A germán törzsek kialakulásával kezdve, a bronzkortól a római korig. Utána a római kor következik, kimberek és teutonok, Ariovistus, Arminius és a többiek. Azután a népvándorláskor idejének történései. Lezárva a szászok keresztény hitre térítésével Nagy Károly császár idején.
A rúnák fajtái. 1, skandináv idősebb Futhark 150-800 közt, 2, angolszász Futhorc 400-1100, 3, fiatal Futhark 800-1100. Skandináv utódok 1, középkori rúnák 1100-1500 , 2, dalecarli rúnák 1500-1800. A rúnákat általában fapálcákra vésték, ezért nincs az ábécében kerek betű. Az idősebb Futhark 24 rúnából állt, az első emléke a gotlandi Kyvlerből származik. Van egy arnykürt az 5.századból Dániából Jylland Gallehus település, rúnairás van rajta.
Akkor jöjjön a Rúnaírás. A rúnaírás volt a germánok irása, főleg vallási és mágikus célra használták Skandináviában, Brit- szigeteken, Közép-Európában és a gótok is használták. A vikingek szerint Odintól származik a rúnaírás, a valóságban inkább a latin irásból. Az első rúnaírás 150-ből származik, gót jelentése titok, őfelmémetül bűvös cselekedet, felirat. A kardok pengéjébe, ékszerekbe, használati tárgyakba és sziklákba vésték. A keresztény térítés hatására szűnt meg mindennapi használata Közép-Európába 700 körül, Skandináviában 1100 körül. Skandináviában dekorációs célra a mai napig használják.
Megmondom őszintén nem tudom eldönteni melyik nyelvi elmélet a legvalószínűbb, mivel nem tanultam nyelvészetet, csak azt tudom eldönteni melyik tetszik a legjobban :)
Az ie. nyelvek és az alant felsorolt génekkel rendelkező népek migrációja jól korrelál, ezért szerintem több ez, mint elmélet. Ázsiára azért hivatkoztam, mert a gén első hordozója ott született meg, Európában csak a jégkorszak után lelhető fel az R1b, tehát az 'I haplocsoportba' tartozók az őslakók. A kelták is európaiak, az ő genetikai mutációik, vagy apai kládjaik is ebben a térségben mutálódtak. Az ősibb változatra kell érteni, hogy azok fordulnak elő manapság is Ázsiában. Több 10 000 év a távolság.
Azért azt gondolom, hogy te is érzed, hogy ebben az elméletben egyenlőre nagyon sok a feltevés, a hipotézis.
Egyébiránt Kalevi Wiik finn nyelvész szerint az előgermán nyelv hibridizáció és kreolizáció útján keletkezett, a PIE (Proto-Indoeuropaen) egyik északnyugati nyelvjárása ötvöződött Dél-Skandinávia és Észak-Németország helyi nyelveivel, az ott élő pre-indoeurópai törzsek jól-rosszul elsajátították, de el is torzították a PIE-nyelvet, ill. saját ősi nyelveik sok szavát is belekeverték, így keletkezett az elmélet szerint az előgermán, a Praegermanisch.
Egyébként, hogy a germán nyelv csak Kr.e. 500 körül keletkezett, ebben a formában hülyeség, hisz az ősgermán (Urgermanisch) előzménye, az előgermán (Praegermanisch) már kb. Kr.e. 1.500 körültől létezett és már elég élesen elkülönülhetett a délebbi indoeurópai nyelvektől, a proto-italikusztól és a proto-keltától, ill. a proto-balto-szlávtól.
Legalábbis kölcsönös érthetőség az előgermánok és a délebbi indoeurópai népek nyelvei között Kr. e. 1.500 körül már egészen biztosan nem volt.
Ez az Eupedia elmélete volt, ők kapcsolták össze a haplocsoportokat és a indoeurópai nyelvek kialakulását. Én nem vagyok nyelvész, ezért nem tudom megítélni nyelvi szempontból helyes e az elmélet. A ló szerepével kapcsolatban igazad lehet, az erdő tényleg nem túl jó hely lótartásra.
"Az R1b proto latin-kelta nyelvű haplocsoport a Yamna kultúra nyugati részén élt, 4200 körül érte el a Duna-deltát, utána a Balkánt és a Kárpát-medencét, később Közép-Európa felé terjeszkedtek, ez volt az Unatice kultúra ( 2300-1600 "
Nagyjából ez az, amiről én is beszéltem.
Azért egy eltérés van.
Én azt mondom, hogy a ló harci alkalmazása tette lehetővé az IE népek vándorlását. Ezt a vándorlást tartom az első népvándorlási hullámnak.
A harci ló alkalmazásának első időpontja Kr.e 2500 tájára tehető. Vagyis csak ekkor indulhattak el a germánok nyugatra, viszont nem mehettek északra, mert a tömeges lótartásnak a zárt erdőben nincsennek meg a feltételei. Ezért írtam, hogy ahhoz, hogy északra menjenek, valami kényszerítő erőre volt szükség. Ők voltak a germánokat követő kelták, akik később a zárt erdő övben szintén elvesztették a lovat, mint általános harci eszközt. (Csak a vezetőknek, és kiséretének jutott ló).
Visszatérve a hozzászólásodhoz: sztem az Unatice kultúra már közvetlen germánelődnek, vagy ősgermánnak tekinthető.
"Van egy genetikai alapokra épülő elmélet, e szerint Nyugat, Közép és Dél-Európában egy a kelta és latin közös ősét beszélő harcos nép terjesztette el 2300 és 2000 közt az indoeurópai nyelveket."
Tehát van egy másik tétel, miszerint ázsiai eredetű a nyugateurópai népesség (legalábbis férfiágon).
Én ennek örülök, mert akkor bizonyítva van, hogy a kelták nem Európa őslakói, az IE nyelv nem itt alakult ki, hanem jött Ázsiából.
A Halstatt kultúra elterjedt Németország és Skandinávia területén, itt alakult ki a R1b germán alcsoportja a S21-U106, az angolszászok elvitték Angliába, a langobardok Olaszországba.
Az Alpokban virágzó féművesközpont jött létre, itt alakult ki a R1b alcsoportja S28-U152 Kr.e 1300 körül. Itt jött létre az Urnamezős ( 1300-1200 ), Halstatt ( 1200-750 ) és a kelta La Tene kultúra, itt a proto-latin-kelta nyelvet beszélték. A latinok ősei a Villanova Kultúra ( 1100-700 ) 1100 körül Itáliába vándoroltak, itt összekeveredtek a terület őslakósaival. A kelták később elfoglalták Gallia és Közép-Európa területét.
Az Unatice kultúra/R1b 2300-ban érte el az Alpokat, 2300 körül egy proto-latin-kelta-germán nyelvet beszéltek, Ibériát 2250 körül, Angliát 2200, Írországot 2000 körül érték el, ezek utódai a Q-kelta nyelvet beszélték ( Goidelic, Hispán-kelta nyelv ), a másik ág később a P-kelta nyelv lett ( La Tene, gall, Brythonic ) ezt az urnamezős és Halstatt kultúra hordozta. Az első hullám az R1b alcsoportját az L21-et hordozta.
Az R1b terjeszkedése két hullámban történt, először a Kárpát-medencét és a Balkánt foglalták el 4200 körül, ez volt a városias Cucuteni-Tripolje kultúra, ekkor Közép és Nyugat-Európa nagyon ritkán lakott volt. Ezért csak 2300 körül indult meg az új terjeszkedés ez volt az Unatice kultúra ( 2300-1600 ), ennek utódai a Tumultus ( 1600-1200 ), Urnamezős ( 1300-1200 ), Halstatt kultúra ( 1200-750 ). Jellemzőjük volt a kurgán temetés, itt a magasrangú személyeket kurgánba temették, fegyvereket, lovat és kocsit temettek el velük.
Azt ne felejtsük el, hogy az R1b-nek is van germán csoportja, mégpedig az R1b-U106 és az R1b-238. Úgyhogy inkább proto-italo-kelta-germán nyelvről és népről kell beszélni ezt megelőzően. Az R1b-L11-nél kapcsolódik a germánok, kelták és rómaiak egy része egymáshoz és ezt kb. az ie. 2300-ra teszik az Alpok térségében.
Az R1a haplócsoportot hordozó zsinórdíszes kultúráról ( 3200-1800 ) még elmondható hogy először a Baltikum és Lengyelország, majd Németország területét érték el, 2800-ra elérték Skandináviát, itt keveredtek az itt talált mezolitikus I1 és I2 haplocsoporttal, az eredeti R1a csoport rövidfejű és szélesarcú volt, az őslakos I1 hordozta a mai jellemző hosszúfejű és keskenyarcú kinézetet.
Az R1b haplocsoport ma Nyugat-Európa domináns csoportja, a Kaukázustól északra alakult ki a Yamna kultúra ( Kr.e 3500-2500 ) az itt élő indoeurópaiak marhát és juhot tenyésztettek, sztyeppei életmódot folytattak. A kultúra nyugati részén a Don és Dnyeper vidékén az R1b volt a domináns, a keleti részen a Volga és Urál vidékén az R1a, északon az erdőssztyeppén szintén az R1a. A nyugati ág vándorolt a Balkánra és Görögországba, később Közép és Nyugat-Európába. A keleti ág Közép-Ázsia, Hszincsiang, Szibéria, Irán, India, Pakisztán területére. Az északiból származó zsinordíszes kultúra terjedt el a Baltikum, Lengyelország, Németország, Skandinávia területén.
