Eddigi ismereteim szerint, a központi FLY szétszaggatja és felzabálja a közelébe kerülő csillagokat. A cikk alapján szerintem még fordítva is lehet, vagyis a elsődlegesen meglévő FLY löveli ki magából a körülötte később keletkező csillagok anyagát. A megszülető csillagok felhízlalják a galaxist, amely később spirálkarokat növeszt.
"szupernehéz fekete lyukra utaló jelek, központi fekete lyukak környezetéből szupergyors jet-ek formájában kiáramló anyag rádióemissziójához nagyon hasonló rádiósugárzás, a két észlelési eredményt együttesen úgy interpretálták".
Ízt írtad hogy a lyuk forgása felgyorsulhat ha a bele hulló anyag forgását is átveszi.De ha ellentétes az a forgás,akkor nem veszi át ,sőt fékezi a logika szerint.
Továbbá kíváncsi lennék rá,hogy magát a forgást hogy s mivel tanulmányozzák a fizikusok.
Kíváncsi lennék melyikhez áll közelebb a lyukak forgása:
-az örvénylő vízhez,(lehúzza az anyagot és így vonzza magához,de tudtommal ebben az esetben is szétdoba x idő után az anyagot)
-a centrifugális forgáshoz,(itt elvileg szét kéne dobja az anyagot maga körül a forgás)
...vagy nem tudom milyen forgások vannak még...tölcsér alakúnál megint szétdobja az anyagot,örvénynél szétdobja,centrifugánál szétdobja.
ezzel a forgással sem stimmel valami,vagy nincs köze a forgásnak semmihez,és a lyukak erejét az a tömeg határozza meg,melyet mint egy mágnes magához szippantott.
Az,hogy minden irányból ugyan úgy néz ki a lyuk,az számítások eredménye?(gondolom igen)
Ha pedig minden irányból ugyan úgy néz ki,akkor még is csak egy szilárd égitest kell legyen.
Ha égitest,akkor meg már is felvetődik bennem a kérdés,vajon milyen térszerkezet kell ahhoz,hogy ezt elbírja?
Ha nem bírná el a tér szerkezete a tömegét,akkor feltételezem hogy nagy sebességgel száguldoznának össze vissza,azaz nem lennének viszonylag stabilan a galaxik középpontjában.
Ez az anyaglerakódás egy helyre,annyira nem tetszik nekem valamiért....
Talán azért,mert mindig minden változik és átalakul a világban,vagy legalább is a körfolyamatok jellemzik a világot és
ebből nagyon kilóg egy olyan dolog,hogy -az anyag egy helyre öszpontosul és pang a semmibe.
És még egy ok, hogy miért is függ a megfigyelő helyétől a látvány.
"Eddig az egyszerűség kedvéért statikus fekete lyukakból indultam ki. De a szingularitásba összeomló csillag megtartja az eredeti forgóimpulzusát, a lyuk forog. És ezt nagy sebességgel teszi, gyorsabb, mint bármely neutroncsillag. Einstein egyenletei forgó fekete lyukakra csak 1963-ban lettek megoldva egy új-zélandi matematikus által: Roy Kerr. Ezért nevezik az ilyen objektumokat kerri lyukaknak. Elméleti szemléletek szerint lehetséges, hogy a szingularitás ilyen objektumoknál nem pont, hanem gyűrű alakú. Ennek elképzelhetetlen hatásai lehetnek (pl. féregjáratok).
Kerri lyukak minden őket körülvevőt forgásba hoznak. Még a környező téridőt is forgásra kényszerítik. Viszont ezt a forgást fékezni lehet, ha ionizált gázzal van körülvéve, mely mágneses teret alkot. A lyuk úgy viselkedik, mint egy forgó elektromos vezető, feszültségkülönbség jön létre a pólusok és az egyenlítő között, mely kb. 1015 volt nagyságú. Valahol messze a lyukon kívül zárul az áramkör. Itt gyorsulnak a töltéssel rendelkező részecskék és létrejönnek a sugarak, melyeket számos kvazárból és hasonló objektumokból ismerünk. Az is lehetséges, hogy a hatalmas feszültség során a "semmiből", a (kvantum-)vákuumból jönnek létre a részecskék, főleg elektronok és pozitronok. A megfigyelt szinkrotronsugárzás legalábbis erre a következtetésre utal. Az elvont energia hatással van a forgó lyukra, mely során végül a forgási sebessége fékeződik. A forgás sebessége viszont növelhető is, amennyiben a lyuk anyagot gyűjt és annak a forgóimpulzusát átveszi.
Fehér lyuk
Einstein általános relativitáselméletének következményei egy érdekes nézőpontot hoznak magukkal: az időnek van szimmetriája. Ez azt jelenti, hogy az idő előre és visszafele mozoghatna. Ebből az következik, hogy az idő, amikor egy fekete lyuk eseményhorizontjánál megáll, a szingularitásban megfordul és utána valahogyan visszafele mozog.
A fekete lyukból semmi sem tud megszökni. Így elképzelhető, hogy valahol a világegyetemben van egy olyan hely, ahol a fordított fajtája van jelen, amelybe semmi sem juthat bele, hanem éppen anyagot és energiát bocsátana ki. Ezt egy fehér lyuknak lehetne nevezni. A legnagyobb fehér lyuk a világegyetemünk volt az ősrobbanás pillanatában. Némely asztrofizikus úgy vélekedik, hogy az az anyag és energia, melyet egy fekete lyuk elnyel, a világegyetem egy teljesen más pontján, sőt talán egy másik (párhuzamos) világegyetemben vagy ismeretlen dimenzióban újra kibocsátódik. De ez egy teljes mértékben elméleti, matematikai modell. Hogy léteznek-e fehér lyukak, azt egyelőre senki nem tudja."
A lyuk gravitációs tere attól függően torzítja a hátteret, hogy éppen milyen szögből nézik. Az akkréciós korongban is igen nagy tömeg van, ezért szerintem, nagyon bonyolult lenne egy szimulációs videó készítése.
ez oké, szerintem topiktársunk úgy értette, hogy a 245-ösben lévő kép nem azt jelenti, hogy ez a forma így néz ki, és körbejárva egy tóruszszerűséget látunk, hanem maga a lyuk mindenfelől lyuk. a jetek valóban olyan szögben vannak, ahogy éppen a szemlélő látja őket.
Ez egy kicsit más, itt két fekete lyuk bináris rendszere látható, amit a Chandra röntgentávcsöve kapott el. A tudósok szerint a két fekete lyuk össze fog ütközni, az eredmény egyelőre megjósolhatatlan.
Arról vannak bizonyítékok, hogy elnyel anyagot - akkréciós korongok.
Például adott egy kettős rendszer, ahol a csillaghoz viszonylag közel van egy fekete lyuk. Itt szépen látszik, ahogy a fekete lyuk "eszi a társát".
A galaxis középpontjában lévő szupermasszív fekete lyukakkal kapcsolatosan nem tudom, van-e ilyen felfedezés.
Egyébként az elmélet nem új, hogy a "sima" fekete lyukakban elnyelt anyag a szupermasszív lyukakból "jön ki", illetve korábban olyat is olvastam, hogy a kvazárok a kijáratok, de lehet, hogy ez már megdőlt.
Bennem most felmerült a fekete lyukakkal kapcsolatban még az,hogy ha soha senki nem látta hogy elnyeli az anyagot (csak azt hogy körülötte forog) akkor miért kezelik ennyire tényként,hogy elnyeli és nem kilöki az anyagot a galaxisok közepén?
Köszönöm az összefoglalót,bár én laikus vagyok,de valami keveset azért sikerült belőle felfognom.
Azt szeretném megkérdezni,hogy te egy fekete lyukat,hogyan képzelsz el fizikai valójában?Ezt csak kíváncsiságból kérdezném.
Tehát szilárd gömbként pl,aminek a tömege elképesztően nagy,vagy pl egy örvényként,ahol az anyag teljesen átalakul és ismretlen helyen távozik ?Vagy más?
"Napjainkban a galaxisok magjában lévő szupermasszív fekete lyukak nagy része (így Tejútrendszerünké, melynek tömege mintegy 4 millió naptömeg is) nyugalmi állapotban van, kevés anyag áramlik beléjük. "
A valódi téridőnek van egy fizikai szerkezete, amivel külön írásban foglalkozunk, és ennek alapján elkészíthető a téridő matematikai szerkezetének modellje, ami hasonló hozzá, de nem azonos vele.
Szerintem ezt addig nem fogjuk megtudni,míg a kutatások központjában maguk az objektumok állnak,és nem maga a térnek és annak alaposabb megismerése,illetve a gravitáció alaposabb ismerete.Valahogy ez két dologgal való foglalatoskodást hanyagolják a kutatók,legalább is nemnagyon olvasni híreket arról,hogy bármi kísérlet folyna ezek irányába.
