Szóval az előtétfalnak az lenne a szerepe, hogy ne melegedjen fel maga a fal a nyári napsütésben. Hát nem tudom, mennyi értelme van. A préri közepén egymagában álló háznál lehet, hogy jó dolog :)
Eléggé élettelen ez a topik :) Mondjuk jól tükrözi, hogy itthon még mindig inkább idegenkednek a könnyűszerkezetes házaktól, és Géza, a dagadt kőműves a sörösrekeszeken üldögélve szidja is, mint a bokrot :D
Mi tavaly vettük meg kalandos körülmények között sógorék házát, ami 6 évvel ezelőtt épült és igazi mintapéldája az összetákolt, elcseszett építészeti módszereknek. Itt több, a témához kapcsolodó topikban is jelen vagyok :) Sajnos. Ha valaki egy ilyennel találkozik elsőként, akkor elhiszem, hogy egy életre elmegy a kedve. Azonban jól megcsinálva szerintem egyértelműen veri a hagyományos építési módszereket. Én is a gipszkarton falak teherbírásától tartottam, ehhez képest a hálószobánk 1 és fél falát padlótól a plafonig bepolcoztam (sínes rendszer, az igaz) és remekül bírja. Pedig elég trógerul rakták fel ezt a gipszkartont is, én javítottam itt-ott a kikövetelt javítások után is.
Mi kipofoztuk, amennyire lehetett és most, hogy már elég sokat tudok ezekről is, legközelebb is könnyűszerkezetes házat építenék, persze nem így.
De, hogy a kérdésedre is válaszoljak, bár nem régóta vagyok ilyen tulaja:
1-2. Hogy mi lesz 10 év múlva, senki sem tudja, az számít, hogy hogyan van megépítve az a ház. Bár kezd megváltozni a gondolkodás, de a sok elcseszett házat figyelembe véve 10 év múlva a "ja, 30 éve épült és fa?" miatt valószínűleg örülhet az ember, ha tartja az értékét.
3. Nagyon egyszerűen: kibontod. Ellentétben a téglával és egyebekkel, belülről a gipszkartont, kívülről a szigetelést és az osb lapokat bárhol könnyen ki tudod bontani, aztán közvetlenül meg lehet nézni a szerkezetet. Viszonylag egyszerű visszajavítani is, csak kicsit oda kell figyelni a párazárásnál és a hőszigetelésnél. De a belül már csak az aljzatbeton feltörésével tudnád megnézni.
Mondjuk valószínűtlen, hogy ott probléma lenne, de pont a mi esetünk: drága sógoromék egy évig (!) használták úgy a fürdőszobát, hogy végig volt repedve a sarokkád alja (a ház alól csordogált a víz, mert mint később kiderült, hogy kispórolták a vízszigetelést is szinte mindenhonnan). Ha nem döntünk úgy, emiatt is, hogy mindent visszabontunk a szerelőbetonig, akkor nem derült volna ki, hogy a fürdőszoba körül az alsó gerendák már szét voltak rohadva. De ez nagyon a végletes példa.
Az más kérdés, hogy az eladó nem fog beleegyezni, hogy megbontsd, illetve akkor is a saját költségeden.
A legjobb, ha már építésnél, de legalább egy nagyobb felújításnál mindent lefotózunk.
Egy bizonyos kivitelezőnél lehet választani 2 fajta falszerkezet közül, amivel kapcsolatban a véleményetekre lennénk kíváncsi.
Csatoltam egy képet a rétegekről.
A falszerkezetek felépítésében csak a külső rétegben van különbség, mégpedig abban, hogy a "classic" fal 10cm hungarocell-t kap, az "exluzív" pedig 10N+F-es Porotherm válaszfaltéglát 3cm légréssel.
Szerintetek melyik lehet jobb választás?
Annak mennyi értelme lenne, hogy ha a válaszfal téglára még egy 5 cm hungarocell réteg kerülne?
A tapasztalataitokrsa lennél kváncsi, talán többeknek is érdekes kérdésekben:
1. Egy most 20 éves, favázas, könnyűszerkezetes sorház értéke, a tapasztalatotok szerint hogyan alakul 10 éves távlatban? Mennyire tartja, vagy éppen veszíti az értékét?
2. Tíz év múlva, egy akkor 30 éves könnyűszerkezetes családi házat vajon el lehet a maihoz képest jelentős értékcsökkenés nélkül?
3. Használt, favázas, könnyűszerkezetes családi ház rejtett hibáit - különesen a szerkezetet romboló kártevőket - hogyan lehet feltárni? Lehet egyáltalán vásárláskor erről megnyugattóan meggyőzödni, vagy időzített bomba a dolog?
Van egy könnyűszerkezetes házam, aminek a külső falán rendszresen nagy méretű hangyák mászkálnak, sőt talán az erkély részben benne is laknak. Talán fadovasító lóhangya. Ha van tapasztralatotok, hogy ki és hogyan tudja ezt profin kiírtani, vagy hogy hogyan lehet, akkor ossza meg ezt az információt.
Természetesen felhívtam már pár hangyaírtó céget, de ennél a hangyafajnál mindegyik csak hümmögött, vagy félmegoldásokat kínált. Azt meg hogy pontosan hol van a boly még nem sikerült felfedeznünk. A lábazatot egy helyen megbontottuk a sarkánál, ott a fa tartóoszlop ép volt (nem vol nedves). Le is fújtuk őket a nekik megfelelő Bros márkájú irtóval, amitől annyit értünk el, hogy a fal másik részén mászkálnak fel. A hangyacsali, amit szintén Bros márkájút vettünk, azt nem fogyasztják el, pedig attól elvileg kidöglenének a bolyban.
"Az tűzre érzékenység érdekes, mert Én azt gondoltam volna, hogy erre a faszerkezet sokkal érzékenyebb."
Gondolom erre volt ez a reakció !
"A fémszerkezet sokkal érzékenyebb a tűzzel szemben, ezért olyan burkolattal kell ellátni, amely megakadályozza a szerkezet idő előtti összerogyását. Külföldön ezeket az épületeket a tűzoltók pirossal jelölik, a tűzoltás során nem mehetnek be, kívülről próbálják oltani, hűteni a szerkezetet."
fémszerkezet az majd mindig acél szerkezet.
Nos igaza van az előtted szólónak, mert tény hogy az acélszerkezet előbb összeomlik mint a faszerkezet. Az viszont egy más dolog, hogy a fa könnyebben meggyullad
Hát Én elsősorban az üzemben előre legyártott acélszerkezetre gondoltam.
Egy kivitelező oldalán a következő olvasható:
"Az épület acélszerkezete tűzálló. Emellett kiemelkedően biztonságos, földrengés és viharálló. ÉMI alkalmassági vizsgával rendelkezik, ISO 9001 minőségbiztosítási rendszerben készül, ami biztosítja a műszaki, minőségi biztonságot."
Én úgy gondolnám, ha egy kivitelező ÉMI alkalmassági vizsgával rendelkezik, akkor ezekkel a technológiai előírásokkal tisztában kell hogy legyen, és talán be is tartja tervezéskor. Legalábbis az ember ezt várná el.
Az tűzre érzékenység érdekes, mert Én azt gondoltam volna, hogy erre a faszerkezet sokkal érzékenyebb.
Nagyon nehéz erre választ adni, hiszen fémvázas/acélvázas szerkezetet akarsz összehasonlítani egy faszerkezetessel. Ez az alma és a körte esete. Mindegyik könnyűszerkezetes. Azonban a faszerkezetesből számtalan a választék. Fémvázas/acélvázas szerkezetnél is meg kell különböztetni az üzemi vagy a helyszíni előregyártást a helyszíni kivitelezéstől.
Tudomásul kell venni, hogy a faszerkezetessel szemben a fémszerkezet mindig hőhidas, a hőtágulását kezelni kell, mert deformációt okozhat, hanghatással járhat. A fémszerkezet sokkal érzékenyebb a tűzzel szemben, ezért olyan burkolattal kell ellátni, amely megakadályozza a szerkezet idő előtti összerogyását. Külföldön ezeket az épületeket a tűzoltók pirossal jelölik, a tűzoltás során nem mehetnek be, kívülről próbálják oltani, hűteni a szerkezetet.
A fémszerkezet építésénél szigorúan be kell tartani a technológiát. A felületvédelem sérülésére vezethető vissza a legtöbb építési hiba. Ennek megtalálása a takart szerkezetek esetében a legnehezebb. A hőszigetelőanyag alkotta burkot megszakító, abba ágyazott acéltartó korróziója miatti meghibásodásra csak akkor derül fény, ha az épületen megjelennek a szerkezeti repedések, esetleg törik, szakad a teherhordó szerkezet.
Szerencsére egyre több műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető követeli meg a gipszet tartalmazó anyag és a felületvédelemmel ellátott szerkezet közötti elválasztó réteget, ami külföldön már nem csak előírás, hanem természetes. Sajnos nálunk még nagyon sokan nem értik, hogy milyen kárt okozhat a gipszporos csavar.
A villanyszerelők is kezdenek odafigyelni az acélszerkezet okozta problémákra (áramütés, kóbor áram, feltöltődés, földelés, villámcsapás, stb.).
A véleményeteket, tapasztalataitokat szeretném kikérni a könnyű szerkezetes házakról, azon belül az fémvázas / acélvázas szerkezetről, illetve ennek a faszerkezethez hasonlításáról.
Tud valaki ajánlani megbízható, jó minőséggel dolgozó kivitelezőt fémszerkezetre?
Erre nem fogsz választ kapni. Ahhoz tudni kellene, hogy hol szeretnél építeni és milyet. Ha készházban gondolkozol, akkor is kell egy kivitelező, aki elkészíti a fogadószintet és a befejező munkákat. A panelszerelés miatt nagyon kicsi a mérettűrés, tehát nem lehet akármilyen minőségű a fogadószint, ergó a kivitelezőtől meg kell követelni a maximális minőséget.
Ha helyszínen történik a gyártás, akkor általában nem jelentkeznek az előregyártással járó költségek egy része és a helyszínen tudják korrigálni a megelőző munkák "hibáit". A szállítási költségek mások. Pl. Romániából, Ukrajnából érkező félig kész készletek esetében is van szállítási költség, de képesek egy kamionba bepakolni mindent.
Ha van a közeledben olyan kivitelező, aki hagyományos technológiával épít, azt mindig olcsóbb ajánlatot fog tenni az előző a könnyűszerkezetes technológiához képest. A helyszínen felépített vázszerkezet melyet utólag burkolnak mindig olcsóbb, hiszen minimális a szállítási és gépesítési költség. Tisztelet a kivételnek, de legtöbb esetben "gyengébb tudású" szerkezetet építenek, hogy minél magasabb munkadíj mellett is "versenyképes" legyen az ár. A tervezés, a kivitelezés számtalan megoldást kínál, de így benne van a lehetőség, hogy nem profi tervezőt, kivitelezőt választva kritikán aluli lesz az elkészült épület.
Én is hasonló szigetelési munka előtt állok. Meg tudnád mondani, hogy ezeknél a régi faházaknál, hogy érdemes az utólagos szigetelést felrakni? Milyen a jó rétegrend? Köszönöm.
Szerintetek 15M ból van esély felhúzatni könnyűszerkezetes házat? Van olyan cég aki ennyiért egy alap mondjuk 60 m2-es házat megcsinál? És amit megcsinál az jó is? :)
A soproni tobo consulting kft-ről hallottatok már? Megbízhatóak lehetnek? A honlapjukon nagyon jónak tűnik a műszaki leírás a téglaháznak is, és frissnek tűnik a honlap, legrosszabb esetben is 2016-os, mert a bemutatkozásban is írják.
Kedves Felhasználók! Mi is könnyűszerkezetesben gondolkozunk. Tud valaki olyan építtetőt/céget akikben meg lehet bízni? Tudom a buktatóit is a háznak, nem egyet láttam, ami a hanyag munka áldozata lett. Véleményekre lennék kíváncsi. Köszönöm előre is a segítséget!
Értem köszi. Bár nagyon igényesek, akiké a ház, de én is attól félek, hogy esetleg rászigeteltek a szarra, vagy a rétegek között lakókra, de ezeket fogalmam nincs hogy szűrjem ki. A szigetelést, még csak, de ezen felül a többi, gyakorlatilag lutri, nem?
Budapesti új építésű lakásból költöznénk agglomerációba. Egyre inkább nézegetem a könnyűszerkezetes házakat, akármennyire is próbálnak róla lebeszélni :) Most találtunk szegről végről ismerősön keresztül egy Flóra típusú faházat, ami teljesen felújításon és szigetelésen esett át. Nagyon gyönyörű kis építmény. A kérdés az, hogy van-e olyan szaki, akit el lehet hívni egy ilyen ház átvizsgálására, illetve, hogy egy gyakorlatilag frissen szigetelt házon hogy tudom feltárni az esetleges hibákat? Esetleg akinek van, vagy lakott már ebben a típusban, annak van valami tapasztalata az esetleges bővítésről, vagy hozzáépítésről?
sziasztok, segitséget szeretnék kérni. szükségem lenne ennek a tipusu faháznak a nevére, nemrég vásároltam meg egy ilyet bontottan és szeretnék hozzá kérni_ letölteni összeszerelési útmutatót.
Bocs, hogy csak most szólok bele , de részemről az Erdélyi faházak felejtősek .Legalább is a tapasztalat azt mutatja , hogy 1,5 X annyi energia szükséges megépítésükhöz mint amit feltételezel róla .
Nem válasz a kérdéseidre - mert 5 éves volt, amikor beköltöztem- de én egy ilyen erdélyi könnyűszerkezetes gerendaházban lakom. Nagyon szeretem, már 10 éve lakom benne és fantasztikus érzés. Az előző tulaj elmondta, hogy 2-3 évig olyan volt, mintha még élne a fa, mert recsegett. Emeletes, de ha én építenék, akkor nem építenék emeletet, mert az zavaró, hogy dübörög, ha fent mászkál valaki. A kandallót ki ne felejtsd, mert az elengedhetetlen!
Erdért típusú /jellegű fahazat szeretnék venni, amit le kellene bontani, majd a telkemen betontuskokra újra építeni! Tudtok-e ajánlani valakit, aki ért hozzá, vállalja is az egészet, és esetleg azt, hogy egy ilyen bontás - építés mennyibe kerül kb.??
