Hát szegény Dobronya várának a falu közelsége tett be, hiszen az ott lakók könnyűszerrel leszekerezhették az építőköveit saját céljaikra. Így változott például a kaputornya lakóházzá vagy éppen disznóóllá és lóistállóvá. Néhány archív kép a közelmúltjáról:
Véleményem szerint a középkori várakban és környezetükben még számos csontváznak kell rejtőznie. A velük napfényre került tárgyak vizsgálata segítségével közelebb kerülhetünk haláluk okához és idejéhez.
Egyet értek veled. A gyulai vár külső falövét és tornyait helyre kellene állítani. A fal magassága adott a rondellánál. A tornyok sem lehettek túlbonyolítva formailag. a vizesárok körben már necces lenne. de azért ezen is lehetne fejleszteni.
Én tavaly májusban jártam Dobronya váránál. Már akkor is kb így néztek ki a kutató árkok. Ebből a várból mindössze egyetlen fal maradt. Ettől függetlenül nagyon tetszett. Én csak ementálinak hívom a sok "lyuk" ablak,lőrés miatt. :)
Legutóbb a romantikus lányszöktetés volt. Most 1416 a szicíliai rendek üléseznek a várban. Nagylelkű Alfonz 1416 május 25-re jelenlétében a szicíliai rendek az előd Ferdinánd spanyol központosító törekvései után, hűségesküt tettek Szicília szuverenitására nem kívánván beolvadni Spanyolországba. Ennek a következménye az lett, hogy Augusztusra az Aragóniai dinasztia megvonta Catania fővárosi jogát. (Na kellett függetlenkedni?)
.
Ugyanezen király, Alfonz, itt írta alá 1434-ben a Cataniai Egyetem alapító okiratát.
.
Az utolsó jelentős politikai aktus a várban 1460-ban történt. Az első szicíliai parlament ülésezett itt. Természetesen a spanyol helytartó elnökletével, mert máshogy az Aragóniai uralom alatt ez lehetetlen lett volna.
.
Amit a képeken láttok:
a vár falainak részletei
gót boltívek, és belső terek
egy híres ógörög portré, itt találták szintén Kr. e. v. század.
néhány további ógörög váza a várból a várrégészet kedvelőinek (Kr. e. v. és iv. század)
"Csak jöjjenek bátran azok a fotók, ne csigázd a Topiklakók idegeit!"
.
A Catania, Castello Ursino képeit befejezem és rátérek majd akkor Castello San Angelora (Angyalvár). Ez azért is érdekes, mert a belső tereit fotózni (pápai lakosztályok) szigorúan tilos, nekem mégis sikerült. (lehet be kell szereznem dront nekem is... egyelőre békaperspektíváról. Itáliában a drón azért is lehet előnyös mert a sikátorosság miatt földről fotózni sokszor rendkívül nehéz. A középkori sikátorok megépítésekor meg nem a 21. század fotósaival számoltak.
.
Írod máshol ezt is:
.
" Diósgyőri vár vizesárkában voltak régészeti kutatások és találtak egész szép dolgokat is (reneszánsz tálak). Szigetvár esetében nem tudom hogy volt ilyen ásatás, de az biztos, hogy érdekes dolgokat találnának. "
.
Akkor a Castello Ursino is érdekes lehet a régészet kedvelőinek, mert ebben pedig az ógörög és római régészet, szerencsére teljes épségben fennmaradt leletei láthatóak a várból és környékéről. Az Ógörög nekropoliszok időtálló kőszarkofágjai sértetlenül megőrizték 2500 év távlatából az ógörög műremekeket és ezek nem cserepek formájában maradtak fenn.
"ellenséges katonákat nem temették el, hanem a harctéren hagyták, akkor rengeteg csontváz heverhet a vár körül."
.
Akkor sajnos semmi és sokan gondolják hogy a csontváz időtálló anyag. Sajna tévednek. Igaz a legidőtállóbb, de csak töredék százaléka és az is szerencsés körülmények között maradhat fenn. Én inkább így írnám: akkor rengeteg csontváz heverhetett pár évig a vár körül
Ha jól tudom az elmúlt években a Diósgyőri vár vizesárkában voltak régészeti kutatások és találtak egész szép dolgokat is (reneszánsz tálak). Szigetvár esetében nem tudom hogy volt ilyen ásatás, de az biztos, hogy érdekes dolgokat találnának. Pár hónappal ezelőtt a temetkezési szokásokról érdekes anyagot töltöttek fel a topikra. Ha abból indulunk ki, amit ott írtak, azaz, az ellenséges katonákat nem temették el, hanem a harctéren hagyták, akkor rengeteg csontváz heverhet a vár körül. Nagy részük persze az egykori mocsaras lápos területen lehet érintetlenül.
Amikor legszebb reményeim szerint majd egy-egy valamikor vízzel oltalmazott várnál ismét kikotorják a betemetett vizesárkokat, abban számos tárgyi leletre akadnak a régmúltból. Elég belegondolni, hogy az ostromok során a támadóknak előbb a vizesárkot kellett valahogyan leküzdeni. Általában azon keresztül töltést építettek ki a falakhoz. Így tettek 1566-ban a Szigetvárt ostromló törökök is.
Kérdem én: vajon mit rejthet a jelenlegi vár körüli feltöltött kastélypark földje? Vajon mennyi harcos csontváza, fegyverzete bújhat meg a mélyben? Azokra gondolok, akik a töltésen rohamozva kaptak halálos sebet és beleesve a vízbe, mocsárba ott elsüllyedtek. Vajon ezt a témát valaki vizsgálta?
A vizesárok kialakítása Gyula esetében is jól működne. Van még pár vár ahol szivesen látnám a csónakázásra is alkalmas vizesárok kialakítását (Szigetvár, Sárvár, Diósgyőr). Számomra hihetetlen, hogy egy olyan országban, mint a mienk, ahol rengeteg síkvidéki vár volt vizesárkokkal és mesterséges tavakkal védve, egyetlenegy eredeti állapotában élvezhető vizesárok rendszert sem lehet megtekinteni (Tata is csak valami hasonló). Ha a középkorban meg tudták oldani műszakilag, akkor most sem jelenthet megoldhatatlan kihívást. A kialakítás és fenntartás (mederkotrás) kétségkívül anyagi többlettel jár, ami azonban finanszírozható többlet turisztikai funkciók kialakításával. Az utóbbi években a magyar kastélyok esetében egyre nagyobb hangsúlyt kap a kastélykertek, történelmi tájépítészeti emlékek rekonstrukciója (lásd Dég), talán a várak esetében is megjelenhetne egy hasonló vonulat a vizesárok rendszerek visszaállítáásval kapcsolatban.
Szerintem belefér a Topikba, hogy néha a szárazföldi várakról, erődökről átkalandozzunk például a tengerek úszó erődjeihez. Ha jól sejtem, akkor az angolokhoz kötődő hajóbalesetek közül te a Tudor VIII. Henrik király idejében megépített és a lányáról elnevezett Mary Rose hadihajó elsüllyedését írtad le név nélkül.
Az AR Drone 2.0 szerintem egy profi marketinggel körített játék. Két út van. Az egyik veszünk egy egyszerű gépet olcsón, és megtanuljuk irányítani, megpróbálunk ráérezni a dolgok ízére. Itt nagyobb költségek nélkül még tudjuk mondani azt, hogy hát én azt hittem ez olyan mint a reklámokban van, köszi én nem erre gondoltam. A másik esetben ha drágán kezdjük, ott bizony nagyobb a felelősség, sok utánajárást tervezést igényel ez a hobbi.
Mindkét esetben hasznos a fórumokat, és a külföldi webshopokat bújni, szerelési tanácsok, és olcsó és jó alkatrészek után kutatva...
Én az alsó közép kategóriát céloztam meg, úgy hogy csak nagyjából tudtam mit szeretnék. Vettem egy Parrot Drone 2.0-t, amely tapleten vagy okostelefonon keresztül WIFI-vel irányítható. A hatótáv alapesetben max. 50 m, de nekem úgy gondoltam nem is kell több. Hiszen a kisebb sáncok földvárak összefüggéseit megörökíteni nem kell nagy aparátus, sőt pénz sem áll nagy tömegben rendelkezésre.
Alapesetben már a 3-dik repülésnél kiderült, hogy a kamera dőlésszöge nem állítható, az nekem nem nagyon lesz jó, ezért kell nézni egy jó minőségű, állítható akciókamerát, amit rászerelhetek a multikopterre.
Ez lett az SJCAM 4000 WIFI-s változata, hiszen így ennek az élőképét is nézhetem. Az akciókamera, jelen eszem és tapasztalatom szerint jó opció, mert másra is tudom használni, és ha esetleg új vagy más vázon töröm a fejem ez már megvan hozzá.
A youtube-os felvétel az SJCAM egy erősen lebutított kópiája, még csak nem is HD Az eredeti kép sokkal szebb, élesebb.
Amit láttál, az az általam használhatónak ítélt 1 perc, a rengeteg kísérletezésből. Most meg kell találnom a kamerának a megfelelő helyet, kiegyensúlyozni a vázat, mert a hasán, még a törzset megemelve sem mindegy hol van a szerelvény. Plusz ha az érzékelőt eltakarod, fuccs az írányításnak. Az pozitív, hogy elbírja a kamerát a kopter, és egyszerű a javítása. Most kültéren is a beltéri borítást használom, hogy védjem a rotorokat a zuhanásnál. Most meg kell javítanom a külső borítást és át kell raknom a kamerát. Hogy hogyan tovább? Ez pénz és kedv kérdése. Több százezer forintot nem szeretnék költeni egy készülékre, bár jól tudom, hogy a komoly használható daraboknak ott van az ára.
Nagyon jó elképzeléseid volnának a gyulai vár további kiépítéséről, fejlesztéséről. Szerintem a cél az kell legyen, minél jobban hasonlítson a történelmi műemlék az egykori valósághoz. De ebben én beleérteném például a végvárat egykoron oltalmazó vizesárok visszaállítását is. Hiszen most is népszerű a "Csónakázó-tó" de ha az sokkal nagyobb lenne, még jobb lenne!
Ha nem tekintitek offnak az úszó erődöket a váras topikon, hadd tegyek egy halvány megjegyzést.
A hajóknál a jobb- és a baloldal asszimmetriája nem szokatlan. Akkoriban a nagy hajókon a keresztvitorlázat volt használatban, ami a hátul lévő tiszteknek takarta a kilátást. Ezért a hajó jobb oldalán csináltak agy kis kiugró fedélzetet, ez volt a "Steuerboard" vagy "star board". Emiatt a fedélzet miatt a hajó csak a bal oldalával állhatott a kikötőpart mellé ("backboard" vagy "port side board"). Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy szándékosan tettek a "port side board"-ra több ágyút, mert talán az lehetett a harcászati elképzelés, hogy a "port side"-dal száll be a csatába, ha lehet, így az irányító tisztek védettebben maradnak a "Steuerboard"-on.
A kifutó hajók elsüllyedése a kikötő torkában nem volt példátlan, ezt a tengeri ügyekben tapasztalatlannak nem nevezhető angolok is el tudták játszani. Az okok inkább abban voltak, hogy egy díszsortűz céljából kitolták az ágyúkat tüzelőállásba, fölnyitották az ágyúnyílásokat. Ilyen pozícióban instabil volt a hajó, az oldalszelet nem nagyon szerette. Ha mégis kapott egy hirtelen erős oldalszelet (ez a nyílt tengeren nem, de a part mellett könnyen előfordulhat), akkor könnyen megdőlt, az ágyúnyílásokon meg a víz beömlött a hajótestbe.
Kétségtelen, hogy volt egy "ahogy sikerül" faktor az akkori hajóépítésben, de hülyék egyáltalán nem voltak.
Szimmetria kérdésében - az újabb kutatások tükrében - igazad van. A könyv írásakor - amit forrásként neveztem meg - még nem vizsgálták ezt. Köszönöm az információt, nekem ez új volt. Ezért is jó, hogy elszúrták az építést, mert így megmaradt nekünk és az akkori hajóépítésről több információhoz juthatunk a modern kutatások által. Kösz a linkeket és a türelmet a többi olvasótól.
Kedvünk az van és ugyan ezzel a kérdéssel: "kedvetek támadt nektek is kirándulni a várhoz?" teszek fel én is pár további képet a közeli várról: Castello Ursino Catania. Császári építkezés épült 1220-1240 között.
.
Amit láttok:
Külső falak
Belső boltív
Torony belsejének csillagboltozata
A vár régészetet kedvelőknek, a vár belső teréből: ógörög vörösalakos váza a Kr. előtti 5. századból (fuvolás és táncos jelenete) a vár környékéről került elő ez is (ógörög település is volt itt).
A vár hatalmas mintegy 8 méteres oltárképe, késő reneszansz 1500-as évek második fele: Háromkirályok imádása.
A BBC várépítős projektben az építőmester azt magyarázta, hogy a koveket úgy kell rakni, hogy a súlypontjuk befelé mutasson. Nekem úgy tűnik, mintha Somlón nem igen foglalkoztak volna ilyennel. Már ahol látszik a falak keresztmetszete.
