ha én jól értem az árnyékolósdit: redőny ill. zsalugáter rulezik?
Mer az jó, én ui. igazhitű redőnypárti vagyok. Amióta láttam azt a megoldást, hogy alul van egy kis guriga, amire föl van tekerve a szúnyogháló, és ha összekattintom a redőnnyel a szélét, akkor ahogy a redőny megy felfelé, a szúnyoghálót húzza magával, pláne.
Kedves cucu!
Két legutóbbi hozzá-emilezésedre vagyok bátor...
a./ Ugyebár a "rossz szomszédság török átok..." ( a szomszéd a nyelve mellett mást is köszörült ezek szerint ? )
b./ Hiszem , hogy megfelelő előkészítés és partner kiválasztás ( ebbe értendő a megrendelő érdekeit képviselő építész is ! ) mellett nem kell belerokkanni az építkezésbe.Azokat kell megfizetni megfelelően , akik valóban segítenek. Ha van megfelelő képviselőd, mert mondjuk nem értesz az építkezéshez , hanem például több pénzt keresel nap közben , mint amennyit rááldozol a szakemberre , akkor rokkanás nem kell.
c./ A TTHHEERRWWOOOOOOOOOLLLLIINN kapcsán eszembe jutott egy dolog , ami talán többeket érdekelhet. A tükröző felületet azért kell kifele rakni, hogy visszaverjen. Ez gondolom így OK. hasonló problematikája vagyon az árnyékolás - technikának, és ezt ajánlom mindenki figyelmébe.
Ugyebár az árnyékoló ketyerét ( függönytől a reluxáig ) három helyre szokás rakni: 1. Bévülre 2. Ablak közé 3. Kívülre ( ritkábban ).
ad 1. Ha belülre kerül , a nap bésüt, felmelegíti pl. a reluxát, az tükröz vissza az ablak belső felületére és máris kész a fűtőtest.
ad. 2. Ugyanezen eset fordula elő , kicsit kevésbé melegítve , ha csak a külső ablak lészen fűtve by reluxa , mindezekért: ideális megoldás a 3. > Kívülre tegye aki tudja az árnyékolót, a visszavert napsugárral ( sunshine ) melegítsük csak a természetet. ( Nem viccnek mondtam el fentieket )
Fontos a lakás komfort-érzete szempontjából.
Hacsek,
kösz akkor jól csináltam, bár azóta -mint lejjebb írtam- már eladtam azt a házat.
Amúgy azért gondolkodtam rajta, mert közvetlenül nem éri a nap sugara, tehát akkor hogyan veri vissza.... De valami azt sugta... és szerencsére sikerült.
Az "ellenpélda" jó! Én a magán- praxisomban ( oh la la , lásd szülész-nőgyógyász , jó duma mi ? ) a kőmívesektöl félek leginkább. Az egyik házamnál reggel kint voltam , elmagyaráztam a napi feladatot , estére már befalazták a kéménybe a fesztített 7,20-as gerendát, alá is támasztva kéményileg középen! És csodálkozott, mikor visszabontattam , mondván , épp tegnap csináltak egy másik háznál ugyanígy födémet. Mondtam , oda is nyugodtan visszamehetnek , talán amíg nem fűtenek be , nem lesz baj!
Egyébként a "siklós" példát kifejezetten a saját - azaz az építész - szakmámra hoztam fel , hogy annál , amikor az ember túl nagy pofával óbégat , jobban teszi , ha elgondolkodik és elfogadja mások véleményét és tudását, mert oltári nagy pofára esés lehet belőle. Én ezért is gondolom , talán nem haszontalan az itteni csevelyünk , mert ha egyikünk - másikunk profitál belőle , és megoldódik valamely problémája , már nem volt hiába való.
Heloooo.
Most látom csak, hogy reagáltatok a parkettás meg a fűtésszerelős, meg a kőműveses írásaimra.
Kösz.
Nálam akkor az volt a baj, hogy nem volt lehetőségem mindíg odahaza lenni. Mikorra meg hazaértem, már általában el volt pakolva minden, meg aztán itt jön elő az, hogy ebbe bele lehet rokkanni! Néha már úgy éreztem, hogy jobb, ha a szakik elmennek szépen haza. Ugyanis nagyon sok volt akkor az intézni valóm; anyag biztosítása, szállítása, ha kevés akkor újabb rendelés, miközben a telek keskeny volt, mert arrafelé minden telek ilyen és csak korlátozott mennyiségben hozathattam egyszerre. Közben a szomszéd állandóan átugatot, hogy a németek hogyan csinálják ezt, mert ez így szar, stb...Összeveszni nem akartam senkivel, de aztán a szomszéddal csak nem sikerült a békét megőriznem. Immáron én voltam az ötödik szomszédja 13 év alatt.
Amúgy a kőművesek szépen dolgoztak.
A házat azóta eladtam, (3+3 szoba, 2 fürdőszoba, 2X75 nm, +40 nm szuterén.) Ja, meg egy idegbeteg szomszéd, aki állandóan köszörült az ablakom alatt.
Helo.
Nagy igazság van ebben, de azért nem minden "szaki" gyakorlati tapasztalatában lehet megbizni.
Csak egy példa. Mikor épitkeztem, a vizes helyiségek aljzatbetonozásánál mindenáron rá akartak venni, hogy lyukasztgassuk ki a szigetelést. Merthogy úgy gyorsabban köt a beton. Amikor tiltakoztam, hogy akkor mi a francnak kellene a szigetelés, a fő érvük az volt, hogy a lakótelepi épitkezéseknél is igy szokták csinálni.
Helo,
Nem, nem vagyok épitész, de műszaki végzettségem van, vill. üm.
De volna nekem is egy kérdésem.
Én fóliázott Therwooolint építettem be annak idején. Azt mondják, az ilyen visszaveri a napsugár okozta meleget. Arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy a fóliás oldala kifelé vagy befelé/lefelé legyen? Szerintetek?
Kösz a kiegészítésekért , klassz, és így kerek! Amikor a Siklót terveztem , volt egy csodálatos acél-öntöttvas brigád az építkezésen.Kimentem, vittem lelkes ifjúként a részletrajzokat. Nézték , aztán húzták a szájukat. Kérdem : na mi van? Mondták, hogy így is meg lehet csinálni, csak minek , tudnak jobbat. Megbeszéltük , hogy elméletben lehet hogy tudom , a lényeg a végeredmény, amihezt Ők hozzá tehetik a gyakorlati tudást , meg a szívüket, és így részévé válnak az alkotási folyamatnak. Nagyon jó barátok lettünk, és a végeredmény közös öröm és büszkeség lett. Azóta nem tartom magam tévedhetetlennek , és mindig próbálok tanulni mindenkitől. Ezért is köszi a kiegészítést.
tacsa,
bocsi, hogy belejavítok.
A therwolin igaz ugyan, hogy nem ég, de a vizet sajnos nem bírja, átázik.
A felrakásánál pedig tényleg vigyázni kell, mert üveggyapot lévén képes a bőralá is behatolni!
Letakarni tényleg nem szabad, szabadon kell hagyni, különben a takaró anyag alja párásodni kezd, ami ugye nem használ a therwolinnak.
Viszont alá kell rakni egy úgynevezett "párafékező fóliát", éppen emiatt.
Ugyanakkor a tető csúcsát nem szabad befóliázni, mert dunsztban lesz a tetőszerkezet, tehát hagyni kell fél-fél métert szabadon, hogy szellőzni tudjon. Ennek nyáron van jelentősége, amikor 50 C fok van a tető alatt.
Javíts ki, ha rosszat mondtam, helo.
1. Az öt év lejártával az ÉAB érvényességét még egyszer öt évre meg lehet hosszabbíttatni.
2. 1998-tól Építőipari Műszaki Engedélyeket (ÉME) adnak ki. Ez már (elvileg) EU-kompatibilis.
Az eddig kiadott ÉME-k listájával sajnos nem szolgálhatok, mert az ÉMI titkolja, előttem is.
Lehet, hogy előbb-utóbb megkapom a közlési jogot az Archiweben. Lécci, nézz be időnként a www.archiweb.hu címre
1. Ha a tiéd nem típusszerkezet, akkor miért reagáltál úgy az ellenérveimre, mintha azt védenéd? Nekem az egyedi tervezés-kivitelezéssel semmi bajom, nem vagyok "anyagfüggő"!
2. Ahhoz viszont, hogy bármit is be lehessen építeni egy házba, igenis ÉMI papír kell, ami minimum arra terjed ki, hogy az alapanyag vagy termék szabványos. És itt mindegy, hogy a finn, német, amerikai stb. szabvány "fejlettebb" e, akkor is a magyar szabványnak kell megfelelni!
3. Igazad van, ettől még az ÉMI papír szaharát ér, csakúgy mint az én kamarai tagságom ahhoz, hogy tervezhessek. Ettől még kötelező.
Megismétlem az ajánlatomat. Küldjél nekem műszaki ismertetésre alkalmas szintű információt a termékeidről. INGYENESEN beleteszem az Archiweb Bemutatóterembe! Mondd el az érveidet a szakmának is!
lehet kapni és tényleg zsákban, különféle szemcseméretben.
"Kézzel" marha jól lehet keverni, csak nem szélben kell végezni ezt a műveletet:-)
(esetleg kiborogatás előtt nem árt megvizezni, akkor nem száll szanaszét annyira)
Viszont azt nem árt szem előtt tartani, hogy az ezzel készült beton NEM LÉPÉSÁLLÓ, tehát nem ajánlatos olyan helyen alkalmazni, ahová az ember pakol, vagy akár csak sűrűn mászkerál.
Azt hiszem , a felsorolt sorrend a logikus, ha a sóder és a perlit egyenletesen megkeveredett , utána még szárazon a cement , és végül a megfelelő vízmennyiség. Jó lenne , ha hacsek is véleményt nyilvánítana azért.
Kedves tacsa!
Köszönöm az információkat a perlitbetonnal kapcsolatban.
Az érdekelne még, miként érdemes keverni, azaz előbb a sódert a perlittel, majd a cementet, végül a vizet, vagy esetleg más sorrendben?
Kedves andrás!
Szerintem valami félreértés lehet, legalábbi én eddig úgy értelmeztem , hogy Ti kész házat ( fából ) hoztok be , és szereltek össze. Úgy gondolom, hacsek is ezzel kapcsolatban mondta el az elmodottakat. Ha helyesen értelmezem , akkor a faanyag jön be Finnországból , és abból csináltok házat, vagy finn "típus-tervek" vagy magyar tervező tervei alapján akár egyedileg? Ha igen , akkor amit Te elmondtál , azon semmi vitatható nincs, és igaz. Az averzió esetünkben leginkább vélhetően a cseh/szlovák háromszögletű-csúcsíves síkuckókból indulhat ki.
Azért nyilván Te is elismered , hogy a jellegzetes finn , osztrák, vagy épp orosz faházak egymástól sok tekintetben eltérnek , noha mindegyik fából van. Azt hiszem , ez a másik , ami miatt nyilván van némi félelem: a magyar faluban nem biztos , hogy a Kossuth u. 188 alatt a falukép integráns része lehet a Tamperétől északra szokásos szupi faház , vagy a kő pincére felépített alpesi muskátli-tartó. Ezt sem a faházak ellen mondom , imádom őket , legyenek finnek , vagy a Tieitek. Csak úgy a felvetések magyarázataként.
Direkt ideírom , hogy érzékeld, nem kígyó-béka volt a hozzászólás lényege:
egyebkent a nagybacsik neveben tiltakozom ;-)) nagyn jo munkat szoktunk csinalni, en kulonosen a vizszereleshez ertek meg egy kicsit a villanyhoz is ;-)))
Ha egyszeru utananezni, akkor megkoszonnem. Ha nem, akkor ne veszodj vele, annyira nem jo az ajanlatuk... :)
"Az ÉAB rendszere 1997. végéig volt hatályban. 1998-tól ilyen néven már nem adnak ki engedélyeket, ..."
1998 utan milyen engedellyel kell rendelkezni a gyartoknak ill. forgalmazoknak?
úgy látom, nem ártana tisztázni néhány félreértést a gerendaházak körül.
Először is: igaz, hogy gyorsan lehet felépíteni, de én nem tartom készházas-technológiának, mert nem elemekből építjük fel őket (hacsak az egyes gerendákat nem tekintjük annak, de akkor már a tégla is annak minősülhet).
Másodszor: nem csak a vályognak, a fának is évszázados hagyományai vannak Magyarországon (és Erdélyben). Lásd: boronaházak. Én azért kedvelem jobban a finn fenyőt építőanyagként, mert sokkal jobbak a fizikai tulajdonságai. A klíma miatt lassabban nőnek a fák (sűrűbbek az évgyűrűk), ebből fakadóan rugalmasabb, terhelhetőbb a fa (és kevésbé reped!).
Nem egészen értem, szerintetek milyen szerkezeti módosításokat kell végrehajtani a gerendaházakon ahhoz, hogy Magyarországon is "életképesek" legyenek!!! A fő összeillesztését a világ minden ácsa többé-kevésbé hasonló módon végzi. Milyen más szerkezeti gondok adódhatnak?
A fát még gyárilag impregnálják (gombásodás ellen), az összeállítás után mi is lekezeljük (pl. Tikkurillával).
A nedvesség nem specifikusan a fa ellensége, hanem véleményem szerint többnyire minden építőanyagé. De azt a magyarok különösen jól ismerik, mert évtizedeken keresztül a vízszigetelésen spóroltak.
A fa specifikus ellensége viszont az UV-sugárzás. Ezért kell(ene) a gerendaházakat (de a hagyományos tetőszerkezetek gerendatúlnyúlásait és egyéb faanyagait is) 3-8 évente lekezelni. De aki ért a fához, úgyis látja, mikor van erre szükség. De szerintem ennyi idő a legtöbb vakolt házfalnál is jelentkeznek az első javítanivalók.
Harmadszor: a gerendaházak nem típusházak. Más kérdés, hogy a legtöbb cég gondolatébresztőnek tervkatalógust is mutat, de ezt ma már építési technológiától függetlenül más komoly cégek is megteszik. A gerendaházak többségét is az építtetők egyedi igényei alapján tervezik és építik. Más kérdés, hogy értelemszerűen íves formákat nem nagyon fogunk tudni készíteni.
Negyedszer: ÉMI-engedélyek építőipari "késztermékekre" kellenek. Vicces is lenne, ha bemennék a fatelepre, és elkérném a 15x15-ös gerenda ÉMI-engedélyét. Egyébként Finnország EU-tagállam, jóval szigorúbb normákkal, mint nálunk, és ezeket a nagy cégek (pl. Honka, Rantasalm) be is tartják. Volt alkalmam személyesen végigjárni a Rantasalmi több hektáron elterülő gyárkomlexumát. Ilyen profi fafeldolgozó technológia Magyarországon még évek múlva sem lesz! Sajnos.
Egyébként a gerendaházak legnagyobb felvevőpiaca Németország, az ottani építtetői igények pedig igencsak magasak.
Az ÉMI-ről még annyit: szenvedtem már velük eleget. Több százezerért (millióért) kapsz egy papírt, ami sz@rt se ér.
Kihagytam valamit?
Bár momentán nem tudok konkrétan utánajárni a perlitbeton kérdéseidnek , átmeneti mozgáskorlátozottság okán , de emlékezeteimre hagyatkozva kérdéseidre válaszként a következőket tudom figyelmedbe ajánlani. ( Hacsek majd korrigál , ha tévedek )
Először is utána kell járni, lehet-e kapni egyáltalán perlitet ( egyébként zsákos kiszerelésben. A zsákon emlékezetem szerint a kívánatos keverési arány fel van tüntetve , ha nem , a gyártó - forgalmazó cég nyilván ad felvilágosítást.
A perlitbeton kifejezetten könnyű-betonnak minősül, általában aljzatnak alkalmazzák ott , ahol a teherbíró födém nem teherhordó eléggé, vagy nagyon vastag beton kellene különböző egyéb okok miatt. Az anyag sajátosságai miatt a gépi keverés nem igazán előnyös, de emlékképeimben rémlik , hogy lehet betongyár , ahonnan kiszállítanak esetleg nagyobb tételben. Áthidalóhoz nyilván nem kell sok , ezért a kézi keverés lenne elvben jó. NADE: lehetni lehet vasalni a perlitbetont , de minek ? Ugyanis a nem homogén összetétel miatt a vasalás felülete nem tapad meg a betonban , húzásra tehát nem igénybe vehető statikailag , ráadásul a nem homogén összetétel következtében az acél korróziója is rohamos ( rozsdásodik a vas ). Az ál-áthidalót tehát ál-betonból javbaslom : például ha vastagabb falak közé kell , kétoldalt két kis áthidalót kell csinálni , és alulról az ívben zárni, vagy például gipszkartonból megcsinálni kivágva , aztán ugyanúgy vakolni stb. stb. Egy szó mint száz : áthidalónak nem javaslom.
Perlitbetont szeretnék készíteni. Tanácsokat kérnék, hogyan kell keverni, mi a jó összetétel ?
Lehet-e forgódobos keverőben, vagy abban szétosztályozódik az anyag ?
Kézi keverésnél milyen sorrendben adagoljam az összetevő anyagokat?
Vasalni lehet-e a perlitbetont. Egy íves ál áthidalót szeretnék készíteni, a súly miatt lenne jó a perlitbeton.
Az ÉMI bizonyítványok 5 évig érvényesek. Az A-83/1993-I, mint látható, 1998-an lejárt, és minden bizonnyal nem hosszabbították meg. Ezért nem szerepel a listánkon. Ha akarod, utána tudok nézni, minek volt ez a száma.
Nem-nem! Tiltakozom, nekem semmi bajom nincs sem a fával, sem a faházzal általában, amit pedig nem láttam, arról nem nyilatkoztam. SZERETEM A FAHÁZAKAT, CSAK A TIPIZÁLT ÉPÍTÉST NEM SZERETEM, BÁRMIBŐL IS LEGYEN!
Ez a mondatom: "Sajnálom azt az embert, aki a szomszédjánál SZEBB vagy NAGYOBB házat akar építeni.", nem konkrét épület kritikája, hanem a szemléleté.
Mielőtt félreértenéd: nem az a baj, ha valaki a saját ízlése szerint szépet épít, hanem ha az motiválja, hogy pukkadjon meg a szomszéd.
Hiszen az én tornyocskám óráját csak ő látja, én meg éppen ezért fordítottam az ő kertje felé az órát, hogy pukkadjon meg.
Nem tudom észreveszed-e, hogy egyetértünk. Nálam a lényeg mindig (a házon) belül van, akár olyan apróságokon, mint pl. hogy kézreesik-e a klozett lehúzója, vagy hogy mit látok az ablakon KIFELÉ. Ezért ha lenne egy kertem házzal, a kert kinézetére költenék, nem a ház külsejére.
Szerintem a toronyszoba a Quasimodo-nak van készítve!
Sajna igazad van , az én kis falumban 115 telket parcelláztak , elindult a Bp-i értelmiség kifele. A házak döntő többségében a lejtős terep fantasztikus találékonyságra csábított építészt és megrendelőt egyaránt: jól kiemelkedik a pinceszint( ami persze mindent tartalmaz , ami szem-szálynak ingere, aztán van a nap fele egy jó 60-70 m2-es kővel- betonnal burkolt ( fagyálló ) terasz. Az értelmiségi , kiszabadulva a kies kőrengetegből, kirakgya a nyugszéket a betonyra, és onnan néz le mint fenség a természetre, igazi úrként. Egyébként alig látni ott embört a teraszon , mert ideje meg nincs,. vissza kell fizetni a kölcsönt. Viszont: eleink már kitalálták , hogy minél több helyiségből ki lehessen menni reggel nyújtózni , délután ejtődzni a kertbe a lócára, esetleg a ház elé a virágok közé. Ezek a jó házak használatilag. A toronyszoba max. Pulitzeres íróknak igazán jó. Meg a hacsek-féle említett "legyek nagyobb mint a szomszéd" házak gazdáinak.
Megnézném az általad említett házat , csak még mankózok törött sarokilag néhány napig, majd után rándulunk ( csak ne megint a bokám és a sarkam )
Bocs, hogy mar megint az EMI-vel jovok :)
Epp most erkezett egy ujabb anyag a keszhazakrol. Kivetelesen nekik van EMI-juk (A-83/1993-I) meg valami Überwachung-minositesuk.
Kerdes: Az Archiweben nem talaltam meg oket. Elofordulhat, hogy nem valos, vagy mar lejart?
Ha valodi az EMI akkor nyugodtan lehet veluk epittetni, vagy inkabb maradjunk a teglanal?
"Sajnálom azt az embert, aki a szomszédjánál SZEBB vagy NAGYOBB házat akar építeni."
Szerintem Te nem láttad ezt a házat. Neked elég annyi, hogy fából van... (Egyébként az erdőben áll, és nincs is szomszédja. Plusz jópont mellette. :-))
Mostanában mifelénk körtornyos (toronyórával!!!), kék háztetős bazi nagy házak épülnek rendre. Meg egy telken két ház, az egyik rózsaszin-fehérre, a másik meg világoskék-sárgára kifestve, (+ a kertben gipsz szökőkút utánzat). Természetesen téglából, vasbetonból, itthon elfogadott "normák" szerint tervezve, engedélyezve. Hát szerintem azoknem néznek eszméletlen jól ki. És bár egyikben sem jártam még belül, a külsejük alapján is merem állitani, hogy semmivel nem lehetnek jobban "családra szabottak", mint emez. (Vajon kinek szánják a toronyszobákat?)
Bizony-bizony, a jó öreg Könnyező házigomba (Merulius lacrymans). Víz nélkül évekig lappang, a fonalaival átmászik a téglafalon, és megkeresi a faanyagot. Kiirthatlan (helyesebben lángszóróval kiirtható, ez komoly).
Én kezdő építészként tudatosan készültem a vele való találkozásra, mint szűzlány a beavatásra. Mindent tudtam róla, hogy néz ki, hogy viselkedik, meg hogy milyen veszélyes. De azért amikor a véletlenül elejtett rotring-ceruzám a feléig belesüppedt a szivaccsá rohadt parkettába, szabályos hányinger jött rám.