Tehát 1 kg / 100 liter ( a felső értéket számoltam ..... akkor 1000 literhez 10 kg kékkő X 2000 az annyi mint 20000 ft az 1 ha költsége . Ezzel szemben 2 kg réz-hidroxid 8000 körül vagy kicsit felette van és nem kell pancsolni meg nem kell oltott meszet beszerezni hozzá .
Tehát 20000 a saját készítésű bordói lé és 8000 a bolti szer ...... az olcsóbbságához hozzáfűznél még valamit ????
Azért kérdeztem rá mert már sokszor szóba került a fórumon hogy ez milyen olcsó és akárhányszor is számoltuk ki mindig többszörösébe került + pancsolni szűrögetni oltott meszet beszerezni tárolni , és akkor a többszörös szennyezésről nem is beszéltünk .
Természetesen demokrácia van nyugodtan használd továbbra is ha meg kihagysz éveket akkor akár olcsóbb is lehet ... ha csak minden 3. évben permetezel vele akkor már olcsóbb .
A könyebbség kedvéért: 1 kg kékkő + 2 kg oltott mész (ebből kevesebb is elég, fontos, hogy feleslegben legyen mivel a réz-szulfát savas kémhatású, a közeg lúgos kémhatású legyen – pH-papír, fenolftalein alkoholos oldata, én ezt használom) 50–100 l víz, szűrés, permetező. Itt a réz(II)-szulfát ára az érdekes kb. 2000 Ft. No de az ár után kutakodva ezt találtam: http://kisborasz.blogspot.com/2009/07/ko-kekko.html (nem én írtam!) Szerintem ezek után már alkalmas lesz a bordói-lé lemosó permetezésre. De mindenki azt használ amit akar, végül is demokrácia van. Én különben gyümölcsfajtól függően ezt vagy rézként használok és nem minden évben.
" A bolti réz(II)-hidroxid azért nem jó, mert nincs benne fixálószer " .... ugye ez így nem igaz . A bolti réz-hidroxid jó úgy is hogy nincs benne fixálószer ( 30 év tapasztalat alapján ) azért annyi ember aki használja nem tévedhet ekkorát .
A másik probléma meg az , hogy nem ez volt e kérdés vagy felvetés hanem hogy mitől olcsó ...vagy legalább olcsóbb mint a Réz-hidroxid ???? Erre nem jött válasz , vagy azért mert elkerülte a figyelmedet vagy ...nem tudom talán tényleg nem olcsóbb és ezért kerülöd a választ .
Ha ennyire érted azt a témát akkor kérlek számold ki hogy mennyibe is kerül ez a szer lehet akármilyen egységben akár hektárra ( 1000 l ) vagy akár 10 liter kiskerti dózisra is ( majd megszorzom 100 -al ) nem miattam hanem hogy a többi fórumtárs is lássa hogy tényleg olcsóbb . És lehetőleg ne úgy számolj , hogy minden van otthon hanem meg kell venni a hozzávalókat .
Köszönöm! igyekzetem leírni e bordói-lé elkészítését és lényegét közérthetőbben. Az emberek félnek a kémiától, főleg az ilyentől, a gliofozátot meg mezítlábas papucsban, néha egy kicsit "erősebben" szórják, a házak körül, ott is ahol utána gyermekek rohangálnak a lepermetezett fűben. Egy eset: Doktor Úr köhög a kutyám! Doktor Úr: Milyen alj van a kutyaházba beterítve? Válasz: Szalma. Doktor Úr: Azonnal cserélje ki szénára! A gabonákat mostanában deszikkálókkal permetezik le aratás előtt, hogy spóroljunk, leginkább glifozáttal. Ezért köhög a kutyája! Persze mi meg az így kezelt gabonát fogyasztjuk... De legalább a kutya ne köhögjön! A bordói-lé, igaz sok réznyomot hagy vissza, megengedett a biotermesztésben, a bronzkorban egy kis réz-tolaranciát nyertünk, így az embere nyomokban nem annyira mérgező, leginkább hányunk vagy hasmenéssel leszünk elfoglalva avagy ezek ötvözetével. Máskülönben, a réz(II)-szulfát híg oldatát bizonyos típusú mérgezéseknél hánytatószerként vetik be. Persze a bordói-lével megpermetezet zöldség- és gyümölcsféléket nem árt megmosni, mechanikai kezelésnek alávetni, mi egy kis ecetes ázatást is bevetünk a gipsz+réz(II)-hidroxid leoldásához...
Szuper jó leírás. Még talán annyival egészíteném ki, hogy állítólag a réz egy része a gipsz kis mikrokapszula zárványaiban van elraktározódva ahonnan fokozatosan a nedvesség hatására tud kidiffundálódni.
Egy szuper véletlen találmány.
A téli lemosó permetezésekhez a legolcsóbb és teljesen megfelel.
Akkor ezt a módszert nem lehet kivitelezni ültettvényben a permetezőgép meghibásodása nélkül motoros hátival lehet hogy megoldható ott nincs ami elduguljon vagy te hogy oldod meg ?Érdekes lenne csinálna az ember egy tesztet lenne egy kontrol sor meg ez a "gipszes " kezelés és kiderülne mi a különbség , de ha számra ez ugyse lenne megoldható.
A bolti réz(II)-hidroxid azért nem jó, mert nincs benne fixálószer, könnyen lemosódik, de lehet hogy van már "ragasztós" változat is. Hogy hogyan kerül a gipsz a bordói-lébe? A reakció egyenlet, sok részfolyamatot mellőzve, az alábbi: CuSO4 + Ca(OH)2 = Cu(OH)2 + CaSO4 (gipsz), ez utóbbi CaSO4 · 2H2O formában szárad meg, vízben rosszul oldódik, így marad meg a levél, ág stb. felületén. Viszont, ebben a gipszes védőrétegben benne foglaltatik a réz(II)-hidroxid, melyből nedvesség hatására nyomnyi réz(II)-ionok oldódnak ki, és ezeknek köszönhetően működik a ún. kontakt gomba- és baktériumellenes hatás. Persze ezzel az "in situ" készített lével nehéz hektárakat lepermetezni, mivel, ajánlatos 1-2 órán belül felhasználni. Kisebb területen, kiskertekben, szerintem nem rossz, személy szerint 30–40 éve használom így a kékkövet. Az ősök is ezt használták az egy-két holdnyi szőlősben...Az olajos rézben, rézkénben az olaj a lemosódás elleni anyag, de az is lehet, hogy a fenti egyenlet lejátszódás után az elegyet szárítják és utána keverik hozzá valamelyik olajféleséget. Ezt a technológiát nem ismerem pontosan...
Készíts el 4 ha területre a jó öreg szerből és meglátjuk mennyire lesz olcsó ???
Ezt a " a réz-hidroxid és kalcium-szulfát (gipsz) koktél, " nem igazán értem kifejthetnéd bővebben ilyenről még nem hallottam ..... ugye nem arról van szó , hogy gipszet kell önteni egy esetleg több milliós permetezőgépbe , mert ettől még a szőr is feláll a hátamon . Ha seprűvel locsoljuk rá a növényekre akkor jó lehet .
Persze mindenki azt használ amit akar ezt már megbeszéltük és úgy szennyezi a saját kertjét ahogy akarja .
A rézhdroxid egy vegyület , igazából tök mindegy mi van a dobozára írva elvileg ugyan azt tartalmazza mindegyik ( szerintem gyakorlatilag is ) így a legolcsóbb a legjobb ...szerintem . Nem is tudom milyen néven van most szerünk ...??? 5 kilós dobozos kiszerelés talán Rézhidroxid felirattal.
Cuproxat biztos hogy jó ha valakinek nem drága , kiskertben ideális lehet mert jól adagolható és a Bordóilé valamelyik változata is ugyan ez .
Ültetvényben a leggazdaságosabb a legolcsóbb rézhidroxid .
Legolcsóbb megoldás a 400 évvel ezelőtti: a rezes banda megy a meszesgödörbe! A bordói-lé lemosásra (hacsak gomba és baktériumos fertőzéseket kezelnénk) 2–5% töménységben alkalmazandó, a réz-hidroxid és kalcium-szulfát (gipsz) koktél, amennyiben egy napsütésés nap alkalmával 1 óra alatt megszárad, jöhetnek a hetes esők, a megszáradt gipsz véd, de mindig annyi réz kioldódik, mely a kedvező hatást biztosítja. A kékkő és az oltott mész összekeverése után, a világoskék csapadékos oldatot szűrni kell, általában a mészben található nem kalcium-tartalmú darabkák miatt. Az 1%-os bordói-levet használom a paradicsom baktériumos támadása ellen is, ez a konktakt módozatú védekezés, ha időben történik, eddig mindig működött. Amennyiben tetű(bolha)gyérítést is szeretnénk a lemosó permetezéssel, akkor az olajos rézkén jöhet számításba, vagy a kalcium-poliszulfid olajos emulzió, azaz a mészkénlé, bár ennek a bukéja és egészségügyi kockázata (főleg szeles időben) emeltebb szinten van.
Megkérdeztem, hogy ti melyik szert használjátok lemosózáshoz? Én réz-hidroid hatóanyagú Champion használtam eddig. Már elég húzós az ára ezért nézelődtem és pl. a Funguran hektárra kivetitve majd felébe kerül. Köszönöm a segítséget.
"Házikert esetében van értelme, haszna a lenyírt füvet kis mennyiségben a gyümölcsfák köré rakni?"
abszolút van...a tápanyag nagy része beoldódik a talajba (bár a nitrogén egy része elveszik)+ gátolja a gyomosodást+táplálja a földigilisztákat
beidézhetnék tanulmányokat, amiben vizsgálták a gyümölcsfák növekedését, termésmennyiségét, stb. aszerint hogy mivel kezelték a sorközt: rotálás vagy gyomirtó vagy lucerna/fű mulcs vagy faapríték mulcs, egyebek. elég egyértelmű, hogy a szerves anyaggal történő mulcsolás (elsősorban a faapríték) eredményezte a legnagyobb fanövekedést, és gyümölcsmennyiségben sem maradt el a "standard" megoldásoktól
A score esetében v folicur solo említik hogy már a kezdeti levél megjelenésekor egérfüles állapotban el kell kezdeni a kezeléseket egy felszivodó szerrel, amikor még nincs lombfelület nincs ami felvegye a növényvédőszert hogy is van ez?
Ezt jól összefoglaltad azért dobtam fel a témát ,mert sokakat érinthet .Egy egyszerű v laikus számára nem egyértelmű a növényvédőszer használatával kapcsolatos irások pl rügy pattanás elött v virágzás utáni használat meg sem említik a virágzáskori használatott( ezek szerint virágzáskor nem lehet alkalmazni ) A szer dokumentációban ritkán szerepel a virágzáskori használat függetlenül attól hogy réz hatóanyagról v rézpótlo anyagról beszélünk.A toxikus hatást minden élő szervezettre értettem, de konkrétan a méhek és a virágzat kapcsolatára gondoltam, megelőzlek mert mondanád a gombaölő az nem rovarölő igen de nem lehet pl olyan hatása a szernek hogy a méheket,rovarokat távol tartsa a viragtól és ha nincs porzás kevés az esélye a termés kialakulásának ha jól emlékszem javítsatok ki ha nem pont a tebukonazolt vizsgálták a méhekre gyakorolt hatását állitólag a szaporodásukat befolyásolja rossz irányba természetesen ha jól emlékszem.Végül amit a végén mejegyeztél nem lehet félválról kezelni a tafrinát," de akár súlyos..egész évre kiható...kárt is okozhat.
Önmagában túl tömör,levegőtlen, nem tud komposztálódni. Káros rothadásos,erjedéses folyamatok indulnak be. Belocsolni a területet,egy vékony réteg szalma,kétszer annyi szálas zöld, szecska fú, felül mindig vékony szalma. Ez a fának is tápanyag,a gazt is megfogja valamennyire,a vizet is megtartja stb.
Ha már permetezés. Mikorra tervezitek a lemosót, ha ez az időjárás lesz, amit jósolnak a következő 2 hétre (12-14 fok) ?
Házikert esetében van értelme, haszna a lenyírt füvet kis mennyiségben a gyümölcsfák köré rakni? Nem aktuális még nyilván, csak ha már lombtrágyáról meg ilyesmiről van szó. :)
Még annyit , hogy őszibarackban nyugodtan lehet permetezni szirombimbóban is rézzel ( inkább a nem perzselősekkel ) vagy ha van elég virág , nem fagyott akkor akár félvirágzásban is ha a szirom esetleg elbarnul a permetezés hatására semmi probléma nincs .
Egyre viszont figyelni kell ha felszívódó szert és lombtrágyát is használunk és a sziromleveleken szeretnénk hogy bejusson akkor nyilván nem lehet rézzel kombinálni mert a perzselt szirmon nem fog . Esetleg el tudom képzelni , hogy ha valakinek nem jött össze a korai védekezés akkor virágzás elején ad neki egy felszívódót lombtrágyával majd 3 nap múlva egy alsó dózisos rézzel is megpermetezi . Mi a réz hosszútávú hatását figyelembe véve inkább a lebomló ( szerves ) szereket használjuk ezzel is védve a környezetet .
Elég összetett a kérdés de megpróbálom jól értelmezni ....
Először is jegyezzük meg , hogy más egy kiskert és más egy ültetvény ami az ember éves jövedelmét biztosítja ...pláne ha ez az egyetlen jövedelme . Az eső nem esik örökké egyszer eláll akkor lehet permetezni sőt akkor a legjobb , mert fel vannak ázva a rügyek jól be tud jutni a szer mindenhova . Azért is jobb eső után permetezni mert bár jól tapadnak a szerek de azért csak -csak mosódik le belőle . Elromlik a traktor ....hát az ne romoljon el vagy legyen tartalék vagy legyen kitől kölcsönkérni .
A toxikus hatást nem igazán értem a növényvédő szerek mind toxikusak ...egy adott életformára ... hiszen ez a lényegük . Hogy most a kaptánra gondolsz-e azt csak sejtem , de ebben nem látok semmi problémát egy engedélyezett szer már öregapám is használta nem mellesleg jó is ( nem alakul ki rezisztencia ) ha kell használjuk a megfelelő módon ( nem szippantjuk fel mint a kokot ) .
Ha vészhelyzet van akkor lehet improvizálni is pl . mi tavaly március végén mikor volt már egy részleges elfagyás , a kajszik levirágoztak és jött rá a hó akkor a kaptán mellé beletettünk még egy fél dózis rezet is hogy megakadályozzuk a fagyási sebeken való bejutását a moníliának és ezzel elkerüljük a nagymértékű ágelhalást ami akár több évre is kihathat és/vagy nagyon sok felesleges munkát ad .
Visszatérve az őszibarackra a tafrinát elsősorban a rézzel lehet megfogni és inkább több részletben , követve a rügyek duzzadását . Ugye arról is volt már itt szó , hogy az sem baj ...sőt .... ha az első kifakadó levelek hegyét megperzseljük mert attól semmi baja nem lesz az első levelek úgy is hamar lekerülnek a fákról ( ledobja ) . A modern rezekkel ( hidroxid , tribázikus ) amúgy is nehezebb perzselni mint a régiekkel ugye egy a lényeg hogy a bibe szára ne legyen perzselve mert abból már nem lesz gyümölcs minden egyéb " perzselhető " hiszen a levélből még fog hajtani a nyár folyamán a virágzat többi része meg ideiglenes ( szirom , portokok ...bár azt nehéz önmagában perzselni ) .
Azt tudjuk a tafrináról ...pár évtized tapasztalat után .... , hogy lehet hogy akkor sem okozna gondot ha alig vagy nem permetezzük de akár súlyos ...egész évre kiható ... kárt is okozhat . Láttam ...másnál ... hogy június közepén szedegették a levelet mert permetezni már nem lehetett mert érett a Springcrest rajta kb dió méretűek voltak a barackok .
Amit még meg kell említeni a lombtrágya használata amivel erősen meg lehet növelni a permetezés hatékonyságát így esetleg csökkenteni a számát . A levélzet hamar megerősödik és ellenállóbb lesz .
Mondjuk megtörténik a lemosás és utána v okból nem lehet permetezni állandó csapadék v pont akkor romlik el valami traktor ,permetező és telik az idő majd a fák fővirágzásban vannak akkor milyen szerrel lehet menni rezet kivéve perzselő hatás miatt na meg a növényvédő szerek (nem ismert )toxikus hatása miatt .Arra akarok kijukadni mi van ha az ember eltol valamit minden ellene van ráadásul közbejöhet víragzáskori fagykár amikor a növényt stresz hatás éri és akkor mi megyünk permetezni ,mentsük ami menthető alapon nem ártunk -e többet a nem megfelelő kezelés esetén. Azzal meg főként nem értek eggyet ,hogy valaki azt irta ,hogy mi az a tafrina a sérült leveleket leszedem nö helyette új.Jártam ugy sok-sok évvel ezelött fiatal telepités majdnem kinyult olyan mértékü volt a fertőzés szinte nem volt a fákon levél ,mint a mérgezett egér járkáltam ki nézegetni jönnek -e az új levél kezdemények vagy sem kb ami kijött az is elkapta a fertőzést ráadásul az időjárás is ellenem volt rengeteg csapadék., hideg ködbe borult a gyümölcsös hétröl hétre .
Igazából már többféle zöldtrágya növényen is gondolkodtam...a mustár és az olajretek volt a legolcsóbban beszerezhető :)...de értem amit írsz és valszeg alkalmazom is.
