Dávid Béla költeményei. Sajtó alá rendezte és kiadta Schauschek Gábor. Selmecbánya, 1891. Joerges Ág. özv. és fia bizom.
Ostoros György: Az én világom versek Sopron, Főiskolai Kör, 1942.
Szombathy Viktor: A pénzhamisító (igaz ez nem diákos, hanem Rákóczi korabeli Selmeces)-fillérekért lehet kapni antikváriumokban.
A két verseskötet szinte ismeretlen, és ugyan hangulat kell hozzájuk, de azért jók. Van még egy verseskötet Selmecről, de arról hivatalos bibliográfiai adatokat még nem tudok mondani, mert nem találok hozzá, csak tudom hogy létezett, de semmi nyoma.
Hétfőre? :D Most, hogy végre van könyvespolcunk, újra szól a hatlövetű. Szóval immár ismét működik a "selmec helpdesk". A helyzet az, hogy nem gondoltam volna, ennyi "szar" összejött az évek alatt, és akkor még fénymásolatban meglevőkről nem is beszélek...
Na mindegy!
Szóval egy helyes kis csokrot összeállítok majd neked.
Nemrég fejeztem be Szilvási Lajos Bujkál a hold és Egyszer-volt szerelem című könyveinek olvasását, és szeretnék segítséget kérni, hogy hasonló, Sopronban játszódó regény létezik-e még? Vagy bármilyen kevésbé közismert selmeci témájú könyv írója, címe is érdekelne.
Igen, szép, aranyos, de az egyenruhát -legalábbis minket még úgy tanítottak- tisztelni kell, amit és ahogy visel a hölgyemény, az minden, csak nem az egyenruha tisztelete.
83. képen ott van a szomszédom. Valami részeg elkezdett kiabálni Patkó beszéde közben, alig bírták leállítani. Hát van akit nem tanítanak meg öltözködni. Picsaszoknyát a diszkóba.
Cikk a miskolci szalamanderről, sok képpel. Sajnálom, hogy néhányan nem tudják, mit illik, és mit nem... (Pl. se@@ig érő szoknya az egyenruhához nem...)
Antenna köszönöm szépen a daloskönyveket, igazán nagy kincs ez két olyan embernek, mint én meg a Firmám. Remélem, hogy mihamarabb találkozunk szakesten, vagy bármilyen egyéb rendezvényen.
Látod milyen szolidárisak vagyunk, hogy ki ne maradj semmiből inkább nem is írunk a fórumra. Ha lesz egy kis időd, akkor megköszönném ha írnál egy rövid élménybeszámolót, ha már itt szívok a vizsgaidőszakkal. Tényleg a Selmec város kiállítás, az csak idényleges, vagy innentől bármikor megtekinthető?
Sokkal többet én sem tudok a dologról. Az biztos, hogy nem "újkeletű", azaz az intézményesülés óta van ott hagyományőrzés. Volt korábban is már. És igen, a himnuszuk a Mindnyájan... . Ez van. :) Mélyebben már egyszer belekontárkodtam, de már elmúlt, szóval elfelejtettem, hogy mikők-kikők és miért csinálják. És most elég sok meló van júniusra, jó ha olvasva követlek majd benneteket.
Tényleg érdekel. Olvasgattam egy kicsit a témában. Úgy tűnt, hogy a kar története100-150 évvel ezelőttre nyúlik vissza. Érdekesség,hogy Gazdásznóták címmel kiadtak 1935-ben egy nótagyűjteményt, amelyben a Gazdásznóta is fellelhető, most ez a kar himnusza is. A dal a mindnyájan jártunk egyszer az akadémián-nal kezdődik és a te vagy az oka mindennekkel végződik, tehát a selmeci nóta itt is szárnyrakélt és folklorizálódott. Ugye ilyenek a csak "ballagási dalokként" ismertek és még jónéhány. Például az öregem ismeri a Bummfalvát és a Krampampulit is, pedig soha nem járt egyik utódintézménybe se. A gazdászok pár hagyományokat átvették, de azokat a saját arculatukra formálták. Van balekokítás, balekkeresztelő és egyéb szakestélyek. A valétálás végén egy fát ültetnek a Wittmann parkba. A neten van fenn több videó is a "szalamanderjükről". Fáklyás felvonulás, vigyorgó, nevetgélő emberekkel, elől egy harmónikás fószer közlekedik. Van saját egyenruhájuk a gazdászöltöny. Így, hogy nem vagyok szabó csak az öt bocskai kötés tűnik fel, ami alapján beazonosítható lenne, a ruha egyébként szürke színű. Van rendszeresen megrendezett dalárdájuk is. A videómegosztókon található pár videó a himnuszukról, amit szerintem szelíd bográcsozás, iszogatás után jókedvből elő is adnak. Én ennek a hallgatása után éreztem azt, hogy komoly különbségek vannak közöttünk. Nem véletlenül nem mondjuk őket utódintézménynek. Mondom tehát, amilyen megmozdulást látok tőlük, annak köze van Selmechez, de mégsem olyan, mint nálunk, más töltete van az egésznek. Tehát a létező selmeci mintát követő eseményeik, a minta alapján működnek, de mégis a lényegi belső tartalmát én egészen másnak látom. Az dalgyűjteményeikről a Selmeci Társaság honlapja szolgált információval, ami sajnos régóta nem frissül.
Ha valakinek van valami új információja, akkor legyen olyan kedves ossza meg velünk!
Igen a Mályi Ászokra gondoltam. Itt van tőlünk 500 méterre, szalonnázáshoz, bográcsoláshoz biztosan ezt fogok venni ezentúl. Eddig is ismertem, csak nem tudatosult bennem, hogy ez mennyire jó dolog, hogy a közelben ilyen jó áron, ilyen finom házisört csapolnak. Egy korsó ára pedig valóban 100 forintból jön ki, ennyiből csak valami ótvar sörre futná a Lidl-ből, azzal meg szerintem össze sem hasonlítható. Hihetetlen hogy 100 éve még rengeteg helyen az emberek maguknak sütötték a kenyeret és maguknak főzték a sört. Emiatt is érzem azt, hogy nekem legalább 100 évvel korábban kellett volna megszületnem.:D
Bizony bizony Tőr, azok nagyon jó sörök. Ha jól sejtem akkor a Mályi Ászokra gondoltál. Az a sör volt csapolva a SDN-on, fogyott is rendesen. Csak az első nap (érkezéskor) fogyott el 13 hordóval a világosból. Összesen 37 hordó cspolt sör (Mályi Ászok) és 400 üveges és 240 dobozos Borsodi fogyott el csütörtök délutántól vasárnap reggelig. Ez szép mennyiség. A sörre nem volt panasz, sőt, sokan dícsérték. Árban is azt hiszem, hogy barátságos volt a 100 forintos korsóár.
Itt Mályiban van egy kocsma, ahol szerintem elég jó házisör kapható, tele van a kocsma fala az ilyen-olyan díjakkal. Van világos (nekem egy kicsit jellegtelen), barna (olyan strapramenes lenne, talán egy túl édeskés), meg szűretlen búzasör, nah az viszont nagyon bejött. A többi is finom szerintem, csak mégsem kimagasló, de a búzasörük az tényleg nagyon jó. Kisebb szakestre szerintem tökéletes lehet bármelyik.
A maga nemében biztos nem rossz, de én egyszerűen nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy ez sör és ráadásul Soproni, az én hibám ez kétségtelen. :D
Mosonmagyaróváron mi folyik a mezőgazdászoknál? Azt el tudja mondani valaki? Csak mert nem igazán hallottam róluk, azt tudom, hogy az NYME alá tartoznak.
Nagyából erre is találták ki... könnyed nyári szomjoltó.
Nyelvvizsgámon volt egy szöveg amiből a szövegértésem kellett bizonyítanom, no a szöveg az Németország sör fogyasztásának alakulása volt. Abban volt arról szó hogy a mai fiatalok leszokóban voltak a sörről, és az úgynevezett pop-up drinkek felé fordultak. Bacardi breezer és társai. Erre lépték meg a sör gyártók a radler vonal tovább vitelét. Németeknél sok fura dolog van. Pl az úgynevezett Spezi. Kóla és narancsüccsi keverék. Finom bár itthon eszembe nem jutott volna.
Első kortyon túl vagyok, és még élek, s a vacsim sem óhajtja megtekinteni a ser csomagolását :-)
Erősen citrom, vagy méginkább lime jelleg, könnyű, híg ital, picit a citromos karamalz jut az eszembe (de csak nagyon picit). A savanykás íz dominál, szerintem a borsodi ízvilágához (már ami van neki...) nem sok köze van. Minimális, távoli kesernyés utóíz, grapefruit-tal bolondított limonádé is felvillan picit -- nyárra, szomjoltónak kellemes, azonban nem szabad telt, nehéz sörökre jellemző ízvilágot várni tőle, hiszen az összetétele messze nem a német tisztasági törvényben lefektetettek szerinti.
Picit hosszabban figyelve az utóízt érezhető a kukorica, mint alap jelenléte.
Az összhatás bár kellemes, de az alkotóelemek elolvasása nélkül is érezhetően mesterkélt, erőltetett -- sör helyett nem fogom fogyasztani, nyári szomjoltónak viszont tökéletes.
