"A melegen kenhető oltóviaszhoz négy rész gyanta, egy rész méhviasz, egy rész lenolaj vagy marhafaggyú szükséges. A lassú tűzön felolvasztott gyantába keverjük a méhviaszt, majd állandó kevergetés mellett adjuk hozzá a lenolajat vagy faggyút. Adhatunk hozzá kevés kormotis, ettől sötétebb színű lesz, ami a kora tavaszi oltások számára előnyös lehet: az alatta levő növényi szövetek jobban átmelegszenek. Ha az oltóviaszban a méhviasz arányát megkétszerezzük, hidegen is kenhetővé válik."
/Czáka-Füstös-Hrotkó: A növényszaporítás ábécéje - oltás, vetés, dugványozás/
Ok! A terpentin biztosan hígít rajta annyit, hogy jobban kenhessem. A szesznek nem vagyok híve, nem is igen volt benne, mert az illata elárulná. (Én lenolajra gondoltam, hogy azzal hígítom az nem árthat a fánok.)
A Hidegen folyó oltóviasz elkészítése a következő: egyenlő arányban méhviasz, tiszta gyanta, finom terpentin (jó a terpinol is), ipari szesz vagy egészségügyi szesz. Elkészítése: egy edényben a méhviaszt felolvasztjuk, hozzákeverjük a gyantát, ha mind felolvadt levesszük a tűzről. A terpentint csak akkor keverjük hozzá, amikor az majdnem teljesen kihűlt, végül hozzáadjuk a szeszt. Az oltóviasz képlékeny, könnyen kenhető legyen. Ha megkeményedik, szesszel könnyen képlékennyé lehet tenni.
Szerintem ez olyasmi lesz, mint a Biocera nevű borzalom, csak több munkával jár és drágább.
Meg tudnád mondani, hogy a gyantán kívül mi volt még benne? Ugyanis az enyémet sokáig kellett moncsolgatnom, hogy rá tugjam kenni az oltványra, mert kissé megkeményedett. Gondolom az 'oldószer' kissé elpárolgott az évtizedek alatt. Kicsit meghígítanám.
Valószinű, hogy 'igazi', mert a kb. 10 cm átmérőjű, 4cm magas fémdobozon többek között a következők olvashatók : "1/4 kg OLTÓVIASZ 14,70 Ft MSZ21909 Gyártás kelte: 1978 JAN 3. A fák oltási és egyéb sebhelyeit vékonyan bekenjük. A bekent felület szilárd réteggé alakul."
Még van 3 bontatlan dobozom - azt hiszem örököltem.
A kérdeztt "gyanta" ugy tudom a fenyőfa keménnyé szirálduló gyantáját jelenti.
Megtudhatnánk mi az az "igazi oltóviasz"? Te készítetted?
A növényszaporítás ábécéje című könyvben megemlítenek egy házilag is elkészíthető melegen kenhető és egy hidegen kenhető oltóviaszt. Az összetevők között szerepel egy "gyanta" nevű anyag, ami egy eléggé tág csoportot jelöl meg. Van esetleg ötleted hogy mi lehet ez?
Na, hál' Istennek! Majd csak meglesz mindannyiunknak:)) - Szóval a Walkernek 21-én kezdett a nemes kihajtani, ami azt jelenti, hogy a 4-ei oltáshoz képest a 17. napon. Kb. még ennyiszer kell aludni addig:)) , de a várakozásnak is megvan a maga öröme. A pirosat később nem próbálod meg?
Végre a többségnek kis centis levélkéi jöttek. Kettő - akiknek elvágtam a tetejét, mert túl magas volt - nem hajtott. Azért beoltottam mindet. A végüket bekentem igazi oltóviasszal. Zacskót is tettem rá és várom az eredményt. Mikor is mozdul, egy hét, kettő?
Sikeres oltás esetén 1,5-2 hét múlva el kezdenek hajtani, utána a fóliatakarás levehető.
Az ablakpárkányon a virágok között valószínűleg elég magas volt a páratartalom, hogy ne száradjon ki és mivel nem vágtad vissza, nem keletkezett + párologtató felület, ahol könnyebben kiszáradhatott volna...
Ahhoz képest, hogy a Jézuska hozta a könyvet / "Czáka S. - Füstös Zs. - Hrotkó K.: A növényszaporítás ábécéje " 2011-es kiadás/, elég régiek benne az adatok.:) Köszönöm a címet! Az oltóviaszos cég utcája mellett, Pécsett havonta járok el. Most majd benézek.
A Fagélt én is nagyon szeretem használni a kertben. Több dobozzal is elfogy évente, de a tavalyi bebarnulások miatt dióoltáshoz most nem bízok meg benne. Persze különbözhetnek a tapasztalatok pl. idén ismét kizárólag elektromos szigetelőszalagot készültem használni az oltáshoz, azonban egy 'növényvédelmis' azt mondta, hogy az" PVC és az mérgezi a növényeket"..... Na, ebből az egészből én észre semmit nem vettem.. legfeljebb, azt hogy szépen megeredtek... Polyetilénből vagy szupervinilből készült oltószalagot javasolt, mivel azok "nem bántják a növényi szövetet"......
