Igen, az egyértelműen Körösszeg várát jelzi. Ezt a "Körösszeged" alakú elnevezést még máshol nem olvastam, lehetséges, hogy sajtóhiba. Ne feledjük el, hogy ez a bihari vár eredetileg a napjainkig fennmaradt sokszögű lakótorony körüli kiépített palotával, gazdasági helyiségekkel és várfallal, vizesárokkal határolt erősség volt. Csak hogy romba dőlése után a környékbeliek lebontották, egyedül az egykori lakótornyot hagyva meg magtárnak.
Egyébként Csorba Csaba, akinek neve talán a "legendás, rejtélyes, legendás, regélő" váras sorozatról ismert a nagyközönség előtt, már egy 1970-ben lezárt tanulmányában kísérletet tett a kevéssé ismert, nem kutatott alföldi várak adattárának létrehozására. Bemásoltam annak ismertető előszavait:
Én is úgy tudom, hogy a hadizsákmány török kávéval alapozták meg a bécsi kávéházak működését, majd innen terjedt el egész Európában, köztük Pest-Budára is. Lám, ha nincs az 1683-as bécsi győzelem, akkor Petőfiék hol szervezkedtek volna 1848-ban? :-)
Amúgy a kifli nevezetű péksüteményről is azt tudtam, hogy a bécsi ostrom után született meg. De most rákeresve, a történelmi adatok nem ezt igazolják.
Apró adalék, hogy a hátrahagyott oszmán táborban olyan sok kávét zsákmányoltak a bécsiek, ami megalapozta a kávéházaik - kávé fogyasztásuk születését. Lehet, pont itt olvastam régebben, de nem tudtam kihagyni! :-)
1683 szeptember 12-én az egyesített keresztény seregek nyugati irányból megtámadták a Bécs {Wien} városát ostromló Kara Musztafa török nagyvezér ármádiáját. A vérzivataros csatában döntő győzelmet arattak a Sobieski János lengyel király irányította fegyveresek, az oszmánok végül hanyatt-homlok menekültek el a Habsburg-birodalom székvárosa alól. Fordulópontot jelentett ez az ütközet Magyarország históriájában is, hiszen ezután megkezdődött a felszabadítása a török alól. A bécsi ostrom és csata részleteiről ez a tanulmány szól:
Köszönöm szépen, hogy megosztottad velünk ennek a felfedezésnek a hírét. Lám, a legmodernebb technikai vívmányok segítségével felderíthetőek még az évszázadokkal ezelőtt lerombolt, elpusztított és széthordott épületek helyei is. Nagyon kíváncsian várom a kutatás további részét. Mert bár a szakember kihangsúlyozta, hogy roncsolásmentesen vizsgálja a területet, de azért jó lenne ásni is tárgyi leletek után.
Csorba Csaba: Vég-Gyula várának históriája {1985} könyvében szerepel egy térkép "Tiszántúli várak a XIV. század végén" címmel, amin Csaba castellumát is feltüntették.
Igen, valóban alagutakat jelölnek azok a vonalak. A régebben ott ásató Kovács Béla régész szerint már a korai időszakban kivésték őket a vulkáni hegycsúcsból. Hogy aztán ezeket később az ágyúkkal vívott hadviselés idején felhasználták-e lőrésként? Lehetségesnek tartom.
Itt olvasható el a siroi felsővár 1010 - 2012-ben végzet régészeti kutatásáról a beszámoló:
Mágocsi Gáspár, a csabai kastélyt leromboló gyulai várkapitány levele Nádasdy Tamás nádorhoz, 1556. jún. 20. :
". Midőn ő szent királyi felségének, kegyelmes uramnak bizonyos ügyekről írtam, méltónak véltem, hogy eme föld helyzetéről tekintetes és nagyságos uraságtokat is tájékoztassam. Ama Jenői lázadók ez ideig nem tudták mérgüket kiönteni e vidékekre, kivéve Radák László Jenői, pankotai és déznai várnagyot, aki befogadta őket. Élükön Patóczy Boldizsár áll, aki azok összes, hozzá csatlakozott seregeivel és Kászim pasa török hadinépével e napokban Zarándon táborba szállt, az egész vidéken híresztelték, hogy aki nem lázad fel és nem követi János király fiának pártját, a törökök által szolgaságra kerül feleségével és gyermekeivel együtt, azok pedig, akiket így megragadhattak, ostor révén megtörtek, ott a váraikban késlekedés nélkül tanácsot tartottak a törökökkel, hogy mit kell azokkal tenniök. Eközben a kiváló ifjú, Ábrahámfi (Abramfy) Imre titokban Csaba (Chyaba) nevű kastélyából, mely ide legalább egy mérföld, a Jenőben tartózkodó pártütőkhöz ment, és ott Patóczy Boldizsártól, a lázadók kapitányától pénzt kapva esküt tett, hogy maga is János király fiának pártját követi, és ama lázadókat a törökökkel együtt kastélyába befogadja, hogy e kastély erős biztosítása után a hadinépekkel és másokkal az egész mezőségi földrészt maguk részére elfoglalják, és hogy innen gyakran tesznek majd Gyula felé kitöréseket, s ha lehet, Gyula városát felégetik, hogy így ama vár ostromának gondját megkönnyítsék. Én mihelyt megbízható kémeim által értesültem, hogy milyen szándékaik vannak, meg akartam akadályozni vállalkozásukat, a leggyorsabban felszereltettem néhány kisebb ágyút, és ugyanazon nap éjjelén, amelyen vállalkozásukról értesültem, az összes itt lévő katonával, lovassal, puskás gyalogossal és hajdúval a csabai kastélyra támadtunk, egész éjjel bátran ostromolva, támadva, nyilazva [azt], ugyanis eléggé megerősített volt kőerődítményekkel és toronnyal, és mikor már jól megvirradt, roham révén elfoglaltuk halottak és vérontás árán, maga az ifjú Ábrahámfi is övéi közül néhánnyal együtt megöletett. Ott volt nála Patóczy Boldizsár és Radák László egy-egy szolgája, az ostrom során mindketten fogságba estek, de Patóczy Boldizsár szolgája, midőn egy gyulai katona elfogta, miközben az elaludt, megszökött, e tettéért őt [a katonát] megbüntettem, bár nem kellett volna. A másik szolga, Radák Lászlóé, itt van börtönben. Végül is az erődítményeket és a tornyot fenekestül leromboltattam és a kastély árkait feldúlattam, az egész kastélyt felégettettem. Egy másik kastélyt, néhai Székely (Zékely) Benedek fiainak Megyer nevű kastélyát szétromboltattam. Veszélyes volt számunkra, mert közel volt ide. Nem messze van egy harmadik kastély is, Sarkad nevű. Az ifjú Sarkady Farkas, ama kastély ura eljött ide hozzám, nagy esküvel fogadta, hogy őfelsége hűségétől nem fog eltántorodni. A lázadók megtudván, hogy Csabát elfoglaltuk és felperzseltük, és hogy Megyert leromboltuk, azonnal a török Lippára mentek, a pártütők pedig Jenőbe tértek vissza. Most ismét Kászim pasát tüzelik fel, hogy jöjjön velük együtt e város alá, és vagy égesse fel vagy foglalja el. Most tehát Kászim pasa készülődik, Holom, temesi szandzsákbég pedig Belgrád felé tart, hogy a szerbiai csapatokat ránk vezesse. Nem tudom megerősíteni, hogy e várost nem tudják elfoglalni vagy felperzselni, ugyanis tágas, és középen silány sövénnyel van megerősítve, de mégis őfelsége ama katonáival és más gyalogosokkal együtt, akiket most az enyémből fogadtatok zsoldba, én is előkészülök, hogy [csak] vérrel körömmel [harcolva] foglalhatják el a várost. Bízom a jóságos és magas istenben, hogy a királyi felség eme Gyula várának nem fognak tudni ártani. Kelt Gyula várában, 1556. június 20-án. "
Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez
Egyetértek veled. Sirok vára szerintem is az Eger elővárai közül a legerősebben kiépített volt, összehasonlítva Cserépvárral és Szarvaskővel. A törökök becsületére mondva, ők csak 2 napi ágyúzás után adták fel a reájuk bízott posztot a XVII. század végén.
Jelöljük be a siroki vár tűzvezetési lehetőségeit.
Látható, hogy a Guthi Országh Kristóf földesúr parancsára 1561-ben kialakított alsóvár ó-olaszbástyáinak lőréseiből gyilkos ágyútűz alá tudták venni a magas hegycsúcs platójára felérkező ellenséget. Ha pedig annak sikerült volna elfoglalnia az alsóvárat, még mindig tudták volna védeni a meredek vulkáni kúpot koronázó felsővárat. Merem azt leírni, hogy ha a siroki várat is Szondy György, Zrínyi Miklós vagy éppen Dobó István helyőrségei védik sokkal több idő és vérveszteséget tudtak volna okozni a támadó törököknek.
A nagyközönség által ismert "Tenkes kapitánya" vára körül a Garai főnemesi család építette meg a hatalmas területet oltalmazó falakat a XV. században. Ezt a védőművet bátran írhatjuk városfalnak, hiszen belső területén plébániatemplom és lakóházak sora állt. Érdekes, hogy az eredeti elgondolást, miszerint a földesúri család vára a város közepén legyen, így minden oldalról védje azt a városfal, a XVI. században megváltoztatták. Ugyanis az északnyugati részen teljesen lebontották a városfalat, megszüntetve erről a külső védelmi vonalat.
Jó lenne, ha az illetékesek sokkal nagyobb gondot fordítanának a városfalra is, nem csak magára a siklósi várra.
Az egri vár 1552-es sikeres védelme a magyar hadtörténelem könyvébe aranybetűkkel íródott be. De bizony a történelmi tényekhez tartozik, hogy 1596-ban már a töröknek sikerült elfoglalnia a Magyar Királyság fontos végvárát. Erről a viadalról szól az alábbi tanulmány:
Nem azt mondtam,hogy nem lehetett kettő felhúzható híd,csak azt,hogy bonyolultabb lehetett. Amennyiben külső hidat sikerült felhúzni és ,ha volt hulló rostélyt sikerült leengedni,akkor a kapu már nehezen volt támadható. A belső farkasveremről meg pár perc alatt felszedhették a padkókat.
Igazad van,hogy a kaput lehetett legkönyebben megrohanni,de ez olt a legikább védett rész is. Felvonóhíd alatta farkasveremmel. Hullórostély és kétszárnyú tölgyfa kapu. Szuroköntők és több a kapura cagy előterére néző puska és ágyúlőrés. Ezeken csak trehány,figyelmetlen őrség esetén ehetett átjutni meglepetés szerű rohammal. Lásd a nemrég tárgyalt Váradi fiakót.
Miután átadták a nagyközönség rohamának Galambóc {szr: Golubac} várát, sorra készülnek róla a kirándulók által készített felvételek. Most kettőt kerestem belőlük. Főként a helyiségek belső kialakítására voltam kíváncsi.
Ismét rákerestem az egri vár Varkoch-kapubástyájának régészeti kutatására. Találtam a püspöki palotáról és a Tömlöc-bástyáról, de a Varckoch-beli feltárásról semmit. :-(
Vigasztalásul viszont itt olvasható Pataki János Vidor összefoglalója az egri várrom korai feltárásairól a Műemlékvédelem szaklap 1964-es számaiból:
Hiszen egy mély várárokkal és vastag kőfalakkal és tornyokkal védett középkori várnak a legtámadhatóbb , az ellenség számára legcsábítóbb pontját mindig a "tátongó" várkapu jelentette. Egy hirtelen rajtaütéssel itt lehetett behatolni a vakmerő ellenséges fegyvereseknek az erősség szíve felé. Tehát -- szerintem -- az egri vár Varkoch-kaputornyában létesített kettős farkasvermű, két felvonóhidas szerkezetét mindig, folyamatosan üzemben tartották, használták a várbeliek.
Egy nagyon (rendkívül) részletes ismertetés a francia erődökről, várakról, hadseregről, az épületek részeiről. stb. Francia nyelven van, de még így is érdemes megnézni. Ha valakinek fontos akkor egy-egy részt szívesen lefordítok. Én még ilyen részletes ismertetővel nem találkoztam.
Még egy példa Magyarországról: Szigliget vára. Ott a felső vár korai kaputornyán volt ilyen billenős megoldás. Szemléltetésképp egy táblán is leírják a működési elvet, illetve egy jópofa modellen is bemutatják a kapu működési elvét. Itt a egy tengelyen forgott a kapu, a tengely a fal síkjából kinyúló perselyköveken forgott. Látható, hogy a két szárny aszimmetrikus volt.
Nem kellett nagyon bonyolult szerkezet. Elég volt ha egyforma hosszú volt a külső és belső lánc. Logikus, hogy a belső hidat nem kellett állandóan mozgatni, de fokozott helyzetben számíthatott az üzembe helyezéshez szükséges idő.
