Pár fok difivel valóban beáll egy állapot egy jól szihetelt házban, ezért írtam a komfortos jelzőt a kérdésbe.
Ki akar 2018-ban úgy lakni hogy a fűtött szobában 22 fok van, az ajtó mögött a hálóban meg 17?
Tipikus helyzet pl egy szigetelt kádárkockában (azért vetettem pont azt fel mert rengeteg van belőle).
A 2 nagyszoba foglalja el a ház felét. Egy szoba a külső falak negyedét! Közben a fűtött térrel csak egy db 4m-es főközfal rész néz a fűtött tér felé! Ha ismered ezen házak tipikus elrendezését akkor érted mit írok.
Szóval az 1 kW-nyi hőigénynek egy ajtón és a 12m2 b30-as téglán kell átmennie. Reménytelen.
Felesleges magyarázni. Nem fogja megérteni, mert nem is akarja.
Csak a végletekben példálózik kötözködés okán. Egylégterű minigarzon és a kommunában együtt élő család, szülők, apósanyós, felnőtt gyerekek bezsúfolva a kádárkockába, mert így olcsóbb. Ráadásul utálják is egymást ezért csukják az ajtókat állandóan. :))
A topic témája iránt érdeklődőknek pedig annyi, hogy egy JÓL szigetelt ház hőközlekedését ma már nagyon nagy részben maga a szellőztetőberendezés is meg tudja oldani, annyira pici hőigények lépnek fel.
Nagyon alacsony hőigényű házak esetén a helyiségek közötti elválasztó falak hővezetése sem elhanyagolható. Tehát pl hiába szeretnél 3 fokkal hűvösebb hálószobát, nem biztos, hogy a 3 fok megvalósítható a szoba padló/radiátor fűtésének elzárásával :)
Érdekes kísérlet lenne egy igazi (még lakatlan + üres) passzívházban légmentesen elszeparálni a helyiségeket (leállítani a szellőztetést + tömíteni minden rést), csak a legnagyobb/központi helyiséget fűteni folyamatosan pl 20 fokosra és megmérni a többi helyiség hőmérsékletét pl egy-két hét múlva.
Zseniális! Máris látom a piaci rést a rohadt jó hőVEZETŐ képességű beltéri válaszfalakra! A hardcore verzió inverteres hűtőfűtő hőszivattyús, festhető, fúrható kondenzátorral és elpárologtatóval, hogy a csontváryt is fel lehessen akasztani! Kis matricával a fal sarkában: "Gree inside"
Az igaz, hogy egy ilyen "majdnem egy-légteres" lakást (nem csak garzont, lehet az akár 150 négyzetméteres is) ezerszer könnyebb egyetlen klíma beltérivel kifűteni, mint egy kádár-kockát,
de a kádárkocka sem megoldhatatlan feladat, csak ezerszer nehezebb: pl minél kisebb hőmérséklet különbségeket szeretnénk a közvetlenül és a másodlagosan fűtött helyiségek között, annál komolyabban kell hőszigetelni a külvilág felé és ez még csak egy része a ránk váró feladatoknak. Szerencsére a pár centivel vastagabb hőszigetelés szinte fillérekbe kerül (a hőszigetelés összköltséghez képest), ezért ez a tétel nem jelentős, ha felújításkor célzottan arra gyúrunk, hogy egy helyiségből szeretnénk kifűteni egy kádár kockát.
"4 kW/ óra? Gondolom, mivel napinak kevés lenne :) Órának viszont sokallom"
Ha ez a ház maximális hőigénye (-15 fok esetén), akkor ez nem olyan sok. Egy 4 kW csúcs hőigényű ház szezonális átlag hőigénye kb 1,6 kW, ami az egész szezonra vetítve kb 7500 kWh, ami pl korszerű gázkazánnal és nem-elcseszett fűtésrendszerrel évente valamivel 100e Ft alatt is lehet (gyengébbek kedvéért havi átalánydíjba átszámítva: 8.300 Ft a havi fűtésköltség).
"Az ácsok sem hülyegyerekek ám, van egy szakmájuk és annak a szabályai szerint igyekeznek dolgozni."
Mindenféle mesterek speciális feladat esetén boldogan rárepülnek az átlagosnál jóval magasabb munkadíjra, aztán megpróbálják a megrendelőt lebeszélni pont arról az extráról, amiért a magasabb munkadíj meg lett állapítva :)
Ha pedig a megrendelő ragaszkodik a speciális kéréshez, akkor azt a részt olyan morogva csinálják, mintha a pluszmunkát ingyen kéne csinálni
és ha egy pillanatra hátat fordítasz, rögtön megpróbálnak csalni.
A teljesítmény (kW) az pillanatnyi érték, nem kell osztani órával.
4 kW fűtő teljesítmény kell a példában lévő háznak -15 fok idő hőmérséklet mellett, hogy benn 20C-ot tudjon tartani. Azaz 2 db 2kW-os hősugárzó. Melegebb időben persze kevesebb.
Én 70-80nm-t kifűtök egyetlen klímával (ez a fő lakótér egyben), a fennmaradó helyiségek egyenlőre mehetnek a gázkazánról. Ha végleg beadja kulcsot a gázkészülék akkor megoldom filléres COP1-essel, mert azokban a helyiségekben annyira kevés a kiegészítőfűtés igénye, hogy nem érdekel. Pl. háló 2-300W, fürdő szintén.
1 nap. De 8-10 kilo csak kicsit komolyabb mínuszokban kell már. Sztem átlag napi 5.5-6 kilo, ez múltkor mérve is lett. Azt mondják a fából kb 3 kW nyerhető ki, mivel nem 100% hatékonyságú a tüzelőberendezés :), 2.5-3 kW.
Elek ilyen egy légteres garzonokról beszélt, aminek a fürdőszobáját minden oldalról fűtött tér veszi körül. Alul-felül lakás, két oldalát a nappalihálóétkezőkonyhaelőszoba, a másik kettőt meg a fűtött lépcsőház.
Nem is értem, te hogyan nem tudod megoldani ennek a kifűtését az egy db klímával?!? :)
4 kW/ óra? Gondolom, mivel napinak kevés lenne :) Órának viszont sokallom. Az mondjuk 1.5 kilo fa, napi kb 35 kilo, nekem is 10 centi van fent, igaz grafitos, és kétszintes a ház, 2x30 m2, de elvileg állítólag ez 40-45 m2 egyszintesnek feleltethető meg, tehát legyen akkor fele akkora mint a tied, de 8-10 kiloval kifűtöm, de az is csak mínuszokban kell. Akkor ez kb 1-2 kW/óra.
De majd kijavít vki ha hülyeségeket írtam, nincs kizárva :)
ha már kérded, az ácsom egy alkesz trehány -tolvaj- volt (mint kiderült), amennyire én láttam valaha jó fej, és értékes valaki lehetett, aztán valami eltörött benne.... de ez nem az én dolgom, a szerkezetet és tetőfedést megcsinálta elégséges kivitelben (tehát nem kitűnő, nem jó és nem közepes) . Magam részéről kifizettem mintha kiváló munkát végzett volna és elváltak útjaink. Reklámozni, ajánlani nem fogom senkinek sem. Majd ha alkalmas lesz az idő dolgozom még utána (helyette....)
Az alkohol komoly gond egyébként is kis hazánkban. Az én szerény tapasztalatom szerint pedig az építőipari szegmensben fokozott probléma....
Ez aztán műszakilag védhető, konkrétumoktól hemzsegő válasz volt!
Ha mégis szeretnél konkrét megoldási javaslatot is írni akkor hogyan oldanád meg az alábbi teljesen átlagos esetet:
Kádár kocka, 90m2. Ma már általános, de jó szigetelés (10cm EPS), 4 kW hőigény.
2 szoba, konyha, előszoba, fürdőszoba, wc.
Szellőztető rendszer nincs.
A központi helyen lévő (a ház közepén van) előszobában lévő egy db split klímával hogyan fűtenéd be télen az egész házat (lehetőleg komfortosan) csukott ajtók mellett?
Az egy db klíma bárhol lehet tőlem, a kérdés az hogy csukott ajtók mellett hogyan megy be a fűtetlen szobába 1kW-nyi hőteljesítmény?
Az lehet a probléma, hogy az eccerű kivitelező elvállal valamit, amit még fel sem fogott, csak azt látja, hogy ezért lehet nyomni a cerkát... Aztán megy a fejvakarás, a tervező anyázása.
Amelyik kivitelező meg látott már olyant, (meg mondjuk már dolgozott azon tervező hasinló megoldásaival) az meg nem nyer, mert ő meg a reális árat írta, ami alatt van az eccerű ajánlata...
És ez is vakarózik...
Tervező is vakarózhat ha olyan visszajelzést kap, hogy az eddig működő megoldásai mégsem működnek. ..
Szóval ha jön egy tetves, akkor az egész társulat elkezd vakarózni.... :)
Mondjuk az is igaz, hogy az ácsot is rá kellett vennem, hogy terv szerint készüljön el a szerkezet. Az elején még jött a szokásos "nem így szoktuk", "nem lesz így jó" stb.. Szóval próbálkozott... (az árat természetesen a "bonyolult" tervre adta, aztán csinálta volna a szokásos egyszerűt...). De aztán megcsinálta, és a végén még örült is, hogy mostmár ilyet is csinált.
Kb. egy éve Te is adtál nekem "tanácsot" tetőszerkezettel kapcsolatban. Mivel akkor úgy tűnt, hogy nem kenyered a statika (magam ugyanis picit járatos vagyok benne), ezért - tanácsod ellenére- természetesen továbbvittem az ötletem. Végül statikis megtervezte, és már pár hónapja áll a tetőm...
De számomra ebből nincs semmi probléma, mert én egyébként is általában tapasztalati infókért jövök a fórumra, amiket aztán megpróbálok a helyén kezelni.
Több tízezer ilyen "egy pontról fűthető" lakás van Magyarországon és ha rosszindulatú kötözködés helyett kérdeznél vagy a guglit használnád öt percig, akkor meg is találnád a titok magyarázatát.
El is magyarázhatnám öt sorban, de már sokszor megtettem fórumokban is, ráadásul egyrészt szerinted úgyis hülye vagyok hozzá, másrészt meg segítsen neked a hóhér :)
A szakember lépést tart a szakági technológiai fejlődéssel. Ebben a fórumtémában pl. sokszor épületgépész mérnök tudná csak valójában megválaszolni a problémát, miután részletesen felmérte az igényt. Hisz egy probléma megoldására sokszor több elméleti út is létezhet, de az egyedi igények, megváltoztathatatlan adottságok, kötöttségek általában igen leredukálják ezek számát.
Itt viszont ezek feltárása általában meg sem történik. (érthető okokból, hisz sokszoe a hozzászólók maguk sem szakemberek, csak jóakarók, tapasztalat megosztók...)
Azt, hogy valaki a másikat szándékosan félre vezeti, az meg más tészta... az ilyen trollokat általában a közösség is kiveti magából előbb-utóbb.
Aki elég intelligens ahhoz, hogy képes megkülönböztetni a logikus/megtámogatott érveket a handabandázástól, az anyagi pártatlanságot a részrehajlástól (pl bújtatott reklámok/antireklámok, jutalékok) az azért egész jól elboldogul a fórumok zavaros világában is.
"Ezért is kell(ene) mindig végül szakemberhez fordulni egy-egy adott problémával."
Az általam felkeresett profi szakemberek meglepően nagy részéről az derült ki menet közben, hogy valószínűleg nem elég neki az a pénz, amit a tanácsadásért adok neki (az "ingyenes tanácsadás" mindig legyen gyanús!), mert mindenáron megpróbált rávenni olyan termék/módszer/cég/stb alkalmazására, amiből valószínűleg további bevételei származtak volna. Ennyit a "megbízható szakember" mítoszáról. Külön módszert kellett kialakítani annak érdekében, hogy egy szakértő VALÓBAN pártatlanul tájékoztasson.
Mivel ez egy fórum, legtöbbször a viták abból fakadnak, hogy mindenkinek van egy elképzelése, amiről magyaráz, tapasztalatot oszt meg stb, tehát a maga szemszögéből az igazat állítja, míg a vitapartner is ugyanezt teszi, de a saját szemszögéből.... és persze ezek ugye valójában mindegyik oldalon féligazságok... Ezért is kell(ene) mindig végül szakemberhez fordulni egy-egy adott problémával. Aki begyűjti az összes releváns infót egy műszakilag megalapozott döntéshez, tervhez.
Hogy érthetőbb legyen:valaki idejön a fórumba, hogy azt olvasta hogy a trabant fűtés nagyon olcsó. Be szeretné szerelni a bogarába. Erre valaki, aki mercédesz fűtés tapasztalattal rendelkezik, leoltja, hogy ezt mégis hogy gondolja, míg a trabantos elmondja, hogy a trabi fűtés tök bevált az ő kocsijában.....
Azt hiszem, hogy érzékelhető előbbiből, hogy kb. vak vezet világtalant.... Mégis mindegyiknek igaza van, végül jön az anyázás....
Sajnos van egy pár troll aki mennyiséggel pótolja a minőséget, és ha konkrétummal kellene előállni akkor kezdődik a terelés, mellénagyarázás. Aztán a hülyeség marad fenn annak aki beleolvas. Lást klímás topicban a Panasonic, itt meg a dübel szükségessége, ablakcsere felesleges, egy klímával csukott ajtónál fűtés, stb...
Az a rossz ebben a fórumban, hogy a kezdeti apró nézeteltérések sokszor végül személyeskedésbe csapnak át. Pedig a felület elméletben alkalmas akár tudományos igényességű okfejtésekre is.
Sokan segítséget, tanácsot várnak, vagy ha külsősként olvassák a "vitát", legalább érvek ütköztetését....
Ez egy 1994-ben épült ház az tuti, de gőzöm nincs mennyit tudhat maga a tégla. Nem tudok számolni kb. semmivel csak saccolni. 0.7 az jó soknak tűnik egyébként. Nem fognak örülni :(
Lehet megkeresem a wienerbergert, hogy adjanak egy teljesítmény nyilatkozatot.
A multis klíma miben másabb mint a sok split? Abban hogy egy kültérije van és fajlagosan drágább. A légcsatornázható is egy vagyon.
De a lényeg ami lejött az írásodból hogy szerinted is kell helyiségenként a klíma a fűteni kell.
És így van ez mindenkinél aki próbálta már, én is fűtöttem már pár szezont klímával.
Csak Elek él megint egy különleges bolygón, ahol okos módon felszerelt 1 db klíma fűt csukott ajtónál, mégis átmegy a meleg a többi szobába. Gondolom okos módon felújított gerébtokos ablakok vannak, és okos módon redőny sincs.
A számításból meg csak az én félrevezetésem, vagy mások megtévesztése céljából hagyod ki, hogy a most kifizetett 300e/kWp ulhetne állampapírban is, és hozhatna évi 12ezret? Ezt az elmaradt hasznot hozzáadva az általad kalkulált 9.6ftos 1250kWh-hoz, máris megdupláztuk a napelemes áram árát.
Hogy erről is hallgattal, már nem is csodálkozom.
Az ertekesitok legalja, aki rágalmazza a konkurenciát, és közben ott ferdít, ahol csak tud. És egy ilyentől vegyek 25 évre több milliárd rendszert? Egy kiflit se! :)
Nem azt írtam, hogy csak hőszivattyúval, az csak példa volt. Azt írtam, hogy több millios befektetéssel. Hát, ezt nem cáfoltad meg, csak elterelted a témát, hogy ingyen reklámozhass egyet... Milyen szánalmas.. nem kellene bepirositani a neved? Nem az lenne tisztességes?
Nem szerintem, klímából szerint, de jöhet a link, ha láttál vmit! Csak ne saját ajánlatos legyen megint, annak nem hiszek... Mert nálam is 3ft a krumpli kilója, csak most éppen nincs...
Hát, ahhoz képest, hogy a honlapodon egy nyavajás cégnév, vagy bármi vallalkozas-azonosito sincs, nagyon nem mentél alá az árakkal... És jól értem, hogy ráadásul szarabb cuccot ajánlasz? 25 évre tervezzek veled egy mobilszam alapján? :/ Nincs az az isten! :D
Miben tevedtem? Hogy megtérül a 3 rétegű üvegezés 20ft/500Wh árral is, meg 5ft/500Wh árral is? Max 8 év alatt?
Arra is valaszolsz, hogy ha ablak helyett falazol, emiatt nagyobb a futeskoltseged, több energiára van szükséged, kb hány év múlva hozza majd az első forint hasznot? És fog-e még élni az ükunokád dédunokája azon a napon, amikor a napelem által termelt tiszta haszon mennyisége megközelíti a ma befektetett összeget?
Hja, hogy reklámozol... Így értem már a realitásokat nélkülöző gondolatokat!
A szaldo eltörlése nagy szivas lenne/lesz... :(
Ami a helyiségenkénti klíma szükségességét illeti, tisztelettel figymen kívül hagynám a nem szakvéleményedet, rendben? Mint ahogyan az is vicc, hogy egy szakaszos üzemre gyártott olcsó hobbiklímával akár élek fűteni.. :) Ez lutri, ami nyilván bejöhet, de ennyi erővel az is bejöhet, hogy enyhe tél lesz, nem kell fűteni. Az olcsó energiához milliós befektetés kell. Napelemből is klímából is, hőszivattyúból is, gázos rendszerből is... Az ablak viszont olcsó...
Klímástól kérdezed, hogy szerinte hány klíma kell egy lakásba? :))) én is megmondhattam volna, hogy még a WC-be is kettőt fog javasolni :) Ennyire naiv én kb 12 éves koromban voltam :)
Ha káposztát szeretnél tárolni, azt gondolom egy kecskétől kérdeznéd meg, bor tárolásával kapcsolatban pedig egy alkoholistától kérnél szaktanácsot.
"csak azért jött ez az elmélet, hogy meggyőzd magad a vélt igazadról? :)"
Eltaláltad, én alapjában véve egy hülye vagyok, aki összevissza beszél de nem ért semmihez. A valóságban mindig kell minden szobába külön-külön fűtőtest, valójában egyetlen hőforrással lehetetlen kifűteni egy egész lakást csukott ajtók mellett, a passzívházasok is mind hazudnak és valójában a Föld is lapos.
Nézd, kitúrtam neked egy klímás szakvéleményét (olyat kerestem, akinek a bilek is issza a szavát, csak hogy tanuljon a kis okostojás) arról, hogy mennyire elég az egy klíma egy szintre:
"A költségek minimalizálása, valamint a szinte egy légtér miatt egy db. 5 kW-os Fujitsu klíma lett telepítve. 6 vagy 7 évig kizárólag ezzel a klímával fűtöttek, majd három hálószobával bővítették az épületet, és ezekbe került egy-egy kis Daikin."
Leírom még egyszer: szinte egy légtér, meg három hálószoba --> 4 db klíma. Tehát légterenként egy...
Kicsit tovább olvasva: "ma beszéltem egy klímással, azt mondta, hogy ő sok kis klímát javasol (helységenként egyet)". Ez nem ördögtől való, radiátorból sem csak egy van. Tényleg vissza akarunk menni száz évet, egyetlen cserépkályhával fűteni egyetlen szobát a lakásban? Szerintem ennyire nem csóró itt senki.
Vagy csak azért jött ez az elmélet, hogy meggyőzd magad a vélt igazadról? :) (A bilek meg csak random beböffent valami oda nem illő butaságot mindig, rajta nem csodálkozok.)
"Aki nagyon spórolni akar, az 90 százalékban megcsinálja, majd keres egy szakembert, aki odajön egy órára 10 ezerért."
Persze, biztassuk csak a fórumozókat arra hogy illegálisan, szakértelem és szerszámok nélkül maga tegye fel a klímáját. Amit hivatalosan meg se vehet így, de hát a szerbektől/ukránoktól is lehet szürkeimportolni egy on/ott gépet.
Ha már sportot űzünk a mismásolásból akkor meg lehetne versenyeztetni melyik az olcsóbb fűtési mód:
- a lopott fával kályhában
- lopott árammal olajradiátorral
- a lopott gázzal kazánnal.
Vagy a börtönben, ahol nemcsak fűtenek rád, hanem kaját is adnak. És szex is lesz bőven....
Maradjunk már a legális tippadások talaján ha lehet.
Mutasd meg, te milyen ügyes vagy, mennyiért veszed?
"Aki nagyon spórolni akar, az 90 százalékban megcsinálja, majd keres egy szakembert, aki odajön egy órára 10 ezerért."
Üres duma. Egyrészt nem mindenki ezermester, ugye, másrészt mutass szakit, aki vállalja a felelősséget a munkádért 10ezerért. Haladó szint: Mutass, aki 60-ért vállalja.
"Akinek hülye beosztású a háza, az sajnos így járt"
Ez így van, de hidd el, ablaka mindegyik helyiségen lesz! ;)
"Elég szintenként egy beltéri egység."
Neked, aki a kutyával együtt alszik a klíma alatt..
"Olvasgass egy kicsit az egy kályhával egyenletesen mindenütt kifűtött lakásokról."
Ja, öreganyámék háza volt ilyen... nem laknék benne... :)
"Fizikából egyes (már nem az első). Leülhetsz."
Mondja ezt a cukrász, aki úgy kalkulál a lakodalomra, hogy hát, cukor kell hozzá, meg liszt! Az egyik 200 Ft, a másik 100, 300-ból megvan az egész! (Csak ügyesen kell vásárolni, ugye...)
"Többen többször levezették neked, hogy mit miért, kiszámolva"
Tényleg? Hozzuk a példákat.
Te például azzal jöttél, hogy a megadott éves nyereség 10-20%-a jön télen. Aztán rávilágítottam neked, hogy ott a jogszabályban, hogy 100%. Válasz? Elsunnyogtál. Előtte még jöttél itt a vízszintes felületre érkező napsugárzással, ami totál irreleváns, de be kellett böffentened valamit.
Mekkelek meg például azzal jött, hogy a csilliákos 3 rétegű ablak majd az ükunokám dédunokájának az esetleges utódja életében hozza vissza az árát. Nem tudom Elek szaporodási rátáját, de ez kb 200 év. Ez tűnik neked levezetésnek meg kiszámolásnak? Megmutattam, hogy ennek kevesebb, mint huszada. Válasz? Egy talán, aztán tématerelés.
vudergraf jött azzal, hogy biztosan 2.8-as egy ablak, ami 14 éves, tehát tuti nem. Meg hogy nem süt mindig a nap, ami kamuérv, a szezonális nyereség számol ezzel.
Meg a 10ft-os napelemárral is, ennek a magyarázatával még adós, mert ahogyan én számoltam, úgy 50 évet kell rá várni. De legalább a jogszabályt ő hozta, ami megválaszolt érdemi kérdéseket, és megmutatta, hogyan nyereséges az ablak.
Ezek szerintem nem levezetések kiszámolva, hanem üres próbálkozások. De legalább van érdemi beszélgetés, te viszont gyakorlatilag semmit nem tettél hozzá semmihez, ha leszámítjuk a fent említett erőtlen próbálkozásokat, amivel megpróbáltad kihúzni az okfejtés alól a talajt.
Az általad vízionált két milliós hőszivattyúnál (plusz komplett padlófűtés vagy ezer radiátor, tehát valójában négy millió :) a 274 ezer Ft is kevesebb. Egyébként aki ügyes, az jóval olcsóbban veszi.
"Szerelés költsége 60ezer"
Aki nagyon spórolni akar, az 90 százalékban megcsinálja, majd keres egy szakembert, aki odajön egy órára 10 ezerért.
"Van két szint, szintenként 3-4-5 helyiség."
Akinek hülye beosztású a háza, az sajnos így járt: sajnos lesznek emiatt extra költségei, mint pl most is kell a felső szintre is egy plusz beltéri egység.
"Legyen 6-10 db ilyen klíma, talán nem akarunk nagy hippi kommunaként összenyitott ajtókkal élni,"
Elég szintenként egy beltéri egység. Akinek az ablakok energetikája terén Nobel díj várományos elméletei vannak, az számára nem lehet probléma a hő elosztása több helyiségbe. Olvasgass egy kicsit az egy kályhával egyenletesen mindenütt kifűtött lakásokról.
"Ja, és akkor állandóan fújjon a szél a lakásban, mi?!? :)"
Dehogy vagyok én rád mérges, egyszerűen szánlak. Többen többször levezették neked, hogy mit miért, kiszámolva, erre csak belekötsz mindenbe, ferdítesz, személyeskedsz.
Okosabb ötletem támadt: Téged hagylak ki. :)) Toljad csak az éves hülyeségedet fűtési szezonban.
Valóban butaság bármit is gépelni reagálásként bármire is amit írsz.
Nyugi, te most mérges vagy rám, mert bepróbálkoztál az ostobasággal, hogy a megadott az éves nyereség az biztosan nyáron jön, és nem jött be. Amikor kiderült, behúztad a farkad, és elsunnyogtál.
Most meg jössz egy ilyen semmitmondó zéró információtartalmú hozzászólással? Minek? Viszked az ujjad, muszáj gépelned valamit?
Azt is értem, hogy te télen bekuporodsz a nappaliba a klíma alá, és ott alszik a család a kutyával együtt, de talán vannak, akinek ennél magasabb a komfortigénye. Nekik szól a téma, kimaradhatsz belőle! ;)
Kiválasztok egyet, mondjuk az elsőt, ami 1 117 791 Ft-ért ad nekem évi 2400kWh-t. Mivel te 10Ft-ért szeretnéd kapni a kWh-t, te 1117791Ft / (10Ft/kWh) = 111779kWh-ra számítasz a rendszerből. Mivel évente csak 2400 jön, ez 111779/2400= 46,6 évig fog tartani.
Nos, azt hiszem ilyen időtartamnál már indokolt hogy visszatérjünk egy klasszikus szavaihoz: kb hány év múlva hozza majd az első forint hasznot? És fog-e még élni az ükunokád dédunokája azon a napon, amikor a napelem által termelt tiszta haszon mennyisége megközelíti a ma befektetett összeget?
Szóval, hogy is van ez a 10Ft-os áramár? Hogyan számoltál?
Minimum ár 274ezer forint PER DARAB. Szerelés költsége 60ezer, PER DARAB. Összesen 330e fölött. Per darab.
Van két szint, szintenként 3-4-5 helyiség. Legyen 6-10 db ilyen klíma, talán nem akarunk nagy hippi kommunaként összenyitott ajtókkal élni, aludni, ugye... Összes költség 6-10db × 330ezer = 2-4mFt.
Plusz fűtés üzemben évente kétszeri karbantartás, 2×6000=12000Ft per darab, 72-144eFt per év. Ezt számoljuk azért hozzá a 2.5 forintos kWh-kénti árhoz, nem?
Össze sem adom.. :)
Ja, és akkor állandóan fújjon a szél a lakásban, mi?!? :)
Kiválasztok egyet, mondjuk az elsőt, ami 1 117 791 Ft-ért ad nekem évi 2400kWh-t. Mivel te 5Ft-ért szeretnéd kapni a kWh-t, te 1117791Ft / (5Ft/kWh) = 223558,2kWh-ra számítasz a rendszerből. Mivel évente csak 2400 jön, ez 223558,2/2400= 93.15 évig fog tartani.
Nos, azt hiszem ilyen időtartamnál már indokolt hogy visszatérjünk egy klasszikus szavaihoz: kb hány év múlva hozza majd az első forint hasznot? És fog-e még élni az ükunokád dédunokája azon a napon, amikor a napelem által termelt tiszta haszon mennyisége megközelíti a ma befektetett összeget?
Szóval, hogy is van ez az 5Ft-os áramár? Hogyan számoltál?
"mi mással gondoltad elérni az 5-6Ft/500Wh eredményt? "
Mondjuk egy kedvezményes áramtarifáról működtetett fűtő klímával.
Csak a példa kedvéért: egy PanasonicCS/CU-Z7SKE fűtő klíma szezonális cop értéke: 4,7
tehát áram ára 24 Ft/kWh, ez osztva a klíma SCOP értékével = 5,1 forint kilowattóránként. De mivel jelen estben csak 500 wattóráról van szó, ennek ára 2 forint 55 fillér.
Tehát az általad vízionált két millió forintos családi ház fűtőberendezés (hőszivattyú) lehet akár csupán 250 ezer forint
és az általad hihetetlenül alacsonynak tartott 5-6 forint lehet akár 2,50 Ft is ;)
A miénket, ha visszaosztom ~2000+Áfa/m2 csinálták, most ősszel. Családi ház, egy 3 m-es állványról megoldották mindenhol. Ez hálózásig (20 cm grafit + Baumit StarTrack red dűbeltárcsás rendszer).
"a jól szigetelt házadba totál feleslegesen több milliós hőszivattyús/gázos fűtést telepítesz. Te ezt javaslod anélkül, hogy kitérnél ennek a megtérülésére. ... Nem kell a hülye drága fűtésrendszered megtérülését az ablakon megpróbálni bevasalni. Annyira sokat jártatod itt a szádat,"
Egy szóval sem javasoltam több milliós hőszivattyús/gázos fűtést.
Kitalálsz rólam egy hülyeséget, majd nagy mellénnyel megcáfolod azt? :)))))
Nem, rosszul értelmezed. A 3 rétegű üvegezés 8 év alatti megtérülése a maximum megtérülés. És ez azt feltételezi, hogy a jól szigetelt házadba totál feleslegesen több milliós hőszivattyús/gázos fűtést telepítesz. Te ezt javaslod anélkül, hogy kitérnél ennek a megtérülésére. Ami mennyi is? Hányszorosa a 8 évnek? Muhaha. A karbantartási igényét se hagyd ki, ami az üvegezésnek ugye 0Ft az élettartamára vetítve.. ;)
Szerintem magasabb egységárral, de mégis alacsonyabb költséggel kell fűteni. És ha ezt az ésszerű utat választod, az ablakod is hamarabb megtérül. Nem kell a hülye drága fűtésrendszered megtérülését az ablakon megpróbálni bevasalni.
Annyira sokat jártatod itt a szádat, sokkal jobb lenne, ha ELŐBB tájékozódnál, és nem riogatnád a jónépet a hülyeségeddel. Az ötletelés és kreatív gondolkodást értékelem benned, de a tényszerű ismeretek hiánya, és a minden alapot nélkülöző hülyeség magabiztos terjesztése rossz képet fest rólad. Persze gondolom ez nem érdekel, amit történetesen tökéletesen megértek.. :)
"Annyiban hozzászólnék, hogy egy 2rétegű úgy le tud párásodni, hogy öröm nézni"
Vannak olyan körülmények, amikor még egy 3 rétegű üveg is be tud párásodni és olyan is van, amikor egy 1 rétegű sem párásodik még -15 fok mellett sem ;)
"Még mindig tervezgetem a ferde tetőm szigetelésének hőhídmentessé tételét az emeleten"
Soha ne tételezd fel egy fórumban, hogy a többik emlékeznek az előző bejegyzésedre. Neked ez az egyetlen problémád, mások viszont talán 500 másik problémát is átolvastak azóta, amióta legutóbb ere jártál.
"mi mehet alá a szarufaközbe?"
Mi az, hogy "alá"? Ezt belülre gondolod (a lakótér felől), vagy kívülre?
"érdekelne mindenkinek a véleménye a lent vázolt ablakbeépítés témában"
Véleményem:
A rajzon sokhelyütt csak 4-5 centi a hőszigetelés Ez sok év alatt sok forintokat jelent.
Miért használsz kétes minőségű pir-t meg hera-izét ott, ahol megbízható XPS is lehetne?
Ha a toktoldó helyére xps-t tennél, azzal két hőhidat is jelentősen csökkentenél.
A legfontosabb véleményem: felejtsd el a redőnyt és minden extra hőveszteség problémád megoldódik, ráadásul egy rakás pénzed is megmarad. A redőnyt alkalmazó lakások 90 százalékánál valójában semmi szükség redőnyre, de mégis akarnak, mert izé. Egy rakás fűtéspénzt elvisz a sok szarul hőszigetelt hőhíd, amikor meg rákérdezek, hogy NEKI minek kell a redőny, akkor többnyire vagy mond egy nevetséges indokot, vagy: hát... izé... mindenkinek van, biztosan jó valamire...
Elnézést, hogy nem tételeztem fel automatikusan azt, hogy számodra az ablak = keret nélküli befalazott hatalmas üvegtábla.
A 8 év alatt történő megtérülés így TALÁN már hihető (mivel nagyon alacsony a befektetés költsége), viszont a 2 év alatti megtérülést csak számtani bűvészkedéssel és parasztvakítással lehet levezetni, logikusan nem.
Még mindig tervezgetem a ferde tetőm szigetelésének hőhídmentessé tételét az emeleten, eddig ezeket találtam:
-Austr. Manzard grafit (mi mehet alá a szarufaközbe?)
-Bachl tecta-PUR (mi mehet alá a szarufaközbe?)
-Ursa XPS bak (az emelt bak mentén nem marad hőhíd?, az előző kettő jobban tetszik hogy keresztbe van fektetve az egész tetején)
Ezekről a megoldásokról tidna valaki egy rövid véleményt mondani? Illetve ha van még további értelmes alternatíva amiben gondolkodni érdemes megköszönném. Inkább kívülről bontanék, vacak a fólia és a zsindely is hamarosan csereérett.
Annyiban hozzászólnék, hogy egy 2rétegű úgy le tud párásodni, hogy öröm nézni(itt a beltéri, nem optimális páratartalmú időszakra gondolok, ami szerintem mindenkinél előfordulhat megfelelő rendszer nélkül. Vagy egy csomó pénzt elvert szellőztető rendszerre, de ott tuti nem kétrétegű van). Háromrétegű melegperemest nem láttam még vizesen. Úgyhogy szerintem ez egy totál meddő vita megint. Bőven megéri a felárat. Teljesen felesleges számolgatni a benapozást.
Már az ábrás HSZ-emnél feltettem a kérdést, hogy ebből az ÉVESből mennyi keletkezik akkor amikor szükség lenne rá és mennyi olyankor amikor pont ki akarnánk zárni? 10-90% vagy 20-80%. Bár tök mindegy.
Az előbb jöttél a 3 rétegű megtérülésével. Megmuattam neked, hogy 2-8 év alatt megtérül. Biztosan meglepődtél.
Most te jössz, egy rendesen hőszigetelt ház fűtését ha hőszivattyúval (vagy gázzal, bármivel) akarod fűteni a TV hulladékhője (és az ablak nyeresége) helyett,
az a több milliós befektetésed mikor térül meg? És akkor most megint jöhetsz az ükunokád dédunokájával.
Éééédes istenem, valóban annyira sokkal jobb lett volna a lelkednek, ha 20 helyett azt írom, hogy 18.50 forint körül?
És igen. Hőszivattyúval annyi. Fával amannyi, gázzal amannyi. Nappalival cop1-gyel meg 20 körül. Bocs. 18.5, hogy örülj. Gratuálok, nagy hibát találtál az okfejtésben! :D
Normálisan szigetelt házba amúgy minek hőszivattyú, ha kis túlzással a tv-vel is befűtöd? A kihasználatlan hőszivattyú megtérülését most valamiért nem feszegeted.. :D
Pont olyan. Ha falat teszek oda ablak helyett, akkor ott 6 krumpli helyett csak 2 krumpli fog elszökni. A különbség 4. Ezt a négyet áldozom be, hogy ablakom legyen. A 2000/1000/500, meg ami jön be az ablakon.
"és kifelejtetted a számolásból a jóvastag ablakKERET hőveszteségét, ami gyengébben hőszigetel, mint az üveg, ráadásul azon a felületen nulla a napnyereség..."
Ez így van. De nálam például az ablakkeret nem "jóvastag", hanem jóvékony, ráadásul nagy egybefüggő üvegfelületeket határol, tehát arányaiban kicsi. Igen, abban egyetértünk, hogy ne 60×60-as névleges méretű ablakokkal akarjunk fűteni...
"500 wattóra hőt kb 5-6 forintból lehet előállítani"
Vagy többől. Nappali villannyal 20 forint. Ezzel majd mindenki számol, de szerintem nem volt itt téma a gazdaságosság. Ez már megvan, ha egyszer oda a "rezsicsökkentés" és társai, átalakulhat a képlet. Miért hoztad ezt elő? A további gazdaságossági számításokhoz kristálygömb kellene, abba inkább komolyabban nem mennék bele, de ha nem az 5-6 forintból állítod elő a hőt, hanem 20-ból, és még mindig csak 500-at hoz az ablak, akkor az évi 4000Ft hozam.
A 2 rétegű 1.1-es ára 15500, a három rétegű 0.6-osé 23500. Bruttó, áfás ár.
Nekem ez 8 ezer forint különbségnek tűnik, ami két év megtérülés évi 4000 hozammal, a te számításod szerint, évi 1000Ft hozammal meg nyolc év. Az se rossz azért, na! ;)
Ez miféle képlet? Kivonod a fal hőszigetelését az üveg hőszigeteléséből? Ez csak akkor nem számít csalásnak,ha a fal az üveg előtt van :)
"elmeg 192Wh naponta"
...és kifelejtetted a számolásból a jóvastag ablakKERET hőveszteségét, ami gyengébben hőszigetel, mint az üveg, ráadásul azon a felületen nulla a napnyereség...
"Marad 500Wh."
500 wattóra hőt kb 5-6 forintból lehet előállítani, tehát az ablakod naponta 6 forint hasznot hoz, tehát keres mondjuk 1000 forintot ÉVENTE.
Mennyivel is drágább egy 0,6-os üvegezésű csúcstechnikás ablak egy mezei 1,1-es ablakhoz képest? Ha ez az árkülönbség évente 1000 forintjával térül meg akkor kb hány év múlva hozza majd az első forint hasznot? És fog-e még élni az ükunokád dédunokája azon a napon, amikor az ablak által termelt tiszta haszon mennyisége megközelíti a ma befektetett összeget?
Nem tudok erről nyilatkozni, számomra hiányos a forrás, nem értem pontosan honnan vannak az adatok.
De leginkább ez a lényeg, ettől nem tudok szabadulni, ezt megpróbálhatnád megcáfolni, megerősíteni, vagy legalább kommentálni:
"A téli hónapokban jön napi 2000Wh energia a napból 45°-os felületre m2-enként. Alacsony a napjárás, szóval a függőleges ablakon talán jobb is ennél. Ebből levesz az ablak áteresztőképessége valamennyit.
A téli hónapokban az ablak miatt elmegy (0.6-0.2)*20(°C)*24h=192Wh naponta (ablak u=0.6W/m2K, fal u=0.2, dT=20°C).
Na most a beérkező 2000 és a távozó ~200 között nagyságrendi a különbség. Az ablak javára..."
Megpróbálhatom megnyirbálni a 2000Wh-t: nem biztos, hogy kell, de leveszem felére, mert függőleges az ablak. Marad 1000Wh. Leveszem a felére, mert az üveg egy részét visszatükrözi. Felét biztos nem, de legyen a fele. Marad 500Wh. Ez még mindig két és félszer annyi bejövő energia, mint amennyi elmegy rajta...
Bocs, nem volt célzás a hozzászólásomban, csak írtam pár dolgot, ami miatt eltérhet pl. a te átlagosan hőszigetelt házad, a példában szerepelt "átlagos ház" fűtésköltségétől. Márpedig a lecsavart termosztát jelentős tétel (4 fok kb. 25%)...
Átvernek és nem kicsit . Lentebb szépen levezették , hogy mennyivel . Említsd meg nekik a tételes szerződés szükségességét , pontos összegekkel , a munkaórákkal stb és nézd meg a reakcióját .
Ha a felső helyiség nem fűtött, akkor legyen folyamatosan átszellőztetve. A folyamatosan cserélődő levegő mindig kihordja onnan a párát, még mielőtt az lecsapódhatna. És a probléma meg van oldva.
További nyomozás tárgya legyen az, hogy honnan jut oda a pára a felső helyiségbe, azt a pára-útvonalat is blokkolni (vagy legalább is fékezni) kéne.
410 m2 felületet kell szigetelni. Az anyagárat 1 200 000 Ft+ ÁFÁra kalkulálták. A ház 10 m-re van a kerítéstöl ezért 900 000 ft-ra kalkulálták az állványozást, plusz napi bérlet 11 000 ft/nap. 60 nap alatt készülne el (?). Lenne párhuzamosan tetöfelújítás, de az külön elszámolással. A szigetelés munkadíjára nem kaptam árajánlatot csak szóban annyit, hogy 3 500 000 Ft-ért megcsinálják. Itt tartunk. Most azon vagyok, hogy keressek más lehetöséget is, de nehéz megbizható társaságra lelnem.
Ez most lehet furcsa kérdés, de az Ursa bálás (DF39) gyapotot meddig lehet az eredeti csomagolásában felgöngyölve tárolni? Nem nyomódik nagyon össze ha sokáig áll így?
Lent az ytong kezdete és betonaljzat találkozásánál. Ezért gondoltam hogy most gyorsba leszigetelem az alját a betonnak és az oldalát az ytong 2.soráig.Így eltüntetve a nagyon hideg találkozási pontokat. Reményeim szerint a 20-as ytongon a szigetelés vonala felett már nem fog kicsapódni a pára.
Adott egy emelt beton alapra épített terasz, amely alatt még nincs beépítve a tér. A hideg idővel belül óriási páralecsapódás van. Kérdésem az, hogy ha a beton alapzatot alulról szigetelem valamint a beton alap oldalát és a beton merevítő hidakat, kb az ytong fal 2. soráig, akkor nagyjából megszüntethető e ez a kicsapódás, ami az ytong-beton alap találkozásánál van főleg? Tavasszal lesz teljesen szigetelve az előtér és alul beépítve, valamint akkor kap vakolatot és színezést is, most csak kihasználva a hétvégi elfogadható időjárást, gyors megoldásként szeretném megcsinálni alulról 15 cm-es szigetelést oldalt pedig 10 cm-est. Szerintetek fog segíteni? A 20-as ytong falnál, a szigetelés megszűnésénél lehet nagy párakicsapódás? (a helyiség nincs fűtve még, valamint a tervezett szigetelés után a beton, amelyen úgy megy át a hideg ahogy nem szégyell, el lesz zárva a hidegtől) Rajz mellékelve a könnyebb megértés miatt.Köszönöm előre is a segítséget!
Amit még nem volt említve: állítólag egyes gyártóknál a lapok méretre vágásánál a derékszöget sem sikerül megoldani minden esetben, tehát a táblák olykor icipicit paralelogramma alakúak.
Voltak méregetések, de senki sem csinált összehasonlító táblázatot. Menj el a tüzépre egy mérleggel és (ha nem zavarnak el) mérj meg különböző gyártmányú pl 10 centi vastag EPS lapokat.
Azért 10 centis lapok súlyát, mert azt pont pont hússzal kell megszorozni, hogy kijöjjön a kg per köbméter érték (egy 10 centis lap súlya kb 0.5-2 kg, tehát ne fürdőszobai, hanem pl konyhai mérleget vigyél :)
köszi, ezzel tisztában vagyok google nélkül is....
igen, az volt a kérdés, hogy valaki esetleg rátette e már a mérlegre ezen gyártmányok közül bármelyiket is, hogy leellenőrizze, hogy valójában, a kézhez kapott termék milyen sűrűségű...vagy valami egyéb hasonló tapasztalata történt már, esetleg pereskedett már a pénzzéért egy-egy társulattal....
vásárlás előtt vagyok, és jól jönne a tanács...én a legolcsóbbat választanám, de a kereskedő elültette a bogarat a fülembe, hogy azt nem ajánlja (de az olcsót nem ő árulja...)....
Elvileg azért, mert itt, vagy az "Építkezés-felújítás" fórumban vezették le, hogy erre sokkal jobb párkányt rakni.
Egyébként sok helyen láttam még, hogy a belső káva függőleges és alsó oldalait vakolható kőzetgyapottal burkolják, elvileg hangszigetelés okán. Ér ez valamit?
"Tényleg érdemes minimum 20 fok eltérésnek lenni (kint-bent), ha picit kevesebb akkor már nem látszik annyira jól a különbség?
Ez így hülyeség. Az igaz, hogy minél nagyobb a hőmérséklet különbség, annál jobban látszanak a kisebb hibák is, de az, hogy 21 fokban minden látszik, 19 foknál meg semmise, az egy marhaság :)
A durva hőhidak megtalálásához szerintem még a telet sem kell megvárni, valószínűleg elég egy hűvösebb nyári éjszaka, bekapcsolod a fűtést és látod a kamerával, hogy a mester hol qrta el nagyon a dolgot.
a cégtől el tudnék hozni hétvégére egy hőkamerát.Tényleg érdemes minimum 20 fok eltérésnek lenni (kint-bent), ha picit kevesebb akkor már nem látszik annyira jól a különbség?Vagy inkább várja míg hidegebb lesz kint?
De, egyszerűbb lenne, ha tudnám az adatokat. Ez 14 évvel ezelőtt volt, és nem tudom hol vannak a ház tervei. Mire azt megtalálom, eltelik egy nap. Ha meg felmérem a házat, az megint nem 10 perc. Nekem erre nincs időm, sokkal fontosabb dolgaim vannak. Csak a végeredményt tudom neked elmondani. A másik, hogy minek? Hogy mindenki elkezdjen kötözködni? Aztán egy-két nap múlva belátják, hogy mégiscsak lehetségesek az "állításaim"? Erre aztán végképp nincs szükségem. Elnézést, bocsika.
Kérdezném a tisztelt Fórumtársakat, hogy mennyi a munkadíja ma 1 m2 utólagos falszigetelésnek? Lehetséges, hogy 8500 ft/m2. Nekem durván hangzik még úgy is, hogy állványról kell dolgozni.
Majdnem. A látható fény ÉS a napból érkező infra számára jellemzően átlátszó, a hidegebb tárgyakról (mint pl. szoba) sugárzó infra számára viszont jellemzően tükröző. Legalábbis a lentiek szerint.
"Solar infrared is commonly referred to as short-wave infrared energy, while heat radiating off of warm objects has higher wavelengths than the sun and referred to as long-wave infrared."
én úgy értem, hogy a Low-E bevonat az ablak "üvegházhatását" fokozza jelentősen. a látható fény hullámhosszán átlátszó, infravörös tartományban tükröző.
Így van, de még egyszer: a low-e a napsugárból nem vesz le annyit (a napból jövő fény infra tartományára áteresztő), míg a szoba melegét nem engedi kifelé (arra a hullámhosszra nem áteresztő).
Ami a g és Ug értékeket illeti, kérnék másik házit, vagy legalább valami szorgalmit.
A téged megelőző utolsó hozzászólásomban ugyanis pont erről hoztam forrást. (Nyilván nem nézted még, amikor a házit kiosztottaad...)
"Úgy érted, hogy többet levesz a bejutó fényből, mint a kimenő hőből?"
Nem egészen..
A szuper alacsony hőveszteségű ablaküvegek egyik trükkje a sugárzásos hőveszteség ellen az üvegre ragasztott/gőzölt low-e réteg(ek). A túlságosan hatékony low-e réteg nemcsak a lakásból kifelé szökni próbáló hőt akadályozza, de egyúttal csökkenti az ablakon bejutó naphőt is. Ez átlagos háznál nem baj, ha kizárjuk a kevéske téli meleget, cserébe kizárjuk a marhasok nyári meleget is :) de a passzívház energiaháztartásában lényeges a téli naphő is. Mivel a túlzásba vitt hőveszteség-védelem, egyúttal rontja a napnyereséget is, ezért pl a passzívházakon a délre néző üvegfelületeknek olykor egy kicsivel mások a jellemzői, mint a többi irányba néző ablakoknak, azért hogy téli hőnyereség szempontjából optimális legyen a kifelé-befelé arány.
Ez a plusz hőnyereség sajnos nyáron is megmarad, ezért is szokták nyáron annyira gondosan leárnyékolni egyes passzívházak délre néző üvegeit :)
Házi feladat: utánaolvasni, hogy mi a különbség az ablaküvegek "g" és "Ug" értéke között.
"A jobban hőszigetelő üvegezések rontják a nyereséget."
Tegyük tisztába. Valóban valamivel kevesebb hő jön be miattuk, de SOKKAL kevesebb megy ki! A nettó hatásuk tehát borzasztóan pozitív! Tessék ezt nem félreérteni!
14 éves ablakokról van szó. 10 éve már bőven nem kuriózum a 3 rétegű 0.5 körülivel. És előtte már sokkal voltak az 1.1-es bevonatosok, még azok előtt sokkal az 1.4-es gázosok. Szerintem ne 2.8-cal példálózzunk, az már minimum huszonharminc éves technológia, irreleváns.
Itt szinte biztos, hogy 1.1-es ablakokról van szó.
Ha a konkrét példáról írtál, szerintem számold újra, mert nagyon mellé lett tippelve az a 2.8.
Durván ha 223kWh-t számoltál veszteségnek, akkor ez lesz 223×1.1/2.8=87kWh
Nyereség legyen 0.9×400=360kWh. (Dupla és tripla üvegek között 10% eltérés van teljes szoláris áteresztőképesség között.)
Hőszigetelt üveggel a nettó nyereség még tovább nőtt, minden m2 ablak 300kWh-val fűt télen, ez gáz áron mennyi? 3000Ft?
Az ablakot minimum 20 évre veszed, az 60ezer mai áron. Négyzetméterenként! :) Ingyen van az ablak, megtermeli az árát! ;)
Most konkrét ablakokról beszélünk, amikről megállapítást nyert, hogy ennyi? Mert ilyen ablak már a világon nincs, ha akármilyen szintű hőszigetelésről is beszélünk.
"A jobban hőszigetelő üvegezések rontják a nyereséget."
Úgy érted, hogy többet levesz a bejutó fényből, mint a kimenő hőből? Szerintem ez hülyeség, pont a minap lett kitárgyalva a low-e bevonat működése. Máshogy érted?
"A nem DÉLI vagy a délihez eléggé közeli tájolás viszont már nulla-mínuszba viszi az ablakot fűtési idényben"
Igen, igazából ezt a részt nem értem a közölt grafikonokon. Honnan van az északi tájolású ablakokon az a nyereség?
Hajlamos lennék elhinni, de még mindig nem ereszt a gondolat, hogy:
"A téli hónapokban jön napi 2000Wh energia a napból 45°-os felületre m2-enként. Alacsony a napjárás, szóval a függőleges ablakon talán jobb is ennél. Ebből levesz az ablak áteresztőképessége valamennyit.
A téli hónapokban az ablak miatt elmegy (0.6-0.2)*20(°C)*24h=192Wh naponta (ablak u=0.6W/m2K, fal u=0.2, dT=20°C).
Na most a beérkező 2000 és a távozó ~200 között nagyságrendi a különbség. Az ablak javára..."
Szóval ez cáfolni látszik a gondolatodat, miszerint "télen annyira kevés a nyereség". Vagy rá tudsz mutatni a fenti eszmefuttatásban a súlyos, nagyságrendi hibára?
Azt azért hozzá kell tenni, hogy itt nem régebbi döntések racionalizálása a feladat, hanem irányt mutatni a leendő kivitelezésekkel kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy félrevezető 1.46-os ablakkal példálózni. Aki ide téved egy hőszigeteléses fórumra, valószínű ma már nem fog 2 rétegű ablakot beépíteni.
Fentiek tükrében jóval beszédesebb a diagram, ha modern ablakkal mutatod:
Szóval brutális nagy a forrás szerint az ablak nyeresége.
(Persze nem értem, hogyan, de feltételezem, hogy a szerző jobban ért hozzá, mint én.)
"Azért, hogy az eredmények összevethetők legyenek a mai átlagos szerkezetekkel, kiválasztottam egy szokványos ablaktípust, és elvégeztem a számításokat arra is. Az ablak átlagos hőátbocsátási tényezője 1,46 W/m2 K lett, ami a Magyarországon érvényes jelenlegi követelményértéknek (1,6 W/m2 K) megfelel. - az ablak nyíló, a keretszerkezet szokványos műanyag szerkezet, ahol a keret hőátbocsátási tényezője Uf = 1,60 W/m2 K, a keret szélessége: 14,0 cm, - üvegezés: 2 rétegű, low-E bevonat, nemesgáztöltés, Ug=1,10 W/m2 K, g = 0,650, hőhídveszteség az üvegezés távtartójánál (alumínium): üveg = 0,040 W/mK - beépítés: nem hőhídmentes (a hőszigetelés a tokra nem takar rá), ahol a vonalmenti hőhídveszteség a beépítésnél: beép = 0,030 W/mK. A kapott eredmény (5. ábra) jelentősen eltér az eddigiektől: csupán egy kb.115-os szögtartományban nyereséges az ablak, a veszteségek mértéke pedig igen jelentős, hiába a kissé nagyobb beeső energia."
Most már csak azt kell eldönteni, hogy abból a nyereségből télen 10 vagy 20% keletkezik, a maradékkal pedig majd nyáron kell foglalkozni (klíma)
Jogos, nálunk valóban nincs 22-23 fok és ha belegondolok, hogy ha ezen a hőmérsékleten akarnám tartani a házat, mennyi gázt kérne, el is szégyellem magam a kérdésem miatt.
Látom, te is azt a metodikát követed, hogy kisarkítjuk más hozzászólásait. Hol írtam le én azt, hogy " mert az télen befűti a házat..." De sokkal jobb másokat megkritizálni, mint utánanézni a dolgoknak. Illetve kézenfekvőbb...
Egyébként, ilyenkor két dolgot lehet tenni: keresel egy másik építészt, akiről feltételezed, hogy többet ért a szakmájához. Vagy megtervezed magad a házadat, az építésszel meg csak lerajzoltatod, stb. Mind a kettőhöz olyan tudás kell, amivel nem rendelkezel. Hát, ez van...
"Adatokat nem tudok és nem is akarok vele foglalkozni."
Ne is. Gond csak akkor van, ha valaki csak a korábbi hozzászólásaidat olvasta és most épp a tervezőjénél kilincsel, hogy legyen sokkal több ablak, mert az télen befűti a házat...
Az "átlagos ház" nem egzakt fogalom, a gáz kicsit olcsóbb lett, ráadásul a táblázat azzal a hibás feltevéssel készült, hogy a rosszul szigetelt házban ugyanúgy 22-23 fokot tartanak, mint az új építésű házban...
Adatokat nem tudok és nem is akarok vele foglalkozni. Ha elolvasod a passzív házakról szóló ajánlásokat, ott le van írva, hogy nem csak az fontos, hogy elég vastag legyen a hőszigetelés, hanem a nap energiáját maximálisan ki kell használni. ( meg mindent, ami adódik ) Ehhez pedig ablakok kellenek, ahol bejön a nap energiája. Egy cikkben olvastam ( valahol a Wikipédián keresztül találtam ), hogy a teljes ablakfelület egy passzív ház esetében ne legyen több 35...40%-nál. Te tudod milyen sok az? Meg az is le van írva, hogy északi oldalra ne tegyünk ablakokat. Meg még sok okosság. A fűtésköltségbe nem csak az számít, hogy milyen vastag a hőszigetelés, hanem az is, hogy minden ingyen energiát kihasználjunk, így a napot is. És itt nem a háztáji kiserőművekre kell gondolni... épp mostanában lesz a vita arról, hogy a hálózatot nem ingyébe fogják adni háttértárolónak, vagyis nem lesz már távolról sem olyan jó üzlet a HKME.
Az enyém nem passzív ház, kb. 14 év van kész és nagyon kellemes benne lakni. Nincs levegő hőcserélőm se, és csak padlófűtés van. Nincsenek különleges ablakaim, azok viszont olcsók voltak, mert Orosházáról rendeltem az üvegeket.
Az, hogy itt a fórumon milyen nagy ötletek vannak, például egy ház belső elrendezését illetően, egyáltalán nem érdekel. Egyébként meg inkább izzadok nyáron, minthogy fűtsek ész nélkül a méregdrága gázzal télen. Tehát, egyáltalán nem bántam meg a nagy ablakokat. De ezeket mindenki saját maga döntse el.
Hmm, biztos jó ez a táblázat? A fűtésköltség fülnél egy átlagos házra 450 000 (gondolom forint) adtak meg, a rosszul szigeteltre pedig 750 000-et, mindegyik picit soknak tűnik. Az én házam nagy jóindulattal is csak átlagos a B30-as és nagyméretű tömör tégla falazattal, szigetelés nélkül, mégis kb. 200 000 forint volt tavaly a fűtésem: havi 15-20 000 a gázszámla (dec: 15k, jan: 20k, feb: 20k, márc-ápr: 6k, máj: 11k) és három erdei köbméter fa a kandallóba (~100 000 Ft).
A gáz három szobai konvektorban került felhasználásra, a kandalló az épület közepén van.
Szépen demonstrálta a ház a hőtároló tömeget: estére nyitva maradt a konyhaablak, 4-5 fok volt kint, és gyakorlatilag nem hűlt ki a ház :) Persze a kályha is fűtött, de egyáltalán nem fáztam lent, a hőmérséklet is 21 fok volt kb mint este.
Ma elkezdtem lehordani a mennyezetről a salakot meg a nádat (fa födém) és kiderült hogy 20cm vastagok a gerendák (én 15re emlékeztem valahonnan) így arra gondoltam hogy eredetileg 2x10cm vastag bálás ursa gyapot alá tennék még 5 cm kicsit nagyobb sűrűségű knauf nobasil mpn-t. Van értelme?
Illetve attól mennyire kell tartanom hogy nyáron hamar átmelegszik majd a födémem ? Mert állítólag az ursa bálásnak nincs hőtároló képessége. :O
... ahh. Csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy kizárólag a vastagságot összevetni az árral nem feltétlen értelmes összehasonlítás. Nyilván van még ezer egy paramétere, ami az adott felhasználásnál számít.
20 centis austhermes grafitost tettünk falra na az volt hulladék egyszerűen nem lehetett lépcső nélkül felrakni muszály volt csiszolni minden sort plusz közé ragasztóhab
Hulladék=gyártási hulladék . Nem mondom , hogy rossz , mert nekem is van elég sok nyúzott szenvicspanelem elrakva , de egyes esetekben jóval egyszerűbb a méretpontos eps-sel dolgozni .
"Ezt a réteget szintén nyomkodjam be a gerendák közé,"
Fektesd rá a gerendákra. Az nem baj, ha a hőszigetelés hullámos (a hőnek mindegy :), az viszont nem lenne jó, ha a gerendák teteje nem lenne hőszigetelve.
Az eps-ek jelenthetnek neki főleg nyomó szilárdságban de hőszigetelésben is jóval többet tud árban meg nem drágább. Először hívd őket ha érdekel mi van készleten.
Austrotherm hőszigetelés kalkulátor jó kiindulásnak. Nálunk 10cm lépésálló grafit lesz. Sokan 15-20cm fehér v grafit szigetelést mondanak, de az szerintem sok, meg sokat vesztesz a belmagasságon. 10cm grafit felett már nagyon keveset nyersz, de ez a falra és födémre is igaz.
födémszigetelésről kérdeznék.A födémünk gerenda,alá gipszkarton,fölötte 15 cm üveggyapot.
(a falakon kívül 5 cm nikecell)
Szeretnék a födémre még tenni 10 cm gyapotot,de nem tudom hogy érdemes.Ezt a réteget szintén nyomkodjam be a gerendák közé,vagy csak fektessem le az egész szerkezetre,gerendára,+az előző rétegre?Nem akarok rajta járni,ha mégis akkor felhajtom és palló...
Teraszbetonra (egy kb 6 centis csíkban kéne az oldalára, a lábazati XPS fölé) mehet az EPS simán ragasztóval? Vagy kéne alá vmi vízszigetelés, bitugél? Avagy inkább XPS? :) Bár az most nincs elfelkvőben, EPS sztem több van, amit vághatnék oda.
Létezik viszont olcsón PE fólia és többé-kevésbé megfizethető PE ragasztó is létezik. Ekkor a fürdőszobád már tökéletesen párazárva van, csak éppen belülről fekete műanyag fólia burkolja, ami sajnos nem túl esztétikus :)
"Hát igen, mint minden fűtés, ez is fűt sugárzással is, mint ahogyan konvekcióval is.. Ezek arányát viszont még tippelni sem tudnám... "
A mennyezetfűtés konvekciós trükkje: a mennyezet hősugárzás útján egy icipicivel (tized/század fokkal) szobahőmérséklet fölé melegít minden tárgyat a szobában amire "rá tud sütni", ezen tárgyak pedig folyamatosan melegítik a levegőt. Tehát pl a fotel, az asztal, a könyvespolc, a kép a falon, sőt a szőnyeg minden egyes szőrszála mind-mind radiátorként működik.
Gondolom ennek az az oka, hogy más a hullámhosszúsága a napból érkező infravörös sugaraknak, mint a szobában lévő tárgyakról kisugárzott infravörös sugaraknak, és a low-e réteg különbséget tud tenni.
"Solar infrared is commonly referred to as short-wave infrared energy, while heat radiating off of warm objects has higher wavelengths than the sun and referred to as long-wave infrared."
Hogy te milyen okosakat tudsz mondani... Nem tudom mire célzol, de az én példámban, hogy be kell húzni éjszakára a függönyöket, ott tetemes veszteség van. Egyébként sem ez volt a kérdés... de ezt már megszoktam azoktól, akik nem tudnak az adott kérdéshez hozzászólni, illetve azt akarják fitogtatni, hogy ők aztán mindenhez értenek. Hiába na, ezermester vagy...
További problémám az, hogy nem neked tettem fel a kérdést és nem is tőled vártam a választ, de az illető nem tudja megválaszolni a kérdést, gondolom legfeljebb egy válrándítás, hogy: csak.
Sziasztok! Érdeklődnék.... Van valaki itt Baranya megyéből, aki tudna készíteni hőkamerás felvételt a házikómról? Tudni szeretném, hogy hol/mennyi meleg szökik el. Gondolok itt födémre, oldalfalakra, nyílászárókra.... Nem hiteles energiatanúsítványt szeretnék, csupán egy hőtérképet (ha így mondják pontosan). Jó lenne tudni, hogy hová mennyi és milyen szigetelést kéne felrakni jövőre. Segítségeteket előre is köszönöm!
"Akkor nyáron állj az ablak elé, amikor besüt a nap. Ha nem átlátszó, akkor mitől lesz mégis meleged?"
Az üveg egyik érdekes tulajdonsága, hogy különböző frekvenciájú/hullámhosszú hősugárzások esetén egészen másképpen viselkedik. A Nap 6000 fokos felszínéről érkező infravörös hullámok könnyedén átmennek az üvegen (és melegítik a lakást/üvegházat), az alacsonyabb hőmérsékletű hőforrások egészen más hullámhosszú infravörös sugárzását viszont az üveg jóval kevésbé engedi át magán.
Ez a trükkje pl az üveglappal "hőszigetelt" sík napkollektoroknak is: befelé sok hő jön (6000 fokos hőforrás), kifelé viszont kevesebb hő megy (40-60 fokos hőforrás) ugyanazon az üveglapon keresztül. És ezért is sokkal kisebb a lakások hősugárzásos vesztesége az ablakokon keresztül, mint amennyinek "elméletileg" lennie kellene.
Korábban leírtam, hogy mivel arányos a sugárzással terjedő hő mennyisége. Gondolom, hogy mivel te ezermesternek titulálod magad, nem okoz bonyodalmat a kiszámolása.
Bele lehet tenni dilatációs szalagot is, de nem látom be, az miért jobb? De biztosan drágább.
Nekem mindig jó volt a hungarocell is.
Te majd használsz dilatációs szalagot, az utólagos vezetékezést, ha valamit kifelejtettél, meg lerakod a padlóra, hogy legyen mit kerülgetned a takarításnál.
A szaki nem azt jelenti, hogy a legmodernebb anyagokkal dolgozik, hanem azt, hogy meg tudja oldani a felmerülő problémákat.
Én nem vagyok szaki, nem is állítottam ilyesmit magamról, ( hogy te mit hittél rólam, az a te dolgod ) de eddig még az összes padlófűtésem nagyon jól működik.
Az úsztatott beton - bár laikus vagyok - de úgy tudom nem ezt jelenti, pontosabban az is faltól-falig van. De mintha ha a hangszigetelésben lenne fontos szerepe.
Veszel 5x10-es pallókat, felfogatod a falra, közé meg mehet a táblás gyapot, majd CK lappal burkolod. Ez kb egy árban lenne az EPS rendszerrel. A pallók alá v fölé meg vágsz EPS csíkot.
Hát, a low-e réteg gondolom pont nem átlátszó az infravörös számára. A mennyezetfűtést illetően igazad van, de azért azt tegyük hozzá, hogy az jórészt nem sugárzó fűtés. Szóval működik, de valóban nem sugárzással.
Nem. Ez azt jelenti, hogy ha a szoba hőmérséklet mondjuk 20 fok, a világűr hőmérséklete ( vagy ami lát az ablakon keresztül a szoba ) az minusz 273 fok, akkor a két hőmérséklet negyedik hatványának a különbségével lesz arányos a távozó hőmennyiség. Tehát, hogy a szoba 20, vagy 22 fok, alig számít valamit.
A Nap felületi hőmérsékletete. Kb 6000 fok. És jó nagy méretű, tehát, hiába van 150 millió km-re, iszonyatos hőenergia jön a Földre. Ha nem így lenne, nem lenne élet a Földön.
Nem hinném, hogy különösebben számítana a low-e réteg. Mitől? Ennél egyszerűbb a dolog, nem szabad átlátszónak lennie a függönynek, vagy az ablak takarásának. Ugye, nyáron beállunk az árnyékban, mindjárt nincs annyira meleg. A hideggel ugyanez a helyzet.
( Nem ezt kerestem, de a lényeg az itt is megvan. )
Na, ezért (is ) kérdőjelezhető meg a mennyezetfűtés létjogosultsága. Ahhoz, hogy mégis legyen valami sugárzással a padlóra érkező hőmennyiség, a mennyezetnek elég magas hőmérsékletűnek kell lennie.
"A távozó hőenegia a hőmérsékletek negyedik hatványának különbségével arányos."
De ez ugye nem azt jelenti, hogy ha 20°C helyett 22°C van bent, akkor 1.1^4=1.4641-szeres a vesző energia, hanem azt, hogy 20°C-os (293K) lakáshoz képest a 22°C-os (295K) lakásból ((295-293)/293)^4=1.0276-szoros a sugárzással elvesztett...
Reluxa van, az jó hőtükör.. Mondjuk nem szoktam használni.. :) De amúgy szerinted az ablak low-e rétege nem fogja meg kellő hatékonysággal a kifelé igyekvő sugárzást? (Miközben ugye a befelé igyekvőt a belső rétegen alakítja hővé.)
Igen ez a legjobb kezdet. De fent van a tetőn 7Kwp nap elem, ami többletet termelhet és még az is bővíthető. Valóban az lenne a legkézenfekvőbb, ha mindent egyszerre tudnék megvalósítani, de sok a "de". Így azt a pontot keresem ami meg valósítható. És egyenlőre tájékozódni szeretnék. A multiporral kapcsolatba. A ház többi része nem vagy nagyon nehezen szigetelhető. Mert a toldás felől a B30-as téglánál van egy terasz 3m amit a jövőben szeretnék téliesíteni, a másik oldalon mellék épület van. Ezért gondoltam a két szabadon álló falra kabátot. Természetesen a födém szigetelés a legkézenfekvőbb. De a gerendázat közé szeretném betenni, mert járhatónak akarom meghagyni a padlást. Hát nem egyszerű. A multiporhoz mit szólsz, mi a véleményed?
Örülhetsz is neki, csak éjszakára húzd be a függönyöket, különben a szoba a világűr hidegét látja. És sugárzással távozik a hő, ráadásul elég nagy a hőmérséklet különbség. A távozó hőenegia a hőmérsékletek negyedik hatványának különbségével arányos. Szóval, nem mindegy. Meg persze az is belejátszik, hogy felhős, vagy tiszta az éjszakai égbolt.
A másik, a napsugárzás beesési szöge. Pont jó ez így, hogy télen mélyebben besüt a nap.
Hali. Szerintem: első a padlásfödém, guríts végig a padláson 30cm legolcsóbb üveggyapotot. Aztán a falra mindenhová 15 cm fehér habot legalább. Én biztos nem szigetelnék falat részlegesen, inkább várnék még, hogy a teljes házat be tudjam burkolni. Ha nagy a falak hőmérséklete közötti különbség, lehet penész. Aztán a nyílászárók (persze a legjobb együtt) Bár mekk szerint pl ablakot nem feltétlenül szükséges cserélni, ha nem a legszarabb, én biztos azt is cserélném. Az első a födém legyen, mivel a meleg felfele száll, ott tudsz a legtöbbet fogni, ráadásul az a legolcsóbb is. A falaknál meg télen pl tökmindegy,melyik irányba néz, ha nem süt a nap,minden fal ugyanolyan hőmérsékletű kívülről. Ezek az én laikus tanácsaim, ha hülyeséget írtam,majd mások javítanak.
Üdv! Házam hőszigetelését szeretném meg oldani a jövőben. Egyenlőre még tájékozódom. Van egy 10X10-es kocka házam, vályogtéglából 45cm-es falvastagsággal, amihez az előző tulaj épített 2m-t 30-as blokktéglából. Így most 10X12m-es. Az egyik sarka É-nak néz, így az egyik oldala Ny-ra a másik K-re néz ezt a két felületet szeretném szigetelni. A ytong multipor megoldással szemezek, eddig videókat néztem róla, de szeretném, ha hozzá értők elmagyaráznák a kétszer kettőt. A ház ilyen szempontból teljesen elavult. Gerébtokos hármas ablak, szigeteletlen padlás, kőpor a falon. De szeretném szigetelni, mit ajánlotok, milyen sorrendben kezdjem? Szeretném magam kivitelezni, nem bánom ha nem egy év alatt lesz kész. (pénzem úgy is annyi mint békának tolla) :-)
Ezzel nem tettél hozzá a témához. Ott a linkelt oldalon a 2004. éves adat 45fokos tetőre. Ablakra más, de télen talán még jobb is, úgyhogy maradhatunk a megadott számoknál.
Az, hogy te 100m2 szigeteletlen házra azt mondod, hogy 500m3 gázzal kifűtöd egy télen életvitelszerűen használva az egyrészt önámítás és/vagy a topic hülyének nézése. Mi is lakunk házakban, tudjuk mennyi a gázszámla, még ha meglepő is.
"8-10 évesen aztán már kezdik igényelni az önállóbb életet/életteret>> költözhetnek az emeltre :-) Azonban a jól méretezett lépcső fontos !!!"
14 éves feletti fiúgyerek esetén a lépcső a ház külső oldalán legyen és vastag szőnyeggel legyen bevonna, hogy a gyerek és a barátok éjszakai jövés-menése ne ébressze fel a szülőket.
14 éves feletti leánygyerek esetén a lépcső a ház közepén legyen és nagyon nyikorgósra legyen csinálva, hogy a gyerek és a barátok éjszakai jövés-menése mindig felébressze a szülőket.
Ide nem raktál egy képet sem. A szalagosmagnósban nem néztem. A házfelújítósban meg találtam pár padlózás utáni belső képet. Min kellett volna hanyatt esnem? Legalább külső lett volna?
Amit te nem értesz meg az az, hogy minél nagyobb az ablakod az ÉVES szinten annál többe kerül. Máshogy nem tudom leírni.
Meg akarnálak cáfolni, mert hihetőnek gondolom a bilek szerinti gondolatot, miszerint az ablak éves energiamérlege negatív.
De lehet, hogy nem tudlak...
A téli hónapokban jön napi 2000Wh energia a napból 45°-os felületre m2-enként. Alacsony a napjárás, szóval a függőleges ablakon talán jobb is ennél. Ebből levesz az ablak áteresztőképessége valamennyit.
A téli hónapokban az ablak miatt elmegy (0.6-0.2)*20(°C)*24h=192Wh naponta (ablak u=0.6W/m2K, fal u=0.2, dT=20°C).
Na most a beérkező 2000 és a távozó ~200 között nagyságrendi a különbség. Az ablak javára...
Vagy elszámoltam, vagy valamit nem vettem figyelembe, persze, minden esetre meglepő. És örülök a nappalimban lévő ~30m2 benapozott ablakfelületemnek.. Ha rosszul számoltam, ne áruljátok el! :D
"januárban, amikortól már egész jól süt a nap, felmelegítse a külső falakat. Ugye, nem mindegy, hogy egy külső fal plusz 10 fokos, vagy minusz 10 fokos?"
Ez is egy (fizikából felmentettek körében) elterjedt tévhit, hogy a délre néző falat nem nagyon kell hőszigetelni :)
A délre néző falat
- a nap 24 órájának csupán kb 15 százalékában süti a nap (hőlaeadás szempontjából) optimális szögből
- és ez a 15 százalék is csak olyankor valósul meg, amikor éppen nincs borús idő,
- ráadásul a télnek abban az 5-10 százalékában, amikor véletlenül éppen süt a nap és éppen jó irányból, a házfal AKKOR IS HŰTI a lakást, ráadásul ott van még a tél "maradék" 90 százaléka, amikor még nagyobb butaság volt nem-hőszigetelni azt a falat.
Tehát abban a kis időben amikor éppen odasüt a nap, addig csak kicsit volt hülyeség lespórolni onnan a hőszigetlét, de a tél "maradék" 90 százalékában (amikor nem süt oda a nap) akkor viszont már nagy hülyeség volt lespórolni onnan a hőszigetelést :)
Semmit nem értettél meg az előbb elmondottakból. Nincs sem kandallóm, nincs villanyszőnyegem, sem vegyeskazán, semmi ilyesmire nincs szükség. De javasoltam neked, hogy keresd meg a korábban felrakott képeimet, hátha abból megérted a lényeget. Így csak találgatni tudsz. De nem tetted meg, De ha nem, hát azzal én nem leszek kevesebb... te meg azt gondolsz, amit akarsz.
Beigazolódott a gyanúm, te is olyan szigetelésellenes vagy, mint akik már párszor előfordultak itt. Többször jött már a téma.
Ha valaki kiszámolja neked, hogy az ablakok ÉVES energiamérlege mínuszos akkor te fogsz elcsodálkozni, még ha azon a pár napon amikor besüt a nap 2-3 órára nagyon is jól érzed magad előttük.
Az 500m3 meg valszeg igényel még valami kis mellékest is, egy kis kandalló, vegyeskazán, hasonló huncutság. De arra a fejem teszem, hogy nem a csupasz fal fűti ki a házadat. :))
Hát, igen. Csodák nincsenek, de hülye emberek annál inkább. Egy társasház nem egy leányálom...
A szüleim egy társasház harmadik emeletén laktak, de a földszinten nagyon hideg volt, pedig alatta pince volt. Jó nedves... Kitalálták, hogy a pince plafonra kellene tenni hungarocellt. Nem jött be, mert ami nedvesség volt a pincében korábban, az szépen felhúzódott a földszintre és vizesedtek a lakások... Nem tudom mit csináltak vele, mert a lakást most fogom árulni. Pedig egész jó ház, de hozzáértő csak a közös képviselő... a többi elképzelhető. Idősek laknak benne, és a közös képviselő mindent megetet velük...
Ezért szépen megkérte a garázstulajt anno (2005 körül), hogy felrakhasson a plafonra 10 cm habot és a plafon/fal sarokba is 30 cm magasan körben.
Azóta nem hideg alulról ~ 3 fokkal lett melegebb a padló a lakásban.
Gyakorlatilag szoba hőmérsékletű, lehet a hidegpadlón is mezítláb járkálni.
----
Tavaly előtt meg elkészült végre az egész ház külső hőszigetelése is 14 cm habbal.
(8 évi harc volt, mire a "minek az?!" agyú ellenző-sötétek is beadták a derekukat)
Mondjuk az is külön kemény csata volt, hogy a garázsfalakra is lemenjen kívűl ~ fémétert a hőszigetelés és belül elkészüljön minden garázsban/folyosón/tárolóban a plafoné is.
Mert abból a fentebb lakóknak ugye "semmi haszna", tehát "minek az?!" "sok +pénzbe kerül" és a többi okosság... jött elő sorban.
El fogsz csodálkozni, 500 m3 gázból kijövök egy évben, pedig 110 nm-t fűtök. Igaz, ehhez kihasználom azt az energiát, amit a nap közöl. Ha nagyon körbeszigetelsz, akkor nem csak a hideget zárod ki, hanem azt is, hogy januárban, amikortól már egész jól süt a nap, felmelegítse a külső falakat. Ugye, nem mindegy, hogy egy külső fal plusz 10 fokos, vagy minusz 10 fokos? A másik, hogy szép nagy ablakok vannak és nem lőrések. Azokon nagyon sok energia bejön, ha van egy kis napsütés. Nem kell hétágra sütő nap, elég egy kicsi is. Hiába van kint minusz 10 fok, a nappaliban akkor is van 24...25 fok és csak hajnalban indul el a kazán. De mindenki csak tegye fel a grafitost, jó vastagon, hagy fogyjon a pénztárcája tartalma...
Ha visszalapozol a topikokban, találsz képeket a nappalim belvilágáról.
De ha az elképzelései hibásak akkor kell olyan ember aki elmondja neki, hogy hülyeség amit akar. A szigeteletlen házat nem padlófűtéssel vagy nagyobb kazánnal kell megoldani. Ez netto butaság.
A rétegződésről meg csak annyit, hogy nálunk nincs agyonszigetelve a ház, padlófűtés van és a plafon alatt, meg mondjuk 50 cm-re a padló felett kb. 1 fok a hőmérsékletkülönbség.
Ezek szerint nálatok nemhogy nem agyonszigetelésről van szó hanem jó szar az a szigetelés.
Mármint, ha padlófűtés ellenére 1 fok a különbség. Mai szabványt épp súroló házaknál padlófűtés nélkül sincs ekkor a rétegződés.
Nem éri meg a fáradtságot a kérdezz-felelek, ráadásul lehet hogy egy témához ért, a másikhoz nem. Adott témakört visszaolvasok, ha értelmes beszélgetést látok, és a korábban máshonnan olvasottakkal passzol akkor elfogadom, ha nem akkor nem.
Van akivel egyik topicban vitázok másikban egyetértek.
A te véleményed jobbára elfogadom a szellőzős toipikban, de villanyszerelősben nem. Itt meg fenntartásokkal kezelem.
"nem tudod hogy egy unatkozó 12 éves troll, vagy egy gépészmérnök írogat-e adott nick alatt"
Néhány részletekbe menő keresztkérdéssel könnyedén eldöntheted, hogy aki állít valamit egy fórumban, az VALÓBAN ÉRTI is azt, amiről beszél, vagy csak másoktól hallott szöveget mondogat "okos papagáj" módjára, de valójában halvány fogalma sincs a jelenség tényleges/részletes működéséről.
...persze ahhoz részedről is kell némi értelem, hogy értelmes kérdéseket tudj feltenni :)
Félreértettél. Én nem azt kívánom senkinek, hogy szigeteljen, vagy csináljon padlófűtést, hanem ne legyenek anyagi gondjai, hogy legyen miből megvalósítania az elképzeléseit.
Ha a falak hőmérséklete azonos a levegővel, akkor nem számít a belmagasság.
Vannak olyan hotelek (pl Burj Al Arab, Luxor Las Vegasban, stb), amelyeknek az átriuma száz méternél is magasabb, egyetlen légtér és az alsó-felső hőmérséklet eltérés gyakorlatilag nulla.
(a rétegeződés-problémakör fűtésnél és hűtésnél is pont ugyanaz)
Ha a panelban mondjuk a harmadikon laktatok, akkor persze, hogy nem volt hideg a padló. De ahol a földszinten laknak, ott hideg a padló, függetlenül attól, hogy van e alatta pince, vagy sem. Legalábbis, ami lakásokban jártam, ott így volt. A kertes más... kell a hőszigetelés, stb.
Te, biztosan egy nagyon okos ember vagy, sajnos, abban az időben nem ismertelek... de gondolom, csak hátulgombolós voltál... szóval nem baj. Gondolom, a téveszméidet most a kocsmákban terjeszted, hiszen honnan tudnál arról, hogy az egyszerű emberek ott szerzik be az építésügyi problémáikra a megoldásokat?
A rétegződésről meg csak annyit, hogy nálunk nincs agyonszigetelve a ház, padlófűtés van és a plafon alatt, meg mondjuk 50 cm-re a padló felett kb. 1 fok a hőmérsékletkülönbség.
" lábamnál hideg van - mennyezetnél meleg van" rétegeződés akkor tud kialakulni, amikor a falak felületi hőmérséklete sokkal hidegebb a lakáslevegő átlagos hőmérsékleténél. Ha egy komoly hőszigetelés után a falak hőmérséklete egészen közel kerül a szobahőmérséklethez, akkor szinte nem is lesz alsó/felső hőmérséklet különbség."
Ezt azért elmagyarázhatnád...! Miért? Akkor a meleg levegő nem fog felfelé szállni, mondjuk a radiátorokból?
"
- a kevésbé okos ember viszont nem hozzáértő szakembert kérdez meg, hanem a kocsmai ivócimboráktól illetve ismeretlen fórumozóktól kér energetikai tanácsadást :)"
Ezek alapján te ismert fórumozó vagy? Elég sok negatívot olvasok rólad...szóval vegyél vissza! Csak általánosságban mondom, hogy a 80-as években még internet sem volt, nemhogy fórumok...
Én már csak azért sem értem ezt a padlófűtés-mizériát, mert mi a panelban is papucsban mászkáltunk ott ahol nem szőnyeg volt.. Most a kertesben meg alapból bent szobapapucs, mert itt több a kosz :) + néhány futószőnyeg, de azt design miatt raktuk, nem azért mert mezítláb akarunk járkálni. Laminált van mindenhol.
"A meleg levegő pedig felfelé száll, a végeredmény az lesz, hogy a plafonon van a legmelegebb."
A radiátor által felmelegített levegőt úgy kell elképzelni, mint "felfelé folyó víz". Felszáll a mennyezetre, ott szétterül és fentről lefelé elkezdi feltölteni a szobát, tehát egy idő múlva az egész szoba légtere egyenletesen meleg lesz (ha nem túl hidegek a falak+mennyezet). Hőmérséklet-rétegeződéssel kapcsolatos negatív tapasztalatokat kizárólag szarul hőszigetelt házakban lehet szerezni.
Menj el egy teszkóba, ahol 15 méter magasan van a mennyezet és NEM padlófűtés van. Ha igaza lenne a sok fizikából felmentett laikusnak, akkor ahhoz, hogy a teszkóban alul 20 fok legyen, ahhoz a mennyezetnél 60-80 foknak kell lennie, a Parlament kupolájában pedig legfelül vasat lehetne olvasztani :)
Talán a belmagasság is számít. Valahol olvastam nemrég, h a németeknél (már?) nem divat a belmagasság, 250-el beérik, pont a kifűtés miatt. Az építős topikban meg az egyik okos szerint a 250 nyomasztó meg blabla.. Neki az qrva kicsi. Ezekben a kádár kockákban is viszonylag magas nem? 270 minimum.
Nem tudom, hogy szétnyomja, vagy csak megrepeszti, vagy még azt sem teszi meg. Én így olvastam egy nagyon komoly irodalomban és betartom az ott tanultakat.
Már sok-sok éve megengedhetünk magunknak komoly kényelmi funkciókat, nem probléma a költség. Ugye nem baj, ha másnak is ezt kívánom? Legyen a házuk élhető...
"Mi 1986-ban költöztünk egy kockaházba. Ültem a tv előtt és lefagyott a lábam, olyan hideg volt a padló."
Ilyenkor
- egy okos ember hozzáértő (energetikai) szakemberhez fordul, aki szépen elmagyarázza neki, hogy a "lábamnál hideg van - mennyezetnél meleg van" rétegeződés akkor tud kialakulni, amikor a falak felületi hőmérséklete sokkal hidegebb a lakáslevegő átlagos hőmérsékleténél. Ha egy komoly hőszigetelés után a falak hőmérséklete egészen közel kerül a szobahőmérséklethez, akkor szinte nem is lesz alsó/felső hőmérséklet különbség.
- a kevésbé okos ember viszont nem hozzáértő szakembert kérdez meg, hanem a kocsmai ivócimboráktól illetve ismeretlen fórumozóktól kér energetikai tanácsadást :)
"Egy ház legyen földszintes, olyan lapos, mint a tehénlepény."
Energetikailag veszteséges a tehénlepény forma, de kényelem szempontjából a legjobb, ha egy szinten van minden.
Viszont a nagyobb lakások tulajdonosai közül kevés ember veszi észre, hogy mindennapi élete során a lakásnak csupán egy részét használja, a többi helyiség lehetne akár az emeleten/tetőtérben is, mert olykor egy hétig/hónapig sem lép be oda.
A legviccesebb az, amikor naponta használnak emeleti helyiséget (jellemzően hálószoba), miközben a földszinten is van ritkán használt helyiség :)
Én is megbántam... Gondolkozok is egy belső liften, kerül, amibe kerül.
A lépcső egy külön tudomány... különösen ott rontják el, amikor utólag csinálnak tetőtérbeépítést mondjuk egy nyaralóba. És egy rendes lépcső nem fér el... Na, ott van minden... csak ne nekem kelljen leküzdenem a 25 cm-es fellépőket, amihez 15 cm-es belépő tartozik... És inkább létrának nevezném... :(
Egy ház legyen földszintes, olyan lapos, mint a tehénlepény.
Mondjuk le van fektetve a csövezés és be kell betonozni. Akkor a falakhoz nem érhet hozzá a beton, a hőtágulás miatt. Ezt úgy lehet elérni, hogy 1...2 cm vastag hungarocellt betesznek a fal szegélyének és csak addig tart a betonozás. Ezért úsztatott. Nemcsak a hőtágulás miatt jó, hanem ha kimaradt valami vezeték a falból, akkor kivájod a hungarocellt és benyomogatod a drótot.
A hungarocellt lehet szintbe vágni a betonnal, de én már nem tenném, ugyanis, ha beköltözött egy egér, akkor ebben a nútban nagyon jól tud közlekedni...
Van, aki kiszámolta, hogy a beton pont annyit zsugorodik kötés közben, mint amennyi a hőtágulás, de én ebben nem bíznék.
A padlófűtés kivitelezésének van jó néhány csínja-binja, ezt most nem kezdem leírni, mert estig sem végeznék vele. De van a padlófűtéses topik, azt olvasd el, mindent megtalálsz benne.
Mindez igaz egy régi korszerűtlen alulszigetetlen házra.
Egy mai korszerű, a szabványnak éppen megfelelő ház is már annyira kevés hőigénnyel bír, hogy nincs érezhető rétegződése a levegőnek. Ha mégis akkor arra is igaz, hogy valahol elb..ták a szigetelést.
Nekem meg az emeletes ház a heppem :) Azt is lehülyézem, aki földszinteset épít :P :D
Amúgy én kicsit sem érzem hiányát a padlófűtésnek, laminált van mindenhol, mezítláb meg alapból nem járunk a házban.. Minimum zokni, és/vagy szobapapucs, meg futószőnyegek is vannak.. Na, látod ilyen egyszerű megoldásokkal kiváltottam milliós beruházást :) Ja, nem vet fel a pénz :)
De a kedvencem az, amit valaki itt a fórumon leírt, hogy faltól-falig betonozták a csöveket, vagyis nem lett úsztatott beton. Jött is a kérdés, hogy akkor most mit csináljon? Ajánlották neki a nagy flexet, hogy azzal vágjon nútot. Egész addig, amíg bele nem vág a csövekbe... De az elbaltázások tárháza igen széles...
"Ennyi lenne egy 23,5-24,0 fokos lakásban is, ha elegendő hőszigetelés van alatta."
Ha nem számoljuk a melegebb padló sugárzó hatását akkor talán igen. Valójában nagyon jól érződik hol sugározza a meleget, pedig a hőkülönbség csak fél fok...
A padló nem csak attól lesz hideg, mert kihagyták belőle a szigetelést. Hanem jórészt attól, hogy a falak által lehűtött hideg levegő is ott állapodik meg. Ahogy korábban te is írtad:
"A meleg levegő pedig felfelé száll, a végeredmény az lesz, hogy a plafonon van a legmelegebb"
A nagy előnye a gyengén hőszigetelt padlók esetén volt a gyengén hőszigetelt házakban, ahol sok energia kellett a fűtéshez.
Így jó meleg padló lett... ami hidegburkolattal sem hűtötte a talpad.
Mára ebből a jó meleg padló esik ki az erősebb hőszigetelések miatt.
Cserébe a fűtetlen padló sem 16-17 fokos mint régen és amit nem csípett a talpad, nem mertél leülni rá.
Hanem a kellő padló alatti hőszigetelés miatt csak ~0,5 fokkal hidegebb a padló mint a lakótér levegője.
A (20)-21-22-(23) fokos padló pedig már nem hűti erősen a talpat, lehet rajta járkálni, ücsörögni.
A járóvonalban és a helyiség közepén elhelyezett némi padló fűtés (akár vizes akár villanyos) 24-26 fokos padlót is adhat AZON a részen ahol valóban van/lehet járkálás, ücsörgés.
Anno nálam csak a radiátoros fűtés csövei lettek pár méteren beletekerve a padló aljzatbetonba ilyen célból.
Mi 1986-ban költöztünk egy kockaházba. Ültem a tv előtt és lefagyott a lábam, olyan hideg volt a padló. Persze semmiféle hőszigetelés nem volt a padlóban. Jött az elhatározás, szétvertünk mindent, ahogy te is. Megérte.
Más kérdés, hogy sose vennék olyan házat, amiben nem láttam, hogyan van becsövezve a padló. Még mostanában is komoly problémák vannak a fűtésszerelőknél, hogy hogyan is kell megcsinálni egy rendes padlófűtést. Sose bíznék meg bennük.
Hülye mert nem vesz meg egy házat ami nem felel meg az igényeinek?
Had ne más döntse már el helyette, hogy milyen házban akar lakni, és oda milyen fűtést akar.
Kiggyo is említette a hőszivattyút, ha a radiátor miatt 45°C-on kell járatni 30°C helyett, az jelentős hatásfokcsökkenést, és ezzel együtt villanyszámla emelkedést okoz.
Gondold csak végig. A radiátor, a konvektor, a cserépkályha nagyjából pontszerű hőforrás. Ahhoz, hogy elég hőmennyiséget állítson elő, magas felületi hőmérsékletének kell lennie. A meleg levegő pedig felfelé száll, a végeredmény az lesz, hogy a plafonon van a legmelegebb. Vagyis feleslegesen használsz el egy csomó tüzelőanyagot. Vagyis sokkal rosszabb lesz a hatásfoka a fűtésnek. Nem beszélve arról, hogy a helyiségen belül nagy lesz a légmozgás, ami szépen a port is viszi magával és szépen felkeni a hőforrás felett a falra, plafonra.
Padlófűtésnél mindez nincsen. Viszont egyenletesen meleg van az egész lakásban.
Egyszer próbáld ki, hogy lakjál néhány napot egy rendesen kialakított padlófűtéses házban. Aztán menj haza és nagyon el fogsz szomorodni...
A fürdőszoba másik kérdés, jó móka az infrapanel, de az ilyen 20 percre befűtöm, a 10 fokos fürdőt, meg csinálok 80%-os páratartalmat, az erősen penésztelep lesz hamar.
Nálunk nyitott ajtónál mindig megvan a 20fok a fürdőben is, ezt tudja a letakargatott 500W-os törölközőszárítóval. Erre kell csak egy kicsit rádolgozni.
Akkor én is ilyen hülye vagyok. Az egyik legfontosabb szempont nekem is az volt hogy padlófűtés lesz az egész házban. Laktam sokféle házban, és nekem ez egy igénypont volt. Van akinek a moziszoba, van akinek a nagy üvegfelület, van akinek hogy ne legyen lépcső, nem vagyunk egyformák.
Aztán fel is vettem az egész padlót a felújítás során, kimélyítettem, új szerelő beton, vízszigetelés, hőszigetelés stb. Mondjuk ezeket padlófűtés nélkül is megcsináltam volna, mert hőszigetelés kellett volna amúgy is a padlóba, vízszigetelés is mert a parketta alatt penész volt, stb. Remélhetőleg sokáig élek még, azaz 30-50 évre akartam megcsinálni rendesen a házat.
Visszatérve a padlófűtésre:
Minden helyiségben van, a laminált alatt, a hálószobában is.
A ház hőigénye relatíve kicsi (4kW 120m2-en) 30 fok körül van a hőszivattyú előremenője max.
A hőérzetről:
23 fokos most a padló, nem meleg de nem is hideg, kellemes a lábamnak. Van 3 kisgyerekünk, folyamatosan a padlón fekve legóznak, nem kell alájuk semmi hogy ne fázzanak fel.
Aki jön hozzánk (kispajtások és szüleik) mindig megjegyzik hogy ez de kurvajó, mert nem kell papucsozni, és a gyerek is játszhat nyugodtan a földön mert náluk folyamatosan rá kell szólni hogy ne feküdjön le a földre. És van köztük pár éve épült ház 30-40 millióért, mennyezetfűtéssel csak mert a tervező szerint is hülyeség a padlófűtés.
Szóval egyénfüggő kinek mi a fontos, de olyat még nem láttam akit zavart volna a langyos padló nálunk.
Elméletet annál többet hallgattam hogy szállni fog a por, nem fog működni a laminált padlóval, stb....
Jót szoktam mosolyogni itt is hogy van megmagyarázva miért rossz is az, pont mint anno az automata mosógépnél is azt kárálta mindenki akinek nem volt hogy tönkreteszi a ruhákat. Persze csak az mondta ezt akinek nem volt olyan ...
De mi az a hatalmas nagy előnye, hogy mindenki padlófűtést akar? Új építésnél még megértem.. De pl az építkezős topikban is beírt egy emberke h fel akarja verni a betont h padlófűtést csináljon, de pince van alatta blabla, és ha nem lehet akkor inkább meg se veszi a házat.. A hülyéje :)
Pontosan. Sőt, nálunk úgy van, hogy csak a fürdőszobában érződik, hogy langyos a padló. A nappaliban csak azt lehet érezni, hogy nem jéghideg a padló. Be lehet úgy is csövezni, hogy a külső, határoló falak mellett van sűrűn a cső, ahol meg élettér van, ott alig van cső. Ezt a kérdést aki még nem élt ilyenben nagyon elbonyolítja. De mindjárt kitalálják, hogy egészségtelen. Ha ez így lenne, akkor az ANTSZ biztosan nem engedélyezne padlófűtést óvodákban... pedig van sok helyen.
"Előre eldöntöd hol az ágy, az ülőgarnitúra, a szekrénysor, és elkövetkező 50 évben ott is maradnak?"
Akinek annyi esze van, hogy egész télen az egész lakásban meleg padlón akar járkálni mezítláb, annak legyen arra is esze, hogy előre látja a jövőt :)
Egyébként elég jól meg lehet tippelni, hogy hol fogunk és hol nem fogunk valószínűleg járkálni a jövőben. A falak tövében ritkán járunk és a kis méretű lakásokban viszonylag kevés variációs lehetőség van a közlekedési útvonalakra és a szekrények / könyvespolcok helyének is (már aki tud olvasni :)
Oké a fürdőkád, meg a lépcső alá nem kerül cső, kihagyható a konyhabútor is, de hogyan tovább?
Előre eldöntöd hol az ágy, az ülőgarnitúra, a szekrénysor, és elkövetkező 50 évben ott is maradnak?
Vagy minden egyes négyzetméter külön kör, hogy berendezés után ki lehessen sakkozni hol legyen meleg?
A fürdőszoba másik kérdés, jó móka az infrapanel, de az ilyen 20 percre befűtöm, a 10 fokos fürdőt, meg csinálok 80%-os páratartalmat, az erősen penésztelep lesz hamar.
"nemhogy elfogadja, hogy ne legyen becsövezve az egész padló"
Éntőlem be lehet csövezve az egész padló, csak ahol szeretne mezítláb járni, az legyen külön fűthető kör.
És akkor bármikor eldöntheti, hogy csak a "mezítlábas" vízkört fűti mondjuk 35 fokos vízzel, vagy az egész padlót 27 fokos vízzel.
Én "áttaposni" csak egy dolgot szoktam megpróbálni: hogy felejtse el teljesen a padlófűtést. Persze nem mindenhol lehet, mert szegény helyen az elején elköltött forintok sokkal súlyosabbak mint a később megtakarított forintok.
Most is befűti a törölközőszárító a fürdőt és ha én már zuhanyoztam az annyi plusz, hogy pont elég.
Nem értem: ki aggódik és miért?
Az építtető amikor még a tervezés folyik, hogy mi és mennyi legyen a fűtéssel? Fejben mindenki fázik és boldogan bólint rá a dupla/tripla fűtésteljesítményre, nemhogy elfogadja, hogy ne legyen becsövezve az egész padló. Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy ilyet áttaposs bárkin.
"Fürdőbe 2-3Wos törölközőszárító és egy 1000W-os (napi 10perc üzemre) gyorsfűtő."
A törölközés helyét célozd meg több irányból (200-230 cm magasból ferdén lefelé) sugárzó magas hőmérsékletű (vörösen izzó) hősugárzókkal. pl 3-4 db 400 wattos kerámia vagy kvarccsöves sugárzó. Wattnak sok, de csak néhány percig kell dolgoznia. Középen állva nem fázol akkor sem, ha a levegő csupán 10 fokos.
Hálószobába közepes hőmérsékletű (feketén sugárzó) fűtőpanel az ágy fölé a mennyezetre. Élmény, amikor takaró nélkül van melegebb az ágyban :)
"aki épp azért aggódik, hogy hová kellene még biztonságitartaléknak 3-4db radiátor."
Nem értem: ki aggódik és miért?
Berakhatsz annyi olcsó elektromos fűtőtestet a lakásba (pl az ablakok alá), hogy azok akár önmagukban is képesek legyenek kifűteni az egészet. Ha majd az elektromos fűtőfilm gyártók nem néznek hülyének az árképzéssel, akkor majd mehet a padló alá fűtőfilm.
Az év leghidegebb néhány órájában be tud segíteni akár pár elektromos fűtőtest is, ezen ne múljon a gázszolgáltatótól való megszabadulás :)
Ezen nem is fog. Nagy térben lesz még klíma párja, mert 3.4- fokozatban már nem halk a gép. És bár bírja teljesítménnyel röhögve de a fordulat kell neki.
Hálószobába elég 200W (kétszáz) kiegfűtés a számításaim szerint. Fürdőbe 2-3Wos törölközőszárító és egy 1000W-os (napi 10perc üzemre) gyorsfűtő. Ezzel ész is vagyunk.
Új építésnél meg lehet csinálni azt, hogy a szobák padlójának csak azt a részét becsövezni...
Ennél a résznél azért ott lenék mikor beadod a ház asszonyának/urának aki épp azért aggódik, hogy hová kellene még biztonságitartaléknak 3-4db radiátor. :)))
Az év leghidegebb néhány órájában be tud segíteni akár pár elektromos fűtőtest is, ezen ne múljon a gázszolgáltatótól való megszabadulás :)
"asszonyka reklamálja a meleg padlót"
Új építésnél meg lehet csinálni azt, hogy a szobák padlójának csak azt a részét becsövezni (vagy külön fűtéskörre rakni), ahol emberi talp éri a padlót. És ha a padló felületének csak fele/harmada van fűtve, akkor az ott lehet pár fokkal melegebb úgy is, úgy, hogy ettől nem lesz a ház túlfűtve.
Mivel én mindenképp el akarom felejteni a gázt amint tönkremegy a mostani kombicirkó, így tervezek a mostani mellé egy másikat abba a nagy összefüggő lakótérbe amit most egyedül fűt a 3,5-es daikin. Így ketten már szerintem sose fognak 3. fokozatba sem kapcsolni, nemhogy 4-5.-be. 1-2 nálam teljesen csendes. Tavaly 9napot segített rá a gázfűtés éjszaka, de ennek kb a fele inkább csak miattam volt a gép bírta volna hőmérséklet esés nélkül is.
A másik, hogy a padlófűtés melege hiányozni fog kérdéskör.
Pont most megy a téma a hőszivattyús topicban, hogy jól szigetelt háznál (kb. a mai minimum követelmény) asszonyka reklamálja a meleg padlót. Nincs annyi hőveszteség, hogy meleg legyen a padló.
Ma már a trend az, hogy ha meleg a padló akkor tessék még szigetelni rendesen.
Teljesen igazad van és erre már rá is jöttem :) felesben használjuk, éjszaka nem megy, nem szeretem a zúgást. Így kb feleannyit, de megy majd a kazán is.
Most jövök Anyámtól ahol egy Wailant üzemel a fürdőszobában.
Hát ez sokkal hangosabbnak tűnt a csendes szobában ülve, mint nekem itthon a Daikin a falon. Most 1.-2. fokozat között váltogat. Nagy hidegben szokot 4.-5.-et is választani, az már hangosabb, de egyedül fűt (egyelőre) 70-80nm-t.
Nekem a gázkazán a pincében van, így eddig elfogadtam ezt a szaraklmamerthangos érvet. De így figyelgetve már változott a véleményem. A pincében persze rettenet pazarló tartani a kazánt, ha ott nem akarok fűteni.
"ugye ha "ingyen" van az áram, miért költsek 300 ezret klímára."
Tegnap lett kész a napelemrendszerem, ezt irtam a napelem topikba:
Hali, én el fogom fűteni. Ezért szereltettem fel klímát, így már van értelme. 4-es SCOPja van, így azt olvastam - annyira nem számoltam utána, hogy igaz-e is, mert engem a zöldítés jobban érdekel, mint a tényleges nmegtérülés - hogy 1:1-ben is már jobban megéri ezzel fűtenem, mint a kombi cirkómmal (sima turbós,nem kondenzációs). Napelemmel meg tuti. Tegnap került fel a rendszerem: 16 Boviet 300as panel, 7kW SolarEdge inverterrel. Tavasszal vagy ősszel kap még 6 panelt. Alig várom az óracserét, de azt mondják, iszonyat nagy a torlódás és akár 2 hónap is lehet az óracsere ELMŰ.területen. Ha ez júniusban lenne,meg is ütne a guta.
De a lényeg, hogy sztem megéri a klíma. Szereléssel együtt a Fujitsu 260E-ben megállt, nyáron meg ugye hűtésre is jó. Mivel 3-4x es a hatásfoka a radiátorhoz képest (amit szintén meg kell venni, ha nincs), elég hamar megtérül. Nálam nem is volt kérdés: nem akarok radiátort kerülgetni,eleve padlófűtésem volt, 0 radiátorral, az is tök jó volt, de a naplopás jobb lesz. Direkt 3x-os szorzót mondok csak inkább, mert nagy hidegben romlik a klíma hatékonysága.
Jó mondjuk ha hozzáadom az éves villanyköltséget ami kb 60e ft, akkor fűtéssel együtt(1-1.5 kalodányi fa, legyen 40e) legyen 100e.
Kiváltanám ezt a 100 ezret napelemmel, vennék 3-4 olajradit (ugye ha "ingyen" van az áram, miért költsek 300 ezret klímára.. ?), ehhez mennyi napelem kéne és mennyibe lenne? Az egyik tetőoldalam full délre néz.
Ha mondjuk vennék napelemet és olajradikkal fűtenék, mennyi idő alatt térülne meg? :) Kb soha.. Ha meg egy jó klímához viszonyítjuk, akkor még inkább kb soha :) Fával mondjuk fűtök 40-50 ezerből, álíltólag klímával a fele lenne. Napelem meg millás tétel nem? Ha évi 25 ezerrel számoljuk a klímás fűtést, akkor lehet meg se érném a megtérülést :) Mondjuk nem tudom mennyi lenne nekem egy napelem, apósék raktak fel, vmi 2 milla volt.. de az nagyobb ház, többen laknak, de sztem sz is kb soha meg nem térülő kategória..
Ez sajnos nagyon nem így van , azt az áramot neked termelik , mert te használod fel , csak azért olcsóbb mert ők határozzák meg a "kiszállítás" időpontját .
A vezérelt áramot is meg kell termelni nem ? A dolog lényege , hogy a vezérléssel kisimítsák a fogyasztási egyenetlenségeket , az erőművek egyenletes leterhelése miatt .
A vezérelt áram am nem minősül semminek? Tehát mittudomén megújuló vagy vmi, mert végülis hulladékáram ha úgy vesszük, nem? Tehát effektíve megtermelni ezt külön nem kellett. Nem?
Ezek drágák :) Amit most megcsináltam, hogy a déli fekvésű bejárati teraszt beépítettem szélfogónak 2 nagy ablakkal, így szinte egész nap süti a nap. Még le kell hőszigetelni. De érdemben nem fog sztem lejjebb menni a fafogyasztás ezzel, de meglátjuk. Talán BB-be beleférne.. Aztán lehetne még vmi házi napkollektor melegvíznek, de egyszerűen nem éri meg vele vesződni, mert pénzben alig spórolnék vele, mert éjszakairól megy a bojler. Esetleg egy jó klíma lejjebb vinné vajon az energiaigényt? Hatékonyabb a fatüzelésnél. Valszeg ez lesz a következő projekt jövőre. Csakhát az is vagy 300e ft.. A terasz is belekerült mondjuk 200e körülibe :) De ott helyet is nyertem :)
NApelem, napkollektor, hővisszanyerős szeleztető rendszer. Ha nincs meg akkor lehet még javítani. De a CC már sokkalta jobb mint nekem van. I vagy J nem tudom de hogy fekete azt biztos :D
Nos, arra jutottam, hogy ha be akarjuk lőni az energetikai besorolásba, akkor kb CC, azaz korszerű a ház. Kicsit csalódtam, azt hittem jobb.. De minden energiát összeadva ennyi jön ki. A PB gázt a főzéshez még hozzá se adtam..
Ne képrejtvényeket adj fel, hanem linkeld ide a termékek részletes leírását/adatlapját az interneten. Vagy legalább írd le a termékek pontos nevét/ gyártóját.
Most jöttem rá.....szerintem a toktoldó a ludas jól tudom, hogy az belül végig üreges ugye?
Arra gondoltam (remélem érthető lesz amit írok) mivel még nincs belül párkány és a toktoldó alul üreges, a toktoldóba lett átfúrva a gurni 10 vagy 12 lyuk van ott, simán áramlik ki a lakásból a levegő a redőnytokba és ott csapódik le/ki a pára!
"nincs olyan cikk, aminél én nem tudok még jobbat összehozni" Ez igaz. Van olyan cikk, aminél létre lehet hozni jobbat, van olyan, aminél nem. Egyébként pedig többször referáltál rám így, jóllehet én NEM vagyok kutató. Ergo nem is fogok cikket írni.
A többi mondatodhoz nem szeretnék hozzáfűzni semmit: láthatólag közelében sem jártál soha tudományos projekteknek és emiatt rettentő naiv és egyszerű elképzelésed van csak róla. Ezt elég erősen alátámasztja a fizetésemelésről, vagy a létszámleépítésről való eszmefuttatásod: adott pályázatban adott mennyiségű embert lehet alkalmazni, meghatározott fizetéssel és már a legelején be kell nyújtani, mennyi lesz a bérköltség.
A közalkalmazotti bértábla pedig újfent fix, ott se nagyon van mérlegelési lehetőség, újságcikk ide vagy oda. Amikor mégis, ott az újság impaktfaktora az, ami fontos, ami az Indexnek nincsen. Kirúgni pedig egy egyetemi munkatársat természetesen lehet, csak nem egyszerű: kb. az egyetlen indok a tudományos munka megszűnése, ami csöppet visszás egy egyetem esetén.
Javaslom, maradj meg az építőipari témáknál, azokban van annyi tudásod, hogy releváns infókat tudsz adni. A tudományos munkát pedig hagyd meg másnak - én is így teszek.
Nem azért kell tömíteni, hogy ne tudjon belőle csöpögni a víz (ezért nem is a gurtninál kell tömíteni), hanem azért, hogy a lakásból a meleg párás levegő ne jusson át a redőnytokba. Nyilván ez nem feltétlenül magától értetődően egyszerű, most, hogy már be van építve minden. :-(
"ismillió cikk elérhető már klíma témában is, néhányuk még élvezetes is"
Ez legyen a kiinduló attitűd: "nincs olyan cikk, aminél én nem tudok még jobbat összehozni" - persze ehhez nem árt némi szakmai magabiztosság is, ha nincs, akkor bérelj profi négert.
"Az pedig csak a te kis fura világodban működik, hogy egy random kutató odamegy az újságíróhoz"
Nem hiszem, hogy ha egy random kutató odamegy egy okosan kiválasztott újságíróhoz kezében egy izgalmas cikk-anyaggal és kétszáz ezer forinttal, abból nem lesz cikk.
"járnak iskolákba, tartanak bemutatókat, terjesztik a tudást"
Egy iskolai előadás nem védi meg attól, hogy fizetésemelésnél leghátul legyen vagy létszámleépítéskor őt rúgják ki először, néhány róla szóló újságcikk viszont igen.
A pára nem csak a gurtni lyukán mehet kifelé, de nálad ez a legvalószínűbb.
Húzz be egy kicsit a gurtnin és tapogasd meg, hogy ahol hideg, ott vizes-e.
"De ott, hogy tudom tömíteni???"
Ha a lakásban a szellőző rendszer nincs túlnyomásosra hangolva, akkor ott tömítés nélkül is alig megy kifelé pára. Ha negatív nyomásosra van állítva, akkor meg egyáltalán nem megy ki semmi pára a lyukon.
Olvastam, valóban jó cikk. Ettől függetlenül kismillió cikk elérhető már klíma témában is, néhányuk még élvezetes is - az, hogy hozzád nem jutott el, az könnyen a te hibád is lehet. Meg persze egy ilyen cikkhez kell egy jó tollú újságíró, vagy egy írói vénával rendelkező kutató is.
Az pedig csak a te kis fura világodban működik, hogy egy random kutató odamegy az újságíróhoz, hogy ő ezen a kevéssé látványos területen dolgozik (lásd korábbi példa: klímamodellek előrejelzési képességének a pontosítása Magyarország egyik kistáján), készítsen már róla egy érdekes interjút. Hiába fontos ugyanis ez a munka, mert ezen múlik, jól modellezzük-e a klímaváltozást, valóságban elhajtanak vele a búsba.
De azt is írtam korábban, hogy járnak iskolákba, tartanak bemutatókat, terjesztik a tudást - ami elég sok időt és energiát elvesz.
A jelek szerint nem igazán sikerült megértened, hogy miről beszéltem. Utoljára még megpróbálom, itt van egy dögunalmas témáról egy profi által összehozott, élvezetes, sőt humoros cikk: Úgy kezdődött, hogy a vetési varjú visszaütött
...és a klímakutatás ennél a témánál tízszer izgalmasabb is lehet(ne), habár valószínűleg most sem fogod megérteni, hogy mire célzok.
A linkelt oldalon a világ bármilyen ikonikus helyszínére meg tudod nézni különböző CO2 kibocsátás esetén a vízszintet 50-100 év múlva. De van egy olyan érzésem, hogy még ha ennél látványosabb képeket is adnék neked, akkor is fanyalognál, mert nem nem tetszik a színárnyalat, vagy mert nem úszkálnak animált cápák a vízben.
A szórakoztatásodról pedig magadnak kell gondoskodnod, mert én - hogy a te gondolkodásmódodat is felhasználjam - nem nyerek sem elismerést, sem pénzt azzal, ha kiszolgálom az ízlésedet. A kiindulópontot megkaptad, a többi rajtad múlik. Sok sikert.
"kőzetgyapot, üveggyapot, üveghab, duzzasztott agyag stb. legyártásakor pedig [...] több szénhidrogént használunk fel, mint a műanyag habok gyártásakor"
Ez így van. Plusz a gyapotokban, ha jól olvastam, formaldehid van, ami nem egy barátságos anyag.
Hosszú távot nyilván nem ismerek, de mivel párafékezőt ragasztgatok a tetején néhol sajnos rátérdeltem. A Kanufot sokkal nehezebb volt utána felrázni, hogy paplan forma legyen, az URSA ilyen szempontból simábban visszavette az eredeti formáját.
Mármint, hogy melyik a jobb ugyanolyan lambdával: ursa df vagy knauf naturoll? Nagyon nyomja a knauf ezt az "egészségesebb" gyapotot csak senki nem tudja, hogy mennyire alaktartó.
"Ha hőszigetelés kalkulátor szerint 0,21W/nm lesz a fal hőátbocsátása,akkor ezt beszorozva simán a külső falak és a födém felületével valós teljesítményigényt kapok fűtésre fokonként?"
A fal hőszigetelése mellett ott van még a hőszigetelő mester lehetséges elqrásai, a födém hőszigeteltsége, a padló hőszigeteltsége, a nyílászárók hőszigetelése, a hőhidak mennyisége és rosszasága, a légcsere hűtő hatása, plusz a benn lakók hulladékhőjének módosító hatása.
Ha ezek közül mindössze egy adatot ismersz, az az adat sajnos még durva saccoláshoz is kevés.
Reggel 5:55-kor kelek,és 15:30 körül érek haza.Ezért ezek az időpontok vannak.
A körülmények szinte állandóak,és a főzés is napi 1 kanna teavíz egyszeri felforralásában kifullad.Így tekinthetjük a fogyasztást csak fűtésnek.
Jó lenne megtudni a fűtési igényt egy szezonra.Eddig bontott fagerendák meg deszkák voltak itthon,meg kivágott fák,így nem kellett venni a fát.De eljött az ideje kimatekozni merre tovább,ha ez elfogy.Remélem a gázfogyásból ki lehet kalkulálni,viszonylag pontosan.
Én most rakom a padlásra, hasonló szerkezetben. Volt pár tekercs Knauf Naturoll-Pro-m is, de nekem az URSA kezelhetőbbnek és masszvíabbnak tűnt rakás közben. A papírforma szerint az értékeik meg ugyanazok. A hódnál meg van 10% kedvezményem úgy máris 630/m2 ami nem is rossz szerintem. Ahogy körbekérdeztem építőanyagos ismerős kedvezménye nélkül Győrben mindenkinél drágább volt az üveggyapot mint a hódnál.
Ha hőszigetelés kalkulátor szerint 0,21W/nm lesz a fal hőátbocsátása,akkor ezt beszorozva simán a külső falak és a födém felületével valós teljesítményigényt kapok fűtésre fokonként?Nagyságrendileg.
Vasárnap este óta írom a gázóra állását,meg a hőmérsékletet.3 konvektor van a házban,szigetelés nincs,hőmérő a nappaliban van.Valahogy sehogy nem jön ki az adatokból egy állandó teljesítmény fokonként.
Amikor azon gondolkodtam, hogy milyen hőszigeteléseket használjak a dombháznál, két alapvető szempont volt. Az egyik, hogy a környezetnek és a mindenkori lakóknak ne ártsak vele. A másik, hogy hőszigetelésre hosszú távon megfeleljen.
Az első igényt nehéz betartani. A műanyag habok kőolaj alapúak, nem mondanám őket környezet kímélőnek. A természetes anyagokból készült hőszigetelések, mint pl. kőzetgyapot, üveggyapot, üveghab, duzzasztott agyag stb. legyártásakor pedig - most tessék figyelni!!- több szénhidrogént használunk fel, mint a műanyag habok gyártásakor. Tehát a műanyag habok környezetre gyakorolt hatása kisebb!!
Ursa DF39 10cm-es üveggyapotról mi a vélemény? (Nem járható födémre 2x10 fedésbe) Mert ennek ~700ft nm-e, de vannak ilyen vastagságú gyapotok dupla ilyen áron is, vagy még drágábban. Azok ennyivel jobbak, vagy ez az ursa ilyen nagyon gagyi? Vagy csak szimplán jó ár/érték arányú?
B+ én nem azt mondtam, hogy mutass linkeket vagy dolgoztass engem, én azt mondtam, hogy szórakoztass: írj egy ÉRDEKES cikket, amiben LÁTVÁNYOS képek vannak.
És most ne azt mondd, hogy ez egy unalomig ismert téma és már ezer cikket írtak róla, ha mindegyik cikk ilyen fantáziátlan szar mint ezek, akkor nincs túl magasra helyezve a léc.
Pl ezek a New York-i képek leginkább csak a new yorkiakat érdekli (az USA 90 százaléka gyűlöli/megveti a várost, tehát ott máris megbukott a cikked), ráadásul mindössze 8 feet vízszint emelkedés hatása sem elég drámai. Válassz világszinten is ikonikus helysíneket és találd ki, hogy ott milyen vízszint váltja ki a legerősebb hatást. PL legyen Velence az egyik és mondjuk 25 méter emelkedés. És Banglades környékét sem hasraütésre említettem, ott kb 200 millió ember él alig valamivel a tengerszint felett, képzeljük el, hogy Angela Merkel kijeleni, hogy az USA+Kína továbbra is gyárthatja / onthatja a freont a levegőbe, mert az EU Banglades környékéről is szeretettel vár minden menekülőt.
az első rész szóljon nagyot, mondjuk tartalmazzon néhány "ilyen ma - ilyen lesz" képet New Yorkról, Londonról, Velencéről és Banglades-ről a mainál 50 méterrel magasabb tengerszint mellett.
"a radiátor mögé tennék a hódos áruházban kapható 3mm vastag habtekercses hőtükör anyagot. Ez jó lehet oda ?"
Minél nagyobb a hőmérséklet különbség a tükör és a tükrözendő anyag között, annál hatékonyabb a hőtükör. Tehát egy nulla hőszigetelésű régi házban a radiátorok mögé a falra rakott hőtükör nagyon okos dolog, mert a radiátor lehet akár 50-60 fokos is, egy vacak hőszigetelésű fal meg lehűlhet akár 10 fok alá is. Akinek viszont a fala jól hőszigetelt, annak a radiátor mögötti hőtükör talán csak negyed annyi hasznot hoz, mert kisebb a hőmérséklet különbség és a hőveszteség is a külvilág felé.
"mérések szerint pedig nem jelent többet, mintha vastagabb szigetelést alkalmaznánk"
Már említettem a hőmérséklet KÜLÖNBSÉGET. Ha a hőtükör és a vele szemben lévő felület (ami "nézi magát a tükörben") között nincs hőmérséklet különbség, akkor a tükör hatékonysága NULLA.
Márpedig minél vastagabb hőszigetelés IS van a rétegrendben, annál kisebb lesz a hőmérséklet különbség a tükörnél.
Tehát ha pl a tetőtered burkoló gipszkarton 22 fokos, az 5 centivel alatta levő hőtükör pedig 22,0000001 fokos (mert van ott még 20 centi üveggyapot is), akkor a hőtüköre költött pénzedet csak kidobtad az ablakon :)
Tudni kell, hogy hőtükrözés csak levegőn át valósulhat meg (a fürdőszobai tükör sem tükröz téged, ha lefested :) A hatékony tükrözéshez minimálisan szükséges távolság a tükrözni kívánt hullám hosszával mérhető össze, ez infravörös (hő) hullámok esetén minimum 1-3 milliméter.
Ezért kétféle hőtükör fólia létezik:
- az egyiknél a fólia gyártója a tükör elé odatesz egy légréteget is (buborékos fólia)
- a másik fajta hőtükörnél nekünk kell gondoskodnunk a légrétegről, máskülönben szart sem ér az egész (légréteg nélkül nulla a hővisszaverés).
Ezen a leíráson alapulva, a radiátor mögé tennék a hódos áruházban kapható 3mm vastag habtekercses hőtükör anyagot. Ez jó lehet oda ?
Illetve ezt a falra vagy a radiátorra kellene felhelyezni a megfelelő hatás érdekében ?
Gondolom az alu oldalnak kell a lakótér felől lennie, a csillogása nem zavar, ha segít egy kicsit a fűtésen. A homlokzat természetesen szigeteletlen és egyelőre nem is fog rá telni, ezért gondolkodom ebben.
A mellékelt fóliának a gyártó a hőtükröző tulajdonságát emeli ki, ami viszont érintkező felületek esetén nulla megtakarítást jelent, légrés esetén a mérések szerint pedig nem jelent többet, mintha vastagabb szigetelést alkalmaznánk -a távtartás problematikája nélkül-.
azonban fűtött padlók esetében javasolt 10-15cm-ben készíteni az aljzat hőszigetelését. A hőtükör fólia nem javasolt padlóba helyezve, hiszen ott hőátadás történik, nem hővisszaverés, mint födém szigetelés esetében.
Valamilyen erősebb nájlon természetesen kell oda a beton víztartalma miatt. Én 4 méter széles tekercsben kapható 0,2 mm-es (vastag) egyszerű fekete fóliát tennék.
"nem szokás már, és ez valamikor elterjedt néphülyítés volt?"
A hőtükör akkor hatásos, ha azon a helyen nagy a hőmérséklet KÜLÖNBSÉG a tükör hőmérséklete és vele szemben lévő (tükrözött) felület hőmérséklete között. Valamikor elterjedt volt, mert ahol nincs semmi hőszigetelés, azon a helyen a semminél sokkal többet ér egy hőtükör. Ezért jó pl a radiátor mögé a kívülről hőszigeteletlen (ezért belül is hideg) falra vagy pl forró kályha és a mellette lévő, a kályha felülténél akár 200 fokkal is hidegebb bútor közé).
De közben néhányan megtalálták a padláson a régi fizika könyvüket és rájöttek hogy minél több hőszigetelés van a hőtükör alatt, a hőtükör hő-tükröző hatása annál inkább a semmibe vész (közel nullára csökkent a hőmérséklet KÜLÖNBSÉG), 5 centi hőszigetelés mellé a hőtükör már leginkább pénzkidobás, 15-20 centiről nem is beszélve.
Leraktam az aljzat szigetelésemet, a vizesemberem megjegyezte, h szóljak, ha fóliáztam (milyen fóliát javasoltok?) és leraktam a hőtükrös fóliát és a vashálót, majd akkor jön betekerni a padlót.
Milyen hőtükrös fóliáról beszél? Én olvastam valamit félre, h nem szokás már, és ez valamikor elterjedt néphülyítés volt?
"Mivel zárod le a légrést? Purhabbal? A poros dzsuvás felületen meg sem tapad"
Ha befújod a résbe, akkor nem kell tapadnia, elég, ha kitölti.
Fújásra én nem a gyári 25 centis csövet használnám, hanem megtoldanám fél-egy méteresre.
"úgy sejtem bődületes mennyiségre volna szükség."
Ha a rés 1 centi széles és kb 10 centi mélységben töltjük fel, akkor 1 liter hab 1 méter hosszúságú rés betömésére elég. A habfújó flakonokra rá szokták írni, hogy a benne lévő összes anyag kifújva hány liter habbá fog megdagadni.
Én nem várok sem pénzre sem szakmai elismerésre, ezért az összes ilyesmit nagyon régóta név nélkül vagy álnéven intézem. Ha nem alkalmazott vagy, akkor a túlzott nyilvánosság több a problémát szül, mint hasznot hoz. Bejön pár forint vagy néhány jóleső hátbaveregetés, de a nagy nyilvánosság miatt ezzel együtt a nyakadba szakad legalább ezer idióta is, akinek a fele erőszakosan olyasmire akar rávenni, amihez semmi kedved, a másik fele meg nagyon ravasznak hiszi magát és ingyen akar dolgoztatni.
Viszont ha az állami vagy nagyvállalati bürokráciában dolgoznék, akkor először is megértetném a főnökeimmel, hogy nem vágyom az állásukra (nem kell félni tőlem), ezután gondoskodnék arról, hogy a szakterületemmel kapcsoltban a médiában gyakran szerepeljen a nevem. Sokan csinálják ezt jelenleg is, néhányan igen profi módon.
Persze aki szakmailag gyenge és nincsenek önálló gondolatai, az vagy láthatatlan marad, vagy sok pénzért megfizet egy okos "négert", hogy annak a gondolatait adhassa elő sajátjaként (ha nagyon aljas, akkor nem megfizeti, csak ellopja mások ötleteit, gondolatait, ez régi jó magyar szokás).
Azért ez a létráról lezárás érdekelne hogyan is néz ki a gyakorlatban. Pala és zsindely fedés esetén rögtön nem lehet feltolni az alsó cserépsort. De cserepes fedésnél is tuti van valami üvegtetős építmény a bejáratnál, ott is tökéletesen hozzáférhetetlen az eresz síkja. De tegyük fel hozzáférhető az eresz és cserépfedés adott. Mivel zárod le a légrést? Purhabbal? A poros dzsuvás felületen meg sem tapad, és úgy sejtem bődületes mennyiségre volna szükség.
A cellulózt be szokták fújna a sármennyezet légrésébe, ehhez pár helyen meg kell bontani a padlásról a sarat hogy be lehessen dugdosni a csövet. Egyáltalán nincs nagy nyomás, nem rogyaszt meg semmit. A szigetelő értéke eléggé hasonló az átlag gyapotnak és az átlag cellulóznak (0,039 W/mK). A gyapotot magad is le tudod teríteni, és kicsit olcsóbb is mint a cellulóz. Szerintem érdemes befújatni a légrésbe cellulózt, mert hőszigetelés szempontjából hiába teríted le a gyapotot a padláson, az eresz vonalban ha nincs rendesen lezárva a saralás (és általában nincs) akkor a szél egyszerűen átjárja a légrést és kifújja a meleget, hiába van terítve gyapot a padláson. Viszont ha be van fújva a cellulóz, az kitölti a légrést, onnantól nem járja át a szél. És onnantól van értelme a padlásra terített gyapotnak is, az tényleg fillérekből megvan. Szóval én mindkettőt javaslom.
Kíváncsi vagyok Mekk Elek az ezermester véleményére is.
Isocell (celluloz) szigetelésről mi a vélemény, olyan tekintetben, hogy az üveggyapothoz (ursa bálás) képest. Azt tudom hogy drágább, de annyival jobb is? 20cm gyapot, az 20 cm isocell-el egyenlő szigetelés terén?
Illetve régi (~60éves) fa födémes háznál, ahol a mennyezet ugye fel van deszkázva, szögelve a gerendákhoz és közte van a vakolat (sár) és nád arra rá lehet ezt fújni? A fújás közben nem rogyasztja meg a mennyezetet a nyomás?
Nálunk is vizes a téglaalap a szigetelés alatt.Újra lett betonozva az egyik szoba és a vizes részleg.Én csak a beton alá tettem szigetelést.A vakolatot betonozás előtt körben levertem a falról a szigetelés magasságában 10 centis sávban.Ezt a szakaszt a betonozás után vízzáró vakolattal vakoltam újra.Így nem tud felmenni a víz a szigetelés fölé.
Először sima vakolat volt a fürdőben,és vizesedett a fal alja.Utána csináltam újra vízzáróval,és azóta semmi gond vele.
Azóta mindenhol így csinálom,nem is vizesedik sehol.
A kutatások nem abból állnak, hogy hetente van egy heuréka szintű felismerésed, amit azonnal világgá lehet kürtölni, hanem valójában sziszifuszi, aprólékos melóból. Ha neked ez alibimunka, hát lelked rajta.
De részemről tényleg ez volt az utolsó komment ebben a témában itt. Koncentráljunk a hőszigetelésekre.
"Kérlek, mesélj, milyen pénzt/elismerést kaptam én eddig az ilyenek után. :-)"
Szakmailag pozitív módon szerepeltél (cikket írtak rólad vagy riportot készítettek veled) nagy látogatottságú országos médiában és ebből kifolyólag nem kaptál sem hivatalos szakmai elismerést, sem pénzt?
"Tud esetleg valaki egy igazán olcsó gyapotkereskedőt ajánlani"
A szigatech.hu-tmeg asszem az etyeki tüzépet szokják javasolni.
"mennyi idő alatt esik össze a sima üveggyapot"
Ha az általam (nyaralóba) felrakott 20 centi gyapot 10 év alatti összeomlási sebességét veszem alapul (0,0000000001 milliméter 10 év alatt), akkor a teljes lelapulás kb 10.000 év alatt fog bekövetkezni.
"Betonozott födémre, amiben van 5cm eps, is kell párazáró?"
Ne tegyél.
"nem éri meg a felárat a jobb szigetelőképességű anyag?"
Ha van hely bőven, akkor többnyire valóban a "olcsóbból vastagabbat" alapelv gazdaságosabb.
"Szarufa és szelemen találkozásnál vágni kell vagy elég begyűrni?"
Mit?
"a szálas szigetelés felrakása olcsóbb, mint az eps?"
Födémre / ferde tetőre a szálasat százszor könnyebb helyen felrakni.
Falra meg szerintem nagyjából ugyanaz a feladat.
"Hogyan tudom pontosan kiszámolni az ablakkávára ráforduló szigetelés hatékonyságát?"
Pontosan sehogy, de nem is kell: minél vastagabb, annál jobb. De az a legjobb, ha egyáltalán nincs is ablakkáva, mert az ablak kinn van a külső falsíkon.
"ismerősömet a tervezője meg akarja győzni, hogy nem feltétlenül éri meg kitolni a keretet."
Cseréje le a tervezőt. Ha ebben hülye, valószínűleg sok másban is hülye.
"Ablakos azt mondta neki"
Nincs olyan ablakos a környéken, aki meg tud birkózni egy ilyen rettentő nehéz feladattal?
Azt is lehet, hogy kiveszed az XPS-t, berakja az ablakot és utólag kifújod a rést alacsony dagadású (zárt cellás) habbal.
Szigetelünk is vagy beszippantott mindenkit a politika?
Tud esetleg valaki egy igazán olcsó gyapotkereskedőt ajánlani :) ?
Érdekelne még, hogy mennyi idő alatt esik össze a sima üveggyapot(gecsatherm , ursa df, knauf ecose) egy jól szellőzött födémen.
Betonozott födémre, amiben van 5cm eps, is kell párazáró?
Jól látom, hogy nem éri meg a felárat a jobb szigetelőképességű anyag? Itt mondjuk egy 0.039 vs. 0.035 hatékonyság/ár nem tűnik arányosnak, mint a grafit/sima eps-nél.
Szarufa és szelemen találkozásnál vágni kell vagy elég begyűrni?
Mennyi lesz a födém U értéke a köv. szigorítási ciklusban?
Olvastam valahol, hogy a szálas szigetelés felrakása olcsóbb, mint az eps? Na ezt végképp nem értem. Én azt hittem pont ugyanúgy kell felrakni őket.
Hogyan tudom pontosan kiszámolni az ablakkávára ráforduló szigetelés hatékonyságát? Tisztában vagyok vele, hogy cserénél a falsíkra rakott ablak a legjobb, csak ismerősömet a tervezője meg akarja győzni, hogy nem feltétlenül éri meg kitolni a keretet. Szerinte elég befordulni 5cm-el, emiatt nem lesz 30+centis párkánya belül, ami szerinte esztétikusabb, ha kint van(szerintem meg jobb, ha bent van, csak meg kellene győznöm adatokkal).
Ablakos azt mondta neki, hogy xps-re ne tegyen az alsó párkányra hőhíd miatt, mert úgyis leszedi, mivel nem tudja rendesen rögzíteni/ékelni a tokot beépítésnél. Ezt megint nem értem... Egy teljesen kiszintezett párkányon miért kell alul ékelni?
Náluk inkább az a kiindulópont, hogy milyen témák kutatására írnak ki pályázatot (legfőképp EU), vagyis kicsit kevésbé van olyan érzet, hogy vagy a te témádon dolgoznak mások, vagy te dolgozol másnak - hiszen a pályázat mégiscsak profilodba vág és önként indultál rajta. Nem is egyénileg vesznek rajta részt, hanem csapatban. De nem is lenne ezzel nagy gond, csak az itthoni rendszer képes ezt is megbonyolítani és akkor még ezen felül kapják a nyakukba az egyetem saját belső balfaszságait.
Igen, láttam, hogy a lehető leggyorsabban takarni kell a sugárzástól, nagyon fontos tanács. Inkább az a része zavar, hogy előtte azért össze kell őket csiszolni, meg hogy pár évtized múlva le fog kerülni a ház faláról.
Tudom, előfordulhat, hogy addigra kapva kapnak majd utána az újrahasznosító üzemek, de őszintén szólva, jelenleg ezt még nehéz elképzelni, hogy tényleg így lesz.
"Halkan megjegyzem, az elbaszott kutatás-finanszírozás miatt már több időt tölt pályázatok menedzselésével, mint tényleges kutatással, vagyis még kevesebb lehetősége van a számonkérésre"
Ez a világon mindenhol így van. Vagy szerzel pénzt, hogy emberek neked dolgozzanak és többen kutassák azt és úgy, amit és ahogyan te szeretnél, de akkor állandóan bizonyítanod kell, hogy a pénzt jól költöd és tudsz újra szerezni -- vagy te is másnak a témáján dolgozol, úgy, ahogy ő mondja, mert ő szerezte a pénzt. Ritkán arra is van lehetőség, hogy azt csináld, amit te akarsz, és úgy, ahogy te akarod -- de akkor azt egyedül, és kevés pénzért. (És a "kevés pénzért" az nem csak a saját fizetésedet jelenti akkor, hanem minden mást is (anyag- és eszközbeszerzés, publikációs költségek). Egyes területeken 30e-s konf.regisztrációt nem tudnak kifizetni, mert nincs miből.)
Ezt azért kifejthetnéd! Mert, ha csak annyi van mögötte, amit a mikroműanyagokról, meg az eps porlásról írtál, azt könnyű rövidre zárni: fölrak(at)od, és rögtön levakol(tat)od.
Amúgy is , mintha úgy emlékeznék, hogy a vakolás nélkül, több évig fönnhagyott eps-t csak Elek javasolja, vagyis úgyse csinálja senki...
Kérlek, ne személyeskedjünk. Még mindig nem ő mondta, hogy a multipornál nagyobb az ökológia lábnyoma az eps-nek, hanem én. Őt csak azért hoztam be a kommentekbe, mert a zöld gondolkodás került a központba, de már bánom, hogy megtettem.
Ettől függetlenül én még mindig idegenkedek az eps-től és próbálok alternatívát keresni. Ekkor pedig megnyugtatóbb az a gondolat, hogy a multipor a szabadban mészporrá esik szét, mint az eps, ami aztán szépen szétporlik.
Itt még engedj meg egy kis részben offtopic részt: divatos mostanában, ezért kollégája is rázizzent a mikroműanyagok témájára. Ő talált egy cikket, amiben kutatók próbáltak referencia méréseket végezni, hogy azután később legyen mihez viszonyítani. Úgy gondolták, hogy egy magashegyi patak mentes lesz a mikroműanyagoktól, így tökéletes lesz a számukra. Tévedtek, ami két dolgot jelenthet: vagy rossz helyen, egy szennyezőforrás alatt próbálkoztak, vagy a légkörbe is bekerültek már a mikroműanyagok, a hegytetőket is beszennyezve. Vagyis nemhogy túl van hypeolva mostanában ez a téma, hanem nagyon is kis figyelem terelődik rá.
Ha esetleg nem belélegzed, biztos, hogy a vízből, amit megiszol, jut a te szervezetedbe is belőlük, főleg, ha parti szűrésű kútból kapod a vizet (Szolnok, Baja, Budapest) mert kizárt, hogy ezeket kiszűrnék.
Ez főleg a nagyon kis méretnél (5 mikrométer és alatta) gáz, mert az már képes bediffundálni a vérkeringésedbe. És halvány fogalma sincs senkinek, mit is okoz a szervezetben.
Az eps meg ugye pár hét uv sugárzás után már porlik, le kell csiszolni, amivel elősegíted a szétesését. Szerinted mennyi fog abból a szervezetedbe jutni pár év után (tudom, demagóg kérdés)?
Mondok egy meglepő dolgot: a "tudományos hírek" 80-90 százaléka reklám céljából készül, tehát nem az újságíró kezdeményezi, hanem a másik oldal keresi meg az újságírót/újságot, hogy magára irányítsa a figyelmet (többnyire pénz-szerzési célból). Azért jó, ha valakiről (megrendelt) cikket írnak vagy riportot csinálnak vele, mert ezután pénzt/elismerést fog kapni. Ha olykor nem látszik a (nagy látogatottságú!) médiában, akkor mintha nem is létezne.
"think global, act local"
Lefordítom: húzd be füled-farkad és ki se dugd az orrod, mert a Hatalom pofánvág. Legalábbis a jelszónak ez volt az eredetileg megrendelt változata, a később (fizetett gerilla marketing segítségével) ismertté vált fenti verziót már a megbízott PR szakemberek finomították belőle :)
"De ha egy klímakutató nyilatkozik mondjuk az index-nek"
Úgy érted, ha kérdezik. Azaz kérdésedre a válasz: nem, a klímakutatónak sem feladata ez, hogy ezen pörögjön mint állat, hátha akkor majd sikerül elég nagy habot vernie, mert úgysem. (Ellenben Elek is hivatkozhat szakcikkekre.)
Meg abban is van igazság, hogy think global, act local, szóval eddig kettőből két pont oda.
Nem akartam lehülyézni senkit (max Eleket, de ismerve a fórumos életét, ő kéri az ostort)
Csak szeretnék számba venni minden lehetőséget, azokat aztán súlyozni különböző szempontok alapján (ahol az ár nem feltétlenül szerepel az első helyen) és úgy dönteni. Lehet, hogy a vége tényleg EPS lesz, de ezt a végén látom csak meg.
A kutatók feladata a világban téma pedig nagyon szétfeszítené ennek a fórumnak a kereteit, ezért próbálom azt rövidre zárni.
Tudod, egy csekély jelentőségű folyóiratban megjelenő kisebb cikk mögött is több hónapnyi kutatómunka áll, és akkor még csak arról beszélünk, hogy pl. egy már publikált elméletet esetleg alátámasztanak egy újabb kis részadattal.
Ahhoz, hogy egy jelentős újságban megjelenjen egy tanulmányod, több év, esetleg évtized munkája kell, és azoknak is csak egy töredéke üti meg a média ingerküszöbét.
Ha pedig olyan háttérkutatást végzel, mint mondjuk az egyik klímamodell előrejelzési pontosságának a javítása, az az életben nem fogja érdekelni se az újságírókat, se a politikusokat.
Emellett természetesen részt vesz felvilágosító eseményeken, iskolákat látogatnak, bemutatókat tartanak, nyilatkozik, amikor megkérik. Végzi a munkáját. Kicsit ezért erős kijelentés, hogy az ő feladata a politikusok számonkérése.
(Halkan megjegyzem, az elbaszott kutatás-finanszírozás miatt már több időt tölt pályázatok menedzselésével, mint tényleges kutatással, vagyis még kevesebb lehetősége van a számonkérésre)
Olyan kérdésem volna, hogy a falakon körbe 4cm szigetelés van (előző tulaj tette fel ) és mi a födémre most teszünk 20cm gyapotot, akkor kell tartanunk a páralecsapódástól a falakon felül?
"De javaslom, térjünk vissza a témára: lecserélhető a Multipor ragasztója más gyártó ragasztójára?"
Ez a fórumok nagy hátránya: kérdezhetsz, amit akarsz, de ha erre azt "válaszolják", hogy felejtsd el a multiport, akkor legfeljebb lehülyézhetsz mindenkit...
"Nem azt írtam, hogy nem kell számonkérni a politikusokat, hanem azt, hogy ez nem egy kutató feladata."
Hát ki a búbánatos vöcsöké? Elek hiába tépi a száját, ő csak egy fórumozó. Páran elolvassuk, néhányan időnként lehülyézik, sag schon.
De ha egy klímakutató nyilatkozik mondjuk az index-nek, annak már súlya van: sokan olvassák, szakember mondja stb. És ha ebben olyasmiket mond, amiket Elek (hőszigetelés támogatása, környezetbarát anyagok támogatása), akkor KÖZVETVE máris számonkérte a politikusokat...
A műanyagok (polisztirol) előállítása energiaigényes, az újrahasznosítása nehézkes ( nálunk nem megoldott) lebomlási ideje évszázadokban mérhető. Ezek alapján nem kell diploma annak a leszűréséhez, hogy a műanyag nem egy környezetbarát anyag. De egyébként asszony foglalkozását azért hoztam fel, mert felmerült, hogy nem kell zöldnek lenni. Egy szóval sem mondtam, hogy ő jelentette ki, hogy az EPS a legszennyezőbb.
De javaslom, térjünk vissza a témára: lecserélhető a Multipor ragasztója más gyártó ragasztójára?
Valóban a legjobb stratégiának tűnik mindig a legdrágább cuccok adótartalmával támogatni a rezsimet akár a saját kárunkra is, miközben kussban ülünk a seggünkön, és nem állítjuk pellengérre a világhíresen szar "támogatási" rendszert, amiben minden pénz útja olyanokhoz van csatornázva, akik egyébként is más pénzét költik és egyáltalán nem szorulnak rá semmilyen támogatásra.
"És mégis ezt hogyan? Méréseket végez, adatokat elemez, publikál"
Ha a publikációiból nem lesznek hírek a médiában, akkor nem jól teszi a dolgát. Az igazi döntéshozó politikusok füléig másképpen SOHA nem jut el a hangja, a többi politikus meg nem számít, mintha nem is létezne (egyszerű szavazógépek).
"legyél otthon zöld, törekedj a lehető legkisebb ökológiai lábnyomra."
Folytatom a gondolatot: húzd meg magad csendben, járj körtáncot a barátaiddal és biztass mindenki mást is erre a hozzáállásra, ne bíráld a politikusokat, ne szólj nyilvánosan egy szót sem az egész országot szennyező dolgokról, a pazarlásról, szóval úgy általában ne zavard egy picit sem a nagybani tolvajokat (részlet a hülyére vehető ideális birka állampolgár hitvallásából).
Aki csak egyszer az életben látványosan elküld az anyjába egy (megfelelő) politikust, az milliárdszor többet tett a környezetvédelemért, mint az, aki egész életében saját ökológiai lábnyomáról ír verseket a Facebook-ra és a világbékéről dalolgat egy fotelban ülve.
"A klímahutató ne otthon legyen zöld, hanem a politikusok tökét szorongassa." És mégis ezt hogyan? Méréseket végez, adatokat elemez, publikál...hogy is kellene a politikusok tökét szorongatni?
Ugye tudod, hogy baromság volt ez a hozzászólásod, nekik nem ez a feladatuk, hanem, hogy tudományosan megalapozott állításokat tegyen, amiket aztán fel lehet használni a politikusoknak.
Az pedig, hogy "ne otthon legyen zöld" a felelősség legteljesebb elhárítása: igenis, legyél otthon zöld, törekedj a lehető legkisebb ökológiai lábnyomra. Ezt kicsiben éppen úgy el lehet és kell kezdeni, mint nagyban, politikai szinten.
Sőt: a politika nem fog foglalkozni addig a környezettel, amíg az emberek részéről nem jelentkezik az igény, hogy ez fontos. És ebbe beletartozik az is, hogy nem a legszennyezőbb anyagot használjuk csak azért, mert az olcsó.
"Nehéz egy klímakutató mellett nem zöldnek lenni :)"
A klímahutató ne otthon legyen zöld, hanem a politikusok tökét szorongassa.
A politikus ennek hatására lemond a Moszkvából rendszeresen érkező kenőpénzről és kialakít egy pályázati rendszert pl a szar hőszigetelésű lakóházak hőszigetelésére, ami által országosan hatalmasat zuhan az energiapazarlás, na EZ az, ami igazán zöld lenne.
További szorongatás hatására a politikus kialakít egy olyan ártámogatási rendszert, amiben a leginkább környezetbarát hőszigetelő anyag lesz a legolcsóbb.
Ezután neked már nincs más dolgod, mint a legolcsóbb hőszigetelő anyaggal hőszigetelni a házad :)
Nehéz egy klímakutató mellett nem zöldnek lenni :) Plusz ha át kell csiszolni a hungarocell lapokat, ott szállni fog rendesen a sok kis golyó.
De legjobban valóban a saját kezű felrakástól tartok, nagy köszönet a két linkért, ezeket nem láttam eddig még.
Tavaszig most úgyis nyugi van, addig lesz időm számba venni az egyes megoldások előnyeit-hátrányait.
De ha szigorúan elméleti síkon maradunk: lecserélhető a Multipor ragasztója más gyártó ragasztójára, ha külső oldali falra kerül a rendszer? Miben tud többet a Multipor ragasztó a többiekhez képest, ami miatt többszörösébe kerül?
U átlagra 0.24 jött ki, a többit nem tudtam követni :) Napi átlag 5.6 kilo fa, ha 188 nap fűtési idénnyel számolunk (itt annyi van megadva a szakirodalomban), 21 fok bentivel, akkor 1053 kilo fa jön ki, ami legyen 3160 kW. Ezek kb reális adatok sztem. Most már csak az a kérdés, h m2-re vetítve mennyi? 30m2 téglalap, de két szint.
Megjegyzés: végülis elkészült a benapozott déli-délkeleti fekvésű bejárati terasz, 2 ablakkal, napsütés esetén nem túl hideg időben talán kiváltja majd a napközbeni fűtést. De még nincs lehőszigetelve a fala. Nem tudom mikor lesz.. De talán nem is annyira lényeges.
Megmutatnád, kérlek, ezt a jogszabályt? Szerintem jó lesz az 100m-nek is...
"A bíróság ki fog röhögni"
Eleve nem jut bíróságig ilyen ügy, ugyanis épeszű embert nem zavar a más ködlámpája. Másrészt pedig a látótávolság az szubjektív, az én helyzetemből értendő. Simán lehet, hogy én tisztán látok mindent, viszont te, aki szembe jössz egy durván hengerfejes autót követve, tejfehér sűrű ködnek tűnő zavarban autózol. Számodra máris indokolt a ködlámpa használata...
"tudtommal TILOS"
Adhatnál némi hitelt az elképzelésednek azzal, hogy bedobsz ide valami forrást ezeknek az agymenéseknek..
Arról meg mintha elfeledkeznének itt sokan, hogy a köd alatt elvilágítás sokat dob a láthatóságodon is, nem feltétlenül csupán a te látótávolságodat hivatott megnövelni. Mondjuk gondolhatnál a nappali ködre...
- a "közvetlenül a talaj felett miért ritkább a köd" megértéséhez olyan energetikai ismeretek kellenek, amire az épületek hőszigetelésében és a szellőzéstechnikában is szükség van
- a "hogyan vakíthat a szemembe egy reflektor, ha lefelé van fordítva" probléma megértéséhez a világítástechnikában és a hősugárzásos fűtőrendszerek működésével kapcsolatos tudás szükséges
- a "miért vakít bele a pofámba ez a köcsög" kérdéskör az éjszaka autógumival és használt gumicsizmával fűtött kazánok (szintén energetikai) problémakörébe tartozik.
- és olyan nagyeszű autótulajdonos is van, aki a látványosságra (extra reflektorokra) költött rengeteg pénze megtérülését akarja mindenáron pozitívra, nyereségesre kiszámolni, ugye ez az embertípus sem ismeretlen eben a fórumban.
...tudnám még sorolni a példákat, de már éhes vagyok.
Tehát nem mondhatod, hogy nagyon eltértünk a fórum témaköreitől :)
"abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják... Ha én kis ködben rosszabbul látok nélküle"
Leírom úgy, hogy te is megértsd :)
a KRESZ szerint olyan látási viszonyok között, amikor ködlámpa nélkül a (jogszabályban megállapított) látótávolság pl 40 méter,
TILOS felkapcsolni egy csak 30 méterre világító ködlámpát. A bíróság ki fog röhögni, ha azzal védekezel, hogy neked olyan szemet adott a Jóisten, hogy a 30 méterre világító ködlámpától számodra a 40 méterből 50 méter lesz.
"Téged nem kellene, hogy zavarjon, legalábbis nem jobban, mint a köztéri világítások"
Ez pontosan így van. Egy szabályos ködlámpa célja nem több, mint a durva időjárás miatt 5-15 méteres látótávolságot 10-15 méterrel meghosszabbítsa, ezért nem is kell (sőt tudtommal TILOS) kb 30 méternél messzebbre világítania. Egy szabályos ködlámpa eleve alacsonyan van és onnan is enyhén lefelé világít, felfelé szinte semmit. Ráadásul meleg sárga színnel. Tehát nem is tudja elvakítani a szembe jövőket. Szólj, ha látsz olyan autót, amelyiken ilyen ködlámpa van :)
"A ködlámpát három esetben nem tilos használni: durva köd, durva eső, durva hóesés (enyhe estekben tilos)."
Ha a jogszabály így gondolná, így írta volna. Viszont aszerint "abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják". Ha én kis ködben rosszabbul látok nélküle, nekem máris indokolta.
Amúgy értelme szerintem sincs, de egyesek szerint szép, pont úgy, mint a téli házkivilágításuk. Téged nem kellene, hogy zavarjon, legalábbis nem jobban, mint a köztéri világítások. Azok sem a városvezetés pöcshelyettesítői, nem? Úgyhogy hadd használják!
Amúgy meg vakít? Be kell állítani, de ez nem ködlámpa-specifikus, pont úgy be kell állítani a többi lámpát is, hogy ne vakítson.. Szóval igazából nem értem a ködlámpa elleni indulatokat. Mintha a ködlámpát tudatosan NEM használók valahogy többnek éreznék magukat a ködlámpát (előző csoport szerint indokolatlanul) használóknál.
(Ui: van ködlámpám, nem használtam, de mától, ha eszembe jut, igen. Hátha szembejön vmelyik gyűlölködő, megszokja, és nem fogja többé zavarni.. Remélem ezzel segítek. :)
"mikor 0 fok alá megy odakint a hőmérséklet az ablaküvegek alsó 1-2cm-es szakasza mindig bepárásodik"
HA
- nem radiátoros a fűtés (ami ugye az ablaknál csinál jó meleget)
- az üveglapok között a távtartó fémből van (hőhíd)
- bizonyos lakás páratatalom felett (gyenge szellőzetés?)
akkor bizonyos külső hőmérséklet esetén az ablaküveg széle párásodhat.
Ha csak az üveg alja párásodik, akkor az alulról (pl padlófűtés) felfelé szálló fűtés-hő nem tud alulra "élesen bekanyarodni" az ablakmélyedésbe pl a széles belső ablakpárkány miatt.
"Pedig értelme csak sűrű ködben (hóesésben/esőben) van, amikor alávilágít a ködnek/hónak/esőnek így kicsit jobban látni, mint nélküle."
Alávilágít???
A ködlámpát három esetben nem tilos használni: durva köd, durva eső, durva hóesés (enyhe estekben tilos).
A hóesés ugye leesik a földig, tehát lehetetlen "alávilágítani"
az eső is leesik a földig, tehát szintén nem lehet "alávilágítani",
A köd esetében valóban OLYKOR előfordul egy pár centis ritkásabb réteg a (melegebb) talajfelszín felet , de
mutass olyan ködlámpát, ami
- a talaj felett pár centivel van az autóra felszerelve
- ÉS a fénye egyáltalán nem világít felfelé, hogy a felsőbb rétegek bevilágításával elvakítsa a sofőrt.
Maradjunk a realitások talaján:
- a ködlámpa esőben és hóban nem világít be semmi alá
- köd alá bevilágítani tudna NÉHA, ha a talajtól max kb 20 centire lenne felszerelve ÉS annyira precíziós lenne a tükre+lencséje, hogy ettől a síktól felfelé semennyit sem világítana (ebben az estben nem vakítaná el a szembe jövőket sem). A sárga szín valamennyire csökkenti a vakító hatást.
Tehát akinek olyan ködlámpája van, amelyik
- a talajhoz nagyon közel van felszerelve
- sárga fényű
- jó minőségű a tükre és a foncsora (felfelé szinte semmi fénye nincs)
- és kizárólag durva esőben/hóban/ködben használja,
azt nem tekintem péniszhelyettesítő köcsögnek.
Mondjuk lehet, hogy ilyen autó+sofőr nem létezik az országban :)
"még köcsögebbül használják sokan a hátsó piros ködlámpát...
Ezt ugye úgy kéne használni, hogy amíg NINCS hátul senki a tükörben-közelben addig van csak bekapcsolva."
Ködben saját érdekedben nagyobb követési távolságot kell tartani. Teát ne menj annyira közel az előtted haladóhoz, hogy már zavarjon a hátsó ködlámpája :)
Nem lehet, hogy neked rosszul van beállítva a ködlámpád, és azért vakítasz? A ködlámpa alul van, és nem felfelé világít, tehát elvileg nem vakíthat. Úgyhogy nem értelek.
A hátsó ködlámpája meg ha vakít téged, nem lehet, hogy túl közel vagy hozzá? Maradj le, jót tesz a közlekedésbiztonságnak is! Ugyanezen a vonalon haladva az is lehet, hogy frusztrálo, hogy túl közel vagy, így akar üzenni...
40 éves b30-as, helyenként -főleg a sarkokon - nagyméretű téglával keverve. A vakolat kívül kb. négy centi vastag, kevés cemettartalommal, viszont úgy néz ki, mintha levegő sok lenne benne. Annyira nem rossz a hőszigetelésünk, mint a falazat alapján gondolná az ember.
Ha jól olvasom, az eps mellett, azon kívül, hogy olcsó, semmi nem szól. Ellenben környezetkárosító és könnyű rosszul felrakni.
Mivel nem szeretném vállalni a munkások fogadásával való vesződést (mikor jönnek, mit csinálnak, mindent jól csinálnak-e, mennyiért dolgoznak) ezért saját kezűleg raknám fel a lapokat, ami a multipor esetében tűnik a legegyszerűbbnek és legkevesebb hibalehetőségnek.
A vastagság pedig nem probléma, mert feleségem a tíz centire is prüszköl. Keskeny az udvarunk.
Nálunk mikor 0 fok alá megy odakint a hőmérséklet az ablaküvegek alsó 1-2cm-es szakasza mindig bepárásodik. Ez mennyire normális jelenség, lehet ez ellen csinálni valamit?
Műanyag 2 rétegű ablakokról van szó? Azoknál akiknél 15-20 cm-es szigetelés van a falon ott is előjön ez a jelenség vagy semmi köze a kettőnek egymáshoz?
Mivel sűrű ködben, sűrű szakadó esőben/hóban nem látsz tőle távolabbra, más esetben viszont tilos használni, ezért csak menőzésre alkalmas, másra nem jó. Ha valóban növelné a biztonságot, akkor ötven éve kötelező elem lenne minden autón.
csak a ködlámpa még balesetveszélyes is a legtöbb ember kezében, mert köcsögék tiszta időben (szemerkélő esőben, szállingózó hóban, stb) is bekapcsolják, amikor csak annyi "haszna" van, hogy elvakítsa a szembe jövőt, aki mellette elhaladva másodpercekig vakon vezet az éjszakában (és esetleg elgázol egy útszéli gyalogost vagy biciklistát, miután ő megy a börtönbe, a menő ködlámpa menő gazdája meg hazamegy és nyugodtan alszik).
Ez lesz am az első tél teljes szigeteléssel. Annyit tudok még, h februárban a komolyabb mínuszokban napi 8-10 kilo fa kellett. Akkor is már nagyrészt le volt azért szigetelve a ház.
Ketten vagyunk, de én pl átálltam a 2 napos fürdésre(télen), de azt kádban :) De nem nagy kád, és nem is engedek bele sokat, mert emésztőnk van :) De tusolással még ennél is jóval kevesebb fogyna.
Nos a kinti átlag az lehet h am magasabb volt, mert csak a reggelit meg a késő délutánit írtam fel, bár szinte egész nap nem sokat változott a hőmérséklet(Du 4-5 körül gyújtottam be, és az akkori hőmérsékletet írtam fel).. És felfelé kerekítettem kicsit.
Üdv ! Mi/miért volt a mérési feladat ? Ehhez a felhasznált energiához mekkora komfort párosul ? Hihetetlen minimál pl. a két villamosenergia felhasználás is,de a napi fafelhasználás sem pitlák ! Valamennyit otthon is vagytok ,vagy munkahelyen van fürdés főzés stb..,mert másként nehéz ilyen kevés rezsivel ellenni !:)
Még annyit h a tetőteret effektíve nem fűtjük, csak amennyi a födémről meg az ajtó réseken felszivárog. Amelyik szobában alszunk, ott szoktam nyitni az ajtón(nappal), ha 20 alá bukik a hőmérséklet. Este csukott ajtóval alszunk.
Ahogy nézem a tető gerendazatot, a folyamatosan porzo betonfodemet, egyre inkább az az erzesem, hogy jobban járok ha a födémet szigetelem. Egy részén padlót kellene kialakítanom, de miből érdemes megcsinálni a 30 centi magasitast? Költséghatékonyan, esztétika huszadrangu. :) A fapallokat már néztem, nem tűnt túl olcsonak, és azt hiszem csak 25 centis magasság volt kifizetodo. Vagy tegyem az OSB lapokat valami szigetelo teglasorokra? Az egyik saroknak egy kondigépet is el kellene birnia.
