Ott a válasz. :) Ennek a története a következő: Annó, még a fatengelyen járó anti'világban ŠS. Gy., az alakjelzőkkel fedezett nyíltvonali iparvágány-kiágazások fedezésére kitalált alakjelzőknél merült fel ez a probléma. Úgy oldották meg, hogy mivel a fedezőberendezés kezelője úgysem vesz részt a vonatforgalom szervezésével, azt a két szomszédos állomás végzi, ezért tulajdonképpen akár mind a kettő jelző állhat egyszerre szabad állásra is. De ha belegondolsz: a nyílt vonal meghatározott pontjáig kéne engedélyt (és menetirányt) kérni, ami abszurd megoldás lenne: ha szemből is jön valami, kikerülni egymást úgysem tudják, akkor meg minek. Az idő azóta telt, az alakjelzőket fényjelzőkre cserélték, áramkörökkel könnyen megvalósítható lenne az irányfüggés beépítése, de inkább nem nyúltak hozzá az egységes elvkövetés címén. Szerintem. :)
Értem, csak az a bajom, hogy ez fügetlen a menetiránytól, vagyis egymással szambe álló jelzők egyszerre jeleznek szabadot. Ez semmilyen szempontból sem aggályos? Jó, tudom, hogy egyszerre csak az egyik állomáson lehet nyilván kijáratot kezelni, de akkor is...
A pálya egyvágányú és a Kemikál iparvágány-kiágazást fedező "szabad" alapállású A, illetve B jelzőket láthattad. Utóbbin azért láttál sárgát, mert az előjelzést ad az Sr1, Sr3 sorompókat fedező "megállj" alapállású R jelzőre.
Urak, ma olyat láttam Barcs mellett (sajnos csak autóból), hogy volt egy kétoptikás, vörös árbocos biztosított főjelző, az alsó fény világított rajta, ami zöld volt. Vele szemben, neki háttal pedig egy háromoptikás vörös árbocos biztosított főjelző állt, amin az alsó fény, a sárga világított.
Ezt most hogy? :-)
És legalább 90%-ig biztos, hogy egyvágányú volt a pálya, bár erre a fű miatt nem láttam rá.
Annak is, de valoban csak a butorzat érdekel, mert a gép gyönyörü allapotban megvan, csak az 50-es években egy pléhszekrényre állitották, mert állitolag a fa elrohadt.....A pléhszekrény meg nagyon csunya...
keresek képeket olyan fa szekrényekröl képket, rajzokat, amiken valamikor a Siemens berendezések szoktak állni. Eredetileg ilyen butorzattal gyártották öket. Van egy kisebb masina, amihez hiámyzik a szekrény és szeretném utánnagyártatni.
DDC Kft Váci Gyár elektrohidraulikus távolról-közelrõl vezérelhetõ váltórendszer, váltójelzõvel, jelzõ- bizber és védelmi berendezéssel egybeépítve a hivatalos neve a cuccnak.
Balatonmáriafürdő elágazás KÖFI-ből kezelt, és szerintem Bs-en van a helyi kezelési lehetőség. DCM-elágon van szolgálat, a képen a 75-ös vonali és az iparvágány felőli bejárati (szerintem nem fedező) jelzők:
"Másik érdekes dolog, hogy hogyan biztosítják, hogy a térközjelzőtől a sorompóig ne tudjon a vonat felgyorsítani, amikor meg meghaladja akkor meg igen!?"
Idézek a könyvből: " Alaphelyzetben a sínáramkör a HF hurokfigyelő jelfogó záró munkaérintkezőjén kap táplálást. A HF jelfogó a térközszakaszban lévő önműködő sorompók zavarállapotát érzékeli. Ha valamelyik sorompó zavarba kerül, a HF jelfogó elejt és a sínáramkör a meghúzó 1Ü ütemkapcsoló jelfogó érintkezőjén keresztül 2 percig 1-es ütemű táplálást kap. A 2 perc után a lekapcsolódot táplálást az útátjárón áthaladó vonat hatására a meghúzó ÜF ütem feloldó jelfogó kapcsolja vissza, amíg a vonat nem lép a következő térközszakaszba, akkor, ha a feloldást előkészítő FE jelfogó is húz. Ez pedig bármilyen típusú zavar kezdetekor húz, ha a fedezett térköz szabad."
Tegnap délután ismét sikerült tanulmányozni az emelt sebességű sorompó "zavaros" viselkedését.
A sorompót megelőző térközjelzőtől vmax 15-el ment a vonat. Majd amikor áthaladtunk a sorompón lecsukódtak a karok, és a sorompót meghaladva gyorsíthattunk. Következő térközjelzőn már zöld volt, de a másik vágányon az ellenkező irányba vörös.
A másik vágányon sem előtte, sem utána nem jött vonat, tehát nem lehetett az, hogy a másik vonat zárta volna le a karokat. Másik érdekes dolog, hogy hogyan biztosítják, hogy a térközjelzőtől a sorompóig ne tudjon a vonat felgyorsítani, amikor meg meghaladja akkor meg igen!?
Vagy amikor lecsukódtak a karok akkor jelent meg a következő térközjelzőn is a zöld fény és a jel a pályába? Vagy a sorompónál rövidrezárja valami a két sínszálat, hogy a jel ne menjen tovább? Ezen utóbbiak persze csak feltételezések...
Az a legegyszerűbb megoldás, ha a "váltó melletti őrházban" önálló forgalmi szolgálattevő teljesít szolgálatot és az elágazás, mint "állomás" funkcionál. Ebben az esetben közte és szomszédai között három külön menetirányváltási adok-kapok működik.
Urak, adott két állomás, köztük a nyíltvonalon egy elágazás, mely egy harmadik állomáshoz vezet. Ilyenkor a menetirány az állomások között érvényes, vagy az állomások és a váltó között? Úgy értem: menetirányváltás esetén a menesztés jogát a másik állomástól kell kérni, vagy a váltó melletti őrháztól?
