"Visszakérdezek: a kör és a ker gyökben a mássalhangzók vagy a magánhangzó kelti a körszerű képzetet?"
Bármi kelthetné, ha azt szoknád meg. A gömb, golyó, öv nem körszerű? De igen. Akkor most miért a KÖRszerű a KÖR? Nemde azért, mert egy ilyen alakú dolgot neveztünk meg vele és ezt szoktuk meg? Ugye, az előbbi három is körszerű... Sőt, nagyon is azok - különböző vázakon...!!! Ezért senkinek nem tűnik föl, hogy ezek is körszerűek, mert mások a hangok.
"A kúp és a pök, bök, bak, köp (egy hegyeset!) szúró, hegyes végű vagy kidudorodott dolgot vagy dologgal való cselekvést jelent.
Lásd: kúp címszót (Cz-Fo)"
A kúp kemény hegyes dolog, a köpésről ez nem igazán mondható el. A képről is ez a véleménye C-F-nek?
"Egyértelműen nem azonos eredetű gyökökről van szó, csak olyan gyökváltozatokról amelyek mássalhangzó váza egybeesik."
"Nyilván átvitt értelmezés, képzettársítás. Ettől olyan nagy a hordképessége a nyelvünknek."
Az átvitt értelmezés minden nyelvre jellemző, sőt!
Pl. az angol LIFT jelentései: felvonó, segítség, emelkedés, felhajtóerő, légi szállítás, áthelyezés, átszállítás, munkaszintek közötti magasság, megemel, felold, megszüntet, kiemelkedik, lop, szed, visz...
Maga a KÖR fogalma is a KERÍTŐ mozdulat aktusa. És az nem biztos, hogy szabályos KÖR. Ezek egyidejű - ok okozati dolgok. Éppen a szabályos kör az absztraktció ám egyik sem a "mi volt előbb kérdése". A szabályosság mindig archetipusa a bonyolultabbank és ami nincs ellentmondásban a két dolog szemantikai egységével. Ha valamit körül veszünk, ami szabálytalan az is tökéletesen ugyanaz a fogalmi szemantika, mint a szabályos körözés. A magyar gyökök nincsenek bezárva jelentésileg, mint az IE gyökök.
Akkor minek vannak magánhangzók? Ez egy abszolút téves álláspont.
Azért van egy gyökben három (amelyikben három van) hang, mert azok együtt fogják a szó jelentését megadni.
Szerinted, ha leírom K_P, mire gondolok? Nyilván nem tudod megmondani, mert két mássalhangzónak így önmagában nincs jelentése.
Lehet kap, káp, - Ezek még közel azonosak is, de nem mindegy, hogy kapa, vagy kápa.
És a kép sem hasonlít az előbbi kettőre, a köp-ről, vagy a kúp-ról már ne is beszéljek...
Tudsz olyan közös jelentést megadni erre a gyökvázra, ami a ráépülő gyökök mindegyikére érvényes? Legalább erre a ötre: kap, káp, kép, köp, kúp.
Itt (és nem csak itt, hanem más gyökvázaknál is) nem árnyalatnyi, hanem alapvető jelentéskülönbségek vannak.
Az alábbiaknál nem a magánhangzót, hanem a mássalhangzót cseréltem ki, és itt hasonló maradt a jelentés: kör, gör, pör, för(geteg)
Akkor most melyik hang a meghatározó, a magán-, vagy a mássalhangzó?
Itt szerinted nincs meghatározó szerepe a magánhangzóknak?: űz, íz, őz, az, áz, ez, - Mitől változott meg gyökeresen a szavak jelentése, ha a mássalhangzó mindvégig ugyanaz maradt?
Visszatérve a KORDÉ-hoz...
Amennyiben a KER, KOR gyöknek ugyan az a jelentése, miért nem egyféle gyökre épülnek a szavak? Mert ugye, a KER és a KOR gyökre azt mondjuk, hogy mindkettő egyaránt KÖR értelmű, akkor logikus lenne, ha a kordénak kerdé lenne a neve, ha valóban a kerekéről kapta a nevét. Úgy, mint a kerek, kerék, kerül, kerít, kertel, keres... szavak mindegyike a jelentésének megfelelő gyökön van.
Nézzük, mik a tények: a kerék és a korong vitán felül hasonló jelentések, de különböző alakú gyökök. Miként lehetséges ez?
Feltehetően más logika szerint felépített gyökökről van szó, amit két különböző szóalkotó egymástól függetlenül rakott össze kis különbséggel.
Ez azt jelenti, hogy két különböző gyökről beszélhetünk, mivel egymástól függetlenül készültek. Lásd az ennél kirívóbb példát: tűz-pír, ahol egyetlen közös hang sincs.
Miután a ker-kor gyökben van két azonos hang is, a gyakorlatlan és csak a jelentésükre fókuszáló szemlélő felszínesen azonnal kapcsolatot lát benne. Ugyanakkor nem láthat kapcsolatot a tűz és a pir között, miután nincsenek azonos hangok, pedig a két szó jelentése tök azonos...
Nem tudom, érthető-e az a probléma, ami a gyökök körül ily módon a felszínre került... Ha valami nem világos, kérdezz rá.
Ezekből látszik, hogy szokás szerint nem érted megint ezt az egészet. A gyök, vagyis szótőnek nem az az "eredeti" jelentése, amire te ezt durván le akarod korlátozni. Ez is jóval több annál, mint a szigorúan vett 360 fokos geometriai és mértani KÖR.
Az is persze, de ez jóval tágabban és lazábban értelmezhető fogalom. Ez nem csak a szabályos mértani 360 fokos forma, nem mindig szögmérővel alkotják a kifejezéseket.
Már hogy a fenébe ne lenne a KÖR dologhoz köze a CSALÁDI KÖR kifejezésnek. Egymás KÖR-NYEZETE ez, egymás KÖRE ez elvégre, nem vagyunk távol a "valódi KÖR" fogalmától sem, hiszen ez a néhány ember KÖRÜL veszi egymást szó szerint is, ezért egy "KÖRBEN" tevékenykednek.
És ez a tágabb értelem lehet eleve az "eredetibb" , és nem is a geometriai szögmérővel mért síkidom, hát a köznapi értelemben temérdek alapvető kifejezésünk és szavunk épül erre a kerekség vagy kerítettség fogalmára a KÖRÜL vettség értelmére...
Sőt, még családi KÖR is van. Mióta KÖR alakú ugye egy család...)) Nagyon nagy kihívás ez valakinek. Csak 360 fokban, és szó szerint tud értelmezni. Pedig anyu és apu meg a gyerekek együtt bizony egy KÖR .))
Nyilván a hatósági KÖRÖZÉSEK is döbbenetes dilemma elé állíthatja, hiszen ha a rendőrség nyomoz valaki után, akkor nem megy ki az utcára a zsaru 360 fokos körökben közlekedni. Akkor meg mégis mi folyik itt??!! )) Hogyan is lehetséges mindez...
De azért csak "körbe" néznek itt-ott, hol is lehet. Sőt ezek a hatósági személyi KÖRÖZÉSEK kifejezés gyakorlatilag bizonyíték egy másik szavunk KÖR-értelmére is. Hiszen mik ezek a KÖRÖZÉSEK ? Hát KERESÉSEK. Jelen esetben fel is cserélhetőek a kifejezések.
Azt KÖRÖZNEK akit KERESNEK. Ebből látszik, hogy a kifejezések alaplényege pontosan ugyanaz. Aki KERESI a holmiját, másképpen úgy mondták, illetve ma is mondják sokan hogy KÖRÖZI a holmiját.
KERESI--KÖRÖZI, mert hát a kereső ember nagyjából és hozzávetőleg azért csak-csak körbe jár hogy hova is tette az ominózus szóban forgó holmiját. Persze minimális összefüggésekben való gondolkodás képessége azért kell ehhez.))
És egy nem vaskalapos, mindig csak merev értelmezés, mert az sosem érti akkor majd meg. hogy hogyan lehet egy FEJ káposzta eladó a piacon, mikor nem is egy FEJ van árulva ott, hanem egy zöldségféle...
"Minden ilyen mértékegységnek megvan a saját neve: Év, hónap, nap, óra, perc..." És? ___
A Nap adja fényt, hogy nappal legyen és hogy elteljen közben egy nap, ameddig újra "felkel" és előről kezdődjön a ciklus. Egy nap napszakokra osztható aszerint, hogy a nap hogyan viselkeldik. Ez időmérés.
Az év is ciklushoz kötött, visszatérő évszakok jelzik, ha eltelt egy esztendő. Tehát ha ismétlődik egy évszak, akkor tudod, hogy eltelt egy év. Ez időmérés.
"Hogy lehetnek ennyire korlátoltak a gondolataid?"
Ennek megítélését hagyjuk a független olvasóra...
"Benne van az elnevezésben év-szak."
És?
"Maga a NAP szavunk egy 24 órás ciklusra is időmérés."
Minden ilyen mértékegységnek megvan a saját neve: Év, hónap, nap, óra, perc...
És megvan az időnek is a neve, annak az időnek, amit ez iménti mértékegységekkel tudunk mérni.
Az Év, hónap, nap, óra, perc... csak azt jelentik, hogy mennyi idő telt el. A liter sem azt jelenti, ami a mérőedényben van, hanem azt, mennyi van abból ott az edényben... Más szóval a liter nem vizet jelent, hanem annak mennyiségét.
"Majd minden K_R kezdés mögött KÖR van, ezt mutatjuk be folyamatosan. "
Látom... Nem győzitek egymást túllicitálni...
"Elég csak egy KÖRTE szó kezdetét megnézni,"
Csak halkan jegyzem meg, hogy a körte a legkevésbé kör alakú gyümölcs... Az alma, barack, dió, meggy, cseresznye, egres, szőlő, ribizli, áfonya, kökény, de még a szilva is szabályosabb kör, mint a körte...
"az 1500-as években tűnik fel Ö hanggal írva, jóval előtte (évszázadokkal) viszont egyaránt kezdték KIR/KUR/KOR/KER formákban is a szó elejét."
Igen, pont abban az időben, mikor a KER szóban is megjelenik.
És ami nem kevésbé feltűnő, a toldalékolása is sokféle: tuel, thueli, telus, tuwilis, uel, tfelre, tvélly, tvény, twe, töke, te, tü, twé, tövét, tebe...
Kik toldalékolták ezt a szót? És miért ennyire összevissza?
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy sokféle variáció forgott közszájon, s bizony elég nehéz kibogozni a szó eredeti alakját. Nota bene, az sem biztos, hogy egy eredeti alakja volt, sőt, akár több is lehetett egyszerre.
"Ez egyébként szintén arról az átjárhatóságról tanúskodik, amelyről folyamatosan itt beszélek."
Átjárhatóság csak ott valósul meg, ahol az egyik szó változatai közül vannak olyanok, melyek a másik szó variánsai közt is megtalálhatók.
"KERÜL meg sokkal korábbi mint a KÖRÜL, nézd meg jobban. "
Jól megnéztem, de én is ezt írtam...
"KORDA eredetileg egyrészt egy KARIKÁS ostor (korbács),"
Ettől még nem lesz a korda KÖR értelmű... Ti. a karikás ostor a nyaknál levő összefogó karikáról kapta a nevét...
Remélem tudod, hogy nem a szerzetesek csuhájának összekötésére találták föl a kötelet, hanem több-ezer évvel korábban...
"KORDON szónak meg épp a fentiek az alapja, másrészt meg KERÍTÉS/KÖRÍTÉS ez is, KÖRBE vesz egy adott területet,"
Nem a körbevétel az elsődleges célja, mert az a kerítés. A kordon mindenek előtt a tér szétválasztása valamilyen célból, többnyire a mozgástér korlátozásából, ill. biztonsági okból.
Pl felvonulásnál tereli a tömeget, rendőri kordon útját állja a tüntetőknek, jelzi a tiltott terület határát pl múzeumban, közterületen... kijelöli a versenyzők vagy közlekedők útvonalát.
Persze, ritkán olyan is előfordul, hogy valamit teljesen körbevesznek, de nem ez a jellemzője.
Nem akarja felfogni azt ami TÉNY : A KOR időre vonatkozó szava a KÖR szava, a csillagászati értelemben vett kisebb és nagyobb KÖRÖK, amit például a nap vagy a hold bejár. Ez a lényege !
Bizonyíthatóan a korszak szót felcserélve használva KÖRSZAK nevezték meg, életkort meg ÉLETKÖRNEK.
Magyarázhatja mellé itt valaki , semmi jelentősége mivel ezek tények !...
"Ezek egyike sem idő, hanem az időben lezajló fizikai mozgások megnevezése, és ma ezeket az idő múlásának mérésére használjuk"
Hogy lehetnek ennyire korlátoltak a gondolataid?
Nem vették észre az évszakok változását?
Benne van az elnevezésben év-szak.
Az éjnek is szaka van. A napnak is szakai vannak.
És az időben természetesen bekövetkező ciklikusságot és nap, vagy hold, vagy csillagok mozgasi viszonyrendszerét az ember időmérésre is használta amióta értelmes. Maga a napóra is a nap járását használja erre. Minden nép tudta, hogy mit jelent, ha rövid az arnyék, és mit, ha hosszúra nyúlt.
Maga a NAP szavunk egy 24 órás ciklusra is időmérés. Az archaikus ember ezeket empírikusan tudta, sokkal jobban és pontosabban, mint a mai ember.
Azt, hogy neked ezt el kell magyarázni, s mégsem érted meg, sokat elmond a logikai képességeidről.
"Kezdve azzal, hogy a telő időt a magyar nyelv körbe járó ciklikus körökként kezeli."
Ciklikus: "Szabály szerint ismétlődő (jelenség, megnyilvánulás), amely pontosan meghatározott minta szerint jelenik meg, vagy folyamatos változáson megy keresztül sajátos ütemét megtartva."
Az idő eleve nem lehet ciklikus, mivel soha nem tér vissza a kezdeti pontba, hanem folyamatosan telik. Nem ciklikusan, hanem folyamatosan! Úgy, ahogy egy folyó folyik.
"A korán, korai időszak pl. a kezdeti ciklus."
Amiről Te itt beszélsz, az a nap, illetve napszak... Mint az évszakok, holdfázisok, stb. Ezek egyike sem idő, hanem az időben lezajló fizikai mozgások megnevezése, és ma ezeket az idő múlásának mérésére használjuk, mint az órát, percet... Az időmérés effajta gyakorlata viszonylag újkeletű dolog, és mint ilyen, valóban az ismétlődésen alapszik pl, az inga lengése, de a homokóra, vízóra már nem ciklikus jelenség. - de ez nem az idő, hiszen az idő nem tér vissza, az "folyik" tovább!
Amúgy, ha azt mondom: hatkor találkozunk, múltkor moziban voltam, vagy vaskor, ókor, stb. egyik sem ciklikus, mert ezekben a szavakban szín tisztán csak a múló IDŐ fizikai fogalma jelenik meg.
Sok mozgás ciklikus, de egyik sem jelent időt: forog, leng, inog, billeg, kering,
A magyarba a kor egyértelműen a múló időre vonatkozik, még akkor is, ha egy csak egy kisebb-nagyobb szakaszát nevezzük meg.
"A kor a gör gyök rokona. Ebből érthető a hajlás fogalma."
Viszont a kor nem hajlik, megy egyenesen tovább. (leszámítva a relatív időt, de ez nem tartozik ide)
