De azt kérdezted melyik a finomabb leszedve, nem biztos, hogy mindenki ugyanolyan érettségi fokon kedvel egy gyümölcsöt és az sem biztos, hogy ez egyezik azzal, hogy milyen pálinkát szeretnél belőle.
Az a gond, ha nagy általános igazságokat szeretnél megfogalmazni, biztos nem lesz igazad, mert a dolgok soha nem feketék vagy fehérek, van aki azért nem szeret egy pálinkát, mert túl illatos, sztem neked még nem volt ilyen problémád. :)
A garázsban fogom tudni elhelyezni a cefrét, ami fűtetlen(kb 7-8 Celsius fok), de még valószínűbb, hogy tárolom ameddig bírja(fagyás,rothadás ect.) és csak az idő jobbra fordúltával darálom/oltom.
A szabolcsi rokonoknak - természetesen - volt almájuk dögivel és persze volt pálinkájuk is belőle.
Én, Alföldiként nem rajongtam az itteni alma pálinkáért (volt vagy 20 éve) de egyszer rám "tukmálták" az ő pálinkájukat és egyből szerelem lett ezen itóka iránt.
Az íz az illat ugyanaz volt mint mikor a nagyszülőknél bementem a tiszta-szobába ahol hűs körülmények között tárolták a gyümölcsöket (alma féléket) téli időszakban...
Következő év novemberében egy újabb látogatás - már kész tervvel, hogy hozok pálinkát is - és a szeretetteljes üdvözlés után egyből asztalhoz ülés. Kaptam jóféle falatokat, szenzációs Tokaji bort, jókat beszélgettünk, többek között az alma termésről is mikor rákérdeztem "és milyen az új alma pálinka"
Kiderült, először értékesítenek, teljesen január végéig majd a maradékból hagynak egy keveset saját fogyasztása és a többi pedig cefrézésre kerül februárban.
Így már egy teljesen beérett gyümölcsből készül a nedű, szóval biztos nem fogsz mellé nyúlni ;-)
Nyilvánvalóan nem megmérettetésre szánom a belőle készült párlatot(bár sosem lehet tudni), eleve a erjesztés körūlményei is (most)távol állnak az optimálistól, de egy tesztet megér, mellesleg van az a réteg aki nem ivott még rossz pálinkát, velük nem leszek fukar a kínálgatásnál.....
Haver megpróbálta. Attól volt olcsó a mandarin, hogy "beszáradt". Ezokból egy idő múlva feladták a pucolást és héjastól cefrézte le(két délután pucolta a család). Ezzel még azt is elrontotta, amivel addig vesződött. Egy gyantaízű valami lett a végeredmény, hiába volt ott mögötte a citrusos illat, szinte ihatatlan lett.
Sziasztok! Előre is Boldog és jó pálnikában gazdag Új esztendőt kívánok mindenkinek!
Az az ötletem támadt hogy a piacon begyüjtök olcsó mandarint. Valaki próbálkozott már hasonlóval? Hogy bírták az élesztők a sok kémiát a mandarinban? Milyen pálinka lett belőle?
a "csoka joci" féle daráló erősen felkeltette az érdeklődésemet :) Köszönet a megosztásért! Valaki igazolná hogy jól működik e szilvánál? és hogy nem töri e a magokat?
Az alma darálàst én egy 4.5 kW-os kalapàcsos terménydarálóval oldom meg. Teljesen "jodhurt" állagura veri szét az almát!
Ha magamnak készítenék ilyet, akkor inkább a Krumpli példányát másolnám le, annak nincs spéci anyagigénye és jól muzsikál, a többi költség meg azon múlik ki, hol, mit, mennyiért. Én azért szerettem bele ebbe a habarcskeverő alapú dologba, mert a pincébe lerakom azt, ami nem megy tönkre a párától, de oda egy egybe épített gépet nem viszek le, a fűnyírót sem, a műhelybe pedig már nincs több hely ilyeneket kerülgetni egész évben. 90-ből, ha nem magadnak csinálod én nem tudom meddig jutsz el, de tartok tőle a célig biztos nem.
Nem tudom. A szimpla kardán a szögeltérést, a dupla a tengely eltolódást tudja kompenzálni.
Sztem próbáld majd ki élesben, amikor kergeti körbe a magokat, az olyan, mintha egy betonkeverő mellett állnál, nem hiszem, hogy fel fog tünni ez. Ha mégis probléma, akkor sztem a gépet kell tengelybe rakni.
Amikor először betöltöd, elindítod nyomni kell neki alaposan egy darabig, hogy meginduljon kifelé a gyümölcshús, ahogy egyre több a lepucolt mag, egyre jobban működik, szóval az éles kis magok eszik le az anyagot, 30kiló után kb üríteni kell a magot, de mindet nem érdemes kiönteni, ha vmennyi benne marad, akkor pörgősebb az indulás. Ürítés előtt a magokat érdemes menet közben egy kis vízzel megspriccelni, az segíti a köztük rekedt anyag kijutását.
Van egy kis excentrikus remegése, de egy ilyen laza illesztésekkel működő mechanika ilyen, ha majd lesz benne 20kiló anyag, az leterheli. Remélem beválik.
Egyébként anno, amikor leírtam kb ezeket és azt, hogy kb 1.5óra 1q elmosással együtt, amivel én szintén elégedett vagyok, akkor Te azt írtad, hogy neked ennyi időd nincs erre, a teljesítmény nem változott, szóval abból a változtatások ellenére sem lesz 20perc.
A kardán csuklós, dugókulcs készletből származó tengelykapcsoló az enyémen is van, azon nem kellett újítani, de rámarták az 1/2" négyszög lapolást a tengelyvégre, az praktikus.
Tölcsér nincs, a palást felső pereme más kialakítású, a tartónyúlványok nem ilyenek, a gép fészke nem ilyen. Úgy látom már minden alkatrész KO, az enyémen nem.
Ha lényeges dolgokat lehetne fejleszteni rajta, az alap elképzelés megtartásával, akkor valószínűleg nem lennék elégedett vele.
Minimális mértékben igen, kellett vágnom 0.5-0.5cm-t a lécekből mert 1q szilvából eltört 1-3-5db mag, fajtától függően, mert túl közel pörgött a palásthoz, a kökény pedig érezhetően akasztotta, a levágás óta átment rajta kb 700kg, egy törött magot sem találtam. Ami képen van az egy tovább fejlesztett változatnak tűnik, az enyémen nincs tölcsér és pár részlet más, gondolom ennek is danamid perselyei vannak, az lényeges.
Egyébként ezeknek a konstrukcióknak jellemzően nem az a fő problémájuk, hogy töri a magot, hanem az, hogy nem magozza ki a keményebb szemeket, nincs elég erő, teljesítmény benne, mert nincs csapágyazva, perselyezve, nem elég precíz, a keverőgép gyenge, 1 sebességes.
Szia, kíváncsian várom, hogy milyen rendszert "építesz" én is szeretnék egy egylépcsős főzőt a Destilatori mellé, de én ebben nem vagyok otthon, hogy mi lenne a megfelelő. Olvasgatom visszafelé a fórumon, szívesen meghallgatok mindenkit.
Sziasztok! Már a következő szezonra gondolva... ki hogy oldja meg a szilva magozását? Én az aprítást egy egyedileg gyártott mixerel oldom meg, csak az a baj vele hogy összetöi a magokat amiből már erjedéskor a cefrébe kerül az aminek nem kéne...
100l-es üst(kb 85l cefre), 1dl-t gondolkodás nélkül dobok, a többivel illatolás, ízlelés után(felhigítva) bármi történhet, ált. 1-es, 2-es nem fér bele a KP-ba, 3. és 4.a sorsdöndő egy átlagosan "jó" cefrénél(ez mai termés).
Intéznék egy kérdést azokhoz, akik egymenetessel főznek.
Tudom, hogy millió egy dologtól függ az előpárlat mennyisége, de hozzávetőlegesen (átlagosan vagy tól-ig) mennyit szoktatok elvenni a cefre mennyiségéhez viszonyítva, százalékban kifejezve?
Nincs vízfogyás főzés közben gyakorlatilag és semmi akadálya minden főzés kezdetekor a nívó ellenőrzésnek, a tiltás plusz biztonság, de simán lehet nélküle működni, ha van nívócső vagy valamilyen rátekintési lehetőség.
0.5bar lehet ezeknek a készülékeknek hivatalosan a max üzemi nyomása, gőzhöz való biztonsági lefúvatót kell beépíteni és a duplikációnak a többszörös nyomását el kell viselni az üzemi nyomásnak, ezt nyomáspróbával kell tudni igazolni.
A gőzüzem elméletét és gyakorlatát először Barkócza írta le, lehet már vagy 10éve. Ő gáz fűtésű Panka (?) főzővel ténykedik. Az már konstrukció függő, hogy hol van a nívó ablak, van-e elég víz a betét felett, stb, mire gondolt a konstruktőr hogy fog működni, amikor megtervezte az üstöt, a konyhai konstrukcióknál ez elég jól rekonstruálható, ugyanúgy néznek ki kb 50éve és ezer számra készülnek, így kiforrott technikának tekinthető, mind tud működni bőven 0.5bar nyomás alatt.
Most már esedékes volt a tálcák tisztítása(konyhasó+ecet), utána mosogatószerrel átmosva, végezetül öblítés bő vízzel úgy, hogy elárasztom a tornyot a defiíg több alkalommal.
Most az a helyzet, hogy a régi konyhai üstökkel lehet gőzzel fűteni bolondbiztosan, az új drága főzőkkel pedig nem igazán vagy nem annyira bolondbiztosan?
A fináncok besorolása szerint a füge és a banán is gyümölcs, a paradicsom meg zöldség. A besorolásnál nem a biológiát, hanem a jellemző felhasználást vették alapul. Az nem baj, ha a gyümölcs nem Magyarországon termett, csak az abból készült párlat hivatalosan nem nevezhető pálinkának.
Köszönöm a pontosítást, igen, kisüstinél, csavarral lezárt üstöknél van leginkább ilyen veszély (szerencsére nálam a káros szilikoncső tömítés + rugalmas "bőröndzár" eresztett az illegális halálos banánnál). Meg ugye az sem árt, ha akkora sisak van a főzőn, mint Hunyadinak a rozgonyi csatában (aminek funkciója a léghűtéses deflegmátorság mellett az esetleges habtörés, talán ezért jobb neki a gömb vagy a fordított/táguló csonka kúp alak).
Szóval a leginkább kockázatos: habzásra hajlamos gyümölcsből készült cefre, csavarral lezárt üst, kis sisakkal, vékony páracsővel, utolsó adag, élesztőkben dús, emiatt habzósabb cefre (mert ha 2-3 napig csak cefre főzés van, nem homogenizálják/kavargatják a cefrét, nehogy levegőt kapjon és elszálljon a finom alkohol, netán ecetesedjen), az üst túltöltése ezzel az egyébként is habzósabb cefre résszel, mert a cefrés hordóban nem hagyunk anyagot + ezerrel aláfűtés.
Ez a cefre utántöltés dolog nagyon tetszik. Olvastam már erről egy tisztes öregúr vallomásánál a pálinkakészítésről (a szöveg a kukolla.hu facebook oldalán a letölthető fájlok között). Sajnos ő a tisztázó főzésnél is így jár el, ha sok az alszesz.. a pálinkában benne lesz a füle meg a farka
A sisak nélküli cefre főzés a habzás miatt 50 fokon egy ideig, gyakorlatilag fehérje (élesztő) bontás. Sörfőzők szándékosan csinálnak ilyet (fél óra 50-55 fok között) még az elcukrosítás előtt, ha az árpa magas fehérje tartalmú (a szomszédom unokatestvérének férje hallott már erről, azt mondja, hogy ha valaki terménynek való árpából főz szeszt, akkor kötelező, mert abban sok a fehérje, hogy tudjanak hízni az állatok). De ez nem az Égetett szeszesitalok fórum..
Illegális banánnál a gyümölcs eredendően magasabb fehérjetartalma miatt el tudom képzelni, hogy a cefre készítésnél hasznos lenne ez az "előfőzés" 50-55 fokon (cefre főzés közben pedig kötelezően ajánlott), hogy a fehérjék lebomoljanak aminosavakra, így elkerülve a cefre túlzott habzását + aminosavként hasznosítható tápanyaggá váljanak az élesztők számára + elkerüljük a funky ízt a végén. Törvényes keretek közt maradva talán a faepernél is működhet, nem tudom
Tedd hozzá, hogy ez a zárt (bilinccsel, csavarral stb. rögzített) üstökre igaz, amikor a felhabzás olyan mértékű, hogy elzárja a gőz kivezető útjait.
Egy egylépcsősnél amúgy is értelemtelen ilyenkor tovább főzni, az alsó tálca már szennyezett. Szét kell szedni, átmosni az oszlopot, leönteni a cefréből, több habzásgátlót használni.
Egy - csak az üstfedél/kupola + páracső - súllyal zárt üst (pl. DES, ha nincs "ráfordítva" a lezáróra) ilyenkor egyszerűen kifúj, kiömlik.
Számtalanszor főztem úgy cefrét DES100-ban, hogy csaknem peremig raktam az üstöt (60 fokig nem raktam rá a páracsövet, néha levettem a fedelet és megkevertem, no meg került bele Foamsol is), majd a főzés vége felé (addigra kb. 12-15l alszesz lejött) a megmaradt 10-15l cefrét beleöntöttem megint fullra és lefőztem.
Vszínű a hordó aljára süllyedt elhalt élesztők miatt habzott jobban (lásd seprő pálinka), aminek többsége az utolsó főzésbe jutott.
Akik tudják, hogy max 80%-ig szabad feltölteni az üstöt, azok is néha felrobbantják magukat az utolsó cefre adaggal:
Első főzés 80 liter
Második főzés 80 liter
Harmadik főzés 80 liter lenne, "De még maradt a cefrés hordóban kb. 15, azt inkább hozzá öntöm, nem kezdek el egy új főzést amiatt. Kiönteni?? Ááá azt se. Eddig se volt gond, jó lesz az úgy, hozzá öntöm.." Bumm
A mai főzettel másodszor habzott fel az almacefrèm 95 fokos kupola hőmèrsékletnél. Kb 3 hete is törtènt velem ilyen almával. Mi lehet ennek az oka? Szerencse hogy van figyelőnyillás a kupola felett.
Igen az enyém -50 mbar-nál kinyit, de az övet nem tudjuk.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy elméletileg az enyém tartana az üstben 0,05 bar nyomást, az övében erősebb rugó van elméletben lehetséges lehet a 0,2 bar.
A nívó ellenőrzésének ha nincs lehetősége, akkor nem hiszem, hogy jó ötlet. Vannak olyan üstök, ahol a nivo egy csap, túltöltik főzés előtt, kinyitják a csapot, beáll mm pontosan a szint, ez lehet a minimum megoldás.
Illteve akkor sem hiszem, hogy túl jól fog gőzzel működni, ha a fenék fölé ér a vízszint, mert a betétek közel vannak a lemezhez, így a fenék felületen nem tud kondenzálni, nem lesz elég a szabad felület, biztos kell növelni a nyomást vmennyire.
Na itt jelentkezik a működésbeli(nem is annyira konstrukciós) különbség.Nekem is forr a víz 0,1-0,15 barnál, de annál a "vízállásnál" (kb. 2/3) nem szabad forrnia mert az azt jelenti, hogy rendellenes nyomásveszteség van a rendszerben, működési tartományuk 0,3-0,5 bar.
Majd oszd itt meg, lehet ha elterjed, hogy tud ez működni minimális nyomással is, a gyártók is bátrabban mennek ebbe az irányba.
Az még hozzá tartozik ehhez a sztorihoz, hogy a konyhai üstben elektromos nívó szint kontrol van és a betétek túlmelegedését is biztosítják, szóval alig tölti a betét fölé, de nagyon vigyáz rá, hogy ki ne "száradjon".
Nálam 1cm-el van a betét fölé töltve, ez a gyári nívó szintje a konyhai üstnek, így nincs nyomás csak 0.1bar a cefre főzés végére. Végig nyitva van a légtelenítő, az 1+2órás főzési idő utolsó 20percében igényel elzárást. Régóta megy itt az agyalás azon, hogy a pálinka főző gyártók miért szeretik feljebb tölteni, egyre nagyobb nyomás lesz, mivel vízzel, vizet fűteni nem olyan hatékony, mint gőzzel, semmi előnyét a feljebb töltésnek nem sikerült kitalálni.
A nyomás szempontjából mindegy, hogy a közeg összenyomható e, Te mondtad, hogy -50mBar nyit neked, akkor nem tarthat meg sem ennél többet. Viszont az enyémet át fogom fentre tenni, hogy ne csepegjen, meg is néztem, van helye, nem kell semmit átalakítani.
A defi szabályzást sikerült megoldanom azzal hogy külön választottam a hűtővíztől, továbbá felraktam az átfolyásmérőt és minden tökéletesen működik.
Az a problémám hogy mindig későn veszem észre az utópárlat megjelenését. Ez probléma volt nálam még a kisüsti módszerrel is.
Lehet hogy az izlelèsemmel is baj van. Nem tudom elkapni az átmenetet.Figyelem az oszlop viselkedését is. Most kb 94..95 sisakhőmérsékletnèl vágtam. Végig kóstolgattam.
Tudnátok valami tanácsot adni?
A másik problémám hogy a párlataimban észrevehető némi opálosodás. (Ha megáll a párlat ez az opálosodàs szétvállik ès leülepszik a tádoló edény aljára.) Almát főztem. Golden + Delicius volt cefrézve 50-50% ban.
Kifutott a cefre az első héten a hangos erjedéskor. Most 3ik hetes a cefre. Mindent betartottam. Mi lehet a baj?
Még azt szeretném èszrevètelként megemlíteni hogy a legfelső tányér kamràjában sárga elszíneződés figyelhető meg, miközben a két alsó kamra tiszta. Ez mitől lehet?itt látni a sárga elszineződést....
Induljunk ki abból, hogy az alapanyagban, cefrézésben hiba nincs, ez a minőség "kezdete". A keret amit tervezel rákölteni(nem kevés, félreértés ne essék) kb. arra elég, hogy kompromisszumokkal főzz, mint ahogy nagyon sokan mások is teszik. Ilyenek pl(több-kevesebb egy főzőnél) :korszerűtlen fűtés, szigetelés/üstház hiánya, rézfelület hiánya vagy kevés rézfelülület, kis deflegmáció, elavult hűtő, tömítetlenség az üstfedőnél, nehézkes karbantartás/tisztítás, gyenge "spórolós" anyag felhasználás, keverőmotor hiánya, aránytalanság az üst konstrukcójánál, nincs feltöltő/kiöntő nyílás és még tudnám napestig sorolni. Azért írtam ezeket le, hogy tisztán láss, én nem egy (új) berendezést vettem vettem ebben a kategóriában, persze mindez csak az én véleményem....
A lehető legjobb minőség neked mit jelent? Sok mindenben sikerült itt a fórumon a hobbitársakkal megegyezni, de a "minőség" az mindenkinek mást jelent. A közös nevező pl az akreditált versenyek, Onga, ott min. bronz érem. Ha ilyen szintű és irányú minőség, jelleg a cél, akkor sem a kisipari terméket, amire hivatkozol nem ajánlom, sem a DES-t. Olajos, vizes az kb mindegy, de jó nagy rézfelület kell az optimális mértékű deflegmácóhoz, ami feltétele a pontos elválasztásnak és keverő, meg persze tökéletes gyümölcs és cefre.
Alapvetően elégedett vagyok vele.100 literes üst kínai bubisapkás oszloppal.Viszont kisgyerek mellett időből van a legkevesebb.Sokallom a felfűtési időt,valamint zavar, hogy nagy a tehetetlensége.lassan reagál a fűtés változtatására.
Én is leszigeteltem és már keverő is van,de még mindig nem az igazi.
Az elképzelés nem tul bonyolult.Nekem csak az számit hogy a lehetö legjobb minöséget tudjam előálitani.Olyat szeretnék amit nem kell átalakitani hanem ami ugy jó ahogy ki van találva és kivitelezve.Saját magam nem nagyon értek hozzá hogy megbütyköljem.Másra meg nem akarom bizni.Lényeg ami lényeg 5-600000 maximum keret.Magas minöség elöálitása.Ha lehetséges akkor elektromos legyen de ez nincs köbe vésve.Mindenképp kétlépcsös fözésre alkalmas legyen.Remélem tudtok öttleteket adni
Üdv ! Talán nem vagy elégedett a "kiskőrösi" főzővel ? :-) Nekem egy Gábor féle 65 l -s olajos duplafalu van, réz kupolával és deflegmátorral ,és pompásan működik, ragyogó pálinkákat sikerül vele főzni ! Lett volna pécshez közelebbi főző is ,de nem bántam meg a választást ! Hogy azért legalább 1-2 hibát is szóljunk rá ,akkor az, hogy nem lehet szigetelt változatot kapni/kérni (Én beszigeteltem kőzetgyapottal) ,meg a felfűtés is hosszadalmas a konstrukcióból fakadóan, de nincs is leégés !
Zárt vizes/gőzös esetben mondjuk 1 bar maximális üzem, 1.5 bar lefújás minimum 3 bar-os nyomáspróbát feltételezne.
A nyílt rendszerű olajosnál nincs túlnyomás a duplikációban (hacsak el nem dugult minden kivezető, de akkor az már rakéta és nem üst :-) ), csak a cefre súlyát kell elbírnia.
Szimpla falú üst is működik, azt is meg lehet konstruálni jóra, 100liter alatt főleg, de az tényleg vicces, hogy elvétve jönnek ki a kisiparosok komplett, átgondolt konstrukcióval. Ritka, mint a fehér holló, szemben a sok rettenettel. Az, hogy olajos még egy dolog, de se egy igazi sisak, üstfedőre nem futja, se keverőre, üstház már rég nem divat, a rádiuszos edényfenék egyenesen a luxus kategória.
Ha tippelnem kéne, az utóbbi. Occóbb az előállítás.
p.s. Ez olyan "magyarosch".
"Ne kelljen már nyomásra tervezni, csináljunk nyitott olajos üstöt" találta ki valamelyik kisiparos sok évvel ezelőtt. Működni működött, erre mindegyik ezt kezdte másolni. Az, hogy a világ más felén "ipari" körülmények közt még csak mutatóba se fordul elő ilyen, az mindegy.
Következö szezonra szeretnék vásárolni egy 100 literes pálinkafözöt.Kérlek segitsetek ,hogy kinek milyen tapasztalata van.Ki mit javasolna?Jofogáson találtam többet is ami érdekes számomra.A Des 100 literes fözöje számomra a legszinpatikusabb. De abbol az elektromos az nagyon drága.
Ami számomra még nagyon érdekes az szintén a jofogáson van .
Pákozdon gyártják elektromos 90 literes.Esetleg valakinek tapasztalat ezzel kapcsolatba???Elektomos fözökröl vélemény????
Annyi az előnye, hogy kevesebb nyomás szükséges, ha ez számít, lehet hogy vmivel gyorsabban reagálja le a változást, mivel kevesebb a víz. Nem hiszem, hogy lenne bármi egyéb jelentősége.
Az enyémen van egy automata légtelenítő, ami akkor zár be, amikor a gőz felmelegíti ezt a szerelvényt, amikor a levegő távozott, ez volt az eredeti konyhai üstön, ami a kiindulás volt, megtartottam, elég jól működik.
Azt nem nézted, hogy meddig menne fel a nyomás ha nem engeded le? Régebben én is lefuvattam 0,2 - re de akkor "akadt" ki a visszacsapó szelep, mondták: "nem kell azt folyton piszkálgatni, teszi a dolgát"....
Az enyém hagyományos vízes duplikáció, ha elveszti a nyomást akkor csak légköri nyomáson üzemel és 100 Celsius fok fölé nem tudok menni, mivel ott már felforr, de azi kevés a cefre kifacsarásához, olyan nyomásra van szúkségem, hogy 105-110 Celsius fokot elérjek a palástban.
0,4-0,5 bar. Volt már olyan eset, hogy felforrt a vízem mert a visszacsapó szelep észrevétlenül elengedte a nyomást, akkor beiktattam elé egy golyós csapot, amít a fűtés kezdetekor elzártam majd a főzés végén nyitottam, de az spontán megszünt, valószínűsítem, hogy felkapott egy kis szennyeződést és az "kitartotta". Akkor a nyomás is elment, ha jól emlékszem 0,1-0,15 körül tudtam tartani és egyértelműen forrásban volt a víz. Tegnap finomításnál már nem jelentkezett a probléma(ugyancsak 0,4-0,5 bár), lehet-e a sűrűbb állagú cefre az okozója?
Nem mérvadó a deflegmátor hőmérséklete, ha minden más paraméter eltér, tehát nem tudsz így 2 készüléket összehasonlítani, sem adatot, tapasztalatot átvinni.
A deflegmátor egy hőcserélő, a bemenő vízhőfok, a kilépő vízhőfok és a térfogatáram (liter/perc) adatok írják le a működését és az alapján is csak egy másik azonos méretű, azonos kialakítású deflegmátorral lehet összehasonlítani sajnos.
Le volt zárva és hűvös helyen állt. Körte. Már lefőztem. Jövőre mindenképp pépesítek, a darálás kevés volt. És lehet fogok gyümölcscukrot megtanulni mérni.
Üdv! Valaki találkozott már hasonló jelenséggel?:intenzív buborék képződés a duplikációban a felfűtés vége felé, és a főzést alatt. A nyomás nem csökken, szivárgást nem tapasztaltam, a biztonsági berendezések rendeltetésszerűen müködnek, a fefűtés ideje nem tolódik ki.
3 szint 4"-os, normál rézsapkás oszlopom van. Ez a rézfelület elég pálinkafőzéshez.
Ha a hálót/réztöltetet a deflegmátor fölé raknám (oda való lenne), növelném a passzív (hűtővízzel nem szabályozható) deflegmációt, valószínűleg túlfinomítanám a pálinkákat, eltolnám az "alkoholos" jelleg felé.
"2.) Ha nem rakódik rá semmi "lényeges" a főzésnél (viaszos alma, vastagon illatos szőlők, citrusfélék stb.),"
Az a gond hogy szemmel láthatóan ràragadt 2 almàscefre áttfőzésénél. A legutóbbi szőllő finomítás után ezüst színü lerakódás jelent meg a buboréksapkák tetején. Ha minden 2ik lepárlás után citromsavval fogom tísztítani a rèz tornyot akkor szedintem nem lesz hosszú életű...
Lehet az is hogy sokáig gyüjtöm az utópárlatot és ezzel szennyezem el a tálcákat?
Nem a deflegmátor hőmérsékletet nézem, hanem a páracső hőmérsékletét. (szerintem mások is) Nagyon finoman kell szabályozni a deflegmátor hűtővizét, mert rögtön széthullik az egyensúly, mint ahogy tapasztaltad Te is. A fűtés úgy is konstans a közép párlat szedésének 80-90 százalékában.
Végig lehet vezetni a főzést 78 fokos páracső hőmérséklettel is. (magas deflegmáció)
Megindul a párlat kb. 76 fokos pcs. hőmérsékletnél, kóstolsz, nem tetszik, elveszed.
Egy magasabb alkohol tartalmú cefre (szőlő, bor) alacsonyabb páracső hőmérsékletnél fog elindulni.
Amikor elkezd meredeken emelkedni a páracső hőmérséklet akkor veszem el a nagy lángot, és indítom a hűtővizet.
Szeded a középpárlatot 78-79-80 fokos pcs. hőmérsékleten, kóstolsz nem tetszik, gyűjtöd az utópárlatot vagy elengeded kinek hogy.
84-85 fokos pcs. hőmérsékletnél már nagyobb az esélye az utópárlatosságnak. Gyümölcs és ízlés kérdése hogy kinek mi fér bele még.
Mindezt hibátlan cefrére értettem.
Amelyik cefre nem elég jó, na ott jön a "kínzás". Több hő, magasabb pcs. hőmérséklet, alacsonyabb deflegmáció.
Szezon végén szétszedem a lepárló tornyot, és tisztítom citromsavas vízzel.
Nem a tisztítás fogja elkoptatni a rezet, hanem a sok főzés, és a rossz ecetes cefre, de az se két év alatt.
1.) 185536 post ... ja ez arra a főzőre és arra lepárolandóra igaz ... nagyjából ... messziről nézve, hunyorítva, sacc/kb használható. Magyarán nem igen értelmezhető a kérdés.
2.) Ha nem rakódik rá semmi "lényeges" a főzésnél (viaszos alma, vastagon illatos szőlők, citrusfélék stb.), akkor szezon közben a főzés utáni vizes visszaöblítést elégnek gondolnám. Szezon kezdetén amúgy is átfőzöm a réz alkatrészeket trisós vízben és egy gyűjtött utópárlat lefőzéssel tisztítom.
Sziasztok. Azt szeretném megkérdezni hogy ti àtlagosan milyen defi hőmérsékleten dolgoztatjátok a tornyot EP és UP gyüjtésnél.( tudom hogy sok mulik a cefrén is)
A màsik kérdés pedig az volna hogy milyen gyakran kel kitisztítani az oszlopos főző tálcáit? Ki hogyan csinálja. A citromsavas módszert milyen gyakran szabad használni anélkül hogy idő előtt valamilyen kopàs jelendkezzen a rendszeren.A vàlaszokat előre is köszönöm!
Üdv ! Csak tipp,de lehet nem teljesen beérett (mivel utóérő) volt a gyümölcs ! Ha minden Ok ,akkor is keveset ad ,viszont az a kevés az vetekszik a kajszi pálinkával szerintem !:-)
A deflegmátorodat se a véghűtőről lejövő hűtővízzel, se "kevert" ( a véghűtőről lejövő víz+ hideg víz)vízzel nem fogod tudni stabilan tartani. Ingadozni fog. Én is szenvedtem vele.
Nem használok nyomáscsökkentőt, csak átfolyás mérőt és tűszelepet. Külön ágon hideg vízzel hűtöm a deflegmátort 15-25 l/ óra mennyiséggel stabil mint a "forint". :-)
Sziasztok, segítséget kérnék. Birspálinkát főzök, ugyanúgy mint eddig. A birs és az alma is darálva lett, az élesztő, tápanyag és pektinbontó is belekerült, és szépen ki is fort. Tehát mindent ugyanúgy csináltam, ahogy az elmúlt években, de most sajnos a megszokott alszesz mennyiségnek csak a kb. harmada jön le belőle. Ha valakinek van ötlete, mitől lehet ez,megköszönném.
Miért hajtsam halálra a tornyot főleg mikor az előpárlatot választom le. 3 liter/ óra a párlat áttfojási sebessége. A vízköpeny aljàn van 10cm. Szerintem simán elfér a fűtőtest. A jövőben tervben van lecserélni az üstöt legalább egy 100 litetesre. Ezért szeretnék minnél nagyobb erőt. Èn azt szeretném megtudni hogy a 4" tornyok villanyos fűtésnél hány kW on szokott működni.
Úgy, hogy kevés a fűtőteljesítményed, amihez kevesebb defi víz kell.
Valószínűleg -ahogy már mások is említették- azért kínlódsz a fluktuációval, mivel elégtelen az üst egyensúlyi helyzete, emelni kéne a fűtési teljesítményt.
Az eddigi tapasztaltaim alapján nen sikerült több vizet átteresztenem mint 40l/óra úgy hogy a hűtővíz táplálta a defit. Most ha külön választom a táplálásukat akkor hogyan lesz kevés 5-50l/ órás mèrő magàra csak a defire?????
50l/perc semmire sem elég egy 4"-os definél, ha rendesen megküldöd az üstöt.
Én 0-160-asat használok.
Ha van hőmérőd a véghűtő kimenő víz mérésére, nem feltétlenül kell átfolyásmérő. Egyszerűbb esetben elég lehet az is, hogy a hűtő felső fele legyen kézzel megfogható, ami nálam kb. 45-50C fokos kimenő vizet jelent.
Bocsi. Még egy dologban szeretnék tőletek tanácsot kérni.
Mivel a gáz az utóbbi időben nagyon megdrágult ezèrt be szeretnék szerelni villanyos fûtést az üstbe. Az üst hasznos térfogata 50liter cefrét jelent és mèg 30 liter vizet a köppenyben mivel duplafalu. Milyen erősségů fűtőszálat ajánlottok. Én 6 vagy 9 kV osra gondoltam. Külön kapcsolódnának a fokozatok. Csak azt nem tudom hogy 3kV szabályzással elegendő e a 4" toronynak?
Sziasztok. Ujból alakítani szeretnèk az egylépcsős főzőmön.
Tegnap szőllőből készült előpárlatot finomítottam.
Az agyamra ment hogy minden hőhullámnál stabilizálnom kelett a deflegmátort. Valóban nem előnyös a hűtővíz vizével hűteni a defit...
Azt szeretném kérdezni hogy van e értelme a hűtőviz táplálására is rakni áttfolyásmèrőt. Én most be szeretnék rakni a nyomáscsökkentő után egy T idomot, és onnan egy külön ággal meghajtani vizzel a defit egy áttfolyásmèrőn keresztül. Milyen kapacításu áttfolyásmérő optimális a defi egyenes meghajtásánál? én 5- 50 liter/percre gondoltam.
Ha jól lezártad a cefrét, és kellően hűvös helyen állt, még lehet használható. Mindenesetre a cefre tetejét gondolkodás nélkül dobd ki (szaglás és megérzés szerint), ha szerencséd van, pépesítés után újraindulhat az erjedés. Milyen gyümölcsről van szó?
Nyáron sajnos csak kézidarálóval tudtam ledarálni a gyümölcsöt. Kapott pektinbontót, fajélesztőt. Elkezdtem a lefőzést, de sajnos elég alacsony fokon jön csak.
Nyáron daráltad és most főzöd? :o Ott már nem csak a darálással lehet a baj...
Sziasztok! Új vagyok itt. Nyáron sajnos csak kézidarálóval tudtam ledarálni a gyümölcsöt. Kapott pektinbontót, fajélesztőt. Elkezdtem a lefőzést, de sajnos elég alacsony fokon jön csak. Ami keveset húsdarálón, az bezzeg jó. Azt szeretném kérdezni, hogy van-e értelme a főzés előtt pépesíteni, vagy már mindegy?
A fűtéssel kapcsolatban még annyit hozzáfűznék, hogy a kisüstivel szemben, ahol a fűtés mértékét a hűtéssel tudod gyakorlatilag kompenzálni, az oszlopos főzőnek vannak korlátai ebból a szempontból, mégpedig a tálcák és az oszlop áteresztő képessége, amit nagyban meghatároz a kolonna átmérője, a buboréksapkák száma, kialakítása és nem utolsó sorban azok kéményeinek a felületének összege tányéronként. Nyílvánvaló, hogy egy adott oszlop egy bizinyos intenzitású fűtést "bír", különben hiába a arányosan nagy deflegmációt hozunk létre, a tálcák telítődni fognak.
Viton elég jó, de cserélni kell néha, érdekes módon a ko33-as tengelybe vállat koptat bele, hol érinti.
Kerámia csúszógyűrű az karbantartásmantesen működik pár éve, de ez meg szeret letapadni, ahogy kiszárad.
Legegyszerűbb megoldás, meg egy szint alá levitt köpenycső, az semmilyen tömítést nem igényel, cserébe tisztítani kell, csak alacsony fordulatot tud, csak akkor ha nagyon szűkek a lehetőségek.
"elenleg egy 230 x 30 -as saválló lemez a lapátom, amit hamarosan cserélek 300 x 50-esre. "
120-150-180-as fordulat, 200-as 3 tollas lapát, lemezből kivágva, behajtogatva, az átforgatja rendesen. Lapos vasat is meg lehet forgatni, meg bármit, mindegyik kelteni fog örvényt, de egy spéci geometria hatékonyabb lesz. Nagyon érdekes, ha jól működik a keverő és főzés közben leállítom, megváltozik a kifolyás, de nem kicsit, markánsan, keverés nélkül jóval kevesebb hőt vesz fel az üst a duplafal ellenére is. A keverő leállításakor a nyomás is megemelkedik egy kicsit.
Az éppen lehet, de a nagyobb fűtéshez, a megfelelő hűtést is kell társítani, hogy ne csökkenjen le a deflegmációd és legyen elég reflux, e nélkül nem csak kozmaolajod lesz, hanem zavaros ízek is jönnek.
A tornyos főző előnye, hogy tolhatod neki bátran a fűtést, hiszen van vízhűtésed, viszont a kettő beállítása összefügg.
Szürcs leírta hogy érdemes ezt beállítani, amikor megvagy az ep elválasztással, először a fűtést belövöd, majd ehhez a deflegmátor vizét addig emeled, amíg meg nem kapod a kifolyó 82%-os vagy amilyen éppen kifolyó középpárlatot szeretnél.
Ezen a deflegmátor beállításon tudsz végig menni, a fejhőmérséklet egyenletesen, lassan emelkedni fog, majd az UP megjelenésekor hirtelen lecsökken a kifolyó alkohol töménysége, ezzel együtt megemelkedik a fejhőmérséklet, ez jelzi, hogy már UP-ban vagy, ezt a pontot kell elkapni.
De szilikonból honnan kerítessz szimeringet? A fickó azért így opdotta meg mert az 1,5" -os tömítés az szilokonból van, a tengelyre pedig ahová a bonamid van felültetve alátekert fehèr tömítőszallagot.
Ötletes, de ez a persely és a hüvely közötti tömítést oldja meg nem a tengely és a persely köztit. Nekem a tengely mellett szökik az anyag. Nálam a bonamid persely satuval van belepréselve a triclamp csőbe, szóval ott biztosan nem megy át semmi.
Bocsi , hogy beleszólok, de vigyázz tul paszentos se legye legyen a furat, mert esetleg a hőtágulás miatt szorulhat ! Jó barátom így járt ! Esetleg a motor felé tömszelence? Nekem az nagyon bevált .
Nekem is hasonlóan van megoldva. Egy bonamid perselyben forog a tengely. Viszont nálam kifújt a tengely mellett.
Valószínűleg nem olyan pontos az illesztés, mint nálad.
Most agyalok két szimering beillesztésén, de lehet, hogy egyszerűbb lenne egy másik perselyt készíteni szűkebb furattal.
A keverőlapáttal is gondom van. Nem jó a keverés hatásfoka. Teli üstnél a cefre tetején nem látszik mozgás.
Jelenleg egy 230 x 30 -as saválló lemez a lapátom, amit hamarosan cserélek 300 x 50-esre. A motor 100-as fordulaton megy folyamatosan. Legjobb lenne egy propeller kialakítású lapát, csak egyelőre nem tudtam beszerezni ilyet.
A kozmaolajjal kapcsolatban még az jutott eszembe hogy mivel még tanulok oszloposon főzni lehet e olyan hogy tulfűtöttem a tornyot. Nem emlèkszem hogy kinek a tanàcsára nagyobb làngon főztem. Ez megmagyatázná hogy hogyan tudott áttszaladni kozmaolaj a tornyon 82 fok alatt....
Érdekes mert a multkor kipróbáltam hogy összegyüjtöm az utópàrlatot kikapcsolt deflegmàtorral. Làttam elszineződést a tálcákon, de gyorsan darabokra szedtem a tornyot és jól áttmostam meg szivacscsal átdörzsöltem.
A golden típusú almák héja viaszos, ami kozmaolajként megjelenhet a párlatban.
Én azért nem szeretek ilyet főzni, mert órákig tart kipucolni a főzőt a cefrefőzés után.
Egylépcsőssel biztos, hogy nem főznék golden cefrét, mert utána darabokra kell szedni mindent a tisztításhoz. Lerakódik mindenhova, a sapkákra is az ezüstös réteg.
Jó pucolást! :-)
Ha van más cefrékből gyűjtött utópárlat, a pucolás után egy tisztító főzést meg kéne ejteni. A 9x fokos szesz feloldja amit tud.
Ha már benne van a párlatban a viasz, fagyasztással, szűréssel lehet csökkenteni a kozmaolaj tartalmat, kérdéses a mértéke.
"A középpárlat végét gondolom illatolás és kóstolás alapján állapítottad meg"- igen
"Milyen fejhőmérsékletnél fejezted be a KP gyűjtését?"- 82-83C°
A tömítést fehér poliamiddal oldottam meg. A 2" trikamp felheggeszthető csatlakozóba beleültettem szorosan kb 5cm hosszan. A belső furat csak egy picivel nagyobb mint a tengely így perselyként is szolgál. Fokozva a tömítést kivágtam egy étkezési gumiból egy szimeringet ami beleül a poliamid perselybe ès szorosan szorítja a tengelyt is. Holnap küldhetek fotót is.
Sikerült beépíteni a keverőt. Tettem egy kínai tűcsapot is. KP nél viszonylag stabilan viselkedett. Az UP elejétől kezdve ugrált a hőfok.
Mot abban a problémában vagyok hogy az almacefrém nem tul jól sikerült....
100 kg ből kb 3 liter 50 fokos páleszem lett. Az utolsó főzetből még enyhén homályos is lett a KP. :(
Luna gold nevű almából lett készítbe a cefre. 3 hetet ált. Borélesztővel volt beoltva meg pektimbontóval is. Egészséges alma volt, legalàbb 2 vízből áttmosva és kalapàcsos terménydarálón "johurt" àllagúvá darálva. (ahogyan a nagykönyvben meg van írva) Volt kb 10 napos zajos erjedés. 1 hétig napi 2 szer bundanyomogás. 20-18 fokos melegben volt erjesztve. Mit csinálhattam rosszul?
Még annyi hogy az alma nem volt permetezve az éven
Lisztharmat fekete foltokban volt rajta. Egy másik erjesztésből jó volt a kihozatal, de mégis érezni rajta egyfajta csutkós ízt. Tavaly is olyen ízü lett a pàleszem ebből az almából. Valakinek van tapasztalata ezzel a fajtával. A segítségeteket előre is köszönöm!
Azt nem tudom honnan ered az ötlet, hogy a deflegmátor hőmérsékletét állandóan kell tartani, az ipari berendezések állandó bemenő vízhőfokot biztosítanak a deflegmátornak egy termoszeleppel, ami hőmérsékletében- mármint a deflegmátor hőmérséklete- követi az üst forráspont változását.
A poén, hogy a deflegmátor vizének állandó hőmérsékleten tartásával folyamatosan változó deflegmáció jön létre (pont azért mert az üst forráspontja nő), ami nem hiszem, hogy jó ötlet.
Illetve olyan megoldás is létezik (talán a Hagyó vezérlőjében), hogy állítják a deflegmátor bemenő hőmérsékletét, de közben emelik folyamatosan a fűtést, így állandó marad a deflegmáció.
Szóval mi a cél ezzel, hogy a deflegmátor hőmérséklete ne változzon? Egyáltalán honnan jön ez az ötlet?
Egykörösen kötöttem be. Nem próbáltam kèt körösként.
Egyébként ma is csinàltam egy főzetet. Viszonylag stabilan sikerült tartanom a defit KP-nál.Nem is annyira a üstel lessz a probléma mint a vízáramlattal. Akkor kezdett nagyon megbolondulni mikor jött az utópàrlat.
Valamint jó lenne azt is tudni, hogy egykörös vagy kétkörös a vízhűtésed.
Szóval, hogy a véghűtőből kilépő vízzel táplálod a defit vagy a véghűtő és a defi külön körön van?
Tudom,hogy előnyösebb, ha melegebb vízzel van hűtve a defi, de tapasztalatom szerint nagyon nehezen szabályozható az egykörös fűtés. Sok szenvedés után áttértem kétkörösre, így főzés közben csak néha kell belenyúlnom a rendszerbe.
A nyomás csökkentő is számít, meg az is, hogy a "tűszelepnek" megszorítom a kontra anyáját. Az előbbit Kínából rendeltem, utóbbi víztisztítós boltban kapható.
Nálam periodikus párlat folyást az okozott, ahogyan az elektromos fűtőlapom bimetálja kapcsolgatással szabályozta a hőmérsékletet. Kis mennyiségű alszesz esetén egyenletes volt, teli üstnél követte a fűtőlapot.
Azt honnan következteted, hogy a hőmennyiséggel nincs gond?
Nekem az üst 60liter, a gőztér 35liter (kisüsti) és pulzál, főleg a főzés végén erőteljesen, ~2/mp ütemben kb.
Korábban kísérleteztem mindenféle oszlop kezdeménnyel, vizes hűtéssel és tudtam ilyen állapotot a fűtés csökkentésével létrehozni, ami állandóan változtatta a deflegmátor hőmérsékletét, meg is állt és elindult a csorgás 10-20mp-es ciklusban, ez a fűtés emelésével elmúlt. Én arra fogtam, hogy az üst éppen hogy begyűjti a szükséges hőmennyiséget, megindul a forrás, a gőz feljut a hűtőbe, megindul a visszacsorgás és a hideg reflux a gyengén fűtött üstöt leállítja, visszahűti, majd ez kezdődik előről periódikusan.
A magyar szitatányéros oszlopnak ugyanígy nincs gőztere, mint neked és stabil (nem is párásodik).
Csak pár mondatban, hátha ez is segít.... Elsősorban próbáld "belőni" a fűtést "fixre" , hogy az megfelelő legyen(nálam a felfűtés teljes gőzzel megy, amikor a defi hőmérséklete elérni az 50-55 fokot visszaveszem arra a szintre amit kitapasztaltam(és ráadom a vízet), hogy sem nem sok, sem nem kevés, jók a tálcák telítettsége, a kifolyás is megfelelő, persze a ehhez stabil defi hőmérséklet is szűkséges(minden mindennel összefügg). A defi hőmérs. lineárisan, lassan kell növekedjen ezt kell elérned. Mivel elég nagy a rendszer tehetetlensége és feltételezem folyamatosan módosítod a hűtó víz áramlását, nem tud stabilizálódni az oszlop. Saját magad kell kitapasztalnod, hogy hol az a pont ahol nagyjából beáll, nincsenek nagy "megszaladások", és csak apró módosításokkal korrigálni ha szűkséges, utána már gyerekjáték az egész, fog az menni...
A hő mennyiségévrl nincsen gond. A szoba is meleg ahol főzök.
Éb is arra gyanakszom hogy az üsttel lessz a gond. Kicsi a belsőlégtere és ezért ugrálhat a hőfok. Mikor kisüsti módban főztem vele akkor is a kifolyás ugrálva történt. A keverő ha minden jól megy holnapra be lesz építve.
Nincs elég hő valószínűleg. Milyen hosszú a hőváltozás periódus ideje? Szabályozószelep nem tud ilyet csinálni. Az előfordulhat, hogy az elején, a helység hőmérsékleten levő szelep kinyitás után, amikor érintkezik a kintről jövő hideg hűtőközeggel, összehúzódik a szeleporsója és ettől megemelkedik a mennyiség, de az csak egyszeri változást okoz. Ha periódikus változást érzékelsz a hűtőkörben, az a változó gőz hőmennyiségtől lehet inkább, az pedig attól, hogy nincs üstházad, az üst alját tudod csak fűteni, keverőd sincs és így az oszlopt nem tudod "meghajtanni" stabilan. Meg kéne próbálni jobban fűteni és hosszú távon beépíteni egy keverőt, attól megtáltosodik az üst, ha a keverő képes az egész üst tartalmát intenzíven átforgatni.
Ha a tűszeleppel sem sikerül úgy megoldani, hogy elégedett legyél, akkor rakj be elé egy nyomáscsökkentőt és onnantól bármilyen szeleppel finoman és egyenletesen fogod tudni állítani.
Miért párásodhat ben állandóan a kéy alsó ablak? néha a felső is ezt csinálja.
Ugyanazért, amiért az autó ablak is bepárásodik, ha kint hideg van, bent sincs elég meleg és harmatpont alá süllyed a hőmérséklet az üveg belső felületén, minden üveg párásodásának ugyanaz a fizikája.
Persze azt nem tudom, hogy konkrétan neked jobban kellene-e fűteni az oszlopod működésének szempontjából (valószínűleg igen), a lényeg, hogy a belső üveg felületed nem elég meleg a lecsapódás mentes állapothoz, mert ehhez nincs ott elég hőmennyiség.
Az oszlopot alkoholprésnek is szokás volt itt régebben hívni, azért mert azzal lehet a legtöbb szeszt bele préselni a középpárlatba. Tehetnél fel videot, ahol látszik a tányérok működése és alul a visszafolyó reflux mennyisége, ebből az oszloppal tevékenykedő rutinos fórumtársak tudnának tovább következtetni.
A kihozatal rendben van, az utópárlatot én sem gyüjtöm minden alkalommal, egyébként milyen defi hőmérsékletnél álltál le az UP-al? A gyári tűszelepről tudnál képet feltenni?
Az első cefere jó is lett. A második hordóból való egykicsit sűrű és nem annyira illatos.
Az első közép-párlat az 83 fokos és jó is lett.Jó lett.
Második összben csak 81 fok lett ès nem tetszik nekem. Lehet hogy a cefre miatt.... Meg meg is szaladt néha a fejhőmérsèklet. Küzdök a vízegyenletes adagolásával. Tegnap azt hittem belebolondulok. Holnapra megjön a tűszelep. A gyári tartozékja az oszlopnak használhatatlan. Alíg tudok valamilyen stabil fejhőmérsèkletet tartani... :(
Én kóstolás alapján vágtam. Összehasonlítottam a KP elején gyüjtöttel.
84 fok volt az a defin a hőmérséklet. Tanulom még az egylépcsős használatát.
Tegnap nem kapcsoltam ki a defit, de akkor az 50 liter cefréből csak 0.3 liter utópárlat gyült össze. Érdemes egylépcsővel gyüjteni az utópàlatpt?
Mi.lehet az oka hogy főzés közben stabil vízáramlàsnál ugrál a fsjhőmèrséklet?
2.2l 83 fokos az 3.89l 50%-os pálinkának felel meg. Ha ez 50kg almából (milyen fajta?) lett, 100kg-ra kb. 7.8l 50%-os mondjuk egy Jonatánból teljesen jó.
A 83%-os KP alacsony egy kicsit, de ha nem volt nagyon acélos a cefre, annyira nem rossz.
Ha a KP után lekapcsolod a defi hűtését, de folytatod a főzést, ugyanúgy végigmegy minden a rendszeren, csak "léghűtéses" üzemmódban zajlik a deflegmáció (szinte nincs is), gyakorlatilag egy rossz hatásfokú kisüstire kapcsoltál át.
Egyébként mi alapján vágtál? Kóstolás, vagy deflegmátor hőmérséklet?
Sziasztok. 2 főzés után lenne néhány kérdésem az egylépcsős tornyos főzővel kapcsolatban:
-Miért párásodhat ben állandóan a kéy alsó ablak? néha a felső is ezt csinálja.
-Alma cefréből 50 liternél normális a 2.2liter 83 fokos középpárlat?
Nekem úgy tûnik mintha oszloposnál kevesebb lenne a kihozatal a középpárlatból.....:(
- Nem szenntezem be fölöslegesen a tornyot utópárlattal ha a középpárlat után lekapcsolom a vizet a deflegmátorról és úgy gyüjtöm össze a középpàrlatot? Először nem így tettem és alíg volt utópàrlatom. ELŐRE IS KÖSZÖNÖM a válaszokat!
Igen, kaptam is belőle kóstolót. Sajnos ő már nincs köztünk, hogy elmondja a részleteket. Sav gyakorlatilag nincs benne, azt tuti pótolni kell. Koncentráltan hozza azt a földes ízt, ami miatt sokan nem szeretik a céklát.
Hosszú lecsengés, a legnagyobb élmény számomra a pálinkakóstolásban! Amikor nem lehet szabadulni tőle! Persze elfogadom,hogy másnak más! Viszont jelenlegi birálati renszerben a hosszú lecsengést kell értékelni! Fajélesztőt használok. Sokszor találkozok spontán erjesztettel! Meglepő, hogy mennyire jó tud lenni! Főleg szájérzetbe, brutál komplex!
Eszembe jutott még az is ennek kapcsán, hogy erőltetem szilvánál a minden nélküli, natúr erjesztést, nem igen hozza, amit szeretnék, de azt kitapasztaltam, hogy viszonylag magas deflegmációval, magas vágással is olyan erősen lekváros háttér és hosszú szájérzet alakul ki, amit sztem Te keresel és ezt más fajtáknál is ugyanígy tudom produkálni ezzel a technológiával. Szóval nem vagyok róla meggyőzve, hogy a lekvárosság a kajszinál az a gyümölcs jellegből fakad, hanem egy erjedési (mellék)termék.
Én pontosan tudom, hogy mire gondolsz, jól körülírtad, de én nem szeretnék ilyen eredményt, főztem ilyet, ismerek pár pálinka barátot, akik az ilyen kajszit kedvelik, pl Anyukám is, szóval az is biztos, hogy nem vagy ezzel egyedül és lehet az is, hogy neked ehhez az alszeszt érdemes hígítani, ebben igazad van. Nekem kajsziban a csúcs a Márton és Lányai oszlopon főtt, nekem az lekváros, aromás, selymes, de az ízek nem egy nagy homályos összképbe folynak össze, hanem jól szálazhatók, élesek és a végén tiszta szájérzetet hagy, nem túl hosszú a szájérzet, de az nekem inkább a szilvánál mániám. Nekem ami legjobban zavar abban ha víz visz bármit is és le van engedve, hogy zavaros lesz, zavaros szájérzettel a végén és változékony a párlat. Nyilván kóstolás alapján lehet véleményt mondani, szóval véletlenül sem állítom, hogy a Tied ilyen, csak azt, hogy én ezt tapasztaltam.
Nagygyörgy László Deflegmáció hatása a kisüsti pálinka összetételére, ugyanez a helyzet, extra alacsony deflegmáció: zavaros, változékony, mosott, fedett, tompa ízvilág, gyenge illat. Hosszú szájérzet itt engem sokszor arra késztet, hogy valamivel leöblítsem. Én erre jutottam.
Ha van lehefőségem visszahígítom. Biztos érzi mindenki, hogy amikor a cefrét főzzük, pl egy baracknál, nagyon finom lekváros, gyümölcsös, fajtajelleges. Finomításkor már nem annyira tetszik! Az elsődleges jellegeket a víz viszi és nem az alkohol, ezért nem tartom jónak emelni a deflegmációt! Kinek mire van szüksége, szép oda nem illlő virágos illatokat, rövid lecsengéseket el lehet érni a deflegmáció emeléssel, de ízletesebb biztos nem lesz! Foglalkozik egy mérésekkel alátámasztott kutatás is ezzel.
Azt nem tudom hogy van, de a Corvinus Egyetemen, a pálinkamesteri képzésen azt tanítják, hogy nincs szükség az alszesz hígítására. Tapasztalatom szerint az ep elválasztása könnyű feladat ezért nem hígítanám fel, az up elválasztás pedig nehezebb lesz a higított alszeszből és sok esetben nem is sikerül jól.
Magasabb alkoholtartalmú alszesz (nagyobb léghűtéses deflegmációval erősítve) tisztább, illatosabb, ízesebb. Én nem hígítom vissza, hígítatlanul letisztázom. Cefrefőzésnél mindig megállok 97,5-98 C-fokos párahőmérsékletnél, két dolog miatt:
1.) már nagyobb százalékban rossz íz jön, amit nem szeretnék a KP-ba, gyümölcsre jellemző kellemes ízek, aromák nincsenek vagy csak nyomokba.
2.) nem hígítom az addig lefolyt alszesz alkoholtartalmát rossz ízekkel
Magasabb alkoholtartalom, vagy már itt elvégzed az EP leválasztást részben, vagy egészben?
Azért kérdezem, mert nekem úgy tanították, hogy az alszesz finomításakor 20-25%-ra érdemes az alszeszt beállítani -ha kell vízzel hígítva-, hogy az elválasztást precízebben lehessen végezni.
Ezzel párhuzamosan azt is sulykolták, hogy cefre főzésekor az egyetlen szempont a lehető legnagyobb alkohol kihozatal, nem foglalkozunk a mellékes dolgokkal, azt majd az alszesz tisztázása megoldja.
Ennek megfelelően én külön nem foglalkoztam a cefre deflegmációjának növelésével, sőt a lángot is csak addig és annyira vettem vissza, hogy a cefre ne égjen le.
De szerinted az is megfelelő, hogy egyszer nem fúj a szél, akkor alacsony deflegmációval történik a főzés, majd feltámad a szél, akkor megáll a csorgás, rá kell tekerni a gázcsapot, aztán eláll a szél, akkor meg nagy sugárban ömlik a párlat?
De tényleg ebben a formában minek kellene erre rágyúrni? Fúj a szél, egyszer kevésbé, egyszer nagyon. Ha szabadon van a sisak, akkor pontosan úgy táncol a deflegmáció, ahogy a szél fütyül, letakarva már kevesebbet leng ki, az alszeszt meg beviszi és egy kis üveg tornyon, tűzhelyen lefinomítja. Azért ez nem olyan rossz technológia, ezt csinálja a Szóráth, kiváló pálinkái vannak, szóval ez működik nagyban is.
Nincs kedvem órákkal meghosszabbítani egy sima cefrefőzést csak azért, hogy magasabb legyen az alszesz fok, mait utána visszahígítok 25%-ra.
Egyébként ha van ötleted arra, hogy a billenős DES üstházát (a belegyömöszölt -kevés-, és a köré tekert kőzetgyapot paplanon kívül) mivel lehet még leszigetelni, oszd meg velem is. :-)
Vannak szélsőségek, az tiszta sor, de ebben az esetben is a szél arányaiban pont annyira fogja hűteni a kis átmérőjű, kis felületű páracsövet, mint a nagy sisakot, nem beszélve az üstházról, tűztérről, a páracső a legkisebb hőleadó az összes szerkezeti elem között.
Nagy térfogat, amiben lelassul a gőz és amihez nagy felület tartozik, amin ki tud csapódni, ami nem odavaló. Formája talán mindegy, de van aki a gömbben, különböző formákban hisz. 30literes üsthöz, ha társítasz 10literes térfogatod, azt már észre fogod venni a párlat tisztaságát illetően (ehhez, ha megnézed mennyi a páracső térfogata, felülete, milyen nagy ott a gőzsebesség, akkor látszik is mekkora a hatásossága), de ha megnézel komoly gyári konstrukciókat, arányban még ennél is feljebb mennek, ezen múlik az elválasztás minősége, hiszen nincs vízhűtés, a levegőnek kell hűteni, ahhoz pedig felület szükséges.
A lehetőségek és megoldások száma végtelen, el kell döntened, hogy mit szeretnél. Ha TC-es megoldást választod a későbbiekben, ha van rá lehetőséged tehetsz rá oszlopot. Én első körben az üstre tettem a kolonnát, kialakítva a deflegmátor fodadására is, kisüsti főzéshez. Most már az oszlop az üst mellett van, így pár csap eltordításával tudok főzni tetszés szerint kisüstivel vagy egymenetben. .
A többség bent, valamilyen helyiségben főz, én többnyire kint a szaletli alatt (DES100).
Érdekes módon késő őszi szeles időben, betakart üstfedél/kupola (sic!) mellett, ha nem rakok fel hőszigetelő csőhéjat a páracsőre, kész kínszenvedés a tisztázó főzés.
Nemcsak az Ep csepegtetés válik szinte lehetetlenné, hanem néha még a Kp folyását is megakasztja a deflegmáció hirtelen növekedése (páracső lehűlés egy-egy szélrohamnál), 4cl ide, vagy oda.
Nem is próbálkozok már vele, bent a konyhában a réz alambikban ugyanúgy tudok tisztázni.
Ha nem rézből csináltatsz egy nagyobb, sokkal öblösebb fedőt (sokan rézbográcsot alakítanak át), ugyanott fogsz tartani, mint most, kisüstihez kevés lesz a rézfelületed.
Csak az arányok miatt nézz meg fényképet egy DES 80-100l-es főzőről és hasonlítsd össze az üstödön levővel.
A keverő építéséhez már hozzá is láttam. Egy szovjet UAZ ablaktörlő motorja lesz a meghajtás ;) Az üstfedővel kspcsolatban magasabb üstfedőre gondoltál? Rèz vagy rozsdamentes acél? Rézből nem lesz egyszerű megcsináltatni...
Hát ezt leginkább neked kell eldönteni. Azt biztos, hogy sisak vagy üstfedő, a kupolát hagyjuk meg az építészeknek. ;)
Az is biztos, hogy kisüstivel lehet jó pálinkát főzni és oszloppal is lehet. Én erre az üstre készíttetnék egy jó nagy sisakot, sokkal nagyobbat, mint amit mutatsz, esetleg tennék bele egy keverőt és kész. De több úton el lehet jutni Rómába, ez csak az egyik nyilván.
Az elmélet és a gyakorlat, hogy a flegma/reflux visszafolyik az üstbe, ha 4cl, akkor az folyik vissza, ez nem változtat azon, hogy a pilincka páracső lószart sem deflegmál és nem érdemes azért szétvágni, hogy 45 helyett, 20fokos legyen, mert semmi nem fog változni.
Köszi, hogy megerősítetted ezt a tapasztalatot. Amikor itt olvastam, hogy ilyen kevés, nem akartam elhinni, megcsapoltam én is, de ez tényleg csak ennyi.
Régen téma volt többször, hogy páran kíváncsiságból kivezettük egy csövön mennyi a deflegációja a ~d25mm körüli páracsőnek, mennyi flegma folyik vissza, egybehangzó tapasztalat, hogy gyakorlatilag semmi, 0.5deci sem az 50liter cefre lefőzése alatt, akkor 1.5m hosszú volt a páracsövem, a szögének sincs jelentősége azt is kipróbáltam, ez egy amolyan mítosz. Lehet egy főzdében, ahol az egész helységen át van vezetve a 80-as cső, mint a Szicsekéknél, 5-6méter hosszan ott már dolgozik jobban, de ilyen kis főzőnél a sisak intézi a deflegmációt 98%-ban.
A palást az üst felső peremének kb. 80%-ig érjen(ameddig töltöd cefrefózéskor), de jelentősége van a falvastagságnak is, 100l-es üst esetében min 25, max30 mm.a hatékonyság és energia megtakarítás végett.
60l-es üstméret felett mindenképp érdemes 4"-os oszlopba gondolkodni, valamint az üstfedő is átalakításra/cserére szorul, kicsi a habzástér, az alsó tálcát teliverheti, eltömítheti a cefre és olyankor a baj nem kevés.... Ezek csak a legalapvetőbb dolgok ha egymenetesre szeretnéd átalakítani a főzőt... Másik kérdés, hogy a palást(duplikáció) hogy boldogul a plusz 20-40l többlet cefrével.
A képen kb. 45 fokos a lejtése a páracsőnek. Általában 20 fok környékét javasolják.
Így gyakorlatilag azonnal visszafolyik a flegma a réz deflegmátorba, a páracső alig deflegmál, pedig az együttes működésük az össz. rézfelület miatt kívánatos lenne.
Mondjuk azt se értem, hogy miért nem a hűtő felől ereszkedik egyenletesen, felesleges a vízszintes szakasz.
Ami miatt kérdezem, az a páracsöved -szerintem túlzott- meredeksége.
Egyébként cefrefőzésnél is használod a pistoriust?
A fenti link 125183 hozzászólás környékén olvass vissza.
Az üstöd -ha jól látom- dupla falú, vizes?
A rajta levő fedél alkohol lepárlásra (pl. vodka) alkalmas, de kisüsti pálinkafőzéshez (még akkor is, ha réz) szerintem kevés. Ha erre rakatsz egy 3"-os TC csatlakozót, oszlopos/egymenetes főzőhöz jó lesz.
"Egyébként a felrakott kép alapján az a réz serleg a kisüstin nekem mindenképpen kevésnek tűnik. Ha kevés a rézfelület, az megint csak technológia probléma."
Ez egy 3,5 literes deflegmátor. Én is keveslem. Egyébbként a páracső az 28mm es a hűtőcső pedig 16mm-es.
Az egylépcsős toronnyal rengeteg időt meg gázt spórolnák meg. Most azon filózok hogy először is kibővítem a főzőt majdnem 100 literre és beszerelek egy keverőmotrot. Valaki elmomdaná hogy miben segít a keverőmotor? Érdemes e áldozni rá pénzt meg időt...
Azt írta, hogy javított a cefre minőségén ... tételezzük fel, hogy az itt olvasottak alapján, és nem a cukorgyárak nyomására. :-p
Mivel nem látunk bele a cefrés hordóiba, ennek alapján az alapanyagnak "rendben" kéne lennie.
Innen már technológia -no meg ízlés- kérdése a dolog.
Egyébként a felrakott kép alapján az a réz serleg a kisüstin nekem mindenképpen kevésnek tűnik. Ha kevés a rézfelület, az megint csak technológia probléma.
Az előpárlat/középpárlat és a középpárlat/utópárlat eltalálása egy-egy gyümölcsfajtánál határozza meg a pálinka élvezeti értékét, így például az "aromatartalmat" is.
Elsősorban a gyümölcs fajtája és érettségi foka határozza meg az aromatartalmat. Ami nem volt meg a gyümölcsben, nem lesz a pálinkában sem. Elrontani persze lehet a jót, de jellegtelenbe nem lehet belefőzni a kiválóságot.
Az üstre csináltatnod kell egy új üstfedőt/kupolát, amin akkora TC csatlakozó van, mint az oszlopos rendszer alja.
Ez a négy nagy sapka elégséges, a rézfelület számít és nem a darabszám.
Az utópárlatnál /is/ kóstolni kell a kifolyó középpárlatot, a mechanikus "50%-on vágok" szemlélet nem jó.
Ha a kóstolásnál valamilyen nem tetsző íz jön, át kell váltani utópárlat gyűjtésre.
Én ugyanúgy, mint az előpárlatnál kisebb adagokban gyűjtöm az utópárlatnak gondolt szeszt (ekkora üstnél, mondjuk decinként) és másnap eldöntöm, hogy a gyűjtött 4-5 tétel mehet-e a középpárlathoz, vagy nem.
"Az a problémám hogy nem elég aromatartalmuak a pálinkáim"
Az aromatartalom csak kismértékben múlik azon, hogy "kisüsti", vagy "egylépcsős" a főző.
Az előpárlat/középpárlat és a középpárlat/utópárlat eltalálása egy-egy gyümölcsfajtánál határozza meg a pálinka élvezeti értékét, így például az "aromatartalmat" is.
Egyébként ez az egylépcsős lepárló rész teljesen korrekt.
Már kb 8 éve hobbi pálinkafőző vagyok. Az a problémám hogy nem elég aromatartalmuak a pálinkáim. Javitottam a cefrék minőségén is, de mégsem az pàlinkàk minősége amit szeretnèk. Továbbá sok idő megy el a kisüstivel a 2szeres főzéssel. A szezonban már 900 liter cefrét sikerült csinálnom. Ezért gondolkodom az egylépcsős tehnológiára áttálni. Csatolok egy linket hogy mit találtam itt Ukrajnában. Jó az àra. Ez kb 200 000 ft.
van rozsdamentes acélból is. az olcsóbb 40000 ft vel.
Mi a véleményetek róla. Elegendő hogy csak egy sapka van egy szinten?ez pedog a jelenlegi főzőm. Erre építeném rá, amit ki is bővítenék legalább 60-ról 80 literre.
A legegyszerűbb szendvicstalp rozsdamentes acél- alu ötvözet -rozsdamentes acél felépítésű. Ezt ismétlik a többrétegűnél. Minden fém-másik fém átmenet veszteséget fog jelenteni, viszont egyenletesebb felületi hőelosztást biztosít.
Ha önmagában használod, elvileg a legalsó mágnesezhető acél réteg fogja elnyelni azt a váltakozó mágneses teret, amit a főzőlap generál és az örvényáram hatására felmelegszik.
Ha nem kifejezetten indukciós tűzhelyre tervezték a fazekat (márpedig az ECO típusú főzők alapja egy sima rozsdamentes főzőfazék), nem lehet tudni, hogy milyen hatékonysággal fog működni. Az sem jó, ha a fém "túl jó" vezető, mivel a benne levő vas és egyéb ötvöző anyagok atomjainak mágneses tér hatására történő "mozgása" termeli azt a hőt, amire szükség van. Ha túl szoros a kötés, jobb vezető az anyag, nem termelődik elég hő.
Próbálj ki egy jó minőségű indukciós alátétet. Ugyan csökkenti a hatásfokot (az melegszik, nem az edény alja), viszont az kifejezetten indukciós tűzhelyhez tervezett.
Igen, azért is írtam hogy tudomásul veszem hogy kevés a teljesítmény, pedig nekem is le van szigetelve a főzőm 2 cm hungarocellel, csak azt nem értem hogy ők hogy tudnak lemenni 125 wattra. ,
A beépítendő teljesítményt alapvetően meghatározza a hőhasznosulás mértéke. A személyeskedés és a sértegetés csak téged minősít, minél tovább erőlteted, annál jobban...
Úgy látom balgaságod kitartással párosul, nekem már nincs módomban erre a szintre leereszkedni, sajnálom, legyen tiéd az utolsó szó, mesélj még!.......
Próbáld értelmezni a hsz. - et(szokszor reménytelen számodra) abban benne van a válaszod, sőt attól sokkal több: üstház, üstház szigetelés, füstcsonk fojtószelep, duplafal, duplikáció+szigetelés, fűtés módja, helyiség ahol a főzés történik ect. Egyébként nem nekem van gondom a felfűtéssel....
Itt azt írják a fiúk hogy 10 literre 1 kw kell, tudomásul veszem hogy nekem kicsi hozzá az indukciós, és később fő le. A 17 literessel, kb 1 óra felfűtés, 1 óra lepárlás.
Ha az alambikkal főzök (a konyhában a tűzhely tetején az indukciós lap, rajta az alambik, a hűtője rákötve a vízcsapra -KP alatt átfolyósként kell használni, olyan kicsi-), mellette Home Office-ban simán tudok dolgozni a számítógépen. :-)
A szendvics rétegnek köszönhetően a hőeloszlás egyenletes/ebb/ lesz az edény aljának belső felén (kisebb valószínűséggel ég le), viszont a hőátadás hatásfoka lecsökken.
Minél több rétegből áll a szendvics, valószínűleg annál nagyobb a veszteség.
Csattints egy erős mágnest a fenéklemezre.Figyeld meg mekkora erő kell a levételhez.Ha találsz a konyhában olyan lábost,amihez jobban ragaszkodik,akkor az üst anyaga a bűnös.Esetleg egy megfelelő méretű acéltárcsa segíthet.
A 100 literesbe? Nekem a 38 literesbe 1800 fokon 1.5-2 óra alatt indul, és 800-on szoktam elvenni az ep-t, utána 1000-1200-on még több mint 1 óra a kp.
Miért kel azt annyira levenni? Nekem 1800W van 17,és 38 litereshez is használom, de soha nem viszem 800 alá. Azért pulzál mert olyan mint a mikro, vagy a pwm egy ideig bekapcsol, egy ideig ki. És amikor nagyon leveszed akkor több a ki mint a be.
A másik kérdésem.Miért nagyon nehéz tisztázni 100 literes üstben 10-20 liternyi alszeszeket?Nekem a duplafalban olaj van.Gondolom a vizesnek és a gözösnek sokkal gyorsabb a fűtésre a reakcio ideje?Én nem tudom,nekem nagybátyámnak ezelőtt 15 éve kb. amikor megismerkedtema főzéssel volt neki egy 100 literes üst és abban tisztázott kevés alszeszeket,de ugy,hogy volt pl-20 liter alszesz ahhoz hozzá öntött még 40 liter vizet.Kérdeztem,hogy minek hozzá ez a sok viz.Azt mondta,hogy jol tisztitsa át a lepárlás során a pálinkát.Nem tudom,hogy miért,de mindig nagyon jo pálinkákat főzött.Kérdezném,hogy mit ért ő el azzal,hogy tisztázás előtt ennyi sok vizet öntött az alszeszhez?És az ugy volt,hogy duplafalu volt,de viz volt benne,igy a gőz szabadon távozott,mindig utána kellett tölteni,és tisztázáskor csak csutkával fütött alá.Én meg tiszta hülyének érzem magam,hogy elektromos vezérlés meg a sok minden hozzá és nem sikerül semmi sem :D
Hello.Megvettem az indukcios lapot ugyanazt a fajtát ami neked van.Lennének kérdéseim.Miért van az ,hogy ha felfűtöm a 25 literes tisztázó üstömet és ha leveszem mondjuk 200 watra amikor már jön az ep,akkor átvált ilyen lüktető forralásra de 1000 watt felett ez eltünnik.Amugy nem lenne rossz,mert jol szabályozható csak tudja a bánat,hogy minek csinálja ezt.25 literes saválló üstöm van,vettem hozzá átalakitó lapot is,de ha arra ráteszem az üstöt akkor meg elkezd ide oda lebegni majd leesik róla,igy anélkül használom de a lap nélkül is füt.
Üdv mindenkinek. Idén második alkalommal rendezik meg a Tokaj Hegyalja magasabb fokon névvel illetett pálinkaversenyt. Elmult évben neveztem, és úgy gondolom korrekt birálat volt. Aki szeretne nevezni még megteheti , akár postán is feladhatja a nevezni kivánt párlatait. Neten fennvannak a a részletek.
Üdv ! Szívesen fogadnék birs cefrézés &főzéssel kapcsolatban "jó"tanácsokat ,saját tapasztalatot !Most szeretnék 1x főzni ,ma addig jutottam ,hogy 6 -os húsdarálóval nyersen ledaráltam és mindkét hordóba 1-1 zsacskó pektinbonot beledolgoztam ! 75 kg birs+kb 30kg alma került ledarálásra kb egyenlő elosztásba ! :-)
annyit még hozzá tennék, hogy a bepirosodottakat ha kiteszem a fényre kb. 10-20 perc alatt kivilágosodnak, ha visszateszem öket az árnyékos helyre akkor visszaáll a pirosas színük. Üdv
Én is így jártam a cseresznyével, meg a meggyel is. Szabályosan tárolva halvány piros színűek lettek kb. egy hónap elteltével. Viszont amiket kint hagytam napi teszt kóstolásra ( fény érte őket folyamatosan ), azok szép átlátszóak. ( szeszfok kb. 47-48 ) Üdv
Egy ismerősöm 2q sütőtököt akar kierjeszteni, tanácsot kért, de annyira nincs vele tapasztalatom. Gondolom savszegény lehet, ezért talán romlékony is. Ha van tapasztaltok, észrevételetek szívesen venném. Nem tudom ízre milyen? Estleg keverni pl almával?
Ha van -esetleg- egylépcsős főződ (is), azzal tisztázva többé-kevésbé színtelen marad a párlat.
A kétlépcsőssel -még erőteljes kozmaolaj szűrés mellett is- vagy színesedik, vagy nem.
Nekem is van erős sárga fekete ribizlim és színtelen is.
BTW jártam már úgy, hogy téli fagyban az erkélyen hagyott üvegdemizson meggypálinkában rózsaszín csomókban állt össze "valami". Lefagyasztottam, leszűrtem, megittam.
Az igazán erős színű gyümölcsök, mint a cseresznye, meggy, bodza, fekete ribizli esetében mi okozza azt, hogy a lefőtt párlat idővel elszíneződik?
Ezek a pálinkák eleinte mind szépek és áttetszőek voltak, idővel azonban, főleg a cseresznye és a fekete ribizli burtál aranysrgás színű lett. Sötét helyen vanak tárolva, műanyag borítású demizsomban, gumi dugóval. Van valakinek ötlete, mivel lehetne ezt az elszíneződést megelőzni?
Valamint főzés közben már nem jön levegő, csak gőz a készülékből, az meg maradéktalanul lecsapódik a vízben, nem lesz belőle buborék. Szerintem eleve a bemenő vízben is volt. (Hálózati karbantartás, stb. esetén szokott levegő kerülni a rendszerbe.)
A lényeg, hogy sok lépésben lehessen szabályozni, főleg alul (lehetőleg 100-125W-ig le tudjon menni).
A főzési felület átmérője fontos!
Ha nem kifejezetten indukcióshoz tervezett üstöt veszel (pl. az enyém réz), majdnem annyiba fog kerülni a spéci platni, amit rá kell rakni, mint a főzőlap. :-(
Üdv.Szeretnék kéredezni.Ugy döntöttem,hogy muszáj vagyok egy kisebb tisztázó üstöt venni.A 100 literesben a 10-20 liter alszeszeket egyszerűen nem tudom kezelni,jol tisztázni.Egyszerűen be kell látnom,hogy nem ilyen kis mennyiségekre való az üst.20 max 30 literes üstben gondolkodok,indukcios melegitőlapot szeretnék alá tenni,később majd épitek bele keverőt is.A kérdésem az lenne,hogy hany kw-os melegitőlap kell egy 25-30 litereshez?2 kw elég lenne?
Én már többször leírtam. Nálam 20- 30%-nál jönnek az gyümölcsre jellemző ízek. Jó lenne ha valaki megkóstolná aszt amit én jónak ítélek,. mások mg utó pÁrlatnaK .mondanak..
Hát rézdörzsi,de tuti hogy sima acél volt csak ötvözve.Mondták itt is hogy az csak lefelé ment fel nem.A savazás se megy fel.Meg itt még utánna sok rézfelületen ment át.
Munkahelyen most mesélték hogy deflegmátorba réz dörzsit tettek nagyobb rézfelület miatt, utánna pistorius tányéral.Aztán főzés után észrevette hogy teljesen berozsdált a töltet.Amúgy a párlat teljesen tiszta és jó is.Szerintetek mit csináljon a körte pálinkával? Aktív szént javasoltak neki.
De ez ugye kiváló megoldás kénezett borok lefőzésére.
Mert ugye a melegítés miatt a kötött kén egy része is szabad lesz, ekkor oxidálószerrel a szabadkén jó részét vagy inkább az egészet semlegesítjük, ekkor esetleg még további kötött felszabadul...
De az összes sosem fog, mindenesetre így már szerintem menthető a nem agyonkénezett tételek lepárlása.
As temperature increases, free SO2 increases and bound SO2 decreases. (SO2 bound to acetaldehyde remains constant.) This is because increased temperatures cause partial dissociation of the bound SO2 form, resulting in increased free SO2 and hence increased molecular SO2 concentrations.
For example, a wine containing 68 mg of free SO2 at 0°C (30°F) will contain 85 mg at 15°C (57°F) and 100 mg at 30°C (84°F) [Peynaud, 1984]. Sudraud [1977] showed 64 mg/l of free SO2 at 16°C increased to 120 at 48°C and to 200 at 80°C, as BSO2 was released.
de ezeket már mind leírtam a borászat topicban anno.
Még 100-ra nem tudom bor vagy pálinka, egy széles dézsába tettem hogy szellőzzön és 2 nap ihatóvá lett, ha a sylvestris ennyire megbízhatatlan lehet a 90mg sem igaz, főleg hogy még dolgozik akkor még kevesebb lehet a kén. Meglátjuk, ha finom bor lesz megtartom, ha nem, pálinka.
Viszont ez csak feltételezés, hogy nem bort szeretne, mert a következő hozzászólása szerint már keverni is lehetne, persze még mindig nem derült ki, hogy párlat vagy bor...
Számomra az is elfogadható, hogy ebben a topikban nem bort akart javítani/készíteni ;-)
Ácsi! Huhú lehet hogy ez még jó lesz? Most kóstoltam (otelló) és már nem érezni a ként, de tegnapelőtt kiköptem, most meg már finom. Sylvestrisszel 90 mg jött ki, szerintem az még menthető. Még dolgozik forr.
Ha durván elkénezték akkor a szellőztetés csak egy kicsit segít, inkább a házasítás lenne a megoldás (de lehet 2 évjáratot vagy esetleg fehéret vörössel kellene összepancsolni ami ugye nem szerencsés az álmoskönyv szerint)..
De ha pl. mindkettő vörös és a másik még erjedésben van akkor jó lenne kén nélkül az almasavat is lebontani...
Masik megoldas, hogy egy elagazason keresztul a kertet elkezded locsolni. Igy van allando atfolyas, a szivattyu nem all le. Mivel az atfolyas allando, a fozo hutojenel is allando nyomas ledz es a kerted sem veszi rossz neven a kiados locsolast.
A kutbolegy aramlaskapcsolos szivattyu taplalja az egesz kertet behalozo locsolorendszert es kerticsapokat.
Az en megoldasom, hogy egy hordot teszek az asztalra a fozo es a huto melle, azt toltogetem vizzel, hogy a vizszint ingadozasa ne legyen 20 cm-nel nagyobb. A hordoban van egy akvarium szivattyu, ami az allando nyomast boztositja a hutonek. A huto tetejen van egy atlatszo PVC cso, aminel a vege szabadon van es a mennyezetre akasztom fel. Ezen alkoholos filccel bejeloltem azt a vizszintet, ami a kivanatos nyomastartomanyt mutatja. Par fokon belul tarthato a hutoviz homerseklete.
Jó ötlet, de a visszavezetést bonyolult lenne megoldani. Próbáltam a másik kutamról is táplálni a tornyot, amin áramláskapcsolós szivattyú van. Nem ment folyamatosan a motor, ki-be kapcsolgatott félpercenként, de egy óra múlva már langyos víz jött belőle:) Gondolom a csekély vízfelhasználás miatt a "pangó" víz nem hűtötte a motort megfelelően.
Nem elegáns módszer, de mi lenne, ha kinyitnál egy csapot és vissza engednél vizet a kútba/tartályba, hogy a házi vízmű szivattyúja folyamatosan menjen? :)
Addig is a hétvégén még végig szenvedek 3 szilvacefre főzést a házivízműves módszerrel. Lehet,hogy megpróbálok beiktatni még egy nyomáscsökkentőt, úgy is van otthon egy tartalék. Hátha javul a helyzet:)
Nekem egy ilyen van, amit egy darabig használtam erre a célra és megfelelt. Persze lehet, hogy te kifogsz belőle egy olyan selejtet, ami felmelegszik, megszorul a tengelye és leesik a nyomás, szóval kijelenteni, hogy ez jó lesz, ilyen kínai kacatokkal kapcsolatban, azt fenntartással kell kezelni. :)
Próbáltam két kis szivattyút is de mindkettő megbízhatatlan volt. Az egyik egy szökőkút szivattyú. Több mint két méterre kell felnyomnia a vizet. Ezzel nem is volt baj, mert megemeltem a hordót. ideig óráig tartotta a nyomást,aztán tök random leesett és tekergetnem kellett a tűszelepet, hogy újra a megfelelő értéken legyen a fejhőmérséklet.
A másikat egy potméterrel szabályoztam, de az sem jött be. Gépészkednem kellett örökké mert nem volt állandó nyomásom.
Esetleg tudsz linkelni olyan szivattyút,ami látszólag megfelelne erre a célra, mert akkor visszatérek a hordózáshoz:)
A nyomáscsökkentő nem fog adni állandó kifolyó térfogatáramot változó bemenő nyomás esetén sajnos. Próbálgathatod állítani biztos változik, de nem hiszem, hogy így meg tudod oldani.
Egy hordóból tölteni, egy kis egyenáramú szivattyúval, elektronikus szabályozással lehet jobban járnál.
Megosztanám az alábbi problémámat, hátha tud valaki segíteni.
Kínai bubisapkás torony hűtővízellátásával van némi problémám. A főzőm olyan helyen van, ahol nincs vezetékes víz, ezért egy házi vízmű biztosítja a vízellátást. Itt kezdődik a probléma. Hiába van nyomáscsökkentőm és precíz tűszelepem a defin, mikor a szivattyú bekapcsol, elmozdul a rotaméter. Nem nagy mértékben,de pont elég ahhoz, hogy a fejhőmérsékletet befolyásolja egy kis időre. Mikor a szivattyú nem üzemel, állandó a nyomásom, nem látok kilengést a rotaméteren.
Hogyan tudnám elérni azt, hogy a szivattyú bekapcsolása ne okozzon pillanatnyi nyomásnövekedést?
Melyik lehet a jobb megoldás, vagy egyáltalán befolyásolja-e ezt a kilengést a következő:
- a nyomáscsökkentőn alacsonyabb nyomást állítok és így a tűszelep nyitottabb állapotban van
- a nyomáscsökkentőn nagyobb nyomást engedek át és a tűszelep van zártabb állapotban
Gondoltam arra is, hogy beiktatok még egy nyomáscsökkentőt a meglévő elő, amit vagy egy kicsit nagyobb nyomásra állítok vagy egy kicsit kisebbre. Nem tudom melyik lenne a jobb, lehet hogy tesztelnem kellene de egyelőre nem volt időm rá.
Esetleg a házi vízmű nyomáskapcsolóján próbáljak meg játszani a ki és bekapcsolási nyomással?
Az interneten a hangulatjelek azért terjedtek el, hogy pótolják a beszélgetés során az arckifejezéseket, gesztusokat, amik nélkül a mondanivaló néha félreérthető. Ezek összefoglaló elnevezése emotikon (emóció + ikon), de ehelyett sokszor a smiley (=mosolygó) angol szót használják.
Az alap információból kiindulva 10p/1L, én a tapasztalataim alapján sokaltam a mennyíséget, józan, ésszerű magyarázatot reméltem, helyette kaptam értelmezhetetlen, bugyuta hozzászóládokat.
Az is szépen kijön, hogy hiába a nagy kereszteszet, a nagy felület, a csőköteg, ha nincs meg a hossz. Kb ugyanezeket a paramétereket tudja egy 0.5m-es 15-ös rézcső is.
Azt viszont valóban fontos megjegyezni, hogy ez árfolyós hűtő, ami azt jelenti, hogy átfolyás nélkül nem működik, tehát annak aki elfelejti kinyitni időben a csapot, nem ajánlott.
A hézag nem kicsi, hanem még így is nagy a tervezett 40liter/óra vízfogyasztáshoz. Percenként alig több, mint 0.5literről van szó, ha azt egy túlméretezett keresztmetszetbe bevezeted, akkor a kedvezőtlen áramlási viszonyok miatt megnő a vízfogyasztás és megemelkedik a kilépő párlat hőmérséklete, régebben többnyire ilyen rosszul méretezett példányokat építettek pálinkafőzőhöz, innen ered a tévedés, miszerint ennek a hűtőtípusnak nem jó a hatásfoka.
Ez nem szerintem kérdése, végig van méretezve szakmai alapon, logaritmikus középérték alapú méretezéssel, ennek az eredményét osztottam meg itt pár éve, amit azóta többen megépítettek és a mért eredmények rendre megfelelőnek bizonyulnak.
Sajnos nem jött össze a megbeszélés, betegség miatt el lett napolva. Most mondták, hogy a tanszékükön van is egy összeállított pálinkafőző (szigorúan demó célzattal). :-)
Abban csőköteges a hőcserélő.
Jövő héten elviszem hozzá az én rajzaimat és az adatok ismeretében fog válaszolni, még méretezést is bevállalt...
Én a páracsövet 15-ös átmérőre tervezem, a külső köpenycsövet 22-esből csináltatom.
A hűtővíz áramlása miatt némileg keveselltem a kisebb faltávolságot. A spirál 10 mm2 MCU vezetékből készül. Ennek szabványos átmérője 3,56mm. Vagyis kicsit több, mint az elvi 3,5 mm faltávolság, de ennyit, vagy kicsivel többet könnyedén le lehet szedni belőle, ha már fel lett erősítve a 15-ös köpenycsőre.
Te azt mondod, hogy az álló elrendezésnél előnyösebb az enyhén 1-2%-lejtésű? Az eredeti elképzelésem pont ezért, az átfolyási sebesség csökkentése miatt volt ilyen.
Nem szeretnék, nem szerettem volna vitát generálni. 10 perc múlva találkozom néhány gépész egyetemi tanárral, ráadásul szakirányukba vág a dolog. Rákérdezek.
Magyarázd ezt a vegyipari géptanászoknak, hőtechnikusoknak. Te, otthon összebarkácsoltál valamit, összeolvasgattál amerikai amatőr oldalakról valamit, és máris szakértőbb vagy azoknál, akik napi szinten tervezik, vagy használják a hűtőberendezéseket. Csak úgy, ex-katedra.
Ez a Liebig-hűtős bohóckodás egyre inkább a szellentés reszelgetésére hasonlít.
Reynolds-szám, meg turbulens áramlás. Ajánljgatjátok a kis átmérőjű (ergo kis fajlagos felületű) csőpárokat, spirálozva. Abba persze nem gondol bele senki, hogy egy 2,5mm-es faltávolság esetén milyen turbulencia alakulhat ki? A belső cső bespirálozásával meg erőteljesen megnöveli a hűtővíz áramlási ellenállását. Egy hétköznapi akváriumszivattyú ezt nem fogja bírni.
40liter/óra hűtővíz igény? Vicc. 50liter 25alk.fokos alszesz főzése tartályos hűtőnél összeszen 120liter 14Celsius fokos hűtővizet használ el. Kb. 6-7 óra alatt. A kifolyó párlat hőfoka évszaktól függően 16-20Celsius fokos.
A Liebig-hűtő, felépítéséből adódóan nagyon érzékeny eszköz. Elég egy rövid idejű hűtővíz-kimaradás, és máris áttör a pára. Minnél kisebb a vízköpeny a két cső között, annál hamarább.
Egy hűtő konstrukciójánál fontos szempont a hűtendő közeg tartózkodási ideje a hűtőfelületen. Minnél hosszabb, annál hatékonyabb a hűtés. A lemezes hőcserélőknél ezért iktatnak be kanyarokat a hűtött közeg áramlási útjába. Növelni a tartózkodási időt, mert a hőátadás időfolyamat is. A függőlegesre állított Liebig jól mutat, de a kondenzátum secperc alatt átszalad rajta. Az a fránya gravitáció.
Nem véletlen az sem, hogy a hőtechnikában egy hűtő méretezésénél nem az áramló hűtőközeg Reynolds-száma az elsődleges méretezési paraméter, hanem a hőátadó felület nagysága, a hőátadó anyag hőellenállása.
A legkézenfekvőbb megoldás a zárt tartályos hűtő teljes leürítésére az, ha a legaljára beforrasztasz egy leürítő csonkot. Szép dolog, meg jó dolog Liebig-hűtővel játszadozni, de a legkevésbé hatékony hűtőtípus.
Egymenetes főzést biztos nem tudsz ilyen deflegmátorokkal megoldani.
Próbáld ki, hogy főzés közben jól leszigeteled a deflegmátorod valami vastag anyaggal, régi pulóverrel és megnézed, hogy a kifolyó párlat töménysége mennyivel változik, ennyit töményít az edény. Ha +1 felkerül, akkor megint annyival.
A kérdés, hogy eddig milyen tömény Kp jött, hol váltottál Up-ra és kell e ezen változtatni, mert nem vagy vele elégedett ..
Köszönöm, akkor maradok a szimpla Liebig-nél, függőleges elrendezésben.
Korábban feltettem egy másik kérdést, de nem kaptam választ rá.
Így néz ki a tisztázáshoz használt főző összeszerelve. Az alszesz kifőzéséhez nem ezt a kicsit, hanem egy nagyobb, 50 literes főzőt használok.
Szóval az eredeti kérdésem az volt, hogy ha még egy deflegmátort felszerelek a meglévő fölé, akkor az érdemben segíteni fogja-e a tisztázásnál a szétválasztást, vagy még tovább gondolva akár érdemes lehet-e megkísérelni az egylépcsős főzést?
Az apropót az adja, hogy ha függőlegesen rakom be az új Liebig hűtőt, akkor bőven lesz neki helye.
Negyed óra volt amit mértem, ebből következtettem, a kút vizét régen többször néztem, volt amikor 13c volt. Az első főzésnél több hő keletkezik, mint a tisztázásnál. Még az út elején vagyok, de a könnyű tisztántartás miatt készült. A vizszabályozás az amivel küzdök, de lassan jó lesz.
22/28-as. A Destilatori 100-as hoz készült. A víz bejövő - kimenő között 120cm, a gőz bejövő és párlat kifolyó között 140cm van. A kút viz 14 c fokos. Ha jól kinyitom akkor 17 c fokos a párlat. De 21-22 c fokos kifolyó párlat hőmérsékletnél a kifolyó hűtő víz 60 c fokos és kb 65 liter/óra, amit kíváncsiságból mértem.
Ezért tettem fel, hogy a gyári csőköteges hűtő eladó.
Még csak 1-2-t próbáltam, de úgy néz ki jó lesz.
Köszönöm az ötletet, mert itt láttam meg ezt a hűtőt.
A csőhűtő méretezésének kettős célja van, 1. a kilépő párlat hőmérséklet legyen max. 1-2C-kal melegebb, mint a hűtővíz, 2. kondenzálja azt a kb. 1000liter gőzt, amit az üstöd termel 1 perc alatt.
Nagyon leegyszerűsítve: a hossz miatt lesz hideg, ehhez kell visszaosztani az átmérőt. Hiába növeled az átmérőt, mert a hosszból nem lehet engedni.
18as belső csőből 1m kell neked, így a kilépő párlat 20C -os lesz, min. 40liter/óra 18fokos víz kell.
Tegnap szedtem, fáról/fa alól, teljesen egészséges, fajtáját nem ismerem
100l-es üst(kb 85l cefre), 1dl-t gondolkodás nélkül dobok, a többivel illatolás, ízlelés után(felhigítva) bármi történhet, ált. 1-es, 2-es nem fér bele a KP-ba, 3. és 4.a sorsdöndő egy átlagosan "jó" cefrénél(ez mai termés). 
itt látni a sárga elszineződést....
Nekem van egy 0,6-os és egy 1,5 - ös, de a túlnyomással sosem volt problémám, max. 0,5-nél megáll az említett feltöltöttségi(duplikáció) szintnél. 
Üdv! Valaki találkozott már hasonló jelenséggel?:intenzív buborék képződés a duplikációban a felfűtés vége felé, és a főzést alatt. A nyomás nem csökken, szivárgást nem tapasztaltam, a biztonsági berendezések rendeltetésszerűen müködnek, a fefűtés ideje nem tolódik ki.
Sziasztok! Végre összedobtam. Holnap tesztelek. Szombaton beépítem a keverőt.
yes bádogos lehőszigetelni és megmaradt a billenős ürítés. 
. 
ide kerülne. (igaz a kép már 2 éves..:)
Anno nekem is volt lehetőségem megmérni a páracső(d 28mm) deflegmációját,viszonylag pontosan, 80l cefrénél kb. 4 cl, emelkedése nem releváns. 
A palást az üst felső peremének kb. 80%-ig érjen(ameddig töltöd cefrefózéskor), de jelentősége van a falvastagságnak is, 100l-es üst esetében min 25, max30 mm.a hatékonyság és energia megtakarítás végett. 
továbbá alszesznél ezt a szőllősi szűrőt használom...
