Keresés

Részletes keresés

Lájszló Creative Commons License 2006.10.01 0 0 187

>Ezek szerint a következő példa így nézne ki:

Az osztályban mindenki szőke, kivéve Barnus Barnabás, aki barna.

Ha őt kiveszem, maradt az erős szabály.

Ebben az értelmezésben a kivétel erősít ugyan, de nem állít valami érdekes dolgot.

 

Uff,

de kérem, én ebből doktori szigorlatot tettem! A "szabályok tanulása" című tételnél ez olvasható a jegyzeteimben: "Egy A->B szabály hasznosságának két fő mérőszáma: a) a lefedés, azaz milyen gyakran következik be A; b) a pontosság, azaz hogy A bekövetkezése esetén milyen gyakran következik be B is." Ha kiveszed a kivételt, akkor nő a szabály pontossága, viszont csökken a lefedése. Mivel a szabály "erősségéhez" mindkét tényező hozzájárul, ezért kérdés, hogy melyiket tartjuk fontosabbnak. Akinek a pontosság fontosabb, mint a lefedés, az tényleg mondhatja, hogy a kivétel eltávolítása erősítette a szabályt. Aki számára viszont a lefedés is fontos, az nem fog egyetérteni...

 

Előzmény: egy mutáns (186)
egy mutáns Creative Commons License 2006.09.29 0 0 186

Kedves amanibhavam,

Ezek szerint a következő példa így nézne ki:

Az osztályban mindenki szőke, kivéve Barnus Barnabás, aki barna.

Ha őt kiveszem, maradt az erős szabály.

Ebben az értelmezésben a kivétel erősít ugyan, de nem állít valami érdekes dolgot.

Szerintem a kivétel létezése az, ami erősíti a szabály, de inkább csak ironizáló értelemben, nem pedig, ha a kivételekt kiemelintem.

1m

Előzmény: amanibhavam (185)
amanibhavam Creative Commons License 2006.09.29 0 0 185
Visszatérve erre a hozzászólásra, én a "kivétel erősíti a szabályt" kifejezést úgy értelmezem, hogy a kivétel [ténye] erősíti a szabály érvényességét a hátramaradó halmazon; azaz, ha kivesszük egy halmazból a rendhagyó elemekt, a visszamardó rész minden elemére igaz lesz a szabály, tehát "erős"
Előzmény: Törölt nick (149)
amanibhavam Creative Commons License 2006.09.29 0 0 184
Előszedem egy korábbi, megválaszolatlan maradt kérdésem:

"Miért mondjuk vajon, hogy valami kiköpött mása valaminek? (vö. még spitting image)"

Köszi!:)
LvT Creative Commons License 2006.09.29 0 0 183
Kedves söjtér és többiek!

Csefkó Gyula elemzi a ráhúzza a vizes lepedőt szólást Szállóigék, szólásmódok c. könyvében. Ő összekapcsolja azzal a régebbi szólással, hogy alája terítették a vizes lepedőt, melynek jelentése ’eszére hozták; átláttatták vele, hogy gazsága kitudódott’. Csefkó megoldása egybevág Kis Ádám 182-esbeli meglátásával, csak azzal a korrekcióval, hogy más betegségre vonatkozik: a vizes lepedőzés a láz klasszikus gyógymódja volt, még ma is használatos az egész testre kiterjedő priznic.

A „lepedőkúra” a láz csökkentése szempontjából hasznos volt, a láz csökkenésével észre is tért a beteg, de alkalmazása nagyon kellemetlen. Ez utóbbi mozzanatot őrizné meg a ráhúzza a vizes lepedőt szólás.

Az is igaz, hogy a halott- és a betegszállítás is lepedőben történt, a halotti szemfedő is lepedő volt. Ilyen jellegű szólások korábban is lehettek (pl. innen már csak lepedőben visznek ki). Ha ezek nem is vizes lepedőre vonatkoztak, mindenesetre közrejátszhattak abban, hogy a ráhúzza a vizes lepedőt szólásnak a Csefkó által feltételezett eredeti értelméből csak a kellemetlenkedés marad meg.
Előzmény: Kis Ádám (182)
Kis Ádám Creative Commons License 2006.09.24 0 0 182
Newm lehet, hogy ez egy klasszikus ideggyógyászati módszer?
Előzmény: söjtér (180)
NevemTeve Creative Commons License 2006.09.24 0 0 181
Gondolom ha fújt a szél bevizezték a halotti leplet, hogy ne vigye el a szél...
Előzmény: söjtér (180)
söjtér Creative Commons License 2006.09.24 0 0 180

Az Isten báránya kifejezés a Bibliában a Jelenések könyvében található. Jézus pedig maga az ártatlam bárány.

A fekete bárányról azt írják, hogy talán a pásztorok azért nem szerették mert a fekete gyapjú értéktelenebb volt.

Miért legel kevesebbet a fekete birka?

Mert kevesebb van belőle!

Meg tudná mondani valaki a "ráhúzzák a vizes lepedőt" eredetét?

 

Előzmény: egy mutáns (179)
egy mutáns Creative Commons License 2006.09.21 0 0 179

Az, hogy a fekete bárány kilóg a sorból szemléletesen magyarázza a család fekete bárányát, és így talán semmi köze ahhoz a bárányhoz, aki magára veszi bűneinket.

OK.

De a ma született ártatlan báránynak lehet, hogy van hozzá köze. Ezt szeretném megtudakolni.

Üdv: 1m

Előzmény: vrobee (178)
vrobee Creative Commons License 2006.09.21 0 0 178
Vagy egyszerűen: a fekete bárány, aki kilóg a sorból?

(Fekete még a szén meg nagyecsedi szemek, aztán mégsincs semmi közük a bűnbakhoz :D )
Előzmény: egy mutáns (175)
vrobee Creative Commons License 2006.09.21 0 0 177
Nekem ez elég transzparensnek tűnik:
bárány = jámborság
ma született = ártatlanság

És mintha pont ellentétes lenne a "bűnbak" elképzeléssel.
Előzmény: egy mutáns (173)
Szakadás Creative Commons License 2006.09.21 0 0 176
Nekem olyan olvasmányemlékfoszlányfélém van, hogy a bokorban laktak a boszorkányok, és a megbokrosodik tulajdonképpen a "szemmel verte egy boszokány".
De hátha valakinek konkrétabb forrása is van ...
Előzmény: egy mutáns (172)
egy mutáns Creative Commons License 2006.09.21 0 0 175

Azt nem tudtam, hogy a bűnbak kecske, de van pl. fekete bárány is. Pl. egy család fekete báránya, aki nem illszkedik be a családi normák közé. Itt vélhető valami összefüggés.

1m

Előzmény: NevemTeve (174)
NevemTeve Creative Commons License 2006.09.21 0 0 174
Mondjuk a bűnbak az kecskebak (lehetőleg fekete), de nyilván van valami szimbolikus kapcsolat közöttük
Előzmény: egy mutáns (173)
egy mutáns Creative Commons License 2006.09.21 0 0 173

Azt szeretném megkérdezni a jelenlevőktől, hogy az

"ártatlan, mint a ma született bárány"

szólás kapcsolatban van-e azzal az ősi (ókori?) vallási szokással, hogy bűneinket (pl. húsvétkor) egy bárányra kenjük, akit aztán feláldozunk (bűnbak; Isten báránya, aki magára veszi a világ bűneit).

Szóval a ma született bárányra még nem kentünk semmit, tehát ártatlan.

egy mutáns

egy mutáns Creative Commons License 2006.09.21 0 0 172

Én erről olvastam valamit igen régen Mészöly Dezső Népünk és nyelvünk könyvében. Valami olyasmire emlékszem, hogy a megbokrosodik eredeti jelentése mintha a megtorpan lenne, és így tesz a bokor is, szemben a fákkal, amik egyenesen törnek felfelé. Tehát a bokor egy olyan növény, ami mindjárt az elején megbokrosodik, és aztán többfelé ágazik el ahelyett, hogy egyenesen törne előre.

De ez nem korrekt elemzés, inkább csak olvasmányemlékfoszlányféle.

1m

Előzmény: Szakadás (171)
Szakadás Creative Commons License 2006.09.18 0 0 171
Sziasztok,
nem tudom volt-e már, de honnan van a "megbokrosodik a ló" kifejezés? Hogyan kerül kapcsolatba a bokorral a megvadulás?
amanibhavam Creative Commons License 2006.08.15 0 0 170
Köszönöm szépen.
Előzmény: LvT (169)
LvT Creative Commons License 2006.08.15 0 0 169
Kedves amanibhavam!

Konkrét adatot ugyan nem találtam rá, de az EWung.-ban az elsőnek 1789-ből adatolt tűvé tesz, nyj. tűvé csinál szólás német fordításának ’wie nach einer Nadel suchen’ lett megadva, azaz ’úgy keresi mint a tűt’.

Ez megvilágíthatja a magyarázatot: a kis tárgyakat, mint a tű, nehéz megkeresni. Itt tehát a a nagyon kis méretű dolog archetípusaként szerepelhet. Azaz, ha valamit nagyon nem találni, akkor az olyan, mintha az eltüntetője tűvé tette volna. Tehát az előzmény valami ilyen lehetett: Tűvé tetted tán, hogy ennyit kell keresni? Idővel a keresést megelőző hipotetikus „cselekedet”, a tűvé tétel ráértődhetett magára a keresésre.
Előzmény: amanibhavam (168)
amanibhavam Creative Commons License 2006.08.15 0 0 168
Szervusztok,


a 'tűvé tesz' kifejezésünk eredetétre lennék kíváncsi. Tudtok segíteni?

Előre is köszönöm.
BeaP Creative Commons License 2006.07.21 0 0 167

Kedves LvT, nagyon köszönöm!

Előzmény: LvT (166)
LvT Creative Commons License 2006.07.21 0 0 166
Kedves BeaP!

Szólásokban, meg kell mondjam, nem vagyok olyan jó. A szláv mesék és a portugál közmondás együttese széles kulturális beágyazódottságot jelez. Ilyet gyakran tapasztalhatunk, ha a klasszikus műveltségi elemek szétsugárzódnak a szélesebb műveltségben.

Nincs ugyan szem, de ugyanezt a szembenállást tartalmazza az angol laugh and cry at the same time ’egyszerre nevet és sír’, a német viszont ugyanúgy, mint a magyar: ein Auge weint, ein Auge lacht ’egy szem sír, egy szem nevet’, vagy ein Auge lacht, das andere weint ’az egyik szem nevet, a másik sír’.

Ennek megfelelően a magyar szólás valószínűleg a német mintán alapozódik. De az „ősminta” vlsz. valamely klasszikus műveltségre alapozódó szókép. Nincs bizonyítékom rá, de szerintem a régi görög komikus, ill. tragikus színházi maszkok lehetnek az ihletők. Ezeken a szemnyílás alakja is karikírozva jelezte a megfelelő érzelmet. És egy mozdulattal ki lehet cserélni őket az arcunk előtt. Hasonló koncepciót tükröz a kettős mezben kifejezés, ahol a viszonyulást szintén egy könnyen cserélhető külsődleges jellemzőre vetítjük ki, a mezre; és ez elképzelhető nem csak tiszta, hanem ellentéteket egyszer ötvöző formában is.

E mellett, vagy talán ezzel összekapcsolódva áll az a tapasztalat, hogy a nevetés gyakran könnyeket tud csalni a szemünkbe.

Persze, ha ez így is van, akkor is valamely auktor formularizálhatta, akitől átvehették mások, és így terjedhetett a szókép. Erről, az első ismert közvetítőről nem tudok semmit. Valószínűleg már a „közvetítési sor” végéről vannak az alábbi idézetek:

Vom Übermaß der Lust wird Leid hervorgebracht; das Auge selber weint, sobald man heftig lacht.” ’Az eltúlzott örömből teremtődik a bánat; a szem maga is sír, mihelyt hevesen nevetünk.’ – Friedrich Rückert (1788–1866)

Ein humorvoller Mensch ist einer, der mit einem Auge lacht und mit dem anderen weint.” ’Egy humoros ember olyan, aki az egyik szemével nevet és a másikkal sír’ – Wilhelm Busch (1832–1908)
Előzmény: BeaP (165)
BeaP Creative Commons License 2006.07.20 0 0 165

Kedves LvT!

Látod, Téged javasoltak :)

Már jó ideje kutakodom, hogy mi az eredete az "egyik szeme sír, a másik nevet" szólásnak (ha ez szólás).

Ez a topik hónapokig haldoklott, kínomban a testvérében kérdeztem. Amanibhavamtól megtudtam, hogy szláv mesékben is , sőt egy portugál közmondásban is előfordul. De honnan eredhet????????

tündi-bündi Creative Commons License 2006.07.20 0 0 164

Kedves BeaP!

 

Kérdésed engem is érdekelne,javaslom kérdezd meg LvT-t, talán Ő segít majd megfejteni ha van ideje.

Előzmény: BeaP (163)
BeaP Creative Commons License 2006.07.20 0 0 163
Ha megint él a topik, valaki nem tudna válaszolni a 156-os hsz-re? A Szavak eredete topikon már kaptam segítséget, de még kellene.
tündi-bündi Creative Commons License 2006.07.19 0 0 162
Köszönöm,hogy foglalkoztál a "Makó-üggyel".
Előzmény: Törölt nick (161)
Törölt nick Creative Commons License 2006.07.19 0 0 161

Kedves tündi-bündi!

 

Az Általad lelt magyarázat sokkal reálisabbnak tűnik az O. Nagy Gábornál idézett feltevéseknél, és talán dokumentálható ill. bizonyítható is.

Előzmény: tündi-bündi (160)
tündi-bündi Creative Commons License 2006.07.19 0 0 160

Kedves malaczky!

 

 

Érdekes dolgokat írtál,köszönöm szépen. Azonban én a következőket olvastam az imént ahogy utánanéztem:Maakah vagy Makó egyik fontos állomása volt az Egyiptomból Gázán és Jeruzsálemen át Ninivébe és Babilonba vezető karaván útnak. Mivel a város a sivatag szélén feküdt, a karavánok jövet is, menet is hosszabb pihenőt tartottak és a sivatagi útra magukat vízzel és élelemmel ellátták. Makó 160
kilométerre van Jeruzsálemtől, azért a karavánok ezt a távolságot mértékegységül használták és háromnapi járóföldet értettek alatta. Amit Te írtál Makó-ügyben,nagyon felcsigázott,érdekes történet. A "magyar Makó" jobban érdekel. :)

Előzmény: Törölt nick (159)
Törölt nick Creative Commons License 2006.07.19 0 0 159
O. Nagy Gábor Mi fán terem c. könyve szerint ennek az 1598 óta dokumentált szóláshasonlatnak az eredeti jelentése nem ismert, csak két bizonytalan feltevést említ (az egyik szerint Makónak hívták II. Endre egy ittas katonáját, aki már a dalmáciai Spalatóban azt hitte, hogy Jeruzsálembe értek, a másik szerint a hagymatermesztéséről nevezetes Makó város egyik városrészét hívt[j?]ák Jeruzsálemnek).
Előzmény: tündi-bündi (158)
tündi-bündi Creative Commons License 2006.07.19 0 0 158

Szerintetek az a szólás,hogy:

 

"Annyira van, mint Makó Jeruzsálemtől." -valóban onnan eredhet,hogy Makón haladhatott át a karavánút?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!