Keresés

Részletes keresés

kicsi emma Creative Commons License 1999.05.14 0 0 187
Kedves Pocak!
Van altalanos iskola Leanyvaron, nyolcosztalyos. Elsotol fogva tanitanak nemetet,mert svab falu es masodik nyelvkent angolt.

Most tobb fiatal etelmisegi par is kikoltozott oda, ugy tunik. Lesz versenykepes gyerekanyag. (Szerintem ez is lenyeges.) Es egy-ket tanarral mar megismerkedtunk es szimpatikusak.

Ugyanis nekem is fontos szempont volt.

Es az ovoda is jo, az is nemetes, meg tanccsoport meg ilyenek.

Nem olyan igazi kicsi falu, mert nem eldugott vagy ilyesmi, hanem Budapest es esztergom kozt van feluton. Nem kell tole felni.

Ke

Előzmény: Pocak (155)
Hacsek Creative Commons License 1999.05.14 0 0 186
Kedves Vaddisznó! (bocs)

Most már tényleg mindent elmondtak a többiek, úgyhogy én csak annyit javasolnék, hogy ha eldöntötted, hogy építkezni akarsz, és van telked, azonnal kérj egy hivatalos helyszínrajzot meg egy tulajdoni lapot, hogy tudd, mit építhetsz, meg hogy tényleg tied-e a telek! Ez nem vicc!
Budapest tekintetében segíteni tudok a BVKSZ övezeti adataival (www.archiweb.hu/web/group6/chapter2/), a többi 3200 településével sajnos még nem.

Előzmény: Wildschwein (182)
andras Creative Commons License 1999.05.14 0 0 185
Kedves Wildschwein,

a telkek beépíthetősége felől a területileg illetékes önkormányzat műszaki (építési) osztályán kell érdeklődni. Az építési törvény csak a min. előírásokat határozza meg, ezen keretek között az önkormányzat (mint elsőfokú építési hatóság) szabályozhatja a beépíthetőséget. Itt nem csak a beépíthetőségi százalékokról van szó, hanem a telekhatárokról, építménymagasságról stb. is.
A tetőteret az építtetők többsége azért próbálja kihasználni, mert az az elterjedt vélekedés, hogy így lehet a legolcsóbban + lakótérhez jutni, és ebben van is némi igazság. Saját tapasztalataim alapján azt mondanám, hogy a fajlagos négyzetméter költségek a pinceszintre vetítve a legmagasabbak, ezt követően jön a földszint, majd a tetőtér.
A perlitbetonnal kapcsolatos tanácsokról láthatóan lekéstem, holott pont tegnap használtuk az egyik építkezésünkön.
Ha bárkinek olcsó építőanyagbeszerzési forrásokra, a gerendaházak ill. a hagyományos építkezési mód kivitelezésével kapcsolatos kérdései vannak, szívesen segítek (ha tudok).

tacsa Creative Commons License 1999.05.14 0 0 184
Helló Wildschein!
Az , hogy ki milyen házat épít , alapvetően a következőktől függ szerintem ( meg még sok egyébtől persze )
* mi az igénye, ízlése
* mennyi pénze van a dologra , vagy mit tud hozzátenni munkában stb.
* milyen előírások és környezeti adottságok vannak , ha már megvan a telek

Mindebből következik, hogy igazából - ha a telek megengedi, - akkor minden további nélkül építhetsz földszint + alagsoros házat , melyben benne van a lehetőség a tetőtér beépítésére. Azzal érdemes számolni, hogy ha azonos alapterületen több szint van , akkor általában fajlagosan alacsonyabbak a költségei egy m2-nek , mivel bizonyos feladatok ( szerkezet , gépészet stb. ) kevesebbe kerülnek egy-egy sziont esetén. Vélhetően ez az egyik indoka annak , hogy legtöbb magán-építő több szintben gondolkodik. Én Svédországban láttam sok olyan házat , ami alatt olyan 1 m-ig kiemelt alagsor van, melyen belül számos funkció elhelyezhető: például a kiszolgáló egységek , vagy épp a gyereke birodalma , a szauna , és persze egy csomó gépészeti rendszer központja. Az alagsor és pince építése persze egyes telkeken gondot okozhat például ha talajvíz van.
Másik kérdésedre , hogy mekkora telek kell , annyit tudok mondani látatlanban , hogy a telek övezeti besorolásától függ, mekkora a beépíthető alapterülete az adott teleknek. Ez általában 10-25 % között van , övezettől függően. Ebből következik, hogy legrosszabb esetben ( 10 % ) a 150 m2-hez 1.500 m2 -es telek kell , legjobb esetben ennél jóval kisebb is elég. figyelembe véve azonban azt , hogy a családi házat általában több generáció céljaira építjük , az 1.000 m2-nél kisebb telket lehetőleg nem célszerű
venni a távlati fejleszthetőség , melléképítmények stb. miatt. A nagyobb telek például gyümölccsel és zöldséggel azért valahol megtérül.

Előzmény: Wildschwein (182)
Trebitsch Creative Commons License 1999.05.14 0 0 183
Kedves Wildschwein,

majd válaszolnak a szagértők is, én addig elmondom, hogy én miért nem tudtam pont olyat építeni, mint te szeretnél, pedig én is azt terveltem.
Szóval: kicsi volt a telek. Nálunk, Újpesten a 05-ös építési övezet, ahol lakom, a telek 20%-ának beépítését teszi lehetővé. Ha egy darab, egybefüggő tetővel ellátott izét építesz, akkor az építési osztály egyedi kérelemre még rátehet (meg is szokta tenni) erre további 5%-ot.
Ezen kívül előírás az, hogy az utcafronttól 5 métert, és legalább az egyik oldalsó telekhatártól szintén 5 métert kell tartanod, a másik oldal lehet telekhatárra építve.
Namost, ha a 150 nm-t mexorzod 4-gyel, akkor kijön, hogy 600 nm-es telek kell minimum. Az olyan durván 170 négyszögöl; ha a további korlátozásokat is figyelembe veszed, akkor kiderül, hogy 720 nm, azaz 200nöl alatt nemigen lehet jól összehozni.
A mi telkünk meg 120 nöles. :) Innentől kezdve muszáj volt fölfelé terjeszkedni, és idén talán már lakható is lesz a tetőtér.

A négyzetméter-számításhoz a külső főfalak alapvonalának külső szélét mérik, tehát a belső alapterület ennél persze kisebb.
További következmény, hogy ha építesz egy jó erős, de csak két-három nm alapterületű kacsalábat, akkor arra már szabad tenni egy akkora épületet, ami befedi a teljes telket.... :)

Előzmény: Wildschwein (182)
Wildschwein Creative Commons License 1999.05.14 0 0 182
Kedves Hacsek, kedves tacsa,
mi még csak tervezgetjük az építkezést, ezért nekem nincsenek ennyire konkrét kérdéseim, csak általánosságban kérdeznék. Egyszintes házat szeretnénk (legalábbis olyan értelemben, hogy nem akarjuk a tetőteret beépíteni - inkább legyen az alapterület nagyobb -, de alagsor azért kellene a lomtár, kazánház stb. részére). Kissé elbizonytalanít azonban az, hogy az utóbbi 30 évben Magyarországon épült házak között alig látok ilyent. Lehet, hogy van az egyszintes háznak valami olyan hátránya, ami miatt senki sem választja ezt?
Persze tudom, hogy a többszintes házak egyeduralmának sokféle oka lehet (pl. kicsi telek, divat) de kíváncsi vagyok, hogy van-e valamilyen további ok, amire nem gondoltam.
Tényleg, az előírások szerint mekkora telek kell ahhoz, hogy egy kb. 150-160 nm-es házat építhessek rajta?
Hacsek Creative Commons License 1999.05.13 0 0 181
Cucu,

Míért akarod felszedni a hajópadlót? Ha rohadna vagy mozogna, akkor persze jogos, de ha, mint írod, egész jó állapotban van, akkor én hagynám.
Ha csak takarni akarod, a tetejére semmiképpen ne tegyél parkettát (erről a dupla óvszer jut az eszembe), akkor már inkább faltól-falig szőnyeget javaslok.
Csodát lehet művelni egy hétvégére kikölcsönzött padlócsiszolóval is. Addig berregtetheted, amíg sima lesz vagy el nem fogy a faanyag.
1. Ha sima lesz előbb, akkor azon frissiben beereszted világos páccal, majd jó sok lakkot neki és kész.
2. Ha elfogyott a fa, mielőtt sima lenne, akkor viszont kész van a feltárás(:-))

Egyébként, hogy mi a menő padló, azt abból lehet leszűrni, hogy éppen minek a kinézetét utánozzák. Régen a műmárvány és a terrazzo volt ilyen, ma már a műanyagok is játszanak. Van egy angol cég, az Amtico, amelyik a világon minden padlótípust utánoz PVC-ből, fát, követ, márványt, gránitot, mozaikot. Az benne az érdekes, hogy nem csak a kinézetet, hanem a felületi struktúrát, a bemélyedő hézagokat is utánozzák. Ha mezítláb jársz mondjuk parkettautánzaton, nem érzed a különbséget egy vastagon lakkozott parkettához képest, mert nem hideg.

Előzmény: cucu (178)
tacsa Creative Commons License 1999.05.13 0 0 180
Kedves cucu!

1. Állatbarát lévén macskairtás ügyben elvből nem adnék tanácsot , bár amikor a lábamat nyalja , én sem állok messze a gondolattól. Talán néhány ál-kutya gumiból elrettenti őket , ha még ugat is. ( esetleg átmeneti megoldás a szomszéd elrettentése )
2. "ks"-nek a hajópadló / parketta / szőnyegpadló ügyben írtunk korábban , ha még nem oldavstad , ottan is vagyon info. De: a hajópadló hézagos , és a felülete azért helyenként hepe-hupás , ezért önmagában nem alkalmas a parketta korrekt folytatólagos alátámasztására > kvázi ragacs kellene legalább alá , kiegyenlítő jelleggel , de bazi sok, ezért e megoldást nem pártollanám. Viszont: ha felszeded , alatta A./ vagy jó a meglévő szerkezet , akkor kis találékonysággal mód van a parketta lerakására , B./ nem jó a szerkezet , akkor jön a pucoválás , és új szerkezet. Ennek alfaja lehet a "ks"-nek írt aljzatbetonbafogatottpárnafás alátámasztás, ami viszonylag olcsó , ugyanakkor elfogadható korrektségű szerkezetet adhat. Neked is javallanám a "gyöngytyúk és a langyos takny" helyett a lokális miontavételt a jelenlegi helyzetről egy kisebb darabon.
Mivel holnap tervszállítás , én is kilépek mára , mindenkinek nyugodalmas jó éjt.
( Off topic: ha valaki szereti a jó storykat , az este lesz a "Végső visszaszámlálás" c. film , ne hagyjátok ki , jó kikapcsolódás. )

Előzmény: cucu (178)
tacsa Creative Commons License 1999.05.13 0 0 179
Yeah!
Igen , sokféle megoldás van , a lényeg : kívülre tegyük. Megjegyzem , utalva a gernedaházas hozzászólásokra : SOKKAL JOBB és főleg SZEBB a fa. Ha szúnyoghálóval kombinált , az meg kifejezetten klassz.( megj.: engem a szunyogok nem zabáltak , de a család nőneműje folyamatosan a 168 órával kente a "rágcsálókat" éjvíz idején , a végén sk. csináltam hálót. Jobb a "redőnyös" , ahogy mondod.
Ja ! Itt is eszembe jut még valami: nagyn jó hőtechnikailag , ha vadszőlővel futtat valaki vakolatra , mert több fokkal csökken a belső hőmérséklet nyáron ( Ha jó a vakolat nemhogy árt , de használ neki, kiszedi a nedvességet . Csak verébileg lehet kissé kakis a megoldás , ha valakit ez zavar . Viszont szép is, lásd néhány Rózsadombi emeletes villát is példaként )
Előzmény: Trebitsch (177)
cucu Creative Commons License 1999.05.13 0 0 178
tacsa,
igen, de a magyarországi átlag ember örűl, ha jut pénz anyagra, meg a legszükségesebb szakemberekre. Ezért van az, hogy maga próbálja menedzselni az építkezést. Én '93-ban építkeztem. Az egész úgy indult, hogy beépítem a tetőteret, aztán amikor rádöbbentem, hogy az a lenti helységben is gyökeres rekonstrukciót jelent, úgy döntöttem, hogy az összes -nem erre szánt- pénzemet is ráfordítom a ház rendbetételére. Hiszen, ha már építkezem...
Előzőleg persze beszéltem építészekkel és bizony ha azt az összeget neki kellett volna fizetnem, akkor nem lett volna kész a beépítés szeptemberre, pedig akkor már kezdődött az iskola...
Ááá, én mindíg mindent kapkodva csinálok. Igaz, három hónap alatt megvoltam az egésszel és nem is lett rossz, sőt egyenesen jó lett. De, mint a tulaj és mint az építő, ismerem a ház minden apró baját, mármint, hogy mi az amit jobb lett volna másképpen csinálni. Gondolom ezzel mások is így lehetnek.

Na, de most van egy klasszabb (3 szobás 100 nm-es saroktelki, 200 nöl-es telken) házam, ami ugyan 50 éve épült, de senki sem zavar, bár a szomszéd macskáját egyszer úgyis elkapom. Ugyanis amióta betörtek hozzánk, körberaktam infra-érzékelőkkel a házat és éjszaka ugye.... A kutyát meg nem engedem ki a kenelből szintém ez okból kifolyólag. Szóval, ha tudtok valami jó kis csapdát a macsnak, megköszönném.
Szóval, készűlök apránként rendberakni mindent. A szobák hajópadlósak és egészen jó állapotban vannak. Na, ezzel kapcsolatban szeretnék kérdezni egy-két dolgot.
1. Szedjem-e föl a hajópadlót, vagy parkettázzak rá? Egyszerübb volna ráparkettázni, de nyugodtabb lennék, ha felszedném. Ha viszont fölszedem, akkor hol lesz a vége az egésznek, vagyis mire számítsak? Párnafa cserék, milyen szigetelés legyen, gondolom beton az nem jó mert hideg és felnyomja az esetleges nedvességet a falakba, meg aztán nem szellőzik rendesen a parketta alatt a talaj. Szóval, hogy van ez igazából?
Köszi a fáradozásotokat; Hacsek és tacsa meg a többiek!

Ma már nem leszek, csak holnap! helo

Trebitsch Creative Commons License 1999.05.13 0 0 177
Kedves tacsa,

ha én jól értem az árnyékolósdit: redőny ill. zsalugáter rulezik?

Mer az jó, én ui. igazhitű redőnypárti vagyok. Amióta láttam azt a megoldást, hogy alul van egy kis guriga, amire föl van tekerve a szúnyogháló, és ha összekattintom a redőnnyel a szélét, akkor ahogy a redőny megy felfelé, a szúnyoghálót húzza magával, pláne.

Előzmény: tacsa (176)
tacsa Creative Commons License 1999.05.13 0 0 176
Kedves cucu!
Két legutóbbi hozzá-emilezésedre vagyok bátor...
a./ Ugyebár a "rossz szomszédság török átok..." ( a szomszéd a nyelve mellett mást is köszörült ezek szerint ? )
b./ Hiszem , hogy megfelelő előkészítés és partner kiválasztás ( ebbe értendő a megrendelő érdekeit képviselő építész is ! ) mellett nem kell belerokkanni az építkezésbe.Azokat kell megfizetni megfelelően , akik valóban segítenek. Ha van megfelelő képviselőd, mert mondjuk nem értesz az építkezéshez , hanem például több pénzt keresel nap közben , mint amennyit rááldozol a szakemberre , akkor rokkanás nem kell.
c./ A TTHHEERRWWOOOOOOOOOLLLLIINN kapcsán eszembe jutott egy dolog , ami talán többeket érdekelhet. A tükröző felületet azért kell kifele rakni, hogy visszaverjen. Ez gondolom így OK. hasonló problematikája vagyon az árnyékolás - technikának, és ezt ajánlom mindenki figyelmébe.
Ugyebár az árnyékoló ketyerét ( függönytől a reluxáig ) három helyre szokás rakni: 1. Bévülre 2. Ablak közé 3. Kívülre ( ritkábban ).
ad 1. Ha belülre kerül , a nap bésüt, felmelegíti pl. a reluxát, az tükröz vissza az ablak belső felületére és máris kész a fűtőtest.
ad. 2. Ugyanezen eset fordula elő , kicsit kevésbé melegítve , ha csak a külső ablak lészen fűtve by reluxa , mindezekért: ideális megoldás a 3. > Kívülre tegye aki tudja az árnyékolót, a visszavert napsugárral ( sunshine ) melegítsük csak a természetet. ( Nem viccnek mondtam el fentieket )
Fontos a lakás komfort-érzete szempontjából.
Előzmény: cucu (173)
cucu Creative Commons License 1999.05.13 0 0 175
Hacsek,
kösz akkor jól csináltam, bár azóta -mint lejjebb írtam- már eladtam azt a házat.
Amúgy azért gondolkodtam rajta, mert közvetlenül nem éri a nap sugara, tehát akkor hogyan veri vissza.... De valami azt sugta... és szerencsére sikerült.

Therwoolin Therwoolin Therwoolin Therwoolin Therwoolin Therwoolin Therwoolin...................

(Az elején figyelmetlen voltam, azért írtam egy óval. Másodszorra meg vicc helyett volt...)

tacsa Creative Commons License 1999.05.13 0 0 174
Kedves nevtelen!

Az "ellenpélda" jó! Én a magán- praxisomban ( oh la la , lásd szülész-nőgyógyász , jó duma mi ? ) a kőmívesektöl félek leginkább. Az egyik házamnál reggel kint voltam , elmagyaráztam a napi feladatot , estére már befalazták a kéménybe a fesztített 7,20-as gerendát, alá is támasztva kéményileg középen! És csodálkozott, mikor visszabontattam , mondván , épp tegnap csináltak egy másik háznál ugyanígy födémet. Mondtam , oda is nyugodtan visszamehetnek , talán amíg nem fűtenek be , nem lesz baj!
Egyébként a "siklós" példát kifejezetten a saját - azaz az építész - szakmámra hoztam fel , hogy annál , amikor az ember túl nagy pofával óbégat , jobban teszi , ha elgondolkodik és elfogadja mások véleményét és tudását, mert oltári nagy pofára esés lehet belőle. Én ezért is gondolom , talán nem haszontalan az itteni csevelyünk , mert ha egyikünk - másikunk profitál belőle , és megoldódik valamely problémája , már nem volt hiába való.

Előzmény: nevtelen (171)
cucu Creative Commons License 1999.05.13 0 0 173
Heloooo.
Most látom csak, hogy reagáltatok a parkettás meg a fűtésszerelős, meg a kőműveses írásaimra.
Kösz.
Nálam akkor az volt a baj, hogy nem volt lehetőségem mindíg odahaza lenni. Mikorra meg hazaértem, már általában el volt pakolva minden, meg aztán itt jön elő az, hogy ebbe bele lehet rokkanni! Néha már úgy éreztem, hogy jobb, ha a szakik elmennek szépen haza. Ugyanis nagyon sok volt akkor az intézni valóm; anyag biztosítása, szállítása, ha kevés akkor újabb rendelés, miközben a telek keskeny volt, mert arrafelé minden telek ilyen és csak korlátozott mennyiségben hozathattam egyszerre. Közben a szomszéd állandóan átugatot, hogy a németek hogyan csinálják ezt, mert ez így szar, stb...Összeveszni nem akartam senkivel, de aztán a szomszéddal csak nem sikerült a békét megőriznem. Immáron én voltam az ötödik szomszédja 13 év alatt.
Amúgy a kőművesek szépen dolgoztak.

A házat azóta eladtam, (3+3 szoba, 2 fürdőszoba, 2X75 nm, +40 nm szuterén.) Ja, meg egy idegbeteg szomszéd, aki állandóan köszörült az ablakom alatt.
Helo.

Hacsek Creative Commons License 1999.05.13 0 0 172
Cucu!

Csakis kifelé. Ha befelé van, az maga a kimondott páracsapda.

Más. Most meg túllőttél a célon. A Therwoolin-t pontosan 2, azaz kettő o-val kell írni. (Nem eggyel, nem hárommal.)

Előzmény: cucu (170)
nevtelen Creative Commons License 1999.05.13 0 0 171
Nagy igazság van ebben, de azért nem minden "szaki" gyakorlati tapasztalatában lehet megbizni.
Csak egy példa. Mikor épitkeztem, a vizes helyiségek aljzatbetonozásánál mindenáron rá akartak venni, hogy lyukasztgassuk ki a szigetelést. Merthogy úgy gyorsabban köt a beton. Amikor tiltakoztam, hogy akkor mi a francnak kellene a szigetelés, a fő érvük az volt, hogy a lakótelepi épitkezéseknél is igy szokták csinálni.
Előzmény: tacsa (169)
cucu Creative Commons License 1999.05.13 0 0 170
Helo,
Nem, nem vagyok épitész, de műszaki végzettségem van, vill. üm.
De volna nekem is egy kérdésem.
Én fóliázott Therwooolint építettem be annak idején. Azt mondják, az ilyen visszaveri a napsugár okozta meleget. Arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy a fóliás oldala kifelé vagy befelé/lefelé legyen? Szerintetek?
tacsa Creative Commons License 1999.05.13 0 0 169
Kedves cucu!

Kösz a kiegészítésekért , klassz, és így kerek! Amikor a Siklót terveztem , volt egy csodálatos acél-öntöttvas brigád az építkezésen.Kimentem, vittem lelkes ifjúként a részletrajzokat. Nézték , aztán húzták a szájukat. Kérdem : na mi van? Mondták, hogy így is meg lehet csinálni, csak minek , tudnak jobbat. Megbeszéltük , hogy elméletben lehet hogy tudom , a lényeg a végeredmény, amihezt Ők hozzá tehetik a gyakorlati tudást , meg a szívüket, és így részévé válnak az alkotási folyamatnak. Nagyon jó barátok lettünk, és a végeredmény közös öröm és büszkeség lett. Azóta nem tartom magam tévedhetetlennek , és mindig próbálok tanulni mindenkitől. Ezért is köszi a kiegészítést.

Üdv

Előzmény: cucu (167)
Hacsek Creative Commons License 1999.05.13 0 0 168
Bocs cucu, hogy beledumálok.

Eséllyel mehetnél vizsgázni épszerkből. Nem vagy te kolléga véletlenül?

Csak egy kritika: Therwoolin.

Előzmény: cucu (167)
cucu Creative Commons License 1999.05.13 0 0 167
tacsa,
bocsi, hogy belejavítok.
A therwolin igaz ugyan, hogy nem ég, de a vizet sajnos nem bírja, átázik.
A felrakásánál pedig tényleg vigyázni kell, mert üveggyapot lévén képes a bőralá is behatolni!
Letakarni tényleg nem szabad, szabadon kell hagyni, különben a takaró anyag alja párásodni kezd, ami ugye nem használ a therwolinnak.
Viszont alá kell rakni egy úgynevezett "párafékező fóliát", éppen emiatt.
Ugyanakkor a tető csúcsát nem szabad befóliázni, mert dunsztban lesz a tetőszerkezet, tehát hagyni kell fél-fél métert szabadon, hogy szellőzni tudjon. Ennek nyáron van jelentősége, amikor 50 C fok van a tető alatt.
Javíts ki, ha rosszat mondtam, helo.
Hacsek Creative Commons License 1999.05.13 0 0 166
Kedves Emili!

Két eset lehetséges.

1. Az öt év lejártával az ÉAB érvényességét még egyszer öt évre meg lehet hosszabbíttatni.
2. 1998-tól Építőipari Műszaki Engedélyeket (ÉME) adnak ki. Ez már (elvileg) EU-kompatibilis.

Az eddig kiadott ÉME-k listájával sajnos nem szolgálhatok, mert az ÉMI titkolja, előttem is.

Lehet, hogy előbb-utóbb megkapom a közlési jogot az Archiweben. Lécci, nézz be időnként a www.archiweb.hu címre

Előzmény: emili (159)
Hacsek Creative Commons License 1999.05.13 0 0 165
Kedves András!

Kösz az infókat!
Meglátásaim:

1. Ha a tiéd nem típusszerkezet, akkor miért reagáltál úgy az ellenérveimre, mintha azt védenéd? Nekem az egyedi tervezés-kivitelezéssel semmi bajom, nem vagyok "anyagfüggő"!
2. Ahhoz viszont, hogy bármit is be lehessen építeni egy házba, igenis ÉMI papír kell, ami minimum arra terjed ki, hogy az alapanyag vagy termék szabványos. És itt mindegy, hogy a finn, német, amerikai stb. szabvány "fejlettebb" e, akkor is a magyar szabványnak kell megfelelni!
3. Igazad van, ettől még az ÉMI papír szaharát ér, csakúgy mint az én kamarai tagságom ahhoz, hogy tervezhessek. Ettől még kötelező.

Megismétlem az ajánlatomat. Küldjél nekem műszaki ismertetésre alkalmas szintű információt a termékeidről. INGYENESEN beleteszem az Archiweb Bemutatóterembe! Mondd el az érveidet a szakmának is!

A többit beszéljük meg emilben vagy telefonon!

Előzmény: andras (158)
Rettenet Creative Commons License 1999.05.13 0 0 164
lehet kapni és tényleg zsákban, különféle szemcseméretben.
"Kézzel" marha jól lehet keverni, csak nem szélben kell végezni ezt a műveletet:-)
(esetleg kiborogatás előtt nem árt megvizezni, akkor nem száll szanaszét annyira)

Viszont azt nem árt szem előtt tartani, hogy az ezzel készült beton NEM LÉPÉSÁLLÓ, tehát nem ajánlatos olyan helyen alkalmazni, ahová az ember pakol, vagy akár csak sűrűn mászkerál.

Előzmény: tacsa (157)
tacsa Creative Commons License 1999.05.13 0 0 163
Azt hiszem , a felsorolt sorrend a logikus, ha a sóder és a perlit egyenletesen megkeveredett , utána még szárazon a cement , és végül a megfelelő vízmennyiség. Jó lenne , ha hacsek is véleményt nyilvánítana azért.
Előzmény: illicit (162)
illicit Creative Commons License 1999.05.12 0 0 162
Kedves tacsa!
Köszönöm az információkat a perlitbetonnal kapcsolatban.
Az érdekelne még, miként érdemes keverni, azaz előbb a sódert a perlittel, majd a cementet, végül a vizet, vagy esetleg más sorrendben?
Előzmény: tacsa (157)
tacsa Creative Commons License 1999.05.12 0 0 161
Kedves andrás!
Szerintem valami félreértés lehet, legalábbi én eddig úgy értelmeztem , hogy Ti kész házat ( fából ) hoztok be , és szereltek össze. Úgy gondolom, hacsek is ezzel kapcsolatban mondta el az elmodottakat. Ha helyesen értelmezem , akkor a faanyag jön be Finnországból , és abból csináltok házat, vagy finn "típus-tervek" vagy magyar tervező tervei alapján akár egyedileg? Ha igen , akkor amit Te elmondtál , azon semmi vitatható nincs, és igaz. Az averzió esetünkben leginkább vélhetően a cseh/szlovák háromszögletű-csúcsíves síkuckókból indulhat ki.
Azért nyilván Te is elismered , hogy a jellegzetes finn , osztrák, vagy épp orosz faházak egymástól sok tekintetben eltérnek , noha mindegyik fából van. Azt hiszem , ez a másik , ami miatt nyilván van némi félelem: a magyar faluban nem biztos , hogy a Kossuth u. 188 alatt a falukép integráns része lehet a Tamperétől északra szokásos szupi faház , vagy a kő pincére felépített alpesi muskátli-tartó. Ezt sem a faházak ellen mondom , imádom őket , legyenek finnek , vagy a Tieitek. Csak úgy a felvetések magyarázataként.

Direkt ideírom , hogy érzékeld, nem kígyó-béka volt a hozzászólás lényege:

TISZTELETTEL

tacsa

Előzmény: andras (158)
bubu Creative Commons License 1999.05.12 0 0 160
a gerendahaz az nm arban mire jon ki?

kicsi emma, mit jelent hogy Leanyvar nem draga?

egyebkent a nagybacsik neveben tiltakozom ;-)) nagyn jo munkat szoktunk csinalni, en kulonosen a vizszereleshez ertek meg egy kicsit a villanyhoz is ;-)))

Előzmény: andras (158)
emili Creative Commons License 1999.05.12 0 0 159
Kedves Hacsek,

Ha egyszeru utananezni, akkor megkoszonnem. Ha nem, akkor ne veszodj vele, annyira nem jo az ajanlatuk... :)

"Az ÉAB rendszere 1997. végéig volt hatályban. 1998-tól ilyen néven már nem adnak ki engedélyeket, ..."
1998 utan milyen engedellyel kell rendelkezni a gyartoknak ill. forgalmazoknak?

andras Creative Commons License 1999.05.12 0 0 158
Kedves Hacsek és tacsa,

úgy látom, nem ártana tisztázni néhány félreértést a gerendaházak körül.

Először is: igaz, hogy gyorsan lehet felépíteni, de én nem tartom készházas-technológiának, mert nem elemekből építjük fel őket (hacsak az egyes gerendákat nem tekintjük annak, de akkor már a tégla is annak minősülhet).

Másodszor: nem csak a vályognak, a fának is évszázados hagyományai vannak Magyarországon (és Erdélyben). Lásd: boronaházak. Én azért kedvelem jobban a finn fenyőt építőanyagként, mert sokkal jobbak a fizikai tulajdonságai. A klíma miatt lassabban nőnek a fák (sűrűbbek az évgyűrűk), ebből fakadóan rugalmasabb, terhelhetőbb a fa (és kevésbé reped!).
Nem egészen értem, szerintetek milyen szerkezeti módosításokat kell végrehajtani a gerendaházakon ahhoz, hogy Magyarországon is "életképesek" legyenek!!! A fő összeillesztését a világ minden ácsa többé-kevésbé hasonló módon végzi. Milyen más szerkezeti gondok adódhatnak?
A fát még gyárilag impregnálják (gombásodás ellen), az összeállítás után mi is lekezeljük (pl. Tikkurillával).
A nedvesség nem specifikusan a fa ellensége, hanem véleményem szerint többnyire minden építőanyagé. De azt a magyarok különösen jól ismerik, mert évtizedeken keresztül a vízszigetelésen spóroltak.
A fa specifikus ellensége viszont az UV-sugárzás. Ezért kell(ene) a gerendaházakat (de a hagyományos tetőszerkezetek gerendatúlnyúlásait és egyéb faanyagait is) 3-8 évente lekezelni. De aki ért a fához, úgyis látja, mikor van erre szükség. De szerintem ennyi idő a legtöbb vakolt házfalnál is jelentkeznek az első javítanivalók.

Harmadszor: a gerendaházak nem típusházak. Más kérdés, hogy a legtöbb cég gondolatébresztőnek tervkatalógust is mutat, de ezt ma már építési technológiától függetlenül más komoly cégek is megteszik. A gerendaházak többségét is az építtetők egyedi igényei alapján tervezik és építik. Más kérdés, hogy értelemszerűen íves formákat nem nagyon fogunk tudni készíteni.

Negyedszer: ÉMI-engedélyek építőipari "késztermékekre" kellenek. Vicces is lenne, ha bemennék a fatelepre, és elkérném a 15x15-ös gerenda ÉMI-engedélyét. Egyébként Finnország EU-tagállam, jóval szigorúbb normákkal, mint nálunk, és ezeket a nagy cégek (pl. Honka, Rantasalm) be is tartják. Volt alkalmam személyesen végigjárni a Rantasalmi több hektáron elterülő gyárkomlexumát. Ilyen profi fafeldolgozó technológia Magyarországon még évek múlva sem lesz! Sajnos.
Egyébként a gerendaházak legnagyobb felvevőpiaca Németország, az ottani építtetői igények pedig igencsak magasak.
Az ÉMI-ről még annyit: szenvedtem már velük eleget. Több százezerért (millióért) kapsz egy papírt, ami sz@rt se ér.
Kihagytam valamit?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!