Tényleg jó barát lehetett:-)) Ezekután mit mondhatnának még róla az ellenségei?
Most nincs időm ennek utánakeresni (hogy aztán eljussak Kovács Kázmérné sajtólevelezőhöz, aki valamikor a köztérbe lógatta ezt a légypapírt), de talán majd egyszer. Most már érdekel ez a Budenz, ritka nagy mizantróp lehetett, kíváncsi vagyok, miket mondhatott a németekről vagy az osztrákokról.
Na jó lódítok lógyitok, de Néköd, miért nem Abani?
Nem!?
Seggítséget? Vívja meg a harcait egyedül...!!
Abból tanul az embernek fia mégha nem is fiatal!
Jajj fegyver ez nyelv..... (Naponta itt is pont ezt tesztelem :-(()
Ennek a tudomámos titoknak a megfejtéséhez kognitív nyelvészeti eszközök kellenek, valami new új. Kinyújtott jujj, de ujj!! Nem történetiek, mert az maga a belőle kitanálhatatlan zsákucca.....
Uccu neki! Ha erről akartok beszélgetni, meg fogok jelenni.... (Bárhol, bármikor (ehhez a bámikorhoz korhűen hozzáfűzném ez az én egyáltalán egyetlen egy egyéletem egyhalálom......... szolongálva az én királyom...;-))
Kedves Albani! (;- a fenébe a hibák se nincsenek (sincsenek) hiába, minket javítgatva hibáztatnak, ha beleütközünk a tudás hiányának és hijjának...)
Hopp-hopp megint visszakozom, mielőtt itt másnak gondot okozom. Ottan már nem arról van nagybaszó (Árpiék), mert ez a nyelv visszaveti a gondolatot, mind úttalan(oknak) a régebbi időkbe.....!!! ;-)
Ui: Az a baj, hogy nem is érted mit is akar mondani Safi!!!
(Csak Ő ki van már képezve a stílusból megjárva, de alaposan, a nagy-nagy oskolákban...)
E zárójelest azért mondom, mert én sokat köszönhetek Neki és a bejegyzései a TESZbe tanálóak voltak. Az iskola átformálja a deákot. De hisz ez a dolga.... ;-)
Nem vagyok törtténytenyésztő. Egy pillanatig se gondoljad, hogy azért mert Árpádékkal (is) szót értettünk, főleg mágus magos magasztos magas magvas mágusaink, azért még a gályát dicsőítve azt fogom támogatni, hogy a dicső gálya telve gályarabokkal jobbágyokkal mit felvett és felvetett magosra ez az ingyen ár a hullám, majd nyomtalan sűllyedt jeleitől veszem észre csak e tengert.... (1000 évig a hivatalos nyelv a latin (Árpádék?? - Nap és hold ősvallás, de anyai és főleg teremtészet alapú??) és a német volt (Árpádok kései utódainak nyelvi árpája (korpa)??), jött ide habsburg habbuborék, tajték csak e tájékon sok-sok szétpukkadó, idővel elillanó oszló foszló buborék - a mag marad!!!!! )
Ui: Jó átgukkolok, kukkantok, guckenelek, lookucskálok, kukucskálok..... (kukutyinból is akár - azt a víg vidéket im ádom....) ;-)
konkrét példàkat, idézeteket Badiny, Götz, Maràcz stb munkàibòl és ezeknek càfolatait! Hàtha nekik van igazuk... De csak ilyenekkel jönnek mindig, hogy ezt màr kitàrgyaltuk és eldöntöttük. Persze biztos maguk között. Hasonlo mòdon, mint a finugrisztika: a magyar nyelv finnugor eredetü, punktum.
Urak és hölgyek, tudjàk-e, mi a', Ha ünnepel az Akadémia?... Nincs akkor ankett, nincs akkor bankett, E szent intézet részvényes bank lett, Megàllapitjàk, hogy àll a mérleg, Szépen kiosztjàk a nyereséget. Részvény szerint jut minden tag ùrra, Több, mint angol jut egy àrva bùrra...
Ekkor megnézik hogy àll a lista, Bejön egy pàr uj akadémista, E diszes tisztet olyaknak adjàk, Akik tudjàk, hogy: hogy él az osztyàk Ès a cseremisz mit szokott enni... De tul okosnak nem szabad lenni! Urak és hôlgyek, tudjàk-é, mi a': Igy ünnepel az Akadémia...
Az Ie nyelveknek nevezetteknek nem látható jól a gyökerük és a törzsük. Az ágaik és leveleik látható, de nem lehet megfogni a mélyebb réteget. Elvesztették a valódi formájukat, az azt a rendszert ami összetartja a nyelvet.
A magyar nyelvben levő alapszavak, a hangutánzó szavakra is épült szóbokrok jelentik a gyökeret. Az ezekből kialakult műveltségi szavak jelentik a törzset. Ezek átszövik az egész nyelvet, nem engedve szétesni. A ragok és a képzők jelentik az ágakat. Ezek a nyelv szabájait hordozzák. A levelek a nyelv szavai. Ebből ma nagyon sok az idegen. De, ha az alapok erősek, akkor jöhet belőlük rengeteg, mégsem fogják megváltoztatni a nyelvet. Nem lesz attól IE nyelv a magyar, ha bekerülnek idegen szavak.
Na de ha kiemelted a fontos részt, akkor Kedves Zoroastro cselekedhetnél eképpen is. Mert a Te neved, és kérlek ki ne nevess, s pláne meg ne vess, azért mást is megfertőzött. Mi jut eszedbe Zorróról. Viselkedj a nevedhez méltóan, mert bizony gyönyörűt választottál magodnak!!! Kiakiacsoda az a Zorro az újkorból? Akarsz legalább egy kicsit is rá hasonlítani!? (Azért megjegyezném nem vagy éppen a legrosszabb útján(ozva)... (Fel a fejjel nem veled van ám az igazi probléma itt!!! ;-)))
1743, from Zoroaster, from L. Zoroastres, from O.Pers. Zarathushtra, 6c. or 7c. B.C.E. Pers. religious teacher. The name appears to be lit. "whose camels are old," from *zarant "old" (cognate with Gk. geron, gen. gerontos "old") + ushtra "camel."
village
c.1386, "inhabited place larger than a hamlet but smaller than a town," from O.Fr. village "houses and other buildings in a group" (usually smaller than a town), from L. villaticum "farmstead" (with outbuildings), noun use of neut. sing. of villaticus "having to do with a farmstead or villa," from villa "country house" (see villa). Village idiot is recorded from 1907.
villa
1611, from It. villa "country house, villa, farm," from L. villa "country house, farm," related to vicus "village, group of houses," from PIE *weik- "clan" (cf. Skt. vesah "house," vit "dwelling, house, settlement;" Avestan vis "house, village, clan;" O.Pers. vitham "house, royal house;" Gk. oikos "house;" O.C.S. visi "village;" Goth. weihs "village;" Lith. viepats "master of the house").
A szavak szépen lassan összeérnek........ ;-)
Víg vidék a tan(y)a???? Fények.... tűz és lámpa. AZ!!! Van mindig mit enni és ennyi!!! Kóbászból van a kerítés?? Ma már bizony nem......
Szentkatolnai Bálint Gábor életének főbb állomásai:
Szentkatolnai Bálint Gábort joggal sorolhatjuk Földünk legjelesebb nyelvészei közé. 162 éve, 1844. március 13-án született az erdélyi Szentkatolnán, római katolikus családból. Már a középiskolában kiderült nyelvtehetsége, Csíksomlyón a gimnázium 3. osztályában tanította is a görögöt iskolatársainak.
23 éves korára 14 nyelvet beszélt. Nevelősködéssel, fordítással keresett pénzből fedezte jogi tanulmányait.
Nagy álma Kőrösi Csoma Sándor útjának folytatása. Első útját Fogarasi János szótáríró, Vámbéry Ármin keletkutató és a Tudományos Akadémia is támogatta. Oroszországból, Mongóliából hatalmas anyaggal: népmesékkel, népdalgyűjteményekkel, rovásírásos emlékekkel tért haza. Útközben még egy tatár nyelvtankönyvet is írt.
Az Akadémia nem engedte közzétenni anyagát, mert nem a finnugor elméletet támasztja alá, hanem a mongol-japán rokonságot. Hunfalvy Pál elégette rovásírásos gyűjteményét. Budenz Józsefet pedig személyes bosszúvágy fűti, mivel az ő cseremisz nyelvtanát Bálint Gábor kipróbálta a helyszínen és a cseremiszek egy szót sem értettek belőle.
Írásai nem jelenhettek meg, az Akadémia tagjai eszelősnek nevezik, így nagy szegénysége miatt külföldre kényszerült, Törökországban, Bagdadban, Spanyolországban él tisztviselőként, nyelvtanárként. Felesége mindenütt hűségesen vállalja vele a nyomorúságot. Az idegenből Bálint mégis így írt barátjának: "Hazámban átélt egész múltam oly keserű, hogy amikor rá gondolok, magamon csodálkozom, hogy iránta szívemben még mindig kiolthatatlan szeretetet érzek."
Pál és Péter apostol iránti gyerekkori félelme, valamint a római katolikus vallás ellentmondásai miatt időközben áttért az unitárius hitre.
Gróf Széchenyi Béla meghívja Indiába, Japánba, Burmába induló expedíciójába, de még az út elején súlyos betegség tört rá és haza kell térnie.
48 évesen szülőfalujában kezdett gazdálkodni, közben mongol-dravida-magyar szótárán dolgozott, ekkor már 30 nyelven beszélt.
Csak 50 évesen kapott tanszéket a Kolozsvári Egyetemen (Budenz 25 évesen, magyartudás nélkül a Tudományos Akadémia levelező, majd 35 évesen rendes tagja lett). Itt a japán, török, tatár, mongol, mandzsu, koreai, kabard, finn nyelveket oktatta. Ez utóbbit csak azért tanulta meg, hogy cáfolni tudja a finnugor elméletet. Könyvet írt "A honfoglalás revíziója" címmel, amelyben a hun-székely-magyar rokonságot igazolja. 1897-ben elindította a hazai eszperantó mozgalmat, amelynek nyelvtanát is megírta.
1913-ban, 69 éves korában Temesváron éri a halál. Katolikusnak született, áttért az unitárius hitre, és a kézdivásárhelyi református temetőben nyugszik.
A rovásírással nyolc éves korában, mostoha nagyapjánál találkozik, akiről azt írja, hogy előkelő származása ellenére nem használta a latin betűket, hanem rovásírással, sőt fára róva készítette feljegyzéseit. Bálint Gábor csíksomlyói gimnazistaként is írt régi betűinkkel.
Utazásai alatt gyűjtött rovásírásos anyagának az Akadémiához beadott részét Hunfalvy Pál elégettette, hogy igazolja saját tételét, miszerint a magyaroknak a kereszténység felvétele előtt nem volt saját írásuk. Gyűjteményének más részéről Bálint Gábor ezt írja: "Örömmel kísérelném meg a dél-szibériai feliratok megfejtését is, de az én fölirat gyűjteményemet a sors sok hányódás alatt tönkre tette, s addig míg ama föliratok másolatát nem bírjuk...csak a mi írásunkkal való egyezést tekinthetjük biztosnak." (Pesti Hírlap 1892)
Befejezésül egy idézet Bálint Gábor naplójából:
"1874-ben átköltöztem a Szentpétervár melletti finn telepre, hogy elhomályosodni kezdő finn nyelvtudásomat felújítsam. Nem mintha Hunfalvy és a porosz-szláv Budenz nyelvészetének helyességét elismertem volna, hanem mert ismerni akartam, amit tagadtam... Eleget is bántott az, hogy nem volt bizonyos tekintetben szegény budapesti Akadémiában senki, aki azt kérdezte volna a finnező akadémikusoktól, hogy láttak-e már igazán turáni nyelvtant? Az igaz, hogy a lelkes Toldy Ferenc nem egyszer kiáltott oda a finn mestereknek: Tudjanak az urak előbb magyarul, s csak azután akarják magyarul tanítani az akadémiát!".
Újra aktuális: Eddig csak véleményeket láthattunk. Lehetne valami konkrétumot is? Mondjuk hol, miben nem igaz egy-egy állítása Badinynak és miért? Melyik sumir szó, jel, stb. nem igaz, hamis, szándékos félrevezetés, egyéb... Amiből kiviláglana az a bizonyos hozzánemértés, kóklerság, stb.
Kilencven éve halt meg Szentkatolnai Bálint Gábor. Kevesen tudják, ki volt, mert az arra hivatott tudós társaságok halálában éppen úgy megfeledkeznek róla, mint ahogy életében is mellőzték. Ki volt ez a talán még Kőrösi Csoma Sándornál is jelentősebb tudós, felfedező, és mi volt a bűne, hogy 130 éve agyonhallgatják?
néhány magyar és tamil szó összevetése a 3000-ből: Teljesen egyértelmű és kézenfekvő az olyan megfeleltetés, ami mai átlagos nyelvismerettel is felismerhető:
Tamil magyar szol szó szollu szól peszal beszél vidikku vidék szappadu eszik (v.ö.: zabál) piszi pici pottu petty vittu + il ikerszó, mindkettő házat jelent vityilló úr vár (eszünkbe jut a mezopotámiai Úr városa?) ul bel alam birodalom (állam? Sri Lankán a tamilok Tamil Eelamot követelnek) tarrangar tenger tokku tok Kicsit bonyolultabb összefüggésekre mutatnak a következő példák: vel (a hadisten háromágú szigonya) villa (szúróeszköz), villám (ld. Istenek villája) vel fehér (mint a fény, a villám színe) vilakku világit vilangu villan villangan villong (veszekszik, tulajdonképpen a szurkálás is benne van.) ulagu világ (lehet köze a világnak a teremtő villámhoz, a fényhez is) Attila nevét a Volga Atil, Itel alakjából vezetik le, Szentkatolnai Bálint Gábor azonban máshonnét eredezteti: a tamil idalan vakmerőt jelent, ami valóban lehetett Attila jelzője, az idalam viszont szélességet jelent, ami meg a folyóra jellemző. A tamil tani vizet jelent. A Don, Donyec esetleg Duna nevét egy tan tőre vezetik vissza. De ha felütjük a Magyar Értelmező Kéziszótárt a tanya címszó alatt, meglepődünk, hogy szavunknak van egy tájnyelvi jelentése is: folyóvíznek csendes folyású része, ill. állóvíz, pocsolya, valamint egy halászatban használt jelentése: az a vízterület, amely húzóhálóval egy vetésre befogható.
Fentiekből talán kiderül, hogy a témával foglalkozni kellene.
Meg az ő nagyjából közel-keleti és ciprusi légiói. A dák rabnőkkel keveredve tehát ők lettek a dákórománok ősapjai és nagyon kevés eséllyel a rómaiak...:)
"1877 és 1880 Széchenyi Béla expediciója. Ezzel az expedícióval jutott Bálint Gábor a dél-indiai Bangalore-ba, ahol két hónap alatt megtanult tamilul. Ezután két évtizedet szentelt tamil-kutatásainak, amelynek eredményeként megjelent Tamul (dravida) tanulmányok című könyve, és amivel végképp kiérdemelte az Akadémia minden ellenszenvét.
Ebben ugyanis nem állít kevesebbet, minthogy a tamil nyelv a turánság legrégibb írott okmánya, s a tamil féle nyelvek a magyarral jóval szorosabban összefüggnek, mint amelyeket a finnugristák ránk akarnak erőszakolni. Kimondja, hogy hangtanilag, szótanilag, alaktanilag a magyar áll a legközelebb a turáni nyelvekhez, főleg a tamilhoz. A még mai is hivatalosnak számító finnugor emlőkön felnőtt nemzedék természetesen nem hallott a turáni nyelvekről."
Igazad van, pontatlan voltam. A had és a HADAKOZIK (ezt kellett volna odaírnom, de már elment, mire javítani akartam), az két különböző eredet. Pontosabban a HAD elsődleges értelme: HÁZ.
E! (mutatószó) > *ER- > ÉR > ÉR-int, hozzá-ÉR, el-ÉR, oda-ÉR, stb. Változata: JÁR (ér > [ir] > jár) Elér valamit: a.) anyagiakat: valamit érő > ÉRTÉK > stb. b.) személyt: ÉRINT a dolog > *érít-eg > ÉRDEK > érdekeltség = érintettség; > érdekes, érdemes, stb. c.) tudatot: érít > éríteni > ÉRTENI > ÉRT; > értesít, értelmez d.) teljességet: ÉRIK > érett, érni, érlel > erjeszt-erjed, stb e.) állapotot: ÉRVÉNY > (szokás) > *éreg-ül-et-es > *er-'g-ül-ts-es > erkölcsös > ERKÖLCS .(*érű-ény > érvény), *ér-ény > ERÉNY (lásd még: érvényes > ~ül ~és) --------------------------------------------------- ÉR > [ir] > JÁR nem ÉR = nem JÁRJA! meg-ÉRI = meg-JÁRJA ez nekem JÁR (érvényben van részemre) Ki-JÁR neki! (egy nagy pofon) = érvényben van JÁR-ulék, JÁR-adék, hozzá-JÁR-ulás, JÁR-and-ó-ság
*jár-ag *járagos > *jáagos > JOGOS > JOG *járad *járadalom > *jáadalom > "jutalom" > JUT (nekem is) > jutalék juttat, jutalmaz, ... JUTÁNYOS (kiemelve, mert ami járósan az enyém (ir > jár)!! ..*IR-ing-en (járósan) van, azaz *I-ing-en > INGYEN van ne jusson? > de! jusson! > JUSS > jussot se! > JUST se!> JUSZT se (indulatszó lett) > JUSZT is! ami JUT-ott nekem az a JUSS-om ahhoz JOG-om van az nekem JÁR
*jáadalom > JAVADALOM > JAVAK > *jav- > jav-ság > JÓSZÁG javak, jószág >>>>> JÓ (> kiterjedtebb értelemben: ami nem rossz)
más ágon: JÁR-os > JÁ(mbo)R-(os) > JÁMBOR Illetve lásd a J-H változást: *járos-ú > (orosz) harasó, (etruszk) harus-(pex) (= jós, javas) (J H a magyaron belül is, mint járul > hárul, stb.)
A pitty se semmi szó mit a szláv úgy mond, hogy pitty (inni - pityeregve, itatva az egereket). Na erre a felismerésre igyunk meg egy 6000- > x ezer éves italt egy pivót.... ;-) De csak egy pikkolót!!! (A mértéktartás fontos (mindenből egy picit egy pinttel hiddjétek már meg!!) elég......)
Selkup: peptelj (Ta.), peptéi, peptei (Ke.), päptaĺ (Tur.) 'Kinn' ------------------------------- A szavak a magyar fittyen, lefittyenből erednek. Nálunk is jelen van a 'fitymál' formában. (Összeszorított ajkak úgy, hogy az alsót ki-biggyesztjük, le-fittyentjük.) Hogy ideillik e a 'fitymál'? Szerintem igen. Végül is egyfajta "fityegő" ez is...
Ne is törődj vele! Ő mindent ketté kettő kattegóriáz, hisz ez egy alapvető megismerési módszertan. És minnél több észrevétlen részre szedjük az egészet, azokat külön-külön is megviszgálva (muss es so sein) muszáj mindúttalan felfedeznük a rendszerbe foglalt egészet. Az összefüggéseket. Ő még egy gyermek, aki szétszed. Ő még az ki még a nyelvét a szajába veszi és mindent megízlel. Izél.... Ízekre szed, de még nem leli a törvények által minden mindennel összefügg egészet.
Himbálózik már előtte a függő függészet..... ;-)
(Nem akarok én senkit sem megbántani... Ezért bocsi Zoroaster - mert a neved mindent elárul rólad, hogy miben hiszel... én meg semmiben és senkiben és mindenben és mindenkiben......)
Hát Retlax, biz őszintén be kell valljam Neked, mikor ilyen mutatványokat mutatsz nekem (FUrászok ezt nem értik, mert nekik másra van 100.000 oldal elolvasása után beállva, beállítva pogromozva az adddjuk), hogy még engem is meg fogoly vele... ;-)
A tyúkalakúak általában a kakas "udvarlási szokása" után vannak elnevezve. E szokás a forgás. Forog-pörög a saját tengelye körül a tyúk közelében. FOGOLY, FÜRJ, FAJD, FÁCÁNY - FÁCÁN ---------------------- Proto: *piŋe (*püŋe) English meaning: hazel-hen (császármadár) German meaning: Haselhuhn; Tetrao bonasia (császármadár)
Kamass: pшe --------------------------- A magyar szó felépítménye világos: gyök: FOR. Igerag: -og. Képző: forog-oly. Hanglekopások után: *for-'g-oly > *fo'-g-oly > FOGOLY. Azaz: forgó. A többi ehhez képest romlott változat. A lapp áll a legközelebb hozzá.
A fene essen a sírásó írás jeleinkbe, úgy se tudod írásban pontosan tükrözni, amit s pláne ahogy azt Te élő beszédben mondtál volna...
(Mit magyarázkodsz!? Aki akarja, úgy is a jelekből kivakarja azt, hogy mit s pláne hogyan is akartál mondani..... köz-vett-íteni..... Na ná né nekünk nékünk ajándékot ajánlani..)
Van rá tudomámos magyarázat Kedves Eric. Nem az Ő hibájuk, hanem az emberek taszították el maguktól az idegeneket (x.-edik bűnbeesés.... a sokadik, ami a mi lélkünkön szárad és még ma is szárad, kitéve minkett az aszálynak..)
Amikor ember-embertől tanulja a beszédet, pl. a magyart, akkor abból a derek ed hajja ész ......... De még szerencse, hogy a természet nyelve ott ragadt köröttük és beindul a konverzió konverbális konvergencia vissza... és minden újra kiejakul. Na ez a magyar nyelv fele tart, ami felé minden más nyelv vissza és összetart. (Tovább is van monnyam még!?)
Á menny!! (a picsába, gondolják rólam a furalisztikusok, s megőrült őrölt lisztjüket el fú.....a a szél. Mert e nyelv be szél..... (Most kissé vihhharosabban, s inkább vitorla mögé bújok hirtelen, mi hajtja a hajó ha nem jó hajómat.... ;-)))
Nem kell megijedni itten van köztünk, s én próbálom másokkal, veled is együtt tolbamondva tolmácsolni....
(Ez olyan amit nem lehet pap íra rá vetni... csak éreztetni, éreztetni..... (nekem amolyan mellékes élvezet, mit veletek együtt talán és ez biz egy talány egyre jobban élvezek - aki nem az meg majd keresgéljen más hazataláljt!! (talaj a gyökereknek))
Tanáljuk már meg végre az egyensúlyt, mert szétdűlünk mindent feldúlunk, indúlatból, én meg már beleszédülök e beszédekbe....... Az ellensúly különben meg ottan van a nyelvünkön, csak nem vesszük észekre... térjünk már vissza az ősi fészkékbe madarok madárnak én örökre megmaradok.... (Rémesem rímelve beszélek..... gondólálkodok köz(é)tetek. :-(()
Sohasem lettem én Hûtelen tehozzàd Hordozlak magamban Örök Magyarorszàg.
Miattad mentem volt Idegen hatàrba, Régi nagy bujdosòk Keserves ùtjàra.
Messze tengerentùl, Rossz csillagok alatt, Töretlen hûséggel Tovàbb szolgàltalak.
Nem tehettem sokat, Sohasem eleget, Ugy küzdöttem érted Ahogyan lehetett.
Töretlen hûséggel Bizva és remélve, Hogy a te napod is Felderül majd végre.
Mikor engem màr az Idegen hant elfed, Leszel ami voltàl: Büszke, szabad nemzet.
Aki a tiéd volt Közel, avagy tàvol, Véled szàmoltatik A feltàmadàskor.
Viharok poraim Akàrhovà hordjàk, Tebenned nyugszom én, Örök Magyarorszàg..
Ezt a versecskét nem költô, hanem Bobula Ida irta. Az a Bobula Ida, aki igy ir egyik levelében:
"..Ha én, a meglévôk helyett, dicsôbb ôsöket àhitanék magamnak, akkor felhoznàm, hogy több bennem a német és szlàv vér, mint a magyar és sokkal kevesebb fàradsàggal vàlogathatnék az indo-europaiak mai hatalmàval és pénzével felhalmozott sokrétû dicsôségben, mint amennyivel a magyarsàg elsikkasztott igazàt keresem..."
Nem àlmodtad, de nem is mi talàltuk ki... Pl. Budenzrôl àllitolag egy a finnugrista körhöz tartozo személy (Barna Ferdinànd) irta:
"Megvetette minden magyar baràtjàt, arra késztette ôket, hogy németül beszéljenek vele; szorgalmasan làtogatta a német szinhàzat, a magyar néppel ellenséges német nyelvû ujsàgokat olvasta, a magyar akadémiai üléseket megzavarta? stb..." Ö maga pedig azt irta volna 1870-ben A. Alquist finn nyelvésznek:
"Az ember könnyen elvesziti a kedvét Magyarorszàgon, ha olyan haszontalan dolgokkal foglalkozik, mint a magyar nemzet nyelvének kutatàsa!"
Es ilyen személyre biztàk a magyar nyelv kutatàsàt...(Hunfaly jovoltàbol)
OK, de akkor a "tudomànyos igényességet" el kéne vàrni a finnugristàktol is! Mert Bakaynàl csak az ö hamisitàsaik, ràgalmazàsaik miatt szakadt el a cérna. Ok - okozat, akciò - reakciò...
Rátehetek még egy lap áttal!? (Temetni senkit sem fogok!!! remélem Néked sem ez a szánt-szándékod... ;-))
Szedte-vette teremtette egy nyelv ez......
Megvette és elvettette, le vetette elvétette levedlette (az ember - a bibliai idézeteket hagyjuk, mert kapok a fejemre... oszt pont pünkösdkor nekem anny(a)i)
Hopp-hopp hopp kezdesz valamit megérteni. Le a vaskalappal!
Motto:
"Aki nem hiszi, járjon utána." Én útjána jártam és ezért mondom, hogy izélek rá, mert ahogy Te is mondod, igaz lehet, teljesen független attól, hogy megtörtént avagy nem.
Nagyon édekeseket írsz. De mintha....... (kötnéd az ebet a karóhoz? - majd jövök a részletekkel)
Ui:
A személyeskedést hagyjuk már a francba! (Retlax is csak szemlélődve, szemtelenül, szemelvényezik itt, meg Te is meg én is) Egysütetűek vagyunk a nagy tepsiben, de milyen szerencse, hogy mások. Köszönjük az abszólút tárgyszerű, és egyébként előremutató hozzászólásod. (Nem viccelek tényleg!!)
"...sose vizslattátok, ki milyen névről magyarosított, részetekről soha senki nem denunciált senkit azzal, hogy nem is beszélt tisztességesen magyarul és azt is csak én álmodtam, hogy fizetett Habsburg-ügynöknek, komcsibérencnek, iratégetőnek neveztetek FU-párti tudósokat."
"Az ellenoldal viszont még nem próbált meg úgy hitelteleníteni valakit, hogy például az illető ilyen, vagy olyan templomba járt, jár. (Le vagyunk maradva...)"
Örömmel hallom, hogy ilyen jó véleménnyel van saját oldalad magasrendű erkölcsiségéről. Tényleg, ti aztán sose vizslattátok, ki milyen névről magyarosított, részetekről soha senki nem denunciált senkit azzal, hogy nem is beszélt tisztességesen magyarul és azt is csak én álmodtam, hogy fizetett Habsburg-ügynöknek, komcsibérencnek, iratégetőnek neveztetek FU-párti tudósokat. A templom, és ebben mélyen egyetértünk, tényleg a legalja lenne az efféle mocskolódásoknak, mert az végképp nem játszik szerepet a tudományos ismeretekben, hogy ki milyen felekezetnek a tagja.
"Leizélem a Sorbon egyetemet, hiszen Retlax ideontott ontológiásan már egy csomó adatot, mely pont igazolja az Ő kútásósóskálósdijaikat a múlt mélységes mély kútjaiban. (Én is ehhez hozzáfűzvén persze párat)"
Ez az fiúk, először a lámpát! Mociga magasról szarik a Sorbonne-ra, hiszen itten van neki a nagy tudású Retlax, aki mindenkinél jobban ért a kérdéshez, amihez (feltéve, de meg nem engedve) mégsem értene annyira, azt majd a közel akkora tudású Mociga saját kútfőből pótolja/kiegészíti.
Amúgy a Sorbonne eredményét magam sem tartom légből kapott hülyeségnek: az európai nyelvek között a miénk az elsők közt van, amely az önállósulás, a nyelvrokonoktól való elszakadás útjára lépett, majd bekerült egy un. idegen nyelvi tengerbe, ami azt jelenti, hogy hosszú évszázadok sora óta nem éri KÖZVETLEN más nyelvű hatás (a szóátvételek - amelyeknek a mennyisége teljességgel érdektelen, úgy általában, mint az egyes beszélők esetében - soha nem változtattak és ma sem változtatnak nyelvünk lényegi szerkezetén és szemléletén). Ragozó nyelv lévén tk. még könnyebben sajátítunk el idegen szavakat: amint egy szó bekerül a szóképzési, ragozási rendszerünkbe, ráhúzzuk a hangrendi illeszkedés mezét, már nem is hangzik olyan idegenül, és ha kellő számú beszélő tartósan hasznosnak, hiánypótlónak ítéli, ripsz-ropsz magyar szó lesz belőle.
Én minden ízt szeretek. Jól megcsócsálom csamcsogom csámcsogom nyamnyogom és....... nincs már sumer , FUraljt fújtó, turkumon lenyelem ízeit... Minden benne van.....
És most már mivel időm lassan lejár, alig látok, hallok érzek (csak fájdalmam van miattatok és a testem miatt) kiszállok!
(De megmaradok!!)
Kergessetek, keressetek, de úgysem tanáltok, mert én..... bús bújdosó, búvár, bújdokló vagyok.
A hullámo(a)t úgy is felveti a víz.
Ui:
Nem kell ám engem komolyan venni, mert biz most semmi mást nem tettem, mint eljátszottam az őrültet (vagy az örültet). Kössz jól vagyok. A lényeg az az lenne, hogy vegyétek már komolyan ezt a nyelvet!! Turkológusok, Furalisztikusok, Sumerológsok XY.óllólogikusok. Ez valamai egy. Ha Ti nem boldogultok, addig se, mig meg nem boldogultok (vagy megbolondultok a vitáitokban), tán együtt mindenkivel, az egész világgal kéne. Nem!?
Ja és mégvalami (na de mi is!?): Leizélem a Sorbon egyetemet, hiszen Retlax ideontott ontológiásan már egy csomó adatot, mely pont igazolja az Ő kútásósóskálósdijaikat a múlt mélységes mély kútjaiban. (Én is ehhez hozzáfűzvén persze párat)
Erre a ruahra uhára kell együtt újravarrnunk a gomjainkat. Együt. Eljött az ideje. A Fu elmélet meg azért sem jó, mert kemény, kőkemény fal, s azon mesterkedik (az itteni példa is jól mutatta), hogy minket falósejtként befal. De nem fog sikerülni nekik......... Fel a fejjel. És nem fejjel a falnak!! Van eszköz a kezünkbe, hogy lebontsuk ezt a falat és az biz maga a csoda a magyar nyelv önnönmagja.... ;-))
Már aki érti e szavak sava-borsát. Van akinek ez maga a méz (jó elismerem nem tudomámos kissé mézes-mázos mívelt míves), van akinek még kissé túl borsos és csípős....
Is-is-is-mer-em ezt a tudati állapotot. (Kipróbáltam és gyakorlom is hozzád hasonlóan) Mi csodálkozunk ezen a csodán, ők meg tudják tuttira tucatra róla az igazságokat (magyar nyelv). Tehát mi keresgélünk tovább-tovább-tovább, ők meg odaragadtak a hithűkhöz. Ezért nem is kell félni tőlük, s pláne lehet érteni őket, hogy féltik az igazságaikat. (Még csak nem is tudják, hogy valójában minket féltve (csak tudat alatt, valójában magjukat) kissé visszafognak minket, nehogy nagyon eltévelyegjünk, ezért is becsülöm őket) Ne is zavartassuk magunkat. Keresgéljünk tovább. (jó lenne velük együtt újrakezdve mindent)
A magyar nyelv nem csak azt mutatja meg ám az embernek fiának, hogy a nyelv milyen (ebbe az egyszerű kérdésbe simán belefér a FUralizmus minden igazsága, hisz Ő ontja öntje ondóként az adatokat ránk), hanem biz még azt is hogy egyáltalán a nyelv mint olyan hogyan (a miért majd később jön......) műkszik.
A Sorbon egyetemen az tötént, nem több és nem is kevesebb, miszerint megnézték, hogy a nyelvcsalárdosdi (egymással is) ősnyelvélcelősdi mószertan által visszavezetett, ősszavakat (ősetimonok) összevetették egy számítógépes rendszeben a mai nyelvállapotokkal. A szavak és jelentésük szerint (melyikben mennyi lelhető fel még ma is) a magyar kitűnt (még nem etett) ezek megtanálhatóságát tekintve.
Személyes jótanács. Ne a személyekkel (szem élj, szem-lél-j) foglalkozz, hanem csak és kizárólag az anyanyelveddel. Vagy Te is csak a messzi ásódat várod!?
Abani, köszönöm, ez gyors segítség volt. Nem ígérem, hogy minden szavát elolvasom majd, nekem tömény :-) Mi tagadás, nem is mindig meggyőző :-) Nem találok viszont a küldött anyagban a Sorbonne-on végzett vizsgálattal kapcsolatban információt...
Aha...Még ilyen is van... A gond az, hogy ITT senki sem hivatkozott sem erre, sem más hasonlóra, mégis a finnugor bajnokok ehhez hasonlókat maszatolnak ide. Az ellenoldal viszont még nem próbált meg úgy hitelteleníteni valakit, hogy például az illető ilyen, vagy olyan templomba járt, jár. (Le vagyunk maradva...)
Rogue2, innen letöltheted. Remélem ebből a könyvből minden kérdésedre választ kapsz. Mociga nick társunk is sokat segíthet ebben a témában. Ő már nagyon profi ami a magyar nyelvet illeti.
Hali, abani! Én csak forrásmegjelölés nélküli leírásokat találtam a Sorbonne-on végzett állítólagos kutatásról. Általában azt írják, hogy pár éve történt, de olyat is találtam, ami azt mondja, hogy a 60-as években... A könyvet, amit ajánlottál most nem tudom beszerezni, de esetleg meg tudod itt írni, hogy milyen részleteket írnak benne erről a vizsgálatról, ami alátámasztja, hogy ilyen valóban történt. 1. Pl mik pontosan az ős-etimonok? ezek közül melyek találhatóak meg a magyar nyelv alapszókincsében? Ez alapján azt kell feltételeznem, hogy az ős-etimonok létezésében és nagyjábóli összetételükben van valamilyen tudományos egyetértés, van ennek valami nyoma? Én nem találtam ilyet. 2. Ki végezte a vizsgálatot és hol publikálta? 3. Mit lehet tudni Cser Ferencről és Darai Lajosról? Milyen tudományos képesítésük van, hol publikáltak?
Laikusként én csak az érvek forrásait szeretném ellenőrizni. Még nem adtam fel, hogy egyszer talán saját véleményt alakíthatok ki a magyar nyelv finnugor eredetének kérdésben :-) Köszönöm a segítséget!
A professor emeritus egy, a nemzetközi felsőoktatási életben rendszeresen használt kifejezés, nem pedig valamiféle antimagyar összeesküvés felszínre bukkanása. Általában a nyugállományba vonult professzorokat nevezik így. Magyarországon egy kicsit más a rendszer, a tanszékeken a professor emeritus-i címet elsősorban azok az oktatók nyerik el, akik koruknál fogva már nyugdíjasnak számítanak, de még órát tarthatnak.
Itt olvasható az a gondolat, amelyre csapó hivatkozott.
Idézem:
"Az emberi faj DNS-ének adott hosszegységen 2-3 csavarodása van, míg a magyarnak (és japánnak, akikkel távoli rokonok vagyunk) 9, ami megegyezõ a Szíriuszról a Földre jövõ fény megcsavarodási számával. Ebbõl is származik a magyar elme, lélek, szellem kivételes volta, kozmikus származása, a magyarok "beválasztottsága". Az Orion csillagképbõl való származásunk misztériumára utal többek közt a három Gízai nagy piramis és a Pilisben bizonyos helyek pozíciója, léte is. Ezt a tudást az új kor, a teljes napfogyatkozást követõ, a Halakat felváltó Vízöntõ korszak felszínre hozza, gyõzni engedi. "
Én értem, hogy az írás más, de speciel a magyar parlamentben már akkor is világhírű gyorsírók dolgoztak, akik nyomán meg tudták írni a parlamenti naplókat. Ez esetben pedig az írás leképezése a nyelvnek, hiszen a németes kifejezéseket bizony németül vezették bele a parlamenti naplókba már akkor is. Így azt gondolom, hogy ez a kifogás ebben az esetben nem helytálló.
A "harag" meg valóban érződhet Bakayn, de ez nem menti föl az alól, hogy a tudományos igényességet félretéve leírt egy igaztalan állítást valakiről, és így próbálta mások előtt, így előtted is, befeketíteni.
"1. Az ős-etimon nem nyelvész fogalom, így nem is valószínű, hogy a Sorbonne-on nyelvészek ilyen vizsgálatot végeztek volna."
Ajánlanám: Cser FerencDarai Lajos:MAGYAR FOLYTONOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN KŐKORI EREDETÜNK ÉS A SEJTI TULAJDONSÁG-ÖRÖKÍTŐ KUTATÁS c munkáját, ebben megtalálod a hiányolt adatokat.
Diszciplina - eddig tiszta. Diszciplinar - ??? ez mi a franc, mivel kell lennie, hogy a diszciplinarít ige képezhető legyen belőle. Interdiszciplináció még lemegy sok vízzel.
Érdekes volt ez a hozzászólás, kicsit utánanéztem az interneten.
1. Az ős-etimon nem nyelvész fogalom, így nem is valószínű, hogy a Sorbonne-on nyelvészek ilyen vizsgálatot végeztek volna. 2. A Yarmouth múzeum köve fenn van az interneten : http://yarmouthcountymuseum.ednet.ns.ca/runic_stone.html A múzeum ezen az oldalon nem állít semmit a kő eredetéről, fel kell tételeznem, hogy nincsen még hivatalosan elfogadott magyarázat a rajta levő írásról. Szilva Lajosnének nem találtam nyomát, csak magyar oldalakon, akik mintha mindenhol ugyanazt a szöveget másolták volna egymásról :-) Az írás egyébként nem hasonlít a magyar rovásíráshoz. A kő felirata 13 jelet tartalmaz a kép szerint, nekem sehogyan sem jön ki a megfejtés "son járt e hejen is sok tár" 21 jegye. 3. Tyrkir a legtöbb külföldi weboldal szerint (pl. német és svéd wikipedia) német volt! A magyar wikipedia a magyarokról azt írja, hogy az arabok "madzsar"-nak neveztek, a bizánci és latin források "uniguri, Ungri"-nak, és bár más népekkel is gyakran kevertek minket (hunok, avarok, türkök, szabirok, baskírok)ebből még nem következik, hogy a Turk (török??) akármilyen szinten magyarra utalna. Nem tudom, honnan jön az összefüggés, hogy Tyrkir véste volna a követ, és például nem akárki más a vikingek közül.
Először oszt add meg a szükséges jelenben ami nálad van és már holnap is akár visszakaphatod százszór mit adtál. Vagy mi vagy Te hitelintézet, avagy megbízott adósságbehajtó!? Hékás, térj már észhez!! Vagy hivatkozz csak a múltra és letörölnek a térképről a """többek"" náladnál pusztán csak azért, mert sokan vannak és ettől nagyok. (Boccs de baromira nem tudsz megszabadulni a múlttól (töténelem)....... téged ért sérelem, avagy a nagyszüleidet az őseidet (??), foglalkozz inkább a saját magod bajával a jelenben!...)
Mert a magyar nyelvvel elképesztően jól leírhatók a valóság elemei.
Ím az ő (mármint a magyar nyelv tanítványai, mert ők megértették az igét, a FUra elmélet hirdetői meg sosem fogják más nyelvek összefüggéseiből importált "általános" """""törvényszerűségek""""" által. Ki nem izéli le őket!?....
A celeb jelenséget nem lehet (lehetne, de úgy ezek kapásból) jobban formába önteni, de Ők látod már tudják. Légy büszke rájuk!!
(Jobb lenne ha elkezdenénk maga magjáról a magyar nyelvről beszélgetni, de végre már okítgató és nem kiokítgató oktondi módon tudomámosan. Egyet ígerhetek. Baromira ne legyen ám senki sem biztos vele a jódolgában, mint ahogy kétkedve én sem vagyok!!! :-((((((((((((((((((((((()
Ezek szerint elkéstem Kedves Albani (de megelőztelek)!
A gond ott van hogy én 5 éve ..... (még van kettő aztán eltesznek lábaloól) mókázom. A fertőzés hidd már el terjed, vess egy pillantást az új nemzett-ÉK-re!!
Itten van-e:
(Oszt tanulj tőlük..... a régiektől már semmit sem lehet, mert összezavarodott minden, és biz valahogy sokunknak, s biz rengetegen leszünk rendet kel úgy vágni, hogy egyetlen mag se vesszen kárba (ezt pl. a finnugristáknak is üzenem, akarom mondani inkább izenem, mert ez a szó mégiscsak másként hangzik, mégha azt is gondoljuk, hogy lexikálisan ugyanazt jelenti, miközben föllapozva azt a párezer oldalt, vallójában kurvára nem is érti mi a különbség)
(A trágárság csak azért van e fiatal zseniktől, mert indu- ingerültek? De őket nem is kell nyugtatgatni, csak azokat, akik őket félreértik. Nem is győzöm már a csillapítást és biz ezért magatok megnyugtatásával is besegíthetnétek.)
Kedves Rufella, ne ezt nevezem én rossz felfogásnak:" -úgyhogy azt hiszem én is abbahagyom a "csatàzàst", a szélmalomharcot ezek ellen!"
Tudod hányszor voltam én is hasonló helyzetben? Nagyon sokszor. "Kidobtak az ajtón bementem az ablakon" de soha eszembe sem jutott, hogy feladjam. Szerintem gondold át!
Tudod semmi sem hiába való, drága egyetlen Ruff(en)-ellám.... ;-)
De nézzük (aktuális mert pünkösd közelg) mit is mondott Ő (Nekem továbbra is CSAK és CSAK és CSAK "az íme az ember", kit mi istenné magosztoltunk, s pontosan ezért forgathattuk ki és érthettük félre, mert az Ő szavai erejével mások hatalmaskodhattak..... (remélem ezért nem fog most űűűdözni a katolikus interpól (ilyen inkvizíció már nincs szerencsére)))
Na lényeg a lényeg (legyünk csak itten.. meglegyingetettitten - nem árt ám az!! (amiket itt össze-vissza összehordunk)) :
Egy az egyben ezekkel a szavakkal és ne ide ező jelek közé...
Azonkívül pedig len ne válaszd a könnyebb, egyszerűbb utat!! Mert bizony könnyű egy felekezetben másokról megfeledkezni és a gyűlekezetetben másokat gyűlölni, pusztán azért, mert egyrészt ott melegséget lelsz, ne adj isten megerősítenek a Te hazugságaidban és üntyüli-püntyüli símogatják a Te mimózáskodó lélked (hited) vagy mástrészt (kapsz ám hideget meleget) veled hidegen idegenként bánnak, de hol tesztelhetnéd máshol a hitt igazságodat, hanem ha köztük? És bízzz nem legyőzni, hanem meggyőzni kell másokat. Minnél többet tudnak másoktól (ez a hit) annál nehezebb. Nem akarlak nosza, nosza, noszogatni, de.... itt van köztük és köztünk a helyed.
Már megint egy körmondat. De .... mégis csak itt kéne maradnod. Szigorúan szerintem.
Egy kis feloldódásként egy valami Vörös Istvántól......
A Biibelliai alapmotívum az az, hogy akik zörgettetnek, azoknak az ajtók megnyittatnak...
A magyarban ez eképpen hangzik. Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél...... (Ez durva és kissé elvont mára már nem is értett (sajnos) analógia, de a természetből van megint csak)
Hátha oldódik a feszültség (a fene se tudja, de merénylem ezt... ;-)
Kedves Rufella! Itt több más érdekes dolog mellett a KÖR is megtalálható: nyelvgenetika.uw.hu/ - 2k A letölthető változat a jó, ott megvannak az oldalszámozások is.
Nem tudom, hogy otthon nézhetô-e a Duna tv.? Egyik ismerôsôm mondta, hogy mit fecsérlem az idômet az ilyen fòrumozgatàssal, a Duna tévében mindezekrôl beszélnek, s nem kell màr senkit gyözködni, mindenki ismeri az igazsàgot Magyarorszàgon is. Akkor viszont az itteni néhàny ember, aki rabolja dràga idönket egyàltalàn nem képviseli a többséget, (az is lehet, hogy készakarva csinàljàk - amig a forumon vagyunk, nem foglakozunk fontosabb dolgokkal, nem cselekszünk?) -ugyhogy azt hiszem én is abbahagyom a "csatàzàst", a szélmalomharcot ezek ellen! A felvilàgositàst is belülrôl kell elinditani, közvetlen környezetünkben, amely aztàn nagyobbodik, terebélyesedik kifelé. ("hògolyòbòl lavina")
" KAR (magyar gyökök), kar-ika (magyar képzés), kar-ima (m. képzés), kar-àm (m.képzés), KER (m. szogyök), ker-ek (m. képzés), ker-ül (m. képzés), ker-it, ker-ing, kér-eg; KOR (m. szògyök) kor-ong (m. képzés), kor-c, kor-làt, KÖR (m.szogyök), kör-ös, kör-öz, kör-ny, kör-nyez, kör-ül, KUR (m.szògyök), kur-itol, kur-kàl...
A K-R màssalhangzos gyököt, mely közös kör alaku jelentésmozzanattal rendelkezik, a TESZ olyan egyedi elemekre tagolja szét, melyek között nincsen semmilyen összefüggés:
Kar (otörök), karika (lehetôleg magyar), karima (északi-szlàv), karàm (ismeretlen eredetû), karing (nem szerepel), ker (nem szerepel), kerek (ker képzése), kerül( f.u.), kerit (fu), kering (ker képz.) kéreg (képz.) kor (török eredetû), korong (szlàv eredetû), korc (o-francia), korlàt (ismeretlen er.) kör (analogiàval keletkezett), körös (magyar fejlemény), köröz (képzés), körny (nyelvujitàsbeli) környez (ny.ujitàsbeli), körül (fu), kur (nem szerepel), kuritol (ismeretlen eredetû) kurkàl (bizonytalan eredetû)..."
És még valami, mert nem lénnék én, fertőző igaz (csak egy darabig igaz víg asz olvadékony bár de ma kellő viasz) ha ez nem fertőzne, fertályokra tályogokra, a fiatalság tova viszi az én vizemmel, mi nem az enyém.....
Jó szóragálykodást Néktek (tekintsetek rám vírusként, de kiirtani nem tudtok semmilyen gondolatmagot!!):
Nem akarlak óva inteni attól, hogy biz, most Te a """""lényeggel""""" foglalkozóóó (hopp egy hiba de érthető!?)
Már kimagyaráztam magam! Az írás (így írtok Ti helyesen) nekem nem asztalom. Az élő szó híve vagyok, hol a hülyeség kihull az igaz örökre megmarad (ha hat). Felejtődő és felejthető hibák. Nekem az írás tintakönnyek könyebbítő könyvre hullajtása a hót anyagra, mi csak látszólag tatósabb, mert megfakul és elporlad. (Itt meg letörlik egy valaki gondol egyet zsebkendővel) Ha meg nem, fennmarad örökre a .......... (FU elmélet??) Jó nagy és sokszor alaktalan pacákat termelek. Elismerem. ;-)
De köszönöm az észre - vételedet.
Van egy mondás, hogy a stílus maga az ember.
Na lesz még egy, van olyan stílus, mit a papír nehezen hordozhat el. A tiéteket, mikor egymást beszógatva alázzátok felsőbbrendűen lazán elviseli... (Nem NEKED szól ez hanem a még kb. 1 éves itteni állapotnak és lekopogom, hogy valami mégiscsak változott, bár .... na jó nem osztok intőket senkinek.....)
Leírok egy mondatot és Ti azt hiszitek azt olvasván, hogy abban minden benne van. (De hová tűnik démon hill a metakomunikáció, a hangsúlyok, magasság, intonáció, a testbeszéd a gesztikuláció, mémmetikus mimika!!? (A SEMMIBE!!!!)
Hékás Jakobi térj már észrevéve!
De addig jó olvasztgatást és helyeíráskálódást nektek. (Mert biz az is fontos, de nem ez a lényeg!!)
(faizeusok??? - én nem tudom, de az egyik legnagyobb ember nekem ezt mondta (nem személyesen) és fennmaradt az írásokban - hála istennek)
Ugyanazokon lovagolsz, mint idàig, meg mint àltalàban szokàsotok. Nagyképüen kijelented, hogy "..nem olyan hibbant ez a Maràcz..". Ha te is nyelvész vagy, szeretném, ha megosztanàd velünk eddigi publikàcioidat (külföldieket is), s akkor elfogadnànk, hogy kritizàlod Maràczot. Ha ez nincs igy, akkor csapdàba esett vad kinlodàsa minden szavad.
Az, hogy Maràcz forràsaiban (21 fölhasznàlt irodalom) fölsorolta Badinyt (akitôl csak egy ujsàgcikket nevez meg), Magyar Adorjànt és Götzöt is (Padànyit sehol), mindez csak azt jelenti, hogy nem légbôl kapott kijelentéseket tesz, elötte màr màsok àltal megirt tanulmànyokat is elolvasott. (ha valamit càfolni akarunk, ahhoz is elöször el kell olvasni az illetô mûvet, nem?) Götznek pedig "kétkötetes" munkàjàrol beszél (ami azt jelenti, hogy akkor még csak az elsô két kötet lett kiadva, ezek: Az elôàzsiai nyelv felé; Kettôs mértékkel - utobbiban mutatja be a finnugristàk tudomànytalan modszereit (s ehhez nem kötelezô nyelvésznek lenni). Az, hogy a finnugristàknak Götz szàlka a szemében, azt megértem, de szeretném ha valaki tàjékoztatna, hol, mikor lett megcàfolva, amiket irt?
Nektek màr az is furcsa, ha az iròk, költôk a nyelvrôl véleményt mondanak? Gondolod, hogy ôk nem értenek a nyelvhez? Mert szerinted a nyelv az csak valami szerkezetileg, szabàlyok szerint fölàllitott mesterséges valami? Ki értené, érezné meg a nyelv lelkiségét, ha nem az iròk és költôk? (föleg a legkivàlòbbak!)
S szerinted, ha egy nép évszàzadok òta ùgy emlékszik meg ôseirôl (akàr iràstudatlanul is - mert az ilyesmi szàjrol-szàjra, apàrol fiura szàll), hogy azok szittyàk, hunok voltak, az nem szàmit?
Nem hiszem, hogy az ebben a lényeg, hogy mindenàron elismertessük a németekkel, franciàkkal, szlàvokkal, hogy a magyar lenne civilizàciònk ôsnyelve. Tehàt nem kell tulzàsokba esni! Hol irt ilyeneket Maràcz?
A lényeg Maràcz tanulmànyàban:
"... Közismert, hogy az MTA Történeti Etimologiai Szotàràban nagyon sok az ismeretlen eredetû szò. Felmerül a kérdés, hogy a TESZ miért nem tesz kisérletet e szavak kapcsolatainak a régi kulturnyelvekben, pl. sumérban, szanszklritban valo felkutatàsàra...? ...A finnugrizmus nemcsak a magyar nyelv eredetét akarta TUDATOSAN vakvàgànyra vinni, de egyben a magyar szòtàr kohéziòs erejét akarta szétszabdalni. Ha visszatérünk Czuczor-Fogarasi-hoz és tovàbbvisszük, akkor elindulhat a magyar lexikai kutatàs, a magyar nyelv lexikai összefüggései màs nyelvekkel, a magyar nyelv eredetkutatàsa uj lendületet kaphat..."
Na, ja értem, de ha szélütés (látod igyekszem...) következtében történik, akkor használjam azt, hogy az "agyvérzés következtében most ön kissé kerékbe fogja törni a nyelvet"??? :D:D:D:D
Nem szó szerint kell fordítgatni, hanem magyar nyelvi környezetbe kell ágyazni a mondanivalót. Például az agrammatikus lehet helytelen beszéd, beszédmodor, "kerékbe töri a nyelvet", rossz magyarság, magyartalanság, vagy éppen "szar duma".
A történész kb. a 830-as évvel indít, akkoriban írtak először a források a magyarokról. Ami ez előtt történt, az a szakmában pusztán csak említésre méltó dolog; nem 'alapoznak rá', mert másodrendű dolog számukra, hogy mi történt a vérszerződés előtt.
A nyelvészek messze nem ennyire óvatosak, mikor történeti témákat feszegetnek - régen elég gyatra volt az intrerdiszciplinaritás...
A nyelv azt mondja, hogy a magyar az eredeti. Nem csak a közös ősnyelvből itt-ott megmaradt közös szavakról van szó, hanem arról, hogy a magyar ragok, képzők, amelyekkel ma is élünk, náluk is, akárcsak a mi nyelvünkben, rögzült állapotban találhatók különböző szavakban. Például a K#R alapgyök kör-ker jelentésű változatának -zat, -zet képzésű olyan változatai vannak, ahol e képzők a beszédben összevonásra kerültek -zt-, -szt-, -zd-, vagy -szd- formákra. A kert, ami tkp. bekerített hely, (a székely szójárásban kertelés), egyik változatából, a gar- alakból, melyből a kerítés értelmű garád is származik, ered a GAZDA szavunk. Azaz, jelentése: aki földet (e célra bekerített területet) művel. Szintén e tőből, s nem a gazda szóból ered a gazdálkodik, gazdálkodás és a gazdag is. A föld szélét felverő növényzet, (a gyom is "kultúrnövény") maga a "körítés", a GEZDERNYE > GEZEMICE, GAZ. Aki ezen átmegy: át-*gazol > át-GÁZOL. Aki gazda, nagy tekintélyű. Belőle lesz a KOSTA (bíró) is.
A gezdernye-gezemice-gaz jelen van másutt is: Proto-IE: *gwAzd- Meaning: foliage, bunch of leaves, bush (lomb, levélköteg, bokor)
Más hasonló alakulás a kör alakból: Sovány, meggörbült alak: gizda, körbe visz = kósternyál, mennyibe ker-ül? = mit kóst-ál?, körbe nézi: gusztálja. (Innen a latin gusto = ízlel, stb.) (A dolog lényege: -zat, -zet ragozású szavakról van szó!) Egyebek, latin: costa = borda, oldal, széle vminek > castrum = vár(azaz: kerített hely), (kerítés > gát) > castor (hód, gátépítő) 1. hospes = (házi)gazda, < (T > P) 2. hospes = idegen (a kerítésen túli) > hostis = idegen, ellenség,
orosz: hozjáin = gazda; hozjáisztvo = gazdaság < (d > gy > j) ------------------------- Angol, a latinból-franciából: coast = part, szél host = (házi)gazda > hostel = szálló, hostile = ellenséges > hostage = túsz -------------------------- Más jelentésű változatok a K#R alakból: kór > török HASTA (beteg) karó > latin HASTA (lándzsa) (mindkettő a korh-ad igéből > *korh-os > kóros; ill. *korh-os > kóró > karó) -------------------- Ennyit felületesen. Kívánságra többet.
Mégis kérdés , hogy a szaknyelv és az irodalmi nyelv használata esetén megtalálhatók-e a megfelelő kifejezések, fogalmak, amivel az adott jelenséget le akarom írni. Gyakran nem pontosak, és nem azt takarják amit mondani akarok. Bár határozottan törekszem arra, hogy érthető legyen a mondanivalóm, mégis előfordul, hogy rákényszerülök a szakkifejezés használatára.
Mondjuk az afáziára még mondhatom, hogy "központi beszédzavar", de az agrammatikus beszédre, hogyan mondjam, hogy "nyelvtantalan"?
Peter Kostúr gondolatai - Az alapvető problémát az okozza, hogy a magyar nyelvet ázsiai eredetűnek tartják, néhány csaló nyelvész ármánykodása miatt. Ha ezt a hazugságot figyelmen kívül hagyjuk, teljesen világossá válik, hogy a magyarok őslakói Magyarországnak! Ez tulajdonképpen kiderül a szlovák szerző szavaiból is: A magyarok esetében professzor CavalliSforza arra a következtetésre jutott, hogy az eredeti ázsiai hódítók (a honfoglalók) ráerőltették a meghódított népekre saját nyelvüket. Nehéz bebizonyítani azt, hogy a mai Magyarország népességében egyáltalán előfordulnak-e ázsiai gének. Tehát a magyarok ősei túlnyomórészt itt éltek már a honfoglalás előtt is! Jó lenne, ha sok magyar történész vagy antropológus megismerkedne ennek az amerikai tudósnak a kutatásaival és meggyőződne arról, hogy lényegében szeretniük kellene a szlávokat, akikből származnak. Valójában fordított a dolog, hiszen a közös gén nálunk nagyobb arányú, tehát mi nem származhatunk tőlük, hanem csak ők tőlünk. Még jobb lenne közös ősökről beszélni, mert ez a teljes igazság. Már csak egy kérdés maradt: ha nekünk emiatt szeretnünk kell a szlávokat, nekik nem kéne szeretniük bennünket?
A finnugrista nem csak nyelvész, hanem mindenki, aki a finnugor nyelvészet eredményeire alapoz történelmet. Elvileg a nyelvész nem tartozik ezek közé, ám a legtöbbjük történeti kérdésekben is nyilatkozik, és ugyanolyan zöldségeket állít, mint emezek. (na és persze tesznek a történeti forrásokra...)
Kristó Gyula, Engel Pál, Győrffy György, Fodor István, Róna-Tas András vagy akármelyik finnugrista szaktörténész könyvében...
A 'finnugrista' nem kétező szó a magyarban. A felsorolt urak pedig történészek voltak, akik kb. annyit értettek a nyelvészethez, mint tehén a zongorához. Nem is írta róla véletlenül sem zöldségeket - legfeljebb csak a saját szakterületükről..
Az írást nem az amerikai professzor írta, hanem Ing.Peter Kotúr.A Matica slovenská tagja /egy szervezet amely eleinte a szlovák kultúra védelmére létesült,ma meg teljhatalmú, kormány fölötti szeretne lenni/ .Ő lovagolja meg a professzor tanulmányát.Teljes joggal,mivel a hivatalos MTA még mindig az ázsiai származást védelmezi.Ha nincs meg,vagy kevés az ázsiai gén,akkor biológiailag,genetikailag olyan,hogy magyar ember nincs.Ezt az Arvisúrából magyarázni nem lehet.Segítségül kell hívni Magyar Adorjánt,Cser Ferencet,Darai Lajost,Varga Csabát stb.Azokat akik azt mondják,nem jöttünk mi sehonnan,csak az uralkodó rétegek váltakoztak felettünk.
Nem tom, h nevessek-e vagy sírjak. Sőt azt sem tudom, hogy ha valóban így gondolkozol, akkor mi vihetett rá arra, hogy Töhötöm helyett a Hypokrates nicket válaszd önmagad jelölésére. Tényleg ennyire felfoghatatlan, hogy a nyelvészet szaktudomány, amelynek ugyanolyan szaknyelve mint, az orvostudománynak, a sejtbiológiának vagy az asztrofizikának? Gondolom, azokét is elrettentőnek találod és elvárod a művelőitől, hogy a Lehel piacon használatos köznyelven tartsanak előadást nemzetközi kongresszusokon.
Előbb talán Maráczot kellene lefordítani magyarról magyarra. Egészen döbbenetes a magyar(talan)sága, annak a nyelvnek a kerékbe törése, nyelvtanilag hibás és stilisztikailag érzéketlen (nyelvérzék és filhallás híján levő) használata, amelyért szíve vérét ontja és csatázik rendületlenül, csak éppen a megtanulására nem hajlandó. (Mociga, ugye tudod, hogy miért neked címzem ezt? Mert ha nem vagy teljesen elfogult, akkor a te füledet különösen bántania kell Marácz bikkfanyelvének.)
Azt ugyan nem tudom, mi lehet az a "Ju... organizáció", de kiterjedten működhet, mert az utóbbi időben többek közt a Filmvilág, egy kertészet, egy faiskola és egy irodalmi-kulturális folyóirat honlapján futottam bele hajszálra ugyanebbe a figyelmeztetésbe és magyarázatba. (Tk. irigylésre méltó, hogy vannak látszólag hozzánk hasonló, két fülű és egy orrú embertársaink, akiket az különböztet meg a tévelygő, bizonytalan többségtől, hogy mindig mindenre megvan az instant válaszuk, kapásból rá tudnak mutatni egy csoportra, amely minden kártevőt és aknamunkást soraiban tömörít, és persze hogy ők felelnek a világ összes gondjáért-bajáért.)
"Fontos még: Jókai M. és Arany J. író és költő volt, nem nyelvész."
Van egy jó mondás erre is Zoroastro! (Vigyázat nem mittudomámos)
Aki tudja és ismeri az (ki)használja.
Aki meg nem ezt TESZi az meg taníjja.
Na hát tanítsátok! (Na de így!? Jakobi kivétel, mert Ő más, de érdekes módon Ő sem nyelv---ész. Papírja van, de nem állt be a csatakos csatasorotokba.)
Azt nem tudom, hogy ilyen ökörséget ki mondhatott ki kimondhatatlanul Kedves Csapó, de Te nyilván elhitted. Szumurú a Te hitéleted, annyit mondhatok. A tudásodat meg kérlek bizonyítsd, azaz csapd le a magos labdákat, melyeket itt én és Retlax na ás mások is felvetettek, feladtak kérdésként. Mielőtt itten megszólalnál párszázat (lassan már ezér) olvass vissza!! Addig meg inkább mennyél kergetni a becsapóddal a legyeket! (Boccsi, de ípp kicsit besöröztem miútán nevetgélve beszélgettünk a barátaimmal -Sajnálom - Ilyenkor átmegyek agresszivibe :-(()
Tudod, a kilencszer csavarodott... Megállapította, hogy a magyarok DNS-e kilencszer csavarodott (ellentétben mások hétszeresével), miként a Szíriuszról jövő fényhullám is kilencszer csavarodott útközben. Le is vonta a tanulságot. Érted? :)
Mit takar az (is), hamár ide be szósz. Monyhatnál többet (is).
Én mondtam már Néki e, hogy inkább azzal foglalkozzon, amihez különben szerintem jobb füle, filója hallása van (mégha az néha füllent is), de nem hallgat rám...............
Ha "finnugrizmus" ma is mákonyként rontja meg a nemzetet, egy közös nevezőjük biztosan van. De nem tudom, ki vagy mi számít 'alternatívnak'. Vámbéry az volt? A turanisták? Kézai a hun-magyar rokonsággal? Egyáltalán, mit kell a "finnugrizmus" helyébe állítani ahhoz, hogy valaki 'alternatívvá' válhasson? Talány a köbön.
Az alternatívok között akad mindenféle. Még hülye is... A finnugristák kedvenc hobbija ezek összemosása. (A cél ugyebár szentesíti az eszközt...) Kedvenc vesszőparipájuk valamiféle "szíriusz" c. opusz, amelyről pl. nekem fogalmam nincs, hogy az mi, és az itt szereplők sem emlegetik. De azért rendszeres...
"Sajnovics olyan magyar és lapp szavakban làtta az azonos eredet bizonyitékàt, amelyek a hangalakra nézve hasonlitanak egymàsra, jelentés tekintetében pedig teljesen..Az összehasonlito nyelvtudomàny viszont màr kb. 150 éve nem fogadja el a szavak etimologiai azonossàgànak bizonyitékàul az egyenlô jelentésû szavak hangalaki hasonlosàgàt.."
Ezzel az itteni nyelvészkedők buzgását akarod elfojtani? :)
A finnugrizmus egyik zsigeri hazugsága, hogy olyasmiket ad az ellene felszólalók szájába, amit azok nem mondtak. Majd "erélyesen tiltakozik". Röhej...(és lejárt ócska lemez...)
Ne magadból indulj ki.... Az igazság önmagában elég. Nincs szükség senki "elismerésére". Egyébként is...Hogy vette volna ki magát, ha mondjuk Iván és Fritz egymást emígyen dicsérték volna: - De fasza komcsi gyerek vagy! - De fasza náci gyerek vagy! (naa,....hagyjuk a hülyéskedést...)
"A mi mondanivalónk nem sok: értjük a magyar Athén fórumát, halljuk a szittya paripák prüszkölését. Tehát újból Európa ellen mentek, lovas magyarok? Az Időre röhögtök, miért legyen másként, mint Szvatopluk után: szent Ázsia nevében törtetni fogtok előre.
Mi, fanyar igricek, azonban kiáltunk még egyet hozzátok. Omlásra készülő vérünket az egekig kiabáltatjuk föl: mit tettetek velünk? Mi komolyan vettük az Időt, mi 1896-ban komolyan 1896-ot írtunk, ti nem, ti csak 896-ot éreztetek akkor is. Meghurcolt benneteket ezer esztendő, át- és átitatta véreteket kun vérrel, tatár vérrel, szláv vérrel, örmény vérrel, görög vérrel, germán vérrel, oláh vérrel. Ti már nem lehettek Koppányok s Gyulák, s ti Koppányok s Gyulák vagytok mégis. (...)
Hiszen álljatok meg, mradjatok meg, tartsátok meg koponyáitok kerekségét és keménységét, éljetek a magyar glóbusz nagyszerűen ostoba hitében. De mit csináltok velünk, mi is magyarok vagyunk, és minket elbolondítottatok. (...)
Kompország, Kompország, Kompország: legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között: Kelettől Nyugatig, de szívesebben vissza. (...)
És látom az új áldozatot Hadúrnak, az új Gellért-papokat. Élén az új magyar társadalomnak állnak az ordító táltosok. Szomorú embereket vonultatnak el. Akinek a homlokán ott vigyázatlankodik a Gondolat, akinek a szemeiből új érzések máglyája világít, akire rábizonyul, hogy szívesen áldozott az Eszme idegen és ékes isteneinek: az elveszett. Azt besüllyesztik a mélységes, a piszkos, az örvénylő árba. Ave Caesar, morituri te salutant. De a halál előtt halgass meg bennünket, Hunyadi János fia."
Honti Làszlo, a Groningeni Egyetem finnugor professzora ezek ellen az érvek ellen [làssad 35082.hsz.] hàrom helyen reagàlt....
Erdemben a Magyar fordulatban felhozott egyetlenegy ellenérvre sem reagàlt. Nem hivatkozott azokra a tudomànyos kutatàsokra, melyek màr megcàfoltàk a finnugrisztika àllàspontjait. Nincsen hivatkozàs nem-finnugor magyar nyelvrokonsàgi kutatàsokra, mint pl. Götz Làszlo nagyszerû kétkötetes munkàjàra.
Honti amszterdami elôadàsàt azzal kezdte, hogy tudomànyossàgom a Hòcipôben megjelent cikk, a "Magyarul beszélnek a földônkivûliek?" szintjén àll, mely màsolatàt a közönség körében szétosztotta. Az amszterdami közönség elôtt kijelentette, hogy igazàbol nem vagyok nyelvész, a Magyar fordulatot nem szabadott volna kiadni, st.
Honti szerint azt àllitottam, hogy nincs kapcsolat a magyar és a finnugor nyelvek között (NRC Hanelsblad), s hogy a magyar-török nyelvrokonsàg hive vagyok (NRC Handerlsblad, UK? amszterdami elôadàsok). Leszögezem, hogy a Magyar fordulatban én EZT NEM ALLITOTTAM. A magyar és az un. finnugor nyelvek között valoban vannak pàrhuzamok, de ezek egyàltalàn nem kizàrolagosak, ahogyan a finnugristà)k àllitjàk. Megjegyzem, hogy a magyar-török nyelvrokonsàgrol soha sehol nem nyilatkoztam. Mindössze annyit, hogy vannak pàrhuzamok a magyar (nyelv) és török nyelvek között is. Honti taktika célja vilàgos: olyan dolgokat adni a szàmba, amit nem modtam, de amelyekkel szemben a finnugristàk szerint a finnugor elôbbség màr bizonyit.
A tudomànyban nincsenek örök igazsàgok, dogmàk. A tudomànyban elméletek léteznek, amelyeket uj tények felbukkanàsakor ezekkel a tényekkel szembesiteni kell. Honti szerint ez nem szükséges, mert szerinte a "magyar nyelv finnugor eredete a XVIII. sz. közepétöl ténynek tekinthetô"..Elôször is, egy tudomànyos tézis régisége nyilvàn nem minôsül érvnek a tézis helyessége mellett. Tovàbbà - mai szemmel - nem lehet komolyan venni a XVIII.szàzadi nyelvészet bizonyito erejét, hiszen a XVIII.szàzadi europai nyelvészetnek alig volt komoly grammatikai elmélete, legfeljebb szolistàk alapjàn dolgoztak. Errôl azonban Honti maga is érzi, hogy tul kevés, mert a nyelvrokonsàg nem csak közös lexikai elemekben nyilvànul meg. Ha az utobbi àllitàs igaz, akkor Sajnovics Jànos az 1770-ben Koppenhàgàban megjelent a magyar-lapp nyelvrokonsàgrol szolo könyvében a "Demonstratio idioma ungarorum et lapponum idem esse" cimmel tulajdonképpen mit bizonyit? A MODERN NYELVESZET SZERINT SEMMIT. Legfeljebb azt, hogy a magyar és a lapp nyelv között szopàrhuzamok àllnak fenn. Ezt a finnugristàk is elismerik. Idézet Lako Gyôrgy Sajnovics Jànosrol irt könyvecsékjéböl: "Sajnovics olyan magyar és lapp szavakban làtta az azonos eredet bizonyitékàt, amelyek a hangalakra nézve hasonlitanak egymàsra, jelentés tekintetében pedig teljesen..Az összehasonlito nyelvtudomàny viszont màr kb. 150 éve nem fogadja el a szavak etimologiai azonossàgànak bizonyitékàul az egyenlô jelentésû szavak hangalaki hasonlosàgàt.." Ebbôl kôvetkezik, hogy teljesen megalapozatlan Honti azon àllitàsa, hogy a finnugor nyelrokonsàgot màr a XVIII.sz-ban bebizonyitottàk. Harmadszorra, ha akkor màr bebizonyitott ténynek szàmitott volna a finnugorizmu, akkor a XIX.szàzad elsô felében Kôrösi Csoma Sàndor miért kezdett el Idiàban kutatni a magyar nyelv eredete irànt? O"t, mint göttingeni diàkot a finnugrizmus, az akkori és jelenlegi finnugrizmus német kôzpontjàban, a XVIII.sz. érvek nyilvànvaloan NEM GYÖZTEK MEG. Sôt az is dokumentàlt, hogy nem kevés nyelvet tudott.
Honti amszterdami elôadàsàn azt mondta, hogy a nyelvekrôl nem lehet azt àllitani, hogy nem rokonok, csak azt, hogy rokonsàgban àllnak-e egymàssal. Ha ez igaz, akor milyen alapon jelenti ki Honti, hogy a magyar és a török nem rokon nyelvek; minden nem finn-ugor rokonsàgot el kell vetni, s csakis a magyar és a finn nyelvrokonsàg a helyes?
Honti szerint àllitàsom, hogy "a magyar szaktudosok nincsenek tisztàban szàmos magyar szo közös eredetével" nem helytàllo (NRC Handelsblad). Ez az àllitàsom - sajnos - igenis igaz, mert a hivatalban lévô magyar nyelvészet a CsFo; nagyszotàr alapelveit elveti. Emiatt magyar nyelvészek nem irnak arrol, hogy pl. olyan szogyökök összetartoznak, mint öv, év, av-ul nap, nazp-a, nem, nem-z, nem-zet megy, màsz-ik, moz-og, moc-orog, mocc-an lity-eg, löty-ög, lotty-an, lötty-en, litty-lotty.....[stb. nem irom be az összeset]
A magyar szotàr összefüggésekben valo szervezése, az un. szobokrokban valo szervezés elméletére lentebb még visszatérek....Hontinak nincs igaza abban, hogy az etimologiai kutatàs alapelveit nem szabad megcàfolni, mert a "finnugor nyelvtudomàny etimologia vizsgàlata nagy multra tekint vissza". A paradigma régisége nem érv a helyesség mellett. Le kell szögezni, hogy a TESZ VAKVAGANYON JAR. .... A finnugrizmus akkor nyert teret, amikor Magyarorszàg nem volt független orszàg, a Bach korszakban,...De legyen itt grof Szécsenyi koronatanu, a Magyhar Tudomànyos Akedémia alapitoja, aki 1851-ben a következôket irja: "S most még talàn ezen utolso igazàn magyar intézet is ki legyen sarkàbol forgatva? Fàjdalom, igen! Mert hiszen az akadémiai alapszabàlyok minap leérkezett megvàltoztatàsa, legalàbb sajàt lelki szemem elôtt nem egyéb és nem kevesebb, mint döfés, mely könnyen halàlra vezet."
Ha vetted volna a fàradsàgot és visszanézel a hsz.-okban, észrevetted volna, hogy az amit reklamàlsz, megtörtént.
Làssad: 35082/83. hsz.
Mielôtt még ledilettànsoznàd ezt a fiatal nyelvészt...:
<<Nyelvészeti munkàssàgomrol csak néhàny adatot sorolok fel: Nyelvészeti tanulmànyaimat Hollandiàban végeztem a Groningeni Egyetemen. Kétszer töltöttem hosszabb idôt az USA-ban, a bostoni MTI vendégkutatojaként. Elsô nyelvészeti dolgozatom a Nyelvtudomànyi Közleményben jelent meg 1958-ben, amikor 25 éves voltam. (Maràcz K. Làszlo, Nyelvtudomànyi közlemények, 87.K. 1.szàm, Bp, 1985, A magyar névutos csoportrol, 173-186.old.) A Nyk. szerkesztôbizottsàg egyik tagja senki màs, mint Honti Làszlo, ua. a Honti Làszlo, aki 1996. februàrjàban azt àllitotta, hogy nem vagyok nyelvész. A doktori disszertàciomat a magyar mondattani szerkezetröl Asszimetriàk a magyarban cimmel védtem meg a Groningeni Egyetemen, 1989-ben. A baszk Tudomànyos Akadémia adta ki akadémiai sorozatàban 1991-ben (Laszlo K. Maracz Asymetries in Hungarian, Supplements of ASJU, International Journal of Basque Lingiustics and Pholology, XII, San Sebastian, 1991). A doktori munkàmat több helyen méltattàk. Csak két hires nyelvésznek a véleményét idézem a szerzônek irt levelembôl. Bernard Comrie, a Los Angeles-is USC professzora és szàmos nyelvtipologiai könyv szerzôje azt irja 1990. Jan. 24-én: "Thank you for a copy of your book' Asymetries in Hungarian', wich 1 just received. A quik look at the book shows that it is full of material that really interests me, and 1 look forward to studying it in detail"..Richard Kayne professzor, aki a New York City University-n tanit, 1989.nov.29-én kelt levelében azt irja, hogy "Many thanks for sending me your thesis, wich looks extremely interesting. 1 look forward to reading it soon." El is olvasta doktori munkàmat, mert az 1994-ben megjelent könyvében (The Antisymmetry of Syntax, MIT Press, Cambrige) a 140. oldalon utal a doktori munkàmra. Talàn nem lényegtelen megmeliteni, hogy Kayne professzor a vilàg egyik legfontosabb strukturalista-generativ nyelvésze, a romàn nyelvek szakértôje...>>
Ebbôl mindjàrt az is kiderül, hogy Maràcz a legujabb, modern nyelvtudomàny egyik képviselôje. " A modern nyelvészet elveti Hunfalvy e szoelemzési modszerét, mert a lexikai elemek belsô rekonstrukciòjàt tartja döntônek." (làssad listàja 9. pontjàban)
Egy szòval sem mondtam, hogy ne lenne a két hely egymàs közelében (valamit nagyon félreértettél!). Egyszerüen kiegészitettem a te àltalad irtakat. OFF!
Bölcsbaglyokat reptetünk itten össze-vissza, ide-oda, akik huhognak (uhu madarok) egymásnak, közben a verebek (vrb, vrb, vrp (repül)) meg csak csrp-cszirip csiripelnek ugyanúgy nekem fákról fákra szállva és azok mást csivitelnek csevegnek csattognak csetelnek nekem. Ők meg együtt rengetegen szavak fomájában maga a vizsgálat tárgya a magyar nyelv. Én rájuk hallgatok, és nem annyira érdekelnek a vakok (?? - vagy süketek is?) vezetnek világtalanokat (ide tartozok biz még én is :-(() nagy nevek. S pláne nem ennyi nagy név, mert még eltévednék az össze-visszaságban. Ki kiben (a mi már nem is fontos?) hisz. És folyamatosan kikicsoda kikickedünk nevek mögé rejtőzködünk, hogy aztán még az Ő heves vitáikat és személyeskedéseit is mi újramegszemélyeskedjük (ld. Hunfalvy példa).
Nyilván én is hiszek valaMIben. (Ettől a fertőzéstől indulhat csak ki valami új tudás) Ha valaki ugyanabban vagy annak csak elemeiben hisz az elemi iskolákban, vagy esetleg ugyanazt tanálja, tanálta aMIt én akkor örülök. Egy meghívott hívővel több.
De én értelek Téged Kedves Jakobi. És vettem az adást. (zárójelest!! - igazad van)
Hogy is mondjuk a nyelvben nem sajnálva rá az időt?
Zárójelben hozzátenném. Zárójelben jegyezném meg. Zárójelesen mondom csak.
Szánt-szándékkal (egy lóizét tudatalatti dolgok is ezek) kódolok így. (majd arról kódulok különben) A tört-tény-tenyészettől szeretném a lényegre vonzani a figyelmet.
Ha figyelnél ;-) (kacs-int-ek) a névtelen székelyasszonyt idéztem (a név (ki) baromira nem számít, hanem csak és csak is a gondolat (mi) - de ha abból sok-sok születik kikicsoda által a név is megragad, mint afféle a szellemi örök élethez vezető út titka)
~"A magyar nyelvbe elfér minden történelem magyarázat, a magyar nyelv nem fér el az embeiség megismerhető történelmébe"
Azt, hogy Schliemann miben hitt és miben nem,azt Tőle kellett volna kérdezni és nem tőlem. Továbbá, nagyra értékelem tudásod, mert egy könyv elolvasása nélkül megtudod állapítani, hogy milyen szellemben íródott.
Bagoly mondja verébnek, hogy figyeljen jobban:-)) Zoro uis nem azt írta, amit a szájába adsz.
(Privát: tudom, hogy a nyelvhasználat, a stílus nagyon személyes dolog, és kérlek, ne hidd azt, hogy sérteni akarlak, de ha egy picit visszafognád magad ebben a tobzódón kreatív nyelvhasználatban, amibe látható élvezettel merülsz bele, könnyebb lenne megérteni, mit is akarsz mondani. Mert néha már értelemzavaróan kreatív vagy. Nem csak a gorombaság, anyázás, ad hominem érvelés udvariatlanság a vitapartnerekkel szemben, hanem a túlzottan egyéni kód is, amellyel tán elkápráztatsz minket, de gondolom, nem ez az elsődleges célod.)
De Te csak fújd a saját dalod e nyelvről (turkológus). Én meghajlok ám, hogy legyen a sivár sivatagos ""termékeny"" félholdról e nyelv. És hasonlítgassunk. De a lényeg, hogy Te is Vámbéryre hivatkozol....
Kezdj el érvelni! Mit érsz vele, ha ugyanazokat az érveket hozod fel, mint a FUráliak. (Ugor-török háború lezajlott azzal a mószertannal és punktum) A különbség tán csak annyi, hogy.... (légyszi válaszolj) :::
Mikortól beszélhetünk török nyelvről eyáltalán? Mi az eredete? (Ne feledd a perzsák stipi-stop, ipi-apacs 1-2-3 alapon IEIÁBA lefoglaltattak, a sumereket lázas igyekezettel lefoglalgatják a FU eredet külföldi és hazai hívei.Jól el is foglalják magjukat ezzel. Te meg átvetett átvételezzél Turkiába! Szíved joga...... :-(((((((
1. A magyar igeszó gyökere a jelentő mód jelen ide- jének harmadik személye. A finn igék e személyt ragoz- zák, s a gyökér, a hajlításban tisztán nem található. A török-tatár nyelvek igegyökere a parancsoló mód egyes második személye.
2. Magyarban a cselekvő igehajlításnak határozott, és határozatlan formája van ; ami finn és törökben nincs. A mordvinról említtetik ilyesmi, de ez csak félszeg hasonlat, s tökéletlen magyar utánzás, mert nincs összekötve a ná- lunk nélkülözhetetlen névelővel.
3. A magyar, névelő által, igéjével össz. hangzólag a tárgyakat is meghatározza. Ezen nyelvtani eljárás kivétel nélküli. Nem mondatik soha magyar által: szeretek a jót, sem: szeretem jót; hanem, szeretek jót , szeretem a jót. Ezt a magyar nem Európában tanulta, mert nem volt, kitől tanulnia, mert a világ összes nyelveiben nincs példa, tárgy- és ige érteménynek ily szabályos összhang- zásáira. Van arabnak, görögnek, németnek, az újabb ro- mán nyelvi éknek névhatározó szócskájuk; van a mexi-kóinak három formáján igéje: határozatlan, ni-tla-pia őrizek (valamit); határozatlan szernél] tárgyú, ni-ic- pia őrizek (embert), határozott bármely) tárgya, ni-c-pia őrizem ([embert, vágj dolgot). De az előbbiek igéjével az utóbbi tárgyát, nem képes egyúttal meghatározni ([őri- zem embert). Meg van a magyarnak e harmóniai nyelvsa- játossága ázsiában is ; s soha sem volt az a töröknek . s a fi ti ii ágnak.
Nem különösebben érdekes, és azt a rendőrviccet juttatja eszembe a múltból, amely azzal a kérdéssel kezdődik, hogy "miért kalimpál, hadonászik eszeveszetten a rendőr a háztetőn?...Válasz: így akarja zavarni a szabad európa rádió adását. Egyesek erőlködnek... Viszont a lényeges dolgok külföldi szervereken vannak.
Müller szerint a turáni nyelvek öt osztálynak : tunguz, mongol, török, szamojéd, és finn. Külön említtetnek e csa- lád elszórt nyelvei a Kaukázuson. A finn ismét négy ágra oszlik.
1) Ugri, melyet képez magyar, vogul, osztják. 2) Bulgár, melyhez cseremiszek és mordvinok. 3) Per-mi, melyhez permiek, sürjánek és votjákok. V) Csud, melyhez lappok, finnek és esztnek számíttatnak. Helytelen ezen osztályzat : mert a magyar nem vogu- lok és osztjákok közé való, s legalább is oly külön osztályt képez mint a török, vagy finn. Csak magyar- finni tőke ős- tévedése mutatkozik a különben jeles nyelvbúvárnál, midőn a magyart és (innét oly rokonokul tekinti, mini a hébert és arabot: .,E messze széledt nyelvek némelyikének kö-zös eredete be van bizonyítva, oly pontosan, mint szansz- krit- és -görögé, mint héber és arabé: s oly távol eső nyelvek , mint magyar és finn , visz nyomozás útján, végleg egy közforrásra vannak vezetve." (') -^ rokon- sági kérdésben Gyarmataira utal.
A magyar az említtettek egyike alá sem sorozva, külön áll, mint Bunsennél a kliámi vagy egyiptomi. Szerinte ugyanis az összes nyelvet így osztályozzák : 1) Szervetlen gyökérnyelv, kínai. Formátlan, min- den szótag szó, minden szó teljes értemény, mondat. 2) A legrégibb turáni képletek Iliibe ti. Azon teljérte- ményü szóknak beszédrészekké alakult a hangsúly által. 3) A legrégibb sémi -iráni képletek khámi. Elő és utóragok kezdete, végzetes gyökér, mely ekkor hangzó- ját változtatja. 4) A nyugati elő fok sémi és a ke- leti fejlett turáni képletek finn. 3) A nyelvszer- vezet harmóniai képlete iráni.
Ha az ó egyiptomi nyelv megérdemelte, hogy két ezer évvel kihalta után, egy nyelvre, vallásra, idegen s csak tudományos érdekek által indíttatott germán, kijelölje illető helyét a nyelvek sorában; ha a török, szamojéd és finn, idegenek állal, különböző szerkezetekhez képest, külön alosztályokra választatlak ; talán nem lesz egészen meg-rovandó törekvés, ha magyar ember, kiről fellelhetjük, hogy nyelve sajátságait épen úgy, vagy még jobban is- merheti, mint bármely tudós külföldi, azt nemcsak vogu-lok, osztjákok, hanem az egész finn ágazattól legalább is oly különbözőnek mutatja ki, mint a török, vagy sza- mojéd a finntől.
Ahà, most màr én is értem, hogy a multkor, amikor rà akartam menni a: http://kitalaltkozepkor.hu/maracz_finnugor.html -re, miért irta ki franciàul, hogy ez àrthat a szàmitogépemnek. Szerencsére valaki besegitett és igy megtalàltam egy màsik oldalon. ("az ördög nem alszik")
Màs az iràs és màs a beszéd. Iràsban az embernek van ideje gondolkodni mit ir, hogyan, szotàrat is hasznàlhat, ha valamiben nem biztos. Beszédben a kiejtés is fontos, az akcentus. Ezért lehet egybôl fölismerni pl. egy amerikait, ha franciàul beszél (még ha nyelvtanilag tökéletesen mond is mindent. De ne ràgodjunk màr ezen a "makogni"-n, mert szerintem ez csak egy "visszavàgàs" lehetett Bakaytòl is, a harag érzôdik benne.
Bakay listàjàn nemcsak Hunfalvy volt, hanem Gyarmathy Sàmuel, Sajnovits Jànos, Reguly Antal és Budenz is (akit egyedül lehet szakembernek nevezni a tàrsasàgbòl, viszont ö tényleg magyargyülölô volt és nem ismerte anyanyelvi szinten a magyar nyelvet). Lehet, hogy a szegény Hunfalvyval igazsàgtalan volt Bakay, de tudod ahogy a közmondàs mondja: ha valaki a korpàba keveredik, megeszik a disznòk.
Egyébként nagyon köszönöm neked, hogy fölhivtad a figyelmem erre a netes cikkre, amelyet nem tudni ki irt (csak pszödo-név van), de benne leltem Dr. Olàh Béla nevére, s kedvet adtàl, hogy ujraolvassam azt a bizonyos tanulmànyàt. (nem tartott sokàig, mert csak 46 oldal az egész ). Hàt sok adatot talàltam benne a magyar nyelvrôl, melyeket màr elfelejtettem. Pl. hogy mit mondott Jòkai Mòr mindezekkel kapcsolatban. Idézem Olàhot:
<< Jokai Mor...a" Levente - utohangok" c. müvében a magyar nyelvrokonsàg kérdésében ... " A magyar - mindig magyar (magyar nyelvû) volt!" Elutasitja azt az àllàspontot, hogy a honfoglalo Àrpàd magyarjai törökül beszéltek volna. Logikusan meg is indokolja, hiszen csak magyarul s latinul irott nyelvemlékeink maradtak fenn. Lehetetlen, hogy Àrpàdék elfelejtették volna ôsi közös nyelvüket. Vajon ki tanitotta volna meg ôket a magyar nyelvre, mely egy és ugyanaz volt a Duna-Tisza mentén és a Székelyföldön is?" A finnugor rokonsàggal kapcsolatban pedig leszögezi: hatàrozottan àllitom, hogy a magyar és finnugor nyelvek között azonos eredet nincs és nem is volt soha. Kijelenti, hogy a finn nép legnagyobb tiszteletének tàrgya...-de a finn nép nemzeti jellege, szokàsai, hajlamai annyira elütnek a magyarokétol, hogy ezt az eltérést csak nyelvének a különbsége mulja felül. Igy pl. a finn népnek - a vilàgirodalomban is szàmottevô - eposza, a Kalevala, a magyar népléleknek teljesen idegen, és azt àtérteni sem tudjuk! Felhozza Jokai a magyar nyelv különleges, egyedülàllo voltànak bizonyitàsàra többek között, hogy az egész vilàgon nincsen - a magyaron kivül - még egy nyelv, melyben az ékezet (accentus) elhelyezése vagy elhagyàsa a szò értelmét megvàltoztatnà. Pl. az "a r a t" ékezet nélkül - németül: er mäht; a màsodik hangzon ékezettel: "a r à t" = die Braut; az elsô szòtagon ékezettel (tàrgyeset): "à r a t"= den Preis; mindkettôn ékezettel" à r à t" = seinen Preis. Ezek a sajàtossàgok teszik a magyar nyelvet oly hajlékonnyà és idomithatovà, hogy idômértékes, metrikus versiràsban szabàlyszerû hexametert, a klasszikus ò-görög és latin nyelven kivül csak a magyar nyelven lehet irni....>>
Kedves Hypo, ezzel eddig is tisztában voltam. Mit gondolsz miért nem nevezem meg az utóbbi időben forrásaimat? A Ju...... organizáció nagyon jól működik és megsemmisíti, hozzáférhetetlenné teszi azon webhelyeket, ahol meggyőző bizonyítékok találhatók.
Légyszi, Te is legyél óvatosabb a jövőre nézve. Mi megnevezzük a címet, más meg hasznavehetetlenné teszi.
Az az állításod, hogy míg akasztották a forradalmárokat, Hunfalvy főkönyvtáros lett, egyszerűen nem igaz.
Hunfalvyt a nemzetgyűlés összes többi tagjával együtt azért nem tartóztatták le, mert ők is beleestek Haynau azon intézkedéseinek a sorába, amelyeket akkor hozott, amikor már értesült a bekövetkező leváltásáról, de még nem váltották le, és ezért mindenkit fölmentett.
A Wikipedia egyébként hibás, mert 1851-től nem főkönyvtárosa az Akadémiának, hanem csak sima könyvtárosa, (a tévedést egyébként ha jól emlékszem pont az Életrajzi Lexikonból emelték be a Wikibe), ezt a posztot csak később kapja meg. 1849-51 között viszont munkanélküli, és a feleségéhez is csak nagy nehezen engedik haza Késmárkra. Mint az 1848-49-es nemzetgyűlés tagja, nem hogy munkát nem kapott, hanem helyenként még éhezett is a családjával együtt, és végül az egykori képviselőtársai beajánlásával kerül az Akadémiára.
Én nem tagadom, hogy Budenz soha nem tudott olyan szinten magyarul, mint egy olyan ember, aki magyar földön született. Ez a probléma ekvivalens azzal,h ogy pl. én se fogok soha megtanulni úgy angolul, németül, vagy éppen olaszul úgy, mint ha az említett nációk otthonában láttam volna meg a napvilágot. Ennek ellenére az, hogy ki mennyire tud egy adott nyelvet, nem zárja ki, hogy a nyelvről alkotott tézisei attól még hitelesek. Mint látod, én főleg Hunfalvyval kapcsolatban írtam, Budenz életpályáját nem ismerem. Hunfalvyról pedig olyat leírni, hogy csak "makogott" magyarul, közönséges hazugság, és ezt sajnos nem menti az sem, ha Bakay Budenzről esetleg igazat is írt.
Az "ordas hazugságot" ott látom, hogy azt állította Bakay, hogy Hunfalvy csak makogott magyarul, és ebből azt a következtetést vonta le, hogy Hunfalvy Pálnak nem lehetett kompetenciája foglalkozni a magyar nyelvvel, tehát a következtetései sem jók. Holott aki hiteles akar maradni, az nem épít egy hamis állításra egy eszmét. Ezért neveztem ordas hazugságnak a dolgot, hiszen Bakay felcsaphatta volna Hunfalvy naplóját, és elővehette volna az Országgyűlési Naplót is, (Hunfalvy Pál nem csak '48-49-ben, hanem a dualizmus alatt is volt képviselő), így meggyőződhetett volna arról, hogy hogyan beszélt magyarul.
Kedves Mociga, azért azt meg kell jegyezni, hogy Evil barátunk kezdi kicsit más szemszögből nézni a dolgokat. Már talán, nem annyira vaskalapos. Neki még kell egy kis idő, míg rádöbben a valóságra.
"...a nyelv mint rendszer nem ilyen egyvágányú, egybites gondolkodásmód alapján jött létre..."
De!.... ---------------------------- "....azt a makogó, hangutánzó állapotot, amit kiindulásként feltételezel. Ugyanis onnan nem lett volna tovább, nincs minőségi ugrás,..."
De!... --------------------------- A nyelvből kimutathatóan!!! ------------------------------------------- Egyébiránt tipikus finnugrista "érvelés"! Kenj rá valami marhaságot, majd "vitasd", így szépen bekened szarral az illetőt...
Ilyen például: "Ha a nyelv/beszéd megjelenésében akár csak minimális szerepet is tulajdonítasz az agynak, a gondolkodásnak..."
Most mit mondjak? - Nem, én nem tulajdonítok....??? Vagy mi? Hö? ----------------------------------------- Vannak elképzelések a nyelv kialakulásáról. Például ilyen: "a memetikus nyelv -a hihető feltételezések szerint- úgy alakult ki, hogy egy megtapasztalt cselekménysort eljátszottak, elmímeltek és a mellette ösztönösen és érzelmileg kiadott hangsor kapcsolódott, asszociálódott a mozdulatsorhoz ill. viszont és ez a hangsor kezdte jelenteni a mozdulatsort és ami mögötte volt."
Ezt egy finnugrista írta le. No, ő aztán, mint látszik, "a nyelv/beszéd megjelenésében akár csak minimális szerepet sem tulajdonít az agynak, a gondolkodásnak" ---------------------------------------- Minden egyes leutánzott hang eleve tudatos tevékenység. Célja, (mivel magunkban nem beszélünk), a másokkal való közlés. Ezt gondolatsor kell, hogy megelőzze, eltérően az érzelmi megnyilvánulásoktól. A leutánzott hang csak alap (csak alap!!!), ahogyan pl. egy élő szervezet is atomokból épül fel. Egy molekulán nem kérhető számon egy fizikai "Plátón" jelenség. "Spinoza" pláne...
Az óegyiptomi-szittya nyelvi kontinuitás nekem is mán régóta gyanús. Vegyük csak a pIrAmIst, aminek a széle ugyebár pErEmEs, vagyis a piramisokban igazi hungarikumokat csodálhatunk...
Arra vàlaszolj inkàbb: elolvastad Götz könyveit? Mert egy-két kiragadott idézetbôl itélkezni nem vall valami alapossàgra.
Ha érdekel az a bizonyos 10 eset (lehet, hogy nem nézed ki belôlem, de azért tizig szàmolni én is tudok), akkor keress meg privàtban, mert tul hosszadalmas lenne ezeket ide beirni.
Hogy oldjam a név kötelez alapon itt tevékenykedő és "sok"atmondó, de pláne laposan s Ő hiszi alaposan, kissé vaskalaposan okosokat (???) Evil devil tevékenységét.........
A nevet Ő választotta magjának. S lám működik a dolog.
Sőt még ki is játsza játszadozva nevével az összes adu ászát.
De én nem vetem meg Őt és Ő se vessen meg engem! De inkább csak nevessünk egymáson! Én ezt is teszem. Teszem-veszem a szót. (Még a tesze-tosza TESsZel is ezt teszem.) :-)))))))
De a zárójeles felvetésekre nincs semmilyen reakció. "A hallgatás tán beleegyezés"??? Vagy csak gyülekezetekben gyűlik a gyűlölet!? Felekezetekben felekszünk meg a másik fél hitéről, melyben biz igazságmagok is vannak!?
Ki rakja majd össze az égészet!? Vagy ez is csak amolyan edd meg fiam ész enyészet tenyészet?!?!
Hàt persze. S minél nehezebb utànanézni az eredeti forràsnak (Bakay azt irta, hogy : "Kérdezhetik: vannak-e bizonyitékaink? Vannak, s nem is akàrmilyenek." ezek szerint szàmon lehetne tôle kérni ezen bizonyitékok bemutatàsàt - megtette valaki?)
Azon is csodàlkozom, hogy pl. Macskatappancs, aki pedig elismeri Bakay eddigi érdemeit, néhàny szò -amelynek lehetett a harag is az inditéka - miatt elitéli ezt a nagy tudòst. Hogy vajon mi késztette a "jobbosok" pàrtjàt fogni? Az még eszébe sem jut, hogy talàn neki is elege lett a finugràszok tudomànytalan mòdszereibôl és kardot (illetve tollat) ragadott.
Tudod, szàz szònak is egy a vége... Kész hàboru* folyik a két tàbor között! S ez a harc csak fokozodni fog - az ellentàbor hangja egyre erôsebb lesz -, egészen addig, amig a két tàbor szakértô képviselôi le nem ülnek egy kerekasztal köré (egyenlô esélyekkel) és meg nem tàrgyaljàk ezt a kérdést. Enélkül azonban mi itt a forumon vitatkozhatunk életünk végéig (majd az utànunk jövôk ujra és ujra), mi egyszerû emberek ezt a kérdést ugysem tudjuk eldönteni. Ezért sem kellene acsarkodniuk egyeseknek a màsikra.
* Hàboru, melyet a finnugristàk azzal a mòdszerükkel idéztek elô, hogy önkényesen kijelentettek valamit - s azota is szajkòzzàk -, amire semmi bizonyitéuk nem volt a multban sem és ma sincs: egy finnugor ôsnyelv létezését. S ettôl fogva felsôbbrendûségûk tudatàban (milyen alapon?) lenézôen legyintenek minden mai tudòsra is, aki nem az ô véleményükön van. Letagadva az illetô (làsd Maràcz) szaktudàsàt vagy "ledilettànsozva" ôket.
Hát meglepett volna, ha te nem lennél biztos abban, hogy a világ minden ismeretlen népe magyar, sőt, Ádám és Éva nyelvét beszélte, mint mi a mai napig :)
Ritkán -- nagyon ritkán -- az a benyomásom, hogy nem vagy te teljesen debil, csak karikírozod a vérdilettáns debileket. De aztán jön egy ilyen beírás, amely ontja magából a sötétséget. Eben a postban a tőlem idezett mondatot leszámítva egyetlen olyan mondat sincs, amelyet egy bármennyire buta kompetens magyar anyanyelvi beszélő érvényes mondatnak ismerne el.
"Óh vajon, vajon valljanak már arról is miért van ez!?"
Erre viszonylag egyszerű a válasz. Persze néhány kóbor agysejtre azért szükség van -- lenne -- megértéséhez. A nyelv változik. Minden nyelv állandóan, folyamatosan változik. Lassan, de változik. Ezért kellően hosszú idő eltelte után, az eredeti nyelvállapotban és a kurrens nyelvállapotban már semmi közös sincs, sőt, ha egy eredeti nyelvállapotból több kurrens nyelv is kifejlődött, már bennük sincs semmi közös. Ez nem feltételezés, hanem logikai szükségszerűség.
A történelmi összehasonlító nyelvészet visszafelé dolgozik. Kurrens nyelvállapotok összahasonlítása révén következtet arra, hogy nyelvek egy halmaza egy közös nyelvállapotból fejlődött-e ki vagy éppen nem. Világos, hogy egy olyan nyelvállapotról semmit sem lehet mondani, amelyből a belőle kifejlődött kurrens nyelvek egyetlen kibaszott lexémát sem őriztek meg. Tehát hivatkozni sem lehet rá, vagyis nem lehet rokonnyelveknek tekinteni azokat a nyelveket, amelyeknek nincsenek közös lexémái, illetve közös lexémáiknak a közös eredetnél sokkal plauzíbilis magyarázatai vannak.
A kronológia becslése más tészta. Itt az ilyesmire vállalkozóknak a logikailag szükségszerűen igaz keretet számos gyenge lábon álló feltételezéssel kell kitölteniük. Mindenek előtt azzal, hogy a nyelvi változás során a retenciós ráta állandó és egyenletes, és hogy bármi komoly támpont van arra, hogy ez a retenciós ráta mekkora. Szóval a kronológiabecslés alig jobb, mint a hasraütés, de azért egy kicsit jobb. És sokkal jobb, mint a debilitás, pl. az a feltételezés, hogy a nyelvek nem változnak, de ha a többi igen, a magyar biztos nem, és ha a Halotti beszédben előfordul a szümtükkel forma, akkor ez azért van, mert 1) aki írta, rosszul tudott magyarul; 2) a primitív latin ábécével nem lehet visszaadni a fenséges magyar nyelvet.
"Az már csak hab a tortán, hogy a Syphanthos a görögben valószínűleg átvétel az előttük a Balkánon élő ismeretlen nép ismeretlen nyelvéből."
Ismeretlen nép és nyelv? Számodra talán kedves Evil.
Csakhogy ezen ismeretlen gyökér nem más, mint azon feltétetni szokott egyetlen ősnyelv, melyet Ádám apánk, s közvetlen utódai beszéltek. Talán el kellene gondolkodnod azon, hogy honnan ez a sok nyelvhasonlat más népek nyelvével. Mert véletlenek nincsenek. Mindennek van alapja, amit még nem ismerünk.
Nemcsak a görög, hanem az ó egyiptomi nyelvvel is hasonló szavaink vannak.
"az előttük a Balkánon élő ismeretlen nép ismeretlen nyelvéből. (Az -νθ-t tartalmazó helyneveket a görög szubsztrátumából származó szavaknak tartják.) Ezért magyar "megfejtésével" elég nehéz a görög-magyar nyelvrokonságot bizonyítani :)"
Azok neve pedig kiacsodák.... (Vigyázz a nyelvük biz az!!) ;-)
Te! Kedves Evil!
Jó lenne már letelepíteni ezt a nyelvet és réges-rég az ezt beszélőket valhová s megállapodva lecsillapodni .... (KM?!?!? - más idegenek mashonnan is eljutottak már idáig...)
Addig meg tudod mi vagy? (csak visszkelődök kicsit) Csak csaló, csak csaló, trójai trák falón baktató!! S itt a bökkenős buktató. (Egyebként is rendszert csinálsz az idegeimből, s pláne az ún. """"idegeneinkből""""...) Száműztétek ezt a nyelvet oda, honnan egészbiztos nem jöhetett. Ezt kéne már az itteni jelekből végre felismerni. ;-))
Valami csoda folytán az FUráli kapcsolat mondhatja magának a nyelvcsalárdosdi nyelvrokonyítási játék terén a legnagyobb időbeni mélységet. 6000 (finnugor)-8000 (uráli) év. És kérdem én joggal: Óh vajon, vajon valljanak már arról is miért van ez!?
(Addig is éljen és virágozzék a hasonló módon fabrikálandó sumer, altáji (soroljam?) csapkolat!! :-(((((()
"a felelmetesen görögnek hangzó SYP-HANT-OS sziget neve az ismert felbontási elv szerint, Szép Hon.
LOL. Ez a Baráth Tibor még a szomorú szemű alternatív marhák közül is kitűnik rikító ostobaságával. Syphantos a Συφανθος hibás latin transzliterációja. Hibás, mert a θ théta és nem tau, tehát th-val és nem t-vel kell átírni. A φ a görögben nem csak egy betű, hanem egyetlen fonémát is jelöl, a hehezett p-t az ógörögben, az f-et a maiban. Egy fonémát nem lehet két fonémára szétválasztani, a φ nem egy p meg egy há, hanem egy darab hehezett p. Tehát "az ismert felbontási elv" húgyagyú baromság.
Az már csak hab a tortán, hogy a Syphanthos a görögben valószínűleg átvétel az előttük a Balkánon élő ismeretlen nép ismeretlen nyelvéből. (Az -νθ-t tartalmazó helyneveket a görög szubsztrátumából származó szavaknak tartják.) Ezért magyar "megfejtésével" elég nehéz a görög-magyar nyelvrokonságot bizonyítani :)
Hát igen Kedves Jakobi, de a mai tudomámról is meg kéne végre kissé önállóbban nyilatkoznod (különös tekintettel az etimolyológiárra - benne a magyar nyelvről is), és nem ám csak azokról, kik ezt (jajj de neoprimitívek) vehemensen támadják!
Kéne valamit mondanod amúgy "ó-primitíven" a p->ph->f, g-k->kh->h (kissé most köhögök ;-)) nem beszélve p-b->bh->v (most meg éppen bőven böfögök, büfögök is hozzá) hangmegfelelés fejlődés folyamatotokról is, melyet az írások (azok melyeket olvasztni is tudunk kb. 3000 évesek (itt sem pontos bizonyosság ám a pontos hangzás és értelem), és a nyelv?) olyan jól alátámasztanak. Farizeusok!! Így járt a magyar nyelv is a latinnal, pedig az akkori jobbágytanyákon biz, ha hallottátok volna.......
Egyébként nem is értem az érveléstechnikád. (Dehogy nem, valami kettős mérce, bagoly-veréb reláció :-((). Azét volt itt egy kis beismerés szerű is, de mintha a motiváció az lenne, hogy fogalmam sincs, és mintha a mai állapot alapján nem is érdekelne.
De különben jössz itt kérlek szépen fűvel fával, hogy amikor még ez meg az azt mondta (sumer-magyar kapcsolat), akkor még nem volt fejlett a tudomám (mi lenne velünk Istenem nyelvek nélkül!?), és ezért téved(het)ett. A másik meg még ma is bestellere a TESZ-nek (pl. Budenz) akkor pedig....... nincs rá más magyarázat (???), mint jelmondatom.....
"Kezdetben vala az ige. És az ige vala az istennél (na, de ki az istennél??). És az
isten vala az ige."
(Visszaszületne szinte bárki közülünk a mai korból, jó nagy kört újramegtéve az időben Platón (a Föld lapos, platós palacsinta), Arisztotelészt is isteni módon kenterbe verné tudásban.)
S pont tudása alapján érdemli a címet!!!!!!!!!!!
Istenné tennék rögtön az emberek a népek.
Ui:
Retlax fejtegetéseit pedig biz komolyabban kéne venned, mert azok koránt sem ám egybitesek (vádad, vaddald csak, de van ki Őt védi), még csak nem is ámokfutásos matematikai számok, mert amit Ő cselekszik, azok az igazán analógiások. (és az ósdi hangmegfelel-ősdi???) Na de honnan van ez!? Hát a teremtészetből, akitől lopjuk és lopjátok és mis-másoljuk, mis-másoljátok mellesleg nyelveink, nyelveik által is minden tudásunk s tudástok...... ;-)
Mociga, ez egyszer tévedsz. A "magyar nyelv" nem néz le ránk semmilyen magasból, mert a magyar nyelv mint olyan, az mi vagyunk. Elsajátítottuk felmenőinktől és tanárainktól, osztán használjuk és műveljük, amennyire tőlünk telik. (Ebbe belefér, hogy esetenként a legharcosabb védelmezői rondítanak bele a legcsúnyábban.) Valójában minden "nyelvi tény", beleértve főrumbeli működésünket, amelyet róla és rajta folytatunk, élteti ezt a nagyszerű nyelvet, amely naponta gazdagodik belső keletkezésű, kreatív alkotású és nem szolgaian, hanem nagyon is funkcionálisan, a jelentést árnyalóan átvett idegen szavakkal. Nemcsak az igaz, hogy nyelvében él a nemzet, hanem az is, a nyelvet a beszélők közössége élteti
Az egész érvelés roskatag. Mindannyian tanultunk valószínűségszámítást, kombinatorikát, a véletlen egybeesés, az "ex has" egyeztetés igenis elválasztható a törvényszerűségtől/tendenciától. Tessék számolni! A latin ábécé 20-30 betűje valamivel több, nyelvenként változó hangot jelöl. A gazdag variációkból visszavesznek az ismert fizikai/hangképzési korlátok és az egyes nyelvek sajátos "tilalmai" (pl. a magyarban a mássalhangzó torlódás kerülése), de még így is milliós nagyságrenddel állunk szemben. Ehhez képest lenne "csoda" a véletlen szóegyezés, csakhogy ez a csoda nem hogy két külön nyelv között, de egy nyelven belül is mindennapi jelenség. Márpedig ha egy nyelven belül jelentős számban vannak azonos alakú, de eltérő jelentésű és egymással vért izzadva sem kapcsolatba hozható szavak, akkor nevetséges ugyanezt tagadni két idegen nyelv esetében.
"A rivall..."a RÍ igéből származik..." (És a RÍ az miből?) :-)) Az ember mindig elcsodálkozik: csak ennyi esze van az illetőnek?"
Nos, nem az "ember" csodálkozik el, hanem te (Retlax nick), akinek ennyi esze van, és nem több. Más emberek viszont tartják szerencsének, hogy a nyelv mint rendszer nem ilyen egyvágányú, egybites gondolkodásmód alapján jött létre, mint amilyen a tiéd - és amiből kiindulva, azon egy centivel sem túllátva konstruálod a nyelv(ek) keletkezését és fejlődését. Töredelmesen beismerem (sokakkal együtt), hogy fogalmam sincs, milyen volt és hogyan keletkezett az "ősnyelv", de arra mérget5 veszek, hogy a te neopirimitív elméleted alapján egyetlen modern, strukturált nyelv sem fejlődött ki. Az ember kétségtelenül kiszakíthatatlan része a természetnek, de az állatvilágtól nem csak a hangképző szervei különböztetik meg. Ha a nyelv/beszéd megjelenésében akár csak minimális szerepet is tulajdonítasz az agynak, a gondolkodásnak, akkor már messze túlléped azt a makogó, hangutánzó állapotot, amit kiindulásként feltételezel. Ugyanis onnan nem lett volna tovább, nincs minőségi ugrás, a fejlődés magasabb szintjét legfeljebb a mind pontosabb, mind hűségesebb hangutánzás jelentené - ergo az igyekvő ember szorgos gyakorlással eljuthatott volna a papagájok vagy a seregélyek szintjére. A Sziriuszról ide érkező kutatók hovatovább feljegyezhették volna, milyen árnyaltan reprodukáljuk a bélmozgásból eredő hangokat (szellentés), ami kétségtelenül fejlődést jelez, de sajna innen nem vezet út Platónhoz vagy Spinozához. Be kéne látnod, hogy még ha ragaszkodsz is az elméletedhez, több tényezővel, réteggel kéne dolgoznod.
Mivel a magyar nyelv történetét, eredetét kutatjuk, érdemes lenne elolvasni Col. James Churchwand írásait, melyben az ősi nyelvet az UyGhuroktól származtatja.
A magyar nyelv az ősi kozmikai tudásra alapozott tudomány! Mivel a Tibeti írások azt mondják, hogy az Uj Gurok / Ú-GOR-ok (Uyghur) voltak minden fehér embernek az ősei, így nyugodtan merem állítani, hogy az utolsó megmaradt fehér ember aki még beszéli az alap nyelvet, ami a kozmikai titkokra volt építve, az már csak a Magyar Nyelv! Mivel az UyGhurok a 70 000 éves múltuk alatt túléltek több természeti csapást és ebből eredendően a nyelvüket a Kozmikai tudásra építették. Az U-Gor / Új Gur / Ma Gor szavak rejtenek egy gyököt ami GOR vagy G-R, amely szótőveket megtalálhatunk etnikumi nevekben mint a GÖR-ög, GER-mán, Bul-GÁR és Hun-GÁR. Ezek mind rokonok.
Kedves Rufella, hálásnak kéne lennem, amiért ilyen magas labdát adtál fel, de én nem fogom leütni. Nem olcsó és könnyű triumfálás a célom. Bakkay Kornélra inkább áll az, hogy ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna. Állítólagos dilettáns/laikus nyelvészeit van pofája abból a korból hozni, amikor a nyelvészet még nem is volt önálló diszciplina! Próbált volna meg Hunfalvi, Budenz stb. "nyelvész szakos" lenni a maga idejében! Működésüket éppenséggel úgy tekinthetjük, mint alapvetéseket a nyelvészet önálló tudományágként való megjelenése útján.
A Sumér és magyar nem titkoltan vitairat - ez egy dolog. Arra viszont kíváncsi vagyok, hogyan számoltad össze, hogy punkt "10 esetben mellébeszél" és melyik ez a 10 eset.
Összességében: nem szerencsés korszakokat összemosni, tehát aki ma (20-21. sz.) laikusokról beszél, az nagyon nem ugyanaz, mint ha a 18-19. sz-ra visszavetítve teszi ugyanezt. Götz nem a 18. v. 19. században élt, működése anakronisztikus, nem illeszthető be a pozitivista irányzatba (amiről jócskán lekésett), de nem tárgyaqlható a modern tudomány nemzetközi kontextusában sem.
Pedig TE érzed még legbelül az igazságokat Kedves Hypokates!
Mert biz a világ arról szól, hogy tanulni, tanulni (azért nem mondom ki hamadszor is, mert még valami komeinista ugorik be a képbe) és ha kell, akkor tanítani tanítani és tanítani. Jöhetne 4-ed-x-is, de az már csak a ráadás lenne. A magyar nyelv és a többi, melyek valahol közös alapokból származnak (nosztratikusok), azaz egy tőről fakadnak, mai nyalvászati ismeretink szerint nem lehet eredet nélküli, de vallójában ezekszerint mégiscsak az. És nyugodjál meg, már bontogatják a falakat köröttünk a kognitív nyelvtudomány művelői a saját anyanyelvük (s a többi (satöbbi) is persze, mert ez is már csak úgy van, hogy az általánosítás emberi képessége) alapján. (A FU elméletnek is kb. ez a legerősebb védőbastyája a hvatalos hívott hívői hívei előtt) Az már egy más kérdés (pl. generatív nyelvtan "őrültsége"), hogy ez a magyar nyelv jellegzetességeinek figyelembevétele nélkül olyan, mintha (nics vallós minta) vak vezetne világtalant. Ők a vak tyúk is talál szemet, mi meg a világtalanok, kik nem lelik honnan honuk.......
De történelmi alapon keresve, körösve, körbe-körbe kergetvelassan sehonnai bitang emberekké válunk.
Valami más kell! Másik út. Addig marad a számtalan eredeztetés dicsért, dicső ősök hősök, kik hol itt, hol ott azok, máshol meg gyilkosok!!
Kapcsolat (kognáció és rekognáció) van, de az igazi eredet egy sokkal több tudást igénylő kérdés. Folyamatban van már.... de idehaza süket fülekre tanál.... :-(((
"...s előttem rjtélyes okokból nekiállt koszlgálni a széljobbot a szokott panelekkel, úgymint habsburgiánus ármány és tsai..."
Talán le kellene bontanod azt a finnugrista falat, mely körülvesz... Mindjárt megszűnne a "rejtélyes ok". Amúgy hogyan kell kiszolgálni a széljobbot? Szólnak? Kedves Bakay! Legyen szíves szolgáljon minket? Egyáltalán hogy is van ez? Vagy felétek így működik? T.i., hogy ki kell szolgálni az adott politikai csoportosulást? Habsburgokról jót, vagy semmit? Ez meg miféle hozzáállás? Továbbiak: 1.Mióta támogatják államilag a finnugor nyelvkutatást? És miért? Talán igaznak találták? És ki találta igaznak? Egy nyelvész, aki politikus lett? Node hogyan győzte meg a többieket, a nem nyelvész pénz-megszavazókat? 2.Miért nem támogatják állami pénzen a többi kutatást, amely nem a finnugor elméletet vallja? És miért? Aki ebben dönt, ért hozzá? Vagy csak hisz valakiknek? Akkor meg milyen alapon? 3. Véletlenül sem játszott-játszik a fentebb felvetett kérdésekben a politika szerepet? 4. A nyelvtörténetet is a győztesek írják? 5. Miféle tudomány az, amelyik immár százötven éve nem tud választ adni a magyar nyelv-, írás- és őstörténeti kérdésekre? 6. Miért nem foglalkoznak egyáltalán az magyar írással, a rovással? 7. Miért vannak a nyelvről mást gondolók elleni veszettséggyanús kirohanások? 8. Aki elutasítja az egyoldalú finnugor elméletet az fasiszta? (Azaz, azt szeretné, ha a finánctőke nyílt terrorista diktatúrája érvényesülne Magyarországon?)
Eléggé zavaros Hunsdorfer/Hunfalvi 1848 körüli élete(is), de abban egyeznek a leírások, hogy míg Aradon és Pesten akasztották a forradalom résztvevőit, Hunfalvy az MTA főkönyvtárosa lett.
Ezen érdemes elgondolkodni(az egyéb tevékenységén túl, pl.magyargyűlölő Budenz idehozása,támogatása )
"184849-ben az ogy. tagja, a debreceni parlament egyik jegyzője; a békepárthoz csatlakozott. Követte a menekülő képviselőházat Szegedre, majd Aradra. A szabadságharc bukása után egy ideig visszavonult. 1850-ben amnesztiát kapott. 1851-től az MTA főkönyvtárosa."
Nem beszélve egyéb "érdemeiről" :
<< a finnugrista köréhez tartozò Barna Ferdinànd is ezt irta ròla: "Megvetette minden magyar bartàjàt, arra késztette ôket, hogy németül beszéljenek vele; szorgalmasan làtogatta a német szinhàzat, a magyar néppel ellenseges német nyelvû ujsàgokat olvasta, a magyar akadémiai üléseket megzavarta, stb..." ...Annak ellenére, hogy 25 éves koràra a M. Akadémia levelezô tagja lett Schedel (Toldy) Ferenc és Hunfalvy jovoltàbol, kifejezetten utàlta Magyarorszàgot. A. Alquist finn nyelvésznek ezt irta 1870-ben: "Az ember könnyen elveszti a kedvét Magyarorszàgon, ha olyan haszontalan dolgokkal foglalkozik, mint a magyar nemzet nyelvének kutatàsa!" >>
Nem véletlenül védelmezik vállvetve Macskatappancs, Disznóföldelő, Jakobi...
Tudomànyos értekezést? Èn? ça va pas la tête? Nem kedvesem. Nem nézek utàna. Beirok egy-két szöveget és aki nem hiszi, az utànajàr.
Erdekes, hogy ezt pont te mondod, aki még a minap azt irta, hogy a forumra szòrakozni, röhögcsélni jàr...tudomànyos értekezés, hihihi; na jòl van. Jobb ha megyünk aludni.
S te honnan vagy biztos benne, hogy nem makogott? Hol van ez leirva? Ennek sehol nem lehet utànanézni. Ha makogott volna is, azt sem irtàk volna le a finnugràszok, irànta valo tiszteletbôl. S különben is mi az, hogy makogott - szerintem ez egy eleresztett gunyolodàs. Elôfordul az ilyesmi, ha az ember kijön a sodràbol, pl. ha màr nem birja tovàbb, hogy ôt (vagy tàrsait) megalàzzàk, csufoljàk megàllàs nélkül.
Hiàba minden erôfeszités. Ezek még csak el sem olvassàk az olyan szövegeket, amelyekben a logikàra kellene hallgatni. Kipécéznek egy-két szot, s azt mondjàk, hogy az illetô hazudik. (tévedni nem lehet, csak hazudni, egybôl)
Ah, bon! Vagyis gondolod, hogy ha itt Franciaorszàg közepén - ahol lakom - bemegyek a kisvàros könyvtàràba, majd talàlok valamit Hunfalvyrol? Még Mo-rol sincs semmi. A magyar történelemrôl pedig még Pàrizsban se.
De ha otthon lennék sem biztos, hogy azzal tölteném az idômet, hogy könyvtàrakat bùjjak. A wikipédia pedig elég hiànyos, s mindenki azt ir bele, amit akar.
De mondd csak! Muszàly neked mindig ilyen kioktatònak lenni? Nem lehetne gùnyolodàs nélkül beszélgetni?
Ha tényleg ezt irta Hunfaly a naplojàban, akkor egy szimpatikus ember benyomàsàt kelti.
Viszont ha jobban elolvasod Bakkay cikkét, meglàtod, hogy Budenzröl irta azt, hogy "nem volt magyar hazafi", idézve Hajdu Péter Budenz-problémàk c. tanulmànyàbol (Nyelvtudomànyi Közlemények, 89/1987-1988, 125-165), amikor még << a finnugrista köréhez tartozò Barna Ferdinànd is ezt irta ròla: "Megvetette minden magyar bartàjàt, arra késztette ôket, hogy németül beszéljenek vele; szorgalmasan làtogatta a német szinhàzat, a magyar néppel ellenseges német nyelvû ujsàgokat olvasta, a magyar akadémiai üléseket megzavarta, stb..." ...Annak ellenére, hogy 25 éves koràra a M. Akadémia levelezô tagja lett Schedel (Toldy) Ferenc és Hunfalvy jovoltàbol, kifejezetten utàlta Magyarorszàgot. A. Alquist finn nyelvésznek ezt irta 1870-ben: "Az ember könnyen elveszti a kedvét Magyarorszàgon, ha olyan haszontalan dolgokkal foglalkozik, mint a magyar nemzet nyelvének kutatàsa!" harminchat évesen egyetemi professzor lehetett, s ezt azzal hàlàlta meg, hogy idegen akcentussal, rosszul adott elô, gyülölettel teli acsarkodàssal gyalàzta Vàmbéry Armint...>>
Légyszi olvasd ujra mit irt Bakay, s ha valaki hazudott az csak Domokos Péter lehetett, akinek könyvéböl meritett.
Ja, most màr ott tartunk, hogy aki nem ért egyet az erôltetett fu. szàrmazàs elmélettel, az mind szélsôjobbos? S akkor még mondja valaki, hogy ebben nincs politika. Hahaha!
Azt hiszem nem olvastuk el elég figyelmesen a két cikket. A tiedben ez van:
"...Hunfalvi Pàl kezdetben Kossuth politikàjànak a hive volt..., utobb azonban eltàvozott Kossuth nézeteitôl és képviselôként inkàbb az un. békepàrthoz közeli elvek politizàlt...Végül elkerüli a letartoztatàst és ...a többi nemzetgyülés képviselôvel együtt amnesztiàt kapott és hazatérhetett...de végül az Akadémia könyvtàrosa lett..."
A Bakay cikkben pedig:
"..hunfalvy Pàllal kapcs..., aki Kossuth ellenfeleihez, az un. békepàrthoz tartozott, a habsburgokkal valo kiegyezés hive volt, nem bujdosott és nem kapott kegyelmet, mert elitélve sem volt soha..."
A két vàltozat között csak nézôpontkérdésbeli különbség van szvsz. Végül is hol làtod te az "ordas hazugsàgot"? A "makogàs"-ban? Ez lehetett egy gunyolodàs is.
Bakay Hunfalvyval kapcsolatos véleményét Domokos Péter Szkithàtol Lapponiàig c. könyvébôl meritette. (talàn onnan valo az is hogy Hunfalvy nem tudott volna jol magyarul beszélni - utàna kellene nézni...; egyébként a macskakaroméke àltal beirt forràsok valamelyike is megemlitette, hogy 6 éves koràban tanult meg magyarul; Bakay pedig azt irta, hogy 17 éves koràban - részletkérdés).
Egyébként a te cikkedben emlitett Trefort idézet valoban Dr. Olàh Béla Edes Magyar nyelvünk szumir eredete c. könyvecskébôl valo (nekem megvan: 22. old. ;1877-es dàtummal szerepel ez az értekezlet - ennek megint jobban utàna kellene nézni, mert Olàh nem adja meg a forràst).
Ilyenek az igazi élmények Kedves Hypokrates! Látod!? Hallod!?
Géza! Kék az ég.
.gé za kéK !azéG
Sok-sok vidám, mosoljgós, bár kissé veresre verő vérző verőfényes napsütés. (Próbáltátok már akár egy ózonlik alatt?? :-)) A végén még leégünk elvérzünk ebben a káoszban, itt vagy ott, itt-ős-hon-ott-ós-hon, itten és ottan dolgokban. :-))
Sajogva sajdulva sajtolva sajnálnám. Sejdítve sejtetném, hogy selj fel!! (ami lobogonkat fényes szellők fújják... ez meg mi volt mizige!??? (Bocsi) ;-)
Ódon módon ó(l)dom a feszültségeket.
Van egy Kodály Zoltán által gyűjtött is-is-is-mér-etlen eredetű népdal nota ben(n)e (már mint a magyar nyelven és sehol másutt fel nem(zet) fedezhető ételemmel) nótánk:
Egyre inkább aktuális lessz itten, de ottan is kérem. (nem dicsőség ez ám, hanem igennagy felel ős ség kérem!!!!)
Serkenj fel kegyes nép, Mosolyog az hajnal. Aranyszál tollakkal Repdes, mint egy angyal.
Ingó-bingó zöld fűszál Szépen felöltözik, Liliom, rozsával Meg is törülközik.
Ammenyi fűszál van A tarka mezőbe, Annyi áldás szálljon Tanítónk fejére
Serdülő. Kiserken a szőre tán?? :-)) (Jajj mennyi jótékony jóték-játék)
Hallelúja hálaének ez, mely nem ám a magyarokhoz szól!!!!! Csak fel!!-adat!!
És most fogadjunk, hogy senki sem mer má nekem finnugorgynyi ugatva. Hát persze az én anyanyelvemnek innen és onnan, hunnan és honnan is nekiugorgyunkhattak. Jobb lenne, ha senki sem hagyná olyan könnyen meggyőzni magát, mint ahogy nyilván a közvéleményen át nem is hagyja ám magát, mert már eleve taníthatatlan az elmélet (ellenkezk az állandóan nekünk beszélő és sugárzó minden tudat alatt is valló való érzésekkel!!). Felhívnám minden értelmes és lassan a mai világ borzalmai és rosszirányai közt magjára maradó magyar embernek, a különben nyelve által is sugallt fegyelmezett figyelmét (fegyver ám ez anyelv, csak még nem tudunk értelmesen beszélni és gondólálkodni róla, mi nem gyilkos, csak ha azzá tesszük itt, de csak amolyan szelíd, szólít, szolid ige, iga, mi megigéz, leigáz, ígér, s minden fontosat iktat a jelenben is mi később távol régmúltba csúszhat, hogy ........
(Ilyen végeláthatatlan körmondatokban sem lehet meg-fog-almozni........ :-((()
LEGYETEK ÉSZ-NÉL! ÉS NE ÉSZ-NÉL-KÜL(IEK)!
Mert hát, ami itt folyik e honban...... (??????) Egy kis poll(en)-etika, s én is, és már mindenki más is all-erg(ó)iás tőlle. Polidili. (Remek szóalkotás, szóelvonásos szóösszevonás különben!! - örüljünk az ilyen kis szóikrákba rakott iktatásoknak!) ;-))
Akit édekel, elkezdhetünk, máshol is, de minden-ütt és itt is és ott is és Pécsett is, Bécsújhelyt, Marosvásárhelyt is, szóval bárhol be-szél- (e)g-et- NI!! Ni csak ki beszél? Nekem a nyelvemen van már Ő!!! Időnként MÉR Ő, érzékeny mérlegén mérgeket is megmérni merő, s ettól lehet veszélyesen MAR Ó! Ki is merülök ettől időnként. (Kimerítően fárasztőak vagytok!!! - De nem adom fel... ;-))
Jójulás már beindult!! Örülök. És ganulálok! ;-)
De...
A jónak is van útja és... (elvontan bár, de valahol(n) ideillő illékony illat ez, de hogyan is mutassam meg Néktek!?)
A "rossz" is annak útját igazgatja, él a nyelve által súg-ár-zott (és beárazott) rigmus ritmus gondólálkodó golgolatokkal. Mert biz guess! ti!! Nyelvi korszellem-gesztikulációk ezek. Gond bár, de dolgozzatok ezen! (ad)Just!! Do it! U2. (A név kötelez!! Nomen est omen)
Indo-European: *e-n-, *o-n- (also *e- in Hitt. and IIr.) Altaic: *é (perhaps *a / *e mixed) Uralic: *a- (in UEW together with *o ˜ *u), *e- Kartvelian: *ha- (also *e-) Dravidian: *a-/*ā Eskimo-Aleut: *aɣǝ- ---------------------------------- Ragozott fejleménye: ER > (hozzá)-ÉR *ér-eszt > ereszt > eredj! > (neki)-ered, ereget (Az R ragozásra más példa: seper, zavar, kavar, akar, leteper, letipor, törör(ödik), stb.) Egy J hang előrekerülése: (több esetben előfordul) ER > IR > JER > JÁR; [(útnak) ered, iram[odik], jer ide!, jár] (Más ágon való fejlődésében: valami értéket el-ÉR > meg-ÉRI > meg-JÁRJA) ------------------------------- ÉS: Proto-Altaic: *dōre..................... (ez ugye hibás, mert a J-s alak az igazi) Meaning: to go, walk, approach (megy, jár, megközelít)
Japanese: *dǝ́r- --------------------------------- Proto-Japanese: *dǝ́r- Meaning: to approach (megközelít)
Old Japanese: jor- Middle Japanese: jór- Tokyo: yòr- Kyoto: yór- Kagoshima: yór- --------------------------------- Azaz: a japán megőrizte az eredeti ÉR-t, jelentését tekintve.
(Boccs de ez a gondolatmag engem is megtemékenyít)
A magyar nyelv rájuk néz fenntről, lentől sőt mindenhonnan, mint bírálni nem is akaró bíró, és mosolyog rajtuk. Elég szűk negyzetes ketrec ez, amolyan Alkatraz, hol korlátos szűk körben, a jelek szerint (az itteni mellékelt ábra csatolva régről!!) véget nem érő ökölharcban verekszetek értem és rólam Kedveskéim. (Ki miért és ki min mit ért) Lépjetek már át a köteleken és engem kérdezzetek meg másként! (Mondja Ő!!) Mert biz értem én, hogy a véget nem érő körbeforgó, egymást szűk- sőt egyre nagyobb pankrációs publikum előtt ütitek nyakra főre. De biz ugyanazzal a mószertannal kergetőztök, s így biz rólam sosem tudják meg az eredetemet. Pedig ha megtanultok jól kédezni, sokkal inkább másként is, akkor megismeritek az én igazi és bizony roppant eredeti eredetemet. ;-))
Ui:
Egyelőre a nagy nevek háborúját és személyeskedéseit tekintsük úgy, hogy mindegyik keresi, és kereste az igazságot (ez az igy-azi motíválási motívuma az emberi értelemnek) s ha az Ő útját más, máshonnan, máshová, s pláne másfelé keresztezi, azaz megkédőjelezi, akkor biz beindul e ringben a nagy ringlispíl. A ki kezdte, mert egymást kikezdték kérdésre, meg egyszeű a válasz: "Hát az úgy kezdődött, hogy visszaütöttem...." :-))) (Már aki érti mosolyom okait, és nem lesz ettől nagyon-nagyon ideges, itt e köben. (máma má nem is annyira) Ringben......)
A. variáció: "...egy szakmailag elismert ember miért érzi fontosnak, hogy a széljobb barmok kedvében járjon..."
B. variáció: Hátha nem azért, "hogy a széljobb barmok kedvében járjon..." --------------------- No?...ekkor mi van? Talán ő is észrevette a hazugságözönt. ÉS: elkötelezetlen!!!
Onnan, hogy Hunfalvy Pál naplóját kiadták. Lásd itt. Nem kellett sem fordítani, sem a szövegrészeket nyelv szerint eltérően szedni, mint mondjuk az Oltványi-féle Széchenyi-napló kiadásánál, hiszen a teljes naplóját magyarul írta. A magyarságára a másik bizonyíték, mint már írtam, az Országgyűlési naplók. Aki akarja, most is bemehet bármelyik történeti témájú könyvtárba, ahol ezek megvannak, fellapozza az 1865-68. évi országgyűléstől kezdve a naplókat, és ott elolvashatja Hunfalvy felszólalásait. Magyarul.
Az én megjegyzésem itt elsősorban arra irányult, hogy rámutassak: nem írt igazat az, aki ilyesmit állított Hunfalvyról. Azt pillanatig sem állítottam, hogy ő nem nyelvészeti pályán indult el élete elején.
Beleolvastam. De, mi bizonyitja, hogy tényleg ugy volt, ahogy ez a cikk irja? (a màsik oldal màst àllit a Habsburgokkal kapcsolatban) Honnan lehet biztosra venni, hogy azt az idézetet tényleg Hunfalvy naplojàbol vették ki? Ha Hunfalvy mindig Hunfalvy volt, honnan szedték a Hunsdorfer nevet? Meg azt, hogy 17 éves koràig nem tudott magyarul...az egyszerû halando csak kapkodja a fejét. Aztàn meg, akàrhogy is volt, akàrki is volt (német vagy magyar), de jogàsz volt, vagy nem? Ugyanis a Bakay cikkben itt az volt a kérdés, ki a dilettàns? Ha Götz dilettàns volt, mert orvos volt a foglalkozàsa, akkor Hunfalvy is dilettàns volt, mert neki meg jogàsz volt a foglakozàsa.
Ilyen kicsi a véletlenül alakra és tartalomra is egyező szavak előfordulásának az esélye:
"A VÉLETLEN SZÓEGYEZÉS MAGA A CSODA
Nagyon sokszor olvasható a magyar szakirodalomban rokonítási viták kapcsán, hogy bármely két nyelvben található 200 véletlenül egyező szó. Íme egy magyar tudósi vélemény sok közül, a "Magyar szófejtő szótár" című könyv előszava: (Bárczi Zoltán, Trezor Kiadó, Budapest, 1994): "Pedig hát nincs két olyan nyelv a világon, melyben jelentésre hasonló, hangzásra összecsengő szót ne lehetne találni"
Mindig ez a 200-as szám hangzik el -Bárczi Zoltán- kivételként említettől-ig 1-200-at -, mintha lenne a véletlen egyezésnek bűvös felső határa, mégpedig 200. (S a 201-edik?)
A gyakori ismétlés miatt be is ivódott a közgondolkodásba- igaz, a 200 nem mint szám, hanem mint "sok" jelenik tudatban -, hogy nem érdemes bizonyos nyelvek magyar fül számára ismerős szavain fennakadnunk, s gondolkodnunk róluk, mert az egyezés egész biztosan csak véletlen. A különös csak az, hogy némely nyelvek nem 200, hanem 1. 000-2000, vagy még ennél is több magyarral egyező szavával szemben is rendre ez az elhárító érv, míg egyes nyelvek esetében 2-3 egyező szó is engedélyezett a nyelvrokonság bizonyítására.
Tehát mintha "nyelve válogatná" a szabály érvényes (Megjegyzem, mi nem nyelvek, hanem csak szavak életét kutatjuk itt.
Ebből pedig gyanítható, hogy leginkább, (tudomány-) politikai manőverezésről van szó, s nem tudományos érvről.
Ráadásul még soha senki sem mutatott be 200 darab véletlenül egyező szót, mindig csak 2-3-at kapunk példának, mégpedig többnyire ugyan azokat. Ám az, hogy 2-3 szó netán tényleg véletlenül egyezik, semmiképp sem bizonyítéka annak, hogy akkor 200 is véletlenül egyezik. De nézzük csak meg a véletlen egyezésre leggyakrabban felhozott - nyilván mert oly szemet szúró, s ezért "csípőből" semlegesítendő - mintaszót, a ház szót. Ezt Bárczi Géza is "kötelezően" említi az előbb idézett mondat folytatásában: "Hiába hasonlít azonban egymáshoz /... /a német `haus' és a magyar ház, /... /, e párhuzamba állított szavak egymástól teljesen függetlenek.
Vajon ez miért lenne ennyire biztos? Ezzel szemben az angol `hause' és a német `haus' egyezése viszont miért lenne teljesen biztos? Csak azért, mert, úgy tudjuk"? Ám mi a biztosíték arra, hogy a németek és az angolok közös szava ez, s nem pedig egy kívül lévő, harmadik helyről vették át mindketten, egyszerre, vagy külön-külön.
Beláthatjuk, semmi.
Akkor pedig nincs bizonyíték. Ellenbizonyíték viszont igen. Oly sok között például az, hogy a ház szó régiesen, ahogyan a kórógyiak ma is ejtik: haoz
Továbbá a `haus', `hause' sem az angol, sem a német nyelvből nem értelmezhető, a magyarból viszont igen és tökéletesen. Mint a 61-62, és 167-168. oldalakon mélyrehatóan megbizonyosodunk arról (de lásd pl. a Czuczor-Fogarasi szótárt is) hogy a ház szó régi, eredeti, még nem összevontan ejtett alakja ho-oz, jelentése: védelmez, fed, ami eleve magyarul, -oz toldással képzett szó, mint pl. sor-oz, sár-oz, kanal-az, fel-ez.
Ráadásul a hon is e HO szóhól származik: ho-on, mely egybevontan ejtve: hon. Ezért cseng egybe a ház, haza hon, otthon, de pl. a haza megy is. Máshonnan tehát semmiképp sem kerülhetett hozzánk ez a szó, s szükségszerűen a mi nyelvünkből terjedt el. Mert hogy pl. a hon m-vel ejtett alakja nem egyéb, mint az angol `home'
(A `home' és a hám is, akár a hon is, a ház is: fed, véd. Ezért hám a bőr felszíne is, s a lószerszám is, de a hám-or is).
A hon ny-vel ejtve: huny (pl. szemet: e mozdulat is óv, véd, fed, akár az otthon),
k-val a ejtve: kuny, (Somogyban: kum). E kuny-ból a kunyhó hunyhó, azaz a hunyhely is, s ezzel be is zárult a kör, a ház lényegénél vagyunk ismét. Így tehát már az első, leggyakrabban emlegetett példaszóval is gond van, s hol vagyunk még a 200-tól? De kis gondolkodás után rá kell jönnünk, hogy nem is létezhet ennyi véletlen egyezés.
Ennek igazolására mutatok három "helyzetgyakorlatot": a. Egy piaci kofa 600 szóval boldogan elüzletel egy életen át. Vagyis ha bármely két nyelvben van legalább 200 közös, véletlenül egyező szó (akad ott akkor még párszáz, mert pl. a fog szóval helyettesíthető a kifog, megfog, átfog, fogd meg stb. ), akkor a nagyvilágban mindenhol tudnánk egy-két szót váltani az ottlakókkal, úgy, hogy ki-ki a saját nyelvén beszél.
Így van-e ez? b. Ha bármely két nyelvben található 200 véletlenül egyező szó, akkor ennek így kell lennie a kínai és a német nyelv esetében is. Vegyük a néhány szóból álló kínai költeményeket. Oly mérhetetlenül sok készült már belőlük, hogy ezek számot tevő része egyben németül is érthető kell, hogy legyen, amennyiben 200 véletlenül egyező szó bármely két nyelvben előfordul. Várom a szerkesztőségbe az olyan ősi, kínai költeményeket, melyek németül is, és kínaiul is egyaránt kifogástalanul érthetők. A beküldőket igen magas jutalomban részesítjük. c. Képzeljük el, hogy épp most fedeznek fel egy Amazonasz menti törzset. Ha igaz a 200-as állítás, akkor a felfedezés után azonnal ki kell derülnie, hogy szókincsükben 200 szanszkrit, 200 német, 200 kínai, 200 magyar, 200 ógörög, 200 japán, 200 szlovák, 200 baszk stb. szó van. Továbbá ha úgy vesszük, hogy kb. 5. 000 nyelv van, s mivel a megállapítás szerint mindegyik nyelvvel kell hogy legyen 200 közös szavuk, akkor ezen amazonaszi szókincsben 200 x 5. 000 - 1. 000. 000 olyan szónak kell lennie, melyek 200-as csomagokban más nyelvekben is mind rendre megvannak - miközben, fájdalom, eme kis népcsoportnak csak 3000 szava van. S természetesen ez az 1. 000. 000 mindegyik nyelvre ugyan úgy érvé es, mint a most feltételezett Amazonasz mentire, amiből pedig összesítve az következik, hogy a világ összes nyelvének egy és ugyan az a szókincse. Ebből már gyaníthatjuk is, hogy az elmélet - bocsánat, de így kell mondanom: szamárság.
Itt jegyzem meg, hogy ha bármely két nyelv között lehetséges legalább 200 véletlenül egyező szó, akkor egyetlen nyelven belül is így kell lennie. Kérdem olvasót, el tetszik tudni képzelni ezt? Tudom, van jelölt, például nyúl (állat) és nyúl (vmiért). Ám ha tudjuk, hogy a nyúl nyurgasága miatt kapta nevét (mert igen hosszúnak találtatik, ha mellső és hátsó lába fogva kinyújtjuk, ekkor vesszük csak észre, mennyire nyúl), az ember pedig szintúgy nyújt-ózik, ha nyúl valami félé, és máris kiderül, hogy koránt sem véletlen az egyezés. A nyúj-t úgy adatik a nyúl-tból, ahogy a jány a lány-ból, mejj a mell-ből. A nyúl szlovák neve pedig `zajác'. A zaj sem véletlen egyezés, mert a nyúl hihetetlenül nagyokat képes dobbantani a hátsó lábaival. Tehát a zajkeltő - `zajác' (n-vel: zajonc). E szokásából van a tapsifüles elnevezés is, ahol tap - top, a nagyokat tappantó - toppantó füles állat ez. Vagy például sebesült, és sebes vonat. Véletlen egyezés? E látszatot az kelti, hogy hiányos a köznapi ABC-nk. ami vágott, az seb (sebesült), ám ami gyors, az csak írható le jól: säb. A seb és a säb tehát két különböző szó.
Tehát ha van véletlen egyezés, a 200 akkor is biztosan túlontúl magas szám, vagyis mindenképp lényegesen csökkentendő. De mennyivel?
A valószínűségszámítás remek eszközt ad a kezünkbe a véletlen szóegyezés lehetőségének megbecsülésére. Meglátjuk, az alábbi kis számolgatás elvégzése olyan lesz számunkra, mint amikor elvágják a táltos paripa bokáján a béklyót.
Számítsuk ki tehát az általános hosszúságú, négy hangból álló szavak véletlen egyezésének esélyét: a. Vegyünk alapul egy 25 betűből álló ABC-t.
A mai hivatalos magyar ABC 40 betűből áll (és még ehhez járul a számunkra semmire sem kellő w, x, q és y). Továbbá valójában legkevesebb 45 betűre lenne szükségünk. Következőleg- mivel csak 25 betűvel számolunk-, a magyar nyelvre lényegesen nagyobb számokat kapnánk. Vagyis eredményünk a lehetséges eredmények legkisebbike lesz. b.. Alkalmazzuk továbbá azt a megszorítást, hogy egyetlen hang sem ismétlődhet a szóban.
A valóságban bő az ismétlés, tehát e megszorítással ismét lényegesen kisebb számot kapunk, mint kapnánk az ismételések valóságnak megfelelő engedélyezésével, pl. tett, papa, csüccs. Ezzel szemben nem teszünk különbséget magán- és mássalhangzó között, s így nagyjából kiegyenlítődik a mezőny
Kérdésünk tehát: hány 4 hangból álló szó állítható elő 25 hangból?
A számítás pedig a következő:
A négy hangból álló szó első helyére a fenti megállapodás szerint 25 féle hang kerülhet. Második helyre azonban már csak eggyel kevesebb hangot tehetünk, azaz csak 24-et, hogy kizárjuk az ismétlést. Hasonló módon a harmadik helyre már csak 23, a negyedikre pedig 22 hang kerülhet. Eszerint a négy hangból álló lehetséges szavak száma:
25 x 24 x 23 x 22 - 303. 600
Tehát hogy egy négy hangból álló szó véletlenül előbukkanjon egy másik nyelvben is, annak esélye már eszerint is rendkívül kicsi: 1/303. 600. De ez még nem végeredmény hiszen mint megfogalmaztuk fentebb, a szóegyezés akkor és csakis akkor mondható ki, ha a két szó hangra is, és egyúttal jelentésre is azonos. De eddig még csak a hangi egyezés esélyét számítottuk ki, tehát ezt az eredményt még bővíteni kell jelentés egyezésének esélyével is.
Vajon mennyi jelentése lehet egy szónak Hogy mennyi, egy példával érzékeltetem:
Vajon mit jelenthet ez az általam most kitalált szó: sriv Bármit. Bármit az ég világon. Mindent, ami jelentés létezhet az emberi agyban. Nagyon alul számolunk (s mélyen lebecsüljük az emberi értelmet), ha azt mondjuk, hogy egy általunk kitalált szónak 10. 000 jelentést is adhatunk. De maradjunk számnál. Tehát a fent kapott szám, a 303. 600, még beszorzandó 10. 000-rel, hogy megkapjuk a végső eredményt, hiszen az előállított szavak mindegyikének külön-külön ennyi jelentése lehetséges.
A szorzás és eredménye:
303. 600 x 10. 000 - 3. 036. 000. 000
Vagyis két, egyaránt négy hangból álló szó véletlen egyezésének esélye egy a három milliárdhoz. Ennél csaknem nyolcszor több az esélyünk a lottó telitalálatra! Pedig csak négy hangból álló szavakat vizsgáltunk.
Öt hang esetén a véletlen egyezés esélye: 1: 63. 756. 000. 000.
Hét hang esetén: 1: 24. 227. 280. 000. 000!! Azaz egy a 24 trillióhoz.
Ezek olyan hatalmas számok, hogy törölhetjük szótárunkból a véletlen egyezés lehetőségét. Egy babonával kevesebb.
Tehát a pontos számítással nem hogy csökkentettük számottevően a "- 200 véletlenül egyező szó bármely két nyelvben található!" mondatban szereplő 200-as számot (miért nem 66, avagy 666, netán 999), hanem eredményünknek köszönhetően egyenest kijelenthetjük:
(3) A véletlen szóegyezés maga a csoda
Különösképp akkor, ha nem is egy magányos szóról van szó, hanem hatalmas bokrétáról, mégpedig úgy, hogy egyúttal a szó lényege is világos. Például a füge függ, bármelyik nyelven is mondják: angol `fig', francia `figue', dán `fige', német feige', latin `defigo' - felfüggeszt. Lásd még áttételes értelemben: függőleges (fügöly>fügölyeg>fügölyeges>fügöleges>, függ őleges), régi szótárban Latin `ficósus' fügőlyös, 'ficus -füge; fügöly. A csúf fika is füge, nem egyéb, mint ami függ ki az orrlikból, akár a függöny a karnison füg ty-vel ejtve: fity, fityeg, fityma, fityula (innen a hogy a hüvelykujj mutatóujj és középső ujj közüli kidugása egyaránt lehet fityisz is, és füge is: nyelvünk mindenre. emlékezik, ha minden részletre mi már nem is. ) A fik, fig, füg, függ szó pontosabban megérthető a régi képpel, eredetibb értelmével: fog: szorít, tart, ragad, pl. gyümölcs az ágat. Így lehet a széklet és a kérdés is egyarántfogós. Mint ahogy az ógörögben f>p hangváltással: `pogkakos' (pogkakosz; pog - fog kakosz - kaka), tehát fogkakosz' - székrekedés, de rettenetes jelentése is van (érthető), miközben a szánkban is ott fehérlik a fog, mert hogy szintén: szorít, tart mint a harapófogó, de a valamit elkapó kéz is fog, és a festék is fog, továbbá fogalom: megfogott. (Régen nem voltak szófajok, ne ezekben tessék gondolkodni. ) Fogad, nekifog, foglal, foglalkozik, fogas, fogás, kifog stb. A fogból lágyan ejtett g-vel a fagy is: "- Ma fog az idő", azaz fog - fagy van. fog, fig, fic (ejtsd: fik), pog, feig, füg, fiksz, fik, fagy, fegy, fity, füty egy szó ez - tizenkét féle kiejtéssel-helyesírással
Máris ajánlom, tessék látni: mert egykoron mindent a látványa alapján neveztek meg. Aki ráérez a "szólátás" ízre, csodálatos szellemi világba lát bele. Mivel hogy a magyar szó: kép. kép. kép.
Ám az ördög soha sem alhatik, azaz a lehető legelképesztőbb véletlenek (csodák) is bekövetkeznek néha.
Ezt is számításba véve a következő kijelentést tehetjük: Két teljes szókincs egyeztetése esetében "be-becsúszhat" egy-egy kakukktojás, annak ellenére, hogy például öt hangból álló szavak esetében ennek az esélye rendkívül csekély: 1 a 63. 756. 000. 000-hoz.
Ám, hogy egy második véletlenül egyező szóra is leljünk az anyagban, azt már lehetetlennek kell tekintenünk, ugyan is ennek az esélye a két esély szorzata, azaz 1: 63. 756. 000. 000 x 63. 756. 000. 000-hoz (öt hangú szavakat tekintve).
De talán még ez is megeshet két szókincs összevetése során! De hogy egy harmadik véletlenül egyező szó is előbukkanjon a vizsgált anyagból, arra végképp nem számíthatunk.
Mert erre az esély csak: 1: 63. 756. 000. 000 x 63. 756. 000. 000 x 63. 756. 000. 000-hoz. (A szorozás elvégezését a szorgos olvasóra bízom.
Így tehát azt mondhatjuk, hogy ha két szó hangra és jelentésre is megegyezik, akkor azonosak, megengedve azt, hogy sok egyeztetett szó közé nagy ritkán egy-egy "kakukktojás" is kerülhet. Ám látnunk kell, hogy ha ott is bujkál 2-3 kakukktojás az anyagban, semmiképp sem torzíthatják el a nagy összefüggések látványát.
Láttuk, minél hosszabb egy szó, hatványozottan egyre lehetetlenebb, hogy más nyelvben is előkerüljön. Ezért érdemelnének külön figyelmet a már szinte teljesen lehetetlen egyezések. Mutatok ilyen igazi ritkaságokat. Kőrösi Csoma Sándor említi, hogy egy tibeti szent könyv címe ez: AVALOKITESVARA (a való hites vára?). Szintén hálásak lehetünk Biró Lajosnak, hogy feltűnt neki a trák villámlás istenének neve ZIBELESZURDOSZ (zi bele szurdos?). De azt azért nem ajánlom az olvasónak, hogy nagy összegű fogadást kössön e szavak (mit szavak, mondatok) véletlen egyezésére, különösképp a második szóra ne, de az elsőként említett esetében is jobb egy kicsit óvatosan latolgatni a fogadásra felteendő összeget. Mert a fenti két példában a jelentés is mintha megegyezne, ami pedig súlyos érv, amikor ilyen hosszú szöveg hangra is egyezik. A magyarral megegyező angol `ember' szó jelentése azonban ott - parázs; zsarátnok, az egyezés elvethető, mert a jelentés nem egyezik. Talán érdekes még ide az ógörög embarosz - komoly, okos (embrithosz) - szilárdan, állhatatosan. Jusson csak eszünkbe, amit a kiváló, kitartó, nagy teljesítményt elérő személyre mondunk: "- Ez aztán. a ember!". Nem tudom: talán - talány. Mert ezek csak kérdések, melyek a véletlen határainak tapogatás közben bukkantak elő.
Ez lenne az elmélet.
Azonban a helyzet koránt sem ennyire egyszerű nagy idő távok esetében. Mert kicsit is régebbi időkbe kalandozván csak is írott szavakra támaszkodhatunk, s az egyezés megfoghatóságát sokszor számottevően rontja a kiejtés mindenkori sok színűsége, valamint a helyesírások és az ABC-k hang-betű viszonyának (a hiedelmekkel ellentétben koránt sem túl lassú) változékonysága, még akkor is, ha a szó mit sem változott.
Ám ez a nehézség is kezelhető, ha áttekintjük és megértjük ezeket a torzító hatásokat. " Varga Csaba
"Hunfalvi Pàl (ered: Paul Hunsdorfel) aki még élete végén is csak makogni tudott magyarul - foglalk.: szintén jogàsz!"
Na, ez speciel egy ordas hazugság. Aki ilyet írt, az Hunfalvyval kapcsolatban semminek nem nézett utána.
Az igazság az, hogy Hunfalvy Pál MAGYARUL írta a naplóját, magyarul intézte a parlamenti felszólalásait, mint a reformkorban, mind pedig a dualizmus idején. A Parlamenti Naplóban bárki olvashatja, hogy Hunfalvy hogyan beszélt magyarul. Itt van néhány idézet is Hunfalvy naplójából, ezt a cikket úgyis sokat idézték már ebben a topikban.
Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete. című könyvében bizonyítja, hogy a magyar nyelv a mediterrán nyelvek gyökere, tehát a magyarok minden kultúra megalkotói. Az ősi görög helynevek jelentését fejti meg a magyar szavak alkalmazásával. Ezt írja: "a felelmetesen görögnek hangzó SYP-HANT-OS sziget neve az ismert felbontási elv szerint, Szép Hon.
Götz esetleg tévedett, de Komoróczy hazudott. Badinyra pedig azért haragszanak ennyire, mert helyesen rátapintott a lényegre néhány dologban. Nem véletlen ez a gyűlölet ellene.
Asszem Kedves Retlax, lesz ebből még fonomorfológia! Cáfolandó, hogy a szavakba a hangok (a nyelv alapvető építőkövei (atomjai)) nem teljesen önkényesen és véletlenül kerülnek be. A szavak és a nyelv sem (pláne a magyar nem az!!!) ám egy nagy rakás izé (tég(gy)larakás)) ;-)
Ha nem néztél volna utàna, Komoroczy alanti könyvét (Mezopotàmia története...) 1967-ben adta ki, tehàt elég régi adatokkal volt kénytelen dolgozni, ô is. Talàn ezért nem vette figyelembe a régészek véleményét? Ki tudja, mindenesetre ha késôbb ràjött, hogy valamiben tévedett, illett volna ezt jeleznie. Ezzel szemben a Sumer és magyar? c. könyvében (1976) 10 esetben mellébeszél (hamisit, torzit), azzal a céllal, hogy mindenkinek elvegye a kedvét a sumer és magyar nyelv kapcsolatàval valo foglalkozàstol. 88-92-tôl fogva pedig màr teljesen csak a hebraisztikànak szenteli az életét.
Götz nem tudom mikor irta könyveit, de azok, melyek nekem vannak 1981/82/84-ben lettek kiadva. (tehàt több mint 10 évvel K. könyve utàn)
Komoroczynàl nem "elfogultsàgrol" van szo, hanem önkényes kijelenésekröl. Ilyenek, hogy: "kétségtelenül", meg, hogy valami addigi elmélet "téves", meg a "protoakkàd" kifejezés (ha elolvastad rendesen a hsz-aimat, akkor làthattad: bemuttam ezeket). S az ilyenekre hivta föl a figyelmet Götz (nem K.-nàl, hanem àltalàban a finnugrisztika képviselôinél). Götz sosem irta sehol, hogy valami, amit ô àllit, az kétségtelenül ugy van.(àltalàban a régészeket és nyelvészeket idézi; ô csak ezek alapjàn logikus következtetéseket von le). Ez az òriàsi különbség kettejük között.
Ami meg a dilettantizmust illeti, nagyon jol ràmutatott Bakkay Kornél (régész-ôstörténész) abban az iràsban, melyet a neten talàltam. (làssad 35181.hsz.)
Egy kis részt idézek belôle:
<<..Mint màr emlitettem, a finnugristàk egyik kedvenc szava az ellenfél elnémitàsàra: DILETTANS. Javaslom, hogy akkor vizsgàljuk mi is meg, hogy kik voltak ezen elmélet legföbb kiagyaloi! [màrmint a finnugorizmusé]
Gyartmathy Sàmuel - foglalkozàsàt tekintve: orvos! Sajnovits Jànos - foglalkozàsa: csillagàsz! Reguly Antal - foglalkozàsa: jogàsz! Hunfalvi Pàl (ered: Paul Hunsdorfel) aki még élete végén is csak makogni tudott magyarul - foglalk.: szintén jogàsz! Budenz Jozsef (ered: Josef Budenz) az egyetlen, aki tényleg szakmabeli volt, nem pedig önjelölt hobbinyelvész! Budenz viszont német ember, csak 23 éves kora utàn tanult meg magyarul, tehàt nyilvànvaloan soha nem tudott anyanyelvi szinthez még csak közelàllo modon sem magyarul. Budenz Hundsdörfer pàrfogoltjaként csinàlt karriert a "magyar" tudomànyos akadémiàn. Hogy akkor ki a delettàns?..<<
Nem "talàn ismerte" Bobula munkàssàgàt, hanem magyar nyelvû könyvét ô adta ki. (A sumér magyar rokonsàg kérdése 1960.)
BJF egyik könyvének boritojàn az van irva, hogy az Institutum Pontificum Biblicum-tol kapta az elsô irànyitàst s mint P. Deimel iskolàjànak követöje tanult. Ugyanezen intézettôl nyerte el képesitését is, amely "jovàhagyta tanterveit és kidolgozott tananyagàt a Bienos Aires-i Jezsuita Egyetemen felàllitando Sumerologiai tanszék létesitéséhez, mely tanszéknek a vezetésével az egyetem rektora 1966-ban megbizta.." (aki nem hiszi, jàrjon utàna...)
Igazàn sajnàlom, ha megsértettelek. De ugy tünt nekem, hogy azelôtt meg te sértetted meg Retlaxot: "Kiirtad magad az értelmes vitapartnerek soràbol. Napnàl vilàgosabb milyen botcsinàlta amatôrôkkel àllunk szemben <becses> személyetekben." (ebben a <becses>-ben, gondolom ràm is gondoltàl). Arrol sem tehetek, hogy valamikor Turtur és Afrikaans "mély nyomokat" hagyott benned. Az elsôvel még nem talàlkoztam, a màsodiknak meg màr én is megmondtam a magamét (elviselhetetlen a modora) és azota is kerülöm. Errôl ennyit...
Ami sokkal fàjdalmasabb, az az, hogy haragodban biztos el sem olvastàl egy iràst sem, amit ezutàn föltettem a témàval kapcsolatban. Pedig a forumozàs célja nem az kéne, hogy legyen, hogy egymàst sértegessük.
1. Altalànositani sajnos minden ember hajlamos. De aki helytelennek tartja ezt az küzd ellene - màr amennyire tud.
2. Örömmel tölt el, ha te nem szoktàl cimkézni.
3. Senki sem jàratja le magàt, akàrmilyen nyelvvel rokonitja a magyart. Maràcz irja abban az iràsàban, amely megtalàlhato a honlapon, melyet föltettem, hogy:
<<Honti elismerte [Honti Làszlo, a Groningeni Egyetem finnugor professzora], hogy a magyar és a kecsua között 2-10 szo egyezik. [kecsua?- az meg mi a csuda?] Ha ilyen kevés szàmu egyezés létezik, akkor magyaràzatot kell adni arra, hogy ez a kérdés egyàltalàn miért vetôdött fel. A japàn-magyar szoegyezéseket (200 szoegyezés) véletlennek minôsitette. Ha a véletlennek olyan nagy szerepe van, mint a japàn-magyar esetében, akkor miért nem vonatkoztathatja ezt a magyar-finn rokonsàgra is?>>
Kérlek higgadj le és akkor megvitathatjuk azoknak az iràsoknak a tartalmàt.
"lejáratni pedig pontosan eléggé lejáratja magát az, aki a magyart rokonítja a japánnal vagy a sumérral."
Nem ártana utánaolvasni kedves Zoroastro. A történelem is mindig fejlődik és mindig van új a nap alatt.
Az első magyar régésznő (Torma Zsófia, Szászvárosból) és Slieman Trója feltárója ismerte egymást ( 19. század végén) és levelezett, de találkoztak is. Lényeg: elmerengtek azon, hogy az erdélyi, marosmenti őscserepek rajzai, formája miért hasonlít annyira a trójai leletekhez? Zsófia mulhatatlan érdeme ennek felefedezése. A Tormáról készült kis könyvet azután már ki is adták nemrégen...nagyon érdekes..Sumér leletek Erdélyben a címe..(Argentinában készült).
"...lejáratni pedig pontosan eléggé lejáratja magát az, aki a magyart rokonítja a japánnal vagy a sumérral."
A japán altáji nyelv, amellyel sokkalta több szóegyezésünk van, mint a finnugorral. Igaz, e nyelveken belül éppen a japánnal a legkevesebb az egyezés, de több van, mint pl. a finnel. (ez kb. 200)
A rivall..."a RÍ igéből származik..." (És a RÍ az miből?) :-))
Az ember mindig elcsodálkozik: csak ennyi esze van az illetőnek? És aki örömében rikkant? Nameg a rikoltozó rigó? Miért KELL (kell...kell...kell...?) feltétlenül "származni"? ----------------- Egy-egy hang, amiből szavak keletkeztek, többféle indulatú lehet. Itt például, mondjuk úgy: torok R-hangról van szó. Innen jön a hangja annak is aki rí, annak is aki rikkant, vagy akit fel-riasztanak (> riad > riadó). Természetesen némi jelentésmódosulások itt is vannak, mert egy riasztó jelenség, ha tudomásunkra jut, nem fogunk rikkantgatni. Aztán 'riogat' is van, aki persze nem ríkat, de az sem rí, aki riongva rajong.
Azért ez így nem egészen korrekt: a piros sarokban Komoróczy, a kék sarokban Götz, tehát ugyanaz a súlycsoport, csak az egyik ezt mondja, a másik meg mást. Götzcel ellentétben K. nem lejárt szavatosságú német szószedetekből ismeri a sumirt, hanem az ókori közel-kelet nyelveinek, írásainak, kultúrájának elismert kutatója. Ha Komoróczyban elfogultságokra bukkansz (amitől egy tudós sem lehet mentes, még a természettudósok sem), akkor ez fokozottan igaz Götzre, akinek volt pár vesszőparipája. Hatalmas vállalkozása tiszteletre méltó, de nem volt felkészült rá. És nem is az a fő baj, hogy autodidakta volt (nem nyelvész, nem régész, nem történész stb.), hanem azt nem mérte fel, hogy egy ilyen interdiszciplináris, enciklopedikusan átfogó munka nem egy emberre szabott. A laikusnak (ha egyáltalán meg tud küzdeni vele) bizonyára lenyügöző, amivel heroikusan előállt, de az egyes szakterületek valamennyire is felkészült művelői nemcsak támaszkodni, ráépülni nem tudnak, de vitatni sem a tévedéseit, mert logikusan azzal a kutatóval polemizálnak inkább, akitől a téves vagy kétséges állítást Götz átvette. Mert rengeteget olvasott, az tény.
Még csak olyan célzást sem tettem, amiből arra következtethetnél, h szerintem az egész 2 vh közti korszak nyilas volt. Nagyon nem szeretek ilyenekkel dobálózni: a nyilas uralomnak napra pontos időhatárai voltak 44/45-ben. A jobboldali vezetés mélyen lenézte a nyilasokat, korlátozta is működésüket, amíg egyáltalán tehette - miközben folyamatosan jobbra tolódva mind közelebb került hozzájuk (meg a németekhez) ideológiailag. Ez viszont már egy több éves-évtizedes folyamat volt, és 41/42-ben végleg elszabadult a hajóágyú.
Az antiszemitizmusa valóban nem teszi rokonszenvessé, de távolról sem csak ez a baj vele. Teleki földrajtudósi, közigazgatási hozzáértése akkor sem vonható kétségbe, ha tőle származik a hazai antiszemitizmus több alapvetése is. Badinyival fordítva áll a dolog: "tudományos" munkássága nem enyhíti, hanem súlyosbítja a megítélését.
Ím a költői prófécia Kedves Tafkó Birgut, ki a nyelve által értette a súgott sugallt sugárzó vallósságot..... (és nem azt mi ami tört tény ellenelemek útvesztőibe veszik és veszett!!)
"Góg és Magóg fia vagyok én, Hiába döngetek kaput, falat S mégis megkérdem tőletek: Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?
Verecke híres útján jöttem én, Fülembe még ősmagyar dal rivall, Szabad-e Dévénynél betörnöm Új időknek új dalaival?
Fülembe forró ólmot öntsetek, Legyek az új, az énekes Vazul, Ne halljam az élet új dalait, Tiporjatok reám durván, gazul.
De addig sírva, kínban, mit se várva Mégiscsak száll új szárnyakon a dal S ha elátkozza százszor Pusztaszer, Mégis győztes, mégis új és magyar."
Az itteni beszélgetést hallván halvány analógiák derengnek...... (Tetszik a beszélgetés, bár még mindég túl sok a személyre való hivatkozás...)
Rivalda fényben rivallna a mai nyelvtudomám... (A TESZE-TOSZA TESZ egyetlen oldalán)
Retlax tutti örülni fog az igazságának. De..... (kicsit túl tört tény tenyészkedi magját :-((
(Előzetes ui-ui a kiemeléshez. Nyilván a latinon át függ össze, hosz, rí, riad, rian, rianás, riadó, rím, ritmus, rítus, riposzt, rinyál............)
Aztán vitassátok én meg csak dahatolok...... (a sok adatt adat adta data közt biz el nem tévedek, csak távadok ;-)
(Utóirat utóirata: post script, postált posztolt apokrif irat... (A jövő meg sir(h)at) Hallomásból ám, de hallomám, hogy a Vatikán rejtett irattárában van ám szó valami dunamenti galamblelkű, de gavallér, (újabban gallkakaskodni akaró) galatákról. De ezt azért nem hozzák nyílvánosságra, mert az nagy zavart okozna a mai világban. Mára már biz, hogy itt ne legyenek ilyen végtelen viták és végre megismerhessük a lényeget, akár még..... (tisztelem a tiloskodások tilt-okolásait(???)) Mert biz mindenkit valami motivál. Ez nem más mint a (jó kis hatalmi) staus quo fenntartása. De az a státusz és statue vajon Quo, Qui (a guess you gesztikuláció, és már artikulációs question jó), de valljon kié?? ;-)
Mancsi és Pet lice! Eddig csak véleményeket láthattunk. Lehetne valami konkrétumot is? Mondjuk hol, miben nem igaz egy-egy állítása Badinynak és miért? Melyik sumir szó, jel, stb. nem igaz, hamis, szándékos félrevezetés, egyéb... Amiből kiviláglana az a bizonyos hozzánemértés, kóklerság, stb.
Nincs más magyarázat a nyelvtani hasonlóságokra. Mindenesetre indoeurópai népek és indoeurópai kultúra nem volt, hanem lett. Amennyiben annak lehet nevezni.
"Így hívták egykor a mostani galatákat gomároknak és a mostani scythákat magoroknak ősapjuk Magog után..." - mondja Flavius.
Én bizony csak ezt tanáltam:
For Gomer founded those whom the Greeks now call Galatians, [Galls,] but were then called Gomerites. Magog founded those that from him were named Magogites, but who are by the Greeks called Scythians. Now as to Javan and Madai, the sons of Japhet; from Madai came the Madeans, who are called Medes, by the Greeks; but from Javan, Ionia, and all the Grecians, are derived...
Vannak emberek, akik oregkorukra teljesen meghulyulnek.
Egy ilyen volt a Strugnel nevezetu emberke, aki evtizedekig foglalkozott a Qumrani tekercsek forditasaval, rendezesevel, aztan egy napon kijelentette, hogy a judaizmus az egy "rettenetes, gyuloletes vallas".
Amikor megtudtam, hogy Komoczy szakallt novesztett es attert (ebben nem vagyok biztos) a zsido vallasra, rogvest ez a Strugnel jutott az eszembe.
Belebolondultak a munkajukba. :-)
Egyebkent, en hasznalom Komoroczy egyik konyvet es jonak talalom, de feltunt, hogy olyan dolgok mellett megy el, szora sem erdemesitve, amit be tudok illeszteni a sumer-magyar kerdes igazolasara.
Persze, ha valaki mereven elutasit meg egy lehetoseget is, avval nem is erdemes foglalkozni.
Munkajabol kiemeltem reszleteket es hivatkoztam ra', megjegyezve, hogy ellentetben vele, ez es ez bizony megvan a magyarban.
Közben talàltam a neten egy oldalt, amely témàba vàg (lehetett-e a finnugorizmusnak politikai hàttere?). Nem tudom màr ki, itt a fòrumon kétségbevonta, vagy bagatellizàlta ezt a kérdést.
Hogy jön ide most Komoroczy vallàsa? En errôl nem beszéltem, csak elôadtam, hogy mivel töltötte idejét az elmult 15-20 évben. Es hogy milyen témàban tartjàk szàmon a nemzetközi hirközlôk. Sehol egy sumerologiai tanulmànya angolul vagy màs nyelven, csak a hebraisztikàrol. Nekem ugy tûnt mindezekbôl, hogy valami okbol ragaszkodik ehhez. Vallàs nélkül, màs vallàsuan, vagy ateistàn is ragaszkodhat valaki egy bizonyos kulturàhoz, ezért hasznàltam a "hovatartozàsa" szòt, ami felkeltette haragodat. Sajnàlom. De nem tudom, hol itt a probléma?
Szoval ebben a könyvben Komoroczy ugyanazokat leirja Mezopotàmia történetéröl, mint minden màs szerzô, azzal a különbséggel, hogy megtüzdeli ezeket az alàbbi kijelentésekkel mint:
"..az Ubaid-kori lakossàg kétségtelenül nem volt sumer..." - amiben a tudomànytalan a "kétségtelenül" szòcska, mert ebben a kérdésben még a nemzetközi szakértô-tàbor sem döntött, tehàt ö nem jelenthetné ezt igy ki. Vagy:
"..A sumerek feltételezett hegyvidéki eredete téves.." Ezt megint csak ô engedi meg magànak igy kijelenteni, ugyanis ebben két tàbor létezik a tudosok között és a többség azt tartja valoszinübbnek (fôleg régészek), hogy igenis a hegyvidékrôl érkeztek a sumerek Mezopotàmiàba. Götz:"..a szumérok àllitolagos késôi bevàndorlàsa maga is pusztàn hipotézis.." (K. szerint a Perzsa öböl felôl érkeztek volna ezek a "presumerek" - honnan? Talàn a Mu-ròl?) Mindezekrôl làssad Götz: A sumér kérdés c. könyvét, amelyben 10 kutatò véleményét közli szò szerint. Màsik:
"..Antropologiailag a sumerek ugyanugy keverék tipust képviselnek, mint a protoakkàdok.." Ebben furcsànak talàlom,, hogy antropologiàrol beszél, ami azt jelenti, hogy talàltak volna emberi maradvànyokat ezekbôl az idôkböl? Talàn te tudsz errôl, mert én nem. A màsik sokkal fontosabb probléma: a "protoakkàd" kifejezés. Ugyanis ez sem képviseli a nemzetközi kutatàs àltalànos véleményét. Semmi bizonyiték nincs rà, hogy a sumerek elôtt valami màs nép élt volna Mezopotàmiàban. Azt hiszem, hogy Komoroczy a Halévy, S.N. Kràmer vonalat követi, melyröl Götz azt irja (miutàn bemutatta nemzetközi kutatòk véleményét): << Vagyis ez a leginkàbb talàn "ujhalévizmus"-nak nevezhetô iskola - hangtörvényes "bizonyito" eljàràsàval és a régészeti tényeket ignoràlo érvelési modszereivel együtt - semmiben sem különbözik az indogermanisztika màr jol ismert "ahisztorikus" irànyzatàtòl, amely....ugyanilyen modszerekkel indogermanizàl bizonyitottan nem-indogermàn nyelveket, sôt még gyakorlatilag ismeretlen idiomàkat is, az ujabb régészeti, nyelvemlékbeli felfedezéseket figyelembe sem véve.>>
Ha igazàn szereted a régészetet, ajànlom elolvasàsra Götz fönti könyvét, igazàn tartalmas és tanulsàgos.
Aztàn persze a <cseresznye a tortàn<, amikor kategorikusan kijelenti: "..Nyelvük önmagàban àll, rokonok nélkül, az eddigi rokonositàsi kisérletek a kértékony dilettantizmus hatàràn...mozognak.(igy a magyar nyelvvel valo egybevetés is).." Ez egyenesen nem igaz.
Ezek utàn sajnos azt kell megàllapitanom,, hogy Komoroczy nem mentes a torzitàsoktòl, elhallgatàsoktòl...satöbbiktôl.
"az, hogy Badiny antiszemita volt-e vagy sem, "tudományos munkássága" szempontjából totálisan irreleváns"
Nem igazán, mert a szarházi egész munkássága az antiszemitizmus "nyelvtudományi" és "vallástörténeti" köntösbe való öltöztetéséből áll. A levegő huszára nem adta fel, folytatta a háborút a zsidók ellen. Más eszközökkel.
Abban persze igazad van, hogy a tudományosnak szánt állításai ellen nem érvényes tudományos érv, hogy vicsorgó antiszemita volt. De magyarázat rájuk. Elvégre állíthatta volna azt is, hogy a willensdorfi Vénusz volt magyar vagy Kleopátra. De nem azt állította.
- orientalista, irò, történész - iskolàit az ELTE-n és a pràgai Kàroly Egyetemen végezte - a nyelvtudomàny kandidàtusa - az ELTE asszirologiai és Hebraisztikai Tanszék létrehozoja és vezetôje.
/régészeti tapasztalatai nincsenek megemlitve, te talàn tudod, hogy hol, mikor àsatott a Közel- Keleten, mivel azt àllitottad, hogy régész is/
- kapott 8 db dijat - irt 15 db könyvet / melynek több, mint a fele az akkàdokkal, héber kulturàval foglalkozik, ami érthetô, mivel a Hebraisztikai Tanszék vezetôje; ezen belül van egy "Holocaust" c. müve, amely viszont nem tudom mit keres az orientalizmus berkeiben, inkàbb egy érzelmi-politikai alapu megnyilatkozàs eredménye/.
Föltünt, hogy a 90-es évek eleje òta teljesen a zsidò-kulturàra àldozta az idejét (az utolso 6 könyve mind ilyen témàju), amivel nincs is semmi baj: jò dolog, ha az ember kinyilatkoztatja hovatartozàsàt, viszont ugyanakkor lehet-e még beszàmithatònak tartani a sumerologàval kapcsolatos véleményét? Nem tulhaladott-e ez?
A google angol nyelvû részében: - sokat nem tudok angolul, de annyit én is megértettem, hogy csak a zsidokkal kapcsolatos megnyilvànulàsait tartjàk szàmon. Jewish Hungary; 2 angolul megjelent könyve: Bezàrkozàs a nemzeti hagyomànyba. Az értelmiség felelôsége az okori Keleten, valamint: A zsido Budapest. A francia nyelvû google-ban hirt adtak egy tavaji megjelenéséröl Pàrizsban, a Magyar Intézetben, ahol Perczel Eva bemutatta uj könyvének bemutatàsakor (Védtelen örökség), melynek K. az elôszavàt irta, mondott néhàny szòt. /A szerzönô elôadta annak fontossàgàt, hogy a bp-i zsidò negyed teljes egységében és egészében megmaradjon/ Egy màsik ujsàgcikkben pedig ugy emlitik, hogy "historien, specialiste en étude juives, théologien". Mindezeket arra hoztam föl, hogy àllitàsod szerint nemzetközileg elismert tudòs. Az lehet, de nem a sumerologia területén, mert erre egy utalàst sem talàltam sehol idàig. De még folytatom a keresést...(talàn segitehetnél: hol, mikor, milyen orientalista kongresszuson jelent meg, milyen külföldi tudomànyos folyoiratokba irt?)
Ezek utàn térjünk ki arra a problémàra, hogy egyszer egy könyvben valaki azt irta ròla, hogy "torzit" a sumer-magyar kérdéssel kapcsolatban (10 ilyen esetre muatott rà a könyv iroja Komoroczy: Sumer és magyar? c. könyvében), ami nàlam bizonyos fenntartàst okozott tudomànyossàgàt illetôen. Na most beleolvastam a: Mezopotàmia története az ôskortol a perzsa hoditàsig c. könyvébe. folyt.köv.
Nagyon jól tudom mi a bajod Badinyivel. Az, hogy nyíltan vallotta zsidóellenes nézeteit, amit írásaiban sokszor éreztetett. Abban igazad lehet, hogy Badinyi összes tudását, Bobula Idától tanulta, vette át.
Figyelj, többen a szememre vetették, hogy minek jövök ilyen régi szerzôkkel. (a történelmi hûség miatt - bemutattam a kutatàs folyamatait a kezdetektôl a szerzôk szemszögébôl)
De rendben, felejtsük el ezeket a régieket, mit szolsz Maràcz tanulmànyàhoz, aki a hàboru utàn született, tehàt nem lehet ràfogni semmilyen "negyvenes évek szellemiségét"?
Nem tudom, hogy Szentgyörgyi Albertet miért tàvolitottàk el 1941-ben az egyetem élérôl, én csak azt mondtam, hogy akkor még nem a nyilasok voltak uralmon. Vagy szerinted az egész két hàboru közötti idöszak màr "nyilas" volt? (azért ez egy kicsit tulzàs, nagyon kommunista ize van).
"te sajàt bevallàsod szerint érzelmi alapon itélsz.."
Jò példa ez is a fugrisztika mòdszereire (làssad Maràcztòl lejjebb a listàt): - olyan szavakat adni az ellenoldal szàjàba, amelyeket nem mondott.
Erzelmekrôl (itélkezésemben) csak egy helyen beszéltem: Badiny Jossal kapcsolatban. S ebben semmi tudomànyos vitàrol nem volt szò köztünk, egyszerûen védelmére keltem (mint tettem volna ezt màs elhunyt, tiszteletet érdemlô tudossal szemben is). A többi érvelésemben nem érzelmekrôl volt szò, hanem logikus gondolkozàsròl. Sem Götzhöz, sem Bobulàhoz, sem Maràczhoz nem köt semmilyen érzelem, sosem làttam és ismertem ôket.
Egyébként màr tanulmànyozom a netet Komoròczyval kapcsolatban, nemsokàra beszàmolok neked errôl.
DA nem akarta azt állítani és nem is állította, hogy '42-ben nyilas uralom volt. A negyvenes évek nyilas szellemiségét az emigrációba átmentő csoportokról beszélt.
Azt viszont túl optimistán ítéled meg, hogy "néhány év alatt" lehetetlen volt lecserélni a tudósgárdát. Szentgyörgyi Albertet történetesen 41-ben távolították el a szegedi egyetem éléről - azt ugye nem hiszed, hogy tehetségtelensége és alkalmatlansága okán. Bartók is akkoriban emigrált.
Mielőtt teljesen elragadtatnád magad: nem én vagyok gonosz, hülye stb. és nem is te, hanem az Index szoftvere hülyült meg (már megint). Mint az idézetekből is láthatod, nem a 018-as hsz-edre válaszoltam, hanem a 88-as végűre (Gosztonyi, és nem Bobula).
"Logikus gondolkozàshoz nem szükséges az egyetemi végzettség."
Egyetemi végzettség itt a logikus gondolkodástól való eltérítés miatt szükséges... Bekerül a kis munkácsi (a falu üdvöskéje) a képzőművészetire, s fél év múlva (Karácsonyra) egy kis beképzelt pikasszót csinálnak belőle.
Kedves Abani! Azt karmolta a macska, hogy ô ide csak szòrakàzni jàr, jòkat röhögni. Viszont vannak akik komolyan veszik ezt az egészet és màshol, màshogy szòrakoznak. Minimum elvàrnàk, hogy ne rajtuk szòrakozzanak. De ugy làtszik egyeseknél ismeretlen a "kölcsönös tiszteletbentartàs" fogalma.
felesleges vele vitatkozni, mert ideröppen böffent két három szót, elmondja a véleményét mint egy világhíres tudós kinek a véleménye nem megkérdőjelezhető, természetesen minden alátámasztható érv nélkül, majd D betük sokaságával távozik. Biztosan dadogók népes táborát képviseli. Csak a lenézés és mások gúnyolása, röhejessé tétele sugárzik írásaiból. Emberség és segítőkészségnek a legkisebb nyoma nélkül. Én, a fent említett indokok miatt a továbbiakban nem válaszolok hozzászólásaira. A Finnugorizmus éppolyan kitaláció mint az Indogermanizmus:))
Logikus gondolkozàshoz nem szükséges az egyetemi végzettség. De ha nem vetted volna észre, nem is gyakran beszélek a sajàt véleményemrôl (egyszerü mûkedvelô létemre), inkàbb a szakemberektôl idézek. Ebben az esetben nem velem kell vitatkozni, hanem a szakemberekkel. Egyébként ôk is vitatkoznak ezeken még ma is, 150 év òta, s semmi nincs végérvényesen eldöntve, mert nem is lehet. Minél messzebbre megyünk vissza az idôben annàl nehezebb valamit kétségek nélkül bizonyitani. Ezt kellene mindenkinek fejben tartani.
"sabartoi asphaloi" magyarok ősi "magyar" neve. Ír értelmezés szerint. ír SAIBHIR - gazdag ember + os - fő (legfelső), él (legelső-) + FLATHA - lovas, "lófő" ( így tehát, a "sabartoi asphaloi" értelme "gazdag éllovas" (nemes lófő).
A kazárok magukat "szabirnak" nevezték, a "kazár" elnevezés a perzsáktól származik, az oszét nyelvben "gäzdig" ma is "gazdagot" jelent! A magyarok: "Vagyonosak és szembetűnően gazdagok..." - írja Marvazi 1120 körül (KRISTÓ Gy. A honfoglalás korának írott forrási, 1996, 45. old.).
Ezt csak azért írtam le, mert ezt az értelmezést még nem hallottam.
Sumerian words......Karachaevo - Balkarian words Abame elder........Appa grandfather, grandmother Alty six....................Alty six Az little, few.........Az little, few Aur weight.............Auur weight Baba ancestor..Baba ancestor Buz to break...........Buz to break Char circle........Charkh wheel Chibin fly (n).......Chibin fly (n) Cholpan star..........Cholpan star (Venus) Daim continously.....Dayim continously Ed come out..........Eт pass (v) Egech sister.......Egech sister El death...............El to die Er warrior.............Er man Eshik door ........Eshik door Ez self...................Ez self Gaba breast......Gabara breastwarmer, bra Gag to thrust..........K'ak to thrust Guruvash servant....Karauash servant, slave girl Jau enemy .............Jau enemy Jer place, ground...Jer place, ground Ikki two..................Eki two Irik valuh (?)..........Irik valuh (?) Kadau lock (n)....K'adau lock (n) Kal to remain ........K'al to remain Kan blood ..............Kan blood Koru to guard ........K'oruu to guard Kush bird..............K'ush bird Kur to create .........Kur to build Küre to row .....Küre to row Kyz girl ..................K'yz girl Me I, me ........Men I, me Mu he ................Bu he Ne what ........Ne what Or to press ........Or harvest (v.and n.) Ru to hammer ......Ur to hammer San number ........San number ................Sana to count Sen you ................Sen you Sig kick ................Sok to beat Süz to filter ........Süz to filter Ush three .......Uch three Ud fire ...............Ot fire Uzuk long ........Uzun long Tu to give birth.....Tuu to give birth Tud to be born ......Tuudu to be born Tush ( to sit down,...Tüsh to descend to go down ) Uat to break ........Uat to break Üz to tear .......Üz to tear Ul clan ...............Ul son, descendant Yaryk light (adj) .....Yaryk light (adj) Yarym half .......Yarym half Yaz to write .......Yaz to write Yol road .......Yol road Yün wool .......Yün wool Yyr song .......Yyr song
Semmi baj! Írd meg nekik, hogy milyen agyalágyultak hozzád képest. Kezdd mindjárt Olzhas Suleimenov Omarovich-csal. (Talán még törökül sem tud. Ugye...)
info@kitap.net.ru ------------------------------ De van itt igazi török is, Polat Kaya:
Polat_Kaya-subscribe@yahoogroups.com --------------------------- Csak keményen!
Idézet: "Nem tudom", ........."a törökök és a ma élő türkök mit szólnak ehhez a nagy sumér-ural-altáji rokonsághoz. Valószínűleg nagy ívben tesznek rá." --------------------- Aki valamit "nem tud", az tudatlan. És ennek ellenére pikírt megjegyzéseket tesz.... Persze semmi sem számít, szkíta eredetű perzsa naptiszteletről is adtam forrást, semmibe vetted. Mi vagy te? Gollam? "Komisz emberek, nem hiszik az én Drágaszágomat, a FUraszágot. Nyilaszok! Gyűlöljük őket!" --------------------- Megadtam egy török oldal címét. Ellent merészel mondani neked. Hallatlan!
Ez van rajta:
Origin of Türks - Sumerian Language - by M. Zakiev Sumer-Türkic Accordances And Graphic Logograms - By A. Amanjolov Tengri, Khuday, Deos and God - by G. H. Fraser English-Sumer-Turkish Dictionary - by Polat Kaya Sumerian and Karachai-Balkarian Türkic Sumerian-Türkic Phonetics And Morphology - by О.Suleimenov Sumerian Swadesh Words list - by О.Suleimenov Akkadian called Sumerian Black Turanians of Messopotamia - by C.Winters Ph.D
..."már többször írtam eme topikban, hogy nekem alapvetően tökmindegy, hogy édes anyanyelvünk finnugor vagy sumer származék-e, én csak szórakozni járok ide, meg kacarászni azon, ahogy a sumer/etruszk/szíriai/stb eredet mellett kardoskódók görcsösen izzadnak a habsburgiánus ármány elleni küzdelem közben... DDDDDDDDDDD..."
Oh, dehogy mindegy!
Aligha járnál ide szórakozni a magad kissé passzív-agresszív módján.
"Hoppá! beugrok egy kis szórakozásra, és lealázok mindenkit, aki nem ért velem egyet...." valahogy így.
A történettudomány is izzadhat... Tudniillik a szkítákat indoeurópainak állítják. Namost: a források egyértelműen a hunok elődeinek veszik őket, például a heftalitákat hol szkítának-szakának, hol meg hunnak említve. A szkíta és a hun általában gyűjtőnév, mert ebbe sorolnak több népet: avarokat, kazárokat, ugrokat, szabarokat, stb. Emezeket viszont több helyütt török nyelvűnek állítván. (Nem tudja a bal fejük, mint gondol a jobb...) Mivel ez egy többek által elfogadott elmélet, (mert ezek nyelvének mineműségéről nincs adat...a magyar az ugye smafu...), most be kellene valahogyan sakkozni a szkítákat a török nyelvű népek közé. Lehet vakarózni!
"...a sumer/etruszk/szíriai/stb eredet mellett kardoskódók görcsösen izzadnak..."
hahaha... Itt aki izzad, azok a finnugristák. Tudniillik a felsoroltak (a szíriai alatt nem tudom mit értesz), (és még számos egyéb, amivel itt is találkozhattunk), rokonságát habkönnyű bizonyítani. Csak elő kell venni a forrásokat. Nem elhallgatni!
" A tudományban úgy van, hogy publikálunk valamit, megfelelő fórumon,..."
A finnugor elmélet az ú.n. "szabályos hangzóváltozások"-ra építi bizonyítási érvrendszerét. "Ha azonban nem engedjük magunkat az időbeli folyamatként szemlélt "szabályos" hangeltolódások dogmájától elvakítani, úgy itt is - mint minden szócsalád esetében - azonnal felismerhetjük a hangváltozások valóságos szerepét és értelmét a nyelvekben: egy-egy ősi, gyűjtőfogalmat jelölő, még nem differenciálódott, általános jelentésű elsődleges szótőből a kezdőhangok mássalhangzóinak rokon artikulációjú variánsai segítségével szemantikailag közeli rokonságban álló, árnyalati jelentéskülönbségeket kifejező új szavak, egész szóbokrok keletkeztek. Ezzel az egykori nyelvfejlesztők egyúttal azt is elérték, hogy a jelentéstanilag összetartozó szavak fonetikailag is szoros párhuzamban maradtak, s így mintegy utaltak a közös ősi gyökből való eredetükre." Írja Götz joggal! Ezért kell ezerrel ledózerolni a térképről a szóbokrok egyes szavait például a magyarban olyan formában, hogy "átvételeknek" minősítik azokat.
Így aztán egy megfelelő beltenyészet számára "publikálnak", aminek tagjai persze sűrűn bólogatnak az illetőnek... Röhej...
- Húst vegyenek!...Láti!...milyen szép!? - De hát BÜDÖS!... - Nono!...Van Önnek élelmiszer-vizsgáló képesítése?...Nincs?...- Akkor honnan veszi a bátorságot ilyen felelőtlen kijelentésekre? Majd intézkedünk, s jól bepereljük hitelrontásért! (Nem ösmerős ez valahonnan?)
Hogy ne lehessen annyira elfogultnak tüntetni föl, kezdetnek belenéztem a magyar wikibe és megtalàltam az életrajzàt. Hàt tényleg sokatmondo! Legalàbbis nekem. (és Neked?) Mennyi dij! Egy rakàs könyv (ezért fizetik, biztos jol megél belôle...)
Hogy ne lehessen (annyira) elfogultnak tartani (én azért veszek egy kis erôfeszitést, nemugy, mint egyesek) belenéztem a magyar wikibe kezdetnek. Ott van az életrajza, hàt tényleg sokatmondò, legalàbbis nekem. (és Neked?) Sok dij, egy rakàs könyv stb. (Ezért fizetik, s biztos jòl megél belôle...)
"Komoroczyt tovàbbra is jegyzik a nemzetközi tudomànyban.."
Bobula és Götz is màr elhunytak, Komoròczy meg él. De fölkeltetted a kivàncsisàgomat, majd utànanézek, hogy Fr. o. nyelvészeti tudomànyos köreiben hallottak-e màr Komoroczyròl.
Kôszönöm a tudomànyos és etikai fölvilàgositàst, mert eddig mindezeket nem tudtam.. . Ha tudomànyos szövegrôl van szò, amely az illetô laikusnak "kinai", akkor most vagy fogja magàt és beiratkozik az egyetemre (ha teheti) és megtanulja a "kinai"-t, vagy megbizik a tudòsokban, hogy igazat irnak. Jòl néznénk ki, ha mindenkinek vissza kellene menni az eredeti forràsokhoz (ha léteznek ilyenek, mert az elôtt is volt màr valami, az is vette valahonnan az adatait, semmi sem születik a semmibôl), mert soha nem bizna meg egy tudòsban sem.:-(
hàhàhà! Képzeld, tegnap a beiràskor észrevettem, hogy Hunfalvy nevét többször kiskezdôbetûvel irtam. Vajon a billentyûzetem szorakozott velem, vagy valami belsô, lélektani következmény lehetett? Ki tudja, mindenesetre eszembe jutott, hogy hàtha valakik még ezt is a szememre vetik majd.:-)
Ahhoz, hogy értsd mirôl volt itt szò, el kellett volna olvasni az elôzményeket..Disznoföldelôvel tàrsalogtunk, aki kétségbe vonta ennek a könyvnek a létezését. Azért volt szàndékomban idézni belôle, de nem volt idôm az egészet beirni, s mostanra a kedvem is elment ettôl. Ha olyan olvtàrsakkal àllok szemben, akik kétségbevonjàk mind az én jòhiszemüségemet (hogy semmi màs célom ezzel a forumozàssal, mint az informàcio-eszmecsere), mind a föltett könyvek iròinak hitelességét (sokszor még a könyvek és persze bizonyitékok létezését is), valami összeesküvési (a szerintük tudomànyos finnugrisztika ellen) rémàlomban vergôdve, szinte màr a vallàsi fanatizmus szélsôségeibe sodròdva, nem tudnak màst enni (tények és càfolatok helyett), mint gunyolòdni, sértegetni, hadakozni maguk körül, mint az eszelôsök - nekem is elmegy a kedvem ezt a dilihàzat làtogatni. (de talàn pont ez a célotok? ez a fegyveretek? ha màr màs nincs...)
Ebben megint nem értetted meg a lényeget. De hàt normàlis. Mivel annyira el vagy vakitva a "hited" àltal, hogy nem làthatod a fàtòl az erdôt: betükön, szavakon lovagolsz, keresed a kàkàn a csomòt, hasogatod a szörszàlat...
Nagyon jò, ha ennek a szövegnek az eredetije görögül maradt rànk, ezért is tudta alkalmazni Sir John Bowring 1830-ban abban a hires mondàsàban, hogy:
<< A magyar nyelv eredete nagyon messzire megy vissza. Rendkivül különleges modon fejlôdött és strukturàja visszanyulik arra az idôre, amikor még a jelenleg Europàban beszélt nyelvek nem léteztek. Egy olyan nyelv, mely szilàrdan és hatàrozottan fejlesztette magàt, matematikai logikàval, harmonikus összeilleszkedéssel, ruganyos és erôs hangzatokkal.... ....A magyar nyelv eredete ennél csodàlatosabb fenomén. Aki megoldja, isteni titkot fog analizàlni és a titok elsô tézise: kezdetben vala az ige, és az ige az Istennél vala és az Ige maga vala az Isten.>>>
Bowring maga is beszélt magyarul és jòl ismerte (sôt tàmogaòja volt) Kôrösi Csoma Sàndornak, tehàt volt mire alapoznia ezt a véleményét.
"Persze föltehetjük a kérdést, hogy aki megjelentette ezeket, az szavahihetô-e? Ez a nagy kérdés. Ha jòl ismerjük az illetôt és megbizunk benne, akkor elfogadjuk igaznak, hiszünk neki."
Ez is nagy előnye a tudománynak a szélhámos mesketékkel szemben. A tudományban nem úgy van, hogy hiszek neki, mert jó a bora, mert isteni a pacalpörköltje és nem csalja a feleségét. A tudományban úgy van, hogy publikálunk valamit, megfelelő fórumon, és ha senki le se szarja, akkor szomorúak vagyunk. Ha mindenki leszarja, és azt mondja, hogy hülyeség, akkor is szomorúak vagyunk. Ezt hívjuk peer review-nak. A meseirő szélhámosok a publikációig sem jutnak el, és nem a hozzáértők, hanem a bevallottan nem hozzáértők tetszését keresik. Akik aztán aszerint döntenek, hogy kinézik-e belőle az ehető pacalt.
En még az USA-bol vettem meg, talàn Africaans olvtàrs meg tudja neked mondani, hogy otthon hol lehet megtalàlni. (ehez làtogass el az Alterba, vagy a Történelem rovatokba, ott több esélyed van ràtalàlni)
Annyiban igazad van, hogy miutàn utànanéztem, egy betüt elütöttem a beiràsban (mekkora bûn, Istenem!).
Az a szò a könyvben: "durchstudier" (ez még mindig nem az, amit te irtàl, de mivel nem az eredeti levél fényképérôl van szò... nyomtatàsi hiba még véletlenül sem lehet szerinted? Ez mindjàrt àrulkodik is a véleményalkotàsodrol ( egy betû alapjàn)! A folytatàs meg egyenesen szànalmas, ne is haragudj. Ezt az idézetet nem a szerzô (Bobula Ida) tette a könyvbe, hanem a könyv kiadoja, bevezetôjében. Hùha! Vigyàzat, itt màr egyenesen egy bûnszövetkezet munkàjàrol van szò: levelet hamisitani és azt egy könyvben megjelentetni!!!!!! Nahàt!!!!!!!
Tudod, jobb ha nem is folytatjuk ezt a szégyenletes vitàt, mert nagyon, de nagyon fején talàlta a szöget Götz a finnugristàkkal kapcsolatban! Egyre màsra jönnek elô, - csak itt a forumon is - a bizonyitékok tisztànlàtàsàra (melyeket Maràcz is megerôsitett).
(hogy mit mondtak ezek a jeles szakemberek? el lehet olvasni kicsit lejjebb.)
Ebben teljesen igazat is adok neked! Dehàt minden ember gyarlò, senki sem tökéletes.
Màs dolog, hogy mint irtam: az egyik könyvben megjelentek azok a hamisitàsai (idézve), melyek alapjàn véleményt alkottam. Persze föltehetjük a kérdést, hogy aki megjelentette ezeket, az szavahihetô-e? Ez a nagy kérdés. Ha jòl ismerjük az illetôt és megbizunk benne, akkor elfogadjuk igaznak, hiszünk neki. Ha nem ismerjük eléggé, akkor jobb leellenôrizni a dolgot. Nàlam az elsô lehetôség àllt fenn: semmi okom nem volt rà, hogy kételkedjek a könyv iròja becsületességében. Ennyi.
(ezek ellenére, ha lehetôségem lenne rà, érdekességbôl beleolvasnék Komoroczy iràsaiba - ha màr annyian istenitik itt a forumon - de nincs lehetôségem)
S ez mind a Bobula Ida életrajzàrol jutott eszedbe? Zseniàlis! Vagy a többire màr nem vetted a fàradtsàgot? Minek is? Az ellenoldal bizonyitékai nem érdekelnek titeket. De nem vagytok kötelesek sem elolvasni, sem vàlaszolni. Màsok is olvassàk ezt a forumot (olyanok is, akik nem szòlnak hozzà), föleg nekik szòlt.
S ha "nem habkönnyû olvasmàny", akkor szerinted ez azt jelenti, hogy csakis igaz lehet? (minél kevésbé érthetô a laikusok szàmàra, annàl hitelesebb - alapon?) Az elôzôkben megmagyàraztam vilàgosan, hogy nincs lehetôségem mostanàban otthoni könyvekhez jutni (semilyenekhez). Egyébként ha nehéz olvasmàny (tele szakszavakkal) - engem nem is igen érdekelne. Mivel semmi nyelvészeti képesitésem nincs, nincs sok kedvem unalmas szakmai szövekekkel töltenem az idômet.
A Képes Krónika, első részében a "Teremtés könyvében", Josephus Flaviusra és Ieronimusra hivatkozva Noé három fiáról ad rövid tájékoztatót: "szétszéledtek három részébe a világnak, Sam Ázsiát, Cam Afrikát, Japhet Európát kapta osztályrészül" (BERENIK Anna: A félremagyarázott Anonymus: 1. rész: Magurától Lebediáig, 1995, 62. old.). Josephus Flavius A zsidók történetéből tudjuk, hogy ennek a Japhetnek hét fia volt (hettiták?), "akiknek országai az ázsiai Taurus és Amanus hegyeitől a Tanais [Don] folyóig és Gadiráig terjedtek Európában. Ezek a területek addig lakatlanok voltak, így az ott letelepedő népek saját neveiket adták." A zsidó történész Japhet fiainak nevét is ismerteti: Lomár, Magog, Madai, Javán, Tubál, Mosoch és Thyras. Népük tőlük kapta nevét: "Így hívták egykor a mostani galatákat gomároknak és a mostani scythákat magoroknak ősapjuk Magog után..." - mondja Flavius. A Képes Krónika a galatákat GALLOK-nak nevezi és azt írja, hogy Trója eleste után Pannoniába menekülnek, költöznek át (forrás: Berenik Anna fentebb említett könyve). Összegezve tehát, Japhet fiától, G0MÁR.-tól származtak a kelták (gallok, galaták) - lásd még: CYMRU "Wales" kelta neve - és testvérétől, MAGOG-tól a magyarok (magorok, szittyák). Az ír hagyomány szerint az első ír honfoglalók Partholón és Nemed Magóg utódai voltak (!): "Sowohl Partholón als auch Nemed sind Nachkommen Magogs, Sohn des Jafet." (ELLIS P B. Die Druiden (A druidák), 1994, 127. old.).
("Da das Ursprungsgebiet der Erzverarbeitung der vordere Orient ist [Kupfer im 4 Jt., Bronze ab 2500], bilden sich die altesten Bronzkulturen in Mesopotamien. Von dort dringt die Kenntnis der Bronze nach Norden (Kaukasus und Anatolien), nach Ägypten, in den ägäischen Raum und nach Kreta, das für die westeuropäischen Kulturen ein wichtiges Ausstrahlungszentrum, wird. In der zweiten Hälfte des 2. Jts. wird Kreta abgelöst von Mykene. Ungarn gerät sehr bald unter den myken. Einfluss, etwas später folgt das germ. Gebiet. Goldfunde in Irland weisen ebenfalls auf die enge Verbindung mit Mykene hin.") (KINDER, H.; HILGEMANN, W. Atlas zur Weltgeschichte, 1987, 19. old.).
Cunlif fe Barry, angol történész:A Kaukázustól északra... Egy végtelen puszta, amely, Kínától Európáig terjed, s az állandó vándorlásnak szükséges feltételeket biztosit. Hatalmas folyók: Volga, Don, Dnyeper, Bug, Dnyeszter és az Al-Duna szabdalják ezt a vidéket, amely délen puszta és északon meg tundra. Ebben a "végtelenben" kóboroltak még névtelen lovas és állattenyésztő népek, akiket majd később a különböző történelmi írásokban kimmereknek, szkítáknak, szarmatáknak, alánoknak, hunoknak, magyaroknak, bolgároknak és mongoloknak neveztek. Ők is befolyásolták Európa kultúráját, amikor a Duna-folyosón átjutottak, vagy a Kárpátokat megkerülve, Észak-Európa sík területeire terelődtek. Ezen befolyás hatásfoka és milyensége, főleg a történelem előtti időkben, bőven kínál vitaanyagot; senki ellenben nem vonja kétségbe, hogy a puszta népei fontos szerepet játszottak az európai kultúra kialakulásában. (CUNLIFFE, B. Illustrierte Vor- und Frühgeschichte Europas, 1996, 11, old.).
Te tudod, mit akarsz ezzel bizonyítani? Akkor most a birtokos vagy jelzős szerkezetek közül melyik jellemző a magyarra, és az mely nyelvekkel teszi rokonná? (Mert ebből az idézethalmazból max. annyi derül ki, hogy mindegyik/bármelyik mindegyikkel.)
Nos, nem kéne megindokolni. Egy teljességgel légből kapott agyrémet előbb bizonyítani kéne (annak, aki állítja), nem pedig indoklást követelni másoktól. (Kivételesen gyönyörű ezen belül is a "szudáni nyelv" mint olyan, tessék már találni valakit, aki "szudánul" beszél, és akkor vele egyeztethetnénk a kereken 56 - vagy 56. - szó - egyezését). Érdekes az is, hogy miután ezt az egész hülyeséget látszólag készpénznek veszed, a szláv (de csakis a szláv) esetében fenntartással élsz: az eszkimótól (sic!) simán átvehettünk 50 szót, a szlávtól egyet se.
Rufella, te vagy el sem olvasod azokat a szövegeket, amiket ide mindent elsöprő érvekként bemásolsz, vagy elolvasod, de nem érted. Az abszurdnak, a nettó hülyeségnek és a nettó hülyékben bízó tudatos, aljas szándékból elkövetett csúsztatásnak, hazugságnak és hamisításnak kétségbeejtő elegyével állunk szemben, aminek láttán nem tudja az ember, hogy sírjon vagy röhögjön. Ennél mindenesetre többet érdemlünk: te is, a topik látogatói is, a magyar nyelvről nem beszélve.
Mociga, én az égvilágon semmit nem tudok rólad IRL (miért is tudnék?), de abban biztos vagyok, hogy a bajban (pl. üldöztetés esetén) bizton számíthatnék a segítségedre. Ennél többet, jobbat nehéz lenne bárkiről elmondani. Itt jönne a DE... csakhogy nincs de, mert ehhez képest másodlagosnak tartom, milyen ködös és zavaros dolog az, amit a magyar nyelvről gondolsz. Mégsem hallgathatom el, hogy minden nagyrabecsülésem mellett felfoghatatlan számomra, mit is képviselsz tudományos értelemben. Nem tagadod ab ovo a Fu kapcsolatot (ha jól veszem ki), hanem valamilyen fundamentalista nézeten vagy, amibe a Fu valamilyen mellékágon esetleg belefér... Lehetséges az, hogy ennyi hsz. és idézet után igazából még nem vallottál színt?
"...az óiráni nyelvek csoportjába néhány nyelv tartozik, ebből a maga idejében mindegyiket sokan beszélték: az avesztai (zendet), az óperzsát, a médet és a szkítát."
Láthatnánk néhány szkíta szót? Esetleg médet? ---------------------- "Nem tudom, a törökök és a ma élő türkök mit szólnak ehhez a nagy sumér-ural-altáji rokonsághoz. Valószínűleg nagy ívben tesznek rá."
Ki kéne már réselni a jó magosra épített falakot, tárva-nyitni a fullasztó zárt flakonokot és ki-be (kint is vagyok, bent is vagyok, jaj de nagyon boldog vagyok :-)) átjárható ajtókat és innen-oda is átlátható sok-sok ablukot kéne bontani lakunkra, e mindenfelé, mindenhová, szana-szét, de sosem szána-szét darabokra (már nem is lenne mag) szinkron (hangalakilag egyező) és diakron (hangmegfelelésekkel egyező - ez jön odaátról, hisz mindenki saját magjából indul ki, mi ilyen befogók befogadók vagyunk mint tudjuk) adatokat árasztó "afődi" elfődi fedi saját magyát őslakos nyelvre!
És akkor.....
Majd tovább mesélek. Sőt együt szőjük e messzi messiás messzi ás mesít tovább..... ;-))) (Jótékony játék)
Elég lenne annyi beismerése is, hogy nem tudjuk egészen biztosan e nyelvnek besorolását cselekvő cselédekként csalóka nyelvcsalárdokba.
Na kéne még valami szánt-szándék is: Ha nem tudhatjuk az egy dolog, de meg akarjuk é ismerni pontosan, pontosabban ŐT!
Ma már minden tudásunk megvan ehhez különben, csak össze kéne polihisztorkodni, és nem polihisztorizélni az egészet (ez valahol különben a FU elmélet, mára már uráli) erre valamit. (Megrázóan nemes, mert biz nehéz feladat ám - Nosza nesze noszogatlak ben(n)tetek....!!!)
És akkor mi van!?
Ui: Eddig mindig azt a vádat hallottam tudomámos berkekből, hogy .... akkor gyere elő a miénkkel hasonlatosan konzisztens elmélettel és mi lecseréljük a mostanit. (Jajj a Tiétek is már annyira inog, hisz szinte semmi okát meg nem magyarázzátok csak despirantizáltok... lazultok és sorolhatnám) De nem és nem, Nem is akarják. A szubjektum érdekorientált és motivált aspektusait én érteném is, de mégiscsak ott az igyazságra , való kéjváncsiság, mint legfontosabb mozgató motiváló mocorgató vágy? Nem is akarjátok magotoktól megtudni??
Egyedül sajnos az embernek semmi nem megy. Éppúgy nem, ahogy a nyelv sem megy előre egyedül.....
Madagaszkári kanári karácsonyra (gyönyörű kislánynak). Egyedül van (csak a cigány hegedül) és néma. Jön a tavasz, s biz ahogy az utóbbi években szokás, nem is az, hanem egyből a nyár. S a kis madár, kikerül a hangzó szabadba s kalitkájában kalimpál. S láss csodát megszólal, mert útjánozza a többi énekes madár hangját. Csak sokkal hangzatosabban hangosabban. (Még mielőtt bárki is kétségbe esne tőlem (mindegy melyik part párt pártuskodó oldal felé is oldalogva) tudomámos berkekben, felhívnám a figyelmet arra, hogy lehet velem (szerencsére nem vagyok ám egyedül!!!!) társalogva azon a nyelven is beszélgetni.......)
Hát Ti már valahol ezen az úton el is indultatok. És ennek örülök.
"Ami a Habsburgok ügyét illeti a finnugor elmélettel, én tagadom, hogy ebből bármilyen haszna származott volna az uralkodó családnak."
(Ami nekik hasznos volt, az nekünk mindig ártott. Egy kibontakozó szellemi megújulás, a valódi történelmünk megismerése azt eredményezte volna, hogy a magyar még kevésbé tisztelte volna az uralkodóit, az uralkodóházat.) Olvastad már a '48-as függetlenségi nyilatkozatot? (pontosabban '49-es.) -------------------------- Részlet: (Debrecen, 1849. április 19.)
"Háromszáz esztendeje múlt, hogy a magyar nemzet szabad választás által az osztrák házat, kétoldalú kötések alapján, a királyi székbe emelé.
És e három század nem egyéb, mint a folytonos szenvedés három százada." ............ "De ezen dinasztia, mely egy uralkodót sem mutathat fel, ki népei szabadságában kereste volna erejét és dicsőségét, a magyar nemzet irányában firól fira a hitszegés politikáját követé, s vagy nyílt erőszakkal azon dolgozott, hogy az országot, törvényes önállásától s alkotmányos szabadságától megfosztva, a már előbb minden szabadságból kivetkőztetett császári tartományaival egy közös szolgaságba összeolvassza; vagy ha e részben a nemzet törhetlen vigyázata által magát gátolva érezte, minden igyekezetét oda fordítá, hogy Magyarország erejében elzsibbasztva, kifejlődésében feltartóztatva, a császári tartományoknak gyarmatul szolgáljon, miszerint azok Magyarországból s annak rovására minél több hasznot húzhassanak, s e haszon által képessé tétessenek azon terhek elviselésére, melyekkel rájok, az alkotmányaiktól megfosztottakra a pazar gazdálkodású császári uralkodás akadály nélkül nehezedett, s nehezedett nem alattvalóinak érdekében, hanem a korlátlan uralkodás Európa-szerte terjesztésének s a népek szabadsága elnyomásának érdekében." ................... "A Habsburg-Lothringeni ház ..... bűneinek históriája felett elborzad az emberiség."
"...nem unatkozó nyugdíjas vagyok, aki az adófizetőktől húzza a sápot,..."
1. nem vagyok nyugdíjas 2. a nyugdíjas, az általa befizetett pénzét kapja vissza 3. melyik oldali nyugdíjas "húzza a sápot"? Csak az alter? A másik nem "húzza"?
Miközben jobban beleolvastam Gosztony tanulmànyàba, làttam, hogy màs nyelvekkel is elvégezte ezt az összehasonlitàst. Nem akarom beirni mind az 53 törvényszerüséget, mert tul hosszu lenne, csak néhàny példa:
<<Nyelvcsoportok alaktani és hangtani összehasonlitò tàblàzata
1. Ragozàs - Névutòk: szumér; ...török (òtörök, V. Christian, 57); kaukàzusiak (V. Christian, 76, 78 és Tseretheli, JRAS 1913, 1915); magyar, finnugor, munda-kòl, szantali (V. Hevesy, 45); tibeti (Meillet-Cohen, A vilàg nyelvei, 1952; H. Maspéro, 536); etruszk (J. Martha: la langue étrusque, Paris, 1912); ...(paléo-szibériai, Meillet-Cohen, R. jakobsen, 418); paleo-amerikai nyelvek (M-C. A. Hadricourt, 1161); eszkimò (M-C., J. Parrot 1168); japàn (többrendbeli kézikönyvekben is)..néhàny keletafrikai nyelv).
11. Birtokos fônév hàtravetése kalapja az apàmnak): regens rectum: szumér (vagylagos, nyomatékban), sémi, akkàd; hàmita (Chr, 99 Meinhof 30); indo-europai nyelvek (német); latin (vagylagos, magyar (nyomatékos), polinéziai (M-C., Faublée 669)
12. Birtokos fônév elôrehozàsa (apàm kalapja): rectum regens: szumér (nyomatékos (Jestin, Abr; 51-52) (Christian, 57-58, 61, 64 és K. Bouda 14); török, magyar (vagylagos), nyugat-kaukàzusiak (Bouda, 14); bàszk (Bouda, uo); tibeti; dravida, pelo-szibériai (M-C, 415).
7. Magànhangzòs jelleg: szumér, magyar, finnugor, török, jenisszei, kinai, japàn.
14. A jelzôi melléknév hàtravetése (kalap, szép): szumér, szémita, hamita, latin és görög (vagylagos, észak-nyugati kaukàzusiak (Dumézil, 36); népies magyar (nyomatékos)
15. A jelzôi melléknév elôrehelyezése (szép kalap): szumér (a régebbi korban) vagy nyomatékos (Jestin, ABr. és Christian is 58,61,64), dél-kaukàzusiak (georgiai, Dumézil 36-37); magyar, finnugor, török, szanszkrit (Renou, 399); indo-europai nyelvek, latin és görög (vagylagosan)....stb.
Magàt Komoroczyt nem olvastam, s mint irtam lejjebb, lehet, hogy vàltozott ô is azòta (mindenkinek meg kell adni erre a lehetôséget), de nem is ez a probléma. Mert ha még félre is tenném "elfogultsàgomat" - amire én képes vagyok, nem ugy mint egyesek itt a forumon - akkor sem lenne hozzà lehetôségem. Ha valaki rà akar hivatkozni, legalàbb tegyen föl valamit az iràsaibòl. Anélkül megelégszem ezekkel az iràsokkal, melyeket én tettem föl. Fôleg az utolsò tanulmàny nagyon érdekes, mert egy fiatal tudòs irta, akire pedig nem lehet mùltbeli nacionalista befolyàsokat fogni. Elolvastad?
Vele szemben én vagyok elfogult, ugyanis olvastam egy könyvet, melynek iròja lépésrôl lépésre bemutatta Komoroczy mòdszereit: hogyan hallgat el dolgokat, ferdit, vagy féligazsàgokat ad elô.
Személyes élményem ezzel kapcsolatban annyi, hogy egy nyolcosztályos, egyházi gimnáziumban a gyerekek örömmel újságolták nekem, hogy éppen ma tanulták Badiny-Jós Ferenc sumér-magyar nevezéktanát magyar órán. Szeretném azt hinni, hogy csak kivétel volt, de ha jól sejtem erről szó sincs.
Miért ne taníthatnák Badinyt? Persze, tévedett bizonyos dolgokban. Akár évszámokat is tévedhetett, de voltak ilyenek az ellenoldalon is!
(Honti Làszlò, a Groningeni Egyetem finnugor professzora Maràcz érveire 3 helyen reagàlt: ujsàgcikkben egy holand napilapban, NRC Handelsblad-ban, 1996. febr. 15-én adott interjujàban és az 1996. febr. 25-én hollandiai magyar Mikes Kelemen Kör szervezésében tartott amszterdami elôadàsàban.]
<<...Hunfalvy-t és a finnugorizmust azért biràltam, mert - amint azt fent kimutattam - nem üti meg a tudomànyossàg mércéjét. A paradigma-modszertana helytelen nyelvészeti szempontbòl. Ez a maga idején is igy volt. Hiszen a finugrizmus alfàja és omegàja az volt, hogy elutasitotta a Czuczor-Fogarasi szotàr alapelveit, melyek helytàllòsàgàrol mindenki meggyôzödhet, hiszen a mai napig is lehet velük dolgozni. Honti szerint azzal, hogy hunfalvy-t biràlni merészeltem, "az összes magyar és finnugor nyelvész ellen intéztem tàmadàst" (UK).
A finnugrizmus "àltudomànyossàga" a következô kitételekbôl àll:
1. Ami nem a finnugrizmust igazolja, arrol nem beszélhetünk. 2. Aki biràlja a finnugrizmust, az ràgalmazhato és ràgalmazandò. 3. Olyat adjunk a biràlò szàjàba, amit nem àllitott, s ezt càfoljuk. 4. A finnugrizmus birtokolja az örök igazsàgot. 5. A finnugrizmusnak megengedett a kettôs mérce. 6. Az igazsàgot nem szabad kimondani. 7. Az elmélet tudomànypolitikai hàttere tabu...>>>
MARÀCZ LÀSZLÒ: A finnugor elmélet tarthatatlansàga nyelvészeti szempontbòl
<<..A Magyar fordulatban [1995-ben hollandul megjelent könyve a szerzônek, aki amszterdami egyetemi tanàr] a köv. 10 pontban foglaltam össze a magyar nyelv finnugor rokonsàgàra vonatkozò biràlatomat.
1. A finnugor elmélet bebizonyitàsa csak szavak alapjàn történt kisérlet. A nyelvészeti kutatàsok azonban csak e szàzadban, a màsodik vilàghàboru utàn bontakoztak ki igazàbol. Mikor finnugor nyelvrokonsàgrol beszélünk, akkor fôleg lexikai pàrhuzamokrol van szo.
2. A finnugor elmélet aluldeterminàl. Nem lehet olyan lexikai pàrhuzamokat izolàlni, amelyek csak a fu nyelvekre érvényesek és màs euràzsiai nyelvekre nem, mint pl. az altàji nyelvekre, törökre, mongolra stb.
3. A finnugor hangtörvények levezetése nem àll szilàrd alapokon. Az indogermanisztika, ahonnan eredetileg a "hangtörvények"-koncepcio szàrmazik, màr feladta a hangtörvényekkel valo nyelvészkedést.
4. Az un. finnugor alapnyelv rekonstrukcioja önkényes; A vogul szogyökökröl feltételezik, hogy azok az eredeti uràli/finnugor alapszokincset tükrözik. Emellett azonban nem szolnak nyelvészeti érvek.
5. Björn Collinder, svéd nyelvész az uràli/finnugor alapnyelvekben kb. 400 alapszogyököt hatàroz meg, a MTA àllitolagos 1000 fu szogyöke gàtlàstalan tulzàs. Emelett nem mindegyik alapnyelvbeli szogyök fordul elô az összes finnugor nyelvben. A mai finn nyelvtudomàny erôsen revidiàlja a fu. nyelvelméletet. A finn nyelv fu nyelvrokonsàga helyett a finn nyelvészek a finn-ògermàn vonalat kutatjàk, illetve a finn kontinuitàs elmélet hivei.
6. A finnugor nyelvrôl egyàltalàn nem léteznek irott forràsok. Igy a fu alapszokincset nem lehet dokumentàlni, sem az un. hangtörvényeket, sem az un. késôbbi feltételzett nyelvközösségeket, mint az ugor, volga-finn, stb. emiatt az egész finnugor alapnyelv merô feltételezés. Ezt a finnugor nyelvészek maguk is beismerik.
7. Közismert, hogy az MTA Történeti Etimologia Szotàràban (TESZ) nagyon sok az ismeretlen eredetû szo. Felmerül a kérdés, hogy a TESZ miért nem tesz kisérletet e szavak kapcsolatainak a régi kulturnyelvekben, pl. sumérban, szanszkritban valo felkutatàsàra, vagy egyszerüen magyar eredetûnek elkönyvelésére, feltéve, ha azok valoban igazolhatoén magyar eredetûek?
8. Alapvetô grammatikai különbségek vannak a magyar és finnugor nyelvek között, pl. a finnugor nyelvek közûl csak a magyar ismeri az igekötô-rendszert. A finnugrista Décsy Gyulànak ez szintén feltünik, de szerinte ez a magyarok vàndorutjànak tulajdonithatò. A Hajdu-Domokos szerzôpàrosnak ez fel sem tûnik. holott összesen 20 grammatikai jelenséget vizsgàlnak a fu nyelvekben. (szamojéd, obi-ugor, magyar, permi, mordvin, cseremisz, finn, lapp): nem veszik észre, hogy ilyen tàblàzatokkal erôs ellenérveket szolgàltatnak a fu nyelvrokonsàg ellen. Ez különösen szemlélteti is a finnugrisztika àltal alkalmazott kettôs mércét.
9. Hunfalvy Pàl az 1851-ben az Akadémia Ertesitôben kiadott dolgozatàban amellett érvel, hogy magyar szogyököket nem lehet szoelemzéssel felderiteni. (Tette mindezt akkor, amikor màr javàban folytak a kutatàsok az oriàsi szokincset felölelô szotàr készitésére, a magyar nyelv belsô összefüggés-rendszerének feltérképezésére. Ez a CZFo-szotàr ma is pàrjàt ritkitja és potolhatatlan kulturàliskincsünk.) Magyar szoelemzést csak a rokonnyelvek segitségével lehet elvégezni. Sehol nem olvassuk azonban, hogy hogyan lehet a rokonnyelveket meghatàrozni. Jobb hijàn feltételezhetjük, hogy csak szopàrhuzamok alapjàn gondolja. ha igen, akkor ez a körérvelés klasszikus példàja. Ugyhogy egy bizonyos lexikai elem a magyarban csakis akkor szogyök, ha az a rokonnyelvekben elôfordul. Rokonnyelveket pedig csak ugy tudunk megàllapitani, hogy ha közös szogyökökkel rendelkeznek. A modern nyelvészet elveti Hunfalvy e szoelemzési modszerét, mert a lexikai elemek belsô rekonstrukciojàt tartja döntônek. A magyar nyelv rendszerébôl következik az, hogy valamely elem szogyöknek minôsül-e vagy sem. Emiatt a hunfalvy-paradigmàt logikai, azaz tudomànyos alapon a modern nyelvészet elutasitja. Mivel ez aparadigma (modszer) képezi a finnugrisztika alapparidigmàjàt, emiatt az egész paradigma tévuton jàr. A TESZ-nek is ez az alapprogramja. A Hunfalvy-program olyan bizarr következtetésekkel jàr, hogy a magyarban lehetnek szogyôkök csak és csakis akkor, ha azok a rokonnyelvekben is elöfordulnak. Ezeket ekkor fu eredetûnek nevezi. Ami nem fordul elô màs fu nyelvekben, azt csak jövevényszoként kezeli.
10. Nyilvàn a magyar lexikai gyökök a magyar szotàrban keresendôk és nem màsutt. Czuczor Gergely és Fogarasi Jànos szerint a magyar gyökök egyszotagu lexikai elemek, ragok és jelek nélkül. Erre az egyértelmû nyelvészetre épül a Czuczor-Fogarasi szotàr. Tovàbbi elv, hogy a magyar szogyökök nem àllnak egyedül önmagukban, hanem rokonithatok hasonlo alaku és jelentésbeli gyökökkel. Ezek a szogyök-halmazok alkotjàk az un. "szobokrokat". Igy a magyar szogyökök arrol ismerhetôk fel, hogy szobokrok tagjainak minôsülnek....>>> folyt.
"..az akkàd, amely nagyon sok elemet vett àt a sumértôl, noha nem voltak rokon nyelvek, mindössze öt egyezéssel lenne benne ebben a vizsgàlatban, ez szerintem nonszensz..."
A sumér és szemita nyelvek valòban nem rokonok. S ugy làtszik, hogy az akkàd csak ilyen kevés nyelvtani szabàlyt vett àt a sumérbòl. (majd kikeresem, hogy melyek ezek)
Dr. Gosztonyi Kàlmàn végezte el (ha nem derült volna ki vilàgosan), könyve franciàul jelent meg:
"Dictionnaire d'éthymologie sumérienne et grammaire comparée
par Colman-Gabriel Gostony Ancien professeur au Collège Saint-Michel, St.-Etienne (Loire) Ancien auditeur (1952-72) à l'Ecole Pratique des Hautes Etudes Sciences philologique (Sumérien). Paris Sorbonne.
Ouvrage publié avec le concours du Centre National de la Recherche Scientifique
Paris Edition E. de Boccard 1975
A màsodik bekezdéseddel még nagyobb a problémàm, ugyanis én annak a hive vagyok, hogy a magyarok màr ôsidôk òta a KM-ben voltak; az elsô nagy hullàm a Kisàzsiàbol érkezô földmûvelôk voltak (làsd régészet bizonyitékait, mint pl. a Tordas-Vincsa müveltség), késôbb pedig a hunok, avarok és csak kései elemei voltak az àrpàdi magyarok (akik elôtt itt voltak màr a szkitàk-szarmatàk, pannonok, dàkok stb. Az ôslakossàg nemcsak hogy hossszù idôn keresztül (évezredek)kulturàlis kapcsolatban lehetett a mai szlàvnak nevezett népek ôseivel is (akkor még romànok nem léteztek, ez egy ujkeletû elnevezés), hanem vérségi kapcsolatban is. Magyar Adorjàn ezt nagyon jòl bemutatja. A mai lengyelek, horvàtok, ( még a szerbek is) ôseinek egy része (fôleg nyelvükben) elszlàvosodott ôs-kàrpàtmedencei népek voltak (vagyis nem àrjàk).
Nem, nem bàntottàl meg semmivel. Söt, becsületedre legyen mondva, hogy legalàbb elolvastad (ha csak egy részét is) azoknak, amiket föltettem. (bàr kiérzôdött a hsz-aidbòl, hogy csak azt kerested, mibe lehet belekötni, vagy tévedek?)
Azért én nem vennék mindent egy kalap alà, amit a kom. idôkben tanitottak nekünk. Tudjuk, hogy mennyit hazudtak, torzitottak történelmünkön (pl. a vallàsoknak csak negativ vonatkozàsu elemeit tanitottàk), de a habsburg elnyomàs elleni szabadsàgharcainkat nem kéne egybemosni a kommunista ideològiàval. Mert ezek valòban léteztek.
Sajnos Komoròczy iràsaiban nincs bizalmam. Vele szemben én vagyok elfogult, ugyanis olvastam egy könyvet, melynek iròja lépésrôl lépésre bemutatta Komoroczy mòdszereit: hogyan hallgat el dolgokat, ferdit, vagy féligazsàgokat ad elô. Engem meggyôzött. Lehet, hogy azòta megvàltozott?... Sajnos itt én nem tudok hozzàjutni semmi hazai folyòirathoz...
"Az a fajta kép, hogy léteztek a "rebellis magyarok", és az "elnyomó Habsburgok" az a kommunista politikai berendezkedés ideológiai lenyomata a tankönyveken."
Ez azt jelenti, hogy ha volt is ilyen vizsgálat, (őszintén megmondom, hogy mind a vizsgálat tényében, mind pedig a közölt számokban kételkedem), az nem teljes körű. Az ókori nyelvek (föníciai, asszír, arámi, héber, egyiptomi, méd, perzsa, stb.) alig vannak.
Ráadásul az akkád, amely nagyon sok elemet vett át a sumértől, noha nem voltak rokon nyelvek, mindössze öt egyezéssel lenne benne ebben a vizsgálatban, ez szerintem nonszensz. Gondolj bele: a környező nyelvekre, mint pl. a románra, vagy a szlovákra a magyar mekkora hatással volt, noha előbbi egy újlatin, utóbbi egy szláv nyelv. Nagyjából annyi időt éltünk egymás mellett, mint a sumérok, és az akkádok, és mégsem öt egyezés van csak ezen nyelvek között. A józan eszem nekem azt súgja, hogy ez a vizsgálat egyszerűen értékelhetetlen, nem azért mert az eredményei nem felelnek meg a világképemnek, hanem azért, mert az eredményei logikus alapokon kétségbevonhatóak.
Értem. Ha esetleg én megbántottalak volna, akkor ezúton elnézést kérek.
Ami a Habsburgok ügyét illeti a finnugor elmélettel, én tagadom, hogy ebből bármilyen haszna származott volna az uralkodó családnak. Nem tudom, hogy meg vannak-e a régi tankönyveid, ha igen, akkor nézzél beléjük, máris mondom, hogy miért. Az a fajta kép, hogy léteztek a "rebellis magyarok", és az "elnyomó Habsburgok" az a kommunista politikai berendezkedés ideológiai lenyomata a tankönyveken. Ugyanis az ő elképzelésük szerint Budai Nagy Antaltól Dózsa Györgyön Kossuth Lajoson, Kun Bélán át egészen Rákosi Mátyásig mindenki azért küzdött, hogy Magyarország független legyen, és megvalósuljon a szocialista társadalom. Ennek egyik legfőbb ellenségei a Habsburgok, és a legitimisták, továbbá akik a királyságot szomjazzák még mindig. Azok, akik rebellis magyarok kontra elnyomó Habsburgok egyszerű kódjaként írják le az elmúlt 400-500 év történelmét, azok nem tesznek mást, csak az általuk betanult, de nem azonosított, kommunista történelemszemléletet alkalmazzák, (anélkül, hogy ők maguk azok lennének).
A magyar-sumér rokonsággal többen is foglalkoztak, pl. Komoróczy Géza, vagy újabban Pálfi István is. [Pl.: Pálfi Zoltán, Tanos Bálint: A sumer-magyar hit és a sumerológia (ÓKOR, 2006. V. évf. 3-4. szám), nem tudom, hogy ez am agyar folyóirat elérhető-e nálatok, de érdemes lenne beleolvasnod]
S ez mit akar jelenteni? Hogy ha valami nem teljes (mert ugyan miért nem vizsgàlt meg több nyelvet és az okoriakat is? - egyébként a szanszkirt az mi, ha nem òkori, de mellékes - akkor ez azt jelenti, hogy az EGÈSZ értékelhetetlen és el kell dobni?????
Vagyis ezzel azt akarod àllitani, hogy 1942-ben màr nyilas uralom volt Mo-n???? Ennek jobb lenne azért utànanézni....
De ha még igy lett volna is (de nem volt) akkor sem lehet elképzelni, hogy néhàny év alatt (valòjàban néhàny hònap) kicseréljék a MTA minden tagjàt, vagy ugy befolyàsoljàk a tudòsokat, hogy egy teljesen értékelhetetlen baromsàgot Fay dijjal tüntessenek ki!!!!! Ebben az esetben azt hiszem inkàbb Te sodròdtàl a szélsôséges, elfogultsàgtòl duzzadò véleménnyilvànitàsra.
1. Miért baj az, ha Bobula (azota màsok is teszik) akkàd szavakat is hasznàlt? Az akkàd (ha nem tévedek) a szumir és a szemita nép keveredése folytàn alakult ki, s ha abbol indulunk ki, hogy valamelyik néptöredékünk ezt a folyamatot is àtélte még ott a helyszinen, s késôbb jött csak a KM-be, akkor hozhatta magàval ezeket a megvàltozott szavakat is. 2. Mindenre neki sem volt ideje. Gondoljunk bele, hogy nem katedràrol, kényelmes fizetés mellett kellett kutatnia (mindezekért ô egy fillért sem kapott). Különben is ahogy irja egy helyen ô csak elkezdett valamit, amit majd màsok folytatnak. 3. A laikusok szàmàra megtévesztô? Az lehetséges: azért is tûnik néha erôltettnek némely szò, de tudomànyos értekezések nem laikusoknak szoktak szòlni, minimum tudomànyos folyòiratokban kell, hogy megjelenjenek.
Csak annyit vàlaszolok erre, hogy tévedésben vagy ha azt hitted, hogy a fu.-magyar nyelv rokonsàgàt tagadom. Errôl sosem volt szò. Sem Bobula Ida nem tagadta, sem Magyar Adorjàn pl. aki sûrûn alkalmazta a finnt (és néha màs fu. szavakat is) összehasonlitàsaiban, de ugyanugy nem zàrkozott el màs nyelvekkel valo összehasonlitàsoktòl sem, mint pl. a német, az olasz, délszlàv nyelvek, sôt afrikai, kinai stb. nyelvek. Mindenki csak azt kifogàsolja, azt hànytorgatja föl a finnugrisztikànak, hogy ô ettôl kategorikusan elzàrkòzik. Annyira, hogy amikor ô maga is kénytelen észrevenni hasonlosàgokat a nem fu. és a magyar nyelvek között, ezt elitézi azzal, hogy jövevény-szavak és természetesen mindig a magyar az àtvevô és a màsik az àtadò. Ez az az a szemlélet, amely mindenkit felbôszit, mert tudomànytalan.
"Könyvét a M.T.A. 1942-ben nagydijjal jutalmazta. A szumir-magyar rokonsàg kérdésében azonban nem döntött, mert a két nyelv közötti nyelvtani egyezéseket akkor még nem tàmasztotta alà elég nagy sumir szotàri anyag."
Csak jelezném, hogy az általam felvetettek (34964), hogy miszerint a nyugati emigráció hordozta a negyvenes évek nyilas szellemi örökségét, többek között ez is alátámasztja.
Bobula Ida bizonyítékaival egyébként több probléma is van:
1. Először is, olykor nem sumér, hanem akkád szavakat rokonított a magyar szavakkal. 2. Összehasonlításának alapja a modern magyar nyelv volt, a korai magyar nyelvemlékekhez nem, vagy csak igen ritkán nyúlt. 3. A szóhasonlító módszeren kívül egyedül az agglutinációt használja bizonyításra, ami kevés rokonsági fok megállapításához. 4. A fonetikai leírás helyett a latin leírásokat használja, ami a laikusok számára megtévesztő.
Be akartam mutatni a kezdetektôl ezt a problémàt, de azt sosem àllitottam, hogy mindez "szentiràs" lenne. Mindenesetre elgondolkoztatò...Aztàn mindenki szürje le belôle a tanulsàgot. (kaptam még egy iràst egy szerzôtôl, akirôl még sosem hallottam, elôszôr el kell olvasnom,..utàna visszajövök)
Szia! Bocs, igazad van, hogy figyelmen kivül hagytam a vàlaszodat. Engem is elragadott a hév és -hiàba küzdök ellene - én is csak ember vagyok. Ha valamire nem vàlaszolok konkrétan az azért van, mert talàn màr elfelejtettem, amit tanultam a történelembôl 30-35 évvel ezelôtt ("kényes kérdések") és lehetôségem (vagy idôm) sincs, hogy utàna nézzek. Ezért elnézésedet kérem. Persze erre mondhatnàd, hogy bezzeg alanti hosszu szövegek beiràsàra talàltam idôt, ami viszont csak azt bizonyitja, hogy mindenki azzal tölt több idôt, ami fontos neki. Ezzel viszont oda lyukadtunk ki, hogy nem is annyira politikai szinezete a fontos ennek a topicnak a témàjàban. (azt viszont nem tagadhatod le, hogy a kezdetekben kapòra jött a habsburg elnyomàsnak az elsö fu. rokonsàgròl àrulkodò jelek megjelenése, hogy ezt a "làzongò", engedetlen magyar népet letörje.)
("negyvenes években szabadsàg?- "én ezt nem irtam. Hàboru alatt minden szellemi élet lelassul, leàll. A két hàboru közötti idôszakrol szoltam, amikor nagy kutatàsok indultak meg Azsia irànyàba (India, Japàn...)s az ottani tudòsokkal fontos ismeretcserék folytak.
Sajnos az utolsò bekezdéseddel azonban nagyon nem értek egyet, mert a "sumér elméleteket" senki sem càfolta meg, legfeljebb a külföldi szakértôk abbahagytàk, hogy helyettünk - màrmint hazai, hivatalos szumerologusok - (az MTA hatàrozott elzàrkozàsàra) tovàbb foglalkozzanak ezzel. Azt nem tudom hol olvastad, hogy a sumért valaki àrja vagy indogermànnak tartanà? (talàn Bobula iràsàban? akkor viszont félreértetted, olvasd ujra) Persze, amiket föltettem, egészében kellene elolvasni és lehetôleg elfogulatlanul, mert ha valaki érzelmileg nyùl a témàhoz, akkor àll be a "gàt" (kösz különben a magyar szòért, nekem nem jutott eszembe).
Ruge megállapításai óta világos különbségek tehetőek az asszír, és a sumér mitológia között, és főleg az a megállapítás, hogy az asszír mitológia turáni eredetű, téves, hiszen egyfelől olyan, hogy egységes turáni mitológia nincs, másfelől az asszír mitológiai emlékek régebbiek, mint az állítólagos turániak.
Gelzer meg, mint írod is, kritizálta a turáni-sumér rokonságot, és ezek szerint ő már a szigetnyelvi elképzelés felé tett lépéseket.
Ebben fogalmi tévedés is van: Chaldea az Mezopotámiának a Babilon körüli területe, és az Újbabiloni Birodalom megalakítóiról, a káldeusokról nevezték el. Ez a korszak nagyjából a Kr. e. 6-7. század, az asszírok után, de a perzsák előtt.
Egyébként a sumér nyelvet nem tartja tudtommal senki indogermánnak, főleg árjának(??). Séminek valóban vélték, de a kétnyelvű agyagtáblák (akkád-sumér) nagyszámú előkerülése után a sumért tudtommal szigetnyelvnek vélik.
Nos, nézzük végig akkor a pontokat, de előrebocsátom, hogy ezekkel a felvetésekkel azóta már foglalkoztak, és bebizonyosodott, hogy ezeknél a magyarázatoknál vannak tudományosan megalapozottabb elméletek is. Ez abban a korban, amikor még kevés kétnyelvű szöveg volt ismert, érthető volt, hiszen valamennyi régi írást eleinte úgy kívántak megfejteni, hogy a modern nyelvekhez nyúltak hozzá.
1. A hangtani megállapítás azért necces, mert akkoriban kevés számú agyagtáblából kiindulva egy komplett hangtani rendszert nem lehetett megalkotni.
2. A nemek megkülönböztetésének hiánya nem egyedülálló a világon, így ez legfeljebb ráutaló, de nem bizonyító erejű felfedezés lehetett volna.
3. Ez a szöveg a legárulkodóbb. Három oldalról beszél, holott a sumérokról már folyóiratkilómétereket írtak. Vagyis a bizonyítékainak a száma nagyon kevés.
4. 1896-ban a töredékes agyagtáblákból mondatszerkezetekre csak feltételesen lehetett következtetni.
A behisztuni felirat háromnyelvű (óperzsa, újbabiloni, és elámi), és I. Dareiosz idején keletkezett. A régebbi feliratokat, amelyeket említettél, azóta hellyel közel megfejtették, így az uruki, nippuri, agadei, és borszippaiakat is. Nem szkíta feliratok voltak.
".Ihr Buch have ich mehrere Male sorgfältig durchstudieir...Ich habe nicht die geringste Schwierigkeit eine Verwandschaft des Ungarischen mit dem Sumerischen anzunehmen."
Az Ön könyvét többször figyelmesen áttanulmányoztam, nekem nem okozott a legkisebb nehézséget sem, hogy a magyar-sumer kapcsolatot megállapítsam.
A tatárlakai agyagtáblák előkerülésének metódusa bizonytalan, megfejtésük pedig még inkább az. A körülötte zajló tudományos vitában is kiderült, hogy az ásatás vezető román régész úgy találta meg a táblácskákat, hogy a közelében nem tartózkodott sem ásatási munkás, sem más, és mindezt az ásatásra történő kimenetele után történt a reggeli órákban. A megtalálást ugyan nem rögzítette senki, de aztán mindenkinek megmutatta. Nem véletlenül volt szó arról is, hogy az egész egy hamisítvány, és bár ezt később cáfolták, a gyanú árnyéka ott maradt a leleteken
A másik amire a szakirodalom rámutat, hogy a tatárlakai táblák egy beásásból kerültek elő, amelyeket a felső rétegekből ástak be a korai Vinca-kultúra rétegeibe (Colin Renfrew: A civilizáció előtt. 187. o.), így a leletek több évszázaddal későbbiek, mint azt az eredeti romániai publikáció állította. A sumér olvasat így időben is tarthatatlanná válik, hiszen a két írásrendszer időben is messze kerül egymástól.
Nem, a reakcióm idősebessége csak azt mutatja, hogy nem lógok naphosszat a gép előtt, hanem dolgozom, és nem unatkozó nyugdíjas vagyok, aki az adófizetőktől húzza a sápot, és bölcsességeket osztogat unalmas perceiben az interneten.
A helyzet az, hogy én konkrét példákat hoztam föl, konkrét szerzőket, konkrét téziseket, és konkrét műveket.
Ami a blokázst illeti, nézz már egy kicsit vissza a párbeszédünkre:
Te azt írtad itt (34930), hogy a finnugor elmélet nem mentes a politikai irányultságtól, abban része volt a Habsburgoknak (erre csak utaltál), valamint a kommunistáknak (ezt ki is mondtad), valamint említetted, hogy a két világháború között milyen szabadon folytak a kutatások.
Én válaszomban rámutattam, amire már sokan, hogy a Habsburg belenyúlás nem igazolható, hogy a kommunisták valójában nem rokonszenveztek a finnugor elmélettel, sőt, egy belső-ázsiai eredetet akartak felemelni, csak ezt a törekvésüket '56 keresztülhúzta. Rámutattam továbbá, hogy a negyvenes évekbeli állítólagos szabadság valójában egy szellemi elnyomás volt, amelynek a nyomai fellelhetőek a nyugati emigráció őstörténeti tárgyú munkásságában, és ezeket a nyomokat meg is mutattam.
Én minden felvetésedre válaszoltam. Te a válaszomat abszolút figyelmen kívül hagytad, mégis akkor kinél lenne gát a fejekben? Hiszen a kényes kérdések elől ugyanúgy elszaladsz, mint Mociga, csak te egyelőre nem azt mondod, hogy nem válaszolnak neked, hanem azt, hogy a fejemben valamiféle gát van. Legalább őszinte legyél, és ne mindig másban keresd a hibát.
De hogy erre is reagáljak:
"A Magyar Tudomànyos Akadémiànak Goldzieher Ignàc jelentette, hogy halévynek ad a vilàg igazat: a sumir-magyar rokonsàg keresése absurdum és eltiltando. A magyar tudomàny ezt a javaslatot elfogadta. Minden sumir-magyar kutatàs tudomànyos anathema alà vétetett..."
Ez egyszerűen nem igaz. Nem fogod elhinni, de korai éveiben még Hunfalvy Pál is felvetett egy magyar-sumér rokonságot. Az, hogy Goldzieher Ignácba miért kell belekötni, azt sejteni vélem, de egyébként ilyen jelentése nem volt, és semmilyen "anathéma" alá nem vetett semmit az MTA. Ezt bizonyítani kellene a szerzőnek is, fellengzős jelzőosztogatás helyett.
Hogy a XIX. század közepén, sőt végén voltak ilyen sumér elméletek, ezt nem tagadja senki, no de azóta a tudomány ezeket cáfolta, és nem, az az állítás sem igaz, hogy a sumért árja, vagy indogermán nyelvnek tartják.
Kedvesem! Könnyedén osztogatod a minôsitéseket. Gondolod, hogy egy történelem-tudomànyi doktoràtussal rendelkezö egyén "fassàgokkal" foglalkozik? Tanàri megélhetési munkàja mellett "szorgalombòl" végezte a szumir kutatàsokat, s a Sumerian Affiliations c. munkàja nagy érdeklôdést keltett annak idején. Ha nem igy lett volna, gondolod, hogy a "szumerologia atyja" P. ANTON DEIMEL - akinek a lexikonjàbòl azòta is dolgozik minden szumerilogus, minden megfejtésében az ö leolvasatàra hivatkozva - szòba àllt volna vele és azt irta volna neki levélben, amit olvashattàl alul * (ha egyàltalàn értelemszerûen olvasol, nem haragtòl tulfûtött àllapotban)? Ja, lehet, hogy nem értesz németül? En sem...De valaki leforditotta, s ha lehet hinni ennek a forditàsnak, akkor ez igy szòl:
*"...a legkisebb aggàlyom sincs a magyar-sumér rokonsàg elfogadàsàra."
Na már most a Ti, és a Mi megszólítást én kikérem magamnak. Főleg azt a fajta beállítást, amit írsz, hogy én zsidó lennék, ti meg magyarok. Én magyar vagyok, mindig is magyarnak vallottam magam, és ellenben itt egyesekkel, soha nem vizsgáltam varázsvesszővel mások magyarságát.
<<..Tézisünk szerint az indogermàn, a szemita és az egyéb nyugateuràzsiai nyelvcsalàdok nyelvei az ujkôkori-kôrézkori-korai bronzkori elôàzsiai nyelvi koiné több-kevesebb mértékben pidginizàlt szàrmazékai. Mivel pedig ezen ôsi közelkeleti nyelvi közösség legjelentôsebb nyelvjàràsa az Elôàzsiàban több mint 1500 éven keresztül dominàns szerepet jàtszo szumir nyelv volt, tételünkbôl logikusan, sôt szûkségszerûen kôvetkezik, hogy a nyugateuràzsiai nyelvek, nyelvcsalàdok összefüggéseinek vizsgàlatànàl a szumir nyelvnek kulcshelyzetet, döntô jelentôséget tulajdonitunk. Csupàn ebben különbözik nézôpontunk a Szovjetunioban az utobbi idôben egyre inkàbb teret hodito un. "nosztratikus" elmélettôl /Iljics-Szvitics, Dolgopolszkij/, amely szintén a nyugat-euràzsiai nyelvek közös szàrmazàsàt vallja, de a szumir nyelv meglehetôsen nagyfoku hàttérbe szoritàsàval. Mi azonban ugy véljük, hogy semmiféle àtfogo nyelvhasonlitàsi teoria sem rekesztheti ki a szumirt nyelvtörténeti vizsgàlataibol ...Az e fejezetben tàrgyalt àltalànos nyelvi, szoképzésbeli, szemantikai megfelelésekbôl, a bemutatott tömeges lexikàlis egyezésekbôl, valamint ez utobbiak sorozatosan elôfordulo többrendbeli homonim és szinonim pàrhuzamaibol a következô ôsszefoglalo konkluziot vonhatjuk le:
1. Az indogermàn nyelvek nem àllnak izolàltan, hanem szokincsük az összes többi nyugateuràzsiai nyevcsalàddal - a régiekkel éppugy, mint az ujabbakkal - nyelvstrukturàjuk pedig a szemita nyelvekkel a legbensôségesebb összefüggéseket mutatja fel.
2. A nyugateuràzsiai nyelvcsalàdok a neolitikus-korai fémkori elôàzsiai nyelvi koinének nevezhetô ôsnyelv elàgazàsai, illetve különbözô foku pidginizàcioja utjàn alakultak ki.
3. Ezen elôàzsiai ôsnyelv alapszavait a nyuigateuràzsiai nyelvcsalàdok mindegyikében még ma is igen nagy szàmban megtalàlhatjuk.
4. Az ôsnyelvi összefüggéseket a szumir nyelvemlékek segitségével kell feltàrnunk, mert: a/ a szumir az elôàzsiai ôsnyelv legfontosabb, több mint 1500 éven keresztül uralkodo nyelvjàràsa volt és b/ a nyelvemlékek tanusàga szerint màsfél évezredes viràgzàsa alatt ugyszolvàn alig vàltozott, ami a teljesen kiforrott, belàthatatlan ôsiségre visszamutato nyelvszerkezet kétségtelen bizonyitéka. 5. Az ôsidôkben kialakult pidgin-szerû nyelvek egy részének un. "indogermanizàlodàsa" viszonylag késôi folyamat volt: a Kr.e. 3/2 évezred fordulojàra tehetô. Ez az elkülönülés nem annyira a szokincsben, hanem elsôsorban a jellegzetes nyelvszerkezetben és a nyelvtanban jelentkezik. 6. A pidgin nyelvek kialakulàsa ota minden ilyen nyelv önàlloan fejlôdött tovàbb, az egyes csoportok egymàs közötti közlebbi pàrhuzamai pedig nem eleve a közös szàrmazàs vagy közös ôsnyelv következményei, hanem leggyakrabban az egymàs mellett élés, történelmi és egyéb kapcsolatok eredményei, a Trubetzkoy-féle areàlis nyelvek, nyelvi szövetségek értelmében. Ezért nem tudunk kimutatni az egyes nyelvcsalàdoknàl sem közös ôsnyelvet, sem egységes ôsnépet. Az eddigi ezirànyu kisérletek mind a mai napig nem vezettek megbizhato eredményekre és lényegileg sikerteleneneknek tekinthetôk. Mint a 2. fejezetben làthattuk, az indogermanisztika az ilyen kutatàsok kudarcàt, sôt mi több, alapvetô elvi elhibàzottsàgàt màr maga is beimerte, a finn-ugor nyelvészet azonban még ma is a közös ôsnyelv - sôt több, idôbelileg elkülönithetni vélt ôsnyelvi fokozat - XIX.sz.-i tézisek alapjàn àll. 7. Rokon és nem rokon nyelvekrôl Euràzsia nyugati felében nem beszélhetünk. Azon nyelvek között, amelyeket a nyelvtudomàny rokon, illetve nem rokon nyelvekként tart szàmon, a valosàgban csak annyi a különbség, hogy közelebbi, illetve tàvolabbi rokonsàgban àllnak egymàssal. 8. A modern nyelvtudomàny csak a szavak hangalaki vàltozàsait vizsgàlja, de még ezeket sem teljességükben, hanem kizàrolag a "szabàlyos hangfejlôdés" idôbelileg elképzelt axiomàja àltal megkövetelet szük keresztmetszetben, mig a sokkalta jelentôsebb szemantikai összefüggéseket nemcsak teljesen a hàttérbe szoritja, hanem a nyilvànvaloan összetartozo szemantikai egységeket, szocsalàdokat a szabàlyos hangmegfelelések érdekében még szét is szabdalja. 9. A szabàlyos hangfejlôdések modszere ennek következtében globàlis, nyelvcsalàdok közötti összefüggések vizsgàlatàra nem alkalmazhato. Csupàn olyan nyelvek összehasonlitàsàra elégséges, - de ott is csak lényeges megszoritàsokkal - amelyek közeli rokonsàga amugy is nyilvànvalo. 10. A hangvàltozàsok elsôdleges szemantikai szerepének felismerése, uj, komplex szemantikai-fonetikai nyelvhasonlitàsi modszer kidolgozàsa nélkül a nyelvtudomàny nem tud tullépni a XIX.sz-ban megàllapitott klasszikus nyelvcsalàdok hatàrain.>> vége
Az elôzô fejezetekben Bartha és Fodor müveinek ismertetésekor sorozatosan meg kellett àllapitanunk, hogy történetkutatàsunk finnugor irànyzata nem alkalmaz vizsgàlataiban sem komplex, mindenre kiterjedô, sem pedig megalapozott és tàrgyilagos modszereket... Ilyen körülmények között elsôsorban elengedhetetlenül szükséges lenne az elvi alapok tisztàzàsa. Miutàn még joformàn sehol sem làtunk bele vilàgosan a magyar ôstörténet mélységeibe, egyelôre ôrizkednünk kellene mindenféle, csupàn feltevésekre épitett apodiktatikus kijelentésektôl, pl. olyasmiktôl, hogy "nyelvtudomànyunk kétségtelenül megàllapitotta" stb. Jòzanul be kell végre làtnunk, hogy a nyelvtudomàny az égvilàgon semmit sem àllapitott meg "kétségtelenül" ezekböl a régi idôkbôl. Mindaz, ami e téren közszàjon forog, csupàn bizonyitatlan feltevés, a szintén bizonyitatlan "hangtörvények"-bôl és "szabàlyos hangvàltozàsok"-bòl kikövetkeztetve, amelyeket ràadàsul màr szülôanyjuk, az indogermanisztika sem vall egyértelmûen. /l. I.köt. 99-104. old./. Ezzel szoros összefüggésben hatàrt kellen szabnunk a belàthatatlanul elburjànzott hipotézis-làncolatoknak is, amelyek kiindulò pontja maga is csak feltevés. Kétségtelenül szükség van munkahipotézisre, de az ezekböl levont vagy levonhato következtetések tulsàgosan messzire vezetö tovàbbfüzésénél sokkal jobban fékeznünk kellene fantàziànkat, mint eddig tettük. Ez az elvi követelmény természetesen ugyanugy vonatkozik a finnugor irànyzat hiveire is, mint a màs elgondolàsokat képviselô kutatokra. Elvi-modszertani okokbol alapjàban helytelen és elvetendô az a gyakorlat, amely a jelenleg àltalàban elfogadott finnugor hopotézis képviselöi között eluralkodott: nàluk még a legképtelenebb következtetés is megengedett és "tudomànyos", az ellentàbortòl pedig ugyanakkor megkövetelik, hogy csakis minden kétséget kizàro mòdon bizonyithato tényekkel dolgozzon. Mint emlitettük, az östörténetkutatàsban ilyen bizonyithato tényekkel gyakorlatilag szinte sohasem kerülünk szembe. Legtöbbször csak arròl lehet szò, melyik feltevés ésszerübb, melyik felel meg nagyobb valoszinüséggel az egykori körülményeknek. Elengedhetetlenül szükséges tehàt az "egyenlô mérték" bevezetése a különféle ôstörténeti vagy nyelvfejlôdési elméletek elbiràlàsànàl...>> folyt.köv.
Götz Làszlò - aki Làszlò Gyulàval is szoros, baràtias kapcsolatban àllt -, könyvei beszerezhetök. Itt csak néhàny sort idézek töle:
1.)<< Boncold csak nyelvész (III. kötet 348.old.)
...Röviden meg kell emlékeznünk arrol is, hogy az ortodox finnugor nyelvtudomàny nemcsak az urali és az altàji nyelvek között tömegesen jelentkezö szomegfeleléseket hallgatja el következetesen, hanem a szintén sorozatosan kimutathato nyelvtani, nyelvszerkezeti egyezéseket is éppoly szisztematikusan ignoràlja, holott ezek az összefüggések nagyjàbol ugyanolyan arànyban oszlanak meg a magyar, valamint a fu. és a török nyelvek között, mint az elöbb ismertetett szotàri egyezések. E kérdések részletes taglalàsa tul messze vezetne, ezért most csak CSÖKE SANDOR ezirànyu munkàira utalunk, aki tömegesen mutatott ki urali-altàji nyelvtani, nyelvszerkezeti megfeleléseket /l. pl. Csöke: Sumér-finn-mongol-török összehasonlito nyelvtan/. Végeredményben tehàt az eddig megismert történelmi, régészeti embertani és nyelvi adatok vilàgànàl azt az elméletet tarthatjuk legvaloszinübbnek, hogy nagy Gézàék "ugor-magyar" ösnyelvi csoportjànak nyelvéböl kb. 330-330 szò mind a finn-ugor mind a török nyelvekbe egyarànt àtkerült, s ezen kivül a finnugor és az altàji-török nyelvek még külön-külön 320 körüli szòmennyiséget vettek àt ebböl az ösi nyelvböl. Vagyis a jelek szerint mindkét nyelvcsalàd nyelveiben legalàbb 650-re rùg az "ugor-magyar" eredetü szavak szàma, s ugyanakkor mindegyikben szàmos "ugor-magyar" nyelvtani elemet, nyelvszerkezeti sajàtossàgot is talàlunk. Ezekutàn kézenfekvö az a következtetés, hogy sem az urali-finnugor, sem pedig az altàji-török nyelvek nem valamiféle ösi nyelvi és etnikai közösségek csalàdfaszerü elàgazàsai, azaz nem àll fenn közöttük valòdi értelemben vett genetikus nyelvrokonsàg, hanem késöbbi korokban, valamikor a Kr.e.2-1 évezred tàjàn alakultak ki, areàlis nyelvkiegyenlitödés utjàn, nyelvszövetségek mòdjàra. Minden jel arra vall, hogy ezt a nyelvkiegyenlitödési folyamatot mindkét "nyelvcsalàd" esetében valamilyen délebbi, ösi nyelvközösség katalizàlta - amelynek azonban mindenesetre igen közel kellett àllnia az ösmagyarhoz -, s ennek az ösnyelvi csoportnak dominàns hatàsaként kell szemlélnünk mind a közös magyar-török-finnugor, mind pedig a külön-külön jelentkezö magyar-finnugor és magyar-török szòtàri, nyelvtani, nyelvszerkezeti pàrhuzamokat is. ..>> folyt.köv.
(hazai tudòs, nem sokat tudok ròla) Viszont az Orientalista Vilàgkongresszus külön meghivò levélben kérte föl, hogy mutassa be szumir-magyar szöveg azonositàsait. Sajnos egészségi okokbòl nem tudott személyesen Pàrizsba menni (1973), munkàjàt màs mutatta be helyette. Ennek cime volt: " Latin fonetikàval irt sumir szövegek a XI.-XIII. szàzadbeli magyar nyelvemlékekben" (felhasznàlt anyag: Anonymus: Gesta hungarorum)
Raymond JESTIN, a vilàg egyik legkivàlòbb szumerologus-asszirologus professzor tanitvànya és munkatàrsa volt Pàrizsban hosszu éveken keresztül. Az összehasonlitò szumér nyelvtanàbol az összefoglalàst teszem ide:
<<Az alant felsorolt nyelvek nyelvtani egyezései a sz u me r r e l az elözö oldalakon felsorolt 53 sajàtossàg utàn:
"...100-150 évvel ezelőtt született hipotézisek nyilasoid futóbolondok általi (félre)értelmezései..."
hahahahaha... Hát még az Árpád-ház! Most mondják meg kéhem: nem átallottak árpádsávos zászlót lengetni!! ...fell-há-bborrí-ttó! --------------------------------- Hozzál még ilyeneket!
Örök őrök ezen újtípusu, atipikus (nincs idegenból másolt hangmegfeleléses szab állj!!) elemzések Kedves Retlax!
És biz ne is foglalkozzunk a FUra (egy beismert nagy semmi, de azért büszkék ám, hogy a mószertanukkal teljesen visszavezetett (mi)???) nyelvvel.) Itt van nekünk ez a mai magyar. Komoly kihívás bizony! S én is, akár csak Te ide még bejelentkezem.
És az ugyanúgy Fúúúú rrni forrón (Tűz háborúja tűzgyújtás) forogni faragni fogja őket. Az én oldalamat meg semmi más, mint a kiváncsiság. Meg akarom ismerni!! Mert biz amit az igénkről mondanak az semmi más, mint szétforgácsolt, szana-szét szórt nemtudomás.
Stucctúrákba, struktúrákba (a nyelv nem éppen ilyen jelenség mellesleg), dugdosott szinte már matematikai alapon (hisz ez is elhangzott) összehányt és hánytorgatott homokkupacba. Se nem hallok se nem látok (nem is akarnak??) alapon lassan már tényleg újkori struccok. (?????????????)
Nem személyeskedtem ám, hanem tulajdonképpen rasszista voltam egy társadalmi csoport ellen, aki a FU elmélet híve...(még ezt is felhánytorgatták nekem :-(((). Akarom mondani rosszista. Legyen rosszpista, de attila vagyok...
Az hogy Istvánból mikor és hogyan lett Pista becenév - ellentmondva, minden becézős műveletnek - a régmúltban azt inkább nem szeretném most....
Mióta van ú.n. "köznyelv"? ---------------------- "...rőf és a rövid(ülés) rokonítása a "rövidárun" mint közvetítő szón keresztül!"
Talán közelebb állnak egymáshoz, mint a templomtorony, vagy a benzin szavak... ------------------------ a "megrökönyödés"
a konyhát valóban minden évben, mert ott azért a gőztől csak könnyebben megrőkönyödik a fal. www.karpatinfo.net/article2312.html - 45k -
A tavasszal és nyáron vágott fa ellenben lehéjazva sem maradhat sokáig az erdőn, mert nedvének átalakulása folytán könnyen megrőkönyödik... www.tankonyvtar.hu/konyvek/faepites/faepites-4-2-epitofa -
úgy állt a megrőkönyödött karó alatt, mint epa.oszk.hu/00000/00022/00620/19767.htm - 21k -
... tönkremegy a bútor, ami még most sátor, vagy fólia alatt rőkönyödik. ... archive.szon.hu/szabolcs/szabolcs-14475.shtm - 25k -
Rőkönyödik: rothadásosan eltorhul a fa, faedény stb. mek.niif.hu/06100/06191/html/vadrozsak045001/vadrozsak045001.html - 256k - (Torha fa: lágy anyagú)
Móricz: az mind meg volt rőkönyödve, mind dadog és ötöl-hatol, akár bűnös, mek.oszk.hu/05600/05685/05685.htm - 393k - ------------------------------- Aki megrőkönyödik valamin nemigen húzza ki büszkén magát. A rőkönyödés eredetileg: rothadás. Ma is használatos, amint látszik. A rőkönyödött ember persze nem rothadó, hanem amint a szövetek ráncosan összemennek, összehúzódnak, úgy összehúzódik döbbenetében az ember is.
Akkor talán a mai nosztratikus nyelvcsalád (egy közös család) kutatóit kellene kissé alaposabban megismertetni a magyar nyelvvel. Sajnos sem Neked sem nekem nincs velük személyes kapcsolatom.
De még ez is kevés lenne, mert csak a nyelvészet és pláne a mai töténeti nyelvészet mószertana miatt ez nem hatolna át. Ennél több kell! Interdiszciplináris sok tudomány összevonás egybe az adott cél (nincs is semmilyen cél talán - ha a világ megmentése nem az) érdekében. Egyesítés. Etológia, humán etológia, agykutatás, pszihológia, szociológia, metakommunikáció, kognitív nyelvi tudományok, (az igazi őstörténelem is hiába mondom én, hogy nem, csak éppen messzebbre visszanézve), technika és technológiatörténet, vallástörténet és sorolhatnám....
De van egy olyan benyomásom (saját példám, mert én 5 éve kezdtem intenzíven), hogy nem megismerve mindezen tudományok minden részletét (ahol az ördög lakik tán, és meglakoltat az eltékozolt fölösleges időért??) lehet eljutni e nyelvhez, hanem pont fordítva. Megismerve e nyelvet az vezet el mindezekhez. (Na pesze azért én nem a nulláról indultam nyilván, mert tanultam én már sokmindent nyitott szemlélettel, azaz sokmindenbe belekóstoltam már kóser módon a kis kosárkámba szedegetve a nekem tetsző dolgokat) Most képzeljek el, ha ezt alkalmaznánk az iskoláinkban. Az vallóságos vallási és megismerési tudásforradalmat okozhatna. (Szigorúan szerintem)
És akkor mivel már itt igazi szóváltásba és tényszerű vitába keveredtünk Kedves Evil!
Ez a magas és mélyhangrendi egyeztetés kérdés engem már régóta foglalkoztat. Én meg már csak olyan vagyok, hogy gyermeki infantilis módon a miérteket is időnként meg merem kérdezni, sőt arra valami, legyen az bármilyen kifacsart levű is, de megmagyarázni.
Íme az én magyarázatom (ez is nyilván kiegészíthető rengeteg új felfedezéssel).
Ami ide szól az ne tejedjen túl a téren. Ami meg oda az hallatszon messzibbre. Ami meg mindenkire vonatkozik az meg legyen hangos sikoltás, a természet elvégzi a dolgát és mélyül a távolba hatolván magátol a hang.
A villámcsapásoknál figyeltem meg, hogy a teremtészet kiszűri a hangokból a magasabb rezgésfrekvenciákat (nem terjed olyan jól) és sokkal mélyebben durran az mi, ha melléd csap be az élesebb hangon.
Tehát mi közelre vonatkozik az magashangrendű, mi távolra az meg mély. (persze azt se feledjük, hogy maga a hanghatás élménye mindent felülír, vö, dörren, csattan stb.)
A magyarban ha csak a mutatószó rendszert nézzük tökéletesen szimmetrikus az egész. Minden irányjelölő szavunknak meg van ezen közeli távoli párja. (itthon-otthon ha nem vagyok itt, akkor otthon, de ha itt vagyok éppen akkor itthon)
A másik kérdés, hogy ez a térbeli közel-távol viszony, vonatkozhat é ez az időre is? És láss csodát ezen természetes analógia más nyelvekben is működik, tehát ott is felfedezhetjük a nyomát.
Pl. flektáló nyelvekben a tőhangváltásoknál statisztikailag is kimutathatóan a múltidejű alakok biz inkább a mélybe hajlanak, mert talán ők is, akárcsak mi így hallanak. (vö. német, angol rendhagyó igék magányhangzó változásai)
De van itt még más is. Gyermekeken vettem észre, hogy amikor valami fontosat akarnak mondani, akkor a mélyebb hangú felnőtteket utánozva (??? csak) mélyítik a hangszínüket. De ők még csak nem is sejtik, hogy ezáltal a beszédük messzebbre hallatszik.
Na pesze felmerül itt egy bibi. Ki a fene csinálhatta így ezt az egészet? És vajon miért? Mi éthessük e jobban Őt, vagy mi Őket? A fene se tudja!! :-((
Kedves Mociga, valóban: nem kéne az ebet karóhoz kötni, hanem hagyni kell kibontakozni.
Rá kellene döbbennie lassan mindenkinek, hogy a magyar nyelv nem az átvevő hanem az átadó!!! Ha e séma szerint közelítjük meg más népek jelenlegi nyelvét, akkor a fogaskerekek megtalálják azokat a fogakat, amit ősnyelvnek nevezünk.
Kétségtelen """""tény""""" mindezek után útján utolérve az ún. "kétségtelen" (mindenképpen finnugor!!!!! na jó már Keletebbre kalandozván már uráli is) igazságokat, hogy ........ Hogy is van ez!? Hogy-hogy nem. Mondhatnám.
Az hogy érthettük(ék) e egymás szavát velük (is) valaha, arra meg azt mondom, hogy akár igen! Erre lett kitanálva ez a nyelv?? Talán. De ez egyelőre egy talány. Ezért kéne közrebocsátani és tani-tani. (szigorúan szerintem)
Vagy legalábbis FUra béklyók nélkül engedni a világot róla (ez csak egy dolog egy ruha, hogy éppen mi, mert a nyelv akár a ruha fel és levehető egyéni szinten a lényeg, hogy valami legyen) rólunk gondolkodni. Nem kéne az ebet kötni a karóhoz. Túl nagy kutya még ez a nyelv az egész világnak...
Ezért van ez az iszonyú viszonyítás kavar-kavalkád!!
Mindenki mindenkié, aki bármi közös értéket és tudást teremtett ná-ció(n) mentes nem-zettelen az emberiségnek. Íme az Ím e az ím a az ige az ima az emberhez. De Ti nem hallgattok rám. Rá is faragtok....... ha továbbra is tört-tény tenyészkedtek itten, a rossebb vigye el, egye meg ezt a kóros és káros szemléletetete??ket!! :-((
Kedves Ferences Testvérem, tudom, hogy bánt valami, de nem kéne ám ennyire kimutatni ellenszeretededet. Jót kacagnak rajtad és a végén Te leszel az aki a rövidebbet húzza.
Van rá lehetőség, hogy másképpen is kinyilvánítsd igaznak hitt igazságodat.
1) A magánhangzó harmónia nem a a magyar nyelv kiváltsága, nem is a finnugor nyelveké, nem is minden finnugor nyelvben van magánhangzó harmónia. Viszont a világ számos, a magyarral biztosan nem rokon nyelvében van. A sumérban vagy volt, vagy nem. Ha volt, nem a mély és magas magánhangzók megkülönböztetésére épült. Főleg nem a kerekített magánhangzókéra, amelyek a sumérban nem is léteztek. Miről beszélsz?
2) Abban a frázisban, hogy "a képzők használata a származék szavakban" nincs állítás, csak bionyíték arra, hogy szerzője nem tudja, miről beszél.
3) A rokonnyelvek azonos jelentésű ragjainak nem kell hasonlítaniuk egymásra. Csak minél nagyobb részüknek magyarázhatónak kell lennie nyelvtörténeti alapon. Sumér viszonylatban ez nem lehetséges.
4) A finnben biztos nincs duális, és most nem fogom kideríteni, hogy a nganaszanban van-é. Duális sok nyelvben van, de megléte nem rokonság-bizonyíték. A páros testrészek szemléleti kezelésének meg semmi köze a duálishoz.
5) Miért vontam volna kétségbe egy tényt? Persze van kétezer nyelv a világon, amelyik nem ismer nyelvtani nemeket.
6) A kivétel a régi szabály, amely már nem termékeny, nem általános. A lényeg az, hogy a magyarban nem marad változatlan a szótő.
Tudod kedves Evil, a Biblia és Jézus nem a zsidók népe volt, hanem a Párthusoké. Az asszirok ellopták a történelmet ettől a néptől és saját magukra formázták át. Ezt magyarul úgy fejezném ki, hogy akinek nem volt történelme csinált magának, mert abban a tudatban voltak, hogy megsemmisítették azt a népet akiknek joguk lenne azt visszakérni.
Ezekkel kérlek Kedves Ferences biz innen rebbenj és reppenj (röppenj) el!
(Téged is barátomnak tartalak, még ha most itt polidilisen össze-vissza beszélsz is)
Komolyabb dolgokról van itt nagy baszó!! (bocsi, csak szójáték - de nem kötöm ám az orrodra, hogy mit és miért és hogy TESZek-veszek itten..... :-((()
De ezen a módon nyilván szívesen felelek minden felmerülő kérdésre. (Na egyet előre leszögeznék. Én sem tudok ám még mindent, jajj, ha tudnátok nálatok nélkül mennyire nem :-(()
Nyilvánvaló mindenkinek (nekem legalább is tutti), hogy a FUralizmus, mára már Ural-isztika nem a politikából fakadt, eredt, hanem tudományos alapjai vannak. A kezdetek kezdetén (amolyan Darwinista analóg hatásra különben, amiben szintén rengeteg igazság vagyon(unk) van, azaz "nem eszik messze az alma a fájától, sem a lélekben kissé elfajzott fajától), mikor megszületett a gondolat, hogy a nyelvek összefüggenek. Van valami rejtéjesen közös bennük. Olyannyira igaz ez, hogy amikor az összehasonlító nyelvészet megszületett, akkor a magyar és finnugor kapcsolat számos újabb adattal támasztotta alá az AKKORI elméleteket. Pl. a szabályos hangváltozások. Ekkor a magyar nyelvvel foglalkozó nyelvészet, történeti nyelvészet a tudomány élvonalában haladva, megszülte ezt a különben az időben sokkal-sokkal régebbi kapcsolatot. 6000 év!!! Ezt én amolyan kezdeti lépésnek tekintem ezért (minden kezdet nehéz). Eltelt közben ""alig"" 150-200 év. Mára már, legalább is ahogy én látom mi kullogunk maradian a tudomámunkkal. Holott ismerve és merve is ezt bemutatni, újra a tudomány élvonalába ugorhatnánk. Na nem azért, hogy kiderüljön a magyarról, hogy az az ősnyelv, hanem hogy a kognitívokat alulról és leletanyaggal segítve megérthessünk végre valamit azokból a nehéz kérdésekből, hogy hogyan és miként is működnek a nyelvek.
Na ebben szerintem minden jólkiképzett nyelvén anyanyelvével magyar nyelvész segíthet.
Ha benne vagytok és vannak akkor jó. Ha nem, akkor meg ez egy nóta bene lesz, és át fog hallatszani áradni és elsöpörni az általatok épített falakon az igazság. Egy dolgot ismerek, mi áthallatszik a legvastagabb szobafalakon is. Még ha mögé nem is láthatunk szagolhatunk, hatolhatunk. Ez a beszéd. A szó.
Én csak hallgatóztam, és tanultam különben ki a fenétől mástól itt a neten, mint tőletek!? De mivel nagyon-nagyon rosszirányba mennek a dolgok (nem hagyom, hagyhatom), muszáj (muss es sein - német mondat, de a magyarban már szó csak de nagyszerű egyveleg) hallatnom szavam.
*szóa, *sza-(<-)a, szava.
Ezek a szavak biz az emberi (és rettentő közös) lét világának kínkeserves is, de örömteljes sava-borsai. ;-)
<<Bobula Ida egyike a nemzetközileg elismert legkivàlobb sumirologusoknak. Egyetemi éveit Budapesten kitünö eredménnyel végezte el, doktori értelmezésének tàrgya: " A magyar östörténelem" és a közel keleti nyelvekkel kapcsolatos kutatàsok voltak. Az elsô nö volt Mo-n, aki történelemböl magàntanàri képesitést nyert. Màr negyven évvel ezelött felfigyelt Dr. Varga Zsigmond debreceni egyetemi tanàr, hittörténész hatalmas munkàjàra, aki "Ötezer év tàvolàbol" c. müvében megirta a sumir nyelvvita történetét, a nemzetközi tudosok közötti hosszu harc részletes elemzését, a sumir nyelvtannak a magyarral valo egyezését és a sumir-magyar rokonsàg fennàlàsànak az elméletét igazolta. Könyvét a M.T.A. 1942-ben nagydijjal jutalmazta. A szumir-magyar rokonsàg kérdésében azonban nem döntött, mert a két nyelv közötti nyelvtani egyezéseket akkor még nem tàmasztotta alà elég nagy sumir szotàri anyag. Bobula ida 1946-ban az Egyesült Allamokba kerülve, hihetetlen nehéz körülmények kôzött, különbözö nemzetek könyvtàraiban és muzeumaiban kutatva, az Akadémia àltal hiànyolt sumir szokincs megkeresésére, a legujabb kutatàsok eredményével kibövült - külföldi tudosok àltal összeàllitott - szotàri anyag bemutatàsàra helyezte a hangsulyt és több szàz példàn mutatta be és védte meg az 1951ben megjelent "Sumerian Affiliations.."c. munkàjàban a sumir-magyar rokonsàg elméletének helyességét...Ebben a müvében felsorolta és bebizonyitotta a sumir-magyar szavak fonetiaki, tartalmi és értelmi megegyezésén, megfelelésén kivül a sumir szobrokrol, képekröl, àsatàsi leletekröl megàllapitott lényeges mitologiai és kulturformàk egyezését, - a tàrsadalmi intézményeinek feltünö, söt legtöbb esetben teljes megegyezését. ..Bebizonyitotta, hogy a sumir-magyar rokonsàg nemcsak a nyelv terén létezik, hanem vitathatlan nyomai vannak a mai magyar élet minden vonatkozàsàban is. Könyvnek megjelenése utàn szàmos nagyobb tanulmànya, cikke jelent meg ujsàgokban, tudomànyos közlönyökben és folyoiratokban....>>
Kônyvének tartalmàra vonatkozolag, a romai Institutum Buiblicum néhai igazgatojànak, P. ANTON DEIMEL S. J. -nek a Sumerisches Lexicon szerzöjének Dr. Bobula Idàhoz intézett leveléböl egy részlet:
"Roma, 5.Jan.1953.
...Ihr Buch have ich mehrere Male sorgfältig durchstudieir...Ich habe nicht die geringste Schwierigkeit eine Verwandschaft des Ungarischen mit dem Sumerischen anzunehmen."
<< Ferenzy Gyulàval kezdödött Debrecenben az a szumirologàval kapcsolatos szellemi àramlat, melynek folytatoja Varga Zsigmond egyetemi tanàr, a Magyar Tudomànyos Akadémia sumir témàra kiirt Fày jutalmànak nyertese.
<< itt kell megmelékeznünk Ferenczy Gyula egyetemi ny.r. tanàr munkàsàsàgrol, aki az elsö szumir, magyar ural-altàji rokonsàgot tàrgyalo könyv szerzöje, melyet Szumer és akkàd cimen adott ki 1897-ben. Ezt követi 1900-ban màsodik munkàja: A civilizàcio Bölcsöje. Ferenczy kônyvének 61.o-àn: "...A rendelkezésünkre àllo bizonysàgok azonban e pontnàl sem hagynak fenn kétséget arra nézve, hogy a sumirokat a turàni népek egy ösi àgànak ne tartsuk..."
Ferenczynek erre a megàllapitàsàra épitette fel Varga Zsigmond kutatàsi rendszerét. Varga Zsigmond 14 keleti nyelven beszélt és irt (köztük héberül is). Könyve: Az ösmagyar mitologia szumir és ural-altàji öröksége....>>
Te nem irsz semmit, kopipasztázol mint állat. 100-150 évvel ezelőtt született hipotézisek nyilasoid futóbolondok általi (félre)értelmezéseit kopipasztázod.
Jajj de jó hogy végre visszatértél nem közön(j)ösen közénk Kedves Evil!
Nem is tudod mennyire örülök bennsőmben ennek.
A válaszaim a végre tényszerű felvetéseidre:
1)
Tehát nem is lehetett, ahogy ha nem is azon a fokon mint a magyarban, de a rokon nyelvekben (is??) megvan. (A mgyarban különben már hármas fokú ez, mely meg egyik rokonnál sem lelhető föl pl. -on, -en, ön (ajakkerekítéses illeszkedő mozdulatoptimalizáció, avagy harmónia)
2) Ennek semmi értelme.
????? Miért? Magyarázd meg kérlek.
3) Mert ugye mint tudjuk a FUra ragok valami eszméletlen módon hasonlítanak..... :-((
4) A rokkony nyelvekben meg van (nem mindegyikben persze) . De a magyarban meg van a felális akarom mondani fél szemlélet. Félkarú, féllábú, félkezű, fészemű. Ki egész egyészségben gondolkodik, biz ezt bevezeti.
5) kimaradt, de a számítás, csak ámítás...
6) Beszédműoptimalizáció ősi szavaknál. Rendhagyó.
Az alapragok (magányhangzó fomában) talán produkáltak magánhangzó torlódásokat, melyeknél a még a mainál is szigorúbb (ha egy szó első szótagja egy adott magánhang, akkor egyeztetni kellett minden az azt követő szóval, akár összetett szóban, akár csak raggal, mi szerintem szóból lett. És ha az utótag fontos, akkor van olyan hatás, hogy ha az más értelmet nyert volna az előrefele visszahat. Két hiátus hangunk van a 'J' és a 'V'. (Ezt jobb lenne részletesebben megvitatnunk, mert ez most csak úgy lóhalálában idevettetett)
A többivel inkább nem is folytatom, mert számomra is egyételmű az, hogy nem alapja a magyar nyelvnek a sumer. Kapcsolat arrafelé, Deélj-Kelet felé is lehet (Duna útvonala talán?). Számodra viszont meg az nem, hogy biz a FUsem. Ismervén a mai magyar nyelv állapotát, bizony azt kell hogy kissé irritálóan mondjam Né!!ked, hogy az egy elFUserált FUsimunka megközelítés. ;-) :-(((
Ezt màr tulhaladtuk. Kérlek olvasd a szövegeket, amiket éppen most irok. En nem vitatkozom veled, mert csak egy laikus vagyok, de ha a képzett szakemberek sem tudnak meggyözni, akkor tényleg reménytelen eset vagy. S nincs kedvem bàrmire is vàlaszolni neked.
<< Sophus RUGE (1831-1903) a dresdai poytechnikum földrajzi és ethnologiai tanszékének tanàra. A nyomtatàsban is megjelent elöadàsànak cime: Die Turanier in Chaldäe (die Akkadier) 1876. A sumirok hovatartozàsàna eldöntését a "néptudomàny legvonzobb talàny" ként jellemezte. Nyelvészeti téren a sumirt turàni nyelvnek, a szibériai ural-altàji népek rokonànak tekintette. Mitologiai elemzésében ràmutatott, hogy az egész asszir mondakör turàni eredetü, emlitve, hogy a vizözön-monda höse sumir istenség. Beszélt a vallàshiedelmek és a csillagàszati ismeretek kapcsolatàrol is, majd visszautasitotta a sumirsàg létét tagadni probàlo elröfeszitéseket. ..>>>
Heinrich GELZER (1847-1906) Lenormant munkàssàgàt elemezte. Svàjci-nénet történész és nyelvész, Bàzelben és a jénai egyetemen tanitott. Több könyve jelent meg. A Das Ausland-ban megjelnet cikkében Gelzer (1875) összefoglalja a vitàt [Lenormant és Halévy közötti], ràmutatva, hogy halévy modszere nem felel meg a tudomànyos követelményeknek. Csak màsodkézbeni munkàk alapjàn dolgozik, nem eredetiekböl. Össze is téveszt szavakat és elemi logikai hibàkat vét érvelésében. Azt, hogy az ékiràs megalkotoja nem volt sémi nép, az asszir nyelvpolyfoniàja mellett az is mutatja, hogy az asszir ékiràsbol hiànyzanak a jellegzetesen sémi hangok jelei, melyek pl. a föniciaikban jol megvannak. Szerinte még a laikus is làthatja, hogy a sumir fönév és igeragozàs alakjai olyanok, mint az aglutinàlo turàni nyelveké. Mivel az ösi sumir és a modedrn turàni nyelvek közt nagy az idötàvolsàg, dicséri Lenormantot, hogy a mai nyelvek legrégibb nyelvemlékeit hasznàlja az összehasonlitàsra. Azt is helyesli, hogy Lenormant azokat a nyelveket is bevonja összehasonlitàsi munkàjàba, amelyek helyük és tört. következtében Kàldeàval rokoni kapcsolatban voltak, ugy mint a méd és a susai nyelv. Szerinte Leonrmant bebizonyitotta a sumir nyelv élö voltàt és azt, hogy a "méddel és susaival együtt az agglutainàlo nyelvek csoportjànak egy külön àgàt képezte." ..>>
Próbálj figyelni egy percre. Ha szerinted a finnugor rokonság hazugság, habsburgiánus ármány, akkor a te szemedben mi a jelentősége annak, hogy egy évszázaddal ezelőtt (amikor a sumér corpusnak csak egy töredéke volt megfejtve, az is gyakran rosszul -- tehát valójában azok sem ismerték a sumér nyelv strukturáját, akik a legjobban ismerték) egy nyelvész az urál-altáji nyelveket a sumér rokonának tartotta?
<< :Mizraim és Assur tanusàga volt a magyar irodalomban az elsô könyv-terjedelmü munka, amely az egyptologia és asszirologa eredményeinek a szentiràshoz valo viszonyàt fejtegette. Giesswein (1887) könyvének a sumir és magyar nyelvrokonsàgrol szolo részében, a Kaldea öslakoi àltal beszélt nyelvet hatàrozottan a turàni illetve ural-altàji nyelvcsalàdba tartozonak tekintette. A rokonsàg kimuatàsàra az embertani érvek érintése mellett alapos nyelvtani összehasonlitàst végzett. Pl. - Mindkét nyelv agglutanàloan ragozò, ellentétben a tövet hajto indo-europai és sémi nyelvekkel. - A viszonyragok és képzök a sumirban ugyanugy, mint az ural-altàji nyelvekben elkopott fönevek. Mindezeket a nyelveket jellemzi a rag és a szotö közti magànhangzo harmonia. - Rokon vonàsa sumir és az ural-altàji nyelveknek hogy egyszerü ragokkal ki tudja fejezni a névszo olyan viszonyait, amikor az indo-europai és sémi nyelvek külön elôljàro szokat alkalmaznak, pl. ada-ra = atyà-nak; to the father. - Közös jellemzöje e nyelveknek a birtokrag hasznàlata, melyekhez tovàbbi viszonyragok illetszthetök, igy pl. a sumir ada-na-ra ua.ugy van képezve, mint az azonos jelentésû magyar aty-jà-nak. (to his father) - Vilàgosan levezethetô több magyar és sumir birtokrag közeli hasonlosàga, tovàbbà a birtokragok és föleg a magyar tàrgyas igeragozàs több személyragjànak a sumir személyes névmàsokkal valo szembetünö egyezése. (pl. mu=én, ada-mu = atyàm; duga-mu = beszéle-m; zu =te, ada-zu = atyà-d; duga-zu= beszél-sz, beszéle-d stb. - A nyevtani hasonlosàgokhoz jàrul még a szokincs böséges egyezése, mely Giesswein szerint kétségtelenné teszi, hogy a sumir és a mai ural-altàji nyelvek azonos nyevcsalàdba tartoznak....>
<<1896-ban az orosz régészek X. kongresszusàn hangzott el Rigàban egy elöadàs, melynek cime: A sumer nyelvröl és annak ugor-altàji nyelvekkel valo rokonsàgàrol. (O sumirskom jasike i ego otnosenii k ugro-altajskim jazikam). Az elöado az észt Dr. K.A.Hermann (1851-1909), aki az orosz fennhatosàg alatt àllo észtorszàgi Dorpat, ami nevén Tartu egyetémének nyelvésze. Hermann doktoràtust 1880-ban szerzett a lipcsei egyetemen nyelvészetböl, ahol Delitzsch is tanitott... Mint mondja, nyelvek rokonsàgànak bizonyitàsàhoz négy területen szükséges a törvényszerüségek és azonossàgok bemutatàsa. 1. hangtani téren megàllapitotta, hogy a sumir és ural-altàji nyelvekben egyarànt eléggé ritkàk az összetett màssalhangzok, mint pl. a szlàv nyelvekben oly gyakran elôfordulò scs, cs, stb hangok. A magànhangzok terén a hangzoharmonia törvénye az, amely a sumirra és ural-altàjiaikra ugyanugy jellemzô és kényszeritö erövel tanusitja köztük a rokonsàgot. 2. Etimologiai téren, a nemek megkülönböztetésének hànya egy màsik fö hasonlosàg a sumir és ural-altàji nyelvek között, mely ellentétben àll az indo-europai és szemita nyelvek gyakorlatàval. 3. A szòkincs egyezéseit ugy véli, még nem eléggé kutattàk, részben a sumir szòkincs hiànyos ismerete miatt, bàr a màr ismert szotàri anyag is böségesen bizonyit. Itt több mint hàrom oldalon keresztül elemezte a sumir és föleg FINN-UGOR, köztük magyar és észt szomegfeleléseket, vizsgàlva a fönevet, melléknevet, szermélyes névmàsokat, birtokragot, szàmneveket, ez utobbiakat különösen hasonloaknak talàlta és az igéket. 4. A sumir mondat szerkezete, amennyire az màr ismert, Hermann szerint szintén bizonyitja az ural-altàji nyelvekkel valo rokonsàgot. Végkövetkeztésében : " mindezek a sumir és az ural-altàji nyelvek közti rokonsàg magyaràzàsàra bemutatott példàk utàn, arra a véleményre jutottam, hogy a sumir nyelv rokona az ural-altàji nyelveknek és a sumir nép eredetében közel àll a mongol-finn népcsalàdhoz. E rokonsàg sokkal több bizonyitékàhoz fogunk jutni, amikor az ékiratos irodalom alaposabban fel lesz kutatva. De amit eddig màr tudunk, az elgendö pozitiv vélemény formàsàhoz e rokonsàgot illetôen. Az hogy egy nyelv teljes törvényei megyegyeznek màs nyelvek azonos törvényeivel, nem lehet véletlen. Az ural-altàji nyelveknek, de KÜLÖNÖSEN A FINNUGOR NYELVEKNEK a nagyapja, de legalàbb is idösebb testvére a sumir nyelv."...>>
Gyöny(gy kimonhatatlan hangkombináció minden nyelven szinte)örű ez a nyelv.... És a teológiákon nem tanítják csak a kihalt ógörögöt (Attipról itt azért ne feledkezzünk meg ám!!) és a szintén kihalt nem vulgáris bulgár is latint. Ejnye bejnye.... Elvtársak!
III. SAYOUS (1842-1898) A 19. sz. legjelentösebb nyugat-europai magyar szakértöje volt, akinek Mo-gal, a magyar irodalommal és történelemmel foglalkozo könyvei és tanulmànyai jelentek meg. Többször hosszabb idôt töltött Mo-n, 1869-ben és a 70-es évek elsö felében négyszer, majd 1896-ban ötödször jàrt Mo-n. Munkàssàga elismeréseként tagja volt az irodalmi Kisfaludy Tàrsasàgnak és 1875 ota a Magyar Tudomànyos Akadémiànak.
<<...Eduard Sayous sumir nyelvet elemzö megjegyzései a Pàrizsi nyelvészeti Tàrsasàg (Société de Linguistique de Paris) elötti elöadàsàban hangzottak el... ..Igy ràmutatot, hogy a sumir MU, ME (magyarul: én, mi) személyes névmàs M betüje a magyarban is gyakran megjelenik ragként, enyém értelemmel, vagy hogy a tôbbes szàmu "titeket"-ben a "ti és te" kettözése sumir jellegü. A sumir 3. személy N betüje pedig az ön szocskàban làtszik megjelenni..."azt lehet mondani, hogy a névmàsok közti hasonlosàg vitathatatlan.". Ezenkivül hasznosak voltak a szàmnevekre és a tagado igékre vlaamint a mûveltetö igékre vonatkozo megjegyzései,..végül a szokincs Oppert àltal bemutatott egyezéseit teljesen meggyözöeknek itélte meg...>>
Egy idekapcsolódó valami, és én tudom Kedves Rufella, hogy ki más, ha Te nem, nyílt nyitott nyilván(van)val(l)ó megnyilvánulásaid alapján meg fogod érteni!
És én biz elhiszem, hogy mindenkiben ott az a láng, (gyöngyörű lány képében (nekem a HÍM-nek) a Szabin nők elrablásában meg mind-én-kiben, mélyen legbelül, alaposan eltemettetvén a nyelvek egy magyból szétárjadó láncolatán át ma is élmény, mert ma is él még. (Prométeusz csendben elcsente elcsencselte a tüzet az Istenektől az embereknek. Ma meg má change money csen-csel-ünk, azaz üzekedve üzérként űzletelünk. Űzi az ipart!!! (Ennyit a kioszto ostorozásról - akit nem érint, hát ne is fájjon nek az elruházási!!))
Ezért megmogyoróznak engem. Én meg ki magajárom, azaz kimagyarázom. Magam. Magom. :-))))))))
<<..Lenormant a szumir-magyar nyelv azonisitàsàt az alàbbi sumir-magyar nyelvazonosssàgi bizonyito adatok alapjàn végezte el:
1.) Az àltalànos magànhangzo harmonia megléte. 2.) A képzök hasznàlata a szàrmazék szavakban. 3.) A ragozàsnàl a töhöz eset ragok jàrulnak, melyek közül sok egészben hasonlo. 4.) A többesszàm és a duàlis azonos képzése. 5.) E nyelvekben a nemek közötti különbséget nem tesznek. 6.) A névszok és igék tövei vàltozatlanok maradnak. 7.) A személyes névmàsok azonosak. 8.) A post-pozitiv ige ragozàs (az utoragokkal ellàtott igeragozàs) e rokon nyelvekben azonos elvekre épült. 9.) A causative igealak hasonlo képzökkel valo képzése. 10.) A negativ egeragozàs megléte, mely minden màs nyelvcsalàdbol hiànyzik. 11.) Az ige nevek hasznàlata kötôszòk helyett. 12.) Az utòszòk hasznàlata ott, ahol az àrja és semita nyelvek prepoziciokat alkalmaznak. 13.) A hatàrozò szòk képzése.
<Az asszirologiai tanulmànyok terén Rawlinson a Kiràlyi Azsiai Tàrsasàgnàl tartott elöadàs utàn, a következô évben jelent meg a màr sokak àltal vàrt "Memoir on the Babylonian and Assyrian Incriptions" (1851) c. munkàja, melyben ..;a behistuni ékiratos szövegeket tette közé pràhuzamosan, ékiràssal, valamint alatta betüs kiolvasàsàban (transliteràlva) és latin forditàsban... ..Mielött azonban a teljes dolgozat napvilàgot làtott, szolgàlati teendöi Rawlinsont ismét a Közel-Keletre szolitottàk, és még 1851-ben visszautazott Bagdadba. Innen küldte beszàmoloit a Royal Asiatic Societynek, amelynek 1853 febr.5- ülésén a titkàr részleteket olvasott fel...A felolvasàs összefoglalàsàt megtalàljuk a The Athenaeum (London) 1853.febr. 1321.sz. Rawlinson itt szàmol be történelmi és földrajzi felfedezéseiröl, a sumir néphez tartozo elsö tàrgyi bizonyitékokrol, azaz a közlemény szerint: "..nagyszàmu olyan felirat felfedezéséröl, amelyeket valodi, bona fide szkita nyelven irtak, mely többé-kevésbé rokonsàgban van az Achaimenida feliratok ugynevezett méd nyelvével". Ilyen szkita nyelvü feliratokat talàltak a perzsa birodalom déli részén, Nippur, Uruk, stb.környéki téglàkon és agyagtàblàcskàkon. Ezek a feliratok mind sokkal ösibbek, mint az Achaimenida kiràlyokhoz és Nebuchadnezzar dinasztiàjàhoz tartozoak -irja Rawlinson. Ugy véli, hogy ezek az ösi szkitàk voltak az elsö telepesek, messze megelözve mind a perzsàkat, mind pedig a szemita népeket és bizonyosnak làtja, hogy a legösibb vàrosaik igy Uruk, Nippur, Akkad, Borsippa, stb. délen feküdtek.. Azàltal, hogy a felfedezett ösi nép nyelvére tàg értelemben vett "szkita elnevezést hasznàlt, elsönek hivatkozott a sumir-ural-altàji rokonsàgra, ugyanis a mult szàzadban turàni szkita néven nevezték a török-tatàr, magyar-finn nyelveket és népeket, melyeket az okori szkitàk és médek rokonainak tartottak...>>
A bevezetö utàn térjünk rà egyenként azokra a tudòsokra, akik a sumir nyelv és nép turàni-ural-altàji(magyar) voltàt képviselik. Több könyvböl idézek majd. De még elötte megemlitem Torma Zsofiàt (aki a Tatàrlakai leleteket megtalàlta és melynek még létét is kétségbevonta itt a forumon valami olvtàrs!).
<<A mult szàzad végsö harmadàban Torma Zsofia erdélyi magyar régésznö Tordas vidékén nagyszàmu jelekkel berajzolt kö ill. agyag-darabokat talàlt. Ezek vizsgàlata alapjàn megàllapitottta, hogy kis-àzsiai, elöàzsaia mûvelödés nyomait bizonyitjàk ezek a leletek. A kutatàst késöbb Közép-Europàra is kiterjesztette és az eredményekröl szakmai kiadvànyaiban és kongresszusi jelentésekben is beszàmolt bizonyitva azt, hogy Europàt - az indo-europai müveltséget megelözöen - Elô-azsiai müvelödési hatàsok érték. Torma Zsofia eredményeinek igazi jelentöségére azonban csak akkor ébredt rà a vilàg, amikor a kolozsvàri muzeum igazgatoja 1961-ben hàrom agyagtàçblàcskàra bukkant àsatàsok soràn és ereken a tàblàkon a felfedezö N. Vlassa a folyamközi sumer iràsjelekhez hasonlo véseteket talàlt. A felfedezés közzétételét nagy tudomànyos vita követte, melyben résztvett Adam Falkenstein, M.Sz. Hud, T.Sz. Paszek, V.Titov és sokan màsok. Az elemzés lényegét Borisz Parlov igy foglalja össze a "Tatàrlak üzenete" c. tanulmànyàban (Technika - Molodszsi. 1975.12.sz. 56-61.old): " A Szovjetunio Tudomànyos Akadémiàja Régészeti Intézete laboratoriumànak sumerologus szerkesztöje miutàn elemezte az össegyüjtött anyagot, ezekre a következtetsekre jutott: 1. A tatàrlaki tàblàcskàk helyi eredetü, széleskörben elterjedt iràsbeliségi rendszer darabjai. 2. Egy tàblàcska szövege hat ösi totemet sorol fel, amely megegyezik a Dzsemdet-Naszr sumer vàrosbol szàrmazo <listàval>, valamint a magyar Kôrös-kulturàhoz tartozo temetési pecséttel. 3. Az ezen tàblàcskàn levö jeleket az oramutato jàràsàval ellenkezö irànyban kell olvasni. 4. A felirat tartalmàt /ha sumerül olvassuk/ megerösiti az ugyancsak Tatàrlakon megtalàlt, feldarabolt férfi tetem maradvànya. 5. A helyi Saus isten neve megfelel a sumer Uszmu istennek. Ezt a tàblàcskàt igy firditottàk le: <A negyvenedik uralkodàsi évben Saus isten szàjànak rituàlisan megégettük a törzsfönököt. ö a tizedik> Vilàgossà vàlt, hogy csak a Tordas-Vincsa kultura egész emlék-együttesének /Tatàrlaka is idetartozik/ tanulmànyozàsa vihet közelebb bennünket a hàrom agyagtàbla rejtéjének a feltàràshoz." A szerzö azutàn leirja, hogy "Tatàrlaktol 20 km-re van aTordas domb. Belseje zàrja magàba a neolit idöszakbol szàrmazo korai földmüves telepet. A dombon a mult szàzad vége ota àsnak, de teljesen még nem tàrtàk fel. Még akkor felfigyeltek a régészek azokra a képiràsos jelekre, amelyek az edénytöredékeken szerepeltek. Uugyanilyen jeleket talàltak a Tordas-sal rokon jugoszlàviai Vincsa neolit-kori településröl szàrmazo cserépdarabokon is..." ..stb>>
Már réges-réges-régtől rájöttem, hogy egyedül nem megy.
De mindenki tehetőssége és tehetsége szerint vegye ki a részét, mi nem ám csak amolyan fájdalom részvét, hanem rész vétel. Én részt veszek és vettem vetettem. Olyan vétel, ami ingyen van, és még csak nem is - amolyan kicsinyke sejtekként sejtitek - mennyi minden gyönyörűséget kaphattok. ;-)
Na jó befejeztem a reggeli igehirdetést. :-((
Azért ez még idekéj(lj!!!!)vánkozik. Ide vánszorog.
(Én nem találtam a megzenésített igazán átható formát, de az én kis lélkemnek, meg a Tiéteknek is tanál jót tenne, ha van aki valaki idetenné.)
Gyöngy a csillag, ugy ragyog, gyöngyszilánkokként potyog, mint a szöllő, fürtösen, s mint a vizcsepp, hűvösen. Halovány bár a göröngy, ő is csámpás barna gyöngy; a barázdák fölfüzik, a bús földet diszitik. Kezed csillag énnekem, gyenge csillag fejemen. Vaskos göröngy a kezem, ott porlad a sziveden. Göröngy, göröngy, elporlik, gyenge csillag lehullik, s egy gyöngy lesz az ég megint, egybefogva szíveink.
Hiàba minden, igy nem jutunk elöbbre: ha én fehéret mondok, te feketét és forditva. Mi lenne, ha konkrét példàkat hoznànk föl, àltalànossàgok helyett? En megprobàlom, csak azt nem tudom, hogy van-e értelme belevàgni egy ilyen hosszadalmas "munkàba", talàn el sem jut az agyadig, mert valami "blokàzs" (elnézést a fr. szoért) van nàlad?
Kezdhetném Dr. Bobula Idàval, a sumer-kutatàs történetének összefoglalojàval:
<<Mikor a mult szàzad közepe tàjàn kezdtek elökerülni a mezopotàmiai romhalmok alol az emberiség elsö irott emlékei, a cseréptàblàkra ròtt, ékiràsos, söt képiràsos szövegek, a szakértök hamarosan észrevették, hogy azok az asszir-babiloni szövegekkel ellentétben, NEM SEMITA szerkezetü nyelven iròdtak. Az iràsfeltalàlok nyelve, ahogy kezdetben jelölték, agglutinàlo szerkezetünek bizonyult. Az uttörö orientalistàk, Oppert, Rawlinson, Sayce ös-szkita, östuràni nyelvröl beszéltek; a zseniàlis fr. tudos, Lenormant hatàrozottan hirdette, hogy az "iràsfeltalàlok nyelve", amit ö akkàdnak nevezett, a MAGYARHOZ ALL A LEGKÖZELEBB. Ez az ösnyelv - irta Lenormant - lesz a turàni nyelvek közös magyaràzoja, ugyanaz, ami a szanszkrit az indoeuropai csalàdban! Lenormant és a hozzà hasonlo pàrtatlan, elfogulatlan valodi tudosok megàllapitottàk, hogy az iràst az a turàni nép talàlta fel, melyet Lenormant akkàdnak, màsok sumirnak neveztek el és ezt kétségtelenül bizonyitja az ékiràsuk rendszere. Am ez a megàllapitàs vilàgszerte megdöbbentette és kellemetlenül érintette azokat az egyetemi tanàrokat és egyéb tudomànyos poziciokat élvezö egyéneket, akikben a faji gög és hiusàg erösebb volt, mint az igazsàg szeretete. Tudnivalo, hogy a mult szàzadban vilàgszerte azt hirdették a tanàrok a fiatalsàgnak, hogy nemcsak a fehér ember àll minden tekintetben a szinesek felett, hanem a fehér fajon belül is rangkülönbségek vannak: a legalso fokon àllnak a turàni "hordàk". E tan szerint a turàniak, akik között a törököt, finnt és a magyart is felsoroltàk, soha semmit nem alkottak, csak romboltak és raboltak. Nem a legrosszabb, de jellegzetes amerikai tankönyv pl. P.V.N. Myers 1882ben New Yorkban megjelent Ancient History-ja. Ez is hasonlo tendenciàju. A fejezetek cimei mint: "The Turanian Tribes; The Semitic Nations, The Aryan Family" - màr elàruljàk a szerzö elfogult pàrtàllàsàt és érzelmeit... Az ilyen elfogult faji önszeretet és versengö, ömlengö àrja öndicséret köreit zavarta egy turàni öskultura felfedezése. Kényelmetlenül feszengtek a hiusàgukban sértett teuton tudosok és visszhangoztàk érzelmeiket egyes heves franciàk, érzelmeik hevében megfeledkezve a kötelezönek vallott tudomànyos objektivitàs làtszatainak fenntartàsàrol is. Némelyek (pl. Babelon és a késöbbi Antran), vigyàzatlanul kimondtàk, hogy mit kerülget a többi is: "nem engedhetjük àt a sumir dicsöséget màsnak. Ez csak az idnoeuropai fajé lehet, - különösen nam adhatjuk àt ezt a fehér emberek legutolso kategoriàjànak, a megvetett turàniaknak". Csakhogy a nyelvészet akkor elfogadott szabàlyai szerint, a sumir-indoeuropai rokonsàgot soha nem sikerült bebizonyitani. A bajban lévö àrjàk segitségére jött a sémita Halévy,..aki hosszu életén, hosszu tudomànyos pàlyàjàn végig hevesen tagadta azt, hogy a mezopotàmiai ösnyelv "turàni" lett volna. Mezopotàmiàban szerinte soha sem volt màs, mint sémita kultura. halévy azt hirdette, hogy sumir nép nem is létezett, amit sumir (vagy akkàd) nyelvnek hivnak, csak sémita papok mesterséges, titkos nyelve. halévynek nagy sikere volt. Lenormanttal szemben felül maradt, nem mintha igaza lett volna, de azért mert ö 90 éves koràig élt és Lenormant meghalt 45 éves koràban. A mezopotàmiai kultura sémi jellegének elfogadàsa àltalàban nem ütközött érzelmi nehézségekbe, bàr egyes nyugati tudosok ovàst emeltek. Ezek közt volt az angol Sayce,.. A Magyar Tudomànyos Akadémiànak Goldzieher Ignàc jelentette, hogy halévynek ad a vilàg igazat: a sumir-magyar rokonsàg keresése absurdum és eltiltando. A magyar tudomàny ezt a javaslatot elfogadta. Minden sumir-magyar kutatàs tudomànyos anathema alà vétetett...Lenormant meghalt fiatalon, Sayce eljött magyarorszàgra, hogy megtanuljon magyarul a sumir nyelv miatt, azonban napok alatt sulyos betegséget kapott és vissza kellett utaznia. A magyar tanàrok féltették a tudomànyos johirüket. Csak a féllaikus Galgoczy jànos folytatta sumir tanulmànyait. Egy lelkes, de teljesen laikus ujsàgiro, Somogyi Ede irt mérges könyvet, követelve az igazsàg feltàràsàt és egy elszànt debreceni theologus professzor, Varga Zsigmond àllta a gunyt, kisebbitést, fitymàlàst [ismerös légkör] -és hirdette kevésszàmu diàkjainak a sumir-ural-altàji rokonsàgot. Ennek az elméletnek utolso szivos nyugati védöje a német Hommel volt, akinek munkàja bizonyitja hogy minden faj kitermeli a nyilt és burkolt sovinisztàk serege mellett a tàrgyilagos tudost is. (Hommel a sumir nyelv legközelebbi rokonànak és utodànak a törököt tartotta, magyarul sajnos nem tudott.) Teltek az évek. A nyugati tudosok többsége ràjött, hogy Halévy elmelete tarthatatlan. Lassan be kellett ezt làtniok Halévy követöinek és rajongoinak is. Arja és semita tudosok megegyeztek a nagy "ignoramus"-ban. - A sumir egyedül àll, nincs rokona, nem is szabad keresni a rokonsàgot! Hanem az àsatàsokat folytattàk. Sir leonard Wooley kiàsta a bibliai Ur Chaldeorum vàrost és ez sumir vàros volt. Rengeteg cseréptàbla ontotta a nyelvészeti anyagot. - Glossariupk készültek, köztük a romai Institutum Biblicum nagy, 6 kötetes "Sumerisches Lexicon"-ja, kb. 4ezer sumir szo megfejtésével. Ennek alapjàn ujra fel lehetett tenni a kérdést: igazuk volt-e Oppertnek, Lenormantnak?...>>
idultan nyilván indultan, de a nyelv már csak olyan hogy úgyis beszúrjátok a helyes értelmezéshez hiányzó hangot a kis """""butuska"""""" fejetekben. ;-)
Mellesleg én tökéletesen értem a magyar nyelvből ki- vagy föl(??) idultan, az összes egyistenhitű vallás gondolatvilágát. Teljesen érdektelen persze a ki kitől s pláne előbb dolog. Egymástól tanulunk oszt kész!!! Mellesleg, mi másra lenne való a nyelv maga!?
És akkor mégegyszer a jelmondatom (nehogy elfelejtődjék az mi sosem fog persze):
"Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala az Istennél. És az Isten vala az Ige."
Nekem ez a mondat mindent megígért. Megigézett, leigázott... :-)))
Sok mindennel egyetértek, amit írsz. Hányszor, de hányszor mondtam itt (is), hogy nem lehet ehhez a nyelvhez tört-tény tenyészettel (azért arról ne feledkezzünk ám meg, hogy (dicső-vagy éppen dehonesztáló) őstérténeteket gyártanak nyelvcsalárdosdi alapon - sőt ezen az alapon született egy tisztafajú arjázó gyilkos vmi fasi......us ) hozzáférkőzni, mert akkor sehová sem jutunk, azaz nem hogy sehová hanem össze-vissza szana-szét mindenhová.
De arra felhívnám a figyelmedet, hogy amíg ez a FU, TU (és egyebek).... uráli turáni nyelv egy kül túrán - ki tudja milyen ördögi dolgok születhetnek gyöngyeivel kincseivel, ha szt disznók elé szórják? (Jobb ha befogom a szám!? ;-)
A mai magyar nyelv eredetére, származására, rokonságára (jajj, jajj, egy mennyi szó), pont egy amolyan TANjáikon és azok láncolatán élő őstelepes helybenmaradó, de mindig népes népet kell keresni valahol, egy hont. Na de hun lehet az? Tudniillik akkor tudja megőrizni és vigyázni gyöngyeit, belső hallóhálózat értékeit. A magyar nyelv szavai ŐRizik ezeket a dolgokat. Ormokkal körbevett vizekkel mocsarakkal védett hihetetlenül temékeny ősállapotú ORszág.
Amit meg a hangutánzókról írtál azt jobban tennéd ha visszavonnád, mert pont arrafelé vezet ki az utunk. Vagy ha még ez sem lesz e nyelvnek, nem hogy kiutunk nem lesz, de csak a sötét mélybe ugorató kutunk. (Retlaxal jájj és még kimindenkivel kutakodunk ;-)
De az örég székely mondá a mondájában mondatában:
"Úgy még nem volt, hogy valahogy ne lett volna."
Mert akkor majd jön a Holle anyós mese. Ha még gyermekkorotokból emlékesztek rá. (Jajj ki nem!? Ostoba kérdés volt. ;-()
És milyen érdekesek meséink a három fiúról, (hol szegény, hol királyfi) akik képtelen, de megoldott problémákon keresztül mindig felekirálysággal végződik. (Amolyan mindég és mindvégig "jó tett helyébe, jót várj." (Hát mi oszt várhatunk magjáró madarak!! És velük szemben a mai "fejlett" (ez biz nagyon relatív mindig és problémás) nyugatról fogékony gyermekeinkre is ráárjadó, amolyan fertőzés a testvérháborús mesékről. De nekik más a tört-tény-etük. Ahol is persze mindig "minden jó, ha a vége jó" alapon az győz, aki erkölcsösebb, azaz jobb.
Úgyhogy tesvéreim (na jó legyetek csak (fele)barátaim) az úrban, jobb ha összekapjátok magatokat a jövőre nézvést, mert komoly gomolygó sötét felhők gyülekeznek itt is és mindenütt a fejetek felett! De az egész világ feje felett is és el ne felejtsétek és főleg el ne veszítsétek a fejeteket!
ujgur, egyiptomi, hettita, kani, etruszk, pilisi, kánaáni, kelta, pannon, szkíta, pártos, avar, szabin hun és magyar mind egy ősi tőről fakadó nyelven beszélt.
Sokakat az zavar meg, hogy különválasztják e nép nyelveit és nem egységesen próbálják meg származtatni ősi gyökereit. Ezért nem szabad, hogy az előkerülő temérdek nép neve bárkit is megzavarjon, hisz ugyanazt a hun-magyar ősnyelvet beszélték és írták, amin mi magunk is felnőttünk. Kultúránk gyökerei a Zodiákus rendszeréből is táplálkoznak. Amíg a történelem egyszer körbejárja a Zodiákusa, az 12 X 2160 év. Vajon hányszor kellett körbejárnia, mire a feleszmélő ember már ismerje az éppen, soron következő csillagkép nevét és üzeneteit?
Kr. e. V. évezred közepe táján már bizonyítható sumir nyelvű kultúra jelenik meg készen, írással, egyistenhittel, iparral, földműveléssel, fémművességgel, társadalmat alkotni készen, kiforrott szellemi háttérrel. Al-Ubaid - Ur városának tartozéka Özönvíz előtti leleteivel. A későbbiek folyamán a történészek feladata azt eldönteni, hogy ős népünk kapcsolatban állt e a sumir kultúrával.
Az őskorban az volt a szokás, hogy az első letelepülő adott nevet a környéken mindennek, az utána érkezők ezt használták. Azon is el kéne gondolkodnunk, hogy az a sok török szó ami mindkét nyelvben jelen van, nem e azt tanúsítja, hogy a magyar és török nyelv valójában egy ősi tőről fakad. Egy nyelv ezerévente alapszókincsének- a legfontosabb 600 szó - legfeljebb csak kb. 16 %-át cseréli le. Ezekből az adatokból kellene elindulni, hogy tisztábban tárjuk fel nyelvünk származását.
Tróját egy német amatőr régész, Schliemann ásta ki, csak mert hitt Homérosz betűinek.
Ha történészeinket érdekelné a magyar múlt, akkor érdemes lenne végigásnunk nekünk is Közép-Ázsiát, Sumérből amit az Öböl-háború még meghagyott, Etiópiát, a Nagy-Tavak vidékét Afrikában, az Axumi Birodalom maradványait, a Pártus Birodalmat, a Kaukázust, Urartut, Szubar-kit, Szabiriát, Kummagyariát, Dentu-Magyariát, a szkíták, hunok, pártusok és avarok lehetséges lelőhelyeit a földi Hadak útján és még amit kell itthon, például Attila városát és sírhelyét, Árpád sírhelyét, a pilisi várkomplexumot, az avarok gyűrűit, a Zengő csúcsa körüli avar várat és mindazt, amit még régészeink tudnak és sejtenek, de nem juthattak hozzá a kutatáshoz. Meg kellene kutatni Fönícia, Kánaán, Katti, a Hettiták, Etrúria, Kréta, Trója magyari alapítású városait újra, tudván, hogy mit is keresünk. És még egyszer külön is a Kaukázust, a subur-subar-szabir-szavárd nép ősi fészkét, mert különösen ígéretes területe ez ősi történéseinknek.
Visszafutok még egy polgári szóra a lépcsőházból:-))
A Fu-t nagyon nem úgy kell elgondolni, mint egyik elméletet a sok közül! Van, aki szerint hun a magyar, van, ki szerint sumir és van, aki szerint Fu, oszt ezek csatáznak egymással. A "finnugrászok" nem csatáznak, mert nincs mivel. Nem képezheti vita tárgyát, hogy a magyar nyelvben vannak sumir (szláv, csuvasos és oszmán török, IG és latin, sőt nem zárható ki a hun vagy etruszk sem, annál kevésbé, hogy e nyelvekről szinte semmit nem lehet tudni) eredetű szavak, hovatovább olyan szavak, amelyek nyelvcsaládokon átívelő léte valamiféle ősnyelvre utal vissza, amiről végképp nem lehet tudni semmit... A "gyűlöletes hazaáruló" vagy szánalmasan keveset tudó (ezt a nézetet a sokat tudó Retlax képviseli nagy vehemenciával) finnugrászokat az különbözteti meg a többiektől, hogy nyelvészek - elgondolásaikat nem a kisebbrendűségtől rettegve a szkitákhoz menekülő hazaffyak érzületeihez, vagy a dáko-román (nagymorva stb.) elmélethez képest vagy annak ellenében hozzák nyilvánosságra, mert ennek nemcsak a tudományhoz nincs köze, de semmi szükségünk rá, sem a nyelvünknek, sem nekünk magyaroknak. Úgy a magyar nép, mint a nyelve és a történelme nyugodt szívvel kiállja az elfogulatlan tudományos vizsgálat próbáját.
Mociga, nem "eredet", hanem rokonság. Azok jó része, akik csípőből elutasítják a Fu rokonságot, hibás feltevésekből és analógiákból indul ki. Az a benyomásom, mintha úgy képzelnék el, volt egy FU birodalom vagy ősnép vagy mi a túró, amelynek mi, magyarok alattvalói voltunk, mielőtt úgy döntöttünk, hogy inkább saját hazát foglalunk magunknak. Fu nyelv mint olyan nem létezik,sőt lehet, hogy soha nem is létezett. Egymással különböző intenzitással érintkező, és nem közös nyelvet, hanem rokon nyelvet beszélő, többé-kevésbé önálló népeket, népcsoportokat kell elképzelni Fu címszó alatt, ráadásul rohadt régen, jóval az írásbeliség előtt! Amit ma magyarnak nevezünk, az valamikor az őstörténet ködében elvált rokonaitól és önálló fejlődésen ment át (mely hosszú időtáv alatt más népcsoportokkal érintkezett, mint ahogy a Fu időkben is voltak ilyen érintkezések). És innen jöhetnek tőlem mindazon alterek, akik a magyar nyelv különlegességét és egyedülállóságát vallják. Mert tk. igazuk van: a magyar nyelv minden rokonától messze szakadva valóban egyedül áll egy idegen nyelvi környezetben a KM-ben, ezért valóban külnöleges pályát futott be pl. a szláv, vagy IE/IG tömbbel szemben, amelyek alakulását és egymásra hatoását ahhoz lehetne hasonlítani, mintha mi megmaradtunk volna Fu nyelvrokonaink körében. Egy szó mint száz: a Fu rokonság nagyon nem jelenti azt, hogy egy jelentéktelen néptől "levetett" nyelvet beszélünk. Nem tagadja a nyelvünk egyediségét, ősiségét és hívei nem tartják hülyének vagy nevetségesnek azokat az idegenek, akik akár beszélték a nyelvünket, akár egy szót sem értettek belőle, de csodálták a hangzását, dallamosságát és egyéb erényeit (Nem a levegőbe beszélek, tanítottam a magyart mint idegen nyelvet.) A FU rokonság vallóinak még több joguk van erre a csodálatra, mert ők nemcsak szeretik, hanem ismerik is az anyanyelvüket, és érthető a feldúltságuk, amikor azzal szembesülnek, hogy vannak, akik zavaros elméletek és téveszmék alapján egy hamis mennyországba, "festett egekbe" menesztik a magyar nyelvet, valójában megfosztva gazdag múltjától és örökétől. Az összes ilyen elmélet (sumir, etruszk, hun eredet, a magyar mint ősnyelv, a magyar mint hangutánzó nyelv stb.) egyoldalú, steril és végtelenül szegényes a nyelvünk tér- és időbeli rétegeinek, kapcsolatainak gazdagságához képest!
Már az előző (kommentár és magyarázat nélküli) szótár részletet sem értettem, de most szabadult csak el igazán a pokol.
Példáid többsége tájszó, sosem volt a köznyelv része, s inkább csak néprajzosok foglalkoztak velük leíró jelleggel, történetükről, eredetükről így alig van adat, szabadon lehet garázdálkodni velük. Ráadásul jó néhány példád hangutánzó/hangfestő jellegű.
Szép munka a rőf és a rövid(ülés) rokonítása a "rövidárun" mint közvetítő szón keresztül! De tetszik a "megrökönyödés" merész értelmezése is a célból, hogy belefoglalhasd önkényes rendszeredbe, ha már elkövette szegény szó azt a hibát, hogy R hanggal kezdődik. "Összehúzza magát ijedtében", hát hogyne. Te mondod, mi számít szónak, és azt is, hogy mit jelent. Mert hát az alterosok tagadják a nyelvi rendszer vagy a jelentés mint közmegegyezés gyáva, megalkuvó elméletét. Kiadhatnál tanulmányt "Egy új jelentéstan felé" címmel.
"Hogyne, végül mindenki azt kutat, amit akar. Azonban aki porondon akar maradni, az az aktuálisan "elfogadott ", irányadó elméletet vallja és ennek igazolására terves kutatásokat."
Még egy szempont Evilé mellett: mit értesz "porondon"? Ha egy kutató végképp nem boldogul vagy eredményeit nem ismerik el hazájában, bárhová elmehet külföldön is - már ha tényleg van valami a tarsolyában.
Nem kifejezetten erre a hsz-edre reagálva, hanem arra a sokak képviselte álláspontra, hogy hatalmi eszközökkel elnyomják az altereket. Tegyük fel, hogy a jövő héten lecserélik az egész MTA-t, "hivatalossá teszik" a sumir rokonságot és azontúl csak ezt lehet kutatni, oktatni. (Abszurd, ugye? Pontosan olyan abszurd, mint azt hinni, hogy ma ez a FU-ra igaz). Mi lenne akkor? Biztos akadnának olyanok, akik az állásukat, egzisztenciájukatr féltve "átállnának", mások külföldre mennének vagy visszavonulnának a tudományos közéletből. A sumeristák kicsit dáridóznának (szigorúan csak határon belül, mert mértékadó nemzetközi fórumokra nem invitálnák őket), de idejük javát az kötné le, hogy harcolnának a hun, türk, sziriuszi, szűznemzéses ősnyelv és más alter elméletek képviselőivel, akik mélyen igazságtalannak tartanák ezt a leosztást, és összeesküvést sejdítenének mögötte. Itt, a topikban ugyanazok a viták folynának, mint eddig, feltéve, hogy a sumirosok nem tiltanák be a tanaikat bíráló vitákat:-))
Végre valami elemzés és tényszeű hozzászólás arról, hogy miképpen is gondolkodtok Ti, és Te. S végre valami, hogy milyen fortélyos félelem is igazgat bennetek, s biz én ezt megértem.
(A "nomen est ómen" dolgokat, most tán hagyjuk is ki..)
Mert Tőletek ki a fene venné el Jézust!? (Ti vetettétek el ŐŐŐŐŐŐt!) Na nem vádaskodok, csak szembe-séthlek benneteket. Valami igazság, mely beismerés esetén, ha az megértő megbocsátással párosul biz lehet vígaszság is. Pusztán annyi történt, hogy Jézus, koragyermekkorában (valami Három Királyok) keletebbre vitték a legenda szerint, oszt ott tanálkozott másokkal, hogy tanulhasson a Júdeai gyökereiből, s hogy megváltoztathassa az akkori világot. (Jézus tanai nem mások, mint vallásrefom, de alapos, Ti meg várjatok a Tóra alapján más messzi ás messiást :-)) S biz ez neki sikerült is. Nézzünk is fel rá, de ne ám úgy hogy az na!!! cionista!! alapon a miénk!! Az Isten szerelmére kapjunk már a fejünkhöz! Mert elemző válaszodban pont Te is a ""legaljasabb"" kisajátító lettél. (Jézus közös az egész világnak, mert a gondolat, s pláne az ŐŐŐ gondolatai függetlenek a rohadt NEM-zetekzől!!! :-((()
Mellesleg jegyezném meg, hogy egyívású a két nép. Magyar és Semita (Jedi lovagozni nem lehet :-) A hatalom mára már a Tiétek (pénz beszél kutya ugat), de a tudás a miénk (nyelvünkkel). Illetve, ha Ti a hatalmatokkal ezzel a tudással tanálkoztok itt helyben majd máshová menvén csodákra vagytok képesek. S bizony mondom, ha a két nép össze nem fog egymással, na nem ám azért hogy ketten együtt még uralkodóbbak legyenek együtt, hanem egyszerűen azért, hogy ..... (megmentsük a nagy összeomlástoktól a világot?!?!)
Én nem tudom...... A gyerekkoromat végigszenvedtem a rohadt fitymaszűkületemmel és anyámék valamiért nem akartak megszabadítani tőle. Azóta is viselem, de amikor elkezdtem használni ezt a nem egy rossz dolgot, a probléma, a teremtészet már csak ilyen, elmúlt magjától.
E késői órán tán megbocsátható (mennek már a pornófilmek is) ezen talán mégis kicsit túlzó őszinteségem. Főleg ily nagy nyilvánosság előtt.
Az sem véletlen Kedves Disznótemető, hogy s biz ez már nem Tóra csak újszövetség szeretet alapon, ahová benneteket is várunk a nagy házba, a még megsem született egyházba: a valló világba.
Ím a disznókodó idézetek (csak példa beszédek Jézustól):
Ne adjátok azt, a mi szent, az ebeknek, se gyöngyeiteket ne hányjátok a disznók elé, hogy meg ne tapossák azokat lábaikkal, és néktek fordulván, meg ne szaggassanak titeket
Ja nem sorolom tovább, de forrás itt és üssétek be a disznó szót.....
Mivel bánatos vagyok amiatt, hegy nem is tudom mit is okozhatok (magomat nem féltem ám) ím a kibékülés innen (már ha a sivár sivataf kesergését meghaljátok a dalban zenében Énók énekekben a paradicsomi KMhez képest):
Szerelem, szerelem
http://www.youtube.com/watch?v=rAUJgjxNGd8
Egy magyar népdal amely Sebestyén Márta előadásában Az angol beteg (The English Patient) című film betétdalaként vált híressé. Egyszerűen gyönyörű.
Love, Love
Love, love damned misery Why didn't you flourish On the top of every tree? On the top of every tree, On leaf of nut-tree That every girl and boy Should rip off thee
Because I also riped And even missed I also riped And still missed
But I would rip again If I have found a good one In case of a good one, a nice one, My old love
And for my old lover What wouldnt I do? Water from the sea I would spoon
And from the bottom of the sea Little pearls I would collect And for my old lover I would knot a pearl wreath
A kék és sárgában nem vagyok biztos, de jól hangzott az adott pillanatban, amikor írtam. Lehet, hogy kék és piros?? Vagy piros és sárga? Mindenesetre akik a színestévét kitanálták ezt nagyon jól kipróbálták és tudták. ;-)
Nem csak a magyar csinált temészetszerűleg zebrát belőle (ha már "az lett annak a neve, amit annak az ember adott"), mert hasonlított az állatra. Sötétszürke aszfalt alapon fehér. Amivel a jobban szemlélődő számtalan gyalogos, újra és újra összetanálkozott. Mellesleg minden jel (a stipistopp vonal is) fehér. A sárgát a rendkívüli helyzetekre használjuk az úttesten, mert az is jól látszik és az már egy lépés a piros felé. Zöld sárga piros. A sárga átmeneti állapot. A jelzőlámpák is mindenütt zöldek -> sárgák (változó állapot!) -> piros. Tilos a piros, félj mint a tűztől. Ezek azok a nyelvfüggetlen közös értékeink, melyet mindenki ért. (Mellékesen jegyezném meg, hogy a zöld kék és sárga keverék. Az égszínkék színnevünk meg a világoskék. (Nem tudom miért, de erre azt mondják a színszagértők, hogy egy hideg szín.) Biztos a télre gondolnak, meg a hóra, meg a tengerre, meg a tóra (itt már inkább zöld is). De.... az oszt ad hideget meleget. Nyái napon, téli reggelen.
Innen kéne elkezdeni a magyar nyelvet helyfüggetlen bogarászni, s nem a FUra őshazából. Mondhatnánk erre a mai mószertannal, hogy láthatatlan tűt keresnénk a szalma szálma szana-szét szénakazalban. De ha így kezdenénk egy-ütt hozzá, bizony, miközben tűt keresnénk, csodákra lelnénk a bogolt bogáncs boglyában. Sőt!!!
Ui:
Nekem a tökörfodítások tetszenek a legjobban. Főleg amikor XY-tól vettük, vették bárkitől bárkik át. Pedig azok nem is akármilyen, hanem amolyan egyértelmű átvételek. Mert ilyen alapon, akkor az egér (számtek eszköz) és a mouse is az. Csak közben észre sem veszik az ún. etimolyológus mókás mókusok, hogy a nagy és végtelen és hatalmas trükkös tükröket a teremtészet tartja minden pillanatban elénk.... Esetleg ráismerünk, -mérünk é avagy nem... ;-)
Az itteni építő, szépítő, tanító jellegű hozzászólásaid alapján sajnállak. És nem le!! :-((
Ui: De nem is ez a lényeg. Én szeretném elfogadni azokat (már réges-rég (jó 3 éve) kicsemgézgettem őket a teljes egészből) az igazságokelemeket is, melyeket meg kidobnék, sőt kissé tolakodva, tülekedve, de sosem tulokként nektek rontva veletek is a kukába dobatnék. Mert semmi sem dobatik ki örökre. Mennyi minden a kukába került már, hogy aztán, ha valami még használhatót kutatunk, majd visszaveszünk kukában kukkoló kukázókként (a szemétből sokszor, még az is ki kidobta). Úgyhogy ne kukacoskodj itten!! ;-)
Vége elmondhatnád őszintén, mitől, kitől és miért félsz, hogy így viselkedsz?
Egy polidilibe ez is belefér. Én megpróbállak igérem meg-, és lenyugtatni, és elnyugtatni. (Valamiért nem lehet át-, szét-.............. (Miért??)
Érted Te ezt, hogy miért ilyen egyértelműek igekötő "előragjaink"? Azaz irányjelölö és önállóan is helyeket megálló, akarom mondani, mivel iányokról van szó nemálló szavaink? ;-)
Csak hogy kicsit ....... tudomámkodjak anyagelvű anyanyelvemmel, mely vizetfogó agyaggá összeállt, amolyan kognitíve, és nem mindent historizálva hisztórikusan, hisztérikusan............. (Óh az az átkozott dicső múlt!!! Óh az az átkozott félelmed!! ) :-((((
Egy mondás mindenkinek.
"Nem ijed meg a saját árnyékától." (Szerintem zsenyiális szólás)
Az egész úgynevezett "Magyar Őstörténet", amit ezek kitaláltak, a finnugor nyelvészeti "eredményeken" alapszik. Tények helyett a ködös (avagy délibábos) fantazmagóriák tálalása zajlik. Mindez pedig a németek által irányítva született meg. Alapja a pángermanizmus volt, természetesen a legutálatosabb rasszizmussal átitatva. Az ú.n. "szabályos hangzóváltozások törvénye" a finnugor rokonság alapja, semmi más. Ezt pedig már Götz a helyére tette magyar vonatkozásban. Az elvakult hívek pedig nem veszik észre a náci alapvetésre épülő finnugrizmust, pedig olyannyira rikít innen kívülről, mintha teszem azt a mozgalmista hívek nikkelezett rohamsisakkal fejükön, lila balettszoknyában, pörgő-fütyölővel, valaguk vájkában rumbatökkel hirdetnék az igét a Dohány utca sarkán.
Mivel tudatlan vagy, fogalmad sincs, mi a szabályos hangváltozás. Ahhoz kell néhány kurrens szó létező nyelvekből, amelyek egyformán különböznek egymástól. A debilek szabad asszociációja nem szabályos hangmegfelelés.
"1. a legritkább esetben mehettek szembe az objektív tényekkel,..."
Folyamatosan elmennek az "objektív tények" mellett. Források figyelembe nem vétele, csak a "kedvenc" források ismertetése, gondolkodás hiánya (= eszetlenség). Hazudozások. Stb., stb., stb.
Na most mint alább valaki írta, az uniós országbemutató brossúrához semmi köze azoknak, akik bármilyen szinten tanítják, vagy művelik a történelmet, nyelvészetet. Ha mégis így lenne, nevezd meg azokat a nyelvészeket, akik kitalálták azt, de nem fogsz ilyet találni, mert az uniós brossúrát valamelyik szocialista, vagy szadeszes kormányközeli pacsipuszipajtás marketingcég végezte. Ami ellen amúgy az általad finnugristának bélyegzett történészek nyílt levélben tiltakoztak pl. a Heti Válaszban. (Tessék visszakeresni, ha nekem nem hiszed el).
Mivel a magyar - török szabályos hangzóváltásra hozott példákra nem tudsz érdemben reflektálni, (netán elismerni, hogy ez is van), szokásod szerint személyeskedsz. (Erre valami mást szedjél, a kalmopyrin nem jött be...)
Beirásaid elsöprő többsége ezen a nívón álló debil állítás. Gondolod, hogy egy épeszű embernek kötelessége a hülyeségeidre reagálnia? És amikor senki sem reagál rájuk, akkor ebből az következik, hogy a "szakmának" sincs érve a hülyeségeiddel szemben? Ennyire debil még te sem lehetsz.
Az a gond, hogy ez a történelmi parabolikus ív, amit felvázolsz a magyar őstörténetkutatásról, egyszerűen hamis pilléreken nyugszik.
A történelem, és a nyelvkutatás nem mentes a politikai hatásoktól, ez még talán igaz is lehetne bizonyos fokig, de a politikai indíttatású történelmi elméleteknek is volt két tulajdonsága: 1. a legritkább esetben mehettek szembe az objektív tényekkel, 2. a politikai indíttatás mindig is csak időleges volt, és annak elmúltával a tudományos élet képes volt mindig a revízióra.
A finnugor elméletnek nem volt politikai indíttatása. Az egyetlen bizonyítékáról, a Trefort-idézetről kiderült, hogy hamisítvány, és soha, semmilyen forrás, vagy dokumentum nem került elő arról, hogy bárki bármikor is politikai céllal művelte volna a finnugor rokonság kutatását. Olyan persze volt, és erről maradt fenn visszaemlékezés, hogy a bolsevik történészek (pl. Molnár Erik) a finnugor rokonság helyett egy olyan típusú elképzelést támogattak volna a közoktatásban, amely a belső-ázsiai szovjet népekkel köt össze minket. Azok, akik manapság is hasonló törekvéseket támogatnak, elfelejtik, hogy szellemi elődeik egy része bizony Rákosi idejében kitüntetett szerepben volt, (tehát szó sincs valamiféle állandó jellegű, Habsburg-kommunista elnyomásról. A kommunista diktatúrának tehát láttuk, hogy éppen az volt az érdeke, hogy "házon belüli", azaz a szovjetek területén élő rokonságot találjon nekünk.
A két világháború között egyébként éppen, hogy ritkult a XIX. századhoz képest a finnugor elmélet ellen születő munkák száma. Ha összehasonlítod az 1920-as éveket, és mondjuk az 1880-as éveket, akkor utóbbiak e tekintetben győznek. Egyetlen egy korszak volt a két világháború között, amikor az 1940-es években a szellemtörténeti irányzat megpróbált valamiféle eltérő megfogalmazást nyújtani, főleg a szélsőjobboldaliak, fasiszták, és nyilasok nyomására, és akkor erősödött meg a "turáni elmélet" is, amely azonban még mindig számolt a finnugor rokonságunkkal. (Legalábbis többségében, nem tagadom, hogy voltak akik tagadták).
Hogy az emigrációnak milyen szerepe volt, azt szerintem egyetértésben soha nem fogjuk egyetértőleg megállapítani. Véleményem szerint Badiny-Jós, vagy Padányi azoknak az antiszemita, nyilas szellemi környezetnek a továbbélései, amelyek a negyvenes években szennyezték az országot. Hangsúlyozom, hogy mindez annak ellenére volt így, hogy az említett személyek esetleg soha nem írtak direkt zsidóellenes szamizdatokat, vagy soha nem nyilatkoztak úgy, hogy a zsidókkal bármilyen fizikai erőszakot akartak volna elkövetni. Bizonyos jelekből azonban ez mégis látszik a munkáikból. Melyek ezek?
1. A magyarság küldetéstudattal bíró nemzet. Ez a fajta megállapítás, vagy inkább szelelemi irányvonal már igen régre visszanyúlik, mégis igazán akkor formálódott ki, mikor a második világháború előestéjén, és alatta a német Lebensraum, és hasonló elméletek nem igazán hagytak helyet a magyaroknak Európában, és valahogy igazolni kellett azt, hogy nekünk a Kárpát-medencében keresnivalónk van. (Továbbá persze azt is, hogy történelmi jogon a szomszédainkat nem illetik meg az elcsatolt területek). A küldetés mivolta az egyes szerzőknél már megoszlik, de a nyilasoknál erőteljes vallási, és zsidóellenes színezetet kap. A vallási színezet nyomon követhető pl. Badinyinál is.
2. A magyarság hódító kultúrnemzet. Azt hiszem ez nem szorul magyarázatra, a lényeg az, hogy a két világháború közötti útkeresés egyik sajátos szellemi termékéről van szó, amely bárhol máshol a világban megjelent volna, csak nálunk egyfajta lelki vigaszként szolgált Trianonra.
3. A zsidóság kulturális, és szellemi eredményeinek tagadása. Noha ez egyesek szerint nem antiszemitizmus, (szerintem valahol azonban mégis az), de ezekben a munkákban tudatos törekvés az, hogy kicsinyítsék, vagy éppen elvegyék a zsidóktól a történelmüket. Tipikus példája ennek Badinyinak a magyar Jézusról szóló munkája, amelyben a zsidó személyeknek, és a zsidó államnak pejoratív, és dehonesztáló bemutatása, az általa pozitív eredménynek titulált történeti események elvitatása a zsidóktól mind megtalálható. Hogy ennek érdekében történelemhamisításba is bonyolódott (pl. Marcus Antoniust megölték a perzsák, a főníciai tengerpartot elfoglalták a parthusok stb.), az nem zavarta. Vagy ilyen példa az, amikor szemitákról beszél a munkáiban.
Stb., megérne egy kisebb dolgozatot is, akinek van ideje átrágnia magát a negyvenes évek magyar, és az ötvenes-hatvanas évektől kezdődő nyugati magyar irodalmon.
Kedves Jakobi! Itt több finnugor-eredet hívő is található e találó tálaló táltos tálban. Jó kis leves. Sokan csak tátognak...... itt. Mások meg tátják a szájuk. Őket ugye nem kell elszámoltatni az ősi hangutánzó (mellékesen jegyezném meg hogy ezek szárnyán egészültünk ki FUból már mégbővebb urálivá, kisse lélkileg kiterjesztgetve még kikeletebbre (ezt a nagy hunnológusok mondják)), melyek még ráadásul a szabályos hangmegfelelések szűrőjén is átestek. Nem akarok én átlátni semmilyen szitán, sem rostán, de tipukus példák ezen szavak, az ún. ösforráselszakadt szóátvételekre. Na persze fűzzem hozzá, szigorúan szerintem.)
De hiába szakadtak el ezek a hangok (nem egy közülük nem éppen egyszerűen, s pláne szótagláncba fonva, egymással összevisznya tanálkozva nem éppen egyszerűen artikulálhatók) szépen lassan visszatalálnak a hangzatos hangok a helyükre. (Megint csak nem is olyan szigonyúan szerintem)
Kétségtelen, angolul a fast (gyors) és a fast (böjtöl) homoníma, ami pont azt jelenti, hogy sem etimológiailag, sem szemantikailag semmi közük egymáshoz. Csak egyformán hangzanak. Ennélfogva a magyar mozog igét más nyelvek böjtölést, éhezést jelentő szavaival rokonítani röhelyes debilitás.
Volt egy ősrégi nyelv, mely jelenleg és mostanáig elveszettnek látszik, nyomai azonban bőségesen maradtak fenn. . . Ez a mértani viszony (az átmérő integrál viszonya a kör átmérőjéhez) volt a vonalmértékeknek nagyon régi és valószínűen isteni eredete. . . Majdnem bebizonyultnak látszik, hogy a mértan, a számok, az arány és a mértékek ugyanezt a rendszerét Észak-Amerika szárazföldjén már előbb ismerték és használták, mint a leszármazott semiták.
Arany János költő volt, nem nyelvész; bökverset írt, nem vitacikket. A tizenkilencedik században egyébként sem volt még akkora baromság a finnugor nyelvrokonságot nem elhinni, mint manapság. Épp ez volt postom lényege: Arany korában még kulturális ikonok is kétkedhettek, a két vh. között már csak nyilas vicénék. Ma meg már csak az utóbbiak továbbkorcsosult, retardált utódai.
Látom, felütötted a Bölcs bagoly lexikont. Ez haladás. Egyszer talán eljutsz odáig, hogy elolvasol egy nyelvészeti tárgyú könyvet, ha már kritikusi energiáidat a nyelvészet ellen akarod bevetni. Bár én nem bízom benne, hogy meg is érted.
"A fingás. rottyantás, böfögés zajain való ámulás nem szemantika." ----------- A szemantika (magyarul jelentéstan) a nyelvészet egyik részterülete, amely a nyelvi formák (szavak, szimbólumok stb.) jelentésével illetve jelentésváltozásaival foglalkozik. ---------------------------- "rotty"
(főzéskor) ROTYOG ( a fővő étel), MEGROTTYAN (éppen felfő) (sietve főz) > RATYMATOL (kotyvaszt) > oda-RITTYENT (gyorsan odarakja az ételt)
Ez nem igaz. Egy-egy kutatóhelyen a főnök lehet zsarnok, nehezen tűrheti az ellenvéleményt, és ez megkeserítheti egy fiatal kutató életét, de a jó ötleteket nem lehet elnyomni. Minden folyóirat olyasmit akar közölni, ami nagyot szól, és csak az szólhat nagyot, ami új, ami szembe megy a "konformista nézetekkel". Emberek kisérleti eredményeket hamisítanak azért, hogy újat mondhassanak. Persze az újnak meg kell felelnie a tudományosság követelményeinek.
"...az összehasonlító nyelvészet eléggé el nem ítélhető módon elzárkózik a hangutánzó szavak fejtegetésétől..." --------------- "A szemantikai kérdések vizsgálata azonban sohasem tartozott a finnugrisztika preferált területei közé." Keresztes László/Debrecen ----------------------------------------- Van még valami "érdekesség"?...
..."De ezt csak zárójelben, mert a tudományos kutatás szabadsága valóban nem volt korlátozva -...."
Hogyne, végül mindenki azt kutat, amit akar. Azonban aki porondon akar maradni, az az aktuálisan "elfogadott ", irányadó elméletet vallja és ennek igazolására terves kutatásokat. Próbálj meg csak egyszer szembemenni a konformista nézetekkel.....
"Ennek a hamis elméletnek a càfolatàra a két hàboru közötti (ujra szabad) idöszakban végre megindulhattak a kutatàsok (föleg India és a török, majd a sumer nyelv irànyàba), azonban késöbb (II.vh. utàn) ez a kutatomunka elakadt (csak az emigràciòban folytatòdhatott), mert a kommunista diktaturànak sem volt érdeke, hogy az igazsàg napvilàgot làsson; ez is a dogmàkkà kövesedett hamis elméletet pàrtolta inkàbb."
Hát ez nem így volt. Aki a Horthy-korszakot "újra szabad" időszaknak gondolja, annak történelmi ismeretei rendkívül hiányosak. De ezt csak zárójelben, mert a tudományos kutatás szabadsága valóban nem volt korlátozva -- ahogy természetesen a Monarchia idején sem. Éppen ezért a finnugor nyelvrokonság a tudományos életben abszolút hegemón nézetté és az iskolázott rétegek műveltségi közkincsévé vált. Míg a Monarchia idejében tudományon belüli ellenfelei is voltak a finnugor elméletnek + a művelt közvélemény sem fogadta egyöntetű lelkesedéssel (Arany János is berzenkedett ellene), a két háború közötti időszakra a tudományos vita eldőlt és egyszerűen nem maradt épeszű tanult ember, aki nem fogadta el tényként a finnugor nyelvrokonságot. A délibábos nyelvészkedőket az egyetemeknek a közelébe sem engedték. Ezek közönsége a hat elemis szélsőjobboldali, nyilas csürhe volt. Ennélfogva a második vh után semmiféle kutatómunka nem akadhatott el, mert olyan előtte sem folyt. Az emigráció hibbant szumirmagorológusai meg egyszerűen a zsidók elleni háborút folytatták más eszközökkel.
Félek, hiába nyüstölöd Roburt a szellentés Fu módszertanú megfejtése tárgyában, uis az összehasonlító nyelvészet eléggé el nem ítélhetó módon elzárkózik a hangutánzó szavak fejtegetésétől és a belőlük levonható "mélyreható" megállapításoktól. Ha valóban nem hagy nyugodni a dolog, hogy akkor most a magyarok úgy durrantottak-e, mint a sumérok, vagy inkább úgy, mint a gaz akkádok, avagy egészen különlegesen és egyedien, ahogy senki más emberfia nem durrant a világon, akkor fordulj Retlaxhoz, ő a hangutánzás itteni szakértője:-))
"Sajnos még a Történelem- és Nyelvtudomànyok sem mentesek a politikai irànyitottsàgtòl szerte a vilàgon, de föleg kis hazànkban."
Semmilyen társadalomtudomány nem mentes - na, nem a politikai irányítástól, mert ez csak diktatúrákra igaz - a változó interpretációktól, amelyeket erősen befolyásol a szerző világnézete, az, hogy melyik iskolához tartozik stb., de ha próbálunk a tudomány keretei között maradni, akkor a politika, pláne a pártpolitika itt nem játszik. Az alterok zöme 20 év után is a bolsevik áltudománnyal vitázik nagy garral, amellyel legfeljebb iskolai tanulmányai során találkozhatott, ha elég öreg, és tettenérhetően nem ismeri sem a magyar nyelvészet, sem a történelem újabb eredményeit, hogy a nemzetköziről már ne is beszéljünk (igazából inkább 50 év az a 21, mert a legdurvább sztálini-rákosista évek után egyre inkább létezett független tudományosság, még ha nem engedték is be a közoktatásba és a népszerű ismeretterjesztésbe)
Tehàt nem paranoiàs jel ha valaki emlékeztet arra, hogyan és miért született meg ez a fu. szàrmazàs-ösnyelv elmélet, milyen történelmi szintéren, politikai célokkal (egy olyan elmélet, aminek sem ösgesztàinkban, sem népi hagyomànyainkban semmi nyoma nem volt soha!). Ennek a hamis elméletnek a càfolatàra a két hàboru közötti (ujra szabad) idöszakban végre megindulhattak a kutatàsok (föleg India és a török, majd a sumer nyelv irànyàba), azonban késöbb (II.vh. utàn) ez a kutatomunka elakadt (csak az emigràciòban folytatòdhatott), mert a kommunista diktaturànak sem volt érdeke, hogy az igazsàg napvilàgot làsson; ez is a dogmàkkà kövesedett hamis elméletet pàrtolta inkàbb. S érdekes mòdon ehhez a demokratizàlodo rendszer irànyitòi is vàltozatlanul ragaszkodnak. A gondolkodò ember kénytelen föltenni a kérdést: vajon miért?"
Érdekes, ahogy a komcsikat simán egy kalap alá veszed a Habsburgokkal. Mégis, milyen közös érdekük lehetett ezeknek? Arról nem szólva, hogy ez az összeesküvés elmélet azon a hamis állításon nyugszik, hogy a Fu nyelvrokonság tana kizárólag nálunk keletkezett, itt művelik, magyar politikai befolyás alatt. Ami piszkosul nem igaz, hiszen a FU nemzetközi tudományos elfogadottságot élvező, az egész világon művelt diszlipcina. És hát messze nem csak a magyar nyelvről szól. A német, svájci, finn, angol, francia, orosz nyelvészek mind összeesküdtek ellenünk?
Nem tudom, hatással lesz-e rád az az érv, hogy gesztáink, mondáink értelemszerűen magyarok, tehát a Fu nyelvcsaládból való kiszakadásunk után jóval később keletkeztek, és értelemszerűen a magyar nyelvről és népről mint önálló, független entitásról emlékeznek meg. Soha nem fogom megérteni, miért elfogadhatatlan még a gondolata is, hogy a magyaroknak - ugyanúgy, ahogy mindenki másnak - voltak elődei.
Na akkor ezen 'DUR' ""szógyökről"" (na jó legyen csak szótő) döntsd már el kérlek Kedves Robur, hogy vajon valljon sumert, magyart, törököt, FUrát .............(valahány név a naptárban) .........hottentottát, avagy váljon sumerré, magyarrá, törökké, furává.....(valahány nép nyelvévé a naptárban).... hottentottává!
Na!?
Naná!! Dönts a FUra mószertan szerint végre!! ;-)
Ezt csak azért böffentettem büffentettem ide nektek egy gyorsétkezde büféből, mert leülni látszik a (tipp) topp pikk unk.....
Hallom amit látok, s ha látom rögtön hallom ám, még ha az egy halkan súgó hallomás. Kimondod a szót, s látom azt éles belső képben, még nem tudjuk miképpen, de az nem éppen halovány. ;-)
Asztal???? Bench?? 1718-ból? Vicces a dátum is, mert ez régebbi eredetű és nem is magyar.
buffet (n.)
"table," 1718, from Fr. buffet "bench," of uncertain origin. Sense extended 1888 to "meal served from a buffet."
buffet (v.)
c.1225, from O.Fr., dim. of buffe "a blow," probably (???????) echoic of the sound of something soft being hit. (csak és csakis is!!!! kognitív hallóhellóhálózat a nyelvek egyvelege)
Az asztalnál ülök. Gyorsan eszem. Sok levegőt nyelek. Két oka lehet ennek. Vagy sietek vagy mert hamm bekapom, hamizom, hammolom, habzsolom finomsága miatt az ételt, az éltető élelmet.
Emlékeztek a Marco Polo sorozatra? Ő illedelmesen megköszönte az ételt, miközben bökdöste tolmácsa, hogy...... itt még az ősforrásbeli udvar nélküli nyelv él. S Marco miután tolmácsa megmutatta, mit is kell neki udvariatlanul tennie, hát biz büffentett, böffentett, egy nem éppen jólsikerült csendeset. De azért ez az asztalnál (nem beszélte jól még a nyelvükét??) örömet okozva dícséretet jelentett. Biztosak lehettek, ebben az őszinte """szóban"". Ízlett esetleg a második eset szerint az étel. :-)))))))))))
Na ez az a (szeves???) szemlélet, mely FUra és egyáltalán nyelvcsalárdosdi alapon
teljességgel érthetetlen.
De odamegyek egy egyszerű tanulatlan emberhez (egyesek nagyon megvetik Őt, akár csak sokszor engemet), és röhögve, rötyögve dícsérgetve ezt mondja: "Tényleg!! Igazad van. Én erre sosem gondoltam volna!"
Nem érted ezt a nyelvet.....(még) ezt a nyelvet. (Gondoltam) A FU elmélet hadakozó hívei értik-e pl. az átvételek mechanizmusait??? Nem bár, de megelégszenek egy """egyszerű"" átvétellel, s ezáltal finngi, lengő csingilingi jingle bell lingő, langó, language fogalmuk sem lesz e nyelvről, s biz egyáltalán a nyelvekről sem... mint élőn szervesen épülgető vallósságról.
De legfőképpen a szavak teljességgel visszavezetett (KÖZÖS!!!!) eredetéről.
A FU eredetnek az a hátránya, hogy ...................... csak na!!!
Nekem ezért sem tetszik. (Csak hogy a témánál maradjunk. Tém én persze másként is (alaposabban is), de egyelőre csak ilyen vittszeskedve lehet.
Ami nem is baj.
Székely mondás:
"Az annyi bal(j)nak, annyi bal(j)a van, hogy annyi bal(j) legyen.!"
Ahogy a hsz.-od mutatja, inkab te "tekeregsz...", hogy eronek erejevel felul maradj.
Jobb lett volna hallgatnod, mert egy egyszeru beiras miatt, most hirtelen es szokasodhoz hiven, atcsaptal egy szemelyes tamadasba, mert rosszul ertetted azt a par betut.
Sugalt a lufusz, ott az iras, de nem ertetted, mirol szol a nota.
Na, fejezzuk be itt es most, mert hulyeseggel nem erdemes foglalkozni.
A sumer szo't babiloni iratrol szedtek le, ennyit mond az iras.
Ah, bon? Hàt ha ez igy van, akkor viszont szvsz a nyelvészeknek inkàbb a Tudomàny rovatban, esetleg a Magyarulez-ben kellene "okitani" a jàmbor mûkedvelö népséget. De ha ez a topic a Polidiliben talàlhatò, annak biztos megvan az oka. Mint ahogy meg is van. Sajnos még a Történelem- és Nyelvtudomànyok sem mentesek a politikai irànyitottsàgtòl szerte a vilàgon, de föleg kis hazànkban. Tehàt nem paranoiàs jel ha valaki emlékeztet arra, hogyan és miért született meg ez a fu. szàrmazàs-ösnyelv elmélet, milyen történelmi szintéren, politikai célokkal (egy olyan elmélet, aminek sem ösgesztàinkban, sem népi hagyomànyainkban semmi nyoma nem volt soha!). Ennek a hamis elméletnek a càfolatàra a két hàboru közötti (ujra szabad) idöszakban végre megindulhattak a kutatàsok (föleg India és a török, majd a sumer nyelv irànyàba), azonban késöbb (II.vh. utàn) ez a kutatomunka elakadt (csak az emigràciòban folytatòdhatott), mert a kommunista diktaturànak sem volt érdeke, hogy az igazsàg napvilàgot làsson; ez is a dogmàkkà kövesedett hamis elméletet pàrtolta inkàbb. S érdekes mòdon ehhez a demokratizàlodo rendszer irànyitòi is vàltozatlanul ragaszkodnak. A gondolkodò ember kénytelen föltenni a kérdést: vajon miért?
Nem különösebben érdekes, de kicsit bosszantó, hogy tekeregsz, mint a fába szorult féreg. Én ennyit állítottam: "Az Old Babylonian akkád, és nem sumér." Ezt azért tartottam megjegyzésre érdemesnek, mert te azt sugalltad, hogy az Old Babylonian sumér. Az ékirás meg bonyolult, én nem értek hozzá, ahogy a sumér vagy akkád nyelvhez sem. Te viszont az képzeled, hogy egy ékjel-jegyzék vagy sumér szótár olyan, mint a szlovák-magyar zsebszótár. Hát nem.
Huh, ehhez a hsz-edhez csak most jutottam el. Hogy te milyen arrogáns vagy új fiúként! A "hangzatos nickek" évek óta írnak ebbe a topikba, úgy is fogalmazhatnék, hogy te csatlakoztál önként és dalolva egy fórumhoz, így hát próbáld meg elviselni és megtűrni az "őslakókat", ha egy mód van rá.
Abani, a legmélyebb tisztelettel: legalább ötödször olvasom tőled, hogy "nem érdekel a véleményed/véleményetek". (Arra, felteszem, igényt tartasz, hogy a te véleményed érdeklődést keltsen.) Akkor minek vagy itt, egy vitafórumon, ha nem érdekelnek a tiednek ellentmondó vélemények? Tudtommal vannak belterjes körök is, ahol csak a meghívott és már "bizonyított" eszmetársak vannak jelen, és ahol sem Zoro, sem Edice, sem ÁJ nem zavarná köreidet. Ám neked valamiért az a programod, hogy kitessékeld innen a számodra "érdekteleneket". Ez nem fog menni, tehát marad az, hogy kénytelen leszel szélesíteni az érdeklődési körödet:-))
"Elvitáztok" egymás mellett:-)) Te a politikai nemzet meghatározását írtad le, a vitapartner a nemzet köznyelvi értelmezésével vágott vissza. A "nemzet" szó etimológiája nem játszik, bár a középkor óta használták, csak éppen más értelemben. Mai értelmét csak a XVIII. sz-ban nyerte el, a legmaibbat meg Trianon után. Konnotációkkal terhes szó, na:-))
(Zárójel: igaz, hogy a "homo Sovieticus" kifejezés Brezsnyev alatt élte fénykorát, de nem a nevezett elvtárs használta, hanem a disszidensek. Nem vagyok szovjetológus, de úgy rémlik, nemzetiségekről, és nem nemzetekről beszéltek a Szu-ban, és nálunk is. Aztán Kádár, a mi kis Nagy Sándorunk elvágta a gordiuszi csomót: se nép, se nemzet, se nemzetiség, hanem "lakosság". Ebbe kössön bele valaki!)
A görög filozófia vezette be az ész és értelem fogalmakat először (nem mintha addig nem lett volna, de ők határozták meg.) Az ész valamilyen új dolog, jelenség, elmélet gyors felfogását, teljes megértését jelentette. Fő ereje az analitikus gondolkodás volt. Az értelem a jelenségek összefüggésének, kölcsönhatásának, vagyis a teljességnek az átlátását adta az embernek, elsősorban a szintetikus gondolkodásra támaszkodva. --------------------------------------------- Mi az analitikus gondolkodás? Problémamegoldó gondolkodás. Vagyis algoritmikus gondolkodás: ismétlődő eljárások (algoritmusok), amelyeket lépésenként hajtunk végre. Minden tervszerű, átgondolt tevékenységünket algoritmusok mentén éljük, végezzük.
A gondolkodó tudatában van a lépések sorozatának
A gondolkodó tudatában van a meglévő információinak és a végzendő gondolkodási műveleteknek
Aki viszont csapong, annak vagy bejön valami, vagy nem.
A popperi felfogás meg ott téved, hogy van amikor nincs mit cáfolni. (...ha már filozófia...) Egy teljesen új dolog feltalálása, ami előzmény nélküli, nem ad okot rá. A cippzárnak nincs elődje, (a gomb, stb. nem az), funkcióját tekintve egy másféle megoldás egy problémára, de nem cáfolat. A nyelv, a szókészletével adott. Önmagából megfejtendően diktálja a szabályokat. Ha valaki azonban egy rész-szabályt akar ráhúzni az egészre, az félreviszi a valóságtól önmagát. (Nameg a közönséget is. A tévedés be nem ismerése pedig pszichológiai eset...) (A sandaságról, a csalásról nem is beszélve, amikor bizonyos szempontok überelik még a finnugor rokonságot is. Lásd a kosár esetét, amit szlávnak nyilvánítottak, (ki tudja mi okból...), holott a többi finnugornak mondott nyelvben is jelen van.)
Akkor lehet, hogy a japán akadémia megkeresését kellene viszonozni, ami anno történt meg, amikor elvitték tőlünk a Kodály módszert, és ugyan teljesen máshogy használják, mint mi, de működik a dolog. :)
Valahol itt kellene elindulni, szvsz. az elméletet nem tagadva, hanem izgalmas újdonságokkal továbblépve, a lehetőségeket feltárni.
A többségi tudományos álláspont ma az, hogy az ural-altáji elmélet a nyelvrokonságnak a finnugor vagy indoeurópai típusú viszonyokhoz hasonló értelmezése szerint nem fogadható el.
Én személy szerint termékeny elméletnek tartom, amennyiben a "rokonság" metaforával jelzett viszonyrendszeren kívüli, más természetű, de rendszerszerű összefüggéseket tárhat fel. Ha jól vagyok informálva a dologban, akkor voltaképpen az ural-altáji nyelvhasonlításnak a metaelmélete hiányzik, azaz nem tudjuk, milyen elméleti keretbe illeszthetők helyesen a felismert rendszerszerű összefüggések, hogyan modellezhetők azok a kapcsolatok (érintkezések, egymásrahatások, leszármazások stb.) amelyek valóban felsejleni látszanak.
Már fel vannak állítva, és Arisztotelésztől Karl Popperig és tovább nagyon sokan dolgoztak rajtuk. Te is megteheted, természetesen cáfolásra, azaz egyéb állításokkal való összevetésre alkalmas módon megfogalmazott észrevételekkel.
Hát... Az uráli altáji elmélet nem tagadja a finnugort... Kivülálló szemmel majdhogynem szélesebb kutatási térnek tekinthető.
A párhuzamra - azaz a piramisépítésre utalva: Az egyik jelenlegi elmélet szerint sem lehet egy ember élete alatt ilyen precizitással felépíteni...
Persze a nyelvészet nem annyira technicista dolog, tehát ilyenirányú nyomás nem nehezedik a kutatókra... :)
Ugyanakkor tudható, hogy amikor a nyelvháború dúlt, akkor éppen aktuálisan a keleti rokonság volt elítélendő - legfőképpen azért, mert akkoriban a nemmel rendelkező nyelveket tekintették felsőbbrendűnek. Kicsit vicces, nem?
Könnyű valamit tagadni, ami hited szerint nem igaz, s hinni abban amit igazabbnak betudsz. A mai és persze a múltbéli, és egyáltalán a mindenkori emberi lét és élet - legyen az tudás (tudomám), vagy hit (vallásosság) - gyakorlata azt mutatja, hogy a többség ki szavaz erről és szájalva szájjal szajkózva erről, már semmit sem tud önnönmaga magjából, csak egyre jobban hisz, mert sokan hisznek abban, és azokban amit mások megint csak mást másolva náluknál nyilván okosabbaktól, de egyre többen megtudnak és elhisznek.
(Ember legyen a talpán, aki e hímzett hímes-hámos körmondatból a lényeget kihámázza! .-((()
Mindenesetre ebből a nézőpontból a tudomány is hit, és biz valahol a hit is tudomány. A különbség talán az (és ez csak az egyik és sok-sok az azonosság is!!), hogy mintha mindig a belülről fakadó piciny egyéni magból feltörő, az aktuális emberi tudástól sosem teljesen elszakadó hit (mindenben hívés örök kétségekkel, kétségbesés nélküli hit sosem elvesztése a dolog nyitja, a kulcs a zárba, mi a titkokat belülről és kívülről, ide-oda nyitja) fejlesztene még újabb és újabb tudásokat, míg a tudás hite meg ...... (a fene se tudja, zabla, mi a szabályokat szabja, de védi is a lassan szépülő épületet, a nagy összeomlásoktól (???????????????))
(Ez meg a másik, de csak úgy dőnek a gondolatok, majd eldőlnek..... ;-)
Én a nevekkel és az ebből összerakodó, rágódó, egymással minket összeragasztó, minket embereket főleg és legjellemzőbben is nyelvi alapon ragaszkodóvá tévő nyelvek eredetével (mai történelemszemlélettel ez maga a nacionalizmus, mely vallási oldalról meg már egymással hadakozó gyilkoskodó internacionalista formákat ölt) már csak így vagyok:
Mottó: Nem azt mondom, amit tudok, hanem amit kívülről hallok s látok s érzek és érzékelek (értek???). (Megjegyzés S hanghoz: ez most biztos, hogy mismással hangzó???) S onnan KÍVÜLRŐL ám elsősorban, s egyáltalán nem innen belülről, hol megtalálom mindazt, amit ezidáig a tudomám talán hijján valaminek, hiába is és ezáltal hibáról-hibába esve keresett (magyar nyelv eredete, csak az egyik példa a sok közül). Azt gondolják az igazságuk gondját gondosan gondozva (vádva-védve???), hogy már mindent, pedig csak még keveset tudva tudván viselhetik és értik is a valóságot.
(Újabb értelmezési próbatétel volt......;-))
És megint csak:
Ez pl. lehetne egy etimológiai alapvetés nóta, legalább is az én szemléletem szerint a teremtészet és az ember és nyelveinek viszonyára. Mint afféle ősi szerelem a teremteni is képessé válható tanítvány és a teremteni még mindig, mindég a lehető legjobban képes tanító közt?? Avagy? Isten-ember, avagy ember-isten??
"Hogyan mondjam el neked, amit nem lehet, mert szó az nincs csak képzelet"
És láss csodát! Ez a rám is sózott adomány, a miénk embereknek szánt-szándékkal juttatott ősi, tudásunkhoz mérten végtelen gazdag adománk???
Ugye nem zavarja a tudomámosokat, hogy mondákatl mondok mondatokban, őrég régi regékkel regélek, és biz az sem, hogy igy adomázok. (A jelek szerint egyre kevésbbé... (Köszönöm))
"...Állományjavító nyelvész, és valamennyi nyelvészetet többen is tanultunk."
Epekedve várom a választ arra, hogy vajh, miért "sókajtottak" eleink, holott mi már 'sóhajtunk'... Úgy tették, hogy 'ss-kk!' ??? Vagy mi csináljuk rosszul, ahogyan hangzásra egy összemosódott s és h hangot hallatunk önkéntelen? Shja...kérem, ez a kérdés! (Vagy csak téves elképzelésről van szó a 'sókaj' esetében?) ------------ Proto: *oka English meaning: to sigh; to rest German meaning: seufzen; ruhen
Finnish: huokaa- Estonian: hoog Saam (Lapp): su̮ò̮k̀ɛ̮- Udmurt (Votyak): utetśk- Komi (Zyrian): oćći̮- Mansi (Vogul): āẋ- Hungarian: sóhajt- (ámbár Rédei szerint nincs egyezés...) ----------------- És persze a többieknek is torkukon akad a lélegzet...
Eurasiatic: *oge Meaning: breath, to breathe
Indo-European: *sweg- Altaic: *soge (cf. also *sĭ̀gà 1991) Uralic: *oka Dravidian: *Suj- (cf. also *śē(ŋ)k-)
Szabályok betartásával az észleleteink legnagyobb részét a konkurens elméletekhez képest legellentmondásmentesebben és cáfolható, azaz a konkurens elméletek állításaival eldönthetően összemérhető formában megfogalmazott elmélet.
Ez az, amit remélhetünk. A valósághoz, ha egyáltalán, nem vezet ennél királyibb út.
Egy állítólagos OM belső felmérés szerint, (amely nem tudom, hogy igaz-e, lehet, hogy hoax), a történelemtanárok 23%-a úgy oktatja a magyar őstörténetet, hogy tagadja a finnugor rokonságot.
Személyes élményem ezzel kapcsolatban annyi, hogy egy nyolcosztályos, egyházi gimnáziumban a gyerekek örömmel újságolták nekem, hogy éppen ma tanulták Badiny-Jós Ferenc sumér-magyar nevezéktanát magyar órán. Szeretném azt hinni, hogy csak kivétel volt, de ha jól sejtem erről szó sincs.
