Szász Gyula kvantumelméletével kapcsolatban elég egyenlöre tudni, hogy az elemrészecskéknek kvantált elektromos töltései (q(k) = {-q, +q}) és kvantált tömegei m(e) és m(P) vannak. A tömeg-energia relációt E = mc^2 Szász nem használja, semmi estere sem az elemi tömegekre!
Szász elmélete a kezdettöl kezdve egy 'relativisztikus' elmélet, fotonok fellépése nélkül. (A 'relativisztikus' kifejezés itt csak abban az értelemben van használva, hogy a sebességeknek az elméletében az alapjaitól elkezdve, meg van engedve hogy v-> c legyen.)
Az elemirészecskéknek sem a helye, sem a sebesség nem állapítható meg sohasem pontosan. Az elméletében fellépö Lagrange multiplikátorok nem engedik meg a részecskék közeledését egy bizonyos határ alá.
A Szász elméletében csak a négy stabil elemirészecske e,p,P,E szerepel, amikböl két c-vel terjedö nem-konzervatív mezö kiindul. A tér-idö szerkezete Minkowski-féle.
Na, hasonlítsátok ezeket az alapokat össze avval, amit ti a kvantumelméletekröl megtanultatok!
Elsönek, Szász a természetben fellépö kvantumos jelenségek magyarázatát a stabil elemirészecskék kvantált töltései letezésére vezeti vissza, nem az energia kvantáltságára.
Nála a kvantummechanika a kvantált töltésekkel ellátott stabil elemirészecskék mozgását jelenti a véges Minkowski-térben. A Planck állandó meg egy Lagrange multiplikátor szerepét tölti be és csak az elektronok mozgására vonatkozik az atomhéjban
Mivel a kvantummechanika, a kvantumos jelenségek a 20. század eleje óta szinte a legfontosabb részét képezik a kutatásnak, és mivel az Új Fizika tárgyalása a többi topicban erre a fontos területre eddig nem nagyon tért ki, úgy gondolom, érdemes ennek a témakörnek egy külön topicot szentelni.
Kezdjük tehát néhány alapvető kérdéssel:
- Hogyan magyarázza Szász elmélete az atomok vonalas színképét - Hogyan magyarázza Szász elmélete a fotoelektromos effektust - Hogyam nagyarázza Szász elmélete a kétréskísérletek eredményét
