„Kerékpárút” (26. ábra); a tábla a kétkerekű kerékpárok közlekedésére kijelölt utat jelez; a segédmotoros rokkantkocsi, a gépi meghajtású kerekes szék és a kétkerekű segédmotoros kerékpár lakott területen kívül a kerékpárutat igénybe veheti, ha ezt jelzőtábla nem tiltja. A kerékpárúton más jármű közlekedése tilos;
Meg kellene keresni a KRESZ-ben, nem olyan bonyolult dolog, ráadásul a jogszabályt a fórum leírásában lévő linken könnyen el is lehet érni.
De egye fene, az érdeklődő, jó szándékot értékelendő, ide másolom a vonatkozó részt: 25. § (3) * Az autóbuszöblöt, az autóbusz forgalmi sávot, a kapaszkodó sávot, a gyorsító és lassító sávot, a nyitott kerékpársávot, valamint a kerékpársávot a (2) bekezdésben említett jobbra tartási, vagy az úttest jobb szélén való haladási kötelezettség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. A kerékpársávon csak kerékpárral szabad közlekedni - az egyirányú forgalmú úton kijelölt kerékpársáv kivételével - az úttest menetirány szerinti jobb oldalának haladási irányával azonos irányban.
Megtudná nekem írni hogy mi a helyes mit ír a kresz.
A helyzet a következő lakott területen olyan főutca van ahol mind kétoldalt kijelölt bicikli sáv is van. Hol mehetek a segédmotorommal (simson) nem sűrűn járok arra de amikor tehetem a bicikli sávot használva előre megyek így megelőzve a kocsisort a biciklisek meg nem szóltak még érte.
Ez egyébként a Népfürdő utca magasságától kb 300 méterre történt, már. Majdnem át jöttünk a hídon (Buda --> Pest). Egyébként jó a meglátásod, nem ideális forgalmi kialakítás a budai felhajtó. Most akik alulról jönnek, van két sávjuk felhajtani (belső + középső sávba érkeznek), külső sávból érkeznek a Szentendrei út felől a "felüljárósok".
Az Árpád hídnál Óbudáról Pestre a Flórián térről a belső sávokba érkezel. (Most nem emlékszem, hogy épp mi a rend, ki érkezik 2 sávon, volt variálva az elmúlt években -- volt hogy az 1 szem legbelsőbe...)
A helyzetnek nem tesz jót, hogy a felüljáróról érkezőknek a felső rakpart lehajtója után 60-as táblájuk van... a Flórián tér felől meg nem minden irányból látszik jól a 60-as tábla, pl. a Pacsirtamező utca felől érkezve könnyű nem észrevenni. Ha a Pacsirtamező felől érkezik egy sofőr inkább hatjom 48-cal mint 51-gyel stílusban vagy valaki érzékenyebb rakománnyal, míg a felüljáróról jó magyar szokás szerint 74-gyel zúdulnak a hídra, akkor nem egyszerű történet a kisorolás. A leginkább a felüljáró felől érkezők előzékenysége segíthet...
Más kérdés, hogy legalább irányjelezni kellene várva az alkalmat a kisorolásra...
30 másodperc és 150 másodperc között saccra - nyilván nem mérem stoperrel. Tehát nincs mit tenni, "tűrni" Kell? Nem akarok az lenni és nem is leszek agresszív, de az is nehezen felfogható épp ésszel, mit művelnek egyesek a forgalomban közlekedés címszóval. Illetve vannak helyzetek, amikor haladnia kellene az embernek (időre megy, sok cím, késésben van, stb). Egy ilyen esetben ez elég frusztráló. De értem, amit mondasz. Híres közhely, 'az erőszak erőszakot szül'.
a legkultúráltabb a balra index, de azt észre se szokták venni.
ha már lehagytad, villanthatsz egy rövid vészindexet mint ironikus "kösz!"... vagy lehet jobbra mutogatni kézzel, de azt is kétséges, hogy észreveszi-e.
KRESZ szerint a hangjelzés csak lakott területen kívül van rendben, a fénykürt se játszik lakott területen belül vagy ha elvakíthat...
már az is nagyon véleményes, ha lehagyás előtt büntetőfékezés nélkül lelassulsz előtte rödid időre ;)
Sziasztok! Lehet naív kérdés, de belső sávban cocókázókkal mit lehet kezdeni? Napi szinten futok ebbe bele és iszonyat kikészít. Mindig figyelek rá, hogy csak indokolt esetben belsőzzek és ha használom, tempósan haladjak is, ne tartsam fel a sávot. De pl Árpád hídon 58-60-al halad a marha a legbelsőben, miközben 70 km/óra a korlátozás, és nincs előtte senki, mögötte már gyűlik a sor. Száraz útviszonyok és tiszta időjárás. Külsőbb sávokban lassabb járművek haladnak, emiatt sem lehet jobbra előzni (amúgy tudtommal szabálytalan is). Nyilván tahó sem akarok lenni, de gondolom valami jelzés belefér, "hogy nem kellene, koma!" ? Vagy ez nem így működik? Szeretek szabályosan vezetni és törekszem is erre, de sokszor nehéz, főleg nyugodtnak maradni, miközben mennem kellene, mert cím mindig bőven van... (Puttonyos csomagfutár vagyok)
A kukásautó (szippantós stb.) bejárása is szolgalom része. A szolgalmi jog jogosultjának szemetéért bemehet, de önmagában nem közlekedhet arra, csak azért, mert neki arra közelebb.
Szolgalmi jogot a felek megegyezése, vagy maga a törvény keletkeztet. Vita esetén a bíróság dönt. Jellemzően telekmegosztás során fordul elő, ha a megosztás során létrejött telek megközelítése másképp nem oldható meg. Ez nemcsak egy bejegyzés mindkét (a szolgáló és az illető) telek tulajdoni lapján, hanem vázrajz is tartozik hozzá. És igen, ha kerítkezni szeretnél, akkor ki kell hagynod a vázrajz szerinti területet. Vagy megegyezés alapján át lehet helyezni a telekhatárra, és a kerítéseddel azt már ki tudod hagyni.
Akkor ez meg is oldja a felmerülő kérdések egy részét, még szerencse, hogy nem is szeretnék ilyet tenni, csak felmerült, mint "végső mentsvár".
Abban esetleg tudnál segíteni, hogy ennek a törvényi definicióit merre találom? Néztem a 1959. évi IV. tv. 167. §, ill. 2013. évi V. tv. 5:160. §, de nekem ezekből pl. nem volt egyértelmű, hogy milyen feltételek mentén kell biztosítanod az átjárást. Másik oldalról nézve, ha lenne egy teljesen körbekerített terület amelyre később, valamilyen oknál fogva szolgalmi jogot kérnének és kapnának, akkor elég életszerűtlennek tűnik az, hogy emiatt át kellene alakítani az ingatlant. Az én értelmezésem szerint az átjárást kell biztosítani, azt, hogy azt miként teszi meg az uralkodó részére a szolgáló az nincs definiálva. Egyáltalán nem kötekedni szeretnék, félre ne értsd, csak tanulni és megérteni.
Köszönöm a választ, megpróbálom cizellálni a dolgot.
A közlekedési hatóságot megkerestem, ez volt az első, részben törvényértelmezés miatt, részben pedig azért, mert szeretnék egy forgalmi rend változás és magánterület táblát kihelyezni. Ennek oka az, hogy a jelenleg nyílt területet részben körbe szeretnék keríteni. A körbekerítésnek akadálya semmilyen hatóság részéről nincs, sőt, annak sincs akadálya, hogy ezt a táblát a saját ingatlanomon, ami nem útként van nyilvántartva kihelyezzem, ez utóbbi főosztályvezetői állásfoglalás. A közútkezelőt is megkérdeztem, de lévén, hogy nem közútról van szó, ők nem foglalkoznak ezzel. Továbbá, soha nem volt megnyitva útként csak a közlekedőknek egyszerűbb volt itt "tökön-paszulyon" keresztülvágni a céljukhoz ezért soha nem lett út létesítve, csupán kialakult.
A felállás a bekerítés után nagyjából így nézne ki: (piros és zöld a létesítendő kerítés, a zöld sáv lenne szabadon hagyva a közlekedésre.)
Ezt az átjárást leginkább jófejségből szeretném megtartani a közlekedők részére, mert simán lezárhatnám és akinek szolgalmi útjoga van annak adhatnék hozzá kulcsot, aztán jónapot, viszont egy akkora területről van szó, ahol ez a kihagyás számomra nem okoz gondot, meg a kommunális hulladékszállítónak is könnyebb itt keresztüljárnia.
Itt ugye azt kellene tudnom meghatározni, hogy egy magántulajdonon kialakult csapást minek minősítünk. Felülete nem burkolt és nincs is szándékom azzá tenni. Nyugodt szívvel elzárhatnám, mert a szolgalmi útjog nem azt jelenti, hogy bárki átjárhat rajta, csak az akinek az ingatlanára szolgalommal tartozok. Osztatlan ingatlanról beszélünk rajta egyéb funkciókkal, nem kötelező senkinek erre járnia ezen kívül, mégis sokak számára kényelmesebb.
Nem tudom, hogy mennyire nevezhető ez magánútnak mert az általad is említett tv.-t elolvastam, de maximum a "létesített" része állja meg a helyét, mert az ingatlan nyilvántartásban bizonyosan nem akként fog szerepelni, felosztani az ingatlant ilyen célból pedig biztosan nem fogom. Ha innen nézem, akkor magánút, viszont nem rakhatok ki mindkét irányból behajtani tilos táblát magánút és kivéve engedéllyel módon, lévén nincs bejegyezve közforgalomtól elzárt magánútként.
Ami miatt ez az egész kérdés számomra felmerült egyébként tényleg az, hogy az ingatlan egyik oldalán élnénk és kialakítanám a műhelyemet, a másik oldalán meg tárolnám a jószágokat (mint hobbi autóbuszgyüjtő és -reszelő), viszont a két rész között ott van az általam "létesített" út. Azt szeretném elkerülni, bármilyen abszurdnak is tűnik a helyzet, hogy a saját ingatlanomon megbüntethessenek, hogy közúti forgalomra nem alkalmas járművel közlekedem azt a nagyjából 7 métert, amit szabadon hagyok... Próbálok jogkövető lenni minden szempontból, de ezt a dolgot nem sikerült magamtól feloldanom. Sajnos az nem megoldás, hogy az ingatlan valamelyik szélét jelölöm ki arra a célra, hogy áthajthasson aki akar, a műútról más lehajtási megoldást (kialakult kereszteződés) nem nagyon lehet kijelölni, vagy ha igen, akkor sem vállalná be senki annak az anyagi következményeit.
Kezdjük az elején, a történet engedélyköteles, akár megynitod a közforgalomnak, akár szabályosan elzárod (táblakombinációval és/vagy sorompóval)
Kkt. 29. §
(7) Közút, közforgalom elől el nem zárt magánút szilárd burkolattal történő létesítéséhez, korszerűsítéséhez, építési engedélytől való eltéréséhez (továbbiakban együtt: építés), forgalom részére történő átadásához, megszüntetéséhez, elbontásához - mint fontos közérdekű és közcélú tevékenység végzéséhez - a közlekedési hatóság engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárások ügyintézési határideje 55 nap.
(8) Aki hatósági engedély nélkül épít utat, vagy az engedélyben foglaltaktól eltér, azt a közlekedési hatóság az eredeti állapot helyreállítására vagy - amennyiben az út a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel vagy megfelelővé alakítható át - a fennmaradáshoz szükséges intézkedések megtételére kötelezi.
(9) A közforgalom elől elzárt magánutat a közforgalom számára megnyitni, vagy a közforgalom elől el nem zárt magánutat a közforgalom elől elzárni az utak forgalomszabályozásáról és forgalomba helyezéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott módon, a magánút tulajdonosának (kezelőjének) a kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyével szabad. A magánút közforgalom számára való megnyitásának, illetve elzárásának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzést a tulajdonosnak (kezelőnek) kell kezdeményeznie. A magánút közforgalom elől elzárásának tényére vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hiányában a magánút közforgalom elől el nem zárt magánútnak minősül.
47. § A törvény alkalmazásában:
7. út:a járművek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület, vagy magánterület (közút, magánút); magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt utat is;
8. közforgalom elől elzárt magánút: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt, vagy „Mindkét irányból behajtani tilos” jelzőtáblával és a „magánút” feliratot tartalmazó kiegészítő táblával jelzett út, amely az ingatlan-nyilvántartásban közforgalom elől elzárt magánútként van bejegyezve;
Persze a járművezetőktől nem elvárható, hogy helyben lekérjék a tulajdoni lapot stb. szóval őket a KRESZ fogja érdekelni. 1. § (1) E rendelet a Magyarország területén lévő közutakon ésközforgalom elől el nem zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza. 17. § (1) A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők:
d/2.120 „Magánút” (109/b. ábra); „Mindkét irányból behajtani tilos” (40. ábra) jelzőtábla alatt elhelyezett tábla azt jelzi, hogy az út a közforgalom elől el van zárva;
20. § (4) A fekete-fehér színű sorompó azt jelzi, hogy a lezárt területre engedély nélkül behajtani tilos.
1. számú függelék I.
a) * Út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetőleg magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút).
(A teljesség kedvéért: a sorompózás / magánút tábla ammennyire értem nem ki természetvédelmi területen,Natura 2000 területen meg erdőgazdaságban a gyakorlatban nem feltétlen szükséges, mert ott a Tvt. és Evt. ami titlja az engedély nélküli behajtást amúgy is... ld. pl. http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=sub_741)
Ha meg egyszerű kapu van, jól felismerhetően a telken, akkor az útnak nem minősülő terület lesz a KRESZ alkamazásában, akkor is ha amúgy burkolt felület van mögötte :)
Egy nem triviális kérdésem lenne a hozzábbértők felé, mert nem sikerült a jogvesztőben válaszra lelnem: Egy olyan ingatlanon aminek a közepén a szabad átjárást lehetővé teszem érvényesek a KRESZ és egyéb közlekedéssel kapcsolatos jogszabályok, vagy nem? Ingatlan tulajdoni lap szerint nincs magánútként regisztrálva, szolgalmi útjog van az ingatlanon, de eszemben sincs sorompózni rajta. Ami miatt érdekes a kérdés az az, hogy az egyazon helyrajzi számon szereplő, de középen átjárható ingatlanon az egyik elkerített félről átmehetek-e a másik elkerített félre forgalomból végleg kivont vagy műszaki engedéllyel nem rendelkező járművel? Tudom szőrszálhasogatásnak tűnik, csak ilyen esetben mit tekintünk közúti forgalomnak? A józan paraszti eszem azt mondja, hogy ezt lehet, viszont a józan paraszti és nem feltétlenül egyezik a jogi tényállással.
Amit fontos tudni, az akadályozás fogalma mára már csak a kialakult gyakorlat miatt más a KRESZ alkalnazásában, mint a köznyelvben vagy a Btk. alkalmazásában.
A volt miniszteri indokolás, ami a 90-es évek elején jogilag ment a levesbe, de addigra már jól kialakult a gyakorlat...
A magyar nyelv árnyalatai miatt néha nem könnyű a jogszabályok értelmezése. Mert vegyük pl. a szót, hogy "akadályoz", ami a hétköznapi szóhasználatban inkább a nehezít, hátráltat értelmet hordozza: "Ne akadályozz a konyhai munkában!". Valójában nem azt jelenti, hogy lekötöznek valakit (pl. a konyha közepén egy székre), hanem, hogy "útban vagy/ nem haladok miattad".
(Ld. "akadály-pálya, vagy akadály-futás; Nem azt jelenti, hogy az első akadálynál vége a dalnak.)
A teljes "ellehetetlenítést" a megakadályoz szavunkkal fejezzük ki; Itt egyértelmű, hogy a kívánt folyamat egyáltalán nem valósulhat meg a totális akadály/ hátráltatás miatt.
“Tilos várakozni ahol a jármű az útmenti ingatlanra való behajtást vagy az onnan történő kihajtást – az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása nélkül – akadályozza;”
Ez egy olyan szabály, amit "szebben" (pláne nyelvtanilag...) nehéz lenne megfogalmazni; mégis nehéz eldönteni, hogy a teljes lehetetlenséget, vagy csupán a nehezítést értik alatta. További bonyodalom, hogy számít a gépjármű mérete, illetve a sofőr (tulajdonos) képességei is: nem ugyanolyan könnyen áll ki/be a 80 éves nagypapi, vagy a friss jogsis szőke kislány, mint a gyakorlottabb sofőrök. Apámnak meg az volt - oktatóként - sokszor a baja, hogy ki tudott ugyan állni a garázsunkból a mögé parkoló autótól, de 15-20-szor kellett "kínlasztania" a kormányművet a fű-betonon, hogy kijöjjön. Akkor ez most akadályozás?
Még az sem megoldás, hogy "adja ide a slusszkulcsot, majd én megmutatom, hogy ki lehet állni", mert a kormány-, illetve futómű (+ gumik) aránytalan elhasználódását nem a másik fél fizeti.
Btk. 194. § (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
a személyi szabadságtól megfosztás konkrét elkövetési tevékenysége lehet
– a megkötözés
– a bezárás
– meghatározott helyen való visszatartás
– ottmaradásra kényszerítés
BH: Az ítélkezési gyakorlat szerint megvalósítják a személyi szabadság megsértésének vétségét azok is, akik a gépkocsi elé és mögé állva megakadályozzák a passzív alanyt abban, hogy a helyszínről akaratának megfelelően a gépkocsival eltávozzék.
A Kúria még LB-ként meghozott eseti döntése összhangban van az AB azon okfejtésével, amely szerint bár a közlekedés szabadságát az Alkotmány nem nevesíti, a szabad mozgáshoz való jog felöleli a gépjárművekkel való helyváltoztatás, vagyis a közlekedés szabadságát is. (60/1993.(XI.29.)AB határozat)
a bűncselekmény mulasztással is megvalósítható, ha például az elkövető gondatlanul, avagy vétlenül fosztja meg a passzív alanyt a személyi szabadságtól, majd ezt felismerve, a passzív alany ilyen helyzetét változatlanul fenntartja
Pontosítok: nincs különbség a ki- avagy beállás akadályozásának KRESZ szerinti megítélésében. Úgy értettem, hogy általában az előbbi a bosszantóbb, de valójában mindegy.
Igen, nekem is úgy tűnik, hogy IV. 41.c értelmében, a te esetedben nem akadályozzák az ingatlanod megközelítését, csak megnehezítik/ problémásabbá tetszik. Erre viszont nem látok szabályt.
