Feleségem ultimátumot adott nekem, hogyha most már nem építek azonnal-de-rögtön egy terepasztalt mert nagyon óhajtana villanyvasutazni (amiért mellesleg egy jó ideje nyúz már) akkor rettenetes dolgok fognak történni, amiket én nem óhajtottam megtudni, hogy micsodák, inkább építettem egyet.:-) Szeretném ha ez egy olyan topik lenne, ahol képes beszámolókkal, építési leírásokkal, ötletekkel, trükkökkel ismertetnénk meg egymást és jómagam szívesen olvasnék, néznék meg hasonló építési leírásokat mint amibe én fogtam.
Úgy látom kicsit nagyobb volumenűvé nőtte ki magát a kérdéskör :D
Az eredeti kérdésre visszatérve a ki hogy szakaszolná alatt csakis az árammérésen alapuló rendszert értettem. Ütközőbakoknál lesz optikai szenzor, sőt folytattam már kísérleteket mobiltelefonba való infravörös fény és mindenféle szenzorokkal, mert méretük miatt akár egy talpfába is beépíthetők (csak ott a kocsik számolását is meg kell oldani) ez egy más kérdés. Az aláváltás lehetősége egy hasznos tipp, arra pl nem gondoltam volna. Leginkább a váltókörzeteknél nem tudtam, hogy mely részeket kell elszigetelni. elég csak a váltók előtt és után, vagy köztük is... Nincs tapasztalatom és nem akarom a szükséges rengetegnél többször módosítani az elképzeléseket, ezért kértem a tanácsokat.
Nézd, elhiszem, hogy azzal a megoldással is meg tudod csinálni, de a kérdés, hogy milyen kompromisszumokkal. Az opto kapuk szerintem nem minden esetben elhelyezhetők úgy, hogy ne legyenek zavaróan szemelőtt. Aztán ott van a komplexitás. Egy S88-as fogyasztásos érzékelőkön alapuló rendszert szerintem még mindig egyszerűbb kiépíteni, mint bármi mást, és cserébe biztosabb üzemet lehet vele létesíteni. Nem vitatom, hogy van másik megoldás, de nem véletlenül használják ezt a legtöbb nagyobb terepasztalon.
Az összes többi megoldás jellemzőn pontszerűen érzékel
Igen, ez is lehet fontos/előny (jelző/ütközőbak előtti megállítás), és lehet egy (inga)szerelvénynél előny, ahol pl. az utolsó kocsi nincs fogyasztásra téve (nincs világítás benne, nincs fogyasztóvá téve mindkét tengelye).
Egy reflexiós opto pontosan meg tudja állítani a vagonnal együtt az egész szerelvényt.
Minél több infója van a PC vezérlő programnak a pályáról annál pontosabban tudja navigálni a mozdonyokat :)
Kár azon vitatkozni, hogy melyik jelzés a jobb. Mindegyik jó, a feladat/lehetőség dönti el melyiket érdemes alkalmazni.
Szerintem ha TC-zni akar az ember, akkor csak a fogyasztás alapú foglaltságérzékelést érdemes számításba venni. Az összes többi megoldás jellemzőn pontszerűen érzékel, és ha nem szeretnénk, hogy a szerelvények rendszeresen túlfussanak, akkor nem ezekben kell gondolkodni. Minden vágányt szakaszolni kell, és a két végére egy-egy fizikai stop szakaszt kell tenni, hogy biztonságosan, és pontosan meg tudjanak állni a szerelvények. Nekem az előző asztalomon ilyen számolós rendszer volt (spórolás okán), és tapasztalatból mondom, hogy nem tudod úgy bekalibrálni a mozdonyaidat, hogy mindig pontosan ugyanott álljanak meg.
A TC-nek mindegy, hogy miből kapja a foglaltság jelzést. Azt a program nem tudja, hogy azt egy áramérzékelés elvén működő eszköz, vagy egy egy optós, vagy hall-elemes eszköz adja a visszajelentő modulnak.
Ahogy később is írtad, akkor kell szakaszolni, ha áramérzékelés elvén figyeljük egy adott vágány, vagy pályaszakasz foglaltságát. Vagyis nem a terepasztalt irányító szoftver miatt kell, vagy nem kell szakaszolni.
Ja, meg akkor is szakaszolni kell a pályát, ha a szoftver figyeli a RailCom-ot is! Ez ugyanis optón vagy hall elemen nem működik...:-)
Azt tudnám javasolni, ha tényleg tesztelésre készül a pálya, hogy próbáld meg kombinálni a különböző foglaltság jelzőket/érzékelőket. Látni fogod az előnyöket/hátrányokat.
Ami nálam most épül - már végre terepasztal - ott, tanulva az első tesztpályából, kombinálom a foglaltságérzékelést, az optokapukkal (fénysorompó, ahol nem látszik, reflexiós, ahol látszik).
Számos esetben előfordult, hogy a mozdony után csatolt kocsik, melyek nem voltak fogyasztással ellátva, már kiestek a foglaltság érzékelésből, így egyszerűen aláváltott a program.
Valamint a jelző előtti megállás is egy nehéz ügy, még PC-vel is. (Tudom lehet kalibrálni, meg satöbbi, amíg azonos a sínfesz, annyi a kocsi mögötte amennyi - amint változik a terhelés/sínfesz, koszolódik a hajtás máris máshol áll meg a mozdony)
Szóval ez egy elég izgalmas terület, érdemes kísérletezni. A terepasztal építés szerves része ez is, hogy időben beépüljenek a megfelelő érzékelők, a megfelelő helyekre.
A foglaltságérzékelőnek az a hihetetlen nagy előnye, hogy egy diódahíddal (minimális költség, és szerelés) azonnal láthatóvá válik egy fogyasztó.
A opto/hall igényel plusz elektronikát, plusz a reed-el együtt, ezek meg elég nehezen rejthetők el a kíváncsi szemek elől... ezzel szemben az áramfogyasztásos foglaltságérzékelőt nem lehet észrevenni :)
Ez a jó, hogy sokféleképpen lehet ugyanazt megoldani, de egyik sem lesz tökéletes... Mint az ablakosnál a szöveg: cégünk jól, olcsón, gyorsan dolgozik. Ön ezek közül kettőt választhat.
Elnézést, úgybtudom, hogy ahhoz nem kell szakaszolni, elég csak foglaltságjelzőt felszerelni a kívánt helyekre, ha ott van egy reed/hall/IR szenzor akkor pl a DR5088RC Digikeijs foglaltságjelző ezt átadja a DCC központnak és a Traincontroller befoglalja a teljes blockot.
Ilyen foglaltságjelzőt gondolom más is gyárt. Szakaszolni csak akkor kell, ha a áramcsökkenés elvén akarjuk mérni a szakasz foglaltságát. Ha TC-vel vezérlünk ABC modulra sincs szükség, a szakasz arra is való.
De bizony kell szakaszolni! Sőt leginkább akkor kell, ha TC-vel akarsz vezérelni, és szeretnéd, hogy a szerelvények pontosan álljanak meg, ott, ahol akarod.
Úgy tudom: ha PC vezérlés (traincontroller), akkor nem kell szakaszolni. A szoftver a kezdőpontból, sebességből, vonathosszból tudja, hogy mi hol van. Mielőtt szétszabdalod az asztalt, próbáld ki, ha nem jó, akkor ráérsz a szakaszolással foglalkozni :)
Csak röviden - a digit topikban ezt már sokszor kitárgyalták az okosabbak.
A kérdésedben a válasz is és a probléma is:
"Szeretném látni PC-n hogy ki merre jár, és tervbe van az is, hogy automata üzem legyen."
Ez egy rendkívül összetett feladat, és sok-sok megkötéssel érhetjük el az ideális állapotot - ami nincs.
Digitális rendszer, te határozod meg, hogy mit láthat a rendszer - többet nem fog. Kevés szakasz, kevés felbontás.
Van olyan hogy, foglaltságérzékelés - ami fogyaszt azt látja.
Reed, opto, Hall stb: azt látja ami ott éppen van.
Lenz Ralicom (adott szakaszból kiolvassa, melyik cím áll ott).
Te tudod, hogy milyen pontossággal, mit szeretnél irányítani. Ezek alapján kell eldönteni, milyen "digitális felbontású/feloldású" pályát szeretnél. (nyilván minél több érzékelőt helyezel el, annál pontosabb a program is.)
Lehet, hogy érdemesebb lenne a digitális topicban feltenned a kérdést, nem biztos, hogy az ottani guruk olvassák ezt a topicot. Azt mindenesetre el kell döntened (tudnod kell), hogy a foglaltság érzékelést, hogy oldod meg.
Mindenképpen szeretném, elektronika meg is van, csak nem tudom hány részre érdemes bontani, hova tegyek szigetelő összekötőt. Szeretném látni PC-n hogy ki merre jár, és tervbe van az is, hogy automata üzem legyen. Ez egy gyakorló pálya lesz, amikor már megy a programozás akkor lehet álmodok egy komolyabbat :D
Első asztalszerűségem építésében vagyok. Inkább a vezérlés tanulása és vonatozás céljából, a terepépítés és a valósághű kivitelezés majd egy következő lépcső.
Segítséget szeretnék kérni, adott a képen látható pályaterv, hogy szakaszolnátok? Digitális vezérlés lesz rajta.
Nem gyakran nézek be ide, de ez most jól esett. :) Az már maga pozitívum, hogy a negatívumokból igyekszel tanulni. A dioráma kivitelezése meg még egy pozitívum. Nagyon tetszik! Örülök! (ha számít valamit...)
Szerintem nem. Sok épületnek a lábazata minuszban van a vakolt résztől, vagy a dryvit -tól. Azért szokott más szín lenni, mert vagy beton a lábazat és nem színezik le, vagy ezt a beton lábazati részt festik valamilyen színre, amin a essőtől felverődő kosz kevésbé látszik. Pl az én családiházam lábazata is minuszban van és szűrke.:-)
