" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Szeretnék nektek beszámolni egy újkeletű dologról, mégpedig a bioszén, azaz faszén jótékony hatásáról. Sok-sok információ után én is gyakorltban alkalmaztam a dézsás fügéimen, kíváncsi vagyok, milyen hatása lesz mindennek.
"A tarlótüzeket követően a talaj a visszamaradó bioszénnel gazdagodik, termékenysége megnő. De a visszamaradó bioszén nemcsak a talaj javulásához járul hozzá, hanem a talajból származó üvegházhatású gázok emisszióját is csökkenti. A kedvező hatás lényegében kétszeres, egyrészt a talaj termékenysége megnő, másrészt jóval több szén tárolódik a talajban a légtérbe jutás helyett. A növényi eredetű bioszén a talaj vízgazdálkodásában, a talajtermékenység javításában betöltött szerepe mellett a légszennyezés csökkentéséhez, ezzel pedig a klímavédelemhez is nagyban hozzájárul."
... ide (a némethez) jobb lett volna, nem.. (ha nem akartam volna a napomat elrontani) /Ott lett néhány virág, ahova a gerendák miatt nem ért el a tarolás./
A porzóst nem kell föltétlenül úgy metszeni, mint a termőst. Megkurtított vesszőkkel is bőven hoz virágot. Ültetvényben részben esztétikai, részben gyakorlati oka van annak, hogy a termőssel azonos módon művelik. Metszéskor nem kell külön ügyelni arra, hogy esetleg a porzóst másképp alakítsák ki, értelme sem lenne, hiszen azonos térállásba van ültetve az egységes támrendszer, talajművelés, stb. okán. Másrészt minél nagyobb tömegű virág van rajta, annál jobb a hatékonyabb beporzás érdekében. Házikertben esetleg a helyszűke indokolhatja a metszéssel redukált terjedelmet.
A fiu kiwit is ugy kell metszeni mint a nőivarut ahoz hogy virágozzon? Tehát támrendszeren kb két méter magasságban vizszintesen kialakitott kar. majd ezeken kihajtó oldalvesszökön jön a virág. Vagy a fiu kivi ugy ahogy van hagy fusson felfele, vagy legyen bokor.?
Többször jártam Kámonban, de nem emlékszem erre a fajra, pláne nem idős példányra.
Ha legközelebb oda megyek, mindenképpen megkeresem, remélem megvan még.
De azért az egy méteres átmérőt túlzásnak tartom, ekkora példányok szerintem még Dél-Európában sem gyakoriak.
Egy ilyen óriási példányt észre kellett volna vennem.
"Magyarországon az egzóták első ültetési hulláma az 1920-30-as évek."
Ebben tévedsz. Nem 1820-30-as éveket akartál írni? Mert kb. 100 évvel korábban kezdték el az egzóták telepítését nálunk (pl.: platán, szivarfa, feketedió, stb.)
Azonban fagyérzékeny lomblevelű örökzöldeket ekkor még nem telepítettek, ezt gróf Ambrózy-Migazzy István kezdte el Malonyán az 1890-es években.
Szombathelyen a Kámoni arborétumban van egy akkora példány, hogy felmászni is alig lehet rá. Ültetési ideja 1930 körül van. Törzsátmérője méter körüli.
Magyarországon az egzóták első ültetési hulláma az 1920-30-as évek. A legtöbbet a világhárorú (tüzelés miatti kivágások 1943-44 telén) pusztított el belőlük.
Hát ha tudnák oltani, bár azzal akkora gond nincs, mert van pár ismerősöm aki tudja ezt a tudományt, de h lány kiviágat honnan szereznék....:D:D Szeged környékén vki esetleg birtokában van hayard kivinek?:):)
Kedves Feribá! Pedig így volt, a homok talajt, melyet kora tavasszal barnatőzeggel és érett szarvasmarha trágyával "kezeltem, az ez utánni tavaszi ültetést követő 1 éveben őurc a 3 lány kivinek. ezenkívűl volt még 1 hely ahol kezeltem talajt ott is nyekk. ez mind hayard lány volt. most ide ment az issai zöldkivi, lehet csak várnom kellett volna 1 évet,míg kialakul egy normál ökoszisztéma a talajban.:) de próbálkozásaim nem torpantak meg!::P:P
Itt a környéken van most már több, 10 év körüli példány 0 fagylefolyású helyen. Az elmúlt évek vérzivataros telein a hajuk szála sem görbült. Az az érzésem, hogy sokkal többet bírnak, mint ahogy hiszik.
