IV több mint 20 tonnával könnyebb mint a Párduc. Érdekes módon mégis nehéz harckocsinak volt itthon megjelölve...
Aztán a kb. 50 tonnás T-90M akkor mi? A hozzá képest kevesebb mint 5 tonnával nehezebb eredeti Abrams meg micsoda?
És hogy mit keres itt a hidegháborús szovjet taktika? Elképesztően tudatlan vagy, így elmondom. Szóval mit is kell csinálni a lakott területekkel? Megkerülni! Azt pedig leginkább árkon-bokron keresztül lehet. Cseszheted a fejlett úthálózatodat!
Amúgy azért csak szólok, voltak bizony tervek ott is VSz lerohanására... Ilyen volt az Able archer 83 is.
Valszeg, ez a kívánalom, csak a frontpáncélra vonatkozik, alapesetben. De ha jól tudom, a Puma IFV, teljes kiegészítő páncélzattal pl oldalról is tudja ezt. A körkörös védelemet 30mm ellen, ez is így tudhatná.
> requirement is for the vehicles to withstand the equivalent of 30-millimeter autocannon fire
T-72 teknő oldalát 400 méterről átvitte a BTR-80A 30 milis ágyúja... Ha pedig a 30mm-be beleértjük az A10-est is, akkor azt a tankot nem kigördítik a gyárból, hanem pezsgősüveg nekicsapása után vízre bocsátják mint csatahajót...
Az ADATS légvédelmi rakéta, a ferde vetőcsövek szabadon kint vannak, így a rakéti akár kézifegyverrel sebezhetők és a védett újratöltés sincs megoldva. Egy rakétás tanknak a Tor-hoz hasonlóan a toronyban, páncél mögött rejtve-védve kellene hordoznia a tűzkész és a javadalmazott rakétáit is, így csak függőleges indító cellák képzelhetők el. Tulajdonképpen egy mini-AEGIS lenne.
Igen, gondolom. Mert te gondolod hogy a derék szovjetek , képesek lettek volna NY EU uthálozatát maradéktalanul( számottevo mértékben) hazavágni? Mivel? És ha igen, akkor még mindig el tudnak menni valamennyit terepen. Olyankor megno az UZAfelhasználás, felugrik a karbantartási oraszám, a potalkatrész igény . De és a szovjetek amugy min kivántak közlekedni? Nekik nem kell ut? De azt is gondolom hogy amig nincs háboru, addig is kell egy nehéz 60-70t Hk val mozogni, jönni menni. Gyakorlat, efféle. Nemde? Meglátásom szerint itt erre nincsenek berendezve.
És abban a (szerencsére elmaradt) szovjet invázióban Nyugat-Európa közlekedési infrastruktúrája sértetlen maradt volna? Nem kellett volna lemenni a tankoknak a jól kiépített utakról?
Nem szeletelek fingot mas forumokon se , nemhogy kulfoldieken de ha nem irok ide, azt hinnéd hogy igazad van. Azert irom hogy nehéz mert meg közepesen n e h é z felfogással is belathato hogy valami ami 20-30tonnával nehezebb a 40 tonnánál az egy nehéz valami ahhoz képest. Érted? Hogy mi hiányzik a magyar nyelvbol azt pedig nem kuldetésem piszkálni.
És amugy kit érdekel a hidegháborus szovjet taktika? Talán arrol beszéltem? Mondom NYEu MEGVÉDÉSE, nem LEROHANÁSA. Érted? A NATO megvédeni akarta NY EU-t nem lerohanni a ruszkikat. Abba pedig bele volt kalkulálva a fejlett uthálozat , utak ,hidak, átereszek. Amik elbirják ezeket a tonnákat. Itt meg nincsen. Ne legyen igazam, de boritékolhato még néhány meglepetés az ujdonat Leo 2 frontjan.
Általában alapharckocsinak szokták magyarítani, a II.VH-s könnyű-közepes-nehéz felosztás nem igazán értelmezhető úgy, hogy nem is nagyon gyártanak könnyű harckocsit, és a legtöbb hadsereg 1 típust használ minden szerepben, vagy legalábbis egy méretkategóriát.
Előkerestem a decemberi limket, ennélazért kicsit több lenne:
he Armys solution is a new program called Mobile Protected Firepower (MPF) that will purchase 504 light armored vehicles armed with big guns. MPF will be in the 30-ton class, carry a 105- or 120-millimeter gun, and will fit two at a time into C-17 Globemaster III transports. The level of armor protection is classified but a likely requirement is for the vehicles to withstand the equivalent of 30-millimeter autocannon fire.
Nem velem vitatkozol, hanem a tényekkel. Menj fel bármelyik külföldi fórumra ezzel a nehéz harckocsi dologgal, és körbe fognak röhögni. De ez a te szégyened, nem az enyém.
A helyes szakkifejezéssel meg a magyar nyelv adós.
Bizony hogy nehéz HK mert a T-55 -72 35-40 tonnájához képest 50% val nehezebb.
Ja. Itthon a Panzer IV is nehézharckocsinak volt kategorizálva a II.vh alatt a 23 tonnájával. A Párduc a 46 tonnával közepes volt a németek szerint. Az ISz-2 szintén 46 tonna, az meg nehéz. A 42 tonnás M-26 Pershing nehéz harckocsinak indult, aztán mire szolgálatba került közepes lett...
Látható, hogy fogalmad nincs róla, mi alapján kategorizáljuk a harckocsikat. De még a harckocsik tömegét is rosszul tudod. Amúgy külön vicces lenne összehasonlítani az 50 tonna körüli T-90M-et, az eredeti 54 tonnás M1-el....
NY Europa megvédése sose igényelte az uttalan utakon, erdon mezon, tökön paszulyon átgázolo tankcsordát.
Akkor talán kezdj el egy kicsit utánanézni a dolgoknak, rettentesen tudatlan vagy! Kezdésnek talán jöhet a szovjet hidegháborús taktika... (mit is kell csinálni a lakott területekkel?)
Aha. Azt nálunk miota hivjuk " Fö Csata Tank"nak? .Pont ugyanugy sehogy ahogy az assault riflet se roham huzagoltnak vagy a submarinet se tengeralattinak A T72 VS Leopard meg ugy egy kategoria ahogy a Moszkvics 2140 meg a Mercedes W140 .Mind a kettöbe van 40 és PKW is . Bizony hogy nehéz HK mert a T-55 -72 35-40 tonnájához képest 50% val nehezebb. Es a turot tervezték terepre, nem a tankot. Csak annyiban (terep ami valójában földut) hogy ott is el kell tudni vele mozogni. Egyik uttol a másikig. NY Europa megvédése sose igényelte az uttalan utakon, erdon mezon, tökön paszulyon átgázolo tankcsordát. Annak a megállitására voltak más eszközeik. Egy ilyen szovjet közepes HK nak is elég volt némi szomódi széli vizenyö hogy utána két másikkal kelljen több napi szopodással kirángatni. Egy 60+ os hoz meg muhahaha.... . A mostani csatákat meg már rég nem az orosz sztyeppén vivják , hanem beépitett területeken , kisebb nagyobb településeken. Ehhez elég megnézni a pl kilott tankokrol a fotokat a googleba. Tulnyomo többség nem erdon mezon van. De ha mégis lenne , a HK akkor se jo arra hogy 200 kmeket menjenek vele nehéz terepen mer inged gatyád rámegy az üzemanyagfelhasználásra. Az ilyen anekdotikus érvelést hogy "pedig de 1x-2x. volt" azt haggyjuk. Olyan is volt sok éve már , hogy kimentek mind az összes 15 tankjukkal a gyaktérre hogy fuuu ,majd most 2 hétig ez lesz meg az lesz, azt lett belöle kemény 3 nap. Mert noviumként hatott hogy ennyi ido alatt majdnem elfogyott az összes nafta.
1, nyugati nehéz harckocsi. Ilyen nincs. Mármint nehéz harckocsi kategória. Az angol úgy hívja "Main battle tank", és nem "heavy tank". Az orosz szakkifejezés teljesen hasonló: "Основной боевой танк" és nem "Тяжёлый танк". Bizony a T-72 és a Leopard egy kategória.
2, a nyugati harckocsikat NEM fejlett úthálózatra tervezték, hanem TEREPRE. Mint bármilyen más harckocsit.
Azt egy VT55 mihez tud kezdeni egy kb 65 tonnas HK val? Bizony azt is kell venni csak ezekrol több más mellett nem igen volt szo. Mint ahogy arrol se hogy a NATO nehez harckocsik a NY Europa fejlett uthalozatara tervezodtek. A mienket eleg megnezni barmelyik lampas keresztezodesebe ahol kamionok is mozognak.
Sosem értettem, hogy miért nem csináltak még függőleges indítású ATGM-eket.
Más.
Földközelben mekkora sebességet lehet elméletileg elérni egy rakétával?
Ha jól rémlik még a hidegháború alatt voltak kísérletek mozgási energiával romboló rakétákkal ill.arra, hogy mennyire reális, hogymondjukegynagyobb méretű, Sparrow/HARM szintű rakétát megpakolni 40-0 kg robbanóanyaggal, és nagy sebességgel neki a tanknak.
Még ha megfogja is a rakétaelhárító rensdszer, egy 40-60kg-os harci rész felrobbanása szerintem még akár 10m-ről is harcképtelenné és mozgásképtelenné tenné a legsúlyosabb MBT-ket is.
Persze egy ilyen rakéta tömege 150-250kg lenne még viszonylag kis hatótáv esetén is.
Viszont mivel az átmérője 20-25 cm lenne, ne mfeltétlenül kellene bele oylan kifinomult elektronika + mivel a robbanóanyag mehetne a rakáta elejébe, ezért a meghajtás is hagyományos lehetne, ezáltal gyorsabb lenne a mai oldalsó fúvókás rakétáknál, akár 2-3M sebességet is elérhetne.
Ha én orosz lennék, a jövő harckocsiját a Tor-ra alapoznám - igen, a légvédelmi rakétás páncélosra. A függőleges kivető cellákat áttervezném univerzálisra, hogy ne csak lérak, hanem LoaL AGTM rakéta is indulhasson belőle.
A nagy radar tányért kidobnám a torony elejéről és a helyére vagy a járműtest homlokára egy BMP3-szerű 100mm-es alacsony nyomású löveg / gpu. kerülne, hogy a repeszromboló / shrapnel / golyószóró feladatokat olcsón meg tudja oldani - illetve akkor se legyen teljesen védtelen, ha födém van felette, pl. épület váz alá húzódott be.
Ugyanakkor a "kemény célok", a tankok és bunkerek ellen csak ir. pct. rakétákkal küzdene. Ha vegyesen visz légvédelmi rakétát is pár darabot, annak a céladatait telemetrián kapná és a légv. rakéta infra vagy aktív radar követőfejes kivitelű lenne.
Már a 70-es években a nyugat és a kelet is kísérletezett löveg helyett pct. rakétás tankokkal - de akkor még a technika elmaradott volt, pl. 400m indítási min. távolság, holttér. Ma már függőleges indítókkal nincs gond, lehetne mini korvett a tank.
Persze, továbbfejlesztés. 80-as évek végi színvonalra fejlesztették. Ha egy kicsit részletesebben nézzük:
1, páncélzata teljesen elégtelen, egyetlen modern páncéltörő fegyvernek sem áll ellen
2, tűzereje gyengén vagy nem páncélozott célok ellen bár kiváló, de modern nyugati harckocsik ellen szemből teljesen elégtelen
3, mozgékonysága kielégítő, de a rendkívül lassú hátramenet súlyos hátrány
4, megbízhatósága többé kevésbe megfelelő, de karbantarása rémálom. Motorcsere 8-10 óra, ezzel szemben egy nyugati típusnál ez 30 perc.
5, kommunikációs rendszere egy vicc
6, a lövegirányzónak van hőképes optikája, de a parancsnoknak még mindig a 60-as évekbeli infraperiszkóp van, ez a vicc kategória volt már a 90-es évek elején is. Éjszaka gyakorlatilag kétszemélyes a típus. További súlyos probléma, hogy a hőképes optika egy ergonómiai rémálom, kitekeredve kell használni.
Ez az ipari hulladék a fő harckocsitípus az oroszoknál. Ezen kívül nagyobb mennyiség van még az ennél is elavultabb T-80BV-ből, illetve egy kevés a szintén teljesen elavult T-80U-ból és T-90/T-90A-ból.
A jövő siralmas:
- T-80BV modernizációja kis számban BVM verzióra, ez megfelel a T-72B3-nak, kivéve az 1-es pontot, ennek legalább korszerű reaktív páncélzata van.
- T-90M, minimális számban megrendelték. A T-72B3-hoz képest az 1-es, 5-ös és 6-os pont javítva, és talán a 3-as is. El van maradva az Abrams-hoz képest, viszont a Leopard-2-nek és a Leclercnek egyenrangú ellenfele lehet, és a Challenger-2-höz képest messze jobb.
Igen, T-72B3. Teljesen és reménytelenül elavult, további "modernizáció" nem lehetséges. Sokat nem vesztenek vele az oroszok, hogy évente a tank biatlonon tucatnyit tesznek tönkre belőlük.
Nagyon Ritkán még azért nönek a mocsárba is szép virágok.
Kerekes apc/ifv:
Nincs szándékomban keresztbe feküdni egy esetleges Boxer beszerzésnek - csak vmiért mégsem lätsszik egyértelmünek. Pedig annyit mondhatok mellette, hogy ugyan megkérték az árát a baltiaktól is, de szvsz 30≤60% fórja azért még mindig van a modularitás révén. Hogy mennyire terhelés/ strapabiró 1 modul arról elképzelésem nem sok van.
Ahogy látszódik játszhat még Rosomak, ha jutányos vétel - itt az nem tiszta hogy még milyen mértékig modernizálható.
A finn patria /darabára mellett talán annyi szólhat hogy terepen ? otthonosabb ua. hightech.
...lehetöségként számba vehetö a legújabb román piranha, de minöségi aggodalmakhoz képest drágának érzödik.
Az ázsiaiak , Tigon/Terrex még mindig kihivásokkal küszködnek , de annyival azért nem olcsóbbak..
Szóval úgytünik talán még a Lav 700-asok nak lehetne vmi keresnivalója. Ha valami nem klappol a többivel...
fentieket abból a feltételezésböl kiindulva irom, hogy a pumák mintha már-már lezsirozott ügy lenne (mint legmodernebb láncos ifv-k)
A kreativ lehetöségekröl kábé ennyit. a pt pindad-nál egyébként még létezik mókaképesség, de ök is most vásároltak % inkább marder tankokat. Az ukràn-török kooperáció (tank) pedig a jövö zenéje hogy mit hoz...
Az a baj, hogy még a T-72 is reménytelenül elavult, semmiféle modernizáció nem lehetséges már ami korszerű szintre hozná. Nem sikerült az oroszoknak sem.
Amit viszont tényleg nem lett volna szabad kidobni, azok a VT-55 vontatók és a BLG-k. Ezek közül párat a katasztrófavédelmnek is át kellett volna adni, rendkívül hasznos gépek.
Sajnos mi ész nélkül kidobáltuk, leselejteztük a "T" vasainkat. Talán, a ma már nem létező Magyar hadiipar hamarabb talpra állt volna, ha innovációt és pénzt áldozunk a "Faceliftre"
Vagy műszaki gépekké alakítjuk át őket, elvégre a Leo-k mellé is kell majd vontató, daru, stb...most jobb? ezeket is meg kell majd venni.
Hol van a sokat emlegetett Magyar találékonyság? Azt is kidobtuk?
Egy FLW (pl.30-as is) bárhol megfér . Igen kérdés mennyit ér az önvédelem, éshogy mik az igények vagy vannak-e egyáltalán - 20% át varietas delectat alapon pazarolva azért lehet megcsináltatnám vegyesen :{ -
A könnyü torony egyébként nem is torony..... :->kivéve talán a régebbi t40 nextert - mármint úgy ránézésre alapkivitel +továbbpáncélozható-, csak azért mondom mert létezik ám Boxeren vmi izgibb :o)
Volt ilyen magyar fejlesztés még az átkos végén, ahol a Vasziljok kódnevű 82mm-es automata aknavetőt megházasították a sebesült-szállító felépítményes BMP1 vagy MTLB láncos alvázzal.
Sőt, az orosznak van sokkal jobb is. 2Sz23 Nona-SzVK, BTR-70/80 hibrid alváz + egy 120-as ágyú-aknavető
Volt ilyen magyar fejlesztés még az átkos végén, ahol a Vasziljok kódnevű 82mm-es automata aknavetőt megházasították a sebesült-szállító felépítményes BMP1 vagy MTLB láncos alvázzal.
Kerekes kivitelben mintha a szlovéneknek lenne dupla csövű (!) 120mm-esük Patria (Rozsomák) tornyos alvázon?
> meg vmi stealth álca (+?fakultativ közepes'gpá , francik már 4x4re is applikálják)
Általában egy járműre sokféle fegyvert nem érdemes halmozni, mert csatahajó lesz a vége. Mondjuk aknavető + önvédelmi géppuska vagy pct. rakéta + gpu. vagy gépágyú + gpu. A túl sokféle fegyver legyen rajta jellegű cuccok (pl. BMP-3, Terminátor városi rohamharcjármű, Pancir) a gyakorlatban nehezen üzemeltethetők és jobban megéri 2-3 járműre szétbontani az azenált.
Egyenruha alapján én meg nem mondom, hova tartoznak. A légvédelemnél biztos, hogy egyre több a nő, a VDV-nél is vannak jó páran, állítólag már a páncélosoknál is. (az idei tank biatlonon női személyzetet is akarnak indítani)
sztem ha odáig fajulna a helyzet hogy farkasszemet néznének az ellen tankjai, már jo elore elaknásithatják az átkelésre alkalmas pontokat...manapság elég egy-egy dron, kazettés bomba és kész....egyszerübb a hadihid.......
nem tudom mennyi idö felkésziteni egy konzervdobozt a vizalatti átkelésre, de a TMM hid sem lassubb........
Nézegettem, és szerintem egyáltalán nem lehetetlen a Leopardra malhazni azt a csövet, ha nagyon muszáj, sőt teleszkóposan összetolhatonak néz ki, van olyan kép az egész jól látszik, hogy 3 különböző átmérőjű részből van. Úgyhogy nincsenek hátrányban ebből a szempontból sem szerintem.
az meg ugye megvan,hogy nem szarrago keleteuropai logisztikahoz kalibraltak a Leopardot? meg az is hogy igy nem kell buvarruha meg vizibazis hanem ha kaki megy a palacsintába , kimásznak a lukon. Létrán felmaszas elsajatitása kemeny 5 perc, meg gyermekkorban. A ruszki tankoknak tenyleg csak egy kalyhacso eleg volt, meg egy egynapos zzkzas meg hosszas szopodas a taborfalvi vizibazison. Pl tajekozodas elsajatitasa a porgettyus iranytuvel viz alatt. Nade nekem nincs meg hogy mi a raknak akarnek a budai varba leopardal izegni mozogni? Hatha tenyleg leszakad? Vagy ez lesz a helyijarat? Sokkal neuralgikusabb hogy pl tenyleg videken hol tud mozogni. Ennek kello atgondolasat nem látom.
Éles helyzetben nyilván nagy hangsúly lett volna a hidak megszerzésén, biztosításán, az ellenség részéről meg a lerombolásukon. (Látod mit tettél a negatív hullámaiddal Moriarti! Esküszöm csak szépen gondoltam arra a kurva hídra.)
Ilyen éles helyzet a 3.vh idején lett volna. Voltak is komoly mennyiségben utász hidász csapatok a VSZ-ben, lévén nyugat-europa is tele van kisebb nagyobb vízfolyásokkal, amiket leküzdeni invázió esetén komoly feladat lett volna.
Éles helyzetben sosem használták a szovjet páncélosok ilyen képességét. PMP vagy a GSzP mindig jobb, biztonságosabb megoldás. Vízalatti átkelés szerintem csak végszükség esetén van elrendelve.
Utána kell vinni ...na és, a gázolajat is utána kell vinni, különben kiszárad a tartálya és akkor csak bunkernak jó. Még a legjobbnak tartott Abrams is megáll kerozin nélkül. Amíg viszik utána addig nincs gond.
Nemtudom éles helyzetben hányszor mentek át víz alatt, vagy hányszor volt gond az, hogy nem tudták átmenni.
Az ugye megvan, hogy az a hajókémény, ami a Leo2 tetejére van pakolva a víz alatti átkeléshez, azt a Leo2 maga nem tudja szállítani, hanem teherautó viszi utána? Ennyi erővel a hídvető gép érkezésére is várhatna. (Ruszki tankoknál csak egy kisebb átmérőjű kályhacső kellett a búvár menethez, amit a torony hátuljára rögzítve folyton magukkal vittek.)
>> mi történik egy Leo2-vel ha tesz egy kört a budai várban, gondolom beomlana alatta valamelyik török korból maradt, fel nem tárt pince, barlang?
Tudtommal volt beszakadás náci tankkal, ha nem Budán, akkor Kőbányán - ott is szép rejtett üregek vannak a mészkő kitermelés, meg a filoxéria előtti régi pincék miatt. A budai várban amúgy jelenleg is a szokásosnál kisebb méretű BKV buszok járnak, mert 10 tonna (?) korlátozás van, mivel az egész Várhegy széjjel van fúrva alatta és senki sem tudja, hol milyen üregek vannak és növekednek a török-tatár kor óta.
Melyik az? A bal oldali ember jobb combjánál lógó, vagy a jobb oldali emberen lévő táska?
Más: itt a katonákon úgy nézem csizma van, csak nincs beletűrve a nadrág szára. Egyik-másik tényérsapkásnak igen. Ez mitől függött? Mert pl. a magyarországi kivonulásról készült képeken (pedig azok 90-91-esek) úgyszintén csizmában vannak, de beletűrve a nadrágszára, a közlegényeken is, pedig én sima gyakorlónak nézem a ruhájukat, nem ünneplőnek. De lehet ám hogy rosszul ítélem meg.
Több helyen si azt olvastam, hogy a szovjetek öltözéke meglehetősen korszerűtlen volt, lábbeliket tekintve főleg, még a szovjet-afgán háborúban is csizma volt rendszeresítve, csak a szpecnáz csapatok kaptak korszerűbb bakancsokat, azok is csak a vége felé, a legénységnek meg sokszor elnézték a különböző edzőcipőket, sofőröknek a papucsot.
Azért a folyók alja szerintem nincs lebetonozva, a partszakaszok is lehetnek alkalmatlanok az átkelésre, így nem lennék én abban biztos, hogy egy tényleges foylami átkelés a valóságban olyan sima lenne.
Csak a szokásos :) kézenfekvő nyilvánosan hozzáférhető tényekről nem vesz tudomást... :) :) :)
Egyébként ez a videó ez természetes vízben van vagy medencében? Mert az elején szabályosan parton hajt bele, a víz alatti felvételek meg úgy néznek ki, mintha medencében menne. Vagy egytermészetes környezetben megépített medence. :)
Az is érdekes lenne, mi történik egy Leo2-vel ha tesz egy kört a budai várban, gondolom beomlana alatta valamelyik török korból maradt, fel nem tárt pince, barlang?
Viszont az igaz hogy a NATO tankok nem keszultek keleti invaziora , ennek megfeleloen a sajat terepukon kell csak okoskodni veluk.Na csakhogy ez nalunk kimaradt.Mar az hogy felzarkozni a NATO szinthez. Itt a keleti fosra telepittik a 70 tonnas tankokat.Meg kell kerdezni a taszariakat mikor naluk mozogtak az M1A1 esek mi volt a jelenseg. Lehet hogy meg ma is latszik.
Akkor mivel indítottak igazi nagy hidegben, amikor az akku nem ad áramot és a sűrített levegő palackok, csövek elfagynak a jégdugóvá váló légnedvesség miatt?
Tigrisben volt kurblis lendkerék (schwungmasse) kifejezetten a téli indításhoz.
Nemtudom, ilyen részletre emlékszem az biztos. Talán valamelyik harckocsizó lappangó beteg volt vagy hasonló, de eltitkolta. A 4 páncélost se néztem. De mi volt a címe arra nem emlékszel?
Valami ilyenre én is emlékszem, nem ennyire részletesen, de víz alatti átkelés volt valami malőrrel. Talán a 4 páncélos és a kutyában? De csak ezt az egy részletet láttam.
Rémlik valami gyerekkoromból, TV-ben volt egyszer egy régebbi magyar film, ahol ittasan vezeti a harckocsit a katona víz alatti átkelésnél, valami malőr miatt el kell hagyják a gépet elárasztás után, és hadbíróság elé kerül.
1987-ben Zeg-en kinn voltunk szakasz összekovácsolási gyakorlaton. Szaros szeptemberi idő, napok óta esett. Az egyik gép egy fasza kis mélyedésbe belecsúszott, úgy, hogy a kipufogó is víz (sáros trutymó) alá került. Ki sem tudott jönni, a motor leállt. Kin volt velünk a VT-55, ráakasztottunk, majd kihúzza. Nos ez nem így történt. Leraktuk a sarkantyút, majd csörlővel próbáltuk. A bika csörlőzés közben elkezdett emelkedni (már mint az orra). Nekiálltunk kettő harckocsival kivontatni. Sajnos a vontatókötelek nem egyforma távolságra voltak, és rögtön szakadt az egyik. Mellettem fél méterrel csapott le. Ha eltalál, ott vág ketté. No azért két géppel kihúztuk, majd bevontattuk a laktanyába. A motor ki lett véve, hengerfej le, pucolás, takarítás. Egy hét után raktuk össze. Mivel béke zárolt kocsim volt, keveset használtuk utána. Állandóan köpte az olajat a kipufogón. 1990-ben a felszámoláskor a tatai javító zászlóalj jött le, hogy segítsen a gépek átadásában. Ott dolgozott Öcsi bácsi (már nyugdíjasként), amikor beindítottuk a gépet, mellette állva mondja az öreg, ez a harckocsi vízütéses, legalább három henger nem megy, azért köpköd. Mikor bevallottam mi volt, az öreg csak hunyorított. 1947-től dolgozott a seregben, mint polgári szerelő. Ők még tudtak valamit.
Ki kellett mosni a belsejét miután kihúzták, a kérdés az hogy az optikai rendszerek meg a villamosság mennyire ázott be, de kicserélni persze mindent ki lehet.
> Ős-ős -régen Abasár; a tárolt T-34 esek szokásos téli karbantartása , ,,olajcsere , gázolaj kijáratás (kb 10-15 l volt benne) Az akkustól kihozott tárolt akkuval való inditás --na ez volt érdekes ? Minden évben volt6- 10 kocsi ami nem akart indulni,--- levegővel sem ! -- csak ha huzigáltuk x 100m -t. Persze minden évben másik rakoncátlankodot , se a tároló hely ,sem az akku , gázolaj csere/légtelenités .nem segitett rajta .
T-34 esetén talán még volt lendkerekes kurbli lehetőség is (inerciális indító).
Gyakorlatokon a búvócsővel mentünk. Éles helyzetben a levegőcső lett volna, rövid előkészítés után. Aztán, hogy hány gép kapott volna vizet, ki tudja. A személyzet túlélőképessége az oxigénlégző készülékek miatt talán magas lett volna. A gép meg a víz alján maradt volna.
Soha nem fordított senki nagy figyelmet a tömítések ( motorvédő zsaluk, búvónyíláoik, távcső, géppuska, kipufogó szelep) előírt idejű cseréjére stb...
Örültünk, ha a lövészetekre összebarkácsoltuk a harckocsikat. Egy példa: A heti lövészet után pénteken bevonulás. Kettő gép állt a ringatón, előttük a Mátra készülék, és a Cseh pontozó. Valamiért a századparancsnokomnak (ma már ezredes, ezredparancsnok) nem jutott eszébe a héten beindítani őket. A két gép nem indul. Légpalackok cseréje, kombinált indítás. B@sznak indulni. Jön a legvégső megoldás, a "háromkezes indítás". Levegő, áram, és a párhuzamkapcsoló rövidre zárása a toronynyitó kulccsal. Nagy nehezen beindulnak. Ennek a veszélye az volt, hogy aki a párhuzam kapcsolót rövidre zárta a toronykulccsal annak vastag ruhát kellet a kezére tekerni, mert indítás közben a kulcs a kezében gyakorlatilag az óriási áram hatására szinte hegesztett, és olvadt meg. Régi szép idők. Aztán péntek estére valahogy becuccoltunk.
A szovjet típusokra is van vastag cső, amin lehetséges a vészelhagyás víz alatt. Aztán hogy ezt élesben is használták volna terv szerint, vagy csak gyakorlaton, azt nemtudom.
Majd újratanulják a fiúk. Utoljára 1993-ban keltünk át víz alatt harckocsival. Ma már a legelemibb feltételei sincsenek meg. Nincs vizibázis, nincs IP 5 oxigénlégző készülék, nincs szelence, félbrikett, talán már ZZK sincs.
A Leo2 konkrétan tud snorkelezni, csak a koncepció más kicsit, a szovjet/orosz felfogás szerint vékony snorkel, amit a harckocsi is el tud vinni, viszont ha bármi meghibásodik, akkor vagy ott ülnek, amíg kivontatják őket, vagy elárasztják, hogy kiússzanak, a nyugati felfogás szerint vastag, a harckocsi vészelhagyására is alkalmas snorkel, viszont ezért külön teherautókon kell málházzák, az is roppant életszerű harchelyzetben, akkor már pontonhídra is van idő...
Nagyon nem véletlen, hogy a WWII óta élesben senki se próbálkozott vele (persze az is ok, hogy az azóta lezajlott nagyobb harckocsicsaták nagyrészt sivatagban voltak :D )
> T-72 sok helyen átjut 41 tonnásan, ahol a szinte kétszer akkora nyugati nehéz hk-k nem.
Hidak, hidak, hidak. A nyugati nehéz tankok talán még légzőpipás vízalatti átkelést sem tudnak, így vízi akadállyal szembesülve hidász vagy pontonos csapatokra kell várniuk - miközben a 40 tonnás ex-szovjet tankok a gyengébb hidakon is át tudnak kelni vagy ha nem, akkor búvárkodva átkelnek.
Az is érdekes lenne, mi történik egy Leo2-vel ha tesz egy kört a budai várban, gondolom beomlana alatta valamelyik török korból maradt, fel nem tárt pince, barlang?
Én meg igen. A lengyelek mostanában közöltek adatokat a két típus megbízhatóságáról. Messze jobb a Leopard.
Mi lett volna ott a Leo-2 vagy hasonló precíz, kényes technika sorsa? Állítólag a szír Pz-IV és Stug-III flotta már alig volt működőképes a 67-es háború idején.
Azon nem lehet csodálkozni, ugyanis pótalkatrész több mint 20 éve nem gyártottak, és nem is lehetett beszerezni sehonnan. Sőt, ez inkább a Pz.IV és a Stug kiválóságát bizonyítja. Mindkét típus kifejezetten megbízhatónak számított.
T-72 sok helyen átjut 41 tonnásan, ahol a szinte kétszer akkora nyugati nehéz hk-k nem.
Nem nagyon van olyan terep ahol a T-72 még elmegy, a nyugati típusok meg nem. A súly nem olyan lényeges. Nézd meg ezt. Komatsu D475. Majdnem 110 tonna.
> ehez a behemóthoz képest a Leopard lepkefing súlyú.
Az igazán nagy mobildaruk darabokban jönnek. Az alváz mellé 2-3-4 kamion külön hozza a gémet, az ellensúlyokat, a segéd darut az összeszereléshez. Órákig, akár napokig is eltart, mire összerakja magát a tetthelyen és dolgozni kezd. Katonáknál nincs idő ennyit várni.
Amúgy szerintem ez nem nagyobb, mint egy orosz mobil ICBM indító jármű. Viszont azok sem mehetnek akármerre, külön erdőkben, külön úthálózaton cirkálnak.
> Leopard-2 mozgékonyabb és megbízhatóbb mint a T-72
Megbízhatóságban nem vagyok biztos. Szíriai ún. "polgárháborúban" a kormányerők T72-esei harcképesek maradtak elképesztően primitív viszonyok között, nagyon szűkös anyagi lehetőségek és hanyag hozzáállás mellett és kb. 4,5 év harcuk volt már az orosz beavatkozás előtt is. Volt videó riport, ahol pl. a töltőgépet, a meghajtást strapabírónak nevezte a hk. pk. és első sorban a testen kívül futó elektromos vezetékeket mondta sebezhetőnek, de azokat hamar megpatkolják (amúgy 3 nappal később kilőtték őket).
Mi lett volna ott a Leo-2 vagy hasonló precíz, kényes technika sorsa? Állítólag a szír Pz-IV és Stug-III flotta már alig volt működőképes a 67-es háború idején.
A mozgékonyság pedig olyan vidéken, ahol van víz, jelenti a hidakat is. T-72 sok helyen átjut 41 tonnásan, ahol a szinte kétszer akkora nyugati nehéz hk-k nem. Nem csak a lóerő és a gyorsulás számít, bár a modern nyugati tankok kormányzása és sebváltója, periszkópjai kétségtelenül sokkal kulturáltabbak.
Mondom, békeidőben tökmindegy. Hadgyakorlatra legfeljebb kicsivel hamarabb indulnak. Háborúban (Isten ments!) meg nincs szükség trélerekre az ország méretei miatt. Azt se felejtsük el, hogy a Leopard-2 mozgékonyabb és megbízhatóbb mint a T-72.
khmm..eljön, csak épp nem mindegy hogy milyen úton, milyen sebességgel... Az iraki afgán háború meg hozta magával a sorra kiégett szállítójárművek képeit...
Békeidőben megfelel a civil jármű is. Ebben az esetben semmi különbség nincs a harckocsi, és pl. egy nagyobb kotrógép vagy dózer között. És azokat is elszállítják mindenhova.
Háborúban meg tökmindegy. Saját lábon fog menni, és nem az utakat követve.
A tengelyterherlésről meg... Tavaly a céghez jött egy több mint 60 tonnás (gép súlya, nem a teherbírása!) Liebherr mobildaru, saját lábon, szerintem nincs miről beszélni...
