Szakik, két EPS ragasztó miben különbözik, az egyik nem jó XPShez, a másik igen.. Ma döbbentem rá a boltban, amikor is két fajta volt, és megnéztem, az egyikre rá volt írva h nem jó XPShez, a másikra meg igen..
Az qrva jó, mert egy oldalt már felraktam a tavalyi, még EPShez vett ragasztóval.. De én már le nem szedem..
Hát ja, lehet megérné nekik, mármint biztosan, mivel a kazánt én fizetem, a gázszámlát meg ők.:D
Az esztétika most nem zavaró sehol, de ha hozzá kell nyúlni, akkor nyilván kivágnánk a régi csöveket/radiátorokat. Mármint a rendszerhez globál. Ha csak kazán, az a kazánházban van, nem változtat sokat.
Tudom, hogy szigetelés előbb, így logikus, de az a legnagyobb falat. Igazából ablakcsere legelőbb, nem? Utána szigetelés. Na ez a kettő sok milla. Dög nagy ház, hatalmas felületek, rengeteg (és nagy) ablakok. Összeszámolom majd. Még akkor is sok, ha csak 10cm szürke megy a falra. Igazából 12 kellene a 0,23-hoz.
Nem tudok 40e-t emelni. Még ha bérlőt cserélek akkor sem biztos.
Ó hogyne, arra gondoltam, tisztában vagyok vele. A kettő között elég erős összefüggés van ám, úgyhogy nincs jelentősége, de pontosabb úgy, igen.
Ha egy házat csak magas előremenővel lehet kifűteni a magas hőigény miatt, akkor esélyes, hogy a visszatérő sem lesz extrém alacsony (70/50). Ha a hőigény változik jelentősen ÉS a rendszer túlméretezett marad, az előremenő is extrém alacsony lesz (a mostanihoz képest), így a visszatérő is (40/30?). 30 fokos visszatérőnél sokkal jobban kondenzál majd a kazán, mint 50-60 foknál, ez lett volna a mondat lényege.
Az utolsó mondattal meg is válaszoltad a kérdésedet . Sehogy. A bérlő fizeti a gázszámlát , ha sokallja lejjebb tekeri a fűtést . Ráérsz ezzel akkor foglalkozni , ha bekrepál a gázkazán és javíthatatlan. ( akkor is még egy ugyanolyan , de működő beszerzésével megúszhatod az átalakítást ) Nálam is csak rá lett kötve a kondenzációs a meglévő vastagcsöves rendszerre és tökéletesen működik a fűtés 40 fokos előremenővel .
Akkor amit írtam tegnap (itt) 2700m3 gázfogyi, abból talán 120-130m3 a főzés, a többi fűtés. Kérdés, hogyan lehet csökkenteni? Mármint a megtérülésre különös tekintettel, mert egy kiadott házba nem feltétlen tesz az ember sok-sok milliót, hogy a bérlő által fizetett számla lejjebb menjen...
Hát én mondjuk simán kifújtam a ragasztóhabbal. Hogy ez jó, vagy sem... A kép annyiből csalóka, hogy nem egészen a térkövön fekszenek a lapok, hanem nagyobb részt az alap mellett lévő xps-en, a térkövek kb. egy centit nyúlnak be alá. A külön sáv meg azért kellett, mert a ház két átellenes vége között szintkülönbség van, az xps lapok teteje meg körben egy szintben van, és biztosra akartam menni. Mint kiderült, kicsit elcsesztem, mehetett volna lejjebb is.
A héten lett behálózva és ragasztóval behúzva a homlokzat, viszont nemesvakolat csak jövő tavasszal vagy ősszel fog felkerülni rá. A kérdésem, hogy maradhat így addig vagy át kell kennem valami alapozóval és ha igen milyennel a tél beállta előtt? Vagy elég lesz majd csak közvetlen a színhúzás előtt? Árthat-e neki valamit az időjárás?
35 éves ház fűtés korszerűsítése kapcsán egy kérdés. Ősöreg Hőterm gázkazán gravitációs, vastag csöves rendszerben a konyhai gáztűzhellyel együtt 2700m3 gázt zabált el 1 teljes év (2017 okt.-2018 okt.) alatt. Kicsit sok nem? Ráadásul a HMV vezérelt áramról megy. 120 alapterületű egyedül álló családi ház, 90m2 fűtött lakóterület, félig alápincézve és üres, szellős padlással.
Az a fő gond, hogy bár szerkezetileg nagyon jó a ház és 35 éve korszerű is volt (szigetelésben is: Poroton30+3cm perlit kb. U=0,66), most már 3 nagy felújítást is kíván, amik darabonként is milliós tételek. Fűtés, nyílászárók és szigetelés. Gondolom sorrendileg jobb lenne a fűtést utoljára hagyni, de költségben mégis az lenne a legkisebb falat és az is a legégetőbb, hiszen ha további gondok lesznek a jelenlegi gravis rendszerrel vagy behal a gázkazán, akkor nem várhat tovább. Legfeljebb lesz egy most éppenhogy elég kondenzációs kombi cirkó új vékonycsöves rendszerrel és kis helyigényű radiátorokkal, ami majd túlméretezetté válik egyből ha a szigetelés és az ablakcsere megvalósul. Akkor viszont alacsony előremenővel működhet végre és kondenzálni is fog, addig nem igazán.:DDD
Jó ez a gondolat vagy van valakinek más ötlete? Van 3 fázis meg lehetne a déli tető oldalra napelemet is tenni, de jelenleg ki van adva, ezért bármilyen nagy (és költséges) beruházás megtérülése igencsak kérdéses. Már a fűtés felújításé is, nem hogy a szigetelésé és a napelemé...
En tavasszal csinaltam sajat kezuleg a hazunk szigeteleset. En is kihagytam az inditoprofilt, igy vizorros elvedott tettem fel. En a vakolhato verziot vettem amin a teljes vizorr reszen is atvolt hajtva a halo, igy gond nelkul beragasztoztam teljesen. Semmi nem latszik az elvedobol. Ezt a fajtat viszont szerintem nem tudod teljesen lekenni, felo, hogy a vizorr reszrol idovel levalhat a ragaszto, mivel nem eleg erdes a felulet.
megszúrod szegekkel és nem hasal ki. Attól függ hány ember dolgozik egymás alatt az állványzaton, ha ketten vannak, könnyebb vízszintesen halózni. Ha hárman, akkor függőlegesen. Függőlegesen szerelve könnyebb átlapolni a halót.
ha magas a fal tetején beszúrsz szöget és leengeded a hálót amennnyi kell aztán elvágod. ha hosszú oldalfal van akkor oldalra húzod ki a hálót. beleköt az mint a picsa.
Hőszigetelésnél használatos dryvit üvegszövet hálót felszabad-e rakni fordítva, vagyis nem függőlegesen, hanem vízszintesen? Például lábazatra, hogy ne kelljen méteres darabokat vágni 10 centis toldásokkal, hanem végighúzni egy több méteres szakaszon? A háló kereszt és hosszirányú szálai nem egyforma kialakításúak, ezért nem vagyok benne biztos, hogy így is használható-e.
Sziasztok.Lábazati vakolat alapozó felhordása után kell valamennyit várni?Mivel kb fél óra múlva már teljesen száraz a felület.A másik hogy 30cm xps lábazati szigetelés a meglévő járdára lett ragasztva,az xps és a járda közt kb-1-1,5 cm puhabbal lett kifujva,szerintetek ha a fagy esetleg mozgatná a járdalapokat,tehet e kárt a lábazati xps en?
Hűha! Ez komoly. Én csak lekentem ragasztóval a szigetelést, hálóztam és ráragasztottam a kőlapokat. Igaz, ezek csak 3-5 mm-esek voltak. Remélem nem fognak lepotyogni!
ezt nem tudod az EPS-re felragasztani, nem áll meg, idővel leesik. A EPS nem szív eleget, nem kapja ki a nedvet elég gyorsan a ragasztóból.
Kell két réteg haló az EPS-re, mind a kettőt leglettolod ragasztóval, az első réteget dübelezed műanyag dübellel, a másodikat fém dübelekkel fúrod fel. A két réteg glett kell legalább 1.5-2 cm vastag legyen, és olyan kell legyen az állaga mind egy vakolatnak. Az kiszívja a nedvet a ragasztóból.
Létezik egy speciális fémhaló is erre a célra, de nehéz beszerezni.
Így készitjük a 15mm vastag klinker lapok burkolását is hőszigetelt homlokzatra.
Aztán arra jön a Mapei ECO Prim grip alapozó. Ez egy jó érdes felületet képez. Arra egy Mapei KERABOND TR flexibilis ragasztó járna, de úgy hogy egyszer kihúzod ragasztóval a nagy fésüvel az egész felületet, vársz 6-7 napot, hogy teljesen keményedjen ki, aztán ragasztod a kisebb fésüvel.
Az eps is párafékező, a kőborítás is párafékező, csakhogy a különböző párfékezések között lehet durva különbség is. Lehet, hogy a kőborításod sokkal párafékezőbb, mint az EPS, de az is lehet, hogy nagyjából egyfrmák. Nézz utána a használt kőfajta páraáteresztésének.
20 centi hőszigetelés mellett a fólia hőmérséklete gyakorlatilag azonos a gipszkartonéval. Márpedig ha két felület között nincs hőmérséklet különbség, akkor hősugárzásos hőátadás sincs, amin eseteleg javíthatna egy hőtükör. Tehát azon a helyen a tükörnek gyakorlatilag nincs semmi értele. És oda sima (pl fekete) párazáró fóliát tennék, mégpedig jó erőset, ami nem lyukad ki könnyen.
Régebben Japofan linkelt be többször egy cikket, amiben erről volt szó. Ha jól emlékszem valami dupla hálózás kell, a két réteg közé dübelezés. A döbelek mennyisége meg a súlytól is függ szerintem.
Az élvédőzések sem lettek valami jók... szeretnék 2-3 helyen javítani.1 réteg van rajta plusz az üvegháló.
Tud valaki viszonyleg egyszerű eltávolítást? Én flexre gondoltam, hogy lecsiszolom óvatosan a hálóig és lebontom róla.Belövőm az élt és felrakom rá a normális élvédőzést.
gondolkozz el azon, hogy a betonfödém áthatoló pára hogyan távozik a rétegrendből?
Szerintem a födémre önts egy lejtbetont, min 1.5 cm/m eséssel.
Arra vegyél ilyent: Terraplast PLUS S8 nagyszilárdságú HDPE felületszivárgó. A kis gombákkal felfele szereld a lejtbetonra.
Ezen a pára ki kellene szép lassan szivárogjon, vezesd ki a terasz szélein ezt a lemezt és szerelj alá egy csepegtető profilt.
Erre jön egy 16og/nm-es geotextillel.
Innen két változat lehetséges:
1. Vagy öntessz rá egy 5cm vastag aljzatot és szerelsz két réteg melegen szerelhető bitumenes lemezt.
Erre jön a hőszigetelés, fólia és még egy 6-7 cm vastag aljzat gyengén vasalva és burkolat.
2. Vagy a geotextilre a hőszigetelés, fólia, egy 6-7cm vastag gyengén vasalt aljzat beton, alapozó, egy sűrű dyivit haló, kenhető szigetelés és a burkolat, flexibilis ragasztóval.
Az alapozó Baumit Supergrund, a szigetelés Baumit Protect.
A szigetelés alá a külső szélén kell egy nagyobb méretű csepegtető profil, ami takarja az alsó csepegtető profilt is (és az egész rétegrendet), ezt horganylemezből késziteném, lefúrva az alzatra.
A Bauderenek van egy méregdrága rétegrendje, ami 3o cm-be fér be, kültéri teraszoknál használtam, ami alatta fűtött tér van. A második változat annak egy lebutított adaptációja, néhányszor alkalmaztam és működik, a vízszigetelést két rétegbe kell felhúzni glettvassal, a második jó vastag kell legyen (nehezen szárad ki- minél kevesebb vizet keverj hozzá).
A falhoz tegyél egy sarokszallagot és vidd fel 15cm a haló és a vizszigetelést, vakolj rá és padlószegő.
Szakik, még pont egy éve vettem hőszigetelő rendszert, még nem használtam fel az összes ragasztót, van 2 bontatlan zsák, szabadban, de víztől védve(fedett helyen, kátránypapíron) volt tárolva, használható még? Most kezdenék hozzá a lábazathoz.. Ja meg még hálózni is kellene az EPS-t néhol.
1. A páranyomás irányából (kifelé haladva) egyre jobb páraáteresztő anyagokat használva nincs szükség belső párazárásra. Az összes pára szépen kifelé haladva eltávozik a jól szellőztetett padlástérbe.
Ez volt az elmélet. A gyakorlat pedig az, hogy a párazárást a belső oldalon a TE MAGAD ÉRDEKÉBEN kell megtenned. Ha hagyod elmenni az összes párát akkor kiszárad a szemed közvetlen azután, hogy szétköhögted magad a borzasztóan száraz levegőjű házban. A monolit beton födémek nagyjából megoldják a párazárást, arra nincs szükség külön. Ha jól csinálod meg a szigetelést akkor a deszkás résznek soha nem szabad annyira lehűlnie -hiszen a hőburkon belül lesz- hogy azon bármikor kicsapódjon a pára. Arra mehet a párazárás.
2. "háziállatkák" tekintetében igenis kell tenni dolgokat. Nem szabad a szigetelésbe bekeverni eleséget nekik. Ez a legfontosabb. Valamint ne hagyj szanaszét számukra élelmet jelentő semmit, se a padláson, se a ház közvetlen közelében. Így kénytelenek lesznek elmenni a szomszédok felé, hülyék lennének beköltözni a te szigetelésedbe és ott éhenpusztulni.
hővisszanyerős szellőztetés már majdnem kész, többek között ezért akarom a födémet leszigetelni, mert ott futnak a csövek. Bocs, ezt nem említettem. Fűteni is fogok tudni 2-3 héten belül, egyenlőre hősugárzóval temperálok éjjelenként. Szerencsére elég kellemes idő van nappal, így tárva van minden :)
Homlokzat szigetelés mindenképp jövőre marad, de akkor megpróbáljuk felső sort felrakni.
Vettem év elején egy viszonylag új házat, de a födém szigetelése gyakorlatilag nulla. Az már eldöntöttem, hogy legalább 15, de inkább 20-25 cm Multirock kőzetgyapotot fogok leteríteni, és ahol járni szeretnénk, oda készítek élére állított deszkavázzal fedést rá. Számomra az is egyértelmű, hogy az egész tetejére páraáteresztő fólia kellene, mert akkor nem fog porozni a szerkezet. Vannak azonban bennem még a kivitelezéssel kapcsolatban kérdések. Mégpedig a következők:
A födémem vegyes, tehát a nappaliban és az étkezőben (a teljes födém kb harmadán) alulról látszódó gerendás felül deszka borítással. Ezen nincs betonréteg, most hőtükrös fólia+ kb 5 cm üveggyapot van leterítve. A kérdésem az, hogy ha már úgyis kicserélem a gyapotot vastagabbra, szerintetek maradhat-e a deszkás részen a hőtükrös párazáró fólia, vagy a szigetelés alá is páraáteresztőt kell tenni a deszka megóvása érdekében? (sajnos ahány emberrel beszélek annyiféle a vélemény zárás/áteresztés pártján). Ha lezárom attól félek épp a deszkán csapódik le belülről a pára, ha meg nem akkor állítólag a szigetelésben fog lecsapódni és majd visszajön ugyanúgy a deszkára. Volt olyan cég is, aki párafékező fóliát ajánlott, na mondom itt a középút... Szóval tanácstalan vagyok ebben a kérdésben és tapasztalatokat szeretnék kérni.
A most meglévő üveggyapotot terveim szerint a koszorúfán kívüli födémrész beszigetelésére használnám. A falon hungarocell szerencsére fel van hozva a födémsíkig, szóval elméletileg teljesen be lehet zárni a sarkot. Kell ott valamit csinálni a gyapottal, hogy ne legyenek "háziállataim" a padláson? Mik a tapasztalatok ezzel kapcsolatban?
Mekkora rést szoktatok hagyni a koszorúfa és a telőfólia közt, hogy ne zavarjon bele a tető/padlás légterének szellőzésébe
Köszi szépen előre is a segítséget, jó hétvégét mindenkinek!
Ez érdekelne, mert hát a ház új részei mind légtömörek lettek és gondolkodom, hogy megszüntetem a kültérre vezető szagelszívót, hogy ezzel próbáljam még légtömörebbé tenni... Azt hittem, hogy észrevehető javulás lenne a fűtés/hűtés ha helyette belső keringtetésűt raknék fel.
Akkor nem érdemes ezzel foglalkozni?
Állítólag a belső nem is ér annyit, és eléggé drága a szűrő is néhány típushoz. Mondjuk nem értem, miért nincs hőszigetelt záródású kivezetés. Ami működés után benyom 10cm szigetelést a csőbe. Induláskor kinyitja.
Van rá esély, hogy beköltöznek? Ha betömöd, másutt nem tudnak felmenni?
Rakjátok fel a felső sor EPS-t végelegesen, az a rész úgy is macerás a szarufák miatt, sokat kell vagdosni, illesztgetni. Ahhoz már lehet tolni a gyapotot. A fal többi része meg maradhat szabadon. Bár lehet jobban járnál, ha le van szigetelve és tudnál fűteni és szellőztetnia házban.
Nekem kavics van a ház körül, ott csak a kavics szintje alá pár centivel mentem le a hálózással és a lábazati vakolatttal is. Alatta már szabadon van az xps. Ha nem éri napfény, nem lesz semmi baja.
Betonra nem is kellene fólia. Ha akarsz rakjál, de felesleges.
Homlokzaton nem lesz szigetelés? Az felmegy a teljesen a tetőszerkezetig, aztán belülről betolod oádig a gyapotot. Időről-időre van itt róla szó, olvasss vissza kicsit. Nemrég is volt, még képet is találsz.
Még annyi, hogy a gyakorlatba nem láttam még ilyet föld alá sülyésztett szigetelést, ugyanúgy behálózni, beragasztózni, majd visszatemetni, mintha a felszín felett lenne?
ismét szeretném a javaslataitokat kérni, mert jövő héten födémet szigetelünk és van néhány dolog ami még nem világos. Csináltam egy kis 'móricka" ábrát is.
A párafékező fóliát (építési fólia) össze kell ragasztani néhány ponton vagy elég ha kb. 20 cm fedésben vannak?
A talpszelemennél felhajtsam a fóliát?
A homlokzat-födém csatlakozásánál, miként oldanátok meg, hogy a gyapotot eltakarjam? Ott is kell fólia alá?
Az első gondolatom az volt a fal-födém csomópontnál, hogy vágok be oda eps-ből pont akkora darabokat, csak hát mihez rögzítsem....aztán lehet, hogy most nagy butaságot írtam :)
Nehéz elhinni, hogy a ragasztással 3 cm-t benéznek. Ha kihúzol egy zsinórt a fal síkján, a két végét eltartod 5-10 mm-t a faltól és tudsz mérni. Meg tudod mérni az ablak két oldalát is. Az ablakot megmérheted a lakásban is. Keresel egy hegesztő pálcát, vagy hasonlót és az ablak két oldalán akár több helyen is belebököd a szigetelésbe egészen a tégláig és mérheted a különbségeket. Így kiderülhet hol a hiba és kinek a sara a javítás. Javításnál a hálóval legalább 10 cm takarás a minimum.
Ez kevésnek tűnik, lejjebb kellene menni az XPS-el. Teljes táblát szoktak. Ha spórolni akarsz, inkább tegyél be a mostani alá még egy fél táblát, de oda lehet fele olyan vastag is. Szerintem.
Az ablakom ok. Az függő, vizszintes. A fal külső síkjában van így a szigetelés lett rárakva.Tehát tuti szigetelés nem lett jól felrakva. Ezt kellett volna ragasztózás előtt levágni körbe, illetve pótolni, hogy körbe egyformán fusson.
Így már nem tudom magam javítani, csiszolni, vágni stb. Olyan érzésem van, hogy csak komoly szétveréssel lehet javítani. Csak javítás után tartós és repedésmentes lesz-e? Vagy mit javasoltok, mert ez így tré lett nagyon!
Most vettem észre, hogy az egyik "kész" oldalon az ablak körül elrontották a kávánál! Féloldalas / elcsúszott. Meg lehet javítani? Hogyan? Ha leveretem az élvédőt van valami szakszerű javítása, hogy később ne repedjen el?
Körbe kétszer be van már ragasztózva (háló + 1 réteg) és természetesen élvédőzve az az oldal + ablak.
A káva egyik fele 6cm és nem is függő a másik fele 3cm lett.Így nem lehet felrakni a spaletát sem redőnyt később.Mindkettő fele kb 5cm kellene hogy legyen.
nálunk kb. 5-6 évig ment két db ilyen szerkezet, aztán mikor idetévedtem, megvilágosodtam, hogy az a luk egy hatalmas hőveszteség és kivettem a ventiket: semmit változás nem volt a gázfogyasztásban
Biztosan valami okos elmagyarázta neki, hogy a polisztirol táblák szétporlanak egy idő után.
Csak azt nem tette hozzá az a zseni, hogy nem UV állóak, tehát ha valaki felrakja, majd x évig ott áll csupaszon, akkor bizony porlik majd... Csak ez nem a polisztirol hibája, hanem azé a hülyéé, aki úgy hagyta.
Gondolom én :)
Hát, nekem is van olyan táblám, ami tavaly óta csupasz. Tavasszal majd át kell csiszolni.
Létezik a szigeteléshez külön csiszoló, nagyon durva kb 25x45 cm a mérete. Anno a kapart vakolatot fűrészlappal kapartuk, az is jó hozzá. Keresel egy fa fűrészlapot kb 30-40 cm-est ívesen félbehajlítod, a végeit összefogatod vékony huzallal és már használható is. Ezt nem kell rányomni.
Köszönöm a részletes leírást! Mi a nikecelt kb 200e forintért rakattuk fel -baráti áron ami több hétig tartott... és nekem is nagyon sok napom ment el vele. (Purhabos ragasztót átkozva, meg a felület miatt)
Aztán belefáradva váltottunk - még a szaki is örült neki, hogy túlvan rajta... 230e forintért hálózták volna be élvédőzve, de erre most + 80e forintért még egy réteget fognak ráhúzni.
Tehát szín nélkül így már leszünk 520e forintba a kb 100m2. Eddig. Ez indult barátilag de jobb lett volna vadidegen, mert ha még drágább lett is volna, egy csomó szabadidőm megmaradt volna.Persze az ismerős szerint van akinek ez lehet 8e/m2 lett volna, bár szerintem találtunk volna 4e/m2 körül kivitelezőt... max 5e-5,5e/m2 körül színezve...
Megint megszívtam... elfogyott a ragasztóanyagom Sacret KSD, gondoltam nem Praktikeres anyaggal kell pótolni,
weber 461P-t kaptam és most, hogy második adagot vittem volna éppen egy másik helyen álltam meg az eladó szerint ők is árulnak Webert, de helyett másikat ajánl, mert le fog esni, mivel a lábazatot is be kell még húzni ami XPS lap.
A leírását olvasva hagyományos EPS lapokhoz van írva.Most akkor ez tényleg nem jó az XPS-hez???
Ez egy rossz minőségű anyag?Az EPS-hez is inkább vegyek más márkát?
(tutira mondom a kőműves nem fog vele foglalkozni, hogy mit hová)
Mint linkeltem is régebben előírás volt valami miatt, valószínűleg az oldószeres bitumenes cuccok miatt. Több leírásban is benne volt, valami oka csak volt gondolom.
De mivel 15 éve foglalkoztam a kérdéssel utoljára nem követtem a változásokat.
Vasbeton gerendás/betonkefnis födémre, amiben már van 5cm lépésálló eps, milyen és mennyi szigetelést érdemes most lefektetni?
Nézegettem a tekercses dolgokat és a táblásakat is, de elég nagy a szórás. 300nm kellene lerakni, tehát árban sem mindegy a végeredmény. Valamint sokan azt mondják, hogy a tekercses össze fog roskadni egy idő után. Ez tényleg lehetséges vagy csak a kőzetgyapot felé akarnak inkább terelni, mert az a tuti?
Nálunk most hálóznak. Egy kb. 28 m2-es felületet, amin van 2 nagy ablak ketten 1 órán belül felhálózták. De ez 1 réteg, ha körbe felhálózzák az egész házat, akkor megy fel még egy réteg ragasztó az egészre, így nem fognak látszani a háló nyomai. Egyébként nekünk a szakink tavalyi áron dolgozik (úgy volt, hogy tavaly csinálja, de kicsúszott az időből, így idén ugyan azon az áron csinálja, mint ahogy tavaly elvállalta - igaz az alapanyagokon jócskán buktunk így is, mert elég komoly drágulás volt azóta), 4000 Ft/m2 színezéssel együtt a munkadíj, az élvédőzés 300 Ft/m, de idén másnak már nem ennyi az ára. Múlt hét előtti héten pénteken kezdték az egész melót, általában ketten dolgoznak, szombaton hárman, nálunk az egész olyan 160 m2 (homlokzat+lábazat). Ma elvben kész a teljes hálózás, holnap jön az újrahúzás, csütörtökön ha minden jól megy alapozás és péntektől színezés.
Szombatra remélem levonulnak, de ahogy ismerem az ilyen dolgokat lehet, hogy látjuk még egymást jövő héten is :)
Az első kört lenyomtam egy oldószermentes szerelőragasztóval ami éppen volt itthon. Lassúcska de jól megfogta.
A második körre már nem tudtam olyan pontosan illeszteni, jött hát az Easybond. Na az atom csak tényleg rá kellett pakolni hogy ne akarja az elején széttolni.
Elnézést mindenkitől, valóban nem írják manapság a fólia szükségességét, de utánanézek majd. 15 éve az volt a mondás hogy a bitumenből olyan anyagok párolognak ki amik károsítja(hat)Ják a ráfektetett hőszigetelést. De lehet a mai anyagok oldószermentesek, ezért nem kell.
Az eps tetejére, a betonozás előtt pedig szintén szoktak fektetni hogy a beton és a víz ne folyjon a hőszigetelés réseibe.
Másik csapatra váltottunk. Most projekt ár alapján.
A ragasztóval való behúzás volt a cél, a megállapodás arra kötetet.
Gondoltam milyen jó lesz így, legalább nincs mellébeszélés.
Erre van!Megint gond van!Lassan már el nem hiszem, hogy semmi nem sikerül és újabb költség!
Azt mondja az ember, hogy egy rétegben felvitt ragasztóra/ba húzás volt csak az árban. Hogy erőteljesen látszik az a háló, de fogja a ragasztó és közel 100%ban van rajta ragasztó az van benne az árban, de hogy ezt lehúzni normálisan, úgy ahogyan a legtöbb helyen látom a ragasztózás után- azaz nyomokban látszik a háló nincs benne az árban! Az még egy egész nagy összeg.
...de nem nagyobb mintha megint egy 3. ember hívnék, igaz szerintem ezt nem szokták külön behúzni, hanem egy lépésben.
Saját nyomozásom szerint:
Nem fogazott vassal nyomja bele a hálót hanem simítóval megy fel a ragasztó és simítóval a háló.
Szerintem ez a gond. Ezért kell még egy réteg...
Szerintetek ez igy megfelelő:
1, lehúzás + belesimítással (ez a szerintük jó)
2, külön ragasztó réteg felvitele (szerintünk ez már plusz pénz, ez a glettelés)
3, egy elrontott felület- ezt gondolom- ingyen javították volna:
"Vegyszerállóság: A polisztirolhabot a szokásos építőanyagok cement, mész, gipsz, anhidrit és az ezekből készült keverékek nem károsítják. Ellenáll a sóoldatoknak, alkáliáknak, szappanoknak, erős ásványi savaknak (pl. sósav 35 %-ig, salétromsav 50 %-ig, kénsav 95 %-ig), gyenge savaknak (pl. szénsav, tejsav), bitumennek, oldószermentes bitumenes hidegragasztóknak, szilikonolajoknak, adhezív ragasztóknak, alkoholoknak."
Elég a toldásokat hegeszteni, nem fog feljönni a betonról. Viszont: anno így készült az épület, a fűtés szaki valahol elcseszte a csövet és évek alatt az összes fal alja felázott 30 cm-t. Töltötték utána a vizet, de nem találták a hibát. Ha nincs teknőszigetelés akkor a hiba közelében nedvesedik csak, vagy leszivárog a kavicságyig
Szaki hiányában megpróbálom magam szigetelni a házunkat. Vettem vizorros élvédőt, ez egy fehér színű műanyag élvédő hálóval. A kérdésem, hogy erre a fehér vizorr részre kell-e ragasztó, illetve majd a nemes vakolat réteget rákenni, vagy ez a fehér műanyag rész fog virítani minden ablak felett? Vagy ez is színre lesz kenve?
Ha nem kell számtani jelentős csepegésre, akkor maradhat így. Ha gyanús a cserepezés, akkor lehet tenni páraÁTRERESZTŐ fóliát a szarufák közé vagy a gyapot tetejére.
Van értelme csak a vízszintes - födém - részt szigetelni, ugye?
Illetve még azt kérdezném, hogy a cserepek alá fóliát rakjak-e? Ezt most csak nyomokban tartalmazza a tetőtér. Van értelme, vagy hagyjam mert így úgyis jobban szellőzik a pára miatt a felső rész? (Csak a gyapot védelme miatt gondolom, hogy szükség lenne rá)
Nem lehet úgy tanácsot adni, hogy még azt sem tudjuk, hogy mit akarsz, mi a célod. Egész más a feladat, ha a szomszédaidat nem szeretnéd zavarni és más, ha a hangzást szeretnéd jobbá tenni. Ha a hangzás javítása a cél, akkor is vannak különböző iskolák, stílusok, igények.
"amit az akusztikus egy opcióként ajánlott. A légrést ő is mondta,"
Tehát a második falat már te találtad ki? Vagy azt is az akusztikus mondta, de nem kötsz az orrunkra ilyen titkos információt?
"Illetve ezek simán ragasztgatható lapok, amihez ideális a meglevő fal."
Könnyű, falra ragasztott izé mély hangot soha nem fog csillapítani.
"max valami szőnyegszerű anyagot, az nem igen fog hőszigetelni,"
A szőnyeg is kiváló hőszigetelő anyag, ha közvetlenül a falon van. De már írtam, hogy ha jár mögötte a levegő, akkor már nem hőszigetel (csak egy icipicit). Tehát ha a szőnyeget a faltól 5 centire teszed és alul+felül is hagysz 5-5 centi szellőző rést, akkor már jobb a helyzet.
Ráadásul egy szabadon lebegő membrán (tételezzük fel, hogy eléggé zárt a szőnyeg anyaga) rohadt jól csillapíthat elég széles frekvencia tartományban, minél nehezebb a szőnyeged, annál lejjebb megy, a mélyebb hangok felé (pl ragassz a szőnyeg hátára vékony akusztikai ólom/ón lemezeket, autós akusztikai boltokban is kapni ilyet).
"födém rétegrendet csak kb tudom:"
Ha a födém felett és alatt is fűtött helyiség van, akkor bármit csinálhatsz, a födém egyetlen rétege sem hűl soha harmatpont alá.
Ha felül a fagyos külvilág van, akkor: belülről NEM hőszigetelünk.
A födém vízszintes felülete kb 50 nm. (A tető ferde része már a szobákban kezdődik kb 1m magasságban. biztosan van erre szakszó csak én nem ismerem. :) )
Fa födém, belülről nem tudom mivel szigetelve mert gipszkarton bortást kapott.
A gerendákon a tető felé semmilyen borítás nincs (ha csak a port nem vesszük annak)
A tető nem szigetelt és fóliával sem borított belülről. Így a szellőzés biztosított.
Nem lakjuk és nem is fogjuk a tetőrészt, ezért is akarom inkáb b a födémet kívülről szigetelni.
A kiválasztott anyag 0,37wmk üveggyapot (gyártót szándékosan nem írok (de ha van rá javaslat akkor szívesen fogadom).
A legfontosabb kérdésem. Kell e párazáró fólia és ha igen akkor hova?
Most nincs penészesedés és ez szeretném ha így is maradna. :)
Van e értelme a vízszintes részt szigetelni ha a ferde részre (most) nem kerül semmi hővédelem.
Igen, bocsánat, valóban házimozihoz lenne egy kis csillapító réteg, amit az akusztikus egy opcióként ajánlott. A légrést ő is mondta, de sajnos már így is picivel a megfelelő méret alatt van a helyiség, nem nagyon szeretnék tovább elvenni belőle. Illetve ezek simán ragasztgatható lapok, amihez ideális a meglevő fal.
Akkor esetleg azt tudom csinálni, hogy amelyik fal a külvilággal érintkezik, oda nem rakok ilyet, max valami szőnyegszerű anyagot, az nem igen fog hőszigetelni, illetve léteznek falra akaszható akusztikai csapdák/csillapítók.
A többi fal másik pincehelyiséggel érintkezik, ott ez nem okozhat gondot
födém rétegrendet csak kb tudom:
- 2 cm vakolat
- gerendás/béléstestes födém (vastagságot nem tudom, de sztem ez kb ismert lehet)
- 2 réteg nehézlemezes vízszigetelés
- beton/lejtbeton, változó vastagság, de kb lehet 10 cm
- 2 réteg kenhető vízszigetelés
- ragasztó, járólap
Szakember? Még meg is fizetném, de ilyet én még sehol sem találtam... ki szakterülete lehet ez?
"erre kellene felszerelni egy parabola antenna tartó konzolt, mint pl. ez:"
Ezen fajta antenna konzol helyett inkább olyat javasolnék, aminek három szétterpesztett lába van (kép). Minél távolabb vannak egymástól a felfogató pontok, annál masszívabb a rögzítés, pl komolyabb szélnyomás esetén SOKKAL kisebb tengelyirányú terhelést kapnak a dübelek húzó és nyomó irányban is. Eleinte vas csövet húztam a dübelekre, de később kiderült, hogy nincs rá szükség, mert a hosszú műanyag dübelek műanyag burkolata önmagában is elég erős "cső", mert vidáman bírja a gyűrődést.
Persze ha ragaszkodsz a képen látható közeli csavarozású tartóhoz (vagy bazinagy az antennád), akkor már nem bíznék a műanyagban, fém csövet is húznék a dübelre.
vigyázz, hogy a fúrás mélysége ne legyen mélyebb, mint maga a műanyag, tehát a lyuk PONTOSAN olyan mély legyen a külső felszíntől, mint a műanyag, NE LEGYEN MÉLYEBB.
Nagyon nem mindegy, hogy ez egy rockzenekar próbahelyisége, aminek közös fala van egy óvodával,
vagy csupán egy kis házimozizáshoz szeretnél jobb térhatást elérni :)
"de ebből adódóan hőszigetelők is"
Jól látod, de az akusztika megenged a hangcsillapító lapok között réseket és a lapok és fal között is légrést. Ezáltal a zajcsökkentő burkolat hőszigetelő hatása kb nulla lesz.
"okozhat-e problémát a 8 centis grafitos falrészre felhelyezett belső anyag, 1.2 cm vastagságban?"
Ilyen bonyolult rétegrend mellett nehéz megjósolni, hogy nagyon hideg időben meddig húzódik be a harmatpont. Már a második téglafal és a két téglafal közötti légrés is komolyan bekeverhet, lehet, hogy az 1,2 centbelső hőszigetelés nélkül is olykor már a 30 centis téglában lesz a harmatpont. Kérd igazi szakember írásos szakvéleményét.
"okozhat-e ugyanez bajt a mennyezeten, ahol nincs kifejezett hőszigetelés a rétegrendben?"
Ez a kérdés nem egyértelmű. Írj teljes rétegrendet a fagyos külvilágtól a belvilágig.
Adott egy szuterén, amit akusztikailag kéne egy kicsit rendbe tenni. Ehhez különféle megoldások léteznek, erre van szakemberem, így nem is ennek részleteiről kérdeznék.
Ami viszont témába vág az az, hogy a legtöbb megoldás olyan anyag falra illetve esetleg mennyezetre való rögzítését jelenti, amik alapvetően csillapító tulajdonságúak, de ebből adódóan hőszigetelők is.
Azt viszont tudjuk, hogy belülről falakat hőszigetelni csak nagyon speciális esetekben, és nagyon körültekintően, de lehetőleg úgy se.
Namármost a ház tavaly teljes külső hőszigetelést kapott, méretkorlátok miatt a szuterén egyik fala csak kb 8 centi grafitost.
A helyiség egy része kinyúlik a terasz alá, itt sajnos a födémgerendákon, vízszigetelésen és a jó sok betonon kívül nincs semmilyen hőszigetelő réteg.
A szobát viszont csak ritkán (heti pár nap), és csak 2-3 órákra használnánk, a fűtés csak ekkor lenne bekapcsolva. (alap esetben téli hónapokon a szoba hőmérséklete kb 14 C fok, 30%os páratartalommal)
A kérdések tehát:
- okozhat-e problémát a 8 centis grafitos falrészre felhelyezett belső anyag, 1.2 cm vastagságban?
- a pontos rétegrend: vakolat, 8cm grafit eps, régi vakolat, 30cm tégla, kb 5cm légrés, ~8cm vastag belső téglafal (ez utóbbi ilyen szervizfal szerűség lehet), és erre jönne az új szigetelőanyag
- okozhat-e ugyanez bajt a mennyezeten, ahol nincs kifejezett hőszigetelés a rétegrendben?
Vegyek 4 db 25 cm-es csavart és azzal egyszerűen rakjam be dübelekkel? Ez eddig jó, tegyél a csavarokra fém csövet, picit hosszabbat mint a szigetelés és keményre húzhatod
Adott egy kistéglás fal, amin van 15 cm EPS, vékonyvakolat stb., erre kellene felszerelni egy parabola antenna tartó konzolt, mint pl. ez:
Mi a legjobb megoldás ilyenre? Vegyek 4 db 25 cm-es csavart és azzal egyszerűen rakjam be dübelekkel? Nem fogja a szigetelést roncsolni, ha jól meghúzom a csavarokat?
Láttam olyan Fischer készletet, amit 20-as csomagban lehetett megvenni és 130eFt volt, na az úgy többe kerülne, mint a parabola antenna és a teljes rendszer.
Egy szakit megkérdeztem, szerinte nem lesz baja, de szeretnék olyat is megkérdezni, akinek esetleg lett ilyesmi felrakva szigetelés után, hogy mennyire tartós a megoldás.
Egyébként azonos tapadási felület esetén valószínűleg nincs komoly erő-különbség egy jó minőségű zsákos és a hab között.
Viszont zsákost könnyű olcsón szétteríteni nagy felületen (pl fogazott glettvassal), ha viszont ragasztóhabbal szeretnél megközelíteni ugyanakkora ragasztási felületet, az szerintem durván drágább ragaszóanyagba kerülne.
Ha a ragasztás nagy felületen történik, akkor a forint/m2 sokkal fontosabb, mint a ragasztás ereje.
Ha elegendő négyzetméterenként mondjuk 100 kiló erővel rögzíteni a második réteg hőszigetelő anyagot az elsőre, akkor szerintem nem azt kell nézni, hogy a zsákos ragasztó 2 tonna erővel ragaszt, a hab meg 5 tonna erővel., hanem az a lényeg, hogy a 2 tonnás vagy az 5 tonnás ragasztás kerül kevesebb pénzbe.
(a tonnákat csak hasból írtam, aki unatkozik, az utánaszámolhat pontosabban)
- hivatalos szabvány szerint EGYÉRTELMŰEN van egy PEN vezetőnek minimálisan kötelező keresztmetszete?
- létezhet-e olyan kombináció (pl kis áramú biztosíték + extra helyi földszonda), amikor akár mondjuk egy 2,5 mm2-es vezeték is lehet teljes jogú PEN vezető?
- vagy annyira zavaros a sok szabvány, hogy lehetetlen egyértelműen megállapítani?
Akinek 140 feletti az IQ-ja, az már az első pillanatban röhögött a belémkötő buta gonosz kismalacok erőlködésén,
pl azért, mert habár már mindenki látott ragasztótárcsát, azt, hogy valójában hogyan működik a ragasztótárcsa (miért nem kell ott dübelezni), azt a jelek szerint csak a zseniknek sikerül valóban meg is érteni :)
máskülönben nem hülyéznének engem kórusban olyasmiért, ami a profi szakemberek körében egyértelmű és köztudott.
"Volt hogy XPS lapot táblásítottunk ilyen ragasztóhabbal, ... szétszedheteten"
Én dobozokat csináltam xps-ből ragasztóhabbal. Annyira megragadt, mintha egybe öntötték volna. Még a magasból a sarkára leejtést is kibírta a ragasztás: úgy tört a doboz, mintha egy darabból lett volna.
EPS-et betonfelületre szerelni kicsit problémás. Egy erőss, nem nedvszivó felületre való alapozóval (Baumit Superground) kezdjük, áthúzzuk egyszer nagyfogú fésűvel a teljes felületet ragasztóval, aztán ragasztunk és dübelezünk is, mert általában a diafragmák magassak is. Ha fémvázas zsaluval öntik, amin faforgács a kontakt felület, nem lehet leszedni a betonról a formaelválasztó olajat sehogy, lemossa végül a víz róla, de kell neki vagy egy év.
A betondiafragmára inkább a kőzetgyapott jár. Kitünő megoldás, mert a betonnak nagy a hőtárolási képessége, nyáron nagyon nehezen melegedik át a belső tér, ha nincs sok ablak.
A parafát csak belső térre használtam, azt nem dübeleztem, mert jó a nedvszívása. De annak is teljesen síma felület kell.
Idézet(ek) a MÉSZ THR Mûszaki Irányelvbôl: 7.4.3 A szigetelôlapok dûbelezése - Polisztirol (homlokzati EPS) lapok Ezeket a lapokat a ragasztás mellett általában dûbelezni is kell. Ez alól kivételt képezhetnek az új beton- vagy téglafelületek (égetett kerámia), amennyiben nem szennyezettek (például formaelválasztó olajtól beton esetében) vagy egyéb más szennyezôdésektôl. Kivételt képezhet még olyan egyéb alapfelület, ahol -szükség esetén szakszerû elôkészítés után- helyszíni vizsgálattal legalább 0,08 N/mm2 tapadószilárdság igazolható. - Ásványgyapot (MW-PT) lapokat a ragasztás mellett mindig dûbelezni kell. - Ásványgyapot lamell (MW-PL) lapokat a homlokzati EPS lapoknál leírt esetekben kell dûbelezni. - Parafa (ICB) lapokat a homlokzati EPS lapoknál leírt esetekben kell dübelezni. - Ásványi hab szigetelôlapokat a gyártó utasításai szerint kell dübelezni. Egyéb hôszigetelô rendszereknél lásd. a Gyártó mûszaki adatlapját. - Lábazati részen a dûbelezés szükségességét egyedi megfontolás vagy gyártói vélemény alapján kell eldönteni.
Üdv ! Így van ,mindkét oldalra kell egy erős "grundolt"/alapvakolat,amire oszt mehet a szigetelés ,és belülre akár a tényleg tök sima gipsz karton ,mert ha lenne is mester, olyan sima könnyen festhető falat akkor sem tudna produkálni !:)
Ha pedig belülről is gipszkarton kerül rá vakolat helyett (ez divat mostanában mert kevés a jó kőműves) akkor tökéletesen elcseszett az egész fal hőszigetelése.
Ezért kérdeztem hogy milyen a tégla és a vakolat, ugyanis ott is van még egy kis bonyodalom.
Gyakori hiba hogy a nútféderes téglákat nem vakolják kívülről mert úgyis megy rá hőszigetelés. Vakolat nélkül azonban a fal légzárása pocsék lesz, és emiatt a teljes szerkezet hőszigetelése jelentősen romlik.
Pontosan milyen téglából van a fal, és milyen vakolat került rá a szigetelés előtt?
Az alaptól függően elhagyható friss építésnél, de a régi, bizonytalan vakolatok esetén szükséges mivel nem tudsz rendes és tartós tapadást előidézni rajta.
Ezt a dübelezés dolgot nem értem. Most mintha mekkeleken kívül mindenki azt mondaná, hogy soha nem hagyható el a dübel. Nekem a baumit képviselő 10 éve azt mondta, hogy nem kell. (Frissen falazott téglafal, 20cm EPS.) Van, aki itt azt írja, hogy a gyártók szerint kell. Megváltozott a gyártók véleménye erről? Mert beírtam a gugliba, hogy baumit alkalmazási útmutató, abban az van, hogy dübelezés szükség szerint... Esetleg azóta rontottak a ragasztó minőségén? :o
(Mondjuk ha nem került volna m2-enként plusz 1500-ba, rá sem kérdezek, hogy elhagyható-e... Ma már nem ilyen extra tétel...)
Tervezek egy kamra-helyiséget a ház mellett, most egy fedett beálló van ott, ezt tervezem beépíteni, és ennek egy része lenne a kamra, ahova pl zöldségeket is tennénk, meg befőttek stb. Meg tárolóhelyiség is lenne. Fűtve nem lenne, a hőburkon kívül van nyilván.
Kérdésem: van értelme hőszigeteléssel ellátni? Mondjuk sztem megfagyni -15 fokban sem fog ott folyadék, mert volt már fűtetlen garázsom, ahol vígan folyékony volt a víz -10en fokban is.. De gondoltam rá h csak dobnék rá valamennyit, de lehet h felesleges. Meg akkor a garázstól is le kéne szigetelni. Amúgy keletre néz, és egy kicsi, 60x60as ablaka lenne, tehát sok napenergiát sem kapna. CSak arra gondoltam, az a kis napsütés vmennyit melegítene bent, meg esetleg nyáron sem árt, ha a kánikulától el van szigetelve, de sztem ez elég sok meló lenne..
Mivel itt két teljesen sík felületet kell egymással összetapasztani, ezért talán a habnál talán költséghatékonyabb/erősebb lenne, ha zsákos ragasztóval kennénk le a felületet. (pl az EGÉSZ felületet "becsíkozni" pl fogazott glettvassal)
Mert valószínűleg sokba kerül annyi habot nyomi a lapra, hogy a felület 50+ százalékán létrejöjjön a ragasztás,
túl kevés ragadási felület pedig rizikós lehet, mert a második (külső) réteg hab többnyire már nincs dübelezve.
Azt írtam, hogy ahol TÖKÉLETES a belső párazárás, ott nem kell foglalkozni a külső pára-kieresztéssel.
Aki ezt elolvasta
....és az IQ-ja 120 felett van, az ezt gondolta: "nem hiszem, hogy képes vagyok belül tökéletes párazárásra, ezért mindenképpen csinálok kívül szellőző rést"
....ha az IQ-ja 100 és 120 között van, akkor ezt gondolta: "az összes előírásban és rajzon van szellőző rés, viszont a mekkelek köztudottan egy zseni, ezért kérdezzünk rá jobban, hogy, pontosan hogyan is érti azt, hogy nem kell szellőző rés"
....ha az IQ-ja 80 és 100 között van, akkor ezt gondolta:"az összes előírásban és rajzon van szellőző rés, én inkább az előírásoknak hiszek, mint egy internetes fórumnak"
...és ha az IQ-ja 80 alatti, akkor ezt gondolta: "a gondokozás fáraszt engemet én anyira buta vatyok hogy nem is fogok sose hőszigetelni de mindég unatkozok ezér megtróbálok jól belekötni ravaszul abba az emberbe akinek egy szavát se értem sose hogy mikről irkál itten a fórumba".
És a fentieket lehet a "ha tökéletes a ragasztás, akkor nem kell dübel" kijelentésemre is érteni.
És a reklámok, honlapok, tudományos hírek/cikkek nagyobbik részére.
Teljesen felesleges ez az egész thread amit ragozol itt, teleszemetelve a topicot. A sok oldallal ezelőtti kérdésre hogy mekkora ellenléc szükséges konkrét számot várt az illető.
Ehelyett ragozod hogy ha tökéletes lenne a párazárás akkor nem kellene, ésatöbbi. Te is tudod hogy nincs tökéletes párazárás, és ha lenne is akkor is kellene mert a cserép felől is ázna, tehát kell. Meg nyáron se jön rosszul.
Gyakorlati jelentősége, haszna nincs a többi "mi lenne ha" marhaságnak, még ha te örömödet leled is benne.
Ugyanez a helyzet a dübeles témával, már többen is úgy értették hogy "dejó, akkor nem kell, spórolunk!", holott nagyon kevés esetben hagyhatjuk el, te is tudod.
Ha olyan intelligens vagy mint amilyennek hirdeted magad akkor rájössz hogy ezek nem segítségek, hanem az emberek összezavarására, a topic széttrollkodására valók.
A közösség sok tagja biztosan örülne ha megtisztelnéd azzal őket hogy nem trollkodod szét a topicot, hanem lényegre törően fogalmaznál.
Üdv ! Amire reagáltam ,hogy kell ellenléc oda tényleg kell,de abba igazad van hogy millió más helyre meg tényleg nem kell , Hábenzi Rézinéni szoknyája alá például tényleg nem kell ,mert szellőzik természetes úton IS !:)
Tehát elmondhatjuk, hogy ha a hőszigetelésbe a lakás felől csak nagyon kevés pára juthat csak be, akkor a hőszigetelés külső oldalán csak nagyon kevés párától kell megszabadulnunk, ezért nincs szükség komoly páraszellőzésre, egy egészen szerény megoldás is bőven elegendő lehet. (pl az eps-re lehet közvetlenül rátenni a járó réteget és pl a födém hőszigetelés gyapotja felett 5 centis helyett a szellőző rés lehet sokkal vékonyabb is)
Tehát elmondhatjuk, hogy ha valaki képes lenne a lakás felől TÖKÉLETES párazárást összehozni, annak a hőszigetelés külső oldalán egyáltalán nem kellene foglalkozni a (nem létező) pára elszállításával sem. (= nulla ellenléc szükséges).
Ugye nem állítod azt, hogy a padlap kemény fedésének jobb a páraáteresztése, mint az alatta lévő EPS-nek? Mert ebben az esetben a padlap alkalmazása nem lenne kizárólag erősen párafékezett (beton) födémre korlátozva.
"A könnyüszerkezetes házaknál a külső favázra jobb helyeken is ezt szerelik, hogy ne legyen párafékező, mert értelmetlen bezárni egy faszerzetet egy párazáró és egy párafékező réteg közé."
Nem csak a faváz vizesedése a probléma, hanem a váz közé berakott, a teljes üreget kitöltő vastag hőszigetelő rétegé is.
De ne emlegessük a könnyűszerkezetes házfalakat, mert rögvest ideperdül lala1961 topictársunk és levezeti, hogy a könnyűszerkezetes házak falában nincs átszellőztetett légrés (ellenléc) a hőszigetelés és külső párafékező réteg között, tehát ezeket a házakat is hülyék tervezik :)
- belenyomsz merőlegesen a habba mondjuk 2-5 centi mélyre (a drótra lehet barkácsolni ütközőt),
- elhúzod oldalirányba a hab mélyén mondjuk 15-20 centit
- majd ott kihúzod a habból
Ekkor kiesik egy négyszögletes hab-darabka, amit a dübel berakása után vissza lehet tenni ugyanoda ahonnan kiesett.
Mivel mindegyik kieső darabka csak a saját lyukába illeszkedik pontosan, ezért jegezzük meg, hogy melyik lyukhoz melyik darab tartozik és még az sem mindegy, hogy a darabkán merrefelé van a felfelé (kivágás előtt a forródrótal tehetünk egy jelölést rá, hogy melyik a teteje).
Ezen trükk alkalmazása esetén rövidebb dübeleket is lehet/kell vásárolni.
Én pillanatpákából és 0,75-ös rézdrótból csináltam vágószerszámot a melósaimnak, amivel U alakú vályút tudtak vágni a lépésállóba, mert a védőcsöveket és mindenféle vezetékeket a két EPS réteg között vezettünk az aljzatban.
Ki lehetne hajlítani egy kört is a rézdrótból, ami talán merev is lesz annyira, hogy belenyomd a pákával 2 centisbe és kivágjon egy szép kört. Esetleg 1,5-ös drótból jobb lehet. Ezt speciel nem próbáltam, csak egy ötlet...
Készítettem fűtőszálas vágót (melléklet) amivel már neki lehet vágni a szigetelésnek, a dűbelek besűlyesztésére kapható szerszám, polisztirol korong is kapható 30ft/db, na most ezt *--**** drágának találom, erre ki kéne találni valami szerszámot szintén fűtőszálas módszerrel amivel mondjuk a 2centis nikecellből lehetne kivágni.
pozdorja (csoré PAL lap) van rajta, annak a páradifuziós ellenállása kb.5.
A könnyüszerkezetes házaknál a külső favázra jobb helyeken is ezt szerelik, hogy ne legyen párafékező, mert értelmetlen bezárni egy faszerzetet egy párazáró és egy párafékező réteg közé.
Ha nem sokkal drágább a geotextília+occsógyapot megoldásnál, akkor ez kiváló ötlet.
Mert a drótozásra ígyis-úgyis szükség lesz, viszont a kasírozottat százszor könnyebb feltenni (csak az illesztés vonalaknál kell jobban ügyelni, hogy jól egymásnak legyenek tolva/szorítva).
A padlapnál a hőszigetelő anyag külső felületén KÖZVETLENÜL (tehát szellőztetett légrés nélkül) van egy párafékező OSB réteg. Ami az OSB-n kívül van (padlástér), azt mindet tekintsd külvilágnak.
Az lehet, hogy ebbe a fórumba elhangzott párszor, de beírva a goggle keresőbe az "indítóprofil hőhíd" semmi értelmes találatot nem dob ki, köszi a segítséget.
Az utóbbi időbe megnéztem egy csomó videót mag szakirodalmat ebbe a témába és világos, hogy mekkora hangsúlyt fektetnek a hőhidak lecsökkentésére, már a dűbeleket is besűlyesztik, nehogy kimenjen 0,1 wattnyi hőenergia, oké értem na és az indítóprofil miből van? Hát aluminiumból, csókolom... az osztán micsoda hőhíd? Haló, vagy az valami csoda alu ami nem vezetio a hőt? Kétlem.
Nekem ne mondja senki, hogy lenti résszel nem kell vergődni, mert a hő fölfele száll.
"De a falból akkor is húzna fel a hideg a födémen át."
A pince falára a mennyezet alatt is lehet tenni polisztirolból egy csíkot. Ez meghosszabbítja (=megnehezíti) a lakásvól kifelé meglógni próbáló hő útját.
Tehát pl a főfal külső oldalán van a lábazati hőszigetelés, a belső oldalán pedig pl 25 centi polisztirol mindenütt a pince mennyezete alatt.
Mivel a felület nem nagy lehet hogy belefér egy kasírozott üveggyapot/közetgyapot táblás megoldás, fel lehet dübelezni egyszerűen, követi az ívet és nem porol, nem csúnya.
Esetleg egy gipszkarton álmennyezet, az kicsit melósabb...
Nem túl szép, viszont a legolcsóbb anyag-árú megoldás talán az lenne, ha a gerendák alsó síkja alá 5 centivel vízszintes drótokat feszítesz ki sűrűn (dübel + gyűrűs facsavar), a drótok tetejére geotextília, azon meg 10 centi olcsó üveggyapot (ami a gerendáknál összelapul 5 centisre).
Na rá(d)hagytam okostojás, látom nagyon unatkozol. Kár hogy teleokádod mindkét topicot olyan felesleges elmélkedéssel amitől olvashatatlan lesz, és mivel félreérthetően fogalmazol sokszor félre is vezeti a nálad butább embereket (azaz mindenkit hisz te vagy az evolúció csúcsa). További jó szórakozást!
"a tető szarufák közötti szigeteléséről és a fölé kerülő ellenléc szükségesséről volt szó"
Ha egy ezred másodpercig megpróbálnál gondolkodni, akkor látnád, hogy a padlapos kérdésre adott válasz egyből megvilágítja tetőtéri hőszigetelés feletti légrés összes kérdését. Persze tudom, hogy milyen nehéz egyesek számára a gondolkodás, fikázni, kötözködni, mellébeszélni viszont tök könnyű, ahhoz elég a 70-es IQ is :)
Ha megpróbálnál válaszolni a padlapos kérdésemre, abban a pillanatban belátnád, hogy ez mind mellébeszélés, mert a padlapos válaszban minderre szintén meglesz a válasz.
"Amúgy hidd el semmi bajom veled,de felelőtlenség rossz tanácsot adni"
Egyetlen rossz tanácsot sem idéztél tőlem. Sőt, semmilen tanácsot nem adtam.
Üdv ! Az a baj hogy keresgetni kell az "okosságaid"között ,mert ha kicsit figyelmesebben olvasom a h,sz-id ,hamar jönnek az ellentmondások !:)
-"A padlap nevű terméket kizárólag olyan födémre szabad tenni, aminek a párafékezése vagy megegyezik az öntött betonéval vagy jobb annál."
- "Ha azt vesszük, hogy jó ragasztás esetén nincs semmi szükség a dübelezésre, ahhoz képest a kettő dübel is felesleges pénzkidobás."
-" Ha a belső párazáró réteg TÖKÉLETES, akkor a lakásból egyáltalán nem lép be pára, tehát kívül nem lép ki pára, tehát ha a párazáró réteg TÖKÉLETES akkor egyáltalán nincs szükség semmi szellőző légrésre (ellenlécre)" , - CSAK az ellenlécezésa bármely irányból is érkező ,A PÁRAÁTERESZTŐ fólián átlépő/keletkező párát kell huzat segítségével folyamatosan szárazon tartsa !:) Egy szót sem ejtesz a PÁRAÁTERESZTŐ fóliáról(pedig van melegebb és hidegebb oldala ami párát jelent a hideg oldalon) ,csak a belső párazárásról beszélsz aminek első körben tényleg semmi köze az ellenlécnek !:)
-Az idézetek a tiéd !:) Amúgy hidd el semmi bajom veled,de felelőtlenség rossz tanácsot adni !:)
Lehet nyelvészkedni, de a tető szarufák közötti szigeteléséről és a fölé kerülő ellenléc szükségesséről volt szó. Lásd a saját 85843. Sz hozzászólásodat.
Ezek után te kezdtél el hadoválni a padlapról, majd a kérdésre kérdéssel válaszolsz, mellémagyarázol.
Én csak azon a részen dübeleztem, ahol süti a nap a falat, ott léphet fel inkább hőingadozás. Amúgy igen valószínűtlennek tartom hogy a tábla leessen, "lefújja a szél".. Inkább a matrac-effektus miatt dübeleztem.
Aztán elkezdődött a diskurzus szilárdságról, szélről stb. Szóval láthatóan többeket sikerült elbizonytalanítani. Azt meg hagyjuk, hogy mennyire lehet jó a ragasztás, a laborban ideális körülmények közt biztos nagyon jó.
"Azért a nem kell dübelezni mert a ragasztó is megtartja nem tartozott ide. "
Azért lehet olyan könnyen átverni is az embereket a reklámokkal, parasztvakító honlapokkal, mert AZ EMBEREK NAGY RÉSZE NEM TUD ÉRTŐN OLVASNI.
Ha valahol azt olvassa a szerencsétlen, hogy "A mi fűtőtestünk 100%-os hatásfokú. A mi fűtőtestünk kevesebb energiát fogyaszt más fűtőtesteknél." - ebből az marad meg az emberek pici agyában, hogy "a mi fűtőtestünk magasabb hatásfokú más fűtőtesteknél" - és szalad vásárolni öt-tízszeres áron.
Ha valahol azt olvassa a szerencsétlen, hogy "Az aerogél hőszigetelése 0,016 W/mK. A mi termékünk aerogélt tartalmaz." - ebből annyi marad meg sok ember agyában, hogy "a termékünk hőszigetelése 0,016W/mK" és szalad vásárolni.
Na olyat sem írt senki, hogy "nem kell dübelezni, mert a ragasztó is megtartja" - mégis erről beszél már a sokadik (olvasásból felmentett) ember itt a fórumon :)
"Tudnál mutatni egy példát amikor a padlap nevű terméket szarufák feletti hőszigetelésre használják magastetőkben?"
Én azt kérdeztem, hogy a nagyeszű szakértő úr, aki szerint a hőszigetelés külső oldalán MINDIG kötelező egy szellőztetett légrés, ő mivel magyarázza, hogy a padlap nevű termék mégis kereskedelmi forgalomban lehet.
Persze nem fog válaszolni a kérdésemre, inkább témát vált, vagy mellébeszél.
Tőled sem vártam el, hogy megértsd a kérdésem lényegét (azt meg végképp nem, hogy válaszolni is tudj rá), te sem vagy az a gondolkodós fajta :)
Igen, én is dűbeleznék, még is háznál is. Részben, mert biztonsági játékos vagyok, részben mert nemtudom 100%ig, hogy tényleg tökéletesen ragasztanak-e, ráadásul anyaghiba is lehet bármikor. Valószínű nem mondhat valaki mindig csak jókat,ettől függetlenül tanultam tőle jócskán - ahogy másoktól is itt.
Azért a nem kell dübelezni mert a ragasztó is megtartja nem tartozott ide.
A kőporos/poros falra feltéve a szigetelést egy őszi napon amikor a nappali és az éjszakai hőmérséklet között akár 20 fok eltérés (vagy még több) is lehet és mielőtt megköt a ragasztó a dilatáció már meggyengíti a szél meg majd bejezi a művet mindezt miért valami kis nyereségért az anyagon?
Lehet, hogy adott esetben egy alacsonyabb épületnél ezt még meg is játszható, de magasabb épületnél (mint a mienk) azért ez eszembe nem jutna...
Üdv ! Mit is mond a biblia ,Mesterek aki hallgat a témában az is CINKOSA lesz a a hazugságnak !:) Valószínű nem jól idéztem (nem vagyok szentfazék),de úgy gondolom ül a hasonlat ,főleg olyanokra akik napi rutinnal végeznek tetőfedéssel kapcsolatos munkákat !:)
"igyelj, nincs miről beszélni , aki leírja hogy nem kell elenléc!"
Az Austrotherm "padlap" nevű termékénél szintén nincs ellenléc a hőszigetelés külső oldalán, átszellőztetett légrés nélkül egyből rá van téve egy párafékező réteg. Ezek is ugyanolyan hülyék, mint a mekkelek...
Ez nem csoda: akármivel lehet fűteni, ami vezeti az áramot. Ha festékbe olyan adalékot keverünk, amitől az vezetni fogja az áramot, akkor azzal a festékkel valóban lehet fűteni. Ugyanez ugyanígy igaz ribizlire, kertésznadrágra és száraztésztára is.
Csak nehogy nehogy azt higgye valaki, hogy a fűtő festék jobb hatásfokkal melegít, mint a falba vakolható fűtőfilm vagy akár egy filléres kínai hősugárzó: ugyanannyi elektromos energiából mindegyik pontosan ugyanannyi hőt termel.
Hello. Adott a konyha házrész alatt egy 12nm-es pince tégla fallal és 90cm-ként beton gerenda közötte tégla enyhe boltívvel.Ezt szeretném mennyezetileg leszigetelni hogy a konyhába ne legyen a padló annyira hideg mint most.A pince nincs használva nem vizesedik.Hogy lenne érdemes és mivel csinálni.Köszönöm a segítő válaszokat!
És ellenlécezésbe hol tart a tudomány ? Én már láttam kb 5 éves berothadt tetőt ,pedig a belső párazárás rendben volt !Ha tetőtér/fólia ,akkor ellenlécez !!! "jópofaságból"tanácsolni ,valaki megcsinálja ellenlécezés nélkül ,az király lenne ,de az nem ács aki anélkül csinálja meg tetőt !:(
Hmm, csodafesték, ma vagy tegnap hallottam egy új egyetemi fejlesztésről, "fűtő" festék :) Vmi többrétegű vmi a falra, és áramot lehet bele vezetni, és fűt :O
Amúgy én is, az iróniát különösen. És legalább nem dögunalom ahogy ír. Újaknak viszont lehet furcsa, oszt még kisértődnek emiatt itt páran. Nem mintha bármi történne akkor. Főleg, mikor elő-előkerül az 1mm-es hőszigetelő csodafesték :)
Azért érdekelne, mert pl halvány dunsztom sincs mennyi egy ablak élvédőzése, közepes (remélem legalább közepes) gyakorlattal rendelkező szakembernek stb...
Segítsetek légyszíves pár hasra ütött számmal, hogy tudjak saccolni - 2 szám kellene!
Adatok:
Van a ház kb 100m2 felület. A nikecell fent van. Dübelek nagyrésze bent van, rések kifújkodva.
Eddig van készen most. Mennyi idő lenne 1 embernek eljutni a ragasztóval való behúzásig?(Onnét jönne a segédje)
Ami vissza van: 1, Hibás felrakás -> Minden oldalt átcsiszolni.(sok a fűrészfogasan illesztett tábla) 2, Ablak körüli hibák javítása - nem sikerült a körbe 2cm rányúlás így nincs függő, vízszint stb. 3, Dűbelek behúzása, mélység ellenőrzése - ami kimaradt, vagy csak finoman van behúzva (purhabos ragasztó miatt) 4, Minden dűbelfej ragasztózása
5, Élvédők körbe alulra kb 40m vizorros + ajtó és kb 8db átlagos ablak.
Nagyon szépen megköszönném, ha segítenétek egy-két számmal, hogy mennyi a minimum idő. Nincs segédje, ezért írtam az 1 embert. Biztos van aki csinált már ilyet, vagy ért hozzá és szeretnék számolgatni - álmodozni... hátha egyszer készen lesz!
Még egy szám érdekelne:
Ha végre készen van akkor 2 főnek mennyi idő a 4 oldalt ragasztóval-hálóval behúzni?
Ezt már kb 2 éve is leírtam: miért basztatjátok Mekket, aki tök értelmes tanácsokat ad? Én közel sem vagyok szaki, de minden tök logikus és észérvekkel utánagondolható amit mond, kb azóta követem, amiket mond. Igen, sokszor túlbiztosít, meg szőröz, meg a stílusa sem selyemre, inkább - hogy is mondjam - smirglire hajaz, de bassz tényleg mindenkinek ad tanácsot, aki nem megmondóemberként jön ide. Tudom,megkapja,hogy fotelhuszár meg mittomén, de én pl jó sokmindent tanultam túle - meg persze mástól is. Kb uyanezt írtam le kb 2 éve is.
Üdv! Azt hiszem ez a téma is kiesik a "látokörödből "!:) Rá se hederits vannak rajtad kívül jópáran még ezzel, annyi csak a különbség hogy azok egy nyílt fórumon nem adnak ilyen " jó tanácsot"! : (
Az ellenléc által létrehozott légrésnek két funkciója lehet: télen a hőszigetelésből kilépő pára elvezetése, nyáron a hőszigetelés külső felülete felmelegedésének csökkentése.
A hőszigetelésből télen csak annyi pára lép ki, amennyi a lakás felől be tudott lépni. Ha a belső párazáró réteg TÖKÉLETES, akkor a lakásból egyáltalán nem lép be pára, tehát kívül nem lép ki pára, tehát ha a párazáró réteg TÖKÉLETES akkor egyáltalán nincs szükség semmi szellőző légrésre (ellenlécre). Ha a belső párazáró réteg MAJDNEM tökéletes, akkor a páraszállító szellőző légrés lehet akár mindössze 1 mm vastag is, mert azt a kevéske párát az a kevéske légáram is időben el tudja hordani. 5 centire csak akkor van szükség, ha a belső párazárás nagyon el van cseszve, vagy egyáltalán nincs. Azért javasolunk télire mindenkinek 5 centi légrést, mert alapból azt feltételezzük, hogy a párazárást vagy jól el fogja cseszni, vagy nem is csinál párazárást, mert minek az :)
Ha a légrés (másik) célja nyáron a hőszigetelés külső felülete felmelegedésének csökkentése, akkor viszont még az 5 centi ellenléc is túl kevés, mert a cserépre rásütő nap sacc/kb négyzetméterenként 300-400 wattal fűti azt a légrést, márpedig a teljes tetőfelületről a sok-sok ezer watt hőmennyiség jelentős részének folyamatos elhordásához szerintem még 10-20 centi vastag légrés sem túlságosan vastag.
Az EPS felvilágositást köszönöm. Ezek alapján 70-es EPS-t teszek mindenhova.
Ami a szellőztetést illeti, boldog leszek ha 40 fokon fogom tudni tartani a szobát. A szobát úgy akarom kialakitani, hogy ha szükséges akkor egy mobil klimát is be lehessen inditani (Ha emelkedik a crypto árfolyam, beinditom a bányagépeket. :D :D ).
"A légáram elindulásához csak a keresztmetszeti terület nem elég."
A légáram elindulásához KIZÁRÓLAG hőmérséklet különbség kell. Ennyi. Ha a "kémény" belsejében 0,000001 fokkal melegebb a levegő a külvilághoz képest, akkor is megindul a légáramlás, ha a kémény keresztmetszete mindössze 0,0000001 mm2
"attól még egy 60x60-as kürtő és a hőszigetelés alatti légrés, nem ugyanaz."
Persze, hogy nem ugyanaz. A jóval magasabb súrlódás miatt sokkal lassabban fog áramlani a levegő.
"Leírásod alapján a 4,00x4,00x3,00 m-es kürtőben van egy 3,98x3,98x3,00 m-es tömeg (test, akármi),"
Ez vagy nem értem, vagy egy butaság.
A modellt úgy képzeld el, hogy van egy 3 méter magas, 60x60 centis, kívülről hőszigetelt kürtőd, aminek a belsejét teljesen kitölti egy olyan légfűtő hőcserélő (kalorifer/radiátor), aminek hőleadó lemezei függőlegesek és 1 centire vannak egymástól.
"a ház háta mögül (árnyékos oldal) szívnám be a kinti levegőt"
Amikor odakint 30-40 fokos kánikula van, akkor az árnyékos oldalon is pont ugyanolyan 30-40 fokos kánikula van. Az csak egy tévhit, hogy a ház északi oldalán hidegebb van.
"Egy otthoni szerver eleg hangos tud lenni. "
Első szabály: szervert nem a Tesco akciós újságból választunk :)
- létezik tökéletesen zajmentes szerver: pl Raspberry + SSD
- létezik rohadtul csendesre megépített számítógép: pl az én munka-gépemről fülre nem tudnád megmondani fél méter távolságból, hogy éppen működik-e, annyira csendes, pedig két ventilátor folyamatosan dolgozik benne. És tudnék csinálni ennél sokkal csendesebbet is, de minek :)
- és létezik kitűnően szellőző, de profin hangszigetelt szekrény is (de abba sem teszünk ordítva üzemelő Tesco-s számítógépet ;)
Ez persze mind pénzbe kerül, de így is olcsóbb, mint egy komplett kisszoba a padláson, agyonbonyolított (és nagyrészt hatástalan) szellőzéssel.
Ha az a rés 40 méter hosszú (ház körben), akkor 1 centi rés-vastagság mellet 4000 cm2 a lyuk keresztmetszete, tehát a hőszigetelés alatti légrés megfelel egy 3 méter magas, 60x60 centi keresztmetszetű , 19 fokosra felmelegített levegőjű kéménynek.
Azért, mert a keresztmetszeti mérete majdnem egyforma, attól még egy 60x60-as kürtő és a hőszigetelés alatti légrés, nem ugyanaz. A légáram elindulásához csak a keresztmetszeti terület nem elég.
Leírásod alapján a 4,00x4,00x3,00 m-es kürtőben van egy 3,98x3,98x3,00 m-es tömeg (test, akármi), ami körül a levegő abban az 1 centiben nem fog elindulni, akárhogy is erőlködsz.
"30-as ESP-re tehetek 80-as EPS-t es ha járkálni fogok rajta akkor nem nyomom szét a 30-ast?"
Ezt így butaság megfogalmazni. Puha gumitalpú cipővel évente kétszer óvatosan az eps 30-asra is rá lehet menni, nem lesz semmi baja ötven év alatt sem. Szöges bakanccsal hetente hússzor megtaposva még az eps 150-es is tönkremegy két hét alatt.
"nem nyomom szét a 30-ast"
Az a 30-as szám azt jelenti, hogy ha a terhelés egyenletesen van elosztva, akkor négyzetméterenként 3 tonna terhelés kell ahhoz, hogy 10%-ot lapuljon. Tehát eps 30 nemhogy téged elbír, hanem több autót négyzetméterenként.
Oopsz, azt hiszem ebben az esetben egy kis felvilágosításra szorulok. A 30-as ESP-re tehetek 80-as EPS-t es ha járkálni fogok rajta akkor nem nyomom szét a 30-ast? (nem megy össze a terheléstől?) A kopó felületre végülis tehetnék osb-t.
Az amatőr szellőztetés úgy működne, hogy a ház háta mögül (árnyékos oldal) szívnám be a kinti levegőt és a szobából pedig szívnám ki a meleg levegőt. Ezt egy mikrokontrollerrel meg tudnám oldani gond nélkül. Nekem nem a látvánnyal van a gondom, hanem a hangal. Egy otthoni szerver eleg hangos tud lenni.
"Ha már kéménynél tartunk - a kürtőhatás eléréséhez keresztmetszet kell,"
Tudsz esetleg olyan fizikai törvényről, hogy X keresztmetszet alatt a kéményhatás soha nem indul meg, akárhogy is fűtünk?
"nem egy 1cm széles rés. Nem véletlenül 14/14-es a hagyományos falazott kürtő."
Ha az a rés 40 méter hosszú (ház körben), akkor 1 centi rés-vastagság mellet 4000 cm2 a lyuk keresztmetszete, tehát a hőszigetelés alatti légrés megfelel egy 3 méter magas, 60x60 centi keresztmetszetű , 19 fokosra felmelegített levegőjű kéménynek.
"Kedvezőtlen környezeti beépítettség esetén előfordulhat, hogy "lenyomja" a huzatot,"
Egy kéménynek ezerféle problémája lehet, de én ezek közül akkor a venturi hatásra céloztam (szél szívó ereje). Hiába sorolod fel a másik 999-et attól még a venturi hatás továbbra is létezik.
"leteszek egy 70-es erőségűt mellé egy 100-as erőségűt és igy tovább?"
Én
- a legszélére, ahol pakolni sem fogok, oda olcsó gyapotot tennék (rohadt vastagon :)
- a szélekre (ahol nem fogok járni, csak pakolni) teljes vastagságban eps30-ast tennék,
- a járós területre pedig jóvastagon 30-ast, a tetejébe egy vékony réteg eps 80-ast, amit ki tudok cserélni 50 év múlva (azokat a táblákat, ahol erősen kopik).
Nagyon nehéz annyira jól szellőztetni egy padláson kialakított hőszigeteletlen kuckót, hogy ott a hőmérséklet megközelítse a külvilág hőmérsékletét, egy amatőr szellőztetési kísérletnek valószínűleg csak annyi lesz az eredménye, hogy abban a kuckóban nem 60, hanem csak 45 fok lesz, tehát a router nem egy nap alatt, hanem csak az első nyári hónap végén fog tönkremenni :)
Mindent ami elektromosan hőt termel, tegyél le a garantáltan szobahőmérsékletű lakótérbe. Ha a látvány báncsa az esztétikádat, akkor el lehet rejteni pl szekrény tetején, vagy valami jól szellőző szekrényben vagy fali dobozban.
Az nem jo, mert a kéményhez utat kellene csinálnom és az otthoni szervert, routert, riaszto stb. egy kis OSB-s "szobába" szeretném tenni (szintén a padlásra). És igen, tudom nyáron szellőztetni kell.
Van valami értelme a padláson a vasbeton padlóra 10cm EPS-t tenni ugy, hogy leteszek egy 70-es erőségűt mellé egy 100-as erőségűt és igy tovább? Ha készen van akkor fedésben újbó ugyan igy.
A cél a spórolás lenne, mert a lim-lomot fel akarom pakolni.
Ursa DF 35-el szigeteltem padlásteret (szerintem hasonló lehet mint az említett Knauf). Térdfalat, 45 fokot, födémet, 2x10 centit. Nem gondolom hogy megrogyna, igaz rögzítettem is ahogy tudtam.
Aki fával tüzel, az tud mesélni a brutális kéményhuzatról szeles napokon.
Kicsit kutakodtam huzat ügyben:
"A huzat mértékét befolyásolja a szél, szívó vagy toló hatása. A szél útjába épített létesítmények megváltoztatják a szél irányát és a függőleges falaknak ütközve túlnyomás jön létre, azaz a szél dinamikus nyomása torló nyomássá alakul. Ha a szél irányvektorának kéménybe mutató komponense is van, akkor a kémény huzata csökken. Ha a kémény ritkított térbe torkollik, akkor a huzat nő."
A szelet nem szó szerint értettem, a vízszintes szél ritkán tud átfújni függőleges résen :) viszont a rés végénél elfújó szél olyan vákuumot hozhat létre, ami szívóerő a függőleges rés számára
Ez elég zavaros, nem kell megmagyarázni azt, amit nem lehet...
---
Mi az, hogy "normális" légmozgás?
Amit szellőztetett homlokzati burkolatnál szándékosan idézünk elő. Ha az a vastagság nincs meg, akkor a levegő kb alig fog megmozdulni, talán meg se mozdul...
---
Ha már kéménynél tartunk - a kürtőhatás eléréséhez keresztmetszet kell, nem egy 1cm széles rés. Nem véletlenül 14/14-es a hagyományos falazott kürtő. Ami ugye egyébként jóval magasabb, mint szélesebb (és hosszabb). Arról már nem is beszélve, hogy minden kürtőnek meg van a hasznos magassága, ami függ a tüzelőanyagtól, a kürtő alakjától/méretétől és a kandalló (kályha stb) teljesítményétől (és ami 3m-nél mindig több, még 4m-nél is)
Ezért amit írtál:
- a kémény 3 méter magas, 1 cm széles és 40 méter hosszú (400 cm2 kémény keresztmetszet)
- a kémény belső felületén van egy 120 m2 hőátadó felületű 18-20 fokos fűtőtest
- a kémény felső pontján a kilépő levegő átlagosan 15 fokkal melegebb a külvilágnál (ettől van a huzat).
...és ez évente 4800 órán keresztül.
oltári nagy baromság.
---
Aki fával tüzel, az tud mesélni a brutális kéményhuzatról szeles napokon.
Ebben azért nem lennék olyan biztos... Kedvezőtlen környezeti beépítettség esetén előfordulhat, hogy "lenyomja" a huzatot, bent meg fuldoklik a kandalló (vagy ami van) és vele együtt a bent lakók.
A huzat egyébként nagyban függ a külső és belső levegő hőmérséklet különbségétől is.
Üdv ! Az a baj ,hogy van egy relatíve drága projekt ,és abban a legolcsóbb részt valamiért megakarja spórolni ,de a spórolok általában a felrakás minőségével is spórolnak és a végeredményt a képek illusztrálják, és még egyenlőre nincsenek Amerikai nagyságú tornádók ,mert ha egyszer lesz ,akkor sok házról lekerül a kabát az biztos !:)
"Ha minden egyes hőszigetelő táblát másfél tonna erővel ragasztjuk a falhoz, akkor miért kell ráadásul még dübelezni is?"
Mert az elméletileg másfél tonna az csak elméletben létezik. Ha tiszta, nem poros, nem málló az alapfelület. Ha megfelelően előkészítették, tisztították, alapozták.
Tehát nem a szokásos módon, a 30-40 éves Kőporos vakolatra kerül fel.
És nem számoltunk az öregedéssel, hőtágulással, szélszívással, kivitelezési hibákkal.
Mivel ezt 20-30 évre csináljuk előre nem árt ha tartós is marad.
De persze az összes gyártó szélhámos, azért írja elő a dübelt 5cm felett.
Megj:
Szedtem már le puszta kézzel dübelmentes, 10 éve fenn lévő táblát Kőporos vakolatról, erőlködnöm sem kellett. Sőt, a vicc az volt hogy a ragasztó az EPS lapot is elengedte sok helyen, és a nagy pogácsa a falon maradt.
Szvsz aki a dübelen sprórol az nem önállóan gondolkodó zseni hanem hülye. De ha ettől jobb neki, hát ne hagyja chemtrailezni az agyát, vele ne basszanak ki a gyártók, nyomja dübel nélkül.
Ne kezdjünk már összeesküvés mellékletekbe...inkább magyarázd meg a fizikát, hogy pl a sarkoknál miért nem kell dübelezni...
Nyilván a lapostetőre sem azért raknak kavics leterhelő réteget, mert a szél adott esetben simán felveszi, hanem jó poén tonnaszámra kavicsot hordani a tetőre. (a dübelezést most hagyjuk, nyilván a multik ármánykodása az egész)
A frász kitöri ezeket az elvárásokat... Amúgy lehet tényleg szebb lenne, ha volna egy kis lábazati megtörés... Akkor 16 cm is elég lenne a 20-as homlokzatihoz.
"a saját gondolkodásodat próbálod addig erőltetni rájuk"
Most éppen ezt a gondolkodást erőltetem rájuk: "Ha minden egyes hőszigetelő táblát másfél tonna erővel ragasztjuk a falhoz, akkor miért kell ráadásul még dübelezni is?"
Bennem pedig ez a gondolat fogalmazódott meg: "A fenti kérdést miért nem teszi fel soha senki? Ennyire elszoktak az emberek az önálló gondolkodástól?"
1, idézőjelben írtál olyat amit nem tőlem idéztél, hanem most találtad ki.
2, nem önálló gondolkodásra szoktatod az embereket hanem a saját gondolkodásodat próbálod addig erőltetni rájuk (akár a témáról teljesen elkanyarodva körbemagyarázva) addig amíg meg nem unják.
"Kussoljál már Mekkelek, ne szoktasd az embereket az önálló gondolkodásra. Miért kell tudni azt mindenkinek, hogy pontosan mire való a hőszigetelésnél a dübel?"
"A ragasztón és a festékeken nem érdemes spórólni. "
Semmin sem érdemes spórolni, ha nem tudjuk, hogy a számtalan termék közül melyik az, amelyik olcsón nyújt elfogadható minőséget. Ilyen hiteles információhoz hozzájutni azonban szinte kizárólag saját károk, hosszas kísérletezés útján lehet, amire leginkább csak a szakembereknek van lehetőségük, ők viszont megfizettetik velünk a kísérletezésük költségeit. Amatőr házépítő vagy biztosra megy az anyagválasztással (márkás megbízható termékek), vagy rulettezik az olcsó (vagy gagyi vagy nem) termékekkel. Vagy bújja az internetes fórumokat és abban reménykedik, hogy amely terméket a fórumokban dicsérnek, azt nem a gyártó fizetett reklámozó-emberei írták oda :)
Mikor építkeztem rendszerárban vettem a hőszigetelést és nem volt drágább mintha külön-külön vettem volna meg.
Persze ehhez olyan forgalmazó is kell aki a ritka forint helyett a sűrű fillért nézi. Igaz nincs flancos irodájuk de forgalom annál inkább. A szomszéd faluban szerencsére ilyen van a végén minden anyagot onnan vettünk.
Nem is olyan rég volt itt a topicban eset, hogy estére úgy mentek el a szakik, hogy mozgott és elállt 1cm-t a faltól a felragasztott lap. Elvált a ragasztás nagy %ban.
A mester válasza az volt, hogy a dűbel majd visszahúzza a felnem ragasztott lapokat.
Na ide kell dűbel, de inkább lapát a mester hátát egyengetni.
A piac kb. úgy néz ki, hogy a polisztirén gyártók (nem a nagyok, azokkal más a helyzet), csak polisztirént forgalmaznak és van egy vonal Kínából a lengyeleken keresztűl, ami mega nagytétébe árul mindenféle tartozékot a polisztirénhez és a kőzetgyapotthoz is. Aztán van a ragasztó és a festék gyártók tábora is, az más tészta.
Ha valaki veszi a fáradságot és megveszi magának a polisztirént- aminél csak azt kell nézni, hogy megvan van nem a tanúsítványa és a bevizsgálása az EU-s normák szerint (valamint a sűrűsége) és megkeres egy nagykert, aki a lengyelektől importál, az olcsón megussza.
A ragasztón és a festékeken nem érdemes spórólni.
Egy nagy építkezési rendszereket forgalmazó (márkás) cégtől, csak akkor érdemes beszerezni bármit, ha sok kell és számolnak egy proiekt árat (kijön az ügynök és részletesen meg kell beszélni vele a rétegrendet- persze érteni is kell hozzá- néha az ügynök nem ért). Van amikor jobb árat lehet kialkudni, mintha mindenféle beszállítól összeszedi az ember- mert azoknak is eladó. Akkor is ráharapnak az ügynökök, ha a ház nem nagy, de jó helyen van és esetleg referencia munka lehet.
Kivitelező lévén, nekem az a véleményem, hogyha szakemberre bízza a házépítő a thermo rendszert, az olyan kell legyen, akinek van annyi pénze, hogy megvegye az anyagot (a fentebb leírt séma alapján), lenyelje a vesztességet, ne küldje folyamatosan hol ezért, hol azért a megrendelőt, aki nem is ért hozzá.
Az hogy az ügynökök képesek kimenni egy szál házhoz és bohóckodni a fajlagos fogyással, ahelyett hogy nagyobb projekteket megtámadva éljenek meg, az enyhén szólva amatőrizmusra vall.
És a tűzépen az alkalmazott sem szaki, a szaki az tudja, amiután felméri a munkát, hogy miből mennyi kell.
"Alul indítósín, felül is le van zárva gondolom (verébdeszka vagy ilyesmi)"
Én inkább olyanokra emlékszem, hogy egyik végén benézel és látod a fényt a túlsó végén :)
De egy részleges kéményhatás kialakulásához az is elég, ha csak felül nyitott. Ha csak alul nyitott (felül zárt), az szélmentes időben nem olyan vészes: a búvárharang-hatás benn tarja résben a meleg levegőt.
Én amondó vagyok, hogy tanulj meg annyit minden területről, hogy ne legyél a tudatlanságod miatt (jaj, nehogy kimaradjon valami) rákényszerülve semmiféle "rendszer" megvásárlására.
Kérdezz meg a területen dolgozó profi szakembereket, hogy ők mikor vásárolnak rendszert ;) És ha ők soha, akkor talán nem igaz, hogy "rendszerben a legolcsóbb" a vásárlás.
Aki biztos abban, hogy a ragasztása tökéletes, annak nem kell dübel, hiszen a ragasztók húzóirányú szakítószilárdsága nemhogy egy szélvihart, de egy autót is elbír. Sajnos azonban a ragasztó sokszor nem ragad oda rendesen, ezért sajnos kell a dupla biztosítás, kell dübel is.
Aki csak kettő dübelt alkalmazott, az lehet, hogy megbízott a ragasztásban, de nem 100 százalékosan, ezért a légzsák mellé biztos ami biztos odatett egy olcsó biztonsági övet is :)
"A rés, méreténél fogva nem teszi lehetővé, hogy a szél olyan bitang nagy sebességet elérjen a táblák alatt."
A szelet nem szó szerint értettem, a vízszintes szél ritkán tud átfújni függőleges résen :) viszont a rés végénél elfújó szél olyan vákuumot hozhat létre, ami szívóerő a függőleges rés számára. Aki fával tüzel, az tud mesélni a brutális kéményhuzatról szeles napokon.
"Normális légmozgás megindulásához azért kell pár centi."
Mi az, hogy "normális" légmozgás?
Képzelj el egy 3 méter magas kéményt (légrés a hőszigetelés és a házfal között)
- a kémény 3 méter magas, 1 cm széles és 40 méter hosszú (400 cm2 kémény keresztmetszet)
- a kémény belső felületén van egy 120 m2 hőátadó felületű 18-20 fokos fűtőtest
- a kémény felső pontján a kilépő levegő átlagosan 15 fokkal melegebb a külvilágnál (ettől van a huzat).
"a járólapnak a bejárati ajtó küszöb alatt, vagy szintben kell - e lenni?"
Az a legkényelmesebb / legelegánsabb, ha nincs szintkülönbség a terasz és a szoba padlója között. Csakhogy ezt csak az játssza meg, aki biztosan meg tudja oldni, hogy a teraszról soha nem fog víz befolyni a nappaliba. Terasz-tető, kifelé lejtés, vízelvezető árok a küszöbnél, satöbbi. Aki nem biztos a dolgában, annál a terasz síkja legyen alacsonyabb szerintem.
Ezt a szeles baromságot nem is értem. Alul indítósín, felül is le van zárva gondolom (verébdeszka vagy ilyesmi). Hol süvítene a szél? Eleve gond ha nincs lezárva rendesen mert a légmozgással sok hasznos hő is távozik.
Ne nekem mondd, nem én találtam ki - a mester meg csak hű volt nevéhez. :-)
Az, hogy mennyi hő távozik, az egy érdekes kérdés. Mivel a nagy felületű hőszigetelés nem engedi a felületet lehűlni, így ha vannak is minimális rések, ott sem olyan hideg a felület, hogy számottevő hőveszteség legyen. Érdemes lenne izoterma adatokat megnézni ilyen állapotokról, de ez nyilván nem egyszerű, mert egy hőkamerás felvétel a normálisan hőszigetelt felületet kb homogénnek mutatja.
Nem vicc, sok helyen tényleg csak pogácsákat raknak, és tényleg marad alul-felül körben piszok sok szabad hely. Na most ahol nem nyúlik ki semmi a szigetelés fölé, ott a padlásra nyílik a felső rés.
Amúgy meg ha deszka van, az a legjobb. Le kell szedni, feltolni a szigetelést a padlásra, aztán összekötni a gyapottal.
Ezt a szeles baromságot nem is értem. Alul indítósín, felül is le van zárva gondolom (verébdeszka vagy ilyesmi). Hol süvítene a szél? Eleve gond ha nincs lezárva rendesen mert a légmozgással sok hasznos hő is távozik.
Másrészről bejutnak az egerek, na azt nem kívánom senkinek. Érdemes fenn rendesen lezárni a verébdeszka alatt, ragasztóval kimenni a réseket. Van aki fentre is indítósínt vagy lemezt rak.
Nálam 1-2 helyen elcigánykodták, be is mentek a rohadék egerek a veréb deszka melletti kicsi résen. Azt hittem agybajt kapok amikor rágtak a falban körbe-körbe.
Csúnya dolog na, labor körülmények között elég az a 4-5 kg / m2 ragasztó, amit rendszerárként megadnak... na de erre mit mondjak? A bankok átvertek a devizahitellel? Nem, mert ott volt az apróbetűben, csak senki sem olvasta el... a thm-nél ugyan ez volt, elvileg a teljes költséget mutatja, erre, hogy minél alacsonyabb legyen, kivettek belőle ezt meg azt, és átnevezték, mert hogy az nem a hitel költsége, hanem a banki szolgáltatásé. Az mondjuk szerintem már egyértelműen a törvény szándékos kijátszása volt. A kormánynak fontos a statisztika, a kvóta, így feltolták a tüzifa árát, hogy állj át gázra, meg a több tízezer üresen álló ház helyett inkább építs újat, mert az energiahatékonyabb, papíron, meg lehet dobálózni a számokkal. A mindenkori magyar kormány lopja az adófizetők pénzét, mindenki tudja, ez nyílt titok. Ez egyértelmű bűncselekmény, mégis szarik rá mindenki. Most akkor egy egyszeri magyar embertől mit vársz, aki alkalmazottként vagy vállalkozóként is majdnem a fél fizetését leadja az államnak adó formájában, a másik felét meg elkölti a szintén rekordmagas ár/életszínvonal magyar árakkal?
Eleve úgy jön ki egy normális szaki, hogy rászámolja az átfedéseket. Kíváncsi lennék, hogy ha egy ilyen ,,elszámolós'' szakinak csak a megbeszélt munkadíj felét adnám oda, mert elszámoltam, akkor mit szólna...
A cserép m2 árait hasonlítod össze, azt jó alacsonyan tartják. Aztán ámulsz hogy a 180Ft-os cseréphez 1000Ft felett van a szellőzőcserép, dudacserép, szegély cserép. Végül duplája lesz a m2 ár a kiegészítőkkel...
Itt egyébként felvetődik bennem a gondolat - amolyan összeesküvés elméletes - hogy nem vagyunk-e kicsit befolyásolva... na kifejtem:
Ekkora plusz költség még semmin nem volt a számolt árhoz képest.
Ügyfél bemegy.Rendszer ár... kiszámol, szoroz... hú de marha jó! Hiszen ez nem is olyan drága!
Aztán kiderült, hogy kb semmi nem elég.A dübelből is már a 800. darab fog elfogyni, pedig elöbb 500db volt a rendszerárban. Persze kiderült, hogy esetemben a 600 lenne a jobb.(6/tábla) de a kis darabok/fél darabok, kötések, sarkok eszik a dűbelt. stb... most vagyunk 700 felett... aztán szépen elmész és kiderül, hogy az a kis lábazati darabka is ott van és hát tudod, hogy az sem ingyen van, de azért közel 50% árnövekedést nem számolsz rá ...
Lesznek még apróságok mondják.... egy kis élvédő, lábazati indító - apróságok.... (csak az indító 40-50e)
A ragasztóból pedig sokszorosa is fogy... ja meg a réseket is töltsd ki vele.(ragasztóhabot használtunk - zsákosra lehet pontosabb az ár!!!)
Hálóból is több kell majd, eleve az átfedések miatt is, meg az ablaknál tedd duplán/triplán stb
Szóval a végén ott vagy, hogy nem 110%-130% amivel szorozni kellene az eredeti árat, hanem a duplájával és akkor tuti kijöttél az árból.
Tehát itt lehet a legnagyobbat "húzni" az áron, mert beleugrasz, hát jó hogy nem fogod kihagyni a lábazatit- adhatják drágábban, nincs rendszerben, így kevésbé kell versenyezni- megveszik, kell nekik... Hirdetik a rendszert hogy csak X forint/m2 Az egyszeri ember meg aki nem rendszeresen szigetel csak menetközben eszmél rá mikor a kivitelező kér még ezt azt... aztán jó ha nem lesz hitel a végén mire készen lesz... Rendszerár - lehúzás/vevőcsalogató beugrató dolog. Hogy tuti belemenj XPS a koronája :D
Üdv ! Hát a M.Elek féle nem kell dűbelt felejtsd el ,kell a 4 sarkába és egy középre ahogy kisfiatal írta ! Ami a ragasztásnál fontos ,hogy pont perem módszerrel csináltasd(youtube tele van vele,mutasd meg a mesternek)mindjárt nem tud szél lenni mögötte ,és persze a lapokat teljesen összetolva légrés nélkül és ragasztó nélkül ! Színezést nagyon gondold át ,csak minőségi vödrös anyaggal csináld ,mert azt kell nézned évtizedekig !:)
Köszönöm a válaszokat, ezekre mindenképp oda fogok figyelni. A nemesvakolatnál mit ajánlotok? Mert ahogy nézem van vödrös, zsákos, különböző szemcseméretekben, dörzsölt , kapart felületű.. Ezekről sincs tapasztalatom annyit tudok, hogy fehérre akarom a házat.
A padlap nevű terméket kizárólag olyan födémre szabad tenni, aminek a párafékezése vagy megegyezik az öntött betonéval vagy jobb annál. Egy régi huzatos fafödém egy szál vakolattal NEM ilyen.
A termékek leírásából tessék elolvasni azokat a mondatokat is, amelyek nem tetszenek nekünk :)
Nagy vonalakban: táblák ragasztása, hogy keni a ragasztót? A helyes az ha körbe a szélén és a közepére 3 pogácsa. Aztán hogy illeszti? Minél kisebb hézagokkal kell. Dübelezés: sok helyen látok kamu dübelezést, hogy kettöt belenyom a tábla közepébe. A helyes: a sarkokra és középre tenni. A lényeg h a sarkokon is legyen a matrac-effektus miatt. Ámbár, sztem maga a dübelezés sem feltétlen szükséges, ha jó a vakolat, és nem süti a nap, meg nem magas ház, akkot sztem elhagyható. De ez csak az én véleményem :)
EPS-el szeretném beszigeteltetni a házamat, van is egy kivitelező, aki nemsokára vállalni tudná. Az elmúlt években már rengeteg kontár megfordult a házam felújításánál ezért mostmár jobban szemmel fogom tartani a munkát.
Kérdésem , hogy mennyire lehet elkontárkodni egy ilyen szigetelést, mire figyeljek, mik azok a súlyos hibák amivel a legnagyobb kárt tudják csinálni? A ház egyébként félig tégla, félig szilikát.
A tervezővel nem kell foglalkozni , a statikust kell megkérdezni . Lentebb írta is , hogy a tervező szerint elég pár szarufánként a fogópár , de statikus megerősítette neki , amit írtam , hogy minden szarupárra kell a fogópár . Anno ezt én is végigjátszottam , e tervező keveselte az általam rakott vasáthidaló teherbírását és beton héjba akarta öntetni , de a statikus megnézte , kiszámolta és több , mint kétszer erősebb volt az előírtaknál .
"Persze ezt az alátámasztást egy brutálisan vastag gerendánál egyszerűbben is meg lehet oldani :)"
Lehet, hogy a tervező sógorának van a hátsó udvarban egy 40 centi vastag ragasztott fa gerendája, ami megmaradt egy Makovecz templom vagy egy sportcsarnok építkezésből és azóta minden családi házba betervezi valahová ezt a gerendát, hátha akad egy balek, aki kifizet érte baráti áron fél milliót :)
Nem fázik a lábunk mivel kb 20 centiig lehet érezni,hogy hidegebb a padló ott meg nem járkálunk.
Padlófűtés van a fal mellé kellett volna + csövet tekerni és megoldva.
Ha bele gondolok,hogy van hőhíd megszakítás a fal alatt a lábazaton ami össze van hozva a padlószigeteléssel nem biztos,hogy sok jelentősége van az xps-nek a lábazaton. Ez csak kósza gondolat
Viszont elgondolkodtató, hogy akkor most az XPS lap ellenére is fázni fog a lábunk...azt hittem ez a lábazati szigetelés pont ilyen komfortot ad majd nekünk.Tapasztalatod alapján nem.
"Az a taréjszelemen semmi terhelést nem kap , a fogópáros szarufákon van minden súly"
Nagyon lapos szögű nyeregtetőknél a középen egymásnak támaszkodó két szarufa közös pontját (az "A" betű csúcsa) okos dolog alátámasztani (pl a fogópár közepéről), máskülönben a lapos szög miatt hivatalos terhelés estén (1 méter hó) az egész szerkezet hajlamos lesz az összecsuklásra.
Persze ezt az alátámasztást egy brutálisan vastag gerendánál egyszerűbben is meg lehet oldani :)
Szerencsére mi tavasszal befejeztük az építkezést.
Csak viszonyításként,hogy mi kell vagy nem kell a hőszigetelésnél.
Ahol lakok az egy tisztességesen felújított hőszigetelt kádárkocka. Egyedül a falak alá nem lehetett hőszigetelést rakni,hiába van a lábazaton meg az alap mellett is xps télen a fal mellett mindig hidegebb a padló.
Csináltunk egy másik házat ahol nem mi lakunk ott van egy sor ytong start a lábazaton ami kib.....ott drága volt a soha meg nem térülő kategória.De a fal mellett nem hidegebb a padló.
Azért írtam ezt le,mert nem mindent a megtérülésért csinálunk hanem a komfort miatt is.
Taréjszelemennek bőven elég a szarufavastagság , ha az ács ( vagy a statikus) ragaszkodik hozzá . Nálam vagy huszonöt méter a gerinchossz , 7,5x15cm-es taréjszelemen van rakva , lényegében csak annyi szerepe van , hogy megkönnyítette az ácsok munkáját hogy relatíve gyorsan és tartva a gerincvonalat felszórják a szaruzatot . A régi tetőszerkezetben nyoma sem volt ilyesminek .
EPS - Pápán vettem ilyen "olcsón" és 7500ft szállítási költség jött rá Székesfehérvárig. Persze ez is nagyon akciós ár volt + csak rendszerár részekén tudtam ilyen olcsón venni. Viszont a 15cm vastag XPS-t sehogy sem tudtam 5x00 forint alatt elérni. Sőt inkább 6000 felett van, ha nincs rá több heti várakozási időd.
Telefonálgattam eleget, felhívtam vagy 20 google-s hirdetést, plusz a helyi kereskedéseket is. Sajnos a hirdetések kicsit megtévesztőek. Az egyik linkelt "olcsó" helyen pl. 9000 forint szállítási költséget rám vágtak volna, ami egy 100.000 forintos rendelés esetén is közel 10% felár...
Ezért választottam a másik helyről - szintén linkeltétek ha jól láttam, hogy milyen olcsó - de ott 3 hónap múlva lett volna bármilyen 10 centi feletti XPS lap, mert hirdetik, de nincs készlet... -> ragasszuk össze 8+6 arányban! De még ott is 5000 felett van, ami horror hogy 23m3 esetén 120-130e forint... Így 3400 forintért vettem az elérhető 10cm vastag XPS lap (m2 áron), ami szintén jó árnak számít. A helyieknél ez 4000 felett lett volna.
Ezért írtam, hogy 50% körül van az a kis vékonyka (60cm) lábazati szigetelés a ház teljes homlokzati szigeteléséhez képest az én házamnál és ez a horror kategória szerintem. Abból kiindulva, hogy a szigetelésem is kb 20-vagy még több év alatt fog megtérülni, hát a lábazatra ki sem merem számolni, hogy hány év lenne a megtérülés. Tudom, hogy szükséges, meg hogy ez nélkül nem működik, de az arányok miatt kicsit lehúzásnak érzem, bár nem ismerem a gyártástechnológiát a simához képest. De baromi drága...
Az a taréjszelemen semmi terhelést nem kap , a fogópáros szarufákon van minden súly és mivel telibe lesz deszkázva az egész , még a viharlécek/viharszalagok sem hiányoznak . Fönntre a gerinchez szoktak még rakni egy kisebb fogópárt , de az általában colos deszkából van . Szerintem kár és költséges ennyire túlbonyolítani azt a tetőt . Sokkal egyszerűbb és célszerűbb amit idehoztál a kömkel féle hozzászólásban . Normál tető , alulról belülről szigetelve , lambériázva és álszarufával dekorálva .
Ezeket én is láttam! Az egyik 2-3 hónap múlva tudja majd hozni, és hiába van Szfváron- én is ott vagyok -
9000 forint a szállítási díj!
Tehát továbbra sem kapsz sehol. Sőt itt Szfváron 6000 alatt nem hiszem, hogy megúszod.
Én csak fél napig kutattam utána, és ezért nem vettem 15cm vastag XPS lapot.
De lehet neked szerencséd lesz, és megtalálod azt az egy helyet ahol adnak olcsóbban
Gondoltam, hogy jön majd a "van olcsóbban is " ezért írtam az 5000 feletti árakat, holott most ehhez nem jutsz hozzá, és még a szállítást kifelejtik...
En ugyan semmivel, de a Domoticz nevu okoshazas szoftver (ingyenes) szepen jegyzeteli a kirakott radios homeroimet es ilyen csinos grafikonokat kepes generalni a kapott adatokbol.
Jövőre tervezek homlokzati hőszigetelést, azonban eléggé vakon vagyok a különböző gyártók termékeivel kapcsolatban. Grafitos rendszert szeretnék még nem döntöttem el, hogy 15, 16, 18 vagy esetleg 20cm vastagsában B30-as 30cm-es falra.
A kivitelező ismerős ajánlott egy tüzépet, ahol Thermo star illetve Adeplast gyártmányú lapokat forgalmaznak. Mivel még nem hallottam felőlük, nem tudom, hogy megbízhatók e a gyártók, jó minőségűek e a termékeik.
Van valaiknek tapasztalata a fenti termékekkel?
Ár/értékben milyen Grafitos rendszert érdemes választani?
Ez egy durvan 100nm-es Kadar kocka diagramja, szerdatol. Ott felfutottuk 20 fokra, azota nem nyultunk hozza. Ezt a nappaliban mertem, ahol szinte semmi melegito cucc nincs.
Nem vetitem egymasra a kinti hofokkal, mert akkor nem lesz eleg reszletes a a belso hofok, inkabb csatolom melle.
A hazon egyelore kivulrol van 6v8 centi hungarocell, A teto es a fodem szigeteletlen. (Azaz valami duzzasztott perlit szeru bevonat van a tetofodemen. Ablakok muanyag, ket retegu hoszigeteltek, gondolom valami olcsobb fajtabol.
Remelem segit valamit. Tudok meg grafikonokkal szolgalni, ha erdekel valami. :)
Eddig még senki sem merte a szemebe mondani, hogy: "leszarom a jó levegőt a lakásban, inkább megspórolom havonta azt a három ezer forintot is, amibe a lakás jó levegője kerülne"
Inkább csendben arra gondolnak, hogy én hülyeségeket beszélek, hiszen azt monta a Jóuzsi is a kocsmában, hogy a szellőztetés legalább a duplájára emelné a fűtésköltséget.
Itt csak 12 cm-ig van, de lehet 2 rétegben rakni pl 5+10.
Ez 15 cm-re vetítve 5520 Ft/m2 (0,75 m2/tábla), ha 2 rétegbe rakod kell hozzá egy kis PUR hab is (ami nem árt, ha alacsony dagadású és vízálló) pl Illbruck FM343 10 m-nyi terasznak 1 táblamagasságban kb 1 dobozt használtam el a MapaPUR Roof Foam M-ből, ami 750 ml-s így kevesebbet is adott ez úgy összeragasztotta, hogy nem tudtuk széttörni, inkább az XPS-ből szakadt ki egy darab.
Én akkor is csak a párát érzékelem, mert sosem vagyok fáradt, rendkívül energikus vagyok, talán jobb is a környezetemnek, ha nem tiszta körülöttem a levegő:DD
15 éve nagyapám házában tartottuk a házibulikat, szilvesztereket, jófajta 50-60 centis falak, hőszigetelés nélkül, a két szóba közt a szintén nagyszekrény cserépkályha. Apum 2 nappal előtte lement, és két napig fűtött :D
Mire a buli kezdődött, már jó meleg volt. De a cserépkályhához is hozzá lehett bújni, már nem volt forró és reggelre is még jó langyos volt.
Egyszer szilvesztereztünk a hegyekben egy rönkházban. Eltüzeltünk több mázsa fát egy szekrényméretű cserépkályhában, a két méteres közelébe nem lehetett menni olyan forró volt, azon túl meg majd meg fagytunk, úgy nyomták a falak magukból a hideget. Szóval nem lesz egyszerű dolgod.
Ha a szarufa alatt szigetelsz , akkor gyakorlatilag belekerül a taréjszelemen a szigetelésen belülre . Egyébként meg mi célja lenne annak bazi gerendának ? Anélkül is vígan megáll a szerkezet .
Sajnos rendkívül elmentek a költségek, de nem szeretnénk "szart" építeni, így kérdezném, hogy az ésszerűség határán milyen arányt kellene alkalmazni a lábazati szigetelő elemek vastagságát illetően, mert 1 tábla - nem m2 hanem tábla - 15cm XPS lap több mint 5000 magyar forint és nem két darab kellene belőle...
Falazat könnyűszerkezet. A falban 15cm kőzetgyapot, erre ment a 15cm nikecel ; ajzat 7cm XPS.Tetőn 30-40cm üveggyapot Mi az ésszerű ilyen arányoknál?10cm XPS körbe a lábazatnál megfelelő, vagy vastagabb kellene? Érdemes vastagabb? Sokat "gyengít" a rendszeren a 10cm?
"Egészen biztos vagy abban, hogy te magával az EON ZRT-vel leszel szerződéses viszonyban? És nem pl az Eon Napelemszerelő Kft-vel, ami ugyanúgy bármikor megszűnhet, mint a másik cég?"
Vagy nem értettem, hogy elég lett volna egy Igen, biztos vagyok benne válasz.
AZ általam írt adatok a neten szintén megtalálhatóak. Arról már nem is beszélve, hogy melyik magánszemély melyik adatát adtam én meg? De részemről ennyi, megköszöntem a segítséget, lapozok és pucolok. ;)
Jövőre le lesz szigetelve, de az idei tél még így megy el. Hosszú távon klímát szeretnék felrakatni.
Valószínűleg amikor bejön a tél, akkor nem megyeünk le. Igazából az a kérdés, hogy 2500-3000W elektromos radiátor hány fokos kinti hőmérsékletig lehet elegendő? (Szigorúan csak ebben az évben)
a hőszigetelés kapcsán azért került megemlítésre, mert ha szarufa alatt szigetelnénk (nem a rajz szerint), akkor ~fele nem fűtött térben van. A jelentős keresztmetszet (20*40, vagy 16*40 ezen a rajzon) miatt ez mekkora hőhíd?
Valószínű hogy szarufán (10*15) kívül lenne 10*12 vagy 10*10 szarufamagasítás (eredeti ereszvonalhoz közelebb, mintha szarufa és alatti szigetelés lenne)
belül meg keresztben 5*5 stafni közte szigetelés (hőhídcsökkentés).
Nulla hőszigetelésű házak csúcs hőigénye lehet akár 200 watt felett is négyzetméterenként (érdekességképpen egy rohadt jól hőszigetelt passzívház: 10 W/m2), tehát ha nem akarsz rendesen hőszigetelni, akkor NAGYON mélyen a zsebedbe kell nyúlni a fűtőberendezés méretezésénél (hogy a fűtésköltséget ne is említsem).
Ez a 200 watt/m2 tovább emelkedik, ha a házat csak időszakosan használod (pl nyaraló), mert az áthűlt épület 55 centi vastag szikla falait nagyon gyorsan (tehát extra nagy fűtésteljesítménnyel) kell emberi hőmérsékletűre hozni.
Tehát ha nekem lenne egy 55 centi vastagszikla falú nyaralóm, amit télen is szeretnék egy-egy hétvégére használni, akkor két irányba indulnék el:
- ha gazdag vagyok, akkor hőszigetelem mondjuk 10 centi vastagon és a leutazás előtt egy nappal (telefonon) bekapcsolnám a fűtést
- ha nem vagyok gazdag, akkor vagy lemondanék a téli használatról, vagy gyorsan elcserélném egy könnyűszerkezetes nyaralóra, aminek a felfűtése egy óra és nem 24 óra.
Ha csak enyhe téli napokon használod (5 fok és felette), akkor a 200 watt/m2 hőigény lemegy kb 80 wattra,
10 centi hőszigetelés esetén az értékek valószínűleg nagyjából feleződnek.
- Ami a rajz jobb oldalán szarufa (helyesen), ugyanaz a fa a rajz bal oldalán már "szelemen 12" álnéven fut.
- A rajzon látható taréjszelemen közelében sincs a hőszigetelésnek ahhoz meg végképp semmi közünk, hogy ragasztott-e az a szelemen vagy faragott, vagy öntött. Ennek ellenére legalább százszor meg lett említve az a tetves ragasztott taréjszelemen a hőszigetelés kapcsán.
"1. Vállalkozó (EKER) Vállalkozó neve: E.ON Energiakereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság Székhely: 1134 Budapest, Váci út 17. Adószám: 24765648-2-44 Cégjegyzékszám: 01-09-181155 Képviseli: Lehoczki Balázs ügyvezető"
Vele lehet szerződni, de tanácsotokat köszönettel, inkább a Pentelét választom.
Tehát még egyszer köszönöm a tanácsokat, tudtam, hogy érdemes lesz kérdezni :)
Tomo75: Én igy így voltam és láthatod, hogy még a vége felé is Így vagyok, /voltam. Szóval ne add fel, mert érdemes végigzongorázni a lehetőségeket, a kóklereket hamar kizártam. 4-5 cég is volt, akik a feltett kérdésekre nem válaszoltak,inkább tereltek. Majd egy olyannal futottam össze, akik az 5 év teljeskörű garancia mellett még 3 év karbantartási ajánlatot is adtak,mint opciós lehetőséget 35.000+áfa/év +Pestről jóóóóó sok kiszállási költséggel... :) LOL
"hőtükrös fóliát alulról az álmennyezetre fog rakni"
Teljesen mindegy, hogy hova teszi, a hőtükör ott nem fog tükrözni szinte semmit, ezért a tükörre kiadott minden extra forint megy a kukába.
Egyszerű (NEM tükröző, ezért olcsó) párazáró rétegnek valóban volna értelme, de csak akkor, ha TE akarsz álmennyezetet. Ha nem akarsz, akkor maga a stukatúr vakolat rétege is párafékező valamennyire.
"Nekem a mániám a párás levegő"
Mert még életedben nem voltál télen normálisan szellőztetett lakásban/irodában/bevásárló központban/stb. Ha lettél volna, akkor éppenhogy a túl száraz téli levegőtől tartanál.
"tudom neked meg a Co2-es:)"
Aki a széndioxid szintet egészséges szinten tartja, annál a levegő automatikusan soha nem lesz párás. EZÉRT nem foglakozik a párával senki, aki helyesen szellőztet. Onnan lehet megismerni azokat, akik hülyék a szellőztetéshez, hogy folyton a magas párával foglalkoznak :)
"ÚÚÚÚtálom a gipszkartont."
Nincs szükséged gipszkartonra, ha normálisra glettelhető+festhető a jelenlegi plafonod. Akkor is, ha a vállalkozónak fáj, hogy nem tud rád sózni egy komplett álmennyezetet tükröző csodafóliástul.
Ma reggel én is begyújtottam lightosan :) Diófa ágakból, meglepően könnyen begyulladt (cserépkályha). De nagyon nem lett meleg a kályha :) Tehettem volna be többet is. Most 20-21 fok körül van bent.
Nyílászáró minimális, ezért nem írtam. Hőhíd?? Az egész alsó szint.. 😂 Nem csodát várok, csak hogy kb. mekkora klíma v. elektro. radiátor kellene. Mivel nagyjából (csak nagyjából) megy a matek és a fizika ezen tk. oldala, így "sejtéseim" vannak, de egy független "hülyegyerek" 😂😂 véleményére is kíváncs lennék! Csak kb..
Jah, erről jut eszembe: hőszigetelés felett átszellőztetett stb. Az átjutott pára nem a hőszigetelésben fog valahol kicsapódni? Előbb eléri a harmatpontot, mint ahogy átjutna rajta. Jóval fagypont alatti tetőtérnél meg ott fog megfagyni.
Vagy a hangsúly a tetőtér száraz levegőjén van, igen kemény mínusznak kell lennie ahhoz, hogy telített legyen a bejutott párától? Meg feltételezzük a lehetőség szerinti legjobb párazárást, így olyan kevés mennyiség juthat át, hogy igazából nem számít? Mert én ugyan a belemet is kidolgoztam a párazárással, de rémálmaimban az üveggyapotban kicsapodó, azt ronggyá fagyasztó, a maradék visszafolyó a fólián át a lambériát, gerendákat áztató Niagarát vízionálok :D
Fűtés szerintem legyen klíma. Olyat vegyél, amihez lehet igényelni az áramszolgáltatótól kedvezményes áramtarifát.
A padlásra menjen még 10 centi gyapot, a kőfalra meg mehet 12-15 centi polisztirol, de ezt nézze meg igazi szakember is, ne csak egy hozzám hasonló hülyegyerek az internetről.
Hőigényhez kell még egy rakás adat (nyílászárók, hőhidak, stb), szakemberek rajz alapján nemdrágán kiszámolja neked.
A belső csempézés szerintem sokkal nagyobb munka, mint kívülről pár XPS lapot odanyomkodni a falhoz.
"Csak az a kérdésem, hogy az egyenetlenségeket milyen anyaggal (malterrel?), símítsam el és mivel ragasszam fel a lapokat, hogy ne váljanak le a téli nagy fagy idején."
Az építőipari anyagok 99 százaléka páraáteresztő,
még a tökéletesen vízzáró anyagok többsége is páraáteresztő,
márpedig neked nem szabad beengedni a falba a párát.
A csempék zománca párazáró, tehát neked már csak a fugákat kell tökéletesen párazárni valahogyan (biztosan létezik párazáró fugázó anyag, én nem tudom).
Vagy az egész felületet egyszerűen le-párazárod: pl bekened VAPOURSEAL ragasztóval, rásimítsz egy fekete vagy fehér párazáró fóliát és kész is vagy. Ezt persze lehet csempézés helyett is.
Segítségeteket szeretném kérni, hőigény/fűtési mód választásához. Feleségemmel vitában állunk a megfelelő fűtési mód megválasztásában. Van egy kis házikónk amiben jelenleg nincsen fűtés. Szeretnénk...
A paraméterek: alapterülete 28m2 (4x7x2.3), padlóban semmi, falak 55cm bazalt. Padlástér kb. 50m3 (4x8m, 45fokos tetősík), 15cm kőzetgyapottal szigetelve.
A kérdés, hogy mekkora a ház hőigénye? Mínusz 10-20ban nem akarjuk a házat kifűteni, de mondjuk 0-(-5) fokig esetleg ott lennénk. Csak a villany jöhet szóba. Villanyradiátor, infra vs klima...
"a mennyezetemet a kivitelező szerint nem lehet szépen lefesteni"
Mondd azt neki, hogy te ilyen csúnyán szereted a mennyezetet.
"nem probléma, alulról nem szigetel csak valami hőtükröt kap"
Ez a mondat nem valami egyértelmű. Ha kivitelező tükröt akar tenni saját seggére, azt ne veled fizettesse ki.
A te plafonodra meg ne tegyen semmilen tükröt, úgysm lene semmi haszna. Ha lett volna álmennyezeted, arra mehetett volna egy párazáró réteg (hőtükör nélkül), de így a stukatúr vakolat lesz a párafékező réteged, a födém tetejére ledobott 25 centi üveggyapot lesz a hőszigetelés, felette a jól átszellőztetett száraz padlás levegője meg majd szépen elhordja azt a kevés párát ami átjutott a vakolaton.
Fa födémem van ( alul stukatur), de a mennyezetemet a kivitelező szerint nem lehet szépen lefesteni és rám akarja erőltetni a gipszkarton, bár csak 7 centit hozna le, mert ragaszkodom a magas belmagassághoz. ( 275-ről 268 lenne)
Mondtam neki, hogy padlásra terítsünk olcsó gyapotot. Azt monda nem probléma, alulról nem szigetel csak valami hőtükröt kap.
Tudod az a ház amelyik kővel borított. 79 évesen már nem hőszigetelem, így veszett. (Néhány éve megbeszéltük.) A feleségem meg had törölgesse a falat, ha kedve van.
Az ablak alatti részről van szó.
Belül is ilyen mint kívül. Oda teszem a kerámia lapokat. Csak az a kérdésem, hogy az egyenetlenségeket milyen anyaggal (malterrel?), símítsam el és mivel ragasszam fel a lapokat, hogy ne váljanak le a téli nagy fagy idején.
Fogópár minden szarufára kell . A taréjszelemen mi célt szolgál nálad ? Tudnál valami rajzot mellékelni a szerkezetről ? A kömkel féle képen látható tetőnél nem kell gerincnél összekötni a szarufákat taréjszelemennel .
"Ezek az üveggyapotok egy idő után nem esnek össze a pára , hideg meleg hatására ?"
Tegyél keresztbe két üveg pálcát, a keresztezési ponton ragaszd őket egymáshoz műgyantával, tedd fel a padlásra és várj türelmesen addig, míg a hideg, a meleg vagy a pára hatására elenged a műgyanta, vagy eltörik valamelyik üveg pálca.
"Kőzetgyapotott ajánlottak inkább a tüzépen."
A kőzetgyapot ugyanaz, csak a két pálca nem üveg-szál, hanem bazalt-szál.
Baleknak én is azt ajánlanám, amin több a hasznom :)
Kívülről hőszigeteld a lábazatot (pl 3-5 centi XPS), ez lehetőleg menjen le a talajszint alá is. A talajból feljövő és a többi hő többnyire fagypont felett fogja tartani a lábazatot.
Az asszony meg minek törölgeti a falat? Egy növényházban a páratartalom 100 százalék körül szokik leni, ezért egy harmatos hideg felület az normál állapot. Csak arról kell gondoskodni, hogy a padlón ne álljon a falakról lecsorgó víz.
Egy jótanács: ha káposzta tárolási problémád van, akkor SOHA ne egy kecskétől kérj segítséget, mert a tanácsa valószínűleg nem lesz tökéletesen elfogulatlan ;)
"a szerződés 5. pontja viszont nem említi ezt a 90%-os garanciát"
Ami a szerződésben nem szerepel, azt tekintsd egyszerű marketing szövegnek.
"ha garanciális probléma lesz 10-15 év múlva, a szolgáltató nem fog megszűnni"
Egészen biztos vagy abban, hogy te magával az EON ZRT-vel leszel szerződéses viszonyban? És nem pl az Eon Napelemszerelő Kft-vel, ami ugyanúgy bármikor megszűnhet, mint a másik cég?
Kicsit off leszek, de itt is megkérdeznélek benneteket, mert egyrészt pörög a topic, másrészt sok-sok jó tanácsot kaptam, olvastam már itt, nálatok.
Régóta bújom a fórumot is és a netet is a napelemes témában. Két cég maradt versenyben a márciusig feltelepítendő napelemek tekintetében.
EON: Saját, Eon Solar F270 napelem 8db - 2,16kWp Fronius Primo 3.0-1, wifis inverterrel, teljes költség 1.296M Ft ( wifi nélkül nem is lehet megvenni,ez +4x.000ft) (személyes és netes tájékoztatásnál volt 10év, 90%-os teljesítménygarancia, a szerződés 5. pontja viszont nem említi ezt a 90%-os garanciát :( )
Halkan megjegyzem, hogy most az inverterre 50%-os árengedményt adnak és így van 210.000ft árkülönbség!
Pentele Solar: Sharp ND-RB275 napelem, 8db - 2,2kWp - ( itt viszont a szerződés megemlíti a 10év 90%-os teljesítménygaranciát :) ) SMA-SB 3.1-1-av-40 inverter wifi nélkül, teljes költség 1.090M Ft
Az eonos srác nagyon győzködött, hogy a szolgáltatóval történő szerződés mennyivel előnyösebb, és , ha garanciális probléma lesz 10-15 év múlva, a szolgáltató nem fog megszűnni, könnyen érvényesíthetem a garanciát, más cégnél pedig megkereshetem majd a napelem gyártóját, ha időközben megszűnik a cég, nem lesz hova mennem a garanciámmal. No meg kaptam egy 60.000 forintos kedvezményt, mert látta a srác, hogy hezitálok a másik cég ajánlata végett és bedobott egy csontot a végére, amit én még rágok... de :
A "pentelések" pedig váltig állítják, hogy a Fronius invertert azért nem használják, mert 3 havonta frissíteni kell a szoftverét és ehhez nem vesznek fel még egy embert, hogy ezzel foglalkozzon.
Ráadásul az eonos szerint, ha december elején felkerül a rendszer, akkor ugyanaz az eredmény az elszámolásnál, mintha február végén vagy márciusban... Szerintem pedig, ha márc01-gyel szaldózom, akkor én már januárban tudom, hogy meddig nyújtózkodhatok az árammal, mennyit segíthet rá a klíma a fűtésre, hogy elhasználjam a megtermelt és felhalmozott kilowattokat, vagy épp takarékosan cselekedjek. Mert az EON emberke szerint majd elhasználom a következő évben.... no de inkább télen fűtenék klímával, mintsem nyáron hűtsek, mert idén 26 fok volt a legtöbb és , ha a déli oldalra felkerül még 8 napelem ,akkor még hűvösebb lesz a tető.
Kérlek segítsetek egy kis rálátással. Én a garancia és a nyugalom miatt az EON-t szí@esen bevállalom, csak nem akarom, hogy parasztvakítás miatt fizessek 200.000 forintot feleslegesen, ha ezért még PLUSZ 3 napelemet megkapok a pentelésektől, szerelve, stb.......
Egyedül a fekete kőlábazatra kicsapódó pára fagy meg nagyon nagy hidegben hajnalra ott bent, amúgy hamar leolvad reggel. A házból oda áramló, sugárzó hő fagypont felett tartja a hőmérsékletet. Ott szokott telelni a leánder, citrom, bungavillea, mályva .. Ha süt a Nap, 10-15°C is van ott. Az érzékenyebb növények a fűtött télikertben telelnek, laknak.
Újabb kérdés. A mellékelt képen látható fűtetlen lépcsős (3X3 m-es) előtérben télen rendszeresen lecsapódik a pára a fekete köveken. Feleségem azt kéri, hogy fedjem le alul csempével, hogy könnyen letörölgethesse.
Milyen vakolattal töltsem ki a kövek közötti egyenetlenségeket és milyen ragasztóval tegyem fel a csempéket, hogy a kő és a vakolat, csempe között ne cspódjon le és ne fagyjon meg télen a pára?
A másik, talán nem jól megfogalmazott kérdés a ragasztott taréjszelemenre vonatkozott volna (mi lehet kb az elfogadható mérete? ~8m hosszú, most 20*40cm van berajzolva, de elég brutálisnak hangzik)
Bár ha a szigetelés szarufa közt és alatt lesz, nem sok fog belőle látszani. Okozhat-e hő- vagy páratechnikai gondot, hogy a taréjszelemen egy része fűtött térben van, a többi része pedig a hőszigetelésben?
A benapozás és a hulladékhő különbözősége miatt két tök egyformán hőszigetelt tök egyforma ház között akár két hónap is lehet a fűtési szezon hosszának különbsége.
Én ugyan nem vagyok szaki, csak a saját tapasztalat: ezt így nem nagyon lehet megmondani, mert erősen függ a lakásban egyébként keletkező hulladékhőktől is. Ha mondjuk szerverparkot üzemeltetsz, vagy a lányod kétóránként most és szárít hajat a másfél kW-os hajszárítóval, akkor elég lassan fog csökkenni :D
Én inkább a külső-belső hőmérsékletkülönbséget nézem. Most pl. kint 11,2 fok van, idebent pedig 22,5. Idén még nem kapcsolt be a fűtés, viszont ha hajlnalra tényleg 3 fok körül lesz, akkor holnap hajnalban meglesz az első befűtés :) A termosztát szerint az eddigi minimum kint 7 fok, bent pedig 21 fok volt.
Szakik, egy (tegyük fel hogy :) ) tűrhetően szigetelt és tömített háznak hány fokot "szabad" hűlnie /nap kb a mostani időjárásban? Fűtés nélkül persze :) Átlag 24-ről most 22 körül tart, mióta bejött az ősz. Mondjuk a lábazat még szigeteletlen(de már megvan az anyag :) )
Ehhez kapcsolódóan .. nálunk egy 8,05*4,8/5,9 nyílás lefedéséről lenne kérdésem.
Falak (silka 25), koszorú megvan. Egyenlőre egy elég brutális (20*40) ragasztott taréjszelemen lenne 2 oromfal (egyik belső) közt, azon "pihennének" a szarufák + lesznek fogópárok. Elvileg a konyha fölött lesz/lehet álmenyó.
Ha 30 cm-nyi hőszigetelést (cellulóz v. szálas) vinnék be, a csak szarufa feletti megoldást kihagyva (így persze csökken a tető magassága és a belmagasság is), az alábbiak közül mit javasolnátok?
Az ács az a) változatot ajánlja, az induló tervben szarufa felett volt 20 cm manzard grafit
Persze lehet bármi mást is ajánlani, (a kérdőjelek tényleges kérdések).
Az esély nem nulla, se szerintem jelentéktelen. Valószínűbb, hogy 85 vakond túrja fel a kertet, mint hogy ott valami komoly kárt okozzon a hőszigetelésben. Én csupaszon hagynám.
Aljaztbeton szigetelésnél ( régi ház felújítás) a kivitelező szerint elegendő a kavics feletti szerelőbetonba 4,2-es háló. Sokan eltúlozzzák, mivel a padlófűtés miatt lesz még háló.
A víz kapillárisan gyorsan beszalad, viszont a hab belsejében, a majdnem zárt légtérben viszont közel nulla a lécsere, a levegő páratartalma másodpercek alatt eléri a 100 százalékot és ezzel szinte leáll a párolgás.
Kísérlet:
- fogj egy darab nagyon sűrű, de nyitott cellaszerkezetű szivacsot (pl virágboltokban kapható kemény habot, vagy az EPS is jó, csak azzal durván lassabb a kísérlet),
- mérd meg a súlyát szárazon
- itasd át jól vízzel (a vizes hab sűrűsége minél jobban közelítse meg a vízét),
- tedd egy szellős helyre
majd várd meg türelmesen, míg újra teljesen kiszárad (mérleggel figyeld a súlyát) és amikor néhány hét (vagy év) múlva beleunsz a méregetésbe, akkor rájössz, hogy mire célzok: a víz befelé gyorsan megy, de kifelé NAGYON nem szeret jönni.
"Esetleg hajszárítóval leszárítsam néhány perc alatt? Az nem hamisítja meg az eredményt?"
A 200 km/h sebességű, 100 fokos szélvihar nem túl életszerű ezen a bolygón (a Vénuszon pl hűvös esti szellő :)
de mérés előtt hagyhatod száradni mondjuk egy napig a lakásban (tapintásra porszáraz legyen). A mélyebb cellákba esetleg bejutott víz ettől még nem fog megszökni.
A tetőn lefolyó víz, ami végigcsorog a panel végén, a habon is, benedvesíti valamennyire. Aztán az 'gondolom' az eső végeztével ki is szárad. Könnyen meglehet, hogy rosszul gondolom (biztosan azért, mert úgy szeretném), mint az előbbieket is.
Folytatni fogom a kísérletet, víz alá teszem 28 napig, csak még azt nem tudom, hogyan tüntetem el a kocka felületéről, az adhéziósan oda tapadó vizet a végén, ami igen sok lehet súlyban a könnyű habhoz viszonyítva. Legutóbb csag megráztam, biztosan maradt rajta valamennyi. Esetleg hajszárítóval leszárítsam néhány perc alatt? Az nem hamisítja meg az eredményt?
Kipróbáltam a javasolt víz alá merítős módszert. Kb. egy literes RUR darab 24 órát volt víz alatt és a felületéről lerázva a vizet az alábbi eredményt kaptam.
Nem tévedek, ha arra következtetek, hogy ez zárt cellás és nem szívja magába a vizet? (Gondolom az a nem egészen 30 g többlet a felületére tapadó víi súlya.)
Reménytelen vállalkozásba kezdtél . Zsindely alatt sosem lesz jó klímád , mert nagyon felmelegszik tőle a tetőtér . Annyit tehetsz , hogy egy jó széles légréssel kiszellőzteted a hőt az osb alól , raksz úgy 15-20cm táblás kőzetgyapotot a szarufák közé + vízszintes pallóvázzal . Aztán beszerelsz egy klímát a tetőtér hűtésére . Nulla hőtároló közeggel rendelkező teret sajnos klimatizálni kell , ha élhetővé akarod tenni . Az évente kétszeri klímatisztításba meg nem halsz bele , negyed óra meg egy spray .
"Ez engem meggyőz arról, hogy jó anyag és tényleg késlelteti a meleget,"
A 60 kg/m3-es fagyapot valóban jó anyag. Semmivel sem rosszabb,mint a többi hasonló sűrűségű hőszigetelő anyag (cellulóz, kőzetgyapot, stb).
És valóban késleltet, kb ugyanannyit, mint a többi hasonló fajlagos tömegű hőszigetelő anyag: néhány percet, nagyobb vastagságban max egy órát.
A parasztvakító reklámbrosúrában látható gyönyörűszép 9-12 órás késleltetéseket szerintem nem az általad betervezett 60 kg/m3-es "Flex", hanem a 270 kg/m3-es "Universal" termékükkel lehet megvalósítani (ezt az apróságot a gyártó véletlenül elfelejtette odaírni) és van egy olyan gyanúm, hogy még abból is igen komoly vastagságra van szükség, nem csupán pár centire. 40-60 centi vastag 270 kg/m3-es fagyapotról már én is elhiszek 9 óra késleltetést. Csakhogy ebben az esetben nem marad sem pénzed, sem tetőtered :)
Tetőtérben a klímát nem tudod megspórolni, de majd úgyis meglátod. Én azért a helyedben becsöveztetném előre a klímát, utólag nehezebb. És elég évente egyszer tisztíttatni.
Nem tudom honnan veszed az árkülönbözetet, de 395000 az anyagár a tetőterünkbe. (ez kb 45m2-nyi, 22 cm vastag anyag). És klímát nem szeretnék, annak hangja is van és sok vele a negatív tapasztalatom, és évente kétszer tisztítani is kell (ezt szerintem nem végzik el mindenhol és érzem a levegő minőségén).
Az ikersejttégla (nálunk ez van) hődiffúziós tényezője az én számolásom alapján 23 cm2/h (a steico a téglára 16-ot ír). Az üveggyapoté 53 cm2/h.
Ez engem meggyőz arról, hogy jó anyag és tényleg késlelteti a meleget, jobban mint a téglafalam, így ha megoldom a külső árnyékolást nyárig, akkor nem kell klíma :).
Miből gondolod, hogy négyzetméterenként mindössze 12 kg fával (hőtároló tömeggel) olyan (9-12 órás) fáziseltolást lehet megvalósítani, amihez betonból/téglából több száz kiló kellene?
És melyik gyártói oldalról származik ez a 0,036-os lambda érték?
A cikk tele van hülyeségekkel, kamu görbékkel, marketing parasztvakítással. 12 órás fázistolás csak a mesékben valósítható meg mindössze 10-30 kg/m2-es tömegű hőszigetelő réteggel, ennyire hosszú idejű fáziseltoláshoz négyzetméterenként tízszer-ötvenszer ekkora tömeg kellene még fából is.
Tudod-e, hogy a cikkben emlegetett "wood fibre" hőszigetelő anyagból Magyarországon hány forintba kerül egy négyzetméter, ha el szeretnéd érni mondjuk 25 centi olcsó üveggyapot 0,1 W/m2K-es hőszigetelési jóságát?
Vagy azt is bevetted a cikkből (mert ezt sugallja), hogy a fáziseltolás nevű varázslat helyettesíti a jó hőszigetelést, tehát ha van fáziseltolás, akkor lehet vékonyan is hőszigetelni?
"Érezhető felmelegedés késleltetéshez nem plusz húsz kiló hőtároló tömeget, hanem tonnákat kellene beépítened abba a tetőbe, de azzal is csak annyit érnél el, hogy reggel amennyivel később kezdene meleg leni odabenn, este ugyanannyival később is kezdene hűvösebb lenni."
Pont ez a cél, este adja le a hőt, de akkor már az ablakokon át tudunk szellőztetni, mert kint már hűvös van.
Én annó a szüleimnél 4 rétegben terítettem le, mert csak 10 cm-es tekercset kaptam (gyakorlatilag a legolcsóbbat vettem). Ha legközelebb csinálnom kell ilyet, biztosan nem fogok kettőnél több réteget lerakni, inkább tovább keresek vastagabb tekercseket.
Én így csináltam: félbevágtam egy tekercset (amikor még össze van tekerve, akkor a legegyszerűbb) és azt lefektettem az egyik fal mentén, majd szorosan mellé egy teljes tekercset. Utána erre rá egy újabb réteg, amit teljes szélességű tekerccsel indítottam. Utána ebbe a két rétegbe nem kell újabb feles tekercs, ezek már mindig átlapolva lesznek. De mielőtt ezeket folytatnád, jön a 3. és a 4. réteg, ugyanígy eltolva, azaz a 3. fél tekerccsel indul, a 4. egésszel. Aztán - értelemszerűen :-) - tovább. Igyekeztünk nem rálépni a gyapotra, de nyilván néha előfordult.
Utólag átgondolva annyival lehetett volna egyszerűsíteni a dolgot, hogy nem 1-1-1-1 réteg van eltolva, hanem 2-2. De a jó megoldás - szerintem - a vastagabb (>15cm) és kissé "szilárdabb" gyapot használata 2 rétegben.
A födém legtávolabbi széle mentén leteríted a legalsó réteget, rá a másodikat és így tovább az összeset.
Ezután hátralépsz egyet
és az első kupac mellé (annak szorosan nekitolva!!!) lefekteted a második gyapot-sor legalsó rétegét, arra a következő réteget és így tovább.
Ezt a hátrálást egészen addig folytatod, amíg le nem esel a tető innenső szélén :)
Annyi bonyolítás még van a dologban, hogy az illesztési vonalak ne egymás felett legyenek (átfedés), ezért a kezdő gyapot-sornál minden második réteg egy kicsivel (20-33 százalékkal) keskenyebb legyen, ezekbe a résekbe kell mélyebbre bedugni a következő gyapot-sor odaillő rétegét.
A rálépést lehetőleg kerüljük, mert minden egyes rálépés roncsol jónéhány kötési/ragasztási pontot a szálak között, plusz eltör jónéhány üveg/bazalt szálat és a végén nem sűrű hőszigetelő gyapotunk lesz, csak üveg/bazalt törmelék a földön, felette már csak néhány ritkás szál árválkodik a levegőben (és várja a következő rálépést).
Úgy is mondhatnám, hogy a hőszigetelő gyapot lambda értéke minden rálépéstől mondjuk 50 százalékkal rosszabb lesz a lábnyom helyén. Tehát ha egy gyárilag 0,04-es gyapotra egyszer rálépsz, az azon a ponton attól kezdve már csak 0,06-os lesz, a következő rálépéstől 0,9-es, a következőtől 0,135-ös (= száraz fenyőfa hőszigetelő képessége) és így tovább...
Közben úgy néz ki, hogy a teraszt kiürítve sikerült fedél alá tenni az összeset, maximum a szélén egy kis részt érhet majd eső.
Tud-e valaki 10x220-as műanyag tárcsás dübelre beszerzést, mert ahonnan vettük az anyagot, a szállítás előtt 1 nappal szólt a cég, hogy nincs nekik és nem is lesz :( 850 db kéne valami emberi áron.
Itt néztem de nekik sincs raktáron, csak majd 2 hét múlva, talán.
"Azért szeretnék fagyapotot, mert a zsindelyes tetőnek nagyon kevés a hőtároló kapacitása és nyáron délután nagyon meleg van bent"
Ez a tetőszerkezet kb 6 perc alatt melegszik fel amikor rásüt a nap akkor, ha olcsó üveggyapottal hőszigeteled. Ha a filléres gyapot helyet marhadrága fagyapotot használsz, akkor ez az idő kb további 2 perccel növekszik, tehát egy rakás pénzt kiadtál a nagy semmiért Aki ezt a butaságot javasolta neked, az fizikából nem az iskolában, de már az óvodában is hiányzott.
Érezhető felmelegedés késleltetéshez nem plusz húsz kiló hőtároló tömeget, hanem tonnákat kellene beépítened abba a tetőbe, de azzal is csak annyit érnél el, hogy reggel amennyivel később kezdene meleg leni odabenn, este ugyanannyival később is kezdene hűvösebb lenni.
Szóval szerintem a hőtároló tömeggel varázsolgatás helyett inkább hőszigetelj rendesen: ha ez napsütötte (keleti/déli/nyugati) oldal, akkor 30 centi, függőleges falba gyártott üveggyapotot javasolnék. Plusz komoly KÜLSŐ árnyékolást arra az ablakra. Ettől még nem lesz hideg a tetőtered (a hőszigetelés nem hűt és nem fűt), viszont fillérekből lehűthető lesz nyáron.
"a fagyapothoz sokan belülre csak párafékező fóliát tesznek (sd=5m értékűt pl.)"
Erről az "okosságról" sem hallottam még :)
"Tehát akkor ott a kis lécek és a szigetelőanyag között inkább 1 vagy 3 centi legyen? :)"
Ha belülről a párazáró réteg lelkiismeretesen (légmentesen) van megcsinálva, akkor 1 centi is elég. Ha csak úgy félvállról csinálod (néhány lyuk nem számít), akkor talán még 3 centi mellett is csurom víz lesz mindened sokhelyütt.
Sziasztok, próbáltam választ találni, de nem leltem, arra a kérdésre, hogy:
ma hozták a 15-ös grafitos EPS lapokat és csak jövő hét végén kezdik felrakni, addig tárolni kell. Nem biztos, hogy az egészet be tudom suvasztani a tárolónkba. Mennyire tesz ennek rosszat, ha megázik, mert holnap bizony jön az eső. Napsütést tudom nem szereti, de az esővel is van-e gondja felrakás előtt?
Köszönöm előre is, ha valaki tudja a biztos választ.
Szerintem csak azzal kell foglalkozni, hogy mennyire jó hőszigetelést hány forintból tudsz kihozni. (lambda szorozva vastagsággal)
Arra kell vigyázni, hogy nagy vastagság esetén
- az alsóbb rétegeket összébb nyomja a felső rétegek súlya
- léteznek teherbíróbb termékek, de ezek drágábbak is
Tehát ha komoly vastagság a cél, akkor a lehetőségek:
- a legolcsóbb (=leggyengébb teherbírású) terméket addig pakolod egymásra, amíg a végeredmény elég vastag nem lesz. Tehát lehet, hogy 40 centi eredő vastagsághoz 60 centi olcsó gyapotot kell venned, mert a legalsó 10 centis réteg a terhelés miatt csupán 3 centis lesz, a második 10 centis réteg csak 5 centis lesz és így tovább a legfelső két-három réteg lesz csupán 9-10 centi vastag.
- vagy csak a felső három réteget veszed a legolcsóbb gyapotból és lejjebb teherbíróbb üvegyapotot teszel. Durva hőszigetelés vastagságok esetén (mennyezetfűtéses passzívház) az alsó rétegek lehetnek akár polisztirolból is, amelyik olcsóbban kijön.
"XPS el akartam, de azt mondták az nem hangszigetelt, sőt egyes esetekben még felerositi a zajokat."
Igazat mondtak. Az XPS hőszigetelőnek nagyon jó, viszont hangszigetelőnek nagyon szar.
A hőszigetelő anyagok igen könnyűek, ráadásul egy részük eléggé kemény/merev is. A jó hangszigetelő anyagok viszont lágyak és nehezek (pl ólom, homok, stb). Tehát ha olyan anyagot keresel, ami jól hőszigetel és a hangszigetelése sem reménytelenül szar, akkor minél lágyabb és minél nehezebb hőszigetelő anyagot keress. Ilyen pl a sűrű (nehéz) kőzetgyapot, a jó tömörre fújt cellulóz,
de szerintem én
- az ablak tetejére tennél egy "rezgéscsillapító homok-gerendát" (hosszú, faltól-falig homokzsák fekszik végig az ablakkeret tetején)
- egy üreget alakítanák ki ott az ablak felett és belegyűrnék (és NEM szépen beleraknék!) az üreg méreténél kb négyszer többet a legolcsóbb üveggyapotból (hőszigetelés fajlagos testsűrűsége = kb 40 kg/m3).
Elkezdtem nézegetni az üveggyapot szigeteléseket! Mennyire kell foglalkozni a lambda értékkel? Inkább vastagabb de gyengébb lambda értékű vagy fordítva? Gondolom itt sem árt ha 40 cm vagy még vastagabb réteg kerül be?
Azért szeretnék fagyapotot, mert a zsindelyes tetőnek nagyon kevés a hőtároló kapacitása és nyáron délután nagyon meleg van bent (eddig 15 centi közetgyapot volt betéve, de egyáltalán nem szakszerűen) A fagyapot súlya 60kg/m3, fajhője 2100 J/kgK, így ez tűnik a legjobbnak. Az alsó szinten szigetelés teljes hiányában is hűvös volt nyáron, mert a falak téglából vannak.
A szellőzés azért is fontos, mert a fagyapothoz sokan belülre csak párafékező fóliát tesznek (sd=5m értékűt pl.), így én is elgondolkoztam ezen, mert talán kellemesebb lenne vele a lakóklíma. Illetve ez a szint csak hálószoba lesz, nem konyha vagy fürdő, így nem lesz annyi pára. Ha ki tudna jutni a fagyapoton át a tetőn át a pára, akkor nem biztos, hogy 100-as sd értékű párazáró fólia lesz alatta. Bár, ha rendesen van szellőztetve, akkor párazárással is jó lesz a levegő.
Linkelek egy másik képet, így talán jobban látszik. Eddig csak a tetőablak körül bontottam le a fóliát és szedtem ki a kőzetgyapotot:
Tehát akkor ott a kis lécek és a szigetelőanyag között inkább 1 vagy 3 centi legyen? :)
Kár azért az időért amit annak a kiszámítására fordít az ember, hogy mekkora is annak a nyeresége aki nem rakott indító sínt !:D Az igazi veszteség a sín megvétele ,mert kb annyi a hőveszteség 20 év alatt amibe került maga az indító sín !:)
Azt, hogy jobb a nyári meleg ellen az valóban netről származó infó viszont van ismerősöm aki megcsináltatta 50cm vastagon és nagyon dicséri! Azt persze nem tudjuk, hogy mi lett volna ha 50 cm kőzet vagy üveggyapotot terít a padlására. :-)
Szóval akkor mi az igazság nem jó a cellulóz?
Hagy válaszoljak visszafelé.
A cellulóz NAYGON JÓ.
Az lett volna, hogy ugyanígy dicsérné, hiszen pont ugyanolyan jó.
Perszehogy dicséri, hülye lenne bevallani, hogy megcsinálhatta volna 3-ad 4-ed áron is, de ő a pénzszórást választotta. Ja meg ha az asszony megtudja az is agyonveri azonnal pont 3-4X.
"viszont van ismerősöm aki megcsináltatta 50cm vastagon és nagyon dicséri!"
50 centi vastagságban szinte bármi kiválóan hőszigetel, tehát a haverod bármit nagyon dicsérne, jogosan :)
"mi lett volna ha 50 cm kőzet vagy üveggyapotot terít a padlására. :-)"
Megmondom, hogy mi lett volna:
- 50 centi kőzetgyapot esetén a háza kb ugyanúgy lenne hőszigetelve mint most, viszont a haverod szegény ember lenne a q. drága kőzetgyapot miatt
- 50 centi üveggyapot esetén a háza kb ugyanúgy lenne hőszigetelve mint most, viszont a haverodnak maradt volna pénze még egy világkörüli útra is
"mi az igazság nem jó a cellulóz? "
Senki sem mondta, hogy nem jó. A cellulóz nagyjából ugyanolyan jó hőszigetelő anyag, mint az üveggyapot vagy a kőzetgyapot vagy az eps.
Az átverés ott van a dologban, amikor egy ravasz marketinges be akarja adni neked, hogy a többi szar hőszigetelő anyaggal szemben a cellulóz/kőzetgyapot/akármi bezzeg jó pörköltbe és tatárjárás ellen is.
Valóban van különbség a különböző hőszigetelő anyagok saját hőtárolási képességei között. Csakhogy a legtöbb esetben a hőszigetelés saját hőtárolása a teljes fal/födém szerkezet összes rétegének teljes/összesített hőtárolásának még egy százalékát sem adja. Tehát aki azt próbálja beadni neked, hogy a 25 tonnás vasbeton födémedre hőtárolásilag nem teljesen mindegy, hogy 0,1 tonna üveggyapotot vagy 0,2 tonna cellulózt teszel, az nagyon hülyének néz téged éppen.
Azt, hogy jobb a nyári meleg ellen az valóban netről származó infó viszont van ismerősöm aki megcsináltatta 50cm vastagon és nagyon dicséri! Azt persze nem tudjuk, hogy mi lett volna ha 50 cm kőzet vagy üveggyapotot terít a padlására. :-)
"Ajja, hogy veszem rá a kivitelezőt, hogy lecet vagy hurkapálcikát használjon sín helyett:DD"
Nem a te feladatod a probléma megoldása. Én azt mondanám neki, hogy azt használ amit akar,
éntőlem használhat akár indítóprofilt is, mindössze két dologhoz ragaszkodom:
1: amikor végez a hőszigeteléssel, akkor az indítóprofil már ne legyen ott a falon (vigye magával)
2: ne fizettesse ki velem az indítóprofilt, amit én nem kértem tőle :)
Ha a mesternek nincs saját ötlete: az indítóprofil helyére odatehet a falhoz pl egy vízszintes lécet vagy deszkát. Ezt a lécet tarthatják falba befúrt dübelek, a falnak támasztott lécek, pakisztáni vendégmunkások, stb úgyis csak rövid ideig van rá szükség.
Reméljük a cserepek alatti 5cm-es szellőzés is segít a durva túlmelegedés ellen továbbá a cellulóz is jobb nyáron mint a szálas anyagok ha jól tudom! Ha lesz 40cm cellulóz az már csak elegendő a födém túlmelegedése és a téli/nyári hőveszteség minimalizálásra! :-)
"ez az indító sín kiszámolhatatlan elpazarolt hőmennyiség"
Ez a "kiszámolhatatlan" hőmennyiség már ki lett számolva ebben a fórumban is legalább ötször (vagy tízszer). Már elfelejtetted? De te magad is kiszámolhatod, nem bonyolult dolog.
"Bramac Római cserép van tervezve alatta DÖRKEN DELTA VENT-N, páraáteresztő tetőfólia lesz kiírás szerint"
Szerintem azt a tetőcserép réteget tekinthetjük ezer apró lyukú, tehát többé-kevésbé átszellőző rétegnek. Alatta a páraáteresztő fólia szintén páraáteresztő. Ha a tető szélén mindenütt meglesz a két centi szellőzőrés, akkor szerintem nem kell a betonra még párazáró fólia is, mehet a betonra egyből a hőszigetelés.
"ezért gondoltam a cellulózra mert talán ezzel lehet legtökéletesebben "beágyazni" a csöveket"
A szellőző csöveket nem bebugyolálni kell, hanem elválasztani őket a hideg külvilágtól, ami nem kétoldalt van, hanem felettük. Ha 15 centis csövet okosan "beágyazol" 20 centi gyapotba, azzal azt éred el, hogy a cső gerince és a jéghideg külvilág között röhejes 5 centi hőszigetelés lesz. Én a csövezés után leteríteném az egészet 25-30 centi olcsó üveggyapottal (a csövek felett szépen kidudorodna), a hőt nem zavarja, ha nem sima a padlás :)
"Akkor ezért írt be a költségvetés készítő 120db szellőzőcserepet? Ha ezt ki lehet váltani valami gazdaságosabb verzióval"
Valószínűleg ezért. Az előző bejegyzésemben ott egy link a tetőszellőzőkre, válassz magadnak tetszőt.
De okosabb szoftverek már számolhatnak a nyári padlás-túlmelegedéssel is (nyári hűtési energiaköltségek csökkentése), a padláshőmérséklet érezhető csökkentéséhez (nyári átszellőztetés) százszor-ezerszer több levegőcsere kell, mint a téli pára elvezetéséhez. Ott már nem elég két centi légrés körben a tető szélén (még tíz centi is csak az alsó határ) és felül még 120 darab szellőzőcserép sem kielégítő megoldás :) ott már a kimenti nyílást is négyzetméterben számolják (pl speciális tetőcsúcs-kialakítás).
Rohadt gyengén megépített ház az, aminek a vékonyka indítóprofil adja a stabilitást.
Tartja a hőszigetelés alsó sorát pár óráig, amíg meg nem köt a ragasztó. Attól a pillanattól kezdve semmi hasznosat nem tesz, viszont minden évben kivezet a ház fűtött faláról a hideg külvilágba pár ezer forint értékű fűtéspénzt.
Bramac Római cserép van tervezve alatta DÖRKEN DELTA VENT-N, páraáteresztő tetőfólia lesz kiírás szerint. A monolit födémbe alsó síkra tervezzük a fűtés/hűtés csöveket és a szellőzőrendszer nyílásait is. A szellőztető csövei a monolit födém felett fognak futni ezért gondoltam a cellulózra mert talán ezzel lehet legtökéletesebben "beágyazni" a csöveket. Ha kell természetesen terítünk le párazáró fóliát a cellulóz alá. Én inkább 40-50cm cellulózra gondoltam. Felesleges?
Akkor ezért írt be a költségvetés készítő 120db szellőzőcserepet? Ha ezt ki lehet váltani valami gazdaságosabb verzióval annak örülnék. :-)
Sajnos nem írtad, hogy miből lesz a tető ezért a legrosszabbat tételezem fel: a tető anyaga légmentesen záró lesz és alá sem jóféle páraáteresztő, hanem olcsó párazáró fóliát akarsz tenni.
Körben a tető szélénél hagyni kell szellőző nyílást (2 centi összekötő légrés a padlástérrel). Ha jó a födém lakás felőli párazárása, akkor ennyi elég szerintem.
Ha nem jó a födém alsó párazárása, akkor a körbe-légrés mellé tennék szellőző nyílásokat is a tető csúcsára, minél szarabb a párazárás, annál többet. Ha nincs párazaró réteg (vagy hülye csinálta), akkor a tető tetején a kimeneti nyílás mérete legyen mondjuk 2 cm2 födém-négyzetméterenként. Ez lehet egy megfelelő méretű tetőszellőző, vagy pl sok szellőző cserép együttes légáteresztő keresztmetszete.
Monolit beton födém önmagában nem szuper párazáró, én tennék a hőszigetelés alá egy párazáró fóliát is (akkor elég lesz csak körben a légrés) és arra 25 centi hőszigetelést.
Én kizárólag a födémre írtam 20%-ot, az egész házra vonatkozóan nem lehet százalékot írni, ha nem tudod, hogy mekkora az összes hősveszteség. Akkor sem lehet, ha egyes marketingesek mégis írnak ilyen értelmű reklámcikket.
Mert komoly energetikus soha nem adna ki a kezéből ilyen írást, amely szerint "fogalmam sincs, hogy a háznak mekkora az összes hővesztesége, de a födém ennek egész biztosan X százaléka". Ezen egy szakember csak röhögni tud.
Tele van az internet olyan szövegekkel, hogy egy háznak ennyi százalék vesztesége van a falakon, ennyi a födémen, ennyi az ablakokon... ezeket vagy "szőkenők" írták (laikus média-segédmunkások), vagy vastag arcbőrű markertingesek parasztvakítás céljából.
Egy igazi szakember pontosan tudja, hogy a födémen simán lehet egy ház összes hőveszteségének akár 90, de akár 10 százaléka is Láttam már példát mindkettőre, sokkal gyakoribb, mint gondolnád.
Kontyolt tetőnél ha nincs használva a padlás semmire hogyan lehet biztosítani a padlástér szellőzését? Monolit födémen fújt cellulóz lenne a szigetelés!
Miért pont fagyapot? Ezer jobb/olcsóbb anyag létezik.
A képeden nem igazán látszik, hogy merre van a felfele
és azt sem értem, hogy mi a francnak kellett keresztbe-gerendázni egy olyan felületet, amit az összes többi háznál meg tud tartani néhány szép párhuzamos szarufa, amelyek között könnyen ki lehet alakítani szellőző járatokat. Tehát nem tiszta, hogy hol/hogyan akarsz te ott az egész tetőn végigfutó szellőző járatot kialakítani.
"a keresztlécek és a fagyapot között elég-e 1 cm légrés"
Ha a hőszigetelés belső (lakás felőli) oldalán profi csinálja a párazáró réteget, akkor a hőszigetelés külső felületénél egy milliméter szellőző légrés is bőven elég. Ha a párazáró réteget amatőr csinálja szarul, akkor legalább öt centi légrés kell és fújjon benne a szél folyamatosan.
A lábazati hőszigetelésnek csak a talajsík felett 30 centiig kell vízálló anyagúnak lennie, az felett lehet hagyományos EPS is.
15 centi (vagy még több) vastagság csak szuper passzívháznál indokolt, elég lesz neked 10 centi is.
Ha az külső fali EPS alsó széle eléggé lenyúlik a belső padlószint alá (ha van padlóban is rendes hőszigetelés, akkor elég lehet csupán 40-50 centi túllógás is), akkor a lábazati hőszigetelés akár teljesen el is hagyható. Tehát ha elég magas a lábazat, akkor XPS-re egy fillért sem muszáj költened.
Tetőtér szigeteléssel kapcsolatban lenne kérdésem. A tetőm szerkezete így néz ki: Bitumenes zsindely - OSB - keresztlécek - szarufák.
Fagyapot szigetelést szeretnék és az lenne a kérdésem, hogy a keresztlécek és a fagyapot között elég-e 1 cm légrés, vagy legyen inkább 3 cm? A 3 centis légréssel télen nem menne ki több meleg? 15 centiméteres szarufához tehát 14 vagy 12 centis szigetelést használhatok?
A légrést csak a pára kijutása miatt szeretném hagyni, hogy a fagyapotot megóvja. A tető gerincére szeretnék IKO Armourvent Multi szellőzőt.
45 fokos a tető, kb 3 m magasan lesz ferdén szigetelve, utána egy beépítetlen kis padlástér lesz, ahol már szabadon áramlik a levegő (az 2,5m széles):
130.000-150.000 Ft lenne a 15cm XPS lap a ház aljára 60cm magasan, pedig egy kicsi házról van szó!
Lábazati indító profilt kihagytuk, a hőhíd miatt. Eddig OK
Két lehetőségem van:
1,
Tudnátok javasolni valamit, hogy a lábazatra mit tegyek fel?Ami olcsóbb. Vagy valamilyen arányban csökkenteni a lábazati szig. mennyiségét pl levinni a EPS-t még 20 centit, vagy víz záró anyagot kenni a betonra alul és csak az alját kenni, vagy elég-e csak az alsó 20 centit lábazatival szigetelni?
2,
Van-e valami ötlet arra, hogy csak 10cm lenne a lábazati XPS szigetelés - Ezzel csökkenteni az XPS mennyiségét. Viszont a kettő találkozására mit lehetne tenni, ami hőhid mentes- nem indítóprofil, de ellátja azt a funkciót, hogy kidobja a cseppenő vizet és nem az EPS aljra vezeti vissza?
Bárki kiszámolhatja, hogy a második centi hőszigetelés lassabban térül meg, mint az első centi, még sincs olyan hülye, aki erre hivatkozva, azt meri leírni hogy mindenki csak egy centi vastagon szigeteljen. A harmadik centi is lassabban térül meg, mint a második és a harmincötödik centi is lassabban fog megtérülni a harmincnegyediknél.
Ez grafikonon ábrázolva egy szép egyenletesen görbülő görbe. Milyen jogon választ ki valaki rajta egy pontot és mondja azt, hogy azon a ponton megéri, az alatt és felett meg nem éri meg? Miféle hülyeség ez már megint?
Egy húszévesnek az sem baj, ha az energetikai beruházása csak harminc év után kezd hasznot termelni, egy 50 éves ember viszont valószínűleg hülye, ha 10 évnél hosszabb megtérülésű befektetésre köti a pénzét. De rohadt sokat számít az anyagi helyzet, a családi állapot, a mentalitás, satöbbi satöbbi.
