Volna egy kerdesem a szakertokhoz: Van egy 1905-bol vagy 6-bol szarmazo DOXA zseboram. Mukodokepes. Mennyit erhet, es kinek, azaz hol lehet egy ilyet eladni???
"Node slr koma is írt pár érdekességet. A csapágyazás lényege abszolute nem a kiszámítható működésben van, hanem abban, hogy mindkét irányban megfelelő kopásállóságot biztosít. Ez mondjuk egy köztes fogaskeréknél, amely napjában esetleg csak párszáz fordulatot tesz nem igazán lényeges, a billegőnél viszont annál inkább, hiszen az naponta 24x28800 alkalommal mozdul meg egy 4 Mh-es szerkezetben (és tesz meg valamekkora fordulatot). Ez egy fém-fém csatlakozásnál még a leggondosabb ápolás mellett is igen hamar kikopna."
Az automatikan en speciel a teljes blokkot ertettem,nem csak a lengosulyt.Akkor pedig a forgast hasznosito/iranyvalto fogaskerekek csapagyazasa szamithat.Bar autokvarcnal nem tudom pontosan mi van,kozvetlenul a generator tengelyet hajtja-e meg,vagy a mech. orakhoz hasonloan van vmi. attetel.
Amugy jok voltak a linkek.
(linkelni ugyan nem tudok,de egy jo cim:www.swisstime.ch).
te_o
Kedves Prof, az említett fogaskerekes megoldás itt látható:
http://www.breitling.com/eng/tech/habill.html
Azt hiszem, már értem, mindenesetre nem semmi. A csavarokat láthatod akár a Chronomatoknál, akár az Aerospace-eknél, de ott van a Callistino-n is. Mindegyiknek forgatható a lünettája.
Kő kérdés. Megértettem. Nem a kiszámíthatóság miatt. Ha nincs kő, akkor is kiszámítható. Determinisztikusan elkopik. :-)
A több mozgató szerkezet kérdése tényleg felizgatott. Egy jobb kronográfon legalább hat mutató van, de inkább több. Egy csinos Citizen (bocs) vetette fel bennem a kérdést. Az, aminek az alsó kis számlapja egy menü, és a nagy számlap mutatói aszerint jelentenek valamit. Nem volt egy olcsó óra, de a nagymutató és a kismutató közösen volt mozgatva.
Nincs bajom a Casioval sem általában, amennyiben vállalja, hogy ő egy elektronikus műanyag izé. Nem is hívja magát óragyárnak (!) a gyár, nem is óraként forgalmazzák jobb helyen, elkülönítve az óráktól. Viszont tettenérhető a GAGYI fogalma, mikor olyan látványt tesznek az 'órá'-ra, ami olyan, mintha. Stopper, ahol a nullázás hatvan másodperc ventillátor módban, vagy 24 órás számlap, közvetlenül a kismutató-tengelyről hajtva 1:2 osztással. Krómozott műanyag... Ha egyszer rendes órát keresek, az ilyen optikai tuningoktól szeretném megkímélni magam. Azért szeretném eleve felismerni, hogy még csak meg se kívánjam... Erre irányult eredeti kérdésem. Mennyire található ilyesfajta gagyi rendesnek látszó órákon?
SLR alapvetően fogalmam sincs, milyen fogaskerekes szerkezetről beszélsz! Komolyan!
Itt vala egy kép róla. Én, őszintén, nem tudom, hogy mire gondolsz. A lünetta belső oldalán és a számlap szegélyén található számolótárcsa külső (lünettán lévő) felének mozgatását értelemszerűen a lünetta elcsavarásával végzed, a belső felület pedig fixen rögzített (hülyeség is lenne azt is tekergetni szerintem). A fogaskerekes dolog meg... A külső peremre gondolsz? Az egyszerűen csak a csúszás megakadályozását szolgálja.
A csavarok kérdése elég vegyes. Egyrészt rögzíthetik az üvegtartó rámát (ezt azért kicsit profibban is meg lehet csinálni), vagy szolgálhatnak egyszerű díszítőelemként. Viszont elképzelhető, és valószínűleg van olyan óra, amelyen tényleg az üvegtartó ráma rögzítésére szolgálnak, ezzel tulajdonképpen elvéve a lünetta eredeti funkcióját. Merthogy ebben az esetben ugye nem lehet forgatni.
Aztán. Bár sem a hagyományos mechanikus, sem az elektromos mozgatású szerkezeteket nem ismerem, az már feltűnt, hogy többféle van az utóbbiból. Az egyszerűbb kivitelű órák esetében a gyártók legtöbbször a legegyszerűbb kalibert használják: a hagyományos órákhoz hasonlóan a mutatók csak előre tekerhetők (például az én régi Casio órám is ilyen volt). A korszerűbb, illetve nagyobb értékű modellekbe szerelnek csak be a két mutatót teljesen függetlenül kezelő szerkezetet, amelyek egy része már kétirányú mozgatást tesz lehetővé (újabb Seiko Kinetic modellek). Aztán természetesen vannak a kronográfok és az analóg elektronikus stopperek. Az igény logikusan az, hogy a nullázás vagy a funkcióváltás legalábbis ne tartson néhány másodpercnél tovább. A gyártók többsége ezt az igényt tiszteletben is tartja, és jobbára olyan szerkezeteket használnak, amelyek gyorsan nullázhatóak.
Nem tudom. Alapvetően elektronikus szerkezeteket kell használniuk, már csak a rendszer miatt is. Szerintem nagyjából Seiko minőség. Persze nem az 5000 forintos.
Kenguru
Ez a Tissot dolog tényleg nem áll össze. Autoquartz szerkezetben bajosan vannak kövek, mert a szerkezet java része logikusan már elektronikus vezérlésű/kezelésű alkatrészekből áll. Egy mechanikus szerkezetből pár dolgot lehetne elméletileg elektronikus alkatrésszel helyettesíteni, de nem olyat, és nem annyit, hogy kijöjjön 17 kő a szerkezetre. Már csak azért is, mert a kvarc ugye a billegőt helyettesíti, és csak ennek a csapágyazása (megfelelő ütésbiztosítással) 4 követ jelent. Szal bővebb infó köllene az óráról.
Node slr koma is írt pár érdekességet. A csapágyazás lényege abszolute nem a kiszámítható működésben van, hanem abban, hogy mindkét irányban megfelelő kopásállóságot biztosít. Ez mondjuk egy köztes fogaskeréknél, amely napjában esetleg csak párszáz fordulatot tesz nem igazán lényeges, a billegőnél viszont annál inkább, hiszen az naponta 24x28800 alkalommal mozdul meg egy 4 Mh-es szerkezetben (és tesz meg valamekkora fordulatot). Ez egy fém-fém csatlakozásnál még a leggondosabb ápolás mellett is igen hamar kikopna.
te_o
Hehe. Majd irok.
Egyrészt a rotor (az automatikus órákat felhúzó lengősúly) alapvetően nem kő alapú csapágyakon nyukszik, hanem sokkal nagyobb ellenállóképességű golyóscsapágyakon (legalábbis a normálisabb modelleknél), ide tehát nem lehet követ számolni. Egyébként a kö egy nagyobb ejtésnél vagy odaverésnél a rotor iszonyú tömegétől azonnal eltörne.
MrsBates!
Köszönthetünk tényleg kezicsókolommal?! :-)
Remek ízlésről tettél tanúbizonyságot. Vannak egyébként nagyszerű női automata modellek is, csak sajnos nem túl nagy számban. Elméletileg semmi akadálya nem lenne egy autómata felhúzású szerkezet női méretű tokba való integrálásának. Az egyik legnagyobb számban gyártott, nem kronográf ETA kaliber, a 2892-2 például csupán 25,6 mm átmérőjű és 3,6 mm vastag. Ezt egy 30 mm-es tokba elméletileg kényelmesen bele lehetne tenni. Bár ez még messze nem igazi női méret, de már közelít hozzá.
Érdemes nézegetni egyébként a kaliberek méreteit és főleg járástartalékait ezen az oldalon. Például a Piguet 11.50 kalibert csupán 100 órányi (4 nap és 4 óra!!!) járástartalékkal, vagy a Lemania 2010 kalibert mindössze 2,08 mm vastagsággal... Ez kérem az óragyártás szépségének krémje! :-)
Megjelent az Óra Magazin!!! Tessék szépen megvenni és olvasgatni!
IWC: 'A' schaffhauseni ora.
Junghans:szerintem nemet,de elofodulhat hogy kitelepult svajcba(marketing).
En is csodalkozom az autokvarc 17 koven.Regi mechanikus oraknal altalaban 17 kovet hasznaltak,de hogy egy autokvarcban mire kell?Tegyuk fel,hogy az automatikaban van 6,a mutatokhoz kvarcorakban is hasznalnak atlag 5-ot,de a tobbi?Generator tengelye?Van-e ennyi konek realis funkcioja egy kvarcoraban?
te_o
Kérlek szépen, ezt magyarázd meg! Kvarc szerkezet és kövek? A kövek nem azért kellenek, kogy a fém tengelyekkel való kiváló és kopásmentes siklásuk révén biztosítsák a mechanikai rendszer stabilitását, kiszámíthatóságát? Nem úgy van, hogy egy kvarc szerkezet akár egy bicskával faragott fatengelyt is pontos időzítéssel forgat, így a mechanikai kifinomultság a csapágyazásnál okafogyottá válik?
Tissot PR200 Autoquartz Az óra automata, és egy generátort tölt amely ellátja a quartz szerkezetet. Zafír üveg, 200m vízálló, dátum és időkijelzés, polírozott acél ház, üveg hátlap. 17 köves nemtommelyik ETA szerkezet. Igen tetszik :)
Az EDDA billentyuse gyujti oket, dicsekedett nekem a RADOival, hogy mennyire popecek, szerintem szarra voltak kopva, teli mely karcokkal a kereten. Bar o hordta oket, nekem ugy tunt elegge gondos torodest igenyelnek.
További beginner kérdések, bocs ha esetleg volt és átsiklottam.
Elektronikus kronométereknél sok mutató van, néha egy mutatónak több szerepe is lehet. A mutatókat néha tekergetni kell, pl. stoppert nullázni, zónaidőt állítani, stb. Ránézésre honnan lehet megállapítani, hogy hány motor van egy órában? Nekem nem tetszik, ha a kismutató öt órával való eltekeréséhez a nagymutató ötször teljesen körbefordul, vagy a stopper nullázásához ventillátort kell játszani. Van az óráknak ranglistája ilyen tekintetben?
IWC Porsche Design. Egy időben lehetett ezeket látni, nagyon tetszettek. Most már nem igazán látom sem kirakatban, sem reklámban. Divatcikk volt? Saját gyártmányú szerkezettel jártak vagy ez is beszállítótól van? A Schaffhauseni óra fogalom mennyire köthető az IWC márkához?
Kösz Prof! Ha már a rátapintáson túl vagyunk, vesézhetünk is egy kicsit? Maradva a hasonlatok körénél akkor a B-1 lünettája egy komplett orgia? Valójában mi alatta az a fogaskerekes szerkezet? Csak a lágy klattyanást szolgálja vagy mozgat is valamit az óra belsejében? Netán a meg nem nevezhető részt?
És a lünetta külső oldalába csavart csavarok mit szolgálnak (azon kívül, hogy feltörik az ujjad, midőn a koronát tekergeted:-)? Azok tartják a gyűrűt, vagy netán a vakoknak adnak eligazítást?
Nemrég gondban voltam, mert elszántam magam, hogy veszek egy tisztességes órát. Ebből a topicból azonban sikerült olyan okos tanácsokat merítenem, hogy sikerült megoldani a gondom - azaz valszeg jó órát vennem. Kösz minden hozzászólónak!
Elfelejtettem. Elméletileg nem valószínű, hogy lenne külön neve annak a részek, amit említettél, mert ugye vagy a tok vagy a számlap része. Esetleg az üvegráma része is lehet, de az azért eléggé mókád szerkezetű óra kell legyen, hogy ellentétes irányú ráma tartsa az üveget...
De most egy kicsit korán van, úgyhogy inkább nem írok több sültbaromságot. Még a végén kimoderálnak a listáról... :-)
SLR! Pontosan rátapintottál a két lényegre. Egyrészt a lünetták, legalábbis az ún. búvár-lünetták tipikusan előrejelzésre szolgálnak, csak hogy nem eljövendő időponthoz visszaszámlálásra, hanem az adott időponttól mért eltelt idő mérésére (hogy pontosan miért 15-ig van perces beosztás, azt egy búvár tudná megmondani).
Namost hétköznapi felhasználásra szerintem jobb lenne egy ellentétes irányú percbeosztás, mert akkor a telefonáláskor (húsz perc múlva itt és itt) egyszerűen csak a 20-ast rá kell állítani a percmutatóra, és már lehet is tudni, hogy mennyi időd van hátra (nem kell oda-vissza számolni, hogy akkor most hova is állítottad, és hogy akkor az mennyi idő is). Ezért tetszik a nagy titánium tokos Sinn (Kaliber, S&W titán revkó mellett fotózva, egy korábbi Óra magazinban is benne volt), néhány Fortis, a Breitling B1.
A másik rátapintás pedig a kéjérzet. Alapvetően egy normális óra önmagában erekcióra adhat okot, de egy kellemes felhúzókorona, vagy egy szépen ketyegő-klattyogó lünetta mellé már elkelhet a 100-as papírzsebkendő... :-)))
Én meg asszem megyek pénteken és órabuzulok egyet a Poen-ban. :-)
Ezek szerint forgatható lünetta esetében az is egy szempont, hogy a ~ forgatása mennyire könnyű, arettálása mennyire határozott, illetve kétirányú-e. Vagyishogy mekkora kéj megforgatni :-)
Ha ez jól működik, elég hasznos lehet rövid időtartamok "előjegyzésére".
Még egy szaxó kérdés: a számlapot közülvevő, még az üveg alatt lévő felület, mely néha hengeres, néha kúpos és alkalmanként beosztás, esetleg minta is lehet rajta. Ennek van magyar neve? Kösz: SLR
Igen. A toktól elkülönült egységet alkotó, az üveg rögzítésére szolgáló fém keret. A mozgathatóság nem szempont (sok Breitling is le van csavarozva), de szerencsés dolog. A lünettát manapság már nem az üveg rögzítésére használják (vízállóság nehezen megoldható), hanem egyszerűen a tokra van rápattintva. Én előnyben részesítem az ilyen órákat, mert a funkcionalitásukon kívül jól védik az óra üvegét. És egy lünetta csere még mindig olcsóbb, mint egy zafír üveg...
Terminológia (magyar, egyelőre igen szegényes, néhol hibás, de használható): Poen.
Később természetesen bővülni fog. Aztán lesz egy komoly cikksorozat az Óra Magazinban (most találgatjuk kifelé), amelynek egy komoly szakmai szótár is része lesz természetesen.
Meg vagyunk mi itt, meg lesz majd a levelező lista is.
Én is itt következtettem ki, hogy mire gondolt az , aki lünettát emlegetett ... Ha forgatható, akkor általában 60-as (perc) beosztása van, ha nem, akkor tachyméter (így kell írni) skála van rajta, sebességméréshez (a másodpercmutató megmutatja, hogy egy km-t milyen átlagsebességgel tettél meg).
Volt egy japán divatőrület sok évvel ezelőtt: a Miyoko. Barnás, gyöngyházfényű, vastag lakkréteg, ha emlékeztek. Egy-két év múlva sokak kezén lehetett látni tropára lekopottan amíg szégyenükben el nem dugták.
Nézem a Rado-kat, tetszenek, de ez az emlék mindig beugrik. Hogy bírják ezek a sötét, magasfényű Rado-k a strapát?
A fényes cucc szerintem polirozott, persze nem voltam a gyárban, amikor csinálták :). A két félkör a lünetta helyett van, védelmi funkciókat is betölt (pont ezen görcsöltem egynapos korában, hogy fog kinézni ...). Habár kapott már egy-két kokit, tartósnak tűnik. Onnan gondolom, hogy egyszerűbb anyagokat ennyi idő alatt már látványosan leamortizálok (hardex kristály az nem volt komoly ellenfél). A leggyengébbnek az övcsat tűnik, azon vannak nyomok, szerintem az más eljárással készült. A szij erős darab, a szemek hasonlóan kapcsolódnak, mint az O+A Seamaster-é, de csak egy helyen van csapolva (az O+A kettő asszem). El is tartott vagy 25 percig kivenni két szemet a boltban...
Az arany(ozott) órákrül én is csak rosszat hallottam, inkább csak disznek jók.
Mi a véleményetek az órák tartósságáról? Itt elsősorban a burkolatra gondolok. Sok órán van aranyozás, ami szerintem hamarabb megkopik, minthogy a szerkezetnek bármi baja lenne. Láttam már olyan 'ékszer-órát', ami nem tömör arany volt, és a kéz természetes nedvei felmarták a 'finish'-t. Ha látok egy titánium órát arany díszítéssel, mindig arra gondolok, hogy fog ez kinézni öt-tíz év múlva. A titániumnak semmi baja, az aranyozás meg rég megkopott. Hogy van ez? James, a Te Seveneden hogy vannak a fényes részek? Rá van galvanizálva vagy anyagában van kipolírozva?
