Keresés

Részletes keresés

Aurora11 Creative Commons License 2009.01.12 0 0 310

Szia Szilárd!

 

Nagyon sajnálom,hogy ilyen miatt kitiltották!:(

A rapiditás egy új mennyiség a sebesség helyett,amit az az összefüggés definiál,hogy:

v=c th(theta),a theta a rapiditás,vagy magyaros néven sebességparaméter,ami mértékegység nélküli mérőszám.Ez a mennyiség a sebességgel ellentétben fénysebesség közelében is additív,összeadódó marad.Ha v=c,akkot th(theta)=1.A tangenshperbolikus függvéyn a végtelen helen veszi fel az 1 értéket,vagyis ha v=c,akkor theta=végtelen.A fény rapiditása végtelen.Minden sebességű inerciarendszerből nézve a fénysebesség c marad,mert a végtelen rapiditáshoz bármely rapiditást hozzáadsz,vagy kivonsz,az összegük végtelen marad.

A fény sajátideje nulla,a fény számára tényleg áll az idő.Vagyis az ő órája ne mükődik(vagy nincs felhúzva).A nemrelativisztikus Schrödinger-egyenletet nem veszi tekintetbe azt,hogy a fénysebesség a legmagasabb sebesség,és a fény jelenségei számára nincsenek értelmezve.A relativisztikus Dirac-egyenletre illeszkedő határozatlansági reláció már figyelembe veszi azt,és abból már következik a fény tulajdonságai is.

Előzmény: Auréliusz (309)
Auréliusz Creative Commons License 2009.01.12 0 0 309
Szia Auróra11!

Sajna Metafizt kitiltották egy zsidó nép létezését kétségbe vonó topic nyitása miatt.

De mi az a rapiditás?

Nem lehet, hogy a fény számára áll az idő? Heissenberg határozatlansági relációja nem lehe-e bizonyíték erre?
Előzmény: Aurora11 (304)
Aurora11 Creative Commons License 2009.01.11 0 0 308

Tanár úgy magyarázta,hogy a sebesség egy olyan mennyiség,amit rosszul választottak,mert a sebességösszeadás képlete nagyon összetett,a sebesség nem additív mennyiség.A rapiditát kellett volna rögtön bevezetni a mozgásállapot jellemzésére,mert az bármely sebességtartományban additív.Persze a középkorban a fénysebességnél csak sokkal lassabb mozgásokat vizsgáltak,ahol a sebességet még nagyon jó közelítéssel lehet additívnak kezelni.

Ilyen dolog történt az optikában.Először bevezették a fókusztávolságot.De ez nem additív,mert a lencsékrendszer eredő fókusztávolsága adódik össze,hanem reciproktörvény érvényes:

1/f=1/f1+1/f2.

Aztán jött az ötlet,hogy a fókusztávolság helyett egy új mennyiséget kéne bevezetni,ami additívan adódik össze,és ez lett a dioptria,ami a fóuksztávolság reciproka:

D=1/f,D1=1/f1,D2=1/f2,és ezzel:

D=D1+D2.Ez a változtatás elég korán megtörténhetet,mert az optika törvényeit már a középkorban is ismerték.De a nem additív sebesség áttérése az additív rapiditásra csak a húszadik században következhetet be,amikor megismerkedhettek a fénysebességhez közeli mozgások tulajdonságával.

Előzmény: Törölt nick (307)
Aurora11 Creative Commons License 2009.01.10 0 0 306

Szia!

 

Annyit,hogy amikor felismerték a realivisztikus sebességösszeadó képletet,akkor el kellett fogadniuk,hogy a sebesség nem összeadható additív módon.Ehelyett bevezettek egy dimenziótlan mennyiséget,ami már additív és sebességparaméternek neveztek el.

v=(v1+v2)/(1+v1v2/c2)

Legyen v=c th(theta),ahol theta a rapiditás,vagy magyarosan sebességparaméter.A th(x) függvény a thangens hiperbolikus függvény:

th(x)={exp(x)-exp(-x)}/exp(x)+exp(-x)}

Ezzel a sebességösszeadási tétel:

theta=theta1+theta2

v1=c th(theta1)

v2=c th(theta2)

v=c th(theta)

c th(theta)={c th(theta1)+c th(theta2)}/{1+th(theta1)th(theta2)}={v1+v2}/{1+v1v2/c2}

 

Visszaadja a reltivisztikus sebességparamétert.A fénysebességnél sokkal kisebb sebességeknél azért a sebesség közelítőleg additív,mert th(x) körülbelül x-szel egyenlő,vagyis c th(theta) körülbelül c theta.th(végtelen)=1

És a fénysebesség esetén:

c=c th(theta),vagyis th(theta)=1.A tangens hiperbolikus az egyet a végtelen helyen veszi fel.Vagyis a fénysebességnek megfelelő rapiditás végtelen.

Azért van az,hogy {v+c}/{1+vc/c2}=c

Ezt rapiditásban felírva theta+végtelen=végtelen.

Előzmény: Törölt nick (305)
Aurora11 Creative Commons License 2009.01.09 0 0 304

Szia Metafizikus!

 

Gyógyulást kívánok Neked!Nagyon jó,hogy sokat levelezhetünk.

 

A fény nagyon különös anyag.Azért mert fénysebességgel terjed,azzal a sebességgel amivel más részecskék nem haladhatnak,csak megközelíthetik,mert van tömegük.A fénynek nincs tömege azért haladhat fénysebességgel.A rapiditás végtelen értéke is kifejezi,hogy ez egy aszimptotikus állapot.

 

 

Előzmény: Törölt nick (301)
Nemo Creative Commons License 2009.01.09 0 0 303

Kedves Metafizikus!

 

Erre még felelek, bár nem nagy kedvvel.

 

"Na már mos ebben az a logikai töréspont, hogy a Naprendszerben minden egy adott égitesthez képest kering. Tehát nem fordíthatjuk meg úgy, hogy a Föld kering a Hold körül, vagy a Nap a Föld körül. hanem csak egy helyről tehetünk ilyen megfigyelést két adott pont közül." - Ha jól értem, azt próbálod kifejezni, hogy csak a Földről nézve látszhat úgy, hogy a Nap kering a Föld körül, és csak a Holdról látszhat úgy, hogy a Föld kering a Hold körül. Ha tényleg ezt akarod mondani, akkor egyszerűen tévedsz: a Földhöz ill. a Holdhoz közeli pontokból (illetve a két égitest különböző pontjaiból) nagyjából ugyanez az illúzió tapasztalható. Ha meg nem ezt akartad mondani, akkor fogalmam sincs, mit. Aláhúzott mondatod nyelvtanilag igen homályos: milyen megfigyelést? Melyik "két adott pont közül"?

 

"Meg aztán értelemszerűen azt gondolánk, hogy vagy végtelen a világegyetem, mert  nincs határa, vagy véges, és határa van. Nos de itt az van, hogy nincs határa, és mégis véges. Tehát van logikai töréspont" - Jaj. Az euklidészi geometriában csakugyan ezt lehetne gondolni, de pl. a gömbi geometriában már nem. Igazán nem tudom, miféle töréspontról beszélsz.

Előzmény: Törölt nick (302)
Aurora11 Creative Commons License 2009.01.09 0 0 300

Arra gondolok csak az energiával ,és a térmennyiségekkel arányos kifejezések nem lehetnek végtelenek.

Előzmény: Aurora11 (299)
Aurora11 Creative Commons License 2009.01.09 0 0 299

Sajnos ezt nem tudom.Igazad van,mert a fénysebesség például végtelen rapiditást jelent.Arra gondolsz,hogy amikor a fénysugár pályája teljesen határozatlan lesz,akkor a tér minden irányét letapogatja?

Igen elolvastam,és válaszoltam is.Benne vagyok,jövőhéten valamelyik nap jó is lenne.

 

Előzmény: Törölt nick (298)
Aurora11 Creative Commons License 2009.01.08 0 0 297

A szinguláris pont fogalmától azért félek mert ahol végtelen jelenik meg,ott végül mindig kiderült,hogy ez az elmélet hibájából adódott.Ez volt az ultraibolya katasztrófánál is,illetve a rezonanciánál is végtelen amplitúdó jön ki,ha kihagyjuk belőle a surlódást.Igazából egy elméletnél legtöbbször mindig van általánosabb-Az általánosabb elmélet közelítéseként kapjuk.De ha a közelítés nem jogos,akkor az elmélet már egyáltalán nem alkalmazható az adott esetben,amit az jelzi,hogy megjelennek a végtelenek.

Előzmény: Törölt nick (295)
Aurora11 Creative Commons License 2009.01.08 0 0 296

Szia Metafizikus!

 

Igen,régebben sokat foglalkoztam a történelemmel,amikor még azt hittem lehet tudományos alapon foglalkozni vele.Azért mert a történelmi álláspontok mind személyes vitákba torkolnak.Illetve a jelenlevő hatalom egy kicsit mindig a saját verziójának megfelelően átírja.Vannak olyan könyveim(Képes történelem) amik például 56 forradalmáiról eléggé szörnyű módon írnak,mert a 70-es években íródtak.

Volt egy könyv(Bethelemi csillag nyomában)ami csillagászati feljegyzések alapján vissza tudtak manapság számolni egyes történelmi eseményeket:Jézus születése és halála stb.Illetve a maják naptárának nagyon érdekes szerkezete.Hasonló nagyon jó könyv Isacc Asimov:Robbanó napok nyomában,ami azon túl,hogy nagyon jól elmagyarázza a csillagfejlődést,a novákat és szupernovákat,még szintén megemlíti az általuk való kronológiai eredményeket.Meg a piramisokkal is foglalkoztam.Aztán a népvándorlásokkal,amiket éghajlatváltozások indíthattak be.Illetve nagyon érdekes,hogy a Nap király XIV Lajos uralkodása akkor kezdődött akkor a Maunder-minimum kezdődött,és akkor végződött amikor a minimum véget ért és beindult a felmelegedés.Mert a Maunder minimum idején volt a kisjégkorszak,amikor a nagy folyók mind befagytak.

Aztán olvastam László Gyula kettős honfoglalással foglalkozó,és az avarokról írt műveiről.Ő könyveiben hiteles rajzok voltak,a leletek alapján készült illusztrációkkal.És ezenkívűl a gyarmatosításokról is sokat olvastam.És ahogy megismertem el is fordultam tőle,és csak a fizikával és a földrajzzal foglalkozok.Utoljára pár éve foglalkoztam történelemmel.Azért tiltottak ki és törölték le az írásaimat,mert az aktuálpolitikával kapcsolatban írtam.De többet nem is fogok a történelem rovatba írni.

 

Igen léteznek,de ez a sűrűsődés nem tarhat a végtelenségig,kell lennie egy erőnek ami ezt az összehúzódási folymatot kompenzálja.A dimenziótorzulás folymata,sebessége szerint semmiképpen sem lehet egy univerzális állandó,talán függhet a sűrűségtől.És ahogy a sűrűsődésnél az anyagsűrűség időben növekszik,úgy a dimenziócsavaródás folyamata is exponenciálisan kell csökkenjen,és így egy állandó érték felé aszimptotikusan közeledik a sűrűség,de elég sok idő elteltétvel már állandónak mondható.Képzeld el,hogy a dimenziócsavarodás egy cirkulárisan polarizált hullám,akkor az anyagsűrűség arányos az maplitúdójával,de meghatározza a hullám amplitúdójának időbeli változását.

dA/dt=-f A,ebből kijön,hogy A=A0exp(-ft).Vagyis az f relaxációs idő,kifejezi mennyi idő kell ahoz,hogy az amplitúdó e-ad részére csökkenjen.Ez a dimenziócsavarodási jelenség a tört(vagy fraktál-) dimenziókba sodorja a hagyományos térdimenziókat.Miért ilyen szabályosan?Mert a nemlineáris jelenségek meglepő módon nagyon szabályosak.Pl.KH-instabiltás.

Itt is a mozgás szükségszerűen torz dimenzióba került(itt is van dimeziótorzulás),mert ha a hullámot jobban megnézzük a hullám taraj felületén is hullámok vannak,sőt azok felületén is és így tovább.Szóval fraktál alakult ki.

Szóval az elméleted olyan jelenséggel megbirkozhat,mint a feketelyuk.

Előzmény: Törölt nick (294)
Aurora11 Creative Commons License 2009.01.08 0 0 293

Szia Metafizikus!

 

Nagyon érdekes,amit írtál!A gammasugárzás-impulzusok felfedezéséről olvastam is egy újságban.Valószínűleg a tudományos világ még nem vette komolyan.A feketecsillag elmélet magyarázatot adhat arra,hogy miért juthatott ki a csillagból a gamma-sugárzás,hogyha a feketelyuk amúgy magába vonzza a fényt.

Előzmény: Törölt nick (292)
Aurora11 Creative Commons License 2008.12.31 0 0 289

Boldog Újévet kívánok mindenkinek!

Aurora11 Creative Commons License 2008.12.31 0 0 288
Igen,tényleg!Ennek örülök,nagyon sirály.
Előzmény: Törölt nick (287)
Törölt nick Creative Commons License 2008.12.31 0 0 287
Erről írtam a 274-ben, végre egyről beszélünk.
Előzmény: Aurora11 (286)
Aurora11 Creative Commons License 2008.12.31 0 0 286

Szóval azt vitatom,hogy d(x,y,z)=a/2 t2 lenne.Mert a d a tér egyes pontjaihoz tartozó távolság,nincs benne időfüggés,míg a te képleted szerinti d egy időben változó elmozdulása egy testnek ami gyorsul,vagyis d(x,y,z,t)=a/2 t2,nem a tér egyes pontjaihoz tartozó mennyiség,hanem a testtel vándoroló időben változó mennyiség.Ilyen persze tartozik az égitestekhez,ami módosítja is a Doopler-eltolódást,de ez annyira pici,hogy el lehet hanyagolni,vagyis d'(x,y,z,t)<<d(x,y,z).

 

Előzmény: Törölt nick (281)
Aurora11 Creative Commons License 2008.12.31 0 0 285
Én ismerem a gyorsulásra vonatkozó s=a/2 t2 képletet,de ez d-re nem igaz.d=cdt.Mert a v az égitest fényének frekvenciaeltolódásából származik,nem a d segítségével határozzuk meg.A d-t standard gyertákkal határozzuk meg,ami lehet cefeida-változócsillag,vagy egyes tipusú szupernova.v=adt viszont felírható,míg a d=cdt-nél a távolságot időegységre váltottam,de nem hoztam kapcsolatba a v sebességgel.
Előzmény: Törölt nick (283)
Aurora11 Creative Commons License 2008.12.31 0 0 284

A df=1/dt nem igaz.df frekvenciaeltolódásból a v sebességet lehet meghatározni.

 

Előzmény: Aurora11 (282)
Törölt nick Creative Commons License 2008.12.31 0 0 283
Erről beszélek.
Előzmény: Aurora11 (282)
Aurora11 Creative Commons License 2008.12.30 0 0 282

Szia!

 

v=adt,d=cdt

H=at/ct=a/c,a gyorsulás nem nulla,mert a Hubble-állandó nem nulla.Viszont a Hubble-állandó nem változik az időben ,mert a gyorsulás nem változik az időben.

Miért igaz,hogy d=cdt,és nem vt?Mert a távolságot fénysebességgel haladó elektromágneses hullámok segítségével mérjük.v=adt-ben a dt-t a csillagok fényének Doopler-eltolódásából állapithatjuk meg.df=1/dt.A Hubble-törvény azt fejezi ki,hogy a csillagok sebessége éppoly mértékben nő,ahogy a távolságuk nő egymáshoz képest.Éppúgy mozognak egymáshoz képest,mitnt a lufi felületére pontozott pöttyök,amikor a lufit felfújjuk.Nem a pöttyök(vagyis a csillagok,vagy galaxisok) mozognak,hanem a lufi(a világegyetem egésze) tágul.

Előzmény: Törölt nick (281)
Törölt nick Creative Commons License 2008.12.30 0 0 281
Te is osztod itt az észt fizikából, és a gyosulás képleteit sem ismered.
Elmentek mostmár

link

Ha a kezdősebesség zéró, akkor d=a/2 t^2 és v=at.
Ekkor AMI HUBBLE SZERINT ÁLLANDÓ az v/d =at/ (a/2 t^2) = 2/t ,AMI NEM ÁLLANDÓ.

Mit nem lehet ezen érteni?
Előzmény: Aurora11 (280)
Aurora11 Creative Commons License 2008.12.29 0 0 280

Az igaz,mert a normál gyorsulásnál a d=vt teljesülne.Szerintem a különbség azért van,mert nem maguk a részcskék gyorsulnak,hanem a tér tágul gyorsulva,és azért

jelenik meg a d=ct összefüggésben a c,ami egy univerzális állandó.

Előzmény: Törölt nick (279)
Törölt nick Creative Commons License 2008.12.29 0 0 279
így van, a távolságot d=ct vel számolod, és nem d=a/2 t^2, Nem egy normál gyorsulás.
Előzmény: Aurora11 (276)
Aurora11 Creative Commons License 2008.12.29 0 0 278
A hasonlatban perzse a gránát repeszdarabjai végznek gyorsuló mozgást,a gránát tömegközépponti mozgását nem befolyásolja a robbanás,mert a robbanást a gránát belső ereje hajtja.
Előzmény: Aurora11 (277)
Aurora11 Creative Commons License 2008.12.29 0 0 277
Azt hallottam,hogy az ősrobbanás nulladik közelítése egy felrobbanó gránát,ami gyorsul.
Előzmény: Törölt nick (275)
Aurora11 Creative Commons License 2008.12.29 0 0 276

H=v/d=állandó

d=ct

H=v/ct,ebből a=v/t=Hc=állandó.a a gyorsulás,c a fénysebesség,H a Hubble-állandó,t az idő,d a távolság,v a megfigyelt sebesség.

Előzmény: Törölt nick (274)
Törölt nick Creative Commons License 2008.12.29 0 0 275
És ehhez csak a gyorsulás képleteit kellett volna megtanulni ahelyett, hogy évekig gondolkodunk a "problémán", és oldalakat írunk tele üres szöveggel.
Törölt nick Creative Commons License 2008.12.29 0 0 274
". Ez a magyarázat Hubble megfigyelésére, miszerint a galaxisok távolodása a földi megfigyelés szerint minél messzebb történik, annál a nagyobb mértékű gyorsuló sebességgel történik. "

Ez egy tipikus tévhit, hogy a galaxsimagok elindultak egy pontból és GYORSULVA eljutottak valahova, hiszen a távolabbi galaxisok nagyobb sebességgel távolodnak tőlünk.
Pedig annyira nyilvánvaló, hogy semmiféle gyorsulás nem történt.

A megtett távolság az idő négyzetétől függ, a sebesség egyenesen arányos az idővel gyorsuláskor. Ez egy GÖRBE vonalat ad, ha a sebességet a távolság szerint ábrázolom.

Ez pedig egy egyenes: link

Tehát a tér tágult, és nem gyorsulva jutottak oda a galaxisok, ahol most vannak/látjuk azokat.
Előzmény: Törölt nick (270)
Törölt nick Creative Commons License 2008.12.29 0 0 273
"Vagyis elérve C sebességet, határozott lesz számunkra téridőben az anyagi és az antianyagi világ, vagyis megsemmisülünk." Magyarul, ha nem nyomod annyira a gázt, akkor tovább élsz.
Előzmény: Törölt nick (270)
Aurora11 Creative Commons License 2008.12.24 0 0 272

"Erre Bohr mondta,hogy ezek részecskék valószínűségi hullámai.Vagyis mégis vannak részecskék,de ezek mozgását valószínűségi hullámokkal lehet leírni."

Born mondta

"Aztán jött de Broglie,aki bevezette az anyaghullámokat,és azt mondta,hogy az elektron anyaghullámai egy bizonyos hullámokon állóhullámokat alkothatnak(más pályákon lebegés van,nincs állóhullám),és itt a hullámok stacionárius állapota valósulhat meg."

bizonyos pályákon állóhullámokat alkothatnak

Előzmény: Aurora11 (271)
Aurora11 Creative Commons License 2008.12.24 0 0 271

Szia Metafizikus!

 

Gratulálok a munkádhoz,nagyon következetes,jó lett!

Szeretném Neked felvázolni,hogy hol tart a kvantummechanika,ami mindig egy csalódást okoz.

Volt Rutherford-modellje,amit az alfa részecskés szóráskísérletekkel fedezett fel.Ezt Bohr probálta klasszikusan mozogni,csak az ő modelljében az elektron beleesne a magba,nem tudta megmagyarázni,hogy az elektron miért nem sugározz amikor az atommag körül kering,úgyanis gyorsul,és a Maxwel-egyenletek szerint a gyorsuló töltés sugároz.Bohr erre azt mondta,hogy "csak,nem tudom,de ha ezt elfogadjuk posztulátumnak,akkor megmagyarázom Nektek a színképvonalakat".Azt elfelejtette,hogy az elektrodinamikának ellentmond az elmélete.Sommerfeld bevezette az ellipszispályákat,amik szerencséjére pontosítottak az elméleten(az akkor még ismeretlen spinek hatása segítettek Neki).De az atomok állandóságát nem tudta megmagyarázni.

Aztán jött de Broglie,aki bevezette az anyaghullámokat,és azt mondta,hogy az elektron anyaghullámai egy bizonyos hullámokon állóhullámokat alkothatnak(más pályákon lebegés van,nincs állóhullám),és itt a hullámok stacionárius állapota valósulhat meg.Ez az stacionárius állapotban nincs gyorsulás,a töltésnek nem kell sugároznia.Nincsenek részecskék,csak hullámok,ha stcionárius állóhullámot alkotnak akkor ott nincs sugárzás.Jött a kérdés,hogy akkor mi az ami hullámzik.Erre Bohr mondta,hogy ezek részecskék valószínűségi hullámai.Vagyis mégis vannak részecskék,de ezek mozgását valószínűségi hullámokkal lehet leírni.

Schrödinger a Hamilton-elvből(ami a geometriai optika-hullámoptika képlből következetett a Newtoni mechanika-hullámmechanikára)felírta a kvantummechanika alapegyenletét.Ez nagyon jó volt,az összes jeleséget,amit a fényhullámok tudnak,az anyaghullámokra is illetek.Ezenkívűl Schrödinger felírta(alias Weyl írta fel,aki a matematikus barátja volt,mert abban az időben sem  tanították fizikusszakon a speciális függvényeket) a harmonikus oszcillátor és a hidrogénatom energiaállapotait,és hullámfüggvényeit.És figyelembevették az atommag hatását,amivel beírták a hidrogén teljes energiájába a tömegközéppontjának a mozgási energiáját,illetve az elektron tömegét kicserélték az elektron-proton redukált tömeggel.Aztán Schrödinger Rayleigh perturbációszámítását is alkalmazta,és kijött a Zeeman-és Stark-effektus,sugárzáselméletek,kiválaztási szabályok.Schrödinger megprobálta relativisztikussá tenni,de csak a nulla spinű részecskékre(pion,neutrino) vonatkozó Klein-Gordon-egyenlet jött ki.Aztán jött Dirac,aki trükkös gyökvonásával(amihez operátorokat használt)sikerült a feles spinű részecskék Dirac-egyenletét megalkotni.Ezzel megjósolta a pozitron létezését,mert a negatív teljes energiájú állapotokat nem tudta kizárni.Eleinte nem vették komolyan a pozitron lehetőségét,mert a kritikusok nem hallottak a Pauli egyenletről.És itt már Dirac megütközött egy óriási nagy problémával,a többrészecskerendszerek kvantummechanikájával.

A kvantummechanika nagyon szépen kezdődött,úgy látszott ez lesz a világot teljesen megmagyarázó alapegyenlet.Ezek egyrészecske rendszereknél,amilyenek a harmonikus oszcillátorok,hidrogénatom,szupravezetés Cooper-elektronpárjaira jól illeszkedett,de a többrészecske kvantummechanikában teljesen becsődölt.Jött a hidrogénmolekula és a héliumatom.Nem tudtak számot adni az elektronok közötti kölcsönhatásról,például,hogy hogyan lehet figyelembe venni az elektronok közötti taszítóerőt.Benzolnál,meg konjugált kötésű szénhídrogénláncmolekuláknál jól alkalmazható a függetlenrészecskés közelítés,ahol az elektronok egymásra hatását teljesen elhanyagolják.De általában a legtöbb esetben ez teljesen alaptalan közelítés.Még az elektronok magtöltés árnyékoló hatását figyelembe veszik,de ez sem pontos.Olyasmi történt,mint a Navier-Stokes egyenlet felírásakor:Először azt hitték ez az összes áramlást le tudja írni,később tudatosódott,hogy a legtöbbször elforduló turbulens áramlást csak gyenge közelítésként írja le,vagy egyátalán nem.A korrelációkat teljesen alaptalanul nem lehet bűntetlenül lezárni.

A szórásszámításnál is fellép ez probléma.Kis energián elég jók az eredmények,nagyobb energián már baj van,a nagyobb perdülethez tartozó gömbfüggvények nincsenek benne a Bronstein táblázatban,a fizikus szakon pedig nem tanítják.A részecskefizikusok ezt tudják,csak feladták.Ehelyett csak a nagyon nagy energiájú részecskékkel foglalkoznak,ahol a Born-közelítést alkalmazzák,ami ahoz hasonlóa,hogy az ax3+bx2+cx3+d=0 harmadfokú egyenletet nem tudom megoldani,mert nem értem a Cardano-egyenletet,de olyan körülményt keresek,ahol az "a" együttható köezlítőleg nulla,így a bx2+cx+d=0 másodfokú egyenletet kell megoldanom,amit meg tudok oldani.ezért fordulnak a nagy energiájú részecskegyorsítókhoz,és a kvarkokat vizsgálják,és a Higgs-bozont keresik,míg a periódusrendszer magyarázatának óriási nagy kudarcát elfelejtik.A kémikusok pedig kénytelenek átírni a kvantummechanikát,hogy megalkossák kvantumkémiájúkat,vagyis olyan mértékben módosítják a fizika törvényeit,hogy a halandzsa a mérési erdményekhez valamelyest illeszkedjen.Igazából sokszor zsákutcába kerülnek,de ilyenkor mindig módosítanak az elméletükön.A kvantummechanika már a héliumatomnál és a hidrogénmolekulánál már elakadt,csak közelítő számításokat tehet.Ha valamit nem tudnak akkor mindig meg lehet bújni vagy a nagyon pici,vagy a nagyon nagy energiás tartományban,mert ott az egyenletekből kihagyhatják a nehézséget jelentő tagot.

Egyébként a klasszikus mechanika is általában csalódást okoz,csak ezt már probálják numerikusan kezelni:a klasszikus mechanikai mozgások ritka esete az,ami megjósolható,a legtöbb mozgás kaotikussá válik.A klasszikus mechanikát müvelők közül legtöbben szintén megilyednek(mert a földi mozgások legnagyobb része kaotikussá válik),és a csillagszati jelenségeket viszgálják,amik előre jósolhatók,a Newton-törvények szerint zajlanak le,a kaotikusságok csak évmilliók alatt mutatkozik meg,amit nyugodtan el lehet hanyagolni.Vagyis a klasszikus mecahnika nagyenergiába menekülő részecskefizikusai a csillagászattal foglalkozó fizikusok.

Talán a dimenziótorzulásos elméletedet ezek figyelembevételével még figyelmesebben olvassák.Mert szerintem a nemlineáris jelenségeket jól lehetne magyrázni velük.

Kellemes Karácsonyi Ünnepet kívánok!

Előzmény: Törölt nick (270)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!