A passziv.neten a hozzászolások között volt egy hivtkozás. Ő lenne a gyártó? Vagy csak forgalmazó? Igen nálunk jóval drágább a gép a hollandhoz képest. Miért kerültél kapcsolatba a gyártóval? Tőlük lenne a legjobb megvenni közvetlenül.
Hi, eddig sokan angliaból rendeltük. Nem volt gond. Nem tudok arról, hogy hoollandiából rendelt volna valaki. Ugyanakkor a gyártó holland, velük közvetlenül is kapcsolatba kerültem. Nem tudom elképzelni, hogy gond lenne a szállítással vagy avval amit kapsz!
Ugyanakkor van magyar forgalmazó, még ha (tudtommal) nem is hivatalalos, ott mondjuk rendesen rádobnak az árra...
Szia, úgy látom a megtérülést már kiveséztétek, bár szerintem a fogyasztást 130 wattal messze felül becsülted. Nekem 20-30 watt között megy a gép.
Ugyan nem említetted, de akkor gondolom az ablakokon beáramló hűvös levegő nem okoz gondot neked. Szellőztetővel ez még kevésbé jelentkezi, mert utánfűtés nélkül is csak pár fokkal hidegebb a befújt friss levegő.
Ha jól érzitek magatokat a házban (egy széndioxid mérést azért érdemes lehet megejteni), akkor rszerintem sem indokolt egy ilyen utólagos beruházás.
"ezért fűtési szezonban 40% körül mozog nálunk a páratartalom, sok növény meg radiátorra akasztott párásítók mellet."
Ahol egészéges a frisslevegő menyisége, ott mindig megoldandó probléma a túl száraz levegő télen.
A radiátorra akasztott párásító kisebb helyiségen mindössze kb egy-két százalékot segít, nagyobb helyiségen meg kb semmitsenem. Gondolj bele, hogy ha normális lenne a páratartalom (50% körül), akkor a lakásodat a szellőzőlevegővel naponta kb 20 liter víz hagyná el (pára formájában), miközben nagyon hideg napon a beszívott kinti friss levegővel olykor még 8-10 liternyi sem jön be. Ezeket az értékeket hasonlítsd ösze a radiátorokra akasztott kis izék napi pár decis csúcsteljesítményével.
"ami 130W esetén 25.000 Ft 4000 óra alatt,"
130 W esetén igazad van, a villanyóra lenyúlná a hővissznyerési haszon túlnyomó részét.
(én már régóta csak 10-20 wattos (egyenáramú) ventilátorokkal számolok)
Mondjuk (az igen jó szellőzés miatt) nálad lehet, hogy van akár 60 eFt is az az éves szellőzési hőveszteség...
"amiben villamos fűtőpatron is van 1-2kW-os, az óránként fogyaszt 50-100 Ft-ot, igaz akkor melegebb levegőt fúj be."
Nagy hidegekben elő szokták fűteni a kintről bejövő levegőt, hogy ne jegesedjen le a hőcserélő, de ehhez mindössze pár száz watt elegendő és évente csak pár órában kell. Minden egyéb levegő fűtés felesleges szerintem, ha van olcsóbb/hatékonyab fűtőrendszere is a háznak.
Persze ha profi passzívházról van szó, akkor EZ a fűtés, más nem is kell ;)
Ilyen alacsony éves fűtésköltséget szerintem már csak nagyon olcsó beruházással érdemes tovább csökenteni: tehát vagy házilag barkácsolsz olcsó hővissznyerős szellőztezést, vagy várd meg a jóval magasabb energiaárakat ;)
Köszi a hozzászólást, eszerint jól sejtettem, hogy inkább a komfort a lényeg, nem a megtakarítás.
A szellőztetésre nagyon kényesek vagyunk, ezért fűtési szezonban 40% körül mozog nálunk a páratartalom, sok növény meg radiátorra akasztott párásítók mellet.Nagy hidegben az idei télen volt 38% is, igaz akkor kint -18 fok volt.
Nem tudom számoltál-e a ventilátor fogyasztásával, ami 130W esetén 25.000 Ft 4000 óra alatt, ez akár le is nullázhatja a megtakarítást?Ráadásul néztem olyan gépet, amiben villamos fűtőpatron is van 1-2kW-os, az óránként fogyaszt 50-100 Ft-ot, igaz akkor melegebb levegőt fúj be.
Sajnos az ismeretségi körömben senkinek nincs ilyen rendszer, rám furcsán néztek a gravitációs szellőzők miatt is, pedig az fillérekből megvolt és jól működik.
"Semmiféle problémánk nincs a párával, persze szellőztetünk is."
Ha nincs gond a párával, az azt jelenti, hogy nincs "lefojtva" a ház, tehát megtörténik az egészséges légcsere (nem úgy mint nagyon sok lakásnál, ahol inkább bevállalják az egészségtelen széndioxid szintet, csakhogy minél kevesebbet kelljen fűtésre költeni).
Ha megtörténik a szükséges légcsere, az azt jelenti, hogy (4 fős családot feltételezve) óránként legalább 100 köbméter friss levegő cserélődik a lakásban.
Másképpen fogalmazva: óránként 100 köbméter meleg levegő távozik valahol és a helyére 100 m3 hideg levegő érkezik valahol.
A fűtési szezon hossza legyen 4000 óra az átlagos lakás/kinti hőmérséklet különbség legyen 17 fok.
Egy köbméter levegő egy fokkal történő felmelegítéshez 0,000335 kWh hőenergia szükséges,
tehát a szellőzés évente (4000 óra x 17 fok x 100 köbméter x 0,000335 kWh =) 2278 kWh hőt visz ki a házból,
ami 18 Ft/kWh gázzal számolva évente 41 ezer Ft.
Az éves gázszámlából knagyjábó ennyi lehet a frisslevegő téli felmelegtésének költsége.
És ennek az összegnek lehetne megtakarítani évente a kb 50/90 százalékát egy gyengébb/szuper hőviszanyaerő berendezéssel.
Persze a számításom egyes értékei hasraütés alapúak, mert pl nem tudom, hogy valójábanhányan laktok és a "nincs probléma a párával" sem egy egzakt tudományos érték (pl van akinek a 60 százalékos páratartalom még normális).
"Napkollektort azért nem telepítettünk, mert számításaim szerint soha nem térülne meg"
Nem érdemes. Kész épület esetén, ami már ráadásul szellőztetett, ennek a beruházának nincs értelme. A pénzed már elköltötted, amit egy időben beépített hővisszanyerő szellőzés miatt másképp csinálhattál volna, azt már megvalósítottad.
Más kérdés persze, ha valaki allergiás...akkor nem lehet számokról beszélni.
Na kiváncsi leszek a válaszra, mert majdnem ugyanilyen paraméterekkel rendelkezik a házunk.:) A napkollektor még pályázattal sem térülne meg. A szellőztető rendszeren én az allergiás családtagok miatt kezdtem el gondolkodni.
Adott egy pár éves, jól hőszigetelt családi ház : 133m2, egy szintes, 38-as profi tégla+12cm EPS, lábazaton 8cm XPS, padló alatt 10cm EPS, födémen 25cm Rockwool Multirock.Fűtés és melegvíz kondenzációs kazánról, csak radiátorok, alacsony előremenőre méretezve.Az éves gázfogyasztás 1165m3, plusz-mínusz 50m3, beleértve a melegvízkészítést 3 főre.Az ablakok 1.0-s fa szerkezetek, Roto NT vasalattal, résszellőzővel.A házban két helyen tetőre kivezett gravitációs szellőző kürtő van, belül Aereco GHN páraérzékelős zsalukkal, ezeken szellőznek a WC-k, fürdő, háztartási helyiség.Semmiféle problémánk nincs a párával, persze szellőztetünk is.
Kérdésem lenne, hogy érdemes-e gondolkodnunk egy hővisszanyerős szellőztetési megoldáson, vagy ilyen paraméterek mellett nem térülne meg a beruházás.Napkollektort azért nem telepítettünk, mert számításaim szerint soha nem térülne meg a mi esetünkben, a tőke kamata jóval több, mint az elérhető megtakarítás és akkor még amortizációról, karbantartásról nem is beszéltünk, persze itt csak a használati melegvízről volt szó, az nincs 4000Ft havonta.Örülnék, ha valakinek lenne tapasztalata, esetleg számokkal megerősítve.
A legjobban a szervómotoros pillangó szelep zár, ami a venillátor indulásakor kinyit, a leállása után pedig zár. Gyárilag elég borsos ára van, viszont házilag is meg lehet csinálni egy kézi pillangó szelep és egy ablaktörlő motor keresztezésével.
Sosem értettem mire jó az, hogy a jól záródó új műanyag ablakok kereteibe drága pénzért légbevezetőnek nevezett lyukakat vágnak... Ne legyenek illúzióid, a higroszabályzós résszellőzők sosem zárnak teljesen, ha meg kézzel elreteszeled akkor meg minek? A régi fatokos duplaablakok alapból tudják ezt a "réssszellőzést" :)
Ezt a légbevezetős dolgot csak akkor csináld, ha nincs hely egy befújó/elszívó rendszer csövezésére. Ha csak elszívás van (az általad leírt esetben), akkor viszont elég erős venti kell hozzá.
Páratartalom kapcsoló helyett jóval olcsóbb és megbízhatóbb a fürdő lámpájára egy időkapcsolót tenni. A konyhából nem kell elszívni semmit vagy ott van szagelszívó?
"Nem értem, hogy miért kell éjjel-nappal mennie a ventillátornak kis fokozaton. A páratartalom kapcsoló csak annyit csinál, hogy magasabb fordulatra kapcsolja egy időre az elszívót."
Egy jó szellőző rendszer nem csak a felesleges párát viszi ki, hanem folyamatosan el is látja friss levegővel a benn lakókat.
Kisfelujitunk, kialakítunk egy minifurdot. Ami megorokli a régi konyhai paraelszivo falattoreset. Ebbe szeretnek egy elszivo ventillatort, amit külön kapcsoloval szeretnek indítani, és mondjuk 10perces lefutassal működjön. Hol nezelodjek?
Fontos lenne, hogy télen ne jöjjön be a hideg levegő.
Pillangoszelep?
Azért is lett monolit, hogy ne kelljen burkolni, vakolni. Nagyon szépen csinálja a mesterem a födémet. Egyesebb lett, mint a vakolásuk :) (ma néztem vakolás referenciát).
Elég lesz a glett.
Ez a kitalálni előre gond nekem, néztem a házadat a honlapon és jó elindulásnak. De nem merném 100%-ig bevállalni, hogy elhelyezzem a kiállásokat. A csőátmérő se tiszta.
Nálunk homokos a talaj, kicsit tartok tőle. Szokta vinni a szél.
A beszívást tudom változtatni. Átrakom majd a tetőn! :) Jó magas lesz egyébként a tető, 35 fok alá nem engedte az önkormányzat. Magasan ki tudom majd dugni!
Szerintem én okozok boldogságot a levegős szipkával. Télen amikor jeget olvaszt, majd örülnek! :D Sajnos a gépészet, pont egy ikerház közepére esik, 7m-re van a falazat. Pedig oda lenne jó rakni a légkazánt.
Monoliba bármilyen csőcsatlakozást bele lehet beonozni, csak ki kell találni előtte. Ha lesz esetleg gipszkarton mrnnyezet, akkor lehet csak kőr alapú csővel kiállni és abban megoldani az átalakítást.
Szűrőcsere nagyrésben attól függ milyen poros/füstös helyen lesz a házad. Elsőre három hónap után mostam át a szűrőket /G3/, aztán újabb bárom hónap után cseréltem egy szett G4-esre. Ezek már nem moshatók, de egy alapos porszivózás után ismét használható.
Most úgy látom évi egy garnitúra az oprimális, nyár eleji cserével. Azért ekkor, mert a téli fűtésszezon koszolja el a legjobban.
Nagyon jól meg kell gondolni hova is kerül a beszívópont, nekem sajnos a szomszédok befüsfölik a házat. Ezért is tervezem az awadukt rendszer befejezését hogy a kert végéből tudjak friss levegőt szívni. A fagymentesítés csak hab lesz a tkrtán.
Nincs általános szabály arra, hogy oldalra vagy előre vagy terítve vagy erősen fújva vagy csak "elárasztva" friss levegővel.
Az elszívási pontokat és a befúvási pontokat és irányokat úgy kell megválasztani, hogy a gyakran használt helyiségeknek minél nagyobb légköbmétere át legyen öblítve friss levegővel.
A zaj miatt a légáram lehetőleg ne legyen több 5 m/s-nél.
Télen hideg levegőt ne fújjunk olyan irányba, ahol ember tartózkodhat.
Szia, nállam szögletesek a befújó idomok. Dupla lamella sor van bennük, amivel mind irányt mind mennyiséget lehet állítani.
Nekem kifejezetten tetszik hogy pl. a hálóban a fejünk irányába tudtam állítani a légáramot. Télen amikor amúgyis vsszavesszük a légmennyiséget, továbbra is ott van feiss levegő ahol a legnagyobb szükség van rá.
Csak úgy álltalában a szellőztetőről, még mindíg mosolygok, amikor egy zárt szobába benyitok és érzem hogy ott milyen friss a levegő.
Persze, az világos, hogy nem függ a külső alaktól az irány, csak az érdekelne, hogy mi a szerencsés.. Oldalra szétterítve fújni, vagy egyenesen előre, aztán hadd menjen..
A fújási irányt nem a forma határozza meg, hanem a lamellák/lyukak/akármik formája/iránya. Kerekkel is lehet messzire fújni és négyszögletessel is teríteni.
A mennyezethez és/vagy falhoz közel, azzal párhuzamosan befújt levegő haljamos a felület mentén nagy távolságot megtenni különösebb szóródás nélkül (Coanda-effektus), persze csak akkor, ha a befújás iránya lehetővé teszi az áramlat "falhoz tapadását".
1. Vajon a kerek vagy a szögletes a jobb? Kinézet mellékes.. Ugye a kerek szétteríti a fal mentén, kisebb a huzathatás, a szögletes meg messzebbre elvisz, igaz, szinte egyenesen, ahogy kijött belőle
2. Sarokban oldalfaltól-mennyezettől 5-5cm-re megfelelő lehet a lyuk a falon? Ilyen magasan a bútorok biztos nem zavarnak, kicsi az esélye, hogy bármi akadályozza előtte a befúvást, elszívást. Vagy más javaslat?
Hövisszanyerős redszer tervezésére segédlet fellelhető a neten? A családi házunkat szeretnénk becsövezni és kellene valami segítség az elinduláshoz. A külső levegő beszívása megoldahtó a talaj becsövezése nélkül? Elég vacak a talajunk, száraz homokos, és nem olcsó az antibakteriális cső. Elég hosszú szakasz kellene, hogy átmelegedjen a külső levegő.
Ahogy nézem az a limodor egy centrifugál szivattyú, azaz nyomáskülönbséget is létre tud hozni nem csak térfogatáramot mint egy csőventillátor. Jó eséllyel halkabb is.
Nállam ment csőventillátor a szellőztető csövezésén egy ideig, zaja volt légmozgás meg szinte semmi. Több fürdőszobában is találkoztam vele a zaj ott is mindíg feltűnt de a légáram nem igen.
Szerintem is drága nnyiért egy ventillátor, de legalább a jó fajta és korrekt kivitelben. Persze, tudsz olcsóbban is venni iyen típusú centrifugál ventiket, de akkor neked kell beépítened.
Évek óta problémát okoz a lakásban a pára. Főleg az őszi-téli időszakban. A mostani penészes vakolat eltávolítása és a festés után elhatároztam, hogy valamilyen aktív levegőztető rendszert fogok beszerelni ill. beszereltetni a lakásba.
Olvasgattam a témában és menet közen rátaláltam az aereco termékeire. Voltam is bent a bemutatótermükben, és kértem tőlük árajánlatot.
A lakás 2 szobás + nappali konyhával + wc + fürdő. Mindenhol van kisebb-nagyobb tökéletesen záródó :) műanyag ablak.
Az aereco ezeket a kütyüket ajánlja:
4db EAR 201 légbevezető
limodor LF/M 60 elszívó
HY5 páratartalom kapcsoló
meg mindenféle szűkítők, dobozok...
Az ajánlatuk végösszege 220 000huf áfával. Azt hittem olcsóbb lesz :)
Utánanéztem a dolgoknak és arra jutottam, hogy beszerelni én is be tudom a berendezéseket az ablakkivágást viszont meg kell csináltatnom. Én nem akarom furkálni a keretet.
Az elszívót a fürdőbe tennék, az ablakokra meg a EAR 201 légbevezetőket.
A HY5 páratartalom kapcsoló 20 000huf + áfa. Ehelyett én 1/3 áron tudok készíteni páratartalom érzékelőt, ezt biztos nem kérem.
Amiben a tanácsotokat kérem az a következő:
Nem értem, hogy miért kell éjjel-nappal mennie a ventillátornak kis fokozaton. A páratartalom kapcsoló csak annyit csinál, hogy magasabb fordulatra kapcsolja egy időre az elszívót.
Szerintetek indokolt a folyamatos üzem?
Mennyire lenne hatékony a következő működtetési mód:
magas a pára (~55% felett) bekapcsol a limodor elszívó max fordulaton
lecsökken a páratartalom, akkor kis fordulaton megy még az elszívó 2-3 órát
ezután teljesen kikapcsol
A másik kérdésem az lenne, hogy valóban megéri-e az árát a limodor LF/M 60 elszívó? Több mint 40 000huf + áfa.
A neten nézegettem, vannak elszívó ventillátorok már fele ennyiért is. Mi az, amivel többet tüd ez a limodor? Egy jó kis szabályzóval megfelelő lehet szerintetek egy 20 000huf-os csőventillátor is?
Van itt olyan szakember, aki légtechnikával foglalkozik?
Akkor rendben, tényleg jól számoltam. Nekem kb. 20-25m2-es szobát kell szellőztetnem, de akkor arra a 100as csőre számolt 28 m3/h is megfelelő, ha meg kell valamiért a nagyobb mennyiség, arra az időre kibírja az ember, ha van egy kicsi hangja. Aztán ha véletlenül mégsem vagyok elégedett vele, akkor a szobán belül megtoldom egy méternyi felbővült csővel, beburkolom gipszkartonnal és jó is, de szerintem a 100as is elég lesz.
Igen, jól számoltál. A következő kérdésedre is válaszolva:
D -> a cső átmérője mm-ben;
TÉRF = térfogatáram m3=h-ban;
akkor a csőben a légsebesség: V = TÉRF / 3600 / D / D / 3,14 * 4 * 1E6 m/s-ban.
Azért szokták ezt az ökölszabályt alkalmazni, hogy ne legyen zajos. Az anemosztát fojtásával így is el lehet érni, hogy a peremnél sokkal nagyobb legyen a légsebesség, és akkor bizony lesz hangja. A 40 m3/h egy elég szép mennyiség, átlagos esetben egy 30 nm-es szobára bőven megfelel.
