Amikor engem a Breitlinggel kisértésbe vittek, ennél sokkal-sokkal jobb árat kaptam (volna)! Képzeld, a Lafayette Breitling standján egy francia és egy kínai hölgy árult - mindkettő tudott magyarul :-) Tekergettem egy darabig, de feltörte az ujjam, nem úgy mint a Tissot.
Mellesleg a két óra nem ugyanaz, legalábbis formáját tekintve nagyon nem. Nekem tetszik az új AS magasabb kijelzője, nagyobb számlapja. Szerintem kevésbé éxer kinézetű, mint a Seven az ő fényes díszítéseivel.
Elemcsere: azért a jelenlegi lendkerekesem régebb óta jár megbontatlanul, mint az átlag kvarcóra... (már amikor jár, ld alább :-) Azóta néha direkt lengetem, ha biztosra akarok menni. Ha meg pontos akarok lenni, a telefonomra nézek :-)
:)
A katalógusban még "csak" Titanium Seven volt a neve. Legalábbis az enyémnek. Egyébként Pont azon gondolkodtam, hogy nem biztos hogy jobban örülnék most, HA meg tudtam volna venni a Breitlinget. Persze nagyon tetszett, de én nem ékszernek hordom, és fél millával a kezeden sétálni ....
Én is ugyanígy gondolkodtam, de ha igaz lenne, akkor abban a szervizben egy mechanikus órát még annyira sem tudnának kezelni, vagy tisztítani, mert az azért bonyolultabb. Egyébként a szaki külön elmondta, hogy kb 10 perc volt a beállítás, és kb 20 a "visszacsomagolás" és nyomáspróba.
"Ladies" - A Kígyó utca sarkán lévő boltban van a kirakatban Titanium Seven, egy analóg (ugyanakkora, ugyanúgy néz ki), és mellette egy feleakkora NŐI óra, ami ugyanaz, csak kisebb. Szóval szerintem megnyugodhatsz (és én is), nincs gond az ízlésünkkel :).
James, ha jól értettem, te kibontattad a Titanium Sevenedet bár nem volt rossz? (mellesleg azóta láttam olyan katalógust, ahova nem írtak Ladies-t...) Én azért nem vettem még drága elektromos órát, mert nem bíztam benne, hogy Magyarországon korrektül le tudják venni és vissza tudják tenni a hátlapját, és közben nem teszik bele a főváros porát, meg tiszteségesen tömítést is cserélnek benne. Szóval attól féltem mindig, esetleges kedvesemet mindenképpen megerőszakolnák az első elemcserénél... Túlzott az aggodalmam? Nem ismerem a hazai órásokat?
Üllői u. 21. Én azért vittem oda, mert ott garanciajegyr terhére ment az eksön. Ha kíváncsi vagy a szerkezetre, szerintem meg fogják mondani, mi van benne. Ha nem garanciális, előtte nézd meg a falon az árlistát, hogy mennyiért néznek bele.
Hali!
En is a nemes egyszeresuget,a preciz funkcionalitas szepseget tudom ertekelni leginkabb,de nagyon tetszik az is,ha mindezt meg egy kicsit esztetikailag csiszoljak.
Az izlesem valtozik,folyamatosan.Egyszeruen minel tobbet foglalkozik az ember egy dologgal,annal jobban csiszolodik a hozza valo erzeke is.No meg minel jobban atlatja a teljes spektrum atlathato reszet,annal jobban tudja ertekelni az egyedi,furcsa,elso latasra talan nem is hetkoznapian szep dolgokat.Na igy vagyok en az orakkal. :)
Elektronikus szerkezetekrol nem sok infom van,de nem tartom elkepzelhetetlennek,hogy abban a japanok jobbak.
De egy mecha szerkezet mar onmagaban is egy szep,muveszi alkotas.
te_o
Kösz a választ. Mások véleménye, vonzódása, szempontjai is érdekelnének. Változik-e például az ízlésetek? Legyen az óra gazdagon díszített vagy puritán? Ha már az elektronikus szerkezeteknél vagyunk, mi tesz különbséget egy Seiko/Citizen és egy svájci között?
Én mechanikus automata órát hordok. Két éve erős felindulásból vettem egy elektromos Casio-t. Az USA-ban voltam egy egyhetes, szavazásos értekezleten. Napi tizenkét óra ülésezés, szavazás, még az ebédet is a helyünkbe hozták. Utána lágy cirkálón, tükörsíma úton 'haza', ágybazuhanás. A negyedik napon feltűnően korán érkeztem - az órám szerint - úgy kellett elvernem az időt, hogy túl korán ne legyek. Mikor végül odaértem, a parkolóban már feltűnően sokan álltak. Az ülésteremben négy földrészről vártak rám, már több, mint egy órája. A több napos nem-mozgástól megállt az automata órám. Oltári égés volt. Hazafelé az első repülőtéren vettem egy villanyos Casio-t. Azóta is ott ketyeg a szekrényben, hullapontosan, fáradhatatlanul...
A név? A harmadik szemem. Single lens reflex. De a Merci sem lenne rossz...
Szal hogy egy bármilyen (nem feltétlenül svájci) mechanikus szerkezetű órát mi emel egy Casio fölé?
Észérvekkel:
-- a tartóssága
-- az a mód, ahogy a funkciót a mérnöki technológiával és a művészettel házasítják
-- a benne rejlő technikai megoldások
-- az a tény, hogy a legpontosabb mechanikus szerkezetek egyike
Nem észérvekkel:
Alapvetően más érzés egy ilyen órát használni és birtokolni. Nem úgy kell érteni, mintha egy Tomagocchi-d lenne (vagy hogy is híjják), de hasonló. Gondoskodást, törődést igényel, egészen mást, mint egy elektronikus karóra. Tulajdonképpen egy mechanikus szerkezet, amelyik él. Rajtad. Attól, hogy viseled (mondjuk az automata felhúzószerkezetű órák esetében), de legalábbis használod (és naponta-kétnaponta felhúzod). De ez nagyjából olyan dolog, mint hogy az ember nem tudja megmondani, miért is néz meg mondjuk egy autót, repülőgépet vagy más emberalkotta szerkezetet (bármit). Jó érzés.
Természetesen lehet egy elektronikus óra is jó. Sőt, nagyon jó. Pontosságban természetesen messze felette van egy mechanikus órának. Viszont más érzés. Más tudás lapul a beliben. A jelentős svájci gyártók is készítenek nívós elektronikus órákat.
Logarléc? Hát, nem egészen. Az a számolótárcsa, amely néhány óra lünettáját díszíti (Breitling B1, Seiko nemtommi, Casio Navihawk stb.), nem logarléc. Alapvetően arányszámolásra, szorzásra és osztásra van kitalálva, és ezt a tisztjét alapjában (egy óra méretétől várható pontossággal) be is tölti. Jópofa dolog, bár gyakorlati hasznossága asszem csekély.
Az Aerospace-hez hasonló kijelzővel a Breitling is, és több más gyártó is készít modelleket. A legnagyobb kedvenceim egyike, a B1 is ilyen pédul. Vagy a nem oly rég emlegetett Tissot Titanium Seven (ha jól emlékszem). Praktikus, mert egy analóg kijelzésű óra szépségét és funkcióját egyesíti egy digitális kijelzésű óra viszonylag bő szolgáltatásválasztékával.
Gyuri!
Az órádban, ha mecnaikus szerkezet van, nagyjából 90%, hogy valamelyik ETA ketyeg.
Kopp-kopp, szabad ide bekukkantani? Szabad amatőr kérdéseket feltenni? Érdekelne, hogy Ti mit értékeltek egy órában. Mi az, amiért rajongani lehet érte, sok pénzt kiadni, vagy legalábbis vágyni rá. Mi az, ami a számotokra egy drága mechanikus órát egy Casio fölé emel? Lehet-e egy kvarcóra is értékes, nagyrabecsülendő darab?
Én elsősorban a nemes egyszerűséget értékelem. Amikor egy óra nagyon funkcionális, és nagy műgonddal, arányérzékkel tervezték. Ez után, de ennél még magasabbra értékelem a zseniális, működő találmányokat. Mikor kettősfém szerkezettel kompenzálják a hőtágulás hatásait. Tükörszimmetrikus szerkezettel a perdületet. Mikor egy parányi fémalkatrészt úgy formálnak meg, hogy abszolút mérethelyes, ráadásul mint térbeli testnek az összes felületét megfelelően kezelik: mattra, fényesre, csiszoltra, ahogy kell. Viszont nem vagyok (sajnos) óraértő.
Zseniálisnak tartom a logarlécet is! Kár, hogy már a kutyának sem kell! (bár mintha egyes Breitling órákban még ma is lenne (?)) Magam inkább számológépet használok. Hogy van ez az órákkal?
Villanyórában nekem csúcs az Aerospace. Ez az egyetlen óra, ahol a digitális kijelzőt szépen megcsinálva láttam, és nagyon funkcionális! Tetszik, hogy alaphelyzetben semmit nem jelez ki.
Önhatalmúlag megszavasztam Nektek a legintelligensebb társaság címet. Komolyan!
Kirk Kapitány! Legyél olyan kedves megírni nekem, hogy hol ez a szervíz! A szervízkönyvben 3 cím is van...
És ha esetleg tudod, plíz írd meg nekem milyen szerkezet található az órámban (Tissot Desire)
hegedusgy@mail.deltav.hu amennyiben private akarod küldeni az infót.
Mégeszer kössz minden választ!
Gyuri
Most volt szerencsém egy mindkettőn számára igen tanulságos telefonbeszélgetést folytatni Orosz Gáborral, aki -- mint kiderült -- csak az „isten” a boltban, nem a tulajdonos. :-)
Jó hír! A Poen internetes oldala újra aktív! (Remélem sikerült megcsinálnom a linket...)
A tartalom bővülésére még egy picinykét várni kell ugyan, de az is meglesz. Dettó igen jó hír, hogy lesz levelezési lista, méghozzá hamarosan!
Aztán van itt olyan, hogy hamarosan elkezdenek egy valamilyen cikksorozatot az Óra Magazin keretein belül, amely elég alapos szakmai alapozást fog adni mindannyiunknak. Tényleg, van itt köztünk olyan elvetemült, aki nem olvassa?! :-)
Mára ennyit. Ha nagyon unni fogom a munkát, leírom majd, hogy mitől is jár az óra egyáltalán.
No, pá!
Prof
U.i.: Ha ez így megy, akkor nem fogom kibírni ezt a másfél hónapot!!! :-)
A Tissot Seastar automata (női) a w.citi.center pincéjében láttam 31k. A Bulova a Petőfi S. u. és a Párisi sarkán lévő boltban (nem tudom milyen üzlet). Meglepne, ha nem ETA lenne bennük. Hasonló cipőben járván nekem azt mondták, hogy női automata (jelenleg a boltokban) Omega és úgy 250k körül kezdődik. Szerintem Te előbb tudsz infot szerezni az általam emlitettekről, de érdemes megnézni. A Logo lehet hogy jobb, de nem ilyen elegáns.
Az előbb rosszul irtam, az órám nem 40 csak 38 mm széles és a számlap kb 32 mm.
Címek persze gyöhetnek, sőt! Meg típusok is! És kit érdekel a reklám?
Az elvárások egyszerűek:
-- megbízható automata szerkezet, 4 Hz lehetőleg
-- jól olvasható, nem feltűnő számlap, de _számok nélkül_
-- fém szíj, lehetőleg biztonsági zárral (a mostani nemtommilyen pici óráját már vagy négyszer hagyta el majdnem véletlen kinyílás miatt)
-- olyan max 100 kHUF.
A tok 40mm széles korona nélkül, és analog/digital, két "képernyővel, mint a Breitling. A sima analóg (kvarc) Titanium-ban van igazi női, 25mm széles. Viszont Tissot-ban van automata is, 3 méretben. Épp pénteken néztem ki a kedvesemnek egy automatát, hihetetlen 31kHUF árban (Tissot Seastar) egy nagy Centerben. (Ha nem reklém, leírom hol). De a Petőfi S. u. egyik óraboltjában van egy Bulova automata szintén női, ua az ár, szerintem nem rossz. Gondolom ezekben is ETA cucc van, csak nem kell az OMEGA feliratért fizetni öt nullát ...
Te James! Szal ez a Titanium Seven Ladies onnan ismerszik meg, hogy nagyjából 25 mm átmérőjű, szemben a rendes óra kb. 35-38 mm-es átmérőjével. Egészen picike, és jellemzően szélesebbnek tűnik a szíj a tokhoz képest (persze a férfiórához képest keskeny).
Kíváncsi lennék rá, mert igazándiból a Szerelmemnek szeretnék valami hasonlatosat. De mondjuk automatát, és a Tissot kevéssé az... :-(
Azért kérdeztema Logo-t is.
Amúgy a Poen kirakata (reggel láttam) dugig van Ventura és Cronoswiss modellekkel (utóbbiból van iszonyú szép zsebóra).
És hogy az a zsebóra mi lehet? 250 kHUF elméletileg a névért is elég. De ez kevéssé valószínű. Ha automata szerkezetes, akkor már megérheti az árat. Mi lehet benne? Mod. 7750? Meg kellene nézni a kőszámot. Vagy egyszerűen a katalógust.
Ha a LOGO-ra gondolsz, a POEN-ban láttam még egy hete is.
A legutolsó szerzeményem egy Tissot Titanium Seven - állítólag - Ladies. Egy Breitling Aerospace utánérzés ugyanazzal a szerkezettel, pont 1/4 árért. Van egy pár mechanikus is, az előbb írtam éppen egyről, amit a legjobban kedvelek. Érdekes, hogy amíg itt nem olvastam róla, az automata óráról az a kép élt bennem, hogy NEM megbízható, és NEM tartós (nem tudom miért).
Más. A Tissot-tól árulnak zsebórákat, normál kivitelben (arany-szerű/ezüst, dupla/szimpla fedél). Egy üzletben láttam egyet, ami úgy néz ki a "sima" mellett mint egy törzsfőnök. Van rajta stopper (két plusz gomb), meg holdfázis. Asszem 250kHUF. Valami komoly darab lehet ?
JP!
Elméletileg igen, legalábbis ezt írta az enciklopédia. Viszont az atomok, legalábbis azok magjai igencsak nem fénysebesség környékén szaladgálnak a gyorsítókban, hanem úgy nagyjából felénél-kétharmadánál. És ott nagyon erősen érezhetőnek tűnik a jelenség.
Te James!
Ez a Fortis csoda, a levehető ajtós óra, vajh mennyire kapható szanaszét idehaza? Mert a Poen-ban nem láttam (bár nyitvatartási idő alatt még egyszer nem sikerült odaérnem), a tulaj meg eltűnt ezerrel... :-(
Télleg, milyen ketyegőd is van?
Nem, sőt nem is kell repülni, a német közszolgálati tv-n (ZDF) egy Delta-szerű műsorban végeztek egy kísérletet, egy atomórát felvittk a Zugspitze-re (Németo legmagasabb pontja), egy másikat nem, és egy bizonyos idő elteltével pusztán a gravitáció különbsége miatt volt egy ici-pici eltérés.
Nekem is Tissot kvarc van, mondjuk én rögtön elvittem pontosság ellenőrzés/nyomáspróbára, a hivatalos szervizbe (mármint az eladó cég hivatalos szervizébe). Megnézték, állítottak rajta, most alig (tényleg) 1mp/hó az eltérés. Egy órás elmagyarázta, hogy azon a szerkezeten, ami ebben van, érintkezőkkel lehet állítani, két biszbaszt kell egyszerre megérinteni, az + vagy minusz 0,3 mp-t állít, amit a műszeren mérnek. Azért érdemes azakszervizbe menni, mert ők tudják, hogy mire kell állítani (nem pont 0mp/hó a műszeren az ideális).
Ruppy
Én is néhány mp/hó eltérésre tippeltem, DE olvasd csak el a gyártók specifikációit, 15-20 mp/hó alatt normálisnak tartják. A Breitling nagyon büszke magára (van is mire) ők 2 perc/év eltérést garantálnak max ...
Szóval nem is olyan rosszak a mechanikus órák. Nekem van egy öreg Roamer Superking a 60as évekből, kb 15 éve van meg, most - a topicon felbuzdulva - vittem el tisztítani, az órás teljesen el volt ájulva tőle, olyan jó állapotban volt, napi 4-5 sec késés, ha a kezemen van, de volt olyan időszak, hogy napokig PONTOS volt ...
Szóval beszélgetünk itt mindenféle érdekes dologról, mint példul arról, hogy melyik óra mennyire pontos. De el köllene gondolkozni azon, hogy mindez tulajdonképpen marhára reltaív. Hogy miért is?!
Az idő mérésének alapját a nap és annak látszólagos viselkedése adja. Az ún. napidő (egész pontosan a közép-napidő vagy középidő) számításának alapja a nap látszólagos mozgása az égen: egy nap így két olyan pillanat között telik el, amelyeknél a nap látszólagos pontja az égen pontosan ugyanaz. Ez egészen addig állta meg a helyét számítási alapként, míg ki nem derült, hogy a Föld tengely körüli forgásának sebessége ingadozik. A valódi napidő (amelyet a napórák mutatnak) a középnap-időtől akár 16 percnyi eltérést is mutathatnak (október végén).
Mivel az időmérés alapját egy változó dologhoz idomítani nem volt igazán szerencsés, találni kellett egy fix pontot. Gondolkoztak a csillagokon (ez volt az ún. szederiális idő), de kiderült, hogy az sem kellően stabil állapotot tükröz.
1955-ben aztán kidolgozták és alapul használták az efemeris időt (bár az időpont és a jelleg tekintetében a források ellentmondanak egymással, így ezt a számítási módot tudományos alapidőnek is szokják nevezni). A lényeg az, hogy alapul vették az 1899 december 31-én éjfélkor kezdődő évet (az 1900-as évet), ezt elosztották 31 556 925,9747-val, így kigyött egy másodperc pontos hossza. 1958 és 1972 között használták (dettó ellentmondás, van, hogy 1967-et írnak).
Aztán jöggy az atomkorszak. Vették a cézium-133 atomot, megnézték, hogy mennyire rezeg, aztán aszonták, hogy ha veszünk 9 192 631 770 (kilencmilliárd-egyszázkilencvenkétmillió-hatszázharmincegyezer-hétszázhetvenhét) tik-et a cézium 133 atommagjának kattogásából, pontosan egy másodpercet kapunk. Ez jelenti per pillanat az időmérés alapját.
Íme egy kép egy atomóráról, amely az amerikai szabványügyi hivatalban áll (hátterében Jim Gray, az óra fenntartója).
Node mindez alapvetően nem adna okot az aggodalomra. Az igazán csúnya dolog most következik. Ha veszünk teljesen azonos három atomórát, amelynek mindegyike pontosan ugyanazt az időt mutatja, ebből kettőt felrakunk egy-egy repülőgépre, a harmadikat pedig a földön hagyjuk, majd a két gépet ellentétes irányban (egyiket Kelet, a másikat Nyugat felé) útnak indítjuk, majd a teljes földkerülés után összehasonlítjuk a három időt, akkor bizony különbséget fogunk tapasztalni.
Hála Einsteinnek és az ő relativitáselméletének.
A jelenséget egyébként idődilatációnak hívják, és különösen jól megfigyelhető a magfizikában (többek között).
Szal lehet mondani, hogy mindegyik óra tökéletesen pontos, éppen csak körülötte minden más éppen úgy közlekedik a téridő kontinuumban, hogy pontatlannak látszik... :-)
Prof
(Folyt.: asszem írok valami alapot arról, hogyan is működik egy óra.)
Szerintem 3-4sec/nap-nal tobbet engedelyeznek,bar lehet hogy sietesre?
Egyebkent ha belegondolunk,ez mar boven elegendo pontossag.Az en automata Tissot-m jelenleg havi kb. 2 percen biztosan belul van,pedig csak 3Hz-es. :)
Mondjuk eppen ezert en kvarcoranal siman elvarnam a havi 2sec-en belul maradast.Bar akkor meg a pontos idojelzest nem lenne szabad hallgatni. :)
te_o
Végül is a kvarc orákban is van egy kis mechanika. A teljesen mechanikus orák is szerintem 4-5 honap aktiv hordás után állnak be. Nekem is amikor megvettem az O+A Seamasteremet kellett egy kis idö amig stabilizálodott. Azota semmi gond meg rendesen. Egyébként kvarcoránál a havi 3-4mp az elöirás asszem, mig a mechanikusoknál 4Hz körüli szerkezetnél napi 3-4 is lehet.
Szevasztok!
Kb. egy hónapja vettem egy kvarc Tissot órát. Az első egy hónapban majdnem két percet késett! Természetesen vissza is vittem, mire nagyon korrektül bele is piszkáltak, és most talán lehet, hogy jó lesz. Aztán meg elmentem a Jókai térre, ahol azt a szakvéleményt kaptam, hogy a jelenlegi kvarc szerkezeteken nem is lehet állítani semmit... Akkor most mitől jár pontosabban? Igaz ugyan, hogy említett az első órás valami olyasmit, hogy "össze volt sűrűsödve az órában az olaj" Most akkor hogyan is van ez pontosan?
A legborzasztóbb, hogy a régi órámat (Casio fémtokos csúcsmodell :) sikerült belőnöm úgy, hogy kb 3-4 mp-et sietett egy hónapban. De ezt már nem mertem szétszedni, majd garancia lejárta után.
