Helo,
Nem, nem vagyok épitész, de műszaki végzettségem van, vill. üm.
De volna nekem is egy kérdésem.
Én fóliázott Therwooolint építettem be annak idején. Azt mondják, az ilyen visszaveri a napsugár okozta meleget. Arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy a fóliás oldala kifelé vagy befelé/lefelé legyen? Szerintetek?
Kösz a kiegészítésekért , klassz, és így kerek! Amikor a Siklót terveztem , volt egy csodálatos acél-öntöttvas brigád az építkezésen.Kimentem, vittem lelkes ifjúként a részletrajzokat. Nézték , aztán húzták a szájukat. Kérdem : na mi van? Mondták, hogy így is meg lehet csinálni, csak minek , tudnak jobbat. Megbeszéltük , hogy elméletben lehet hogy tudom , a lényeg a végeredmény, amihezt Ők hozzá tehetik a gyakorlati tudást , meg a szívüket, és így részévé válnak az alkotási folyamatnak. Nagyon jó barátok lettünk, és a végeredmény közös öröm és büszkeség lett. Azóta nem tartom magam tévedhetetlennek , és mindig próbálok tanulni mindenkitől. Ezért is köszi a kiegészítést.
tacsa,
bocsi, hogy belejavítok.
A therwolin igaz ugyan, hogy nem ég, de a vizet sajnos nem bírja, átázik.
A felrakásánál pedig tényleg vigyázni kell, mert üveggyapot lévén képes a bőralá is behatolni!
Letakarni tényleg nem szabad, szabadon kell hagyni, különben a takaró anyag alja párásodni kezd, ami ugye nem használ a therwolinnak.
Viszont alá kell rakni egy úgynevezett "párafékező fóliát", éppen emiatt.
Ugyanakkor a tető csúcsát nem szabad befóliázni, mert dunsztban lesz a tetőszerkezet, tehát hagyni kell fél-fél métert szabadon, hogy szellőzni tudjon. Ennek nyáron van jelentősége, amikor 50 C fok van a tető alatt.
Javíts ki, ha rosszat mondtam, helo.
1. Az öt év lejártával az ÉAB érvényességét még egyszer öt évre meg lehet hosszabbíttatni.
2. 1998-tól Építőipari Műszaki Engedélyeket (ÉME) adnak ki. Ez már (elvileg) EU-kompatibilis.
Az eddig kiadott ÉME-k listájával sajnos nem szolgálhatok, mert az ÉMI titkolja, előttem is.
Lehet, hogy előbb-utóbb megkapom a közlési jogot az Archiweben. Lécci, nézz be időnként a www.archiweb.hu címre
1. Ha a tiéd nem típusszerkezet, akkor miért reagáltál úgy az ellenérveimre, mintha azt védenéd? Nekem az egyedi tervezés-kivitelezéssel semmi bajom, nem vagyok "anyagfüggő"!
2. Ahhoz viszont, hogy bármit is be lehessen építeni egy házba, igenis ÉMI papír kell, ami minimum arra terjed ki, hogy az alapanyag vagy termék szabványos. És itt mindegy, hogy a finn, német, amerikai stb. szabvány "fejlettebb" e, akkor is a magyar szabványnak kell megfelelni!
3. Igazad van, ettől még az ÉMI papír szaharát ér, csakúgy mint az én kamarai tagságom ahhoz, hogy tervezhessek. Ettől még kötelező.
Megismétlem az ajánlatomat. Küldjél nekem műszaki ismertetésre alkalmas szintű információt a termékeidről. INGYENESEN beleteszem az Archiweb Bemutatóterembe! Mondd el az érveidet a szakmának is!
lehet kapni és tényleg zsákban, különféle szemcseméretben.
"Kézzel" marha jól lehet keverni, csak nem szélben kell végezni ezt a műveletet:-)
(esetleg kiborogatás előtt nem árt megvizezni, akkor nem száll szanaszét annyira)
Viszont azt nem árt szem előtt tartani, hogy az ezzel készült beton NEM LÉPÉSÁLLÓ, tehát nem ajánlatos olyan helyen alkalmazni, ahová az ember pakol, vagy akár csak sűrűn mászkerál.
Azt hiszem , a felsorolt sorrend a logikus, ha a sóder és a perlit egyenletesen megkeveredett , utána még szárazon a cement , és végül a megfelelő vízmennyiség. Jó lenne , ha hacsek is véleményt nyilvánítana azért.
Kedves tacsa!
Köszönöm az információkat a perlitbetonnal kapcsolatban.
Az érdekelne még, miként érdemes keverni, azaz előbb a sódert a perlittel, majd a cementet, végül a vizet, vagy esetleg más sorrendben?
Kedves andrás!
Szerintem valami félreértés lehet, legalábbi én eddig úgy értelmeztem , hogy Ti kész házat ( fából ) hoztok be , és szereltek össze. Úgy gondolom, hacsek is ezzel kapcsolatban mondta el az elmodottakat. Ha helyesen értelmezem , akkor a faanyag jön be Finnországból , és abból csináltok házat, vagy finn "típus-tervek" vagy magyar tervező tervei alapján akár egyedileg? Ha igen , akkor amit Te elmondtál , azon semmi vitatható nincs, és igaz. Az averzió esetünkben leginkább vélhetően a cseh/szlovák háromszögletű-csúcsíves síkuckókból indulhat ki.
Azért nyilván Te is elismered , hogy a jellegzetes finn , osztrák, vagy épp orosz faházak egymástól sok tekintetben eltérnek , noha mindegyik fából van. Azt hiszem , ez a másik , ami miatt nyilván van némi félelem: a magyar faluban nem biztos , hogy a Kossuth u. 188 alatt a falukép integráns része lehet a Tamperétől északra szokásos szupi faház , vagy a kő pincére felépített alpesi muskátli-tartó. Ezt sem a faházak ellen mondom , imádom őket , legyenek finnek , vagy a Tieitek. Csak úgy a felvetések magyarázataként.
Direkt ideírom , hogy érzékeld, nem kígyó-béka volt a hozzászólás lényege:
egyebkent a nagybacsik neveben tiltakozom ;-)) nagyn jo munkat szoktunk csinalni, en kulonosen a vizszereleshez ertek meg egy kicsit a villanyhoz is ;-)))
Ha egyszeru utananezni, akkor megkoszonnem. Ha nem, akkor ne veszodj vele, annyira nem jo az ajanlatuk... :)
"Az ÉAB rendszere 1997. végéig volt hatályban. 1998-tól ilyen néven már nem adnak ki engedélyeket, ..."
1998 utan milyen engedellyel kell rendelkezni a gyartoknak ill. forgalmazoknak?
úgy látom, nem ártana tisztázni néhány félreértést a gerendaházak körül.
Először is: igaz, hogy gyorsan lehet felépíteni, de én nem tartom készházas-technológiának, mert nem elemekből építjük fel őket (hacsak az egyes gerendákat nem tekintjük annak, de akkor már a tégla is annak minősülhet).
Másodszor: nem csak a vályognak, a fának is évszázados hagyományai vannak Magyarországon (és Erdélyben). Lásd: boronaházak. Én azért kedvelem jobban a finn fenyőt építőanyagként, mert sokkal jobbak a fizikai tulajdonságai. A klíma miatt lassabban nőnek a fák (sűrűbbek az évgyűrűk), ebből fakadóan rugalmasabb, terhelhetőbb a fa (és kevésbé reped!).
Nem egészen értem, szerintetek milyen szerkezeti módosításokat kell végrehajtani a gerendaházakon ahhoz, hogy Magyarországon is "életképesek" legyenek!!! A fő összeillesztését a világ minden ácsa többé-kevésbé hasonló módon végzi. Milyen más szerkezeti gondok adódhatnak?
A fát még gyárilag impregnálják (gombásodás ellen), az összeállítás után mi is lekezeljük (pl. Tikkurillával).
A nedvesség nem specifikusan a fa ellensége, hanem véleményem szerint többnyire minden építőanyagé. De azt a magyarok különösen jól ismerik, mert évtizedeken keresztül a vízszigetelésen spóroltak.
A fa specifikus ellensége viszont az UV-sugárzás. Ezért kell(ene) a gerendaházakat (de a hagyományos tetőszerkezetek gerendatúlnyúlásait és egyéb faanyagait is) 3-8 évente lekezelni. De aki ért a fához, úgyis látja, mikor van erre szükség. De szerintem ennyi idő a legtöbb vakolt házfalnál is jelentkeznek az első javítanivalók.
Harmadszor: a gerendaházak nem típusházak. Más kérdés, hogy a legtöbb cég gondolatébresztőnek tervkatalógust is mutat, de ezt ma már építési technológiától függetlenül más komoly cégek is megteszik. A gerendaházak többségét is az építtetők egyedi igényei alapján tervezik és építik. Más kérdés, hogy értelemszerűen íves formákat nem nagyon fogunk tudni készíteni.
Negyedszer: ÉMI-engedélyek építőipari "késztermékekre" kellenek. Vicces is lenne, ha bemennék a fatelepre, és elkérném a 15x15-ös gerenda ÉMI-engedélyét. Egyébként Finnország EU-tagállam, jóval szigorúbb normákkal, mint nálunk, és ezeket a nagy cégek (pl. Honka, Rantasalm) be is tartják. Volt alkalmam személyesen végigjárni a Rantasalmi több hektáron elterülő gyárkomlexumát. Ilyen profi fafeldolgozó technológia Magyarországon még évek múlva sem lesz! Sajnos.
Egyébként a gerendaházak legnagyobb felvevőpiaca Németország, az ottani építtetői igények pedig igencsak magasak.
Az ÉMI-ről még annyit: szenvedtem már velük eleget. Több százezerért (millióért) kapsz egy papírt, ami sz@rt se ér.
Kihagytam valamit?
Bár momentán nem tudok konkrétan utánajárni a perlitbeton kérdéseidnek , átmeneti mozgáskorlátozottság okán , de emlékezeteimre hagyatkozva kérdéseidre válaszként a következőket tudom figyelmedbe ajánlani. ( Hacsek majd korrigál , ha tévedek )
Először is utána kell járni, lehet-e kapni egyáltalán perlitet ( egyébként zsákos kiszerelésben. A zsákon emlékezetem szerint a kívánatos keverési arány fel van tüntetve , ha nem , a gyártó - forgalmazó cég nyilván ad felvilágosítást.
A perlitbeton kifejezetten könnyű-betonnak minősül, általában aljzatnak alkalmazzák ott , ahol a teherbíró födém nem teherhordó eléggé, vagy nagyon vastag beton kellene különböző egyéb okok miatt. Az anyag sajátosságai miatt a gépi keverés nem igazán előnyös, de emlékképeimben rémlik , hogy lehet betongyár , ahonnan kiszállítanak esetleg nagyobb tételben. Áthidalóhoz nyilván nem kell sok , ezért a kézi keverés lenne elvben jó. NADE: lehetni lehet vasalni a perlitbetont , de minek ? Ugyanis a nem homogén összetétel miatt a vasalás felülete nem tapad meg a betonban , húzásra tehát nem igénybe vehető statikailag , ráadásul a nem homogén összetétel következtében az acél korróziója is rohamos ( rozsdásodik a vas ). Az ál-áthidalót tehát ál-betonból javbaslom : például ha vastagabb falak közé kell , kétoldalt két kis áthidalót kell csinálni , és alulról az ívben zárni, vagy például gipszkartonból megcsinálni kivágva , aztán ugyanúgy vakolni stb. stb. Egy szó mint száz : áthidalónak nem javaslom.
Perlitbetont szeretnék készíteni. Tanácsokat kérnék, hogyan kell keverni, mi a jó összetétel ?
Lehet-e forgódobos keverőben, vagy abban szétosztályozódik az anyag ?
Kézi keverésnél milyen sorrendben adagoljam az összetevő anyagokat?
Vasalni lehet-e a perlitbetont. Egy íves ál áthidalót szeretnék készíteni, a súly miatt lenne jó a perlitbeton.
Az ÉMI bizonyítványok 5 évig érvényesek. Az A-83/1993-I, mint látható, 1998-an lejárt, és minden bizonnyal nem hosszabbították meg. Ezért nem szerepel a listánkon. Ha akarod, utána tudok nézni, minek volt ez a száma.
Nem-nem! Tiltakozom, nekem semmi bajom nincs sem a fával, sem a faházzal általában, amit pedig nem láttam, arról nem nyilatkoztam. SZERETEM A FAHÁZAKAT, CSAK A TIPIZÁLT ÉPÍTÉST NEM SZERETEM, BÁRMIBŐL IS LEGYEN!
Ez a mondatom: "Sajnálom azt az embert, aki a szomszédjánál SZEBB vagy NAGYOBB házat akar építeni.", nem konkrét épület kritikája, hanem a szemléleté.
Mielőtt félreértenéd: nem az a baj, ha valaki a saját ízlése szerint szépet épít, hanem ha az motiválja, hogy pukkadjon meg a szomszéd.
Hiszen az én tornyocskám óráját csak ő látja, én meg éppen ezért fordítottam az ő kertje felé az órát, hogy pukkadjon meg.
Nem tudom észreveszed-e, hogy egyetértünk. Nálam a lényeg mindig (a házon) belül van, akár olyan apróságokon, mint pl. hogy kézreesik-e a klozett lehúzója, vagy hogy mit látok az ablakon KIFELÉ. Ezért ha lenne egy kertem házzal, a kert kinézetére költenék, nem a ház külsejére.
Szerintem a toronyszoba a Quasimodo-nak van készítve!
Sajna igazad van , az én kis falumban 115 telket parcelláztak , elindult a Bp-i értelmiség kifele. A házak döntő többségében a lejtős terep fantasztikus találékonyságra csábított építészt és megrendelőt egyaránt: jól kiemelkedik a pinceszint( ami persze mindent tartalmaz , ami szem-szálynak ingere, aztán van a nap fele egy jó 60-70 m2-es kővel- betonnal burkolt ( fagyálló ) terasz. Az értelmiségi , kiszabadulva a kies kőrengetegből, kirakgya a nyugszéket a betonyra, és onnan néz le mint fenség a természetre, igazi úrként. Egyébként alig látni ott embört a teraszon , mert ideje meg nincs,. vissza kell fizetni a kölcsönt. Viszont: eleink már kitalálták , hogy minél több helyiségből ki lehessen menni reggel nyújtózni , délután ejtődzni a kertbe a lócára, esetleg a ház elé a virágok közé. Ezek a jó házak használatilag. A toronyszoba max. Pulitzeres íróknak igazán jó. Meg a hacsek-féle említett "legyek nagyobb mint a szomszéd" házak gazdáinak.
Megnézném az általad említett házat , csak még mankózok törött sarokilag néhány napig, majd után rándulunk ( csak ne megint a bokám és a sarkam )
Bocs, hogy mar megint az EMI-vel jovok :)
Epp most erkezett egy ujabb anyag a keszhazakrol. Kivetelesen nekik van EMI-juk (A-83/1993-I) meg valami Überwachung-minositesuk.
Kerdes: Az Archiweben nem talaltam meg oket. Elofordulhat, hogy nem valos, vagy mar lejart?
Ha valodi az EMI akkor nyugodtan lehet veluk epittetni, vagy inkabb maradjunk a teglanal?
"Sajnálom azt az embert, aki a szomszédjánál SZEBB vagy NAGYOBB házat akar építeni."
Szerintem Te nem láttad ezt a házat. Neked elég annyi, hogy fából van... (Egyébként az erdőben áll, és nincs is szomszédja. Plusz jópont mellette. :-))
Mostanában mifelénk körtornyos (toronyórával!!!), kék háztetős bazi nagy házak épülnek rendre. Meg egy telken két ház, az egyik rózsaszin-fehérre, a másik meg világoskék-sárgára kifestve, (+ a kertben gipsz szökőkút utánzat). Természetesen téglából, vasbetonból, itthon elfogadott "normák" szerint tervezve, engedélyezve. Hát szerintem azoknem néznek eszméletlen jól ki. És bár egyikben sem jártam még belül, a külsejük alapján is merem állitani, hogy semmivel nem lehetnek jobban "családra szabottak", mint emez. (Vajon kinek szánják a toronyszobákat?)
Bizony-bizony, a jó öreg Könnyező házigomba (Merulius lacrymans). Víz nélkül évekig lappang, a fonalaival átmászik a téglafalon, és megkeresi a faanyagot. Kiirthatlan (helyesebben lángszóróval kiirtható, ez komoly).
Én kezdő építészként tudatosan készültem a vele való találkozásra, mint szűzlány a beavatásra. Mindent tudtam róla, hogy néz ki, hogy viselkedik, meg hogy milyen veszélyes. De azért amikor a véletlenül elejtett rotring-ceruzám a feléig belesüppedt a szivaccsá rohadt parkettába, szabályos hányinger jött rám.
"Szú" se róla , majd' mindent felsoroltál. Viszont: a fát zabáló gombákok és egyebek, amik percegnek , vagy csak egyszerűen vörös porrá alakíthatják a fát , az azért kimaradt. De : ez ellen lehet kezelni!
Nem jól értitek, amit mondtam. Nem vagyok a faház ellen, sőt. Én az ellen vagyok, hogy emberek az esetleg egy élet munkájával összegyűjtögetett pénzüket olyan ház építésébe fektessék, amely nincs AZ Ő SZÁMUKRA KITALÁLVA, hanem egy kereskedelmi ajánlat csak annyit árul el róla, hogy "2 hónap alatt kész".
Tudatosítani kellene mindenkiben, hogy a típusház nemcsak a panelben, vasbetonban hordoz hátrányokat, a problémája nem abból ered, hogy miből van, hanem abból, hogy nem kellően családra szabott.
Kedves Névtelen!
Nekem az a mondat, hogy "eszméletlen jól néz ki", egy ház esetében nem mond sem (speciel nőben sem). Az érdekel, hogy az ember benne boldog, komfortos-e? Sajnálom azt az embert, aki a szomszédjánál SZEBB vagy NAGYOBB házat akar építeni.
Milyen állatkertre gondolsz? Állatkertje mindenfajta háznak van: egér, patkány, denevér, csótány, poloska, bolha, termesz, poratka, moly, pincebogár, pók, légy, stb. A faházban van még ezeken kivül is?
Már nem is kéne... :-)
E tárgyban mint "szakember(?)" melletted kell álljak , én is imádom a fát , a faházat.Volt szerncsém lakni is benne , ha jó a beosztása , komfortosabbnak érződik bévül , mint amibe kerül.Élettartama több generáció, tehát ez sem igazi gond. Éghajlatilag azonban vigyázni kell vele, az anyaga rendszeres kezelést és fenntartást igényel , pont azért, mert itten ugyebár hol fagy, hol nem , míg erdeti helyén pl. Skandináviában nincs kitéve ide-oda hőváltozásnak naponta, ez nem csak a fát bírja megviselni. Egyedileg is szép házat lehet tervezni és építeni jó ácsokkal , nem kell feltétlen a cseh(szlovák) vagy finn típushoz ragaszkodni. Tudok pár nagyon jó példát ( meg rosszat is ). A faház velünk él , a maga kis állatkertjével együtt , aki erre nem érzékeny , meg nem akar nagyobbat szellenteni , mint a szomszédja , annak a faház valóban nagyon klassz. Van kompromisszum is: például ha valakinek van sátortetős "magyar" típus lakása, de már nem fér el benne a család , a kert felé a bővítéssel nagyon szép megoldások szülhetők vegyes szerkezettel , tehát fa házrész hozzáillesztésével ( üvegház/nappali /télikert / étkező + terasz stb. )
Isten ments', hogy laikusként vitatkozni merjek szakemberekkel faház ügyben. Én azt az egy ilyen tipusu házat láttam, az szerintem rulez. (Egyébként azt hiszem, valami szolgálati lakás lehet, tehát kicsi az esélye, hogy valami el nem fogadott technológia alapján, "svarcban" épült volna fel.)
Magyarországon, van valami számomra érthetetlen, "hivatalos" ellenérzés a faházakkal szemben.
Szerintem, (mondom nem szakemberként) rengeteg előnyük van a nálunk hagyományosnak számitó vasbeton-tégla épületekkel szemben. Csak kettőt hadd mondjak:
-Az faház épitőanyagának "előállitásához" nem kell hegyeket elbontani. A kivágott fenyőfa mondjuk 100-150 év alatt újra nő. És a hegy?
-A bontásakor nem képződik eszméletlen mennyiségü, soha el nem tüntethető szeméthalom.
SZVSZ a mai világban ehhez képest az esetleges hátrányai elenyészőek.
(2:0 a kőgyapot javára. Az nem is ég, meg az egér sem eszi meg. Ez utóbbit nem is csodálom. Nekem volt szerencsém kisgatyára vetkőzve, padlástérbe kőgyapot szigetelést fektetni. Az elkövetkező egy-két nap nem volt semmi érzés...)
Ha jól sejtem, sikerült megtalálnod a trapéz-lépcsőlap "legyártó" helyet. Megtennéd, hogy elárulod, hol és főleg mennyiért???
Előre is kösz.
