Egyrészt irtózom az EPS-től, másrészt a település legszélén lakok és ott nem is érzem célszerűnek egy ilyen - egerek és harkályok által kedvelt - megoldás alkalmazásának. A másik opció a kőzetgyapot lenne, de akkor abból is a kétrétegűt raknám (Frontrock Max E), hogy kicsit keményebb legyen. Az pedig árban legalább ott van, ha nem több.
Emellett a felrakása is egyszerűbbnek tűnik, mint a kőzetgyapotnak, a munkásokkal pedig nincs jó tapasztalatom, ezért hanyagolnám őket. A barátok olcsóbban és szebben dolgoznak.
Lehetne pl az alsó réteg az erősebb Ursa, a felső réteg meg a hangszigetelőbb Knauf :)
Sőt a tetején egy réteg nehezebb fajta (pl 160g/m2) páraáteresztő fólia is javít valamennyit a hangszigetelésen szerintem. Persze ennek is van súlya, ami ismét csak lejjebb nyomja a túl olcsó kevéssé teherbíró gyapotot.
Zajos környéken akusztikailag még érdekesebb lenne kipróbálni a "hőszigetelő zserbót": felváltva rétegezni a gyapotrétegeket és a 160 grammos páraáteresztő fólia-rétegeket (minél több rétegből áll a zserbónk, annál jobban zajcsillapít).
Persze ennyi pénzből már kjöhet valamilyen nagyobb tömegű kőzetgyapot is, ami talán még jobban zajcsillapít mint az üveggyapot-zserbó :)
Egyszer nézd meg egy autótípus ALAPváltozatának a kábelezését. A gyártó nem fog a beszállítótól ötféle kábelkorbácsot megrendelni, a legegyszerűbb alapmodellbe is bekerülnek azok a kábelek is, amelyekre csak a full extrás változatban van szükség. Tehát a fapados alapmodellben is beépítésre kerül a rakás hangszóró, a tolatókamera, a radar, a tükörfűtés, stb stb valamennyi kábele és csatlakozója. Az alapmodellben a műszerfalon van pl 5 db kapcsoló, de a másik 20 (pl le-vakdugózott) üres kapcsoló-hely mögött is ott vannak az előkészített vezetékek, bármelyikre rádugsz egy gombot és megnyomod, a computer tudni fog róla.
Ha a fapados változatot beviszed a szervizbe, hogy pl mégis szeretnél 6 hangszórót az ajtókba vagy pl központi zárat, akkor nem szedik szét az autót és nem kezdenek minden ajtóba plusz vezetékeket húzkodni a műszerfalból/computertől, hanem fél óra alatt bedobálják a zármozgatókat (rádugják az évek óta az ajtókban porosodó csatlakozókra), majd pihentetik az autót három napig, hogy hihető legyen a számlában a "vezetékezés: 40 ezer forint" nevű tétel :)
Nincs ott a polcon az alkatrész, nem lóg a dugó üresen a kötegben, nem tudják beszerelni utólag külön, bármennyire is szeretnéd, és bármivel is fenyegetőzöl.
Kapsz kamu árengedményt, hogy azt hidd te voltál az okosabb, és mehetsz a dolgodra.
És itt el is engedem a témát, leírtam már elégszer.
Fűzz hozzá valamit hogy tied legyen az utolsó szó és ennyi.
"amelybe elektronikus stabilitás-szabályzó, közismertebb nevén ESP van beépítve."
Összetéveszted a stabilitás-automatikát (ESP) a kipörgés gátlóval (ASR). A ESP már valóban régóta ingyen benne van minden új autóban. Én viszont mindvégig az ASR-ről beszéltem.
"20perc alatt egy rádiót se szerelnek be, nemhogy egy radaros tempomatot."
Most írtam, hogy a radaros tempomat beszerelése nem több, mint
- a radarra rádugni az ott lévő csatlakozót és odacsavarozni a helyére
- egy nyomógombra rádugni az ott lévő csatlakozót és bepattintani egy üres kapcsoló-helyre a műszerfalon
A munka leg-időigényesebb része elmenni a raktárba a két alkatrészért és közben meginni egy kávét a büfében. Ha ezt nem számítom (meg a szoftver módosítását), akkor maga a szerelés lehet, hogy csak öt perc.
A másik, zárójel nélküli Hőszigetelés topikban már feltettem a kérdést, mire észrevettem, hogy inkább itt javasolt érdeklődni.
A házam külső oldali hőszigeteléséhez az Ytong Multipor-on gondolkodom. Viszont néztem a hozzá való ragasztó árát, ami elborzasztón, kb. kétszer magasabb, mint a normál ásványi alapú szigetelőlemezekhez való. Van egy olyan gyanúm, hogy ez a ragasztó speciálisan belső oldali felhasználásra készült, ezért kerül ilyen sokba. Mennyire teszek rosszat a rendszerrel, ha sima ásványi lapokhoz készült ragasztót használok a multipor felrakásához? Vagy esetleg jobb lenne a Baumit PlanoFix használata, ami kifejezetten pórusbetonhoz készült?
Van egy olyan gyanúm, hogy az Ursa erősebb (30 centi kevésbé fog összenyomódni saját súlyától) a Knauf-nak viszont egy kicsivel jobb a hangszigetelése.
Az lenne a kérdésem,hogy Ursa-bol 27 tekercs 10 cm vagy a Knauf 15 cm-est rakni duplán?30 cm-et akarok a padlás kb 75-80 nm. A Knauf-nál nagyon nem találok hangszigetelésről konkrétumot.Mondjuk írják,hogy arra is jó. Lemeztetőnk van azért lenne fontos.
A Knauf-nál kevesebb lenne talán a szívás mivel nem 3 réteget kell egymásra rakni ,csak kettőt. Amúgy melyik a jobb?Van nagyobb különbség köztük?
vagy szó nélkül enged annyit a kocsi árából ("ingyen" kapod a nem kért autórádiót)
pont ezt írtam én is, hogy boldog tudatlanságodban azt hiszed milyen ügyesen megalkudtál, holott azt a kedvezményt mindenki más is megkapja a két szép szeméért.
- vagy átszól a szervizbe, hogy vegyék ki az autóból
- esetleg szól a szervizbe, hogy helyette tegyék be a radaros tempomatot meg az ASR-t, hogy ne kelljen engedni az árból
Nem veszik ki mert marad egy lyuk a helyén, ahol a tolatókamera képét elég nehéz lenne megjeleníteni.
A legtöbb gyári rádió az auto canbus rendszerével kommunikál, kormányról vezérelhető, esetleg a képernyőről vezérled a klímát, ezért csak azzal együtt elérhető, stb.
Ez nem a 90-es évek mikor bepattinottál egy rádiót, rákötöttél két hangszórót és annyi.
Az ASR, meg a radaros tempomat még ennél is sokkal bonyolultabb, utólag képtelen megcsinálni.
- vagy megtagadja az egészet és akkor esetleg egy másik autókereskedő teszi zsebre a jutalékot, ami már majdnem a kezében volt.
A másik kereskedő sem fogja utólag beépíteni, ez nem a kereskedő döntése.
Kár ezen rugóznod , mert tévedésben vagy . Ha csomagban vannak az extrák , akkor azt úgy gyártják , ha te mást szeretnél akkor egyedi rendelésként neked gyártják le azt az autót ha lehetséges a te általad kért konfiguráció . A kereskedő nem barkácsol .
"Ha én a leterített gyapotra közvetlen ráteszem a páraáteresztő fóliát, akkor tud szellőzni?"
A vízpára egy gáz, hasonló a levegőhöz van saját (parciális) nyomása. Ezen gáz aktuális nyomását meg lehet adni kilopascal-ban vagy millibar-ban.
A külvilágban télen kisebb a páranyomás (=gáznyomás), mint a lakásban (nagyon hideg időben akár 8-15-sör is kisebb lehet!), ezért ez a gáz folyamatosan kifelé törekszik (mintha levegőt pumpálnál enyhe túlnyomással a lakás légterébe).
A páráteresztő fólia úgy működik, mint pl egy laza szövet (pl lepedő) a belülről jövő pára túlnyomás számára, ezért nem kell aggódni azon, hogy az egyik oldalán túlnyomással ott lévő pára esetleg nem tud átmenni rajta :)
Ha már átszellőztetés. Ez mit jelent a gyakorlatban? Ha én a leterített gyapotra közvetlen ráteszem a páraáteresztő fóliát, akkor tud szellőzni? Vagy a gyapot teteje felett hagyjak ki x centimétert és úgy tegyem rá a fóliát hogy nem érintkezik a gyapottal?
A csomagot a gyártó állítja össze, eleve így van legyártva a kocsi, ahogy megrendeled.
A nagyképernyős navi és a kamera egy egység és kész. Nem fognak a kedvedért egyesével komponenseket ki-be szerelgetni a gyárban, akárhány kereskedőnek küldöd a levelet.
Természetesen dönthetsz úgy hogy nem veszed meg az adott kocsit, de mást nem nagyon.
Vagy hülyének néznek és bólogatnak hogy oké, akkor ezt a csomagot csakittcsakmostcsakneked odaadjuk olcsóbban,
te meg boldog vagy, mert nem tudod hogy azt az árengedményt amúgy megkapja mindenki más is, hiszen eleve annyival nagyobb árcédula van az üvegen.
"Ha valamit csomagban adnak és nem rendelhető külön akkor azt nem fogod megkapni és kész."
Kérem a csomagot, de közlöm, hogy az abban szereplő tételeknek csak egy részét vagyok hajlandó kifizetni X forint erejéig, a nem kért dolgokat nyugodtan kiszerelhetik az autóból. Esetleg hajlandó vagyok kifizetni a csomag teljes árát, de csak akkor, ha a nem kívánt egységek HELYETT (akár más csomagokból) a következő dolgokat teszik a kocsiba: [lista]
Vegyünk egy példát: az "extra1" csomagban szereplő tolató kamera és a 8db hangszóró OK, de a nagyképernyős navigációs autórádióért nem vagyok hajlandó egy fillért sem fizetni (az elvárásaim nagy részét nem tudja), de ha helyette kapok egy radaros követő asszisztenst és egy kipörgésgátlót, akkor kifizetem a csomag teljes árát.
Ami még fontos: "Ezt a levelet másik 20 kereskedőnek is elküldtem."
"Szerinted nem esik össze 3x10cm tekercses gyapot a saját súlyától?"
Konkrét példa: legolcsóbb 0,44-es sárga gyapot (asszem Ursa) 2x10 centi összesen 19 centis (kicsivel több) réteget alkotott a lerakáskor kb 10-12 éve, ezzel szemben tavaly a vastagsága 19 centi volt.
Ugyanebből 3x10 centi összesen sacc/kb 27-28 centisre nyomódik össze a lerakáskor és ennyi lesz kb ezer év múlva is (állítólag ennyi bír a műgyanta, ha nem éri UV fény, az üvegnek ezer év meg se kottyan).
Persze elképzelhető olyan gyapot is, amelyik mechanikailag gyengébb a sárga Ursánál és abból pl 3x10 centi = 24 centi. Ebben az esetben megtehetjük, hogy a legalsó réteg helyére egy picivel erősebb (teherbíróbb) anyagot keresünk.
Kedvenc példám az autó megrendelésénél a különböző "csomagok", amikor csak egy dolgot szeretnél a csomagból, de azzal együtt megpróbálnak öt szükségtelen hülyeséget is kifizettetni veled.
Lehet hogy kedvenc, de rosz példa, ugyanis nem csak próbálják.
Ha valamit csomagban adnak és nem rendelhető külön akkor azt nem fogod megkapni és kész.
Lehetsz te akármilyen tudatos vásárló.
Ez ugyanis a gyár döntése őt meg nem érdekli hogy te is itt a balkánon összeveszel-e a kereskedő alkalmazottjával, van elég vevője így is.
Eldöntheted hogy megveszed egyben, vagy sehogy, vagy választasz másik tipust/márkát, de olyan nincs hogy addig vered az asztalt míg megkapod csomag nélkül azt az egy dolgot amit amúgy nem adnak külön.
"Ahogy szükséges burkolni a fürdőt és kifesteni a házat."
Nem SZÜKSÉGES a fürdő csempézése, ha a vízzárásra létezik olcsóbb megoldás is. És a házat sem SZÜKSÉGES kifesteni, ha festés nélkül sem lesz semmi baja.
"Persze lehet külön számolni csak nem érdemes, mert együtt kell csinálni"
Az, hogy mit mivel kell együtt csinálni, annak semmi köze ahhoz, hogy ELŐTTE eldöntöd, hogy az a valami kell-e neked vagy sem.
Érdemes mindent külön számolni/eldönteni, mert az emberrel egy rakás olyan dolgot megpróbálnak kifizettetni, amire valójában nincs szüksége, de eszébe sem jut (vagy nincs bátorsága) kimondani, hogy "EZT NEM KÉREM", ezt nem vagyok hajlandó kifizetni. Kedvenc példám az autó megrendelésénél a különböző "csomagok", amikor csak egy dolgot szeretnél a csomagból, de azzal együtt megpróbálnak öt szükségtelen hülyeséget is kifizettetni veled.
Szó nincs erről. Egyszerűen ez szükséges ahhoz, hogy vastag szigetelést lehessen felrakni(véleményem szerint). Nem nyereségérdekeltség miatt. Ahogy szükséges burkolni a fürdőt és kifesteni a házat. Persze lehet külön számolni csak nem érdemes, mert együtt kell csinálni és a szigetelés nélkül hozzá sem nyúlnál.
Lényeg a lényeg valaki hozzászámolja, valaki nem. Én hozzátenném, mert azt is ki kell pengetni a szigeteléssel együtt.
"megis egy ketszeresen atszelloztetett verziot epitenek?"
Igen.
"az atszelloztetesnek kifele kell tortennie a szabadba?"
Igen, a fólián belüli szellőző rés is a külvilághoz kapcsolódjon alul-felül.
Ha nem spórolsz a be-kilépő nyílásokkal (felül sem!), akkor összesen lesz összesen kb 20 centi légrésed, amelyben nyáron jelentős mennyiségű levegő tud cserélődni, ami nyári napokon jótékony hatással lesz a belő tér hőmérsékletére.
"A helyiség fala+teteje hőszigetelt lesz... ott ahol a padló nem."
Ha ezt a tetőt átalakítja 35 centis hőszigetelést tartalmazó, egyszeresen átszellőztetett tetővé, az elég nagy munka (a fólia csere miatt).
Ha ezt a tetőt átalakítja 35 centis hőszigetelést tartalmazó, KÉTSZERESEN átszellőztetett tetővé, az kisebb munka (nem kell fóliát cserélni), viszont 5 centivel kevesebb padlástere marad a plusz légrés miatt.
Ezért gondolom, hogy az a leg-fájdalommentesebb, hat 20 centit a födémbe süllyeszt és csak 10 centit tesz a ferde síkba.
Te is azok közé az emberek közé tatozol, akik mindenáron nyereségérdekelt befektetésnek próbálják tekinteni a márványlépcsőt, a mozijegyet és a nyaralást? Sok sikert kívánok a megtérülési időpont és a várható forintnyereség kiszámolásához :)
"tehát az építési költségekbe nem kell beleszámolni."
Az építési költségek három csoportra oszthatók:
- muszáj/kötelező beruházások (pl: valamilyen tető mindenképpen kell a házra)
- esztétikai/luxus beruházások (pl: legolcsóbb tető helyett több pénzért valami szépet választok)
- és nyereségérdekelt befektetések (pl: a tetőt hőszigetelem X forintért, azért, hogy ezzel több, mint X forintot megtakaríthassak)
Aki ezeket a költség-kategóriákat nem képes megkülönböztetni egymástól, azt talán forint-milliókat fog feleslegesen elkölteni a házára.
Erre én meg azt válaszoltam, hogy a fürdőbe sem kell csempe(sőt burkolat sem kell sehova, mert az is "luxus" és csak a szem kívánja), tehát az építési költségekbe nem kell beleszámolni........ Remélem érezhető azért amit akarok mondani.
Félreértettél. Nem azt írtam, hogy ilyen legyen a ház, azt írtam, hogy a tetőtúlnyúlást csak a szemed kívánja és nem igaz, hogy a hőszigetelés miatt mindenütt kötelező legalább X centi eresz.
A hőszigetelésnek NEM KELL ERESZ, tehát a tetőkinyúlás esztétikai (=luxus) költség, ezért az eresz-hosszabbítás árát ne tessék a hőszigetelés megtérülésébe belekeverni.
Ezek borospincék. Mondjuk ilyenben is lehet lakni, de azért na... Akkor sem győzöl meg, hogy az esztétika :) Ennyi erővel legyen minden felület fehér és a fürdő is maradjon simára csiszolt beton, mert a funkcióját az is ellátja.
Na itt talan latszik. Szoval kivul par eve felrakott bituzsindely, alatta OSB lap, azon csereplec, arra merolegesen pedig tovabbi 4-5 centi kiemeles, utana a (sajnos egyelore) parazaro folia majd jonnek a gerendak. Na innen kellene kimutenem a parazarot es esetleg visszarakni a paraateresztot.
A terv ide 15 centi uveggyapot (tobb nem igazan fer el a gerendak miatt), majd a fodemre meg 20 centi, mivel ha nem is folyamatosan es teljes feluleten de hobbiszobakent neha hasznalni akarom a tetoteret.
Szoval mit csinaljak ezzel a parazaroval. Elore is koszi az otleteket a friss infok fenyeben.
Egyébként eleve az egész hülyeség, ahogy írta, nem akar fűtött lakóteret fent, csak 1-2 órás használatú "hobbiszobát", hát akkor én tuti nem szenvednék ezzel, hanem elkeríteném fent azt a szobát, azt arra az 1-2 órára elektromosan fűtenék, meg felöltöznék.. Persze le is lehet szigetelni valamennyire. A tető többi részét meg békén lehetne hagyni, és a födémet szigetelni..
Én biztos nem vagdosnám a fóliát, ez akkora hülyeség mint ide Lacháza :) Kétszeres átszellőztetésű tető a megoldás. Nem kell oda 5 centi légrés, elég 2 is. Milyen vastag a szarufa?
Ez egy biztosan vízhatlan tetőfedés elvben és remélhetőleg gyakorlatban is.
Ha netán nem az valahol akkor ki kell javítani!
Magamnak...
- kiszedném a meglévő fóliát
- egy/két cseréplécet csavaroznék az OSB-re (élére állítva >> 5 cm) távtartónak a szarufák közé (hosszában persze)
- aztán a szarufák oldalához és léchez/lécekhez tűzném a páraáteresztő fóliát (oldal helyesen!)
- beraknám a szarufák közé gyapotot
Így a ~5 cm légrést és a ki/át szellőzést a léc+fólia biztosítja és a fólia az esetleg az OSB alján kicsapódó és lecsöpögő nedvességet (harmat) is elvezeti.
Lassan eljutok az egyszeres atszelloztetesu tetom szigetelesehez.
Anno kideritettuk, hogy sajnos parazaro foliat raktak fel paraatereszto helyett.
Kivulrol a retegrend: par eve felrakott bituzsindely, OSB lap, csereplec, legres es egyelore a parazaro.
Mivel az uj tetot kivulrol nem akarom megbontani, a parazaro foliat nyilvan kivagom. Viszont belulrol sosem fogom tudni tokeletesen berakni a paraateresztot. Kerdes, hogy van-e ertelme szivnom vele, vagy vagjam ki es inkabb figyeljem az esetleges szivargast, javitsam, majd tegyem fel az uveggyapotot.
És esetleg mi az amit a geotextil helyett lehetne, ami páraáteresztő, és véd a csöpögő víztől, arra az esetre ha valami miatt a későbbiekben valahol gond lenne és nem vennénk időben észre?
4 cm es eps táblának elég lenne az 50 cm es tetőléc kiosztás? Igazából az 1 méteren így 3 ponton lenne támasztva,nemtudom hogy az 50 cm en magától meg vetemedne e,bár ha falon van függőben ott is kb ennyit fekszik fel.Eredetileg 33-cm es kiosztással gondoltam,de jobban örülnék ha elég lenne az 50 es kiosztás.
"A szigetelésre a belső tér felől páratechnikai réteget kell helyezni, amely megakadályozza a pára behatolását a szigetelőanyagba"
Ezt nálad a stukatúr vakolat csinálja: habár nem párazáró, de eléggé párafékező ahhoz, hogy jóval kevesebb párát enged be alulról hőszigetelésbe, mint amennyi pára a túloldalán ki tudna lépni a JÓL SZELLŐZŐ padlástérbe.
"elég csak a geotextil?"
Nem látom értelmét geotextil takarásnak. A csepegő víztől nem véd, mástól meg nem kell megvédeni a gyapotot.
"beázást nem láttuk, pedig sokszor néztük mikor nyáron nagy felhőszakadások voltak."
Nálunk jelenleg úgy néz ki hogy alulról deszkák vannak a gerendákhoz szögelve hosszirányba, a deszkák közt martel/vakolat, ezen van a nád nagyon sűrűn, és ezen egy vékony réteg salak/föld de még egy sor deszkázat nincs.
A praktiker oldalán kezdtem el nézelődni gyapot után, és ott ezt írták:
A szigetelésre a belső tér felől páratechnikai réteget kell helyezni, amely megakadályozza a pára behatolását a szigetelőanyagba és az ebből származó páralecsapódást.
Annyi még, hogy a tetőnél nincs fólia, még a régi tető van fent aminél a cseréplécek és gerendák még relatíve jó állapotba vannak ,így ez 5-10 év múlva lesz cserélve
Így is elég csak a geotextil? A Tetőn beázást nem láttuk, pedig sokszor néztük mikor nyáron nagy felhőszakadások voltak.
Nálunk jelenleg úgy néz ki hogy alulról deszkák vannak a gerendákhoz szögelve hosszirányba, a deszkák közt martel/vakolat, ezen van a nád nagyon sűrűn, és ezen egy vékony réteg salak/föld, de még egy sor deszkázat nincs.
A praktiker oldalán kezdtem el nézelődni gyapot után, és ott ezt írták:
A szigetelésre a belső tér felől páratechnikai réteget kell helyezni, amely megakadályozza a pára behatolását a szigetelőanyagba és az ebből származó páralecsapódást.
Annyi még, hogy a tetőnél nincs fólia, még a régi tető van fent aminél a cseréplécek és gerendák még relatíve jó állapotba vannak ,így ez 5-10 év múlva lesz cserélve
Így is elég csak a geotextil? A Tetőn beázást nem láttuk, pedig sokszor néztük mikor nyáron nagy felhőszakadások voltak.
Nem tudod a párazáró fóliát közvetlenül a nádszövetre fektetni, mert van felette egy deszkaréteg.
És nem tudod a a párazáró fóliát közvetlenül a deszkára sem fektetni, mert kiáll belőle egy millió hegyes szög (stukatúr nád rögzítése) ami nem tesz jót a fólia párazárásának :)
Viszont az alsó vakolat réteg valamennyire párafékező, ezért a hőszigetelés alá nem kell párazáró fólia.
A hőszigetelés hideg oldalát meg sürgősen felejtsd el, hogy párazáró fóliával zárd el, érdekelne, hogy honnan vetted ezt a marhaságot. Oda csakis páraÁTERESZTŐ fóliát tehetsz, de azt is csak akkor tennék, ha nagyon muszáj (pl fentről csepegő víz miatt), alapesetben csupaszon hagynám a gyapot felszínét.
"A másodiknál a szigetelőanyagba nem jut pára, így nem károsodik"
Ha a pára a hideg oldalon akadálytalanul távozni tud, akkor nem baj, ha bejut.
"a kicsapódás a szigetelő anyagban lesz ami nedvesedig"
Fizikából egyes, leülhetsz :)
HA a hőszigetelés hideg oldalán nincs akadályozva (vagy túlságosan fékezve) a pára szabad eltávozása, akkor a hőszigetelés belsejében nem alakulhat ki harmatpont (pl a Winwatt szoftver páragörbéjén nem keresztezi egymást a zöld és a ék vonal
Dilemmába kerültem párazárás terén. Biztos felmerült már többször a kérdés, így most inkább az érdekelne hogy van-e valaki aki alkalmazta valamelyik megoldást (x évvel ezelőtt), és hogy bevált-e?
Kádár kocka, fagerendás födöm
Ez lenne a rétegrend felülről indulva az első variációban, nem kell hogy járható legyen
- geotextil
- 25 cm üveggyapot (bálás, gerendák közé 10cm többi rá)
- nádszövet (10-15cm)
- deszkaburkolat
- vakolat
Ez pedig a másikban - párazáró fólia
- 25 cm üveggyapot (bálás, gerendák közé 10cm többi rá)
- párazáró fólia
- nádszövet (10-15cm)
- deszkaburkolat
- vakolat
A különbség ugye a párazáró fólia, hogy legyen-e vagy sem? Az elsőnél ahol nincs, ott a pára felfelé tud távozni, nem rohadnak a gerendák, viszont a kicsapódás a szigetelő anyagban lesz ami nedvesedig, így károsodik. A másodiknál a szigetelőanyagba nem jut pára, így nem károsodik, viszont akkor meg a gerendák közt ragad és azok károsodnak.
Nah most van valami köztes megoldás, vagy döntsem el, hogy inkább a gerendák, vagy inkább a szigetelőanyag károsodjon és aszerint járjak el?
Nem erről beszéltem, te is tudod. Rajtam kívül senki sem beszélt arról hogy mi a veszélye ennek, sőt az ellenkezőjét bizonygatta élek az expertes példával. Erre reagáltam.
Én is saját magam csináltam sokmindent, sok tanácsot kaptam és adtam itt.
De az ilyen felületes információk miatt könnyen félrevezetődnek emberek, aztán a tanácsot osztogató lapul baj esetén.
Aztán ha felhívja az ember a figyelmet ilyenre akkor jön a lehurrogás.
Én semmi esetre sem bíztatnék senkit arra hogy hagyja szakszerűtlenül a napon szétégni a hőszigetelését, dolgoztam már ilyen után, és ritka kókány meló.
Nem véletlenül hívja fel a gyártó is a figyelmet rá. Vagy azért mert hülye és nem olvas fórumot.
Persze mindenki azt csinál amit akar a saját pénzével játszik. Viszont ilyenre nem bíztatnék senkit egy nyilvános fórumon, vagy legalábbis leírnám az árnyoldalait is a dolognak ...
Pedig erre való a fórum. Kibeszélni az ilyen olyan tapasztalatokat, veszélyeket.
Én most nem fogom, de bárki kiszámolhatja, hogy egy kényszer 5cm-es létráról hétvégén pingpongozás helyett a haverokkal feldobott réteg hány év alatt spórolja meg a mesterember munkadíját.
Vagy lehetne abszolút steril a fórum és mindjár taz első HSZbe be lehetne írni, hogy "keress A-Z-ig kivitelezőt"
ha az élet úgy hozza lehet hogy úgy marad egy-két falfelület, és kisebb-nagyobb szopás, gányolás árán be lehet később fejezni.
Elek viszont ezt is mint "okos" megoldást tálalja, biztatva erre az embereket.
Nem hiszem hogy gazdaságilag van értelme a dolognak, mivel:
- kétszer kell állványozni, felvonulni
- a károsodott felület kárba vész
- a a megsárgult rész eltávolítása pénz, idő (most ne azt vedd hogy te otthon leporszívóztad, hanem ha ezt mesterrel kellene csináltatni)
- azt állítja hogy nem kell dübelezni a második sort, ami igaz is lenne sérülésmentes EPS esetén. A málló EPS-t nem hiszem hogy seprűvel, porszívóval tökéletesen el lehet távolítani, így kockázatos dübel nélkül felrakni.
Persze mindenki azt csinál amit akar a saját pénzével játszik. Viszont ilyenre nem bíztatnék senkit egy nyilvános fórumon, vagy legalábbis leírnám az árnyoldalait is a dolognak ...
Nekem van egy ilyen falam kompletten (szomszédra néző hosszú), pár éve fehér, majd megy még rá egy réteg. kb 1mm a megsárgult réteg, szinte egy seprűvel le lehet tisztítani. Egy percig nem aggódok, hogy nagy meló lesz a következő réteg.
1-2 ócskán dolgozó csapat 10x annyit csiszol a frissen rakott csálé lapokból, mint amit én fogok.
Lehet pl. hogy az első réteg simán felmegy létrával.
És -főleg- nincs két egyforma kialkudott munkadíj.
A szomszéd házat szigetelte most a napokban egy brigád. Picike ház(rész), kb. 5*6méter alapterület és 3méter magasság. Én még életemben nem láttam ilyen lassan dolgozó embereket. 4 ember csinálta, 1 rakta a lapokat 3 támaszkodott. El nem tudom képzelni, hogy milyen áron csinálhatták és ebből mennyi napibért kaptak a melósok.
Csak a lap felragasztása 6*3méter tök sima felületre, mert már volt előtte egy réteg EPS vakolva színezve, nem sikerült 1 nap alatt. Álványról.
Nekem volt olyan falrészem amit egyedül raktam 3,5*3,5méter, 10től délután2-ig fent volt a lap a falon létráról.
Szóval a megtérülést nehéz hasonlítani ebből az irányból is. Van ahol megcsinálják kompletten 7500Ft-ért van ahol ennek a többszörösét rafináltkodják ki.
Nekem is volt egy falrész, ami évekig állt csupaszon. Pár mm odalett, de azért nem olyan vészes a mélysége.
Én porszívóztam a falat, mert nekem sem tetszett volna a nagy szemét az udvaron. Az leszedte a nagy részét a pornak, persze sűrűn kellett üríteni a zsákot. Meg nem árt szélcsendes idő...
Nem igazán értem minek idekeverni a lábazati expert lapot (amit hosszantartó dokumentált kísérleteid alapján garázsablak helyett teszteltél), a normál, homlokzati EPS lapokról volt szó.
Azok szerinted meddig bírják az UV sugárzást?
Az írásod több mint félrevezető és minden gyakorlati tapasztalatot nélkülöz amikor arra biztatod az olvasót hogy hagyja takarás nélkül a homlokzati hőszigetelést.
Aztán gondolom tartod is a hátad ha valaki hallgat rád és több százezres kára lesz belőle.
Hidd el (tapasztalat) nem ukrán, hanem minőségi lapok (austrotherm, nikecell, stb) is sárgulnak nyáron már hetek alatt is, és über szívás visszacsúszolni... Nem 1-2 mm, hanem mélyebben mállik.
Kb 12-14 éve egy (időszakosan fűtött) barkácsműhely kitört ablakát ideiglenesen egy Astrotherm Expert eps táblával helyettestettem (világoszöld, rácsos felületű). Mivel odabent jó világítás van , ezért ablakra nem igazán volt szükség, viszont hasznos, ha a tolvaj nem lát be az ablakon egy barkácsműhelybe, ezért a megoldásom máig úgy maradt ideiglenesen :) Mivel kb déli irányban áll, ezért kb 12-14 éve süti a nap ezerrel. Nemrég megnézem a felületét UV roncsolásilag: szerintem a felülete elég jó ahhoz, hogy egyből lehetne ragasztani rá egy másik réteget, de ha nagyon kötözködök, akkor le kell csiszolni belőle kb 1 millimétert de többet semmiképpen sem szükséges. Ennyit a napsütés rettenetes roncsoló hatásáról jó minőségű polisztirol termék esetén.
"egy nyár alatt megeszi a nap, utána arra már nem teszel semmit, porlik, morzsolódik. Láttam ilyet, napokig csiszolták"
Meg kellett volna kérdezni, hogy milyen márkájú az az EPS. Lehet, hogy nem tudták volna megmondani, mert a sógor haverja szerezte fél áron Ukrajnából ;)
A nap UV sugárzása csak a hab felületét éri, az alatta lévő részekhez már nem jut el az UV fény. Ha viszont pár év után morzsolódni kezd, akkor a gyöngyök közötti kötés lazult fel a mélyben, aminek nincs köze a naphoz, viszont köze van a gyártóhoz.
"Valóban olcsóbb az első sor dűbel, de kétszer annyi kell, mert a második réteget is meg kell fogatni."
Ha az első réteg jól oda van fogatva, akkor a második réteg az elsőre mehet teljes felületű ragasztással, ami emiatt olyan iszonyúan erős lesz, hogy mellette szerintem teljesen felesleges még dübelezni is.
Nem maffiózók laknak errefelé, de aránylag kevés az olyan segghülye háztulajdonos aki ne tudna a következő tulajdonságáról az EPS lapoknak:
"Az EPS H-80 hőszigetelőlap fokozottan érzékeny a közvetlen napfényre, UV sugárzásra és a magas hőmérsékletre, ezért a táblákat sem a tárolás alatt, sem a felragasztás után nem szabad közvetlen napsugárzásnak, magas hőnek kitenni, az árnyékolás kötelező( pl. állványháló, raschelháló, használata javasolt)! A felragasztott EPS H-80 hőszigetelő lapokra, a lehető legrövidebb időn helyezze fel a kéregerősítő üvegszövet hálót és glettelje át hálóágyazó habarccsal!"
az a pár szegény tudatlan ember aki a kocsmában és az ilyen fórumok okos hangadóitól merítette a tudományát az pedig erősen hoppon marad mert az 1-2 éve fenn lévő, elsárgult, málló eps-re szakembert nem talál aki rá fog vakolni, tehát saját kezűleg vakarászhatja le a málló réteget róla.
Ha nem hiszed hívj fel egy mestert és kérdezd meg mennyiért szigetel rá pluszban egy egy éve fenn lévő, takaratlan EPS falra.
Ebből is látszik hogy mennyire nincs fingod amiről hadoválsz...
Hát nálunk nincs ilyen a környéken, pedig dolgozni jár mindenki, nem lopni.
Nem mondom akadnak 2-3 évig elhúzódó felújítások, de nem 10 évig.
Az eps-t egy nyár alatt megeszi a nap, utána arra már nem teszel semmit, porlik, morzsolódik.
Láttam ilyet, napokig csiszolták, mire olyan felületet kaptak amire lehet rakni a következő réteget, térdig ért az udvarban a polisztirol, undorító munka.
Ha nem is kerül rá háló akkor is le kell festeni vagy valami.
Valóban olcsóbb az első sor dűbel, de kétszer annyi kell, mert a második réteget is meg kell fogatni.
Zseniális külfődi szakemberek már megint hülyének nézik az embereket olyan szuper anyagot találtak fel (pamutzokni), ami nem csak hőszigetel, de MELEGÍT is ;)
Egy-két évig igen (sajnos van, ahol tíz-húsz évig).
Több ezer családi ház van ilyen befejezetlen hőszigetelésű (átmeneti?) állapotban az országban. Ha még nem láttál ilyen házat, akkor valószínűleg kizárólag olyan helyeken mozogsz, ahol politikusok, maffiózók és focisták laknak :)
"Aki eleve úgy fog neki hogy most 5cm, és utána két év múlva majd még 10cm, ezzel duplázva a munkadíjat,"
A hőszigetelés költségeinek legnagyobb tétele a hálózás+színezés. Ha ez csak egyszer történik meg (a második réteg felrakása után), akkor a végleges munkadíj nem duplázódik, csak egy viszonylag kis tétellel lesz drágább (a második réteg ráragasztása az elsőre, ami egy sík felületen gyors rutinmunka),
de ebből a költségből is visszahoz valamennyit az, hogy jóval rövidebb dübelek kellenek, hogy gyorsabb a dübelezés (nem kell annyira erőlködni a dübelek fejének mínuszba húzásával és síkba glettelésével), sőt nem muszáj utólag habbal kinyomkodni a táblák között maradó réseket sem, mert a második réteg eltolva került rá az elsőre.
Itt is többször levezették hogy hány centi mennyit szigetel, mekkora költség árán mennyit lehet spórolni.
Szerinted is hülye mindenki, aki 15 centis (vagy még nagyobb) vastagságban hőszigetel?
Mint írtam ha már ott a brigád, fel van állványozva, ketyeg az órabér, akkor majdnem mindegy milyen vastag hőszigetelést raknak, nem sokkal drágább a vastagabb, ergo 15-20cm is megérheti.
Aki eleve úgy fog neki hogy most 5cm, és utána két év múlva majd még 10cm, ezzel duplázva a munkadíjat, állványzat bérletét, bontását-építését, azt valóban hülyének nézem.
"Ha eleve vastagabbat rak az ember az nem annyival drágább mint amennyivel többet spórol."
Minden plusz centi valóban kevesebb hasznot hoz, mint az előző centi. Tehát minden plusz centivel egy picivel nagyobbat ugrik megtérülés határideje. De még 15 centinél sem 50 év a megtérülés pillanata :) hanem SOKKAL kevesebb.
"De ha kétszerre csinálja akkor dupla a munkadíj is"
A megtérülés várható időpontját valóban nagyon befolyásolja a hőszigetelendő fal kiindulási hőszigeteltsége. De egy igen szar hőszigetelésű fal (pl Kádár kocka) még 5 centi hőszigeteléssel együtt sem nevezhető komoly dolognak, az ilyenre rakott +10 centi még ép ésszel felfogható idő alatt behozhatja az árát.
"Egy házat nem azért bontanak el, hogy a téglát jó áron eladják :)"
Én nem is írtam sehol, hogy a bontott téglát pénzért veszed... az INGYENES bontott kisméretű tégla kerül több pénzbe (a rengeteg munkadíj miatt), mint a pénzért vásárolt vadiúj pl B30-as tégla.
Egy házat nem azért bontanak el, hogy a téglát jó áron eladják :) Az csak mellékes ha esetleg eladják :) Én ingyen(kukázott:) ) bontott téglából építettem be most a teraszt :)
Mondjuk egy kisebb házra valót összekukázni tényleg macerás :)
Nekem is kb ekkora házam van, de egy cserépkályha röhögve kifűti az emeletet is..Semmi más hókuszpókusz radiátor nem kell sehova. Ja, de a fürdőben szoktunk használni hőlégfúvót télen. De ez se volna muszáj.. Esetleg annyi van h nagy hidegben 1-2 fokot leesik reggelre a hőfok fent, de ha nyitott ajtóval aludnánk akkor ez se lenne. Ha meg egy 21-22-ről leesik 20-ra, hát az nem tragédia egy hálóban :)
Új építésű házunkat szigeteljük, a tűzfal OSB-ből van és menne rá 5 cm EPS. Visszaolvasva valaki csak csavarokkal rögzítette, valaki meg ragasztotta is. Szerintetek hogyan kellene rögzíteni ha előfordul a "közepesnél" nagyobb szélterhelés is? És ha ragasztani is kell milyen ragasztó való oda?
Munkadíj, munkadíj, munkadíj bazmeg! :) Az az emberi munka, amíg egy régi ház falából egy tégla átkerül a te faladba (bontás, megtisztítás(!!!), szállítás, extra falazási költség a kis méret miatt) a bontott téglát drágábbá teszi egy korszerű B30 vagy PTH30 téglánál.
Ezzel a "bontott tégla" szöveggel olyanokat lehet parasztvakítani, akik eléggé sötétzöldek, viszont nem ismerik a számológépet :)
Azért van benne egy-két "érdekesség"! Minden helységben olajradiátor ami azért nem éppen pellet mert a cikk szerint azzal fűtenek!
Illetve a szellőztetést sem igazán értettem, hogy nincs szellőztető mert nem volt rá pénzük de a passzívházban ablakot kell nyitni ha nem megy a szellőztető. Csak az nem derült ki számomra, hogy Ők, hogyan jutnak friss levegőhöz. :-)
"Ha marad 10cm tetőkilógás az már semmire sem elég egy nagyobb esőnél."
A szokásos 20-40 centi tetőkilógás csak a fal felső kb fél-egy méterét védi a csapó esőtől annál lejjebb (a többi 3-8 métert) nem védi. De szerencsére egy normálisan megcsinált falfelület EGYÁLTALÁN nem szorul rá a tetőkilógás védelmére. Másképpen mondva a fal külső felületének TELJESEN MINDEGY, hogy a tetőkilógás 50 centi, vagy csupán 1 milliméter.
A te szemed persze megszokta a tetőkinyúlást, ezért számodra hülyén néz ki, ha nincs eresz, de ez ESZTÉTIKAI költség, tehát nem kéne hozzávenni az energetikai kiadásokhoz.
Ha valóban szegény, akkor a 4-5 centi is lehet jó megoldás (már ennyi is sokkal csökkenti a fűtésköltséget), ha nem hálózza+vakolja, hanem egy év múlva ráragaszt még 10 centit (az árát félig már megspórolta a gázszámlán), újabb 2 év alatt meg (ingyen) összejön a pénz a szépítgetésre is.
Viszont jókat tudok röhögni azokon a nagyeszűeken, aki azon sír, hogy jaj-jaj nincs pénze plusz néhány centi hőszigetelésre, bezzeg van négyzetméterenként sok ezer forintja hálózásra meg csúcs vakolatra.
- vagy soha nem számolta ki, hogy az egész beruházás menyivel lenne drágább valamivel vastagabb hőszigeteléssel (a különbség röhejesen kevés)
Az én ismerősömnek (bátyám) én számoltam ki kb 7-8 éve. Mondtam neki: minyimum 5 cm, (nekem már 10 cm-rel készült előtte 3 évvel). Mondtam neki minden 1 cm EPS kb. 10-15ezer Ft plusz.
Tető bádogozás alatt azt értem, amit korábban írtak, hogy kicsi a tető túllógása, ezért esetleg kell valami lemez oda, hogy ne ázzon a fal teteje, meg a macskalépcsős megoldások ahol szintén fedni kell valamivel a fal tetejét.
Ha a lábazat most márvánnyal burkolt, akkor érthető hogy szigetelés után is hasonló megoldást szeretne látni. Mivel annak a költségét is ki kell fizetnie, márpedig azért kell kifizetnie, mert nekiállt szigetelni, ha nem szigetelne nem kéne kifizetnie, ezért joggal számol azzal az összeggel is.
Az hogy szerinted vagy szerintem ez felesleges költség, mert anélkül is betölti funkcióját a fal, az teljesen mellékes, mert nem mi lakunk benne, nem nekünk kell megfeleljen.
A kisméretű téglával történő falás nem túl haladós munka, ezért fal-négyzetméterenként a kőműves falazási munkadíja SOKKAL magasabb, mint amikor tízszer nagyobb téglát kell megfognia tízszer kevesebbszer.
"Ha szigetelek akkor a tető bádogozása, az ereszcsatornák le és felszerelése-átalakítása, az összes ablakpárkány cseréje olyan járulékos költség ami nem kerülhető meg."
A tető bádogozását nem egészen értem, a többi viszont egyértelműen nem esztétikai költség, hanem "muszáj" költség.
"a nemesvakolat 200e Ft-os ára sem termel hasznot,"
MINDEN költséget tekinthetünk esztétikai/luxus kiadásnak is, ami nem közvetlenül a hőszigetelés helyes működését szolgálja (hőszigetelő anyag rögzítését és időjárástól való védelmét). Akár azt is mondhatnám, hogy még a ragasztó is extra költség, hiszen hőszigetelő laponként 6 db dübel is bőven elegendő, a többi feladatot pedig megoldja egy gyors glettelés és egy olcsó kültéri falfesték.
Na ÍGY számold a hőszigetelés megtérülését :)
Persze nyugodtan költhetsz esztétikára is (hőszigetelő lapok síkba hozása, hálózás, vakolás, színezés, aranyozás, stb), de ezeket a költségeket ne vedd bele a megtérülési számításokba.
Te is felhördülnél, ha valaki pl a lábazati hőszigetelését márvánnyal burkolná és azon panaszkodna, hogy ez a beruházás soha ne térül meg, ezért szerinte nem érdemes hőszigetelni a lábazatot :)
PTH38ból van a házam. 20 éve még nem nagyon volt divat a szigetelés EPSsel. PTH pont rácsodálkozósan jónak volt elkönyvelve a köztudatban.
12cm fehér habbal nem érzem túl jó hangszigetelésnek. Így 52cm a teljes vastagság.
Ma már max 30cm-es tömör téglából csinálnám (vagy 25 ha engednék) minimum 15-20cm grafitos habbal. Teljes vastagság lehetne 50cm sokkal jobb hőszigeteléssel, sokkal jobb hangszigeteléssel, sokkal jobb hőtárolással. Nincs nyitott kérdés. :))
Ha szigetelek akkor a tető bádogozása, az ereszcsatornák le és felszerelése-átalakítása, az összes ablakpárkány cseréje olyan járulékos költség ami nem kerülhető meg.
Sőt technikailag a nemesvakolat 200e Ft-os ára sem termel hasznot, a hőszigetelés technikailag ragasztóval lekenve is elvan, de nem sokan akarnak olyan házban élni, ami ennyire befejezetlennek néz ki.
Én amondó vagyok hogy igenis a teljes költséget kell nézni, akkor is ha annak valójában csak a fele tényleges a hőszigetelés, a többi meg a sallang.
Sőt ha emiatt mondjuk a gázcsöveket, vagy a szerelt kéményt is le kell szerelni, újra kell engedélyeztetni akkor ezt is bele kell kalkulálni.
Egy projekt az egész, egy végösszeg van amit el kellett költeni.
Sőt én ide sorolom az ablakcserét is, a régiek felújítása nem mindig járható út, és szigetelés után cserélni már nehezebb.
"Ha jól értem, ti új építés esetében is a b30-ast és 30 centi szigetelést ajánlanátok?"
Hol olvastál 30 centit?
Ha kertes a ház, ha korszerű a fűtésrendszer és ha nem nagyon zajos a környék, akkor
- a legolcsóbban falazható falat javasolnám (Ft/m2, munkadíjjal együtt, a tartófal saját hőszigetelése nem érdekes), márpedig tudtommal jelenleg a B30 N+F az a tégla, amit legolcsóbban ki lehet hozni négyzetméterenként (de a verseny folyamatos)
- hőszigetelésnek fehér színű EPS-ből szegényeknek 15 centit, kevésbé szegényeknek 20 centit javasolnék, grafitosból lehet 20 százalékkal vékonyabb.
Visszaolvastam becsülettel 2 évet. Ha jól értem, ti új építés esetében is a b30-ast és 30 centi szigetelést ajánlanátok? Nyilván nagy, délre néző ablakokkal, közepes nyílászáró is elégséges. Mert ez spórol a legtöbbet az új, trendi téglákkal szemben...?
Nem kötözködök, csak kíváncsi vagyok átjött-e a lényeg.
"Egy ismerősőm néhány éve 8 centist rakott, de sztem ott anyagi okok is voltak, nem dúskál a pénzben."
Az ismerősöd
- vagy soha nem számolta ki, hogy az egész beruházás menyivel lenne drágább valamivel vastagabb hőszigeteléssel (a különbség röhejesen kevés)
- vagy egy nagytudású kocsmai energetikust alkalmazott tanácsadóként, aki közölte vele, hogy 5 centi vastagság felett tiszta pénzkidobás a hőszigetelés
És a hőtárolása is nagyobb a b30-nak ami igen jól jön nyáron.
Ha már ígyis-úgyis kerül hőszigetelés a falra akkor érdemes külön választani a dolgot. Legyen erős, jó hőtároló fal (rosszabb szigetelésű) és kicsit vastagabb hőszigetelés.
Na igen. Szerintem a b30-ból épült házak általában nyeregtetősek, nagy csúcsfalakkal és emelt alappal(legalábbis mifelénk), kevés tetőkilógással és palafedéssel. Ezért sok szigetelés megy "pocsékba". Plusz, ha 15-20cm-ben gondolkodna a tulaj, akkor kalkulálnia kell egy tetőpótlással, lambériázással, mert iszonyat bután fog kinézni utána a ház és még a fal is jobban tud ázni. Ami egy sátortetős kádárkockánál 100nm, az egy ilyen háznál 200 és akkor még az ácsmunkáról nem is beszéltünk. Ott nem mindegy, hogy mennyi lé van a kasszában.... Valahol emiatt is tesznek 10-12cm(ha tehetik grafitból) és ezzel azért a megtérülési idő is kézzel fogható közelségben marad.
Nyilván beszélhetnénk a majdan emelkedő gázárról vs klímaváltozásról, de az megint más téma.
Am az átlagember körében még mindig a 10 centis a csoda :) Egy ismerősőm néhány éve 8 centist rakott, de sztem ott anyagi okok is voltak, nem dúskál a pénzben. Egy itteni szomszéd elmondása szerint 5 centist rakott az új építésű házára :) Após is jónéhány éve 5 centist rakott, de ő is tudja h ma már több kell, ill vastagabbat rakna.. (mondta).
És mi a felső határ, ami anyagilag is megéri? :) Én 10es grafitost rajtam fel, de eredetileg 12-est akartam, de ez volt akciósan és rendszerben, a falam így 0.25-ös. Azért is lett 10es, mert ennek(Hirsch) 0.031 a lambdája, szemben a többi grafitos 0.034-35-jével szemben. Tudom h 0.24 az előírás hivatalosan új építésnél :) Az volt am a cél, de végül ez lett :) 14-15 centist már tuti nem raktam volna fel, egyrészt az már azért érezhetően drágább, másrészt az már sok helyet elvesz a teraszból járdából, ház melletti kocsibeállóból (majdan garázs)..
Új építés az más, ott én is vastagabbat raknék, de akkor eleve az ember ugye úgy tervezi a házat, a környezetét.
Mert mi a probléma a B30-cal? Nekem masszívabbnak tűnik mint a porotherm csoda. A hőszigetelés persze más kérdés. De talán itt írta nemrég vki, h tökmind1 a tégla, a szigetelés számít rajta :)
A két téglának nem sok köze van egymáshoz! Ha keresel róluk képeket látható a különbség! Sokkal jobb a hőszigetelése a 30 N+F- nek de kisebb a hőtároló tömege és gyengébb a hanggátlása is.
Ma már nem sokan építenek B30-ból mert szerintem nehéz olyan kőművest találni aki ezzel hajlandó dolgozni.
Műanyag ablakok alja néhány mm-t kifelé elmozdult, és nem jövök rá mi okozhatta. Találkozott már valaki ilyennel? Az ablakok oldalankénk 2 csavarral vannak rögzítve, illetve körbe purhabbal kifújva, semmi párazárás és hasonlók.
Két tippem van:
1,a purhab a párától elért és elengedte, de nem értem miért csak az alján jelentkezik ez a probléma,
2, a belső műanyag könyöklők beépítésénél nem hagytam semmi rést, a könyöklők az ablak alá vannak beépítve, ahogy nyáron süti a nap és felmelegszik, tágul és mivel nem tud hová tágulni ezért kitolja az ablak alját.
A probléma szinte minden ablaknál előjött. A gondom, hogy itt jön be a hideg levegő.
Ha mindenáron szőrszálat szeretnék hasogatni, akkor tulajdonképpen a párazáró réteg EGYIK célja az, hogy ne szökjön meg könnyen a pára a télen túl száraz levegőjű lakótérből. Tehát ha van a háznak olyan része, ahol csak ritkán van ember, azokat a részeket érdemes lehet párazárással elválasztani a gyakran látogatott helyiségektől. Ilyen pl a garázs vagy társasházaknál a lépcsőház/folyosó.
Tehát tulajdonképpen hiába fűtött a szomszédos helyiség/szint, ha ott többnyire rohadt alacsony az abszolút páratartalom, akkor még úgy is lehet haszna egy elválasztó párazáró rétegnek, ha az a másik szint/helyiség amúgy fűtve van.
12 centi vastagság grafitos hőszigetelő habból szerintem az alsó (szegénységi) határ, fehérből egyértelműen kevés.
"Belöl úgy gondoltam mivel új száraz a fal belölreis kap 3 cm szigetelést vakolat helyett."
Kívül spórolsz, belül meg szórod a pénzt? :)
Más a gatyáját is kifizeti, hogy minél jobb hőtárolású háza legyen, te meg elszigeteled magad a hőtároló tömegtől?
Tedd kívülre azt a 3 centit is, belül meg vakolj.
"mondják páran hogy penészeDani fog a fal"
Ha kívül csak 12 centi van, akkor nagyon hideg időben valóban vizesedhet a tégla lakás felőli oldala, mert a belső 3 centi hőszigetelés lehetővé teszi, hogy a tégla harmatponti hőmérséklet alá hűljön (a levegőből a pára vízzé kicsapódik a hideg téglán, mint mikor a sörösüveget kiveszed a hűtőből).
"Egy ismerősöm Kőműves háza évek óta így van szigetelve és semmi baja."
Mínusz 10 fok környékén valószínűleg az ő téglája is vizesedik, csak nem tud róla, mert a téglát eltakarja a belső hőszigetelés.
Azért óvatosan én megkérdezném, hogy tényleg B30-ból készült vajon az a hozzáépítés vagy 30 N+F-ből!?
Mostanában nagyon sok esetben hallottam, hogy B30-ból épített házat aztán amikor visszakérdeztem kivétel nélkül az derült ki, hogy 30 N+F-ből építkeztek csak szerintük annak B30 a neve!!!! :-)
A hozzáértőktől kérdezném. Hozzáépítettünk a házunk hoz 2 szobát teljesen új építésű b30 as téglából.
kívül 12 cm szigetelést kap. Belöl úgy gondoltam mivel új száraz a fal belölreis kap 3 cm szigetelést
vakolat helyett. mondják páran hogy penészeDani fog a fal de nem értem miért mikor nem vizes hanem csont száraz a fal vizet nem kap meg felfelé a tégla miatt tud minimálisan szellőzni. Elektromos padlófűtés lesz a szobában. kinek mi a véleménye róla? Egy ismerősöm Kőműves háza évek óta így van szigetelve és semmi baja.
Ennek a belső felére kellene szigetelés+álmenyezet.
Nemnagyon szeretném terhelni a tetőszerkezetet,ezért nemtudom hogy járható lenne e egy olyan opció hogy 33 cm ként be lenne párnafázva,és közvetlenül arra felcsavarozva tárcsával 4 cm eps,majd ragasztó és háló rá, így egy gipszkarton +5cm üveggyapot menyezethez képest sokkal könnyebb lenne az egész.
Igazából ha oldal falon van az eps fel pogácsázva akkor sem fekszik fel nagyobb felületen! Sőt ebben az esetben nagyobb lenne a felfekvési felület a tetőlécekre!
"Ez alapjan egyebkent a 40centi B30+8 centi EPS U értéke 0,36 W/m2K, a Porotherm 30NF + 8 centi EPS viszont csak 0,22 W/m2K. Szoval eleg jelentos a differencia."
Pont 1,5x-ös. Ami simán kijöhet két tökegyforma házra, ha az egyik Villányban van a másik Miskolcon,
vagy 2 "majdnem" egyforma ház között, ha az egyiknek semmi szigetelés nincs a födémen, a másikén van 30 cm,
vagy két tökegyforma házra, ha az egyikben 24 órában 23 fokot tartanak, a másikban 21-et, délután-este, 19-et éjjel, meg, amikor nincsenek otthon stb.
Szal szerintem is szigeteld le a födémed még most, tavasszal meg majd írd meg te a fogyasztásod és kaphatsz pontosabb besorolást a "középszarnál"...
Na erre még visszatérünk :) Én most a berakott fát számolgatom kilora, most pl 2.5-et raktam be :) Eddig csak 1.5 körül begyújtásonként(és napi 2x gyújtottam). Elég szárazak, hasítás után 11%körül mutatott a műszer. Már ha jó :) 21 fok körül próbálom tartani a hőmérsékletet.
Nekülni 84m2, 40cm körüli B30fal van, most lettem kész a 16cm grafitos szigeteléssel, födémet van 30cm kőzet gyapot, stabilan 22fok a pici miatt, 120les indirekt tarolo amit napi kb 2-4x fűt fel, így fogy napi 3 m3 körül.
Szarufa belső oldalára 10cm kőzetgyapotot raknék. Miből érdemes megépíteni a vázat? Lécezés vagy inkább fém profil?
Ami talán befolyásolhatja hogy mennyezet fűtést szeretnek felrakni. Előre gyártott (becsövezett) gipszkartonra gondoltam (pipelife) Használa valaki? Vélemény?
Ez alapjan egyebkent a 40centi B30+8 centi EPS U értéke 0,36 W/m2K, a Porotherm 30NF + 8 centi EPS viszont csak 0,22 W/m2K. Szoval eleg jelentos a differencia.
A NET és ezen fórum lapozgatása közben rá fogsz jönni olyan alap tételek fontosságára, hogy házakat nincs értelme összehasonlítgatni, főleg nem rövid időt vizsgálva.
Rájössz, hogy normális szigetelés mellett (8cmtől már nevezhetjük annak) teljesen tök mindegy milyen tégla van a szigetelés alatt, a legjobb és a legszarabb tégla között csak pár% lesz a szumma eltérése.
Tök egyszerű a matek a fenti linken megtalálod a szerkezet értékeit amit párosítasz a hozzá tartozó adott négyzetmétereddel abban a bizonyos excellben, soronként a 4féle határolófelülettel.
Belekevered a képletbe az aktuális hőlépcsőt. Célszerű 2 értéket vizsgálni. Az egyik a fűtésszezonra vonatkozó átlaggal egy érték és egy maximális hőigény, erre bőven elég -15fokos külsővel számolni.
Ha tudod mikor épült, akkor elég jó eséllyel meg lehet saccolni. Az adásvételnél nem kaptál energetikai fecnit? Az egyszerűsített tanúsítvány az bruttó tippelgetés. Annyi a különbség, hogy a tanúsító pár tucat/pár száz épületen túl van, valószínűleg a feje is tágítva lett (maga vagy mások által), így gyorsabban tippel jobbakat. Egy éves összesítés a fogyasztásról jól megtámogatja a tippelgetéseket. Nálam egész jól jöttek a számok az egyszerűsített tanúsítvány alapján nézegetve a fogyasztásokat VS belső VS külső hőmérsékleteket.
Ez jogos, csak a falakra írt 8 centire reagáltam, pedig a födém szigeteletlensége tényleg sokat számít. Nagyon egyszerű és olcsó megcsinálni, így a megtérülése max pár év. Erre azt mondom hogy kb számolGatni se kell, számolTatni meg pláne, mert kitolja kétszeresére a megtérülést. :)
Azt mondjuk tenyleg nem tudom, miként mondja meg az internet, hogy nekem mibol epult a falam, ablakom, ajtom, fodemem, de mindegy. A jelenlegi szigetelesek helye es milyensege pedig az elozo tulaj kompetenciajat dicseri, szoval ne engem szapulj miatta. En csak megprobalnam kideriteni, most mennyire hatekony a haz energiahaztartasa. Es pontosan az elmeletek gyartasa helyett tunt jo otletnek nehany hasonlo meretu haz adataival osszemerni a sajatomat. Nincs ebben tobb, relax plz.
Vagy veszed a fáradtságot és utánajársz, így lesz fogalmad a miértekről és hogyanokról, vagy felkérsz valakit, hogy csinálja meg helyetted. Ezért kell fizetni majd neki.
Vagy van még egy, hogy elméleteket gyártva hagyod magad sodorni az önámításba. Nagy a valószínűsége, hogy ezen a szálon keresendő az is, hogy mért van a falon szigetelés és miért nincs a födémen. Valaki valakit valamikor jól megvezetett. Sőt ezen a szálon keresendő a mindenáron ablakcserével operáló ügynökök jóléte is. Miszerint minek a szigetelés cserélj ablakot inkább.
Na meg ott a bejarati ajto, ami muanyag es ugyan latok benne 1-2 centi hoszigetelest, megis brualisan hideg van a kornyeken, szoval egy kalap lofutty. :)
Olyan nagyon nagy csodát aligha fog látni ha már van 8 centi a falán. :) Maximum azt, hogy semmilyen optimista számítás szerint se fog soha megtérülni ha rak még rá akármennyit is, mivel ugyanúgy ki kell pengetnie az összes járulékos költséget akkor is, ha "nulla szigetelés"-ről indulva töredékére csökken a hőátbocsátás, mint amikor már eleve elfogadható, és azon tud még kínnal-keservvel hozni 5-10%-okat maximum.
Én azt javasolnám inkább, hogy a bonyolult számolgatás ELŐTT nézze meg az éves fogyasztását. Ha valahol 100-200e között van, és nyer 10%-ot, az komoly 10-20ezer forint évente. Kb egy mérnökóra fele-negyede. :) Ha 100 ropi alatt van, akkor ott van a háza ahol ismerősöm 70nm-es ikerfélháza.
Ez csak az egyik ok, amit említettem, ettől még továbbra is lehet akár tízszeres a különbség két azonos alapterületű és "valamennyire hőszigetelt" ház gáz-igénye között.
"Segitene eldonteni, hogy a mostani szigetelesem mennyit is er valojaban."
Ha tudod saját napi gázfogyasztásodat egy 5 fokos ÁTLAGhőmérsékletű napon (most pont lesznek ilyen napok), akkor vannak rohadt egyszerű képletek, amivel (mások zaklatása nélkül is :) meg lehet állapítani, hogy mennyire jó az energetikád.
Dehogynem. Ha tobb mint az enyem, megnyugszom. Meg ha semmilyen racionalis alapja nem is lesz. :) Az idojarast vissza fogom tudni nezni, mivel a kulso homersekletet logolom. Hacsak nem a hegyek kozott lakik az illeto, hasonlo lesz a klima nala is. Pont ezert erdekelne barmilyen konfiguracio. Ha hasonlo mint az enyem akkor azert, ha szuper hoszigetelt, kondenzacios kazannal ellatott, akkor meg azert.
Segitene eldonteni, hogy a mostani szigetelesem mennyit is er valojaban. Van 40 centis kulso falam, valamilyen teglabol, van 8 centi hoszigetelesem valamilyen anyagbol, vannak hoszigetelt ablakaim valamilyen minosegben. Van vastag beton fodemem duzzasztott perlit reteggel megfejelve, es nincs labazati szigetelesem, illetve teto/fodem szigetelesem. Egyszeruen erdekel, hogy hova lehet elhelyezni ezt a teljesen szigeteletlen es a becsulettel felujitott kozotti palettan. Szerintem a tizszerestol azert jobb kozelitest is elerhetunk ha kapok par adatot a gazfogyasztas melle. :)
Ha elárulnád, hogy milyen célból érdeklődsz, talán tudnánk segíteni máshogyan.
Mert a "valamennyire hőszigetelt" házak eheti gázigénye között akár tízszeres különbség is lehet (hőszigeteltség foka, eltérő időjárás, melegvíz gázzal vagy villannyal, fűtőberendezés hatásfoka, hőleadó rendszer hatásfoka és veszteségei, stb stb)
Tehát a válasszal nagyjából semmit semmit fogsz érni :)
Csak azért kérdeztem, mert nálam pl. volt a koszorún két sor kisméretű tégla a szarufák között, amit le is bontottam az első adandó alkalommal, így elfért a szigetelés.
Ezeknek a 2mm-es alátét hab tekercseknek az alján szokott lenni egy vékony PE fólia, túllógással és ragasztócsíkkal a toldáshoz. Legalábbis a diegos ilyen volt..
Jogos...pont ezért írtam, hogy ezeket tisztázzam ...amúgy a lakás 2/3-ada alatt van fűtött üzlet, 1/3-ada a gyalogbejárati kapu felett van, szóval ott a padló a kapu teteje, attól féltem, hogy nehogy túlzottan hideg legyen az a rész. Bár alulról is kap szigetelést a bejárat pont emiatt.
Mivel a pára a (magas abszolút páratartalmú) lakásból KIFELÉ megy a (alacsony abszolút páratartalmú) külvilág irányába, ezért ha a beton meleg, akkor a laminált padló nem is tud tönkremenni a párától (hacsak nem gőzfürdő van benn a lakásban :)
Lehet, de amennyi pára átjut egy újépítésű ház vasbetonfödémjén, annyitól nem fog egy laminált padló sem tönkremenni, talán csak ha uszoda van alatta, bár ez sem biztos.
Eddig csak a padlás felől tudtam megnézni a helyzetet, úgy látszik, hogy a szarufa sincs kilógatva, az alsó cserépsor vagy a téglasoron vagy az ereszcsatornán támaszkodik fel, ezt majd ha lesz nappal időm még visszaszedéssel ellenőrzöm, hogy pontosan hogy is néz ki a sarok.
Emeletre minek párazáró? Földszintre se kell normálisan szigetelt aljzatbetonnál. Szerintem csak azért mondják, hogy kell, mert új építésnél nem várják ki az időt, amíg az aljzatbeton kiszárad.
Ha a parketta alatt van egy habfólia meg 10 centi beton, akkor szerintem nem a parketta saját párazárása lesz a mérvadó.
"másrészt vékonynak tartom a 2mm-t,"
Ez a 2-3 mm habréteg akusztikai és mechanikai segítség a parkettához. Ha vastagabb, akkor jobb ezen habréteg hőszigetelése, ezért melegebbre kell fűtened a padlód, tehát romlik a fűtésed hatékonysága (több lesz a nem kívánt veszteséged).
Épülő lakásunkkal kapcsolatos lenne a kérdésem! A fő burkolóanyag a laminált parketta lesz a terveink szerint. A lakás árába bele van kalkulálva ennek az ára 2mm-es alátét habfóliával. A boltban kérdésemre, miszerint ez alá kell-e még párazáró fólia, a garancia miatt, azt mondták, hogy ez párzárást és szigetelést is tud, tehát nem. Nemtom, nem vagyok meggyőzve, másrészt vékonynak tartom a 2mm-t, még akkor is, ha új szigetelt és elvileg alulról fűtött (emeleti) lakás lesz.
Érdemes erősködnöm a vastagabb szigetelő lapok, esetleg külön, dedikált párazáró fólia miatt???
Köszönöm szépen! Az idei szezonban a homlokzatra már nem fogja futni, most a padlás felé elszökő meleget fognám meg a lehető legszakszerűbben. Pár éven belül a tetőt is cserélni kell, a fák eléggé oda vannak már, így az üveggyapotot akkor csak felszedem/visszateszem és akkor jól kivitelezhetem a koszorúnál is az illesztést a homlokzati szigeteléshez. Illetve akkor ezt a dísz tégla sort is kidobhatom/faraghatom könnyen. Viszont a tetőcsere ára még sokáig fog gyűlni.
Köszönöm szépen az ötletet, valamit biztosan elkövetek. Sajnos az építő munkás ~30 évvel ezelőtt jól alámpakolt a megoldásaival. A kilógó dísz téglasorra és ezzel a csodás tetőléccel, amit persze megoldott hogy 3 oldalt körbe végig a szinten fusson.
A purhab nem tágul annyit, hogy felemelje esetleg a cserepet és gond legyen ?
"úgy lenne célszerű szigetelni, ha a sarkon átfordulna a homlokzatra is a szigetelés"
Ez így van. Ha a ház sarkánál nem ér össze a födém hőszigetelés és az oldalfali hőszigetelés, az éves szinten MÉTERENKÉNT 100-1000 Ft nem kívánt extra fűtésszámlát fog okozni. Plusz ott belül a lakásban előfordulhat nedvesedés, penészedés.
Vagy belenyugszol ebbe, vagy teszel valamit ellene,
A következő képen látható eset áll fent a tetőnél, hogy az alsó cserép sor lece nekem konkrétan a padlás szintjéig ér.
Ahogy olvastam ezt úgy lenne célszerű szigetelni, ha a sarkon átfordulna a homlokzatra is a szigetelés, a fóliát még csak-csak alá tudom fűzni, de vastagabb szigetelést így esélyem sincs nagyobb bontás nélkül lefordítani.
Nagyon megszívtam? Vagy így is érek valamit a szigeteléssel ?
Annyit kifelejtettem,hogy a lakás többi részén agyagtapasztás van fent.Régi parasztház. Ebben olvastam,lehet pont a te blogod a névazonosság miatt gondolom... :D
Amúgy 30 cm URSA üveggyapot lesz majd fent 10 cm-esek fedésben. Idővel tervezzük a lakás többi részén az álmennyezetet gipszkartonnal.Akkor a linkben leírtak alapján álmenyezet mögé teszünk majd a párazárót akkor úgy jó lenne? Nálam a szoba felett már van gipszkarton ,de ide nem került párazáró fólia.Akkor maximum erre a részre tegyek fent?Vagy annyira nem lényeges. Elnézést a hülye kérdésekért ,de nagyon laikus vagyok ilyen témákban és a neten tényleg összeolvasni pro és kontra mindent.
Az oldalfalban lévő 27 centi hőszigetelés nagyon kellemes vastagság,
ehhez képest igen komolytalan mindössze 20 centi a födémen. A födémre is tegyél min. 30 centit és valószínűleg lesz egy NAGYON jól hőszigetelt házad.
"Ès a párazáróval most mi a helyzet?"
Mindkét párazáró jó helyen van, de ne költs hőtükörre egyetlen extra forintot sem (a tükörnek azon a helyen nincs haszna), jó neked oda a sima fekete (vagy átlátszó) párazáró fólia is. Ha 4 méter széles fóliát vásárolsz, akkor ráadásul megszabadulsz egy rakás ragasztgatástól (ami plusz munka, ráadásul potenciális hibalehetőség). Minél erősebb/vastagabb fóliát vegyél, hogy ne tudjon véletlenül kilyukadni a későbbi munkák közben.
Sziasztok. Valaki tudna mondani olyan helyet, ahol lehet kapni purenit táblát készletről és esetleg darabolnak is. Küszöbök alá kellene, de nem szeretném megvenni az egész táblát.
Én is ilyen födémmel rendelkező házunkat szigetelném, egyelőre csak a padlást, mert ennyire futja. 10cm és 20cm közötti üveggyapot vastagságot tervezek.
Tennék a tetejére páraáteresztő fóliát, ezt szokták az üveggyapothoz rögzíteni ? Pl.: tenni rá pár tetőlecet ? Felette csak cserép tető van egyéb szigetelés/borítás nélkül, ami nagy viharban okozhat beázást, ezért gondolkodom a fóliázásban is.
A fóliához kérdezném, hogy vízhatlan ragasztás mivel célszerű megoldani ?
A padlás nem használt, csak tető javítgatásokkor megyünk fel, gondolom felesleges lépésálló szigetelésben gondolkodnom ?
" van olyan akivel beszéltem és ő is szigetelt pár éve ő rakott a fa részre is..."
A párazáró fólia belső oldala akkor nem fog vizesedni még a leghidegebb télben sem, ha a teljes fel/födém szerkezet össze hőszigetelésének maximum 1/5 része kerül a párazáró rétegen belülre.
Egy átlagos stukatúros fa födém hőszigetelése önmagában tudtommal 1W/m2K körül van. Tehát ha a párazárón kívülre ennél LEGALÁBB négyszer jobb hőszigetelés kerül, akkor csak annyira (tartós és nagyon) hidegben lehet baj, amilyen időjárás nemigen fordul elő eben az országban.
Teát ha valaki a fa födémjén mindenütt garantálja a 0,25 W/m2K jóságú hőszigetelést (olcsó gyapotból kb 20 centi), az saját felelősségére tehet alá párazáró fóliát is.
De ez csak az alsó határ, minél vastagabb a fólia feletti hőszigetelés, annál nyugodtabban aludhatsz :)
A másik gond az szokott lenni, hogy az amatőr hőszigetelők (ide sorolva a hőszigetelő "mesterek" 90 százalékát is!) a padlás 95 százalékán tökéletes munkát végez, csak egy pár tenyérnyi felületen cseszi el a dolgot, de ott aztán nagyon, tehát ezeken a pontokon egész télen át víz fog csepegni a párazáró fólia aljáról. Lehet, hogy EZÉRT tiltja a Szigatech a dolgot.
"Felülre nem teszek páraáteresztő fóliát mert a pár hete lett kész a tető és le van teljesen fóliázva a lécezés"
"A padlásfödémen alkalmazott hőszigetelő anyag fajtáját és típusát alapvetően meghatározza a födém anyaga (fafödém vagy szilikátbázisú), illetve hogy a padlás járható vagy sem. Fafödémeken tilos párazáró jellegű polisztirolhabot vagy párazárójellegű fóliát, illetve burkolatot alkalmazni! "
Ez a baromság rendszeresen feltűnik, mármint, hogy fafödémre tilos párazáró fóliát tenni a hőszigetelés alá.
Könyörgöm, józan paraszti ész az egész: ha a NORMÁLIS födém hőszigetelés alatt van a párazáró fólia és az alatt a fa, akkor a fűtött térrel közvetlenül érintkező fa mikor a büdös életben fog harmatpont alá hűlni?!
Olvasgattam a napokban a fórumot és más oldalakat szigeteléssel kapcsolatban.Üveggyapot lesz majd és már csak egy kérdésem van,hogy a fafödém részre kell-e párazáró fólia? Úgy olvastam tilos!De viszont van olyan akivel beszéltem és ő is szigetelt pár éve ő rakott a fa részre is... Akkor a padlás többi részére teríthetek csak a fafödémes részre ne?És,ha onnan kap párát a szigetelés?Mert elvileg azért van,hogy ne jusson be a pára a laktérből. Felülre nem teszek páraáteresztő fóliát mert a pár hete lett kész a tető és le van teljesen fóliázva a lécezés.Így port és esőt nem kaphat a szigetelés ,elvileg.
Talán valami akciósan-még-fizetnek-is-érte,-hogy-elvidd hab igen, vagy 100 éve lejárt, a Szaharában vagy a Holdon 50 éve tárolt hab talán igen, de egyébként nem.
Az általad linkelt szalag annyiban jobb, hogy bármilyen hőmérsékleten alkalmazható, nem kell védőkesztyű meg ilyesmi. Tehát kényelmeseknek, meg pénz-nem-számít megrendelőknek találták ki, egy tekercs/ablak árából egy normális PUR flakonnal az ÖSSZES nyílászárót végigtömíted.
Pár mm-t a PURhab is simán felvesz rugalmasan, ha ennél többet mozdul a szerkezet, akkor az már nem mozgás, hanem éppen dől össze a ház...
Megint kiragadsz néhány részletetet egy komplex felsorolásból.
Nagyvonalúan nem számolod a régi ablak festésének, rendberakásának költségét pl.
Tudom, tudom, nem is kell arra költeni, egy kis gyurma, szigszallag és pont olyan mint új korában :-)
Fiatal koromban nem egy-kető ilyen ablak rendberakásában segédkeztem (zománc eltávolítás, fatapaszolás, üveg kittelés, zománcozás, stb), hát nem nagyon kell azt kifizetni mai órabérekkel.
Persze ha jó az ablak (ritka de van olyan) akkor lehet opció megtartani valameddig, de valljuk be ritkaság az olyan.
Na én lezártam a témát, túl lett ez tagozva.
Akinek nincs pénze az úgyis kihoz amit tud a régiből. Aki szebbet, jobbat, huzatmenteset akar az cseréli az ablakot, és rájön mennyivel jobb lett érzésre.
Mekkelek pedig másképp gondolkozik, és megideologizálja mennyire jó ez neki.
Anno a német nem engedte ott a habozást. Volt 1 cm széles öntapadós szivacs tekercsben, ami felragasztáskor 2 mm és kidagadt akár 15 mm-re is. Talán még van is valahol mutatóban
"egy régi kádárkockán jó eséllyel 30-40 éves ablakok lesznek, ocsmány festéssel, huzatoló szárnyakkal, működésképtelen redőnnyel, huzatos redőnytokkal."
Az ablak-huzatot tömítéssel, házilag, fillérekből.
A redőnynek az esetek 90%-ban semmi haszna, viszont kárt okoz (komoly hőhíd, tehát nem csekély hő-forint veszteség minden évben), el lehet dobni.
A hőszigetelés a redőnytokon kívül lesz, ami le lesz zárva, tehát a tok nem lesz huzatos.
"Ha ezt kihajítod a fenébe és pár tízezer forintért raksz normális műanyag ablakot (esetleg redőnyt)"
Ezt a "pár tízezer" forintot konkrét számokkal is meg tudnád támogatni? Mert amiről én tudok, ott ablakonként 100.000 Ft volt az a "pár tízezer" (gerébtokos ablak kiemelése, ugyanakkora 1,1-es üvegű olcsó új ablak beépítése, új ablakpárkány, környezet teljes helyreállítása vakolással, festéssel, stb), redőny nélkül.
"akkor mennyit javíthatok a helyzeten (illetve mennyit nyerhetek)"
Szerintem ettől a gerébtokos ablakod hőszigetelése kb 0,2-0,3 W/m2K-el javulna, tehát a fűtésszámlád ablakonként és évente durván 400-500 forinttal csökkenne.
Teljese igazad van. Komfort/kényelem is van világon meg esztétika is van, satöbbi.
És vannak olyan emberek/családok, akik mindezt luxus kiadásnak tekintenék, ha tudnának arról, hogy ezekre nem muszáj költeni.
Az üzletkötők parasztvakítása úgy növelni a bevételt, hogy egybemossák az energetikai beruházás megtérülő és luxus részeit.
Pl ezért áll évek óta az országban egy rakás hőszigeteletlen ház új ablakokkal, mert a szerencsétlen családnak beadta valami vastag arcbőrű, hogy az utolsó megtakarított fillérjeiket ablakcserére költsék és ne hőszigetelésre. És a család csodálkozik, hogy a gatyájukat is új ablakokra költötték, de a fűtésköltség szinte nem is csökkent. Pedig annak idején a simanyelvű ablakos üzletkötő úr pontosan kiszámolta itt a konyhaasztalon, hogy az ablakcsere 30%-os fűtéscsökkenést fog okozni, de ebből jó ha 3% valósult meg.
Volna egy kérdésem ablak körüli szigeteléssel kapcsolatban. Adott egy homlokzati szigetelés elején lévő új ház, ahol az ablakok (Schücco 82 MD) a külső falsíkon vannak, a falra megy 20 cm EPS, az ablak káva 5 cm XPS-sel bélelve. A homlokzati szigetelés 2-3 cm-t ráfut az ablakra. Az ablak és a homlokzat pontosan egysíkba került így, ha felkerül az EPS a ragasztóval, ott keletkezik kb. 1 cm rés (a ragasztó vastagága). Ezzel a réssel mit érdemes kezdeni, elég kikenni ragasztóval, vagy inkább érdemes alacsonytágulású PUR habbal kifújni?
Nekem, német, 50 éves ablakaim vannak, amikbe 2x 2 rétegű 1.1-es üveg lett beépítve. Halkabb a "kamion" az ablak előtt, és nincs pára a 2 szárny között,viszont baromi nehéz lett a szárny.
Ha már ablakokon folyik a vita, akkor egy nagyon laikus kérdést hadd tegyek fel, illetve kérjek ebben segítséget:
Ha nem cserélek ablakot (nem szeretnék műanyagot) akkor mennyit javíthatok a helyzeten (illetve mennyit nyerhetek) ha még egy réteg teljesen hagyományos ablaküveget varázsolok fel a meglévő fa ablakaimra?
"az épületenergetika egy nem tisztán pénzügyi befektetés"
Az épületenergetika befektetés, de nem egy nagy befektetés, hanem sok kicsi, amelyek nyereségességét külön-külön kell(ene) figyelembe venni. A marketing kedvenc parasztvakítása, amikor egy nagy csomagban próbálják rád sózni a számodra valóban hasznos (=gyorsan megtérülő / sok hasznot hozó) dolgokat azokkal, amelyek számukra sok pénzt hoznak, de neked valójában nemigen hasznosak, vagy csak nagyon sokára (pl halálod napján :) kezdenek hasznot hozni.
Másik kedvenc átverésük, amikor az energiatakarékosságot egyfajta életérzésnek próbálják eladni, tehát te ne foglalkozz a forintokkal (csak fizess nekik eszetlenül ;) érezd magad zöldnek, környezetbarátnak, a Föld bolygó megmentőjének. Mindig kezdj el gyanakodni, amikor úgy kérnek tőled forintokat egy BEFEKTETÉSRE, hogy nem a VÁRHATÓ NYERESÉG forintjait emlegetik, hanem pl az ökológiai lábnyomodat.
Szép dolog a környezetvédelem, de amikor részvényt/kötvényt vásárolsz, akkor tisztán a forint-idő-forintra koncentrálj, ne hagyd magad parasztvakítani. A számtalan kis (és NEM egy nagy) energiatakarékossági befektetés is forintért-forintot befektetések halmaza.
Persze van, amikor nehéz különválasztani a tisztán nyereségérdekelt BEFEKTETÉST a kényelmi/esztétikai BERURUHÁZÁSoktól, ilyenkor az anyagi helyzet dönti el, hogy mennyi luxust (=nem megtérülő beruházást) engedhetünk meg magunknak. Ilyen pl a fali hőszigetelés: a gazdag ember egybe számolja a hasznot hozó részt és az esztétikai (extra) kiadásokat (hálózás/vakolás/színezés/stb), egy szegény ember viszont az oldalfali hőszigetelést is szétbontja legalább 5-10 dologra és eldönti, hogy MENNYIRE szegény (az 5-10-ből mennyt tud/szeretne/muszáj kifizetni), mert ugye csak maga a hőszigetelő anyag az ami ténylegesen hasznot hoz ;)
"Uw< 1 W/m2K alatti VALÓDI képességgel és teljesen megfizethető áron (50-60 eFt/m2)"
Házi feladat:
Ha
- a piacon kapható legolcsóbb hőszigetelt ablak Uw értéke 1,5 W/m2K
- és egy négyzetméter ablak 0,1 W/m2K-nyi javulása évente 100 forint plusz energiamegtakarítást hoz,
- és már nem vagyunk tinédzser korúak, ezért a befektetésünkre max 15 év megtérülést várunk el,
- akkor ENERGETIKAILAG hány forinttal éri meg többet kifizetnünk a legolcsóbb ablak áránál egy négyzetméternyi olyan ablakra, amely négyzetméterenként 0,5 W/m2K-el jobb hőszigetelésű a legolcsóbb ablaknál?
(megfejtés: ablak-négyzetméterenként 5 x 100 x 15 forint)
Na de ha a huzat ablakcsere NÉLKÜL is megszűnhet, akkor a huzat megszűnését miért is számoljuk hozzá az új ablak előnyeihez? Ez olyan önámítás szerintem, mint amikor valaki a régi helyett új autót AKAR vásárolni X millió forintért és az új autó vásárlásának egyik fő indoka, hogy azon nem kopottak a gumik, miközben ugye a régi autónak ezt a hátrányát SOKKAL olcsóbban is orvosolni lehetne ;)
Lehet azért árnyalni a kérdést azzal, hogy az épületenergetika egy nem tisztán pénzügyi befektetés. A haszna nem kizárólag pénzben mérhető. Nekem baromira megéri olyan ablakokra kölreni, amikkel nem kínszenvedés a szellőztetés, normális redőny húzgák vannak rajtuk, nem kell évente pepecselni a karbantartással kívülről (különben szétrohad), és még sorolhatnám. Szóval vannak pénzügyi befektetések, meg olyanok amik pénzügyileg bukták, de van rajtuk egyéb haszon.
"De nagyon meg vannak már vetemedve, .... Így a megtérülésnek (ami egyébként nem is 25 év, hanem inkább 50 körül lesz"
Új konyhabútor, nem energetikai célú ablakcsere, márvány lépcső, mozijegy költségeit kéretik NEM BELESZÁMOLNI az energetikai számításokba.
És az esztétikai, kényelmi, stb kiadásoknak nincs megtérülésük sem, mivel ezek max beruházások, de nem befektetések.
Befektetés az, amitől elvárjuk, hogy sok forintért cserébe plusz sok forint HASZNOT hozzon, ilyen pl az épületenergetika. Aki úgy fektet be pénzt BÁRMIBE, hogy nem biztos abban, hogy a végén azon komoly haszna lesz, az hülye :)
Ok, kösz. Ma is tanultam valamit! Az ablakokat egyébként akár meg is lehetne tartani ha csak azt nézem, hogy valamennyire legalább szellőznek (de az első dolog volt a körbegumizás hogy a több mm-es kajszaságból eredő lyukakat azért tömítsem). Valamint nem rohad körülöttük a fal a penésztől, tehát a vastag tok mögött belül egész jó a helyzet. De nagyon meg vannak már vetemedve, kívülről 25 év alatt szerintem egyszer sem kaptak semmilyen kezelést, ennek megfelelően a csupasz fáig le vannak pattogzva, és az összes redőny is cserés. Egyszerűen nincs gazdaságosabb módja a felújításnak mint a teljes csere. Így a megtérülésnek (ami egyébként nem is 25 év, hanem inkább 50 körül lesz, pláne így hogy kiderült még túl optimista is voltam az együtthatókkal) egyáltalán nincs jelentősége. :(
"Netről vett 3.0 W/m2K-nel számoltam a meglevő szörnyűségeket,"
Ez a nem-hőszigetelt kettős üvegezés jellemzője (Ug érték). Ha nem csak az üveget, hanem a teljes ablak átlagolt hővezetését veszed figyelembe (Uw érték), úgy már 2,5 W/m2K körüli lesz. Az ablak gyártók és ablakos üzletkötők egyik kedvenc parasztvakító trükkje, hogy a számolásnál "véletlenül" csak az üveg értéket veszik figyelembe és nem a teljes ablakét.
"amire cserélni szándékoztam arra pedig 1.25W/m2K teljes szerkezetre vonatkozó értéket adtak meg (hazudtak?)"
Nem biztos, hogy hazudtak, mert a valóságban is létezik 1,25-ös ablak. De abban nem a legegyszerűbb 1.1-es jóságú üveg van, hanem jóval komolyabb, mondjuk 0,8-0,9-es. Ha a gyártó 1,1-es üveggel írt 1.25-ös ablakot, az valószínűleg hazudott, mert az üveg értékén mindössze 0,15-öt rontó (majdnem csúcsminőségű) ablakkereteket nem tüzép akcijós termékekhez gyártanak, hanem 200 ezer forintos passzívház ablakokhoz :)
Te meg ölég furán álmodsz bele dolgokat az írásomba. Ki írta hogy ez alapján számoltam megtérülést?? Azt írtam, hogy az ablakcsere 9-ről 8-ra viszi le e hőigényt -15-ben. A megtérülése 25 év, alsó hangon. Nem azért kell ablakot cserélni, hogy megtérüljön. Nálam se, meg szerintem kb senkinél.
Az OK, hogy nem számolunk 4 tizedes pontossággal átlaghőmérsékletet, de a 35 és a 15-17 között 2x-es különbség van. Az 1kW-os hőnyereség 1 hétig sem lesz meg.
Vagyis pont 2x annyi lesz az ablakcseréd megtérülési ideje, mint számoltad.
"és igyekeztem a kedvezőtlen irányba csalni, hogy inkább jó meglepetés legyen, ha a beleölt borzalmas pénzek után még hozza is a számokat "megtakarítás" tekintetében..."
És ha 25 fokos benti, -15 fokos kinti hőmérséklettel számolnál és a 16,5nm-t kerekítenéd 20-ra? Méginkább "hozná a számokat"...
Netről vett 3.0 W/m2K-nel számoltam a meglevő szörnyűségeket, amire cserélni szándékoztam arra pedig 1.25W/m2K teljes szerkezetre vonatkozó értéket adtak meg (hazudtak?) az árajánlatban. 16.5m2 ablak van.
1.75W/m2K * 16.5m2 * 35K = 1010W
A WinWatttal számoltam a ház hőigényeket különböző paraméterekkel, és az egyszerűsített energetikai tanúsítvány rétegrendjét vittem be - korrekcióval ahol a felmérő tévedett. Pl betippelt a földszinti padlóba 2 cm eps-t, de azóta én tudom már, mert át lett törve, hogy egy mm vastag szigetelés sincs benne. :( Alulról ragasztgatom szépen apránként a pincefödémre.
Tehát így jöttek ki a számaim, és annyiból van jelentősége a -15-ös számoknak, hogy a ténylegesen magasabb egész éves átlagra arányosan kisebb, pl nem 1kW, hanem 1kW*13/35 az átlagos teljesítménytöbblet ha meghagyom a régieket (ha jók lennének a hőátbocsátási számok, és 7 fokos fűtési szezon átlaggal számolunk). Gond hogy pl a házban nincs folyamatos 20 fok, hanem nappal 22-23 a gyerekek miatt (is, meg én is utálok fázni), estére leeshet 19-ig.
Ha akarnám, a kertben mért perces adatsorból, és a ház minden helyiségében vezeték nélküli hőmérőkből kihámozott 10-20 perces adatsorokból kiintegrálhatnám 1.5 évre visszamenőleg az elméletileg sokkal pontosabb hőveszteség különbséget - de mivel a szerkezetre vonatkozó bemenő adataim pontatlannak tűnnek, ennek csak elméleti jelentősége lenne.
Az arányokra koncentrálva, idősorrend szerint :
ablakcsere: 15kW -> 14kW
tetőfelújítás: 14kW -> ??
homlokzat: ?? -> ??-6kW
A tetőt sajnos még nem számoltam ki annak idején (kb 2 éve).
Kikérem magamnak!! Ezeket az álomadatokat mind én bűvészkedtem, és igyekeztem a kedvezőtlen irányba csalni, hogy inkább jó meglepetés legyen, ha a beleölt borzalmas pénzek után még hozza is a számokat "megtakarítás" tekintetében... :)
Honnan veszed ezt az adatot? Ebben az országban nem -15 fok a tél ÁTLAGhőmérséklete, hanem kb +5 fok. Enyhén szólva parasztvakítás az év leghidegebb órájának hőmérséklet-különbségével számolni a 4800 órányi fűtési szezon várható hőveszteségét. A méretezési hőlépcső +5/+20, tehát mindössze 15 fok
Szerintem a kérdező kolléga maximális hőigényről beszélt, így jogos a -15/20-as hőlépcső.
"Bőven 1,5 W/m2K az ablakcsere hatása a 90-es évek "hőszigetelt üvegű ablakainál is"
Hogy jön ki ez az 1,5?
40-50 éves gerébtokos ablak Uw értéke kb 2,5 W/m2k,
egy 1,1-es hőszigetelt üveggel gyártott "korszerű" műanyag ablak Uw értéke kb 1,5-1,6 W/m2K.
Tehát egyezzünk meg négyzetméterenként és fokonként mindössze 1 watt ablakcsere-nyereségben.
"Ami a méretezési -15/+20 fokos hőlépcsőnél"
Honnan veszed ezt az adatot? Ebben az országban nem -15 fok a tél ÁTLAGhőmérséklete, hanem kb +5 fok. Enyhén szólva parasztvakítás az év leghidegebb órájának hőmérséklet-különbségével számolni a 4800 órányi fűtési szezon várható hőveszteségét. A méretezési hőlépcső +5/+20, tehát mindössze 15 fok
"A lepusztult geréb tokos vagy még gagyibb ablakok esetén pedig még kevesebb m2, mivel a légcsere is kisebb lesz."
A tömítettséget ne számold bele a hőszigetelésbe, mert ezer éves gerébtokos ablakokat pár száz forintból szinte űrhajó tömítettségűre lehet hozni (ami kádárkockát én tömítettem így, az szerintem simán átmenne a blower door teszten).
"ami szigeteléssel 9kW körülre jött ki (ablakcserével lemegy 8kW-ra"
Gyanús nekem az az ablakcsere-számítás, ami 1 kilowattal képes csökkenteni egy családi ház hőigényét. Ablakkereskedők üzletkötői szoktak efféle parasztvakító számbűvészkedést produkálni ;)
Az XPS-nek két dolog tud ártani: a nap UV sugárzása és vasalt orrú bakancs :). Ha meg tudod állni a rugdosást ÉS megvéded az UV sugaraktól (akár egy rákent filléres kültéri falfestékkel), akkor ezen kívül semmi mást nem KELL csinálnod az XPS-sel a következő ötven évben.
Ha már belenyugodtál a kicsivel magasabb fűtésszámlába életed végéig, akkor azon talán egy százaléknyit sem fog rontani az a tény, hogy mindössze 5 centi vastag a lábazati hőszigetelésed. Tehát csináld 5 centisre.
Alakul a szigetelésem. Bár már az éjszaka -9 fok volt és nem fagyott meg a festék a műhelybe. Most hogy leszigeteltem a köveket a föld nedvessége nem lesz hol elpárologjon.
Idén lett kész a tetőnk és most szeretném majd a padlást is leszigetelni... A kőzetgyapot nekem lehet nem lenne optimális mert eléggé nem egyenletes a padlás ezért gondoltam a tekercses üveggyapotra.Milyen vastagság az ajánlott? URSA-t néztem az Obi-ban most. 20-30 cm?Vagy 20 elég bőven?A következő évben gipsz-kartonozni akarjuk majd a lakórészeket is.Oda esetleg már lehetne kőzetgyapotot is rakni majd és akkor a padlásra elég lenne 20 cm is lehet. Nagyon nem vagyok nagy szaki ezért egyszerű megoldást keresek a padlásra amit egyedül is megtudok csinálni.
Hat, igy nem hangzik olyan jol, de az eroforrasok korlatozottak. A labazaton nulla van. A teljes hoszigeteles lecserelesere nincs keret. A teton nulla van, de azzal haladok. Ott lesz 30 centi uveggyapot. A labazatot megsem hagyhatom teljesen ki. A 8 centi tenyleg nem sok, de a semmitol hatarozottan tobb. A megterulest kellene szamolgatni, de azt gondolnam csak a tetoszigeteles utan van ertelme.
Nem. A falon megorokoltem egy 5 eve felrakott, 8 centis falszigetelest. Ezt nem akarom piszkalni, adottsag. A labazat egyelore szigeteletlen, igy marad kb 5 centinek helyem (korabban ezek szerint kiugro labazat lehetett), ha falsikig szigetelnem.
Bocs, rosszul fogalmaztam. 0-as, azaz "egyenes' falsiknal lenne kb 5 centim. Persze ezt nehany probameres utan mondom csak, a fene tudja mennyire kajla itt ott a labazat. Remelhetoleg ennyi hely van mindenhol.
Valóban nem hiányzik oda a járda, amennyiben tudok helyette vízelvezetest csinálni, nem túl nagy szívás árán. :)
Az a baj, hogy ha negatív lábazati szigetelest akarok, akkor nincs több helyem 4-5 centinél. A pozitivnal pedig még nem tudom, a tetején hogy gatoljam meg a nedvesség bejutását.
A járda feltörése + helyreállítása nem kevés pénz (habár az esetek nagy részében semmi szükség járdára ott ;)
- ha a házat kívülről TISZTESSÉGESEN hőszigeteled egészen a járda tetejéig, attól a ház hőigénye drasztikusan lecsökken
- a durván alacsonyabb hőigény miatt a fűtővíz (tehát a padló) hőmérsékletét is jelentősen csökkenteni lehet
- a kevésbé meleg padlóbetonnak jelentősen kevesebb hővesztesége lesz a talaj felé, bármilyen szar (ismeretlen) hőszigetelés is van alatta. Reménykedj, hogy aki csinálta, az nem volt reménytelenül hülye és van alatta legalább 5 centi hőszig.
A végeredmény nem lesz tökéletes, de a jelenlegi állapotnál kevésbé lesz rossz.
Nagy ugrást forintmegtakarításban akkor tudnál elérni, ha leszoknál a valószínűleg szarul hőszigetelt padló fűtéséről.
Tehát
- nem törném fel a járdást
- mindent igen jól hőszigetelnék le a járda felszínéig
- a lehetséges legalacsonyabbra leszabályoznám a padló hőmérsékletét.
Ha mar lábazati szigetelés. A talajszinttol 60 centi felfelé a lábazat és az a padlószint is. Padlófutes van, hogy az alá került e bármilyen szigeteles, azt nem tudom. Ha lábazati szigetelést teszek fel, mennyire érdemes halálra szivatni magam azzal, hogy talajszint alá is menjek, elvégre a padloszint-60 centi így is megvan.
Havernál pl a 160x200 centis ágy alá vetünk egy 300x350 centis vastag/puha szőnyeget. Annyira lóg ki körben az ágy alól, hogy kétoldalt van 70-70 centis sáv az ágyba beszállni/kiszállni, az ágy lábánál meg van másfél méter széles sáv (a ruhásszekrény előtt) öltözködni.
"De pontosan milyen szakma képviselőit kéne keresnem?"
Nincs meghatározva, hogy milyen szakma képviselője képezheti ki magát néhány további szakterületekre.
Pl attól, hogy valaki kiváló energetikai számításokat csinál, attól még nem biztos, hogy tisztában van azzal, hogy mi a páranyomás, habár valószínűleg tanították neki a főiskolán és le is vizsgázott belőle :)
"Energetikai tanácsadó?"
Így is lehet keresni.
Ha nem találsz megfelelő embert, akkor marad az önképzés. Az alapok megvannak pár száz óra alatt, azzal már el lehet indulni.
"Ha Ytong Start elemmel csinálom meg az első sort és a szerelő betonig le engedem a homlokzati hőszigetelést akkor szerintetek szükség van a lábazati hőszigetelésre?"
Még ytong indítósor esetén is leengedném az oldalfali hőszigetelést legalább 20 cetivel a belső padlószint alá (ha van a padlóban is hőszigetelés!), de ha innen 30 centinél messzebb van a talaj, akkor szerintem nem muszáj lábazati hőszigetelésre költeni. Drága lábazati hőszigetelésre csak a talaj feletti 30 centiig van szükség.
Ha viszont a lakás padlójában nincs hőszigetelés, akkor a 20 centi lefelé túllógás felejtős, legyen legalább 60-80 centi.
"nem azért rak le az ember parkettát,hogy aztán leszőnyegezze,akkor elég lett volna a beton."
Nem csak faltól-falig padlószőnyeg létezik. Hálószobában elég lehet egy kis szőnyeg pl ott, ahol reggel leteszed az ágyról as lábadat és belebújsz a papucsba, meg egy nagyobb szőnyeg ott, ahol öltözködsz. Máshol meg nem muszáj mezítláb lenni :) vagy ha szeretsz, akkor oda is teszel szőnyeget.
Ha Ytong Start elemmel csinálom meg az első sort és a szerelő betonig le engedem a homlokzati hőszigetelést akkor szerintetek szükség van a lábazati hőszigetelésre?
Jogos, tényleg nem független szakik voltak. De pontosan milyen szakma képviselőit kéne keresnem? Energetikai tanácsadó? Azokról lenne szó, akik (egyszerűsített) energetikai számításokat csinálnak? Légyszi ezt még áruld el, és futok egy kört valakivel, hogy mit hoz ki, mert a teljes projektértékhez képest belefér 1-2 ilyen mellélövés, ha mégsem mondanának semmi újat.
Winwattozni tudok már, a fűtéshez is azzal számoltam (el) a hőigényeket, a mostani hőszigeteletlen állapotra. Aztán hőszigetelt állapotra ablakcsere nélkül és ablakcserével (-15-ben azt hiszem 0.9kW-tal csökkenti az összes ablak a teljes hőigényt, ami szigeteléssel 9kW körülre jött ki (ablakcserével lemegy 8kW-ra). A vastagabb szigeteléssel meredeken emelkedő költségeket már nem nagyon követi meredek hőigénycsökkenés. Technikailag ésszerű 10cm körüli vastagsággal számoltam, annál több nem fér el a tető igen kis túlnyúlása miatt pl, így variálni kéne a vastagsággal, ha ahova lehet többet tetetnék. Az sincs eldöntve hogy célszerű-e nem belevenni a melléképületet a szigetelt burokba. Azt ugyanis valszeg akkor se fűtenénk (csak hőntartanánk) ha benne lenne, mivel jelenleg és még egy ideig nem nagyon várható ott folyamatos tartózkodás. Van egy csomó szempont amiken jómagam már kupaktanácsot ültem magammal, de egyáltalán nem kizárt, hogy egy rutinos valaki rámutatna még egy-két dologra.
Nálam ilyen időben 25-27 fokos vízzel megy a fűtés, ettől a padló 24-25 fokos lesz, a szoba meg 23.
Nagy hőátadása nincs, nem meleg, viszont NEM HIDEG! És itt a lényeg, mezítláb lehet rajta rohangálni, a gyerekek meg azon fetrengve legóznak.
A trükk annyi hogy az időjárásnak megfelelően csökkenteni kell az előremenőt is, a legtöbb kazán ezt tudja, így nem lövi túl a betont, nem melegíti túl a házat.
A szőnyeg nálam kiesett, utálom, mindenhol hidegburkolat és laminált padló van. De ez már ízlés dolga, és igen, felnőnek a gyerekek sárpadlós házban is...
Na igen, ez a masik problema az okos termosztatok nagy reszevel. A Lyric hala az egnek nem cloudon keresztul mukodik, szoval ha nincs net, akkor sincs baj. Ha meg igenyed van ra, akkor hasznalod a tavvezerlest.
De sok smart termosztat (pl a Nest is) egy kozponti szerveren keresztul kommunikal a sajat kazanjaval is, es ha lerohad a szolgaltatas, megall az elet. Ez kifejezetten gaz.
Nyilvan en sem adtam erte 70khufot. :) Az angoloknal nagyon porog a smart cuccok piaca, kulonos tekintettel a futesre. Ki gondolta volna, igaz? :) Szoval vadasztam az ebayen egy T6R-rre, ami postaval egyutt is megallt vegul 38khufbol, ha jol emlekszem. Ez sem keves, de egy jo termosztat le tudja dolgozni az árát.
(Nekem meg bonusznak fontos volt a nyilt API is, mert Domoticz alapu okoshazat csinalgatok amibe ezt szepen lehet integralni.)
Ez elvileg szamol valamennyire a kulso homerseklettel, figyeli a kulsot, igaz valamelyik ingyenes idojarasallomas adatai alapjan. (Tehat nem tudsz ra fizikailag letezo homerot rakni, ami mondjuk a kertedben ul.) Hogy ez mennyire befolyasolja a mukodeset, azt nem tudom egyelore megmondani, ez lesz vele az elso tel. Lehet, hogy csak parasztvakitas, mindenesetre kijelzi a kulso homersekletet is.
Abszolut asszonykompatibilis a felulete, es a standby fenyerot is kulon lehet allitani, ami nalunk letfontossagu feature: utaljuk vilagito bizbaszokat a lakasban. :)
(Egy bosszanto tulajdonsagat talaltam eddig: csak fel fokonkent ugrik a homeroje, de hala az egnek ettol sokkal pontosabban szabalyoz.)
"Bar nalam is latszik, hogy egy fozocskezes + plazma teve siman beletesz par tizedet, amivel nyilvan nem tud mit kezdeni, barmilyen okos is. :)"
Az öntanuló termosztát csak a ház hőtároló tömegével kapcsolatban képes a jövőbe látni (mert az előző napokon megtanulta),
azt nem láthatta szegény előre, hogy délben szétoszlanak a felhők és elkezd beütni a nap a nagy déli ablakokon, vagy pl hogy du 2-kor beteszed a sütőbe a rakottkrumplit :)
De mondom, ebben benne van tobb oras ajtonyitas is, es egy jol kiveheto gorbe, ahol kikapcsoltuk az egeszet, mert az asszony szerint ugy sem kell meg futeni. :) Na ott latszik is, hogy bar finoman, de bizony ra-ra dolgozgat mar a huvosebb delutanokon/esteken.
Pontosan. Nem tud tul sokat, de a kotelezoket igen. A cycle rate is allithato, ami nekem a legkisebb erteken van, szoval meg lehetne tovabb simitani a gorbet, gyakoribb kapcsolgatas aran. (Bar nalam is latszik, hogy egy fozocskezes + plazma teve siman beletesz par tizedet, amivel nyilvan nem tud mit kezdeni, barmilyen okos is. :)
Van egy rakás rohadt drága okostermosztát, amelyik valójában nagyon buta, mert nem képesek kezelni pl a padlófűtés húsz tonnás betontömbjének (vagy a régi fűtéscsövekben keringő több száz liter víz) hőtehetetlensége által okozott szobahőmérséklet-túllendüléseket.
Vagy fél milliós szuperkazánok (állítólag) csúcstechnikás hővezérlése szintén nem képes ilyesmire.
A felfűtéskor túl későn állnak le, a lehűléskor meg túl későn kapcsolnak be.
Miközben vannak 17-25 ezer forintos termosztátok, amelyek egész télen 2-4 tized fokon belül tudják tartani a hőmérsékletet, akár egy 50 éves rozsdás gázkazánnal is :)
Úgy látom, mintha ez a termosztát is képes lenne öntanulásra ("Optimum start", "Optimum stop" funkciók).
Vigyázni kell,mert sajnos sok ember becsapja magát (vagy átveri a kereskedő) és azt hiszik, hogy okos termosztát = öntanuló termosztát, pedig ez a két dolog nem ugyanazt jelenti.
Szóval gyors átolvasás után úgy látom, hogy ez a Honeywell Lyrics T6(R) mindkettőt tudja, tehát okos is, meg öntanuló is.
En most tesztelem a Honeywell Lyrics T6(R)t. A kazan sima on/offos, a celhofokot pedig siman 0.3-es tartomanyban tartja a nappaliban, ami szerintem meg kevesebb is lenne, ha az asszony nem piszkalna neha bele. Most pont a jo ido miatt sokszor szelloztetunk, es a tarva nyitva hagyott bejarati ajto miatt, le szoktuk kapcsolni a termosztatot.
""négyezetforintkiszállásidíjbeszámítommegrendelésesetén" szöveggel - a négyezer helyett egészen tízig el lehet menni. Aztán többet nem látom."
Nem figyeltél: én általános energetikai tanácsadásról beszéltem, ara van szükséged mindenekelőtt. És ügyelj arra, hogy a tanácsadónak ne származhasson semmi további haszna a tanácsadásból azon túl, hogy kifizeted a tiszteletdíját. Tehát ő általános megoldásokat javasoljon, semmi olyasmit amiből neki később további bevétele lehet, sem saját további munka, sem mástól kapott jutalék formájában.
Ha nem vagy biztos az emberedben, akkor hívj hármat (persze ne egyszerre :) és ha mindhárom hasonlót tanácsol, az valószínűleg nem véletlen.
Egy ilyen szakembert lehet, hogy megúszol 20e Ft-ból, de lehet, hogy százezreket spórol neked a beruházáson és további milliót a következő évek fűtés/hűtés számlájában.
"viszont a hőszigetelést mindenképp a lábazatnál illik kezdeni."
Ez az "illik" melyik illemtankönyvből van? :)
A fontossági sorrend éppen ellenkező: legfontosabb (legtöbb hasznot hozza legkevesebb befektetéssel) a födém hőszigetelése, utána jön az oldalfal és a lábazat hőszigetelése sokhelyütt akár teljesen el is hagyható lenne, ha az oldalfali hőszig elég mélyre lemegy.
Minél kisebb egy ház hőigénye, annál alacsonyabb hőmérsékletű fűtő felület kell a ház kifűtéséhez.
Az emberi talp 29-32 fok alatt mindent kellemetlenül hűvösnek /hidegnek érez, márpedig egy igazán jól hőszigetelt házat 23-26 fokos padlóval is ki lehet fűteni.
Tehát aki jó meleg padlóra áhítozik, az ne hőszigetelje a házát :)
Másképpen mondva: ahol a fűtött padló a talpadnak kellemesen meleg, az azt jelenti, hogy az a ház szarul van hőszigetelve.
Annak szívás, aki jó meleg padlóra áhítozik. Én is letekertem 30 fok körülire az előremenőt, amikor október elején bekapcsoltam pár napra. Most tervezem újra bekapcsolni, de nem azért mert hideg van (23 fok), hanem csak a padló kellemetlenül hideg. Persze papucs, stb. játszhatna, de kisgyereknél nem mindig megoldás.
nem szívás, nekem mostanában ki kellett kapcsolnom mert felment a lakásban a hőmérséklet 24 fokra. most kikapcsolva már csak 21 fok van. ahogy nézem az előrejelzést, ma vagy holnap este visszakapcsolom.
-szarufák közé 10-15 centi gyapot(attól függ ugye, milyen vastag a szarufa)
-kérdés milyen fólia van a cserepek alatt? De valószínű hagyományos tetőfólia, ami nem páraáteresztő, így a szarufák közé rakott gyapot felett érdemes néhány centi légrést hagyni. Sztem így már alapból csak 10 centis gyapot fér el ott
-szarufákra belülről, keresztben 5x5ös lécek, és keresztben 5 centis vastag gyapot közé. De, ha van hely, akkor érdemes oda is 10 centist rakni, akkor meg 5x10es palló kell a szarufákra csavarozni belülről.
-én belülről OSB-vel, majd az OSB-re gipszkartonnal zárnám. Feltéve ha nem lambériát akarsz. Elvileg amúgy párazáró fólia és rá a belső burkolat(gipszkarton, akármi) lenne, de én sztem jobb OSBvel, az is egy plusz zaj-és hővédelem, és párazáró is.
Lustaságból, mert régebben vegyes kazánnal, pufferrel fűtöttünk, így kevesebbet kellett begyújtani. Aztán lett napelem, lett fölös termelés azt pörköltük el vele okt-novemberben.
Az idén nagy tető átépítés volt, átkerült a hőszivattyú (ami tavalyi beszerzés) más helyre és nem volt időm befejezni időben, addig fűtöttünk vele.
De mostmár a hőszivattyú tolja. Azaz tolná, ha nem lenne épp májusi időjárás :-)
Megpróbáltam 4-5 szezonban a klímás fűtést, nem lett a szívem csücske. A felületfűtések sokkal jobbak hőérzetre mint bármi más. De kinek mi tetszik, mindenkinek más az igénye.
Nálunk csak padló fűtés van. A szobát túl melegnek találtuk az alváshoz tavaly, és nagy bölcsen le tekertem a termosztátot.Jó pár nap alatt le is ment 1.5 fokot de olyan rossz volt bemenni a padló hideg volt pedig parketta van mégis inkább visszakapcsoltuk a fűtést,ha egyszer a jót meg ismeri az ember nehezen mond le róla.
Jó dolog a padlófűtés pont egy jól szigetelt házban.
A padló nem meleg csak épp annyira,hogy mezítláb lehet lenni és az egész házban egy a klíma.Aki először jár nálunk télen el se hiszi,hogy padlófűtés van csak akkor ha mezítláb bemegy a spájzba és ott hidegebb a padló.
A gépészet nem nagy cucc legalábbis nálam.
Puffer éjszakai áram fűtőpatron két termosztát a pufferon, két keringtető ,két szoba termosztát. Amikor indul a fűtés felkapcsolom az automatát tavasszal meg le.
Tavalyi szezonban 200.000 most 170.000 volt az egész évi éjszakai ebből le kell vonni az éves bojler fogyasztást.
Ennyiért nem kötöm be a gázt azzal túl sok a macera javítás
Az,hogy mikor térül meg hát soha de aki teheti nem véletlenül vesz mondjuk audit suzuki helyett.
Egy ismerős számolgatta gázzal max 200.000-ből kifűti a kádárkockát akkor mit foglalkozik ő ilyen baszakodásokkal mint szigetelés stb. lehet neki van igaza.
Nekem kedvencem a legújabb "divat": felverem a beton padlót, és padlófűtés.. Vagy annyira jó dolog ez a padlófűtés? Mindenhol ezt látni.. Hülyeség ez a sok gépészet.. Lóxart, 40-50m2es ház, két szint, kb középre meg vmi kályha, meg egy légkondi és kész, meg van oldva a fűtés :) Meg persze qrva jó szigetelés :) Na, sztem ez a jó :) Már ha új építésről beszélünk. De egy kádár kockánál is megoldható sztem. A mienk igaz, h csak 30m2, de a kályha az egyik sarokban van fal mellett(tehát közel sem optimális), és simán kifűti az egész házat.. Az emeletet is.
pl ész nélkül ragaszkodik az elképzeléseihez, pl a szükségesnél sokkal drágább hőszigetelő anyag/módszer használatához, vagy az energetikailag megindokolhatatlan ablakcseréhez
Én 45 mm-es zártszelvény, duplaüveges ablakokat cseréltem 70es műanyagra :) Mikor térül meg? :)
(azt már le se merem írni, h ma vettem a teraszra egy új bejárati ajtót 90-ért.. műanyag :) )
13 éves dryvit vödrös vékonyvakolat maradékából használhatok ablakcsere miatti azok alatti részhez vakolatot? Egyáltalán jó az még? Holnap hálóznék meg ragasztanék.Utána beszínezném
Illetve ha nem akkor a dryvit színskáláját kinél tudnám hozzávetőlegesen belőni?
Köszi ,lehet igazad van ,viszont a hőszigetelést mindenképp a lábazatnál illik kezdeni. Legalább is nekem mert a fal sikjáig le kellett véssem a kiálló köveket. Most a lábazati szigetelés a vízelvezetö drénlemez lesz elkészűlve aután az idő és pénzem engedi meglesz a homlokzati szigetelés is. Az már tuti hogy 10 cm nél vékonyabbat sehová nem teszek.
Szintén zenész... Bifaragó és magam csinálok amit csak tudok, de komplett állványzat ácsoláshoz még kell egy nagy levegőt is vennem előtte. :) Csak idő kérdése, ha túl leszek az ablakcserén, mert végre találok olyan kivitelezőt aki nem menekül sikítva mikor számla ellenében átutalással fizetést említek (mint a legutóbbi jelöltem tette nemrég), akkor nekilátok előkészíteni a tetőprojektet. (Mekk Eleknek: nem, ez nem olyan ablakcsere, amit nem lehet se energetikailag, se esztétikailag megindokolni, sőt!! Gerébtokos, ronggyá rohasztott bontásból szöktetett sz*rok, amiket sose tartottak karban).
Köszönöm a részletes kifejtést. Az "állítólag léteznek olyan emberek"-et ugye nem csak olvastad valahol? :) Mert némi fórumozás és tájékozódási próbálkozás már nekem is van a hátam mögött, olvastam is sok mindent, meg mendemondákból és prospektusokból, tájékoztatókból, gyorstalpalőkból sincs hiány a neten. A gond csak ott van, hogy hogy választom el az ocsút a búzától? Ugye mikor idejön a Mekk Mester ( nem megsértődni! Most OLYAN értelmeben írom!! :) ), és elkezd nekem mindenféléről hablatyolni, aztán tartja a markát a "négyezetforintkiszállásidíjbeszámítommegrendelésesetén" szöveggel - a négyezer helyett egészen tízig el lehet menni. Aztán többet nem látom.
Az eredeti kérdésemre egyébként szerintem sikerült választ kapnom. Nem MFB hitelben kell gondolkoznom, hanem szépen fórumozni tovább, és egyenként letudni a hátralevő lépéseket. Ablakcsere, tetőfelújítás, és homlokzati szigetelés. Mindig egy témára koncentrálva, és konkrét elképzelésekkel embert keresve a konkrét részfeladatokra, mert másképp nyögés lesz a vége.
"Azt is írtam, hogy gazdaságossági szempontokat is figyelembe véve közel lehetetlen"
Akkor megfogalmazom újra, másképpen: léteznek olyan régi házak, amelyeket gazdaságossági szempontokat is figyelembe véve, tehát fillérekből is rohadt jól hőszigetelni lehet. És léteznek látszólag ugyanolyan házak, amit viszont csak igen drágán lehet energetikailag korszerűvé tenni. A különbséget NEM az életkor, vagy az építési technológia okozza, hanem az, hogy a fal egyenes vagy cikkcakkos, a kiugrók, a beugrók, a fűtött épületrészbe becsatlakozó levakarhatatlan hideg épületrészek hűtőbordái (garázs, istálló, terasz, erkély, lépcső) , stb stb stb.
A gazdaságossági szempontokba még igen durván belerondíthat a kedves megrendelő konoksága (pl ész nélkül ragaszkodik az elképzeléseihez, pl a szükségesnél sokkal drágább hőszigetelő anyag/módszer használatához, vagy az energetikailag megindokolhatatlan ablakcseréhez) vagy éppen intelligenciája (pl képes használni a számológépet).
"találkoztam olyannal, aki ingyen is adott használható tanácsot (pl fórumokon"
Egy-egy részterületen itt is kaphatsz hasznos tanácsokat, de egy ház tisztességes energetikai korszerűsítésnél a házadnak legalább kétszáz jellemzőjét kell figyelembe venni, amelyek egy részéről álmodban sem gondoltad volna, hogy fontos lehet. Aki egy fórumban tanácsot ad, az ebből a kétszázból csak párat ismer (vagy feltételez).
"A fizetett tanácsadás alatt konkrétan mit értesz?"
Állítólag léteznek olyan emberek, akik
- értenek az épület-energetikához (NEM csak pl a gázfűtéshez, vagy a hőszigeteléshez!!!!! hanem egyszerre minden részterülethez)
- hajlandóak odamenni, körbejárni a házadat, tanácsokat adni az optimális pénz-költésre és elmesélni a várható buktatókat.
Vagy nekiállsz magad a fórumokat bújni és utánaolvasni a dolgoknak, intelligens ember néhány száz óra alatt egész komoly ismeretanyagot gyűjthet össze (az intelligencia két dologhoz kell: egyrészt meg kell tudni különböztetni a nagyképű hülyeséget a valóban hasznos információtól, másrészt tudni kell felülbírálni bármelyik mostani ismeretedet).
a szükség nagy tanítómester. én is így lettem bitfaragómesterből kubikos, kőműves, ács-állványozó, villany, víz, fűtésszerelő, tetőfedő, szobafestő, hideg- és melegburkoló stb. minden tégla régi barátom :)
Szakik, teraszbeépítést csinálok, a "födémre", mennyezetre elég csak gipszkarton, vagy vmi komolyabb kell? CK lap lehet még esetleg, az van itthon. Tehát ez egy ferde tetős terasz, ami a ház oldalához csatlakozik, és beépítem a hőburokba. A födémen nyilván gyapot lesz.
Az a bajom, hogy technikailag nehéz nálam a hőszigetelés. Van egy öreg ház a '60-as évekből, még csak nem is B30, hanem két sor tömör tégla légréssel. E mögé, telekhatárra épült a '90-es évek közepén a magasföldszintes + tetőtérbeépítéses B30 vagy protherm falazatú ház amiben ténylegesen lakunk. Az öreg ház felőli oldal kapásból ácsolt állványozást igényel. A telekhatáron a szomszédnak kutyakenneltől kezdve kocsibeállón keresztül, kisnyúlig minden van a feléjük eső falunk 0-0.5m szomszédságában (valószínűleg az előző tulajjal így egyeztek meg). Már a felállványozáshoz is szakszerű segítség kéne (ács), és a tényleges hőszigetelésről még szó sem volt.
én nem vagyok barátja annak, hogy "okosba" megoldjuk ezeket a dolgokat, főleg, hogy az első hőszigetelési hullámban, amikor nem kamatmentes hitelt, hanem ténylegesen támogatást lehetett szerezni családi házak szigetelésére, egész utcák hőszigetelését csinálták meg (részben) PAPÍRON majd vették fel a teljes kivitelezésért a támogatást. borsod megye északi és szabolcs keleti fertályain komplett iparág települt erre, a mindenkori fejlesztési miniszterek belülről ismerik a részleteket.
másfelől viszont az utóbbi években annyira túlbonyolították az építkezések adminisztrációját, hogy szó szerint többe kerül már a leves, mint a hús: a kivitelező munkafázisonkénti kötelező felelősségbiztosításán többet veszítesz, mint a kamatmentes hitelen. Miközben esetleg saját magadnak is felragaszthatnád a szigetelőlapokat (én így csináltam) és az első télen megspórolsz a fűtésen annyit, hogy a nemesvakolatot tavasszal feldobja egy mester meg egy segédmunkás.
Én most vagyok napelemtelepítésben, egy 5kW-os rendszer lesz. Végigkérdezgettem sokakat az MFB-hitelről, szummára az jött ki nekem, hogy hitel nélkül 3 hónappal korábban kezd el majd termelni a rendszerem (egyesek fél évet is mondtak a hitel átfutására, amit leellenőrizni ersze nem tudok), pályázatírással vacakolni, vagy megbízni valakit, 2-3 energiatanúsítványt készíttetni, várni, várni... Szerencsém volt, én megoldottam más kölcsönből, de nyilván valakinek ez nem opció. A semminél biztos hogy jobb a hitel is, hisz egyszer csak ott is pozitívba fordul az ember és addigis növekszik a komfort, hőérzet stb. Hőszigetelni megéri, az biztos.
Jaa, így kell érteni?! Akkor lényegében jól sejtem, hogy meg kell találni a "megfelelő" embert, aki megoldja jó pénzért, és lesz kamu papír meg a végeredményt tekintve már drága 0%-os hitel... Az elcsalt energetikai tanúsítások, a szemet hunyó résztvevők alkotmányos költségei és a jóáras megoldóember mind afelé hajták ezt a pályázati formát, hogy lesz egy jó 30-40%-os túlárazás a valós értékhez képest, és akkor már nem éri meg 0%-os hitelbe feccölni az energiát, hanem kigazdálkodom folyamatosan saját zsebből, keresgélve az ablakos vállalkozót, aztán ácsot a tetőhöz és végül generálost vagy akárkit aki feltesz nekem hőszigetelést.
"Létezik ANNYIRA jó hőszigetelés, hogy tulajdonképpen mindegy, hogy hogyan/mivel fűtsz :)"
Amit leírtam az nem számít annak, aminek mindegy lenne mivel fűtik majd. Egyébként igazad van, általánosságban.
" "az aktuális előírásnak megfelelő állapotra nem lehet utólagos hőszigeteléssel felhozni egy 25 éve épült átlag házat."
Ez így nem igaz. Megfelelő szakember és elegendő pénz segítségével még némelyik 100-200 éves házat is át lehet alakítani akár passzívházzá is."
Sajnos kiragadtál egy félmondatot a szövegkörnyezetből. Azt is írtam, hogy gazdaságossági szempontokat is figyelembe véve közel lehetetlen. Pár hsz-szel lejjebb ajánlották melegen hogy a kérdező bontson el kompletten egy házat mert jobban jár mintha foldozgat. Nálunk a tetőtér szerves része a lakótérnek, a nettó alapterülete egy szintnek csak 60nm, szóval nem opció hogy eldobom az emeletet és majd a földszinti nappaliban meghúzzuk magunkat mindannyian.
Az ingyen tanácsot kérésről annyit, hogy találkoztam olyannal, aki ingyen is adott használható tanácsot (pl fórumokon), meg olyannal is aki pénzért adott szart (se) nekem személyesen.
A fizetett tanácsadás alatt konkrétan mit értesz? Nem konkrét felújítási tervet szerettem volna a fórumozókból itt kisajtolni, direkt nem fejtettem ki túl sok paramétert, csak maga az MFB hitel mechanizmusa érdekel, hogy ez is olyan-e, mint sok más esetben tapasztalom: pályázatírókra kihegyezett pénznyelő, a ténylegesen elfolyó pénzek kisebb hányada jut arra amire szánják, a nagyobb hányad a "táplálkozási lánc" feljebb elhelyezkedő tagjainál marad, úgy mint kenőpénzek, túlárazás, "tanácsadási-", meg "pályázatírási" jutalékok.
Kapásból tudok több olyan házat, ahol gyakorlatilag semmi értelme a beépített tetőteret is fűteni, de azért fűtik mint az állat. Mert egy idős házaspárnak (a gyerekek már rég kirepültek) rohadtul szüksége van kétszáz négyzetméterre meg hat fűtött szobára.
Létezik ANNYIRA jó hőszigetelés, hogy tulajdonképpen mindegy, hogy hogyan/mivel fűtsz :)
"az aktuális előírásnak megfelelő állapotra nem lehet utólagos hőszigeteléssel felhozni egy 25 éve épült átlag házat."
Ez így nem igaz. Megfelelő szakember és elegendő pénz segítségével még némelyik 100-200 éves házat is át lehet alakítani akár passzívházzá is. Az, hogy "átlag" ház az nem jelent semmit, az egyik "átlag" házat viszonylag olcsón lehet marhajól hőszigetelni, a másik "átlag" házat viszont csak rettentő drágán.
Ezek a dolgok ott szoktak megbukni, hogy hozzáértő emberre (tanácsadásra) nem költünk és magát a munkát is meg kellene oldani lehetőleg ingyen. Na így valóban nem lehet jól megoldani a dolgot, mert az ingyen is tanácsot adó kocsmai ivócimborák között a legritkább esetben akad profi energetikus :)
"a tetőtér beépített, tehát bele kéne venni a komplett tetőfelújítást is."
Vagy a beépített tetőteret átminősíted egyszerű padlástérnek és az aljára ledobsz 30 centi üveggyapotot.
Víz-gáz-fűtésen olvastam az imént, hogy kiviteli tervre, kokrét energetikai számítások nélkül építkeznek manapság (kokrét esetben, de a könnyítések óta gondolom szinte mindenki). A ház paraméterei ránézésre hozzák a normát, 15 cm grafit a falon, meg 20 centi valami a födémen, 10 cm a padlóban, de pl fűtés nincs betervezve, kérdéses hogy egy ilyen saláta tervcsökevény alapján mi fog elkészülni pontosan, és azt hogy ellenőrzik. De ezt hagyjuk is, rám nem vonatkozik.
Ami viszont érdekelne:
Én egy 25 éves házat szeretnék energetikailag korszerűsíteni MFB *hitelre*, de tudtommal nem igen kaphatok hitelt, mert az aktuális előírásnak megfelelő állapotra nem lehet utólagos hőszigeteléssel felhozni egy 25 éve épült átlag házat.
Kokrétan: ha ablakcserét és külső hőszigetelést is szeretnék egy gerébtokos ablakokkal szerelt, B30-as falú valamin, akkor ahhoz hogy MFB hitelt kaphassak rá, teljesítenem kéne az aktuális energetikai előírásokat az elkészült állapottal, de ez gyakorlatilag (gazdaságosság szempontjából mindenképpen) lehetetlen, mert a tetőtér beépített, tehát bele kéne venni a komplett tetőfelújítást is. A tetősíkokban csak 10cm kőzetgyapot van. Héjalás és meglevő hőszigetelés visszabontása, szarufa magasítás 20 centiig, aztán közé 20 centi gyapot (lehet hogy ez is kevés?), majd új héjalás. A homlokzati szigetelés + ablakcsere nem elég a követelményekhez, a tetőfelújítással együtt meg egyszerre nagyon nagy összeg. És mindig bizonytalan vagyok, hogy egyáltalán lehet-e sikerrel pályázni ilyen ingatlan adottságok mellett.
Csinált valaki ilyet sikerrel? Kizárólag pályáztató cégen keresztül sikerülhet, vagy eleve esélytelen? Bankban voltam év elején, és hozzámvágtak egy nyers pdf-et hogy azt nézegessem. Gondolom az esetek nagy részében pályázatírókon keresztül megy, és azok tudják a menetrendet, gördülékeny az ügyintézés. De ha én kis pista magam szeretném intézni, az extra kellemetlenséggel járna a banki ügyintézőnek. Egy sima hitelfelvétel is nagyon macerás volt mikor legutóbb intéztem ilyet 4 éve, rendszeresen pótlásokat kértek, utólag tájékoztattak arról milyen papírból hányat szerettek volna kapni, és hasonló nyalánkságok - és ott különösebb technikai előírásoknak még csak meg se kellett felelni. Bármilyen tanácsot, tapasztalatokról infót elfogadnék!
Mi a véleményetek azzal kapcsolatban, hogy a szimplafalú dréncsövet csak max 1 méter mélységig ajánlják?
Nálam lenne egy 3-4 méteres rész, ahol a támfal előtt (ahonnan jöhet a víz) 2 méter mélyen futna a cső kulé kavics ágyban, geotextiliával burkolva a kavicsot. Ezen agyalok, hogy valóban összecseszi-e a szimplafalú csövet a nagyobb terhelés, vagy sem.
"a padló szinten télen 5 fok van fejmagasságban 20 fok. "
Ez a különbség azért van, mert túl hideg a falak + mennyezet belső felülete. Ez hőszigeteléssel orvosolható (nem a lábazaton, hanem a falakon + födémen). A padló közlében a belső felületek hőmérséklete mérhető (a hideg felületek mentén lehűlt levegő leszáll és lent szétterül). Minél melegebb a fal+födém felülete, annál kisebb a levegő hőmérséklet különbség lent és fent (passzívházban fél fokon belül is lehet).
Mi egy kádárkockát bővíttettünk meg totál felújítottuk 3 éve húsz millába került,igaz rendesen meg van csinálva de egy új ház se került volna sokkal többe,és akkor azt olyanra csinálom ahogy akarom belső elrendezésileg.
A vizet úgy csináltasd meg, hogy EGYSZERŰEN (két mozdulattal, vízaknába leereszkedés nélkül) is vízteleníteni tudd a csőrendszert a téli fagyok idejére. Mondd azt a mesternek, hogy olyan legyen a fagymentesítés, hogy egy szőke nő is el tudja végezni egy perc alatt.
Mindig hasznos a külső nézőpont. Elgondolkodtatott jó pár tanács. Mekk mester nyers zárszavai is sokat segítettek :)
Azt hiszem, az lenne a legjobb, ha hagyom a terveket a manóba, a vizet azért még bevezetem (így is-úgy is kelleni fog), mert csak kellene egy wc meg egy kézmosó, de a lehető legegyszerűbb módon, tényleg csak egy kagyló meg egy kézmosó, max. egy zuhany, mert ha kint vagyunk a gyerekekkel, ennyi csak kellene. A többi munkát, pl. az egész konyhát, meg minden mást úgy teljesen elhagyom. Ha ez belefér a rászánt egymillió-kétszázba, jól van.
Ennyit rászántunk, nem fog fájni a hiánya, de azért hasznosan akartam elkölteni.
Magam is ilyen pénznyelőben élek . ;-p Sokat spórolhatsz , ha magatok csináljátok a munkák nagy részét . Ez viszont rengeteg idő , no meg mellékesen jó pár szakma elsajátítása . Ha szép a környék és csak nyaralónak használnád , akkor csak egy kis lakrészt alakítsál ki egyenlőre a többinél meg csak állagmegóvás . A lényeg a tető , ne ázzon be ill a csapadékvíz elvezetés a háztól ( ereszcsatorna ) . Még van vagy 30 éved a nyugdíjig , ne renoválással töltsed . Bőven ráér ez majd akkor (ha összehozod addig a szükséges pénzt és még mindig ott akarsz élni ) és ugye harminc év alatt sokat fejlődnek az anyagok és technológiák is .
"Ettől még lehet benne egy +vendégszoba azon ritka alkalmakra amikor esetleg ott alszik pár napot a család, unoka kivételesen."
Sejted-e, hogy abban a kő-izében mennyibe kerül egy emberi lakhatásra alkalmas (lakályos, fűtés+hűtés+hőszigetelés) helyiség kialakítása? Kezdjük azzal, hogy valószínűleg nulla a vízszigetelés a talaj felől.
Csak a szakmunkák munkadíjából ötven évre kijön egy vendég-lakosztály egy közeli szállodában :)
"reális átgondolás a nyugdíjas éveimre azért nehézkes, mert még csak 33 vagyok, de nagyon igyekszem"
A dohányzás és az alkoholizmus csak optikailag öregít, a nyugdíjat nem hozza közelebb :)
"rajzon a tervezett előszoba/étkező és konyha alsó (kinti) fala vastag, gondolom teherhordó"
Akkor ez NEM egy klasszikus kádárkocka, csak egy kádárkockának álcázott (utólag bővítgetett) parasztház-szerűség. Nézz utána, hogy nem-e vályogból van ráadásul.
Végezz részletes számításokat többféle lehetőségre, ezek között szerepeljen egy olyan verzió is, amelyben az egész házat lebontod az alap síkjáig, arra jön egy teljes felületű vízszigetelés, hőszigetelés és egy JÓ energiatakarékos ház. Elsőre durvának tűnhet a javaslatom, de a jelenlegi ház toldozgatása sem lesz sokkal olcsóbb, viszont a végén továbbra is egy szar házad lesz (energetikailag és szobabeosztásilag), csak épen kissé feljavítgatva. Az építkezés végéig maradjon meg a melléképület, addig van értelme.
"nincs annyi pénzünk, hogy elbontsuk az L alakot, és újraszabjuk a tetőt,"
Zárd le a házat és tíz évig spórolj, addig ne is nyúlj hozzá. Ez a ház most egy szarrakás, kevés pénzből csak egy kisminkelt szarrakást tudsz csinálni belőle, ami ráadásul folyamatosan nyelni fogja a pénzed halálod napjáig. És ez most nem vicc.
Renaultmánia, igen, a hosszútávú tervek között van a külső szigetelés, arra voltam kíváncsi, hogy most, amikor alakítjuk a fürdőszobát-konyhát, mit érdemes ennek fényében elvégezni. Pl. a padló alászigetelését. Egyéb belső szigetelést nem terveztem. A falak, és a födém nyilván más tészta, most nem is aktuális, de majd kap egy 30 centis kabátot az egész egyszerre, ha ott járunk. Egyébként pont ott voltunk tegnap, a tároló sehol nem vizes, ez jó pont. így vízszigetelésben nem annyira, inkább hőszigetelésben kell gondolkodnom, azt hiszem.
Japofan, teljesen egyetértek, az első lépés a vízszigetelés. Az alap és a falak között hogy csinálok vízszigetelést? Csak nem bontom le az egészet?
A padlót hőszigetelését még értem, feltöröm a szobák paldóját , aztán mehet a szigetelés.
A helységek átrendezése... Ez egy pici kocka. Nincs benne szinte csak a két szoba, az előszobát használták konyhának, fürdő-wc-víz nuku. Kerti pottyantós van. A tervezett átalakítással is csak egy kicsi konyha és fürdő lesz, úgy gondolom, nem lesz felesleges helyiség. Másrészt most hozzá van építve a többi szervesen, azt lebontani nekem sokkal nagyobb melónak tűnik, újra kellene szabni/rakni a tetőt is.
Padlófűtést nem tervezek, és valóban, a gáz bevezetését sem :)
Mivel itt már írtátok korábban, hogy az ablakcsere a komfortérzetet javíthatja ugyan, de hőszigetelési szempontból nem tesz sokat hozzá a dologhoz a falhoz és a födémhez képest, azt sem tervezem mostanában. A mostani kétrétegű.
És igen, hosszú téli estéken az olvasás a program :) (A reális átgondolás a nyugdíjas éveimre azért nehézkes, mert még csak 33 vagyok, de nagyon igyekszem)
Hooti, teljesen igazad van, az eresz az első, ezt javasolták nekünk is, már el is kezdtük felrakni.
Kedves Mekk mester:
A rajzon a tervezett előszoba/étkező és konyha alsó (kinti) fala vastag, gondolom teherhordó (bár egy ilyen kis házban melyik nem az...) gondolom ide valami oszlopzat kellene hogy megálljon. A két helyiség közötti fal kibontására mi is gondoltunk, valószínűleg akkor így lesz.
A tornác felfalazása-üvegezése téma nálunk is, bár a ház elvesztené a parasztházas jellegét, az átalakítás pedig szeretne ráerősíteni erre. Mondhatnám, hogy egy kádárkockát szeretnék parasztháznak álcázni, de ez már abszolút esztétikai, és nem energia-hatékonysági kérdés :)
Ahogy Japofannak is írtam, nincs annyi pénzünk, hogy elbontsuk az L alakot, és újraszabjuk a tetőt, így muszáj maradnia. Nem tűnik melléképületnek, a ház szerves folytatása, csak külső szoba, olyan mint egy vendégszoba vagy nyári-konyha.
A teraszt mi az L alak által közrefogott területre gondoltuk, a föld szintjére, a házból a verandáról jönne le lépcső (4 lépcsőfok). A romok alapján régen is így volt. Ha jól gondolom, a munka nagyjából úgy kell kinézzen, hogy az alap termésköveinek bevakolása-hőszigetelő réteg-lépcső.
Sajnos sok esetben a szűkös pénztárca miatt azzal kell főznünk, ami van. Abszolút megértem, hogy egy kocka hőszigetelése sokkal egyszerűbb lenne, de az élet sokszor nem ideális...Ebből kell kihozni a lehető legjobbat.
A vastagság nem probléma megvettem 10 cm vastag narancssárga lépésálló szigetelést. Viszont a földben a kövek egyenletlenül vannak földel összerakva. Arra semmiképp nem tudom felragasztani. Leások berakom melléje föld nekinyomja alapnak. Azt se tudom milyen mélyrevan a kőalap letéve. Na de holnap nekifogok amíg megfagyna a föld meg akarom csinálni .
Van egy 5ször 4 méteres műhelyem teljesen egyedülálló kis ház. A problémám hogy kő alapra van rakva és fából épült ,és a padló szinten télen 5 fok van fejmagasságban 20 fok.
A padló alatt beton van rajta 5 cm vastag lépésálló szigetelés .
Lábazati szigetelést szeretnék csakhogy a talajszint alatt egyenletlenek a kövek. Gondoltam flexel levágnám azt amelyik kiáll a fal síkjából.
Kérdésem mennyi mélység a minimum amennyít le kell ássak?
- a gangot a ház külső síkjában befalaznám /ablakoznám /erkélyajtóznám
- kibontanám az étkező és a konyha (rajzon alsó) falát, valamint kibontanám a közöttük lévő falat is (a ház alsó fele egyetlen nagy helyiség, ennek végében kialakítanék fürdőszobát)
- lebontanám a gazdasági épületet: ocsmány látvány, értéke nulla (hiába mondott mást az ingatlanügynök) + oda kerül a díszkert egy harmada
- az így megmaradó (most már valóban) kocka házat profin hőszigetelném
- a ház kert felőli oldalára csinálnék egy 2-3 méter széles teraszt a ház teljes szélességében
- a telket hátafelé ferdén feltölteném a terasz szintjéig (mínusz öt centi)
Ha hagyod a tetőket, akkor mielőbb csatornát pótold. Eláztatja így az alapot, ház tövét (ami a nem fűtés miatt télen megfagy, repeszt), ami nem jó, később rengeteg bajod lehet belőle.
Szigetelést mindig kintre teszünk. Kivéve ha műemléket védünk. Akkor belső. Vannak kalkulátorok az interneten. Azzal lehet kalkulálni a hőveszteséget. Ehhez kell ismerni a fal szerkezetét vastagsásgát. A pénztárca határozza meg a szigetelés vastagságát. De törekedni kell a minél vastagakra. A jelenlegi tárolót érdemes feltölteni. De ha gondoljátok akkor mehet némi padlószigetelés is. Első kép szigetelés nélkül van. És ha le akarnám most szigetelni akkor nekem már 17cm vastag hungarocellt kell használnom hogy a szabványt elérjem. Nem csak a falat lehet ellenőrizni vele hanem a plafont...
Rosszul fogalmaztam: semmilyen modern fűtése nincs. Egy darab teakályha van, meg egy sparhelt, mindkettő bekötve a kéménybe. Csak a pontosság kedvéért.
Ja, még annyit: a gáz sincs bevezetve, az épületnek semmilyen fűtése nincs. Csak a villany van bevezetve, jelenleg 3 új konvektor fogja tartani az 5 fokot télen.
Tanácsot szeretnék kérni. Nagyon nagyon kezdő vagyok, tavaly vettünk egy kádárkockát, hétvégi házként funkcionál. Télen nem nagyon vagyunk ott, nyáron hétvégén, esetleg a nyári szünetben. Kb. 10*10-es, oldalt hozzáépítéssel. A kert felől így fest:
Eddig nem tudtunk semmit kezdeni vele, gyűjtöttük a rávalót. A tető egész jó, de a hozzáépített rész mennyezete néhol hiányos.
Most tanulom, mit is vettem, ha jól gondolom, ez kő alapon b30-as téglákkal épült, fa gerendázattal, és stukatúrral. (kb. 60-as évek)
Majdan nyugdíjas éveimet itt tölteném, de a lényeg: most szeretném bevezetni a vizet, kialakítani a konyhát és a fürdőszobát, mert az sincs. Az elnagyolt, általam rajzolt terv szerint valahogy így nézne ki:
(Ez annyiban változott, hogy a fürdőszoba melletti helyiséget is egybenyitnám vele, egyfajta mosókonyhát kialakítva.)
A házon sehol nincs szigetelés, viszont a magas lábazatnak köszönhetően nem vizes. (azt hiszem, sokkal jobb így, mint egy elrontott szigetelést helyrehozni).
Olvasom vissza a fórumot, tanulom a kifejezéseket, de tessen figyelembe venni hogy hölgy vagyok, elég kevés műszaki irányú tapasztalattal :)
Mi az, amit most szükséges megcsinálni az új helyiségek kialakításakor? Milyen hőszigetelést kellene tenni és hova, figyelembe véve, hogy csak nyaraló, és ha majd több időt töltenénk ott, az egészet leszigetelnénk kívülről vastagon?
A leendő konyha-helyiség mostani funkciója leginkább egy tároló, a földszint alatt kb fél méterrel van az alja. Ezt emelnénk meg hogy kialakítsuk a konyha padlóját. Mire kell figyelnem ez esetben? Gondolom a kivitelező csak teledobálná sittel, lebetonozná, és csókolom.
A vízréteg korlátlanul elnyeli a vízgőzt, szóval abszolút nem párazáró. (Lásd Paksi Atomerőmű lokalizációs torony) Másrészről ki is bocsátja, ez egy dinamikus egyensúly.
A lakás felé nem szokott menni a pára fordított rétegrendnél, miután egy víz- és párazáró kátránypapír-réteg van arra.
Ahol megtalálja a kiutat a víz, vagy ahol befolyt, ott megtalálja a pára is.
A jégből gond lehet, mert az nem folyik, ellenben tágul. (Ha mondjuk nem lakják a lakást, akkor az XPS alatt is lehet jég.
Hát ja, csak a mai szakemberínséges világban könnyen eljut az ember oda, hogy "jó, akkor viszlát, van elég munkánk máshol is".
Megkérdezte, kitől is kaptam a telószámát, megmondtam, utána mondott 4000Ft/nm árat a munkadíjra, minden benne van, számlával. Ez, ahogy nézem, igen kedvezményes ár.
Ettől függetlenül nem fogom hagyni, hogy bármi is lazábbra sikerüljön. Túl sok munkám van a házban már nekem is.
Le kellene bontani a jelenlegi hálózott rétegnek a tetejét, mert rések vannak az osb és a eps között az elcseszett felragasztás miatt, legalább rendesen le kellene zárni. Alul már le van. Lehet, hogy nincs légáramlás az eps mögött, de biztosra akarok menni. Ez nincs benne az árajánlatban. Dübelezni is kell még pluszban, az benne van.
Az XPS majdnem tökéletesen párazáró, de csak majdnem, tehát egy icipicit még ő is páraáteresztő.
A fordított rétegrendű hőszigeteléseknél az esővíz befolyhat a táblák közé/alá, ez szinte semmit nem ront a hőszigetelés hatásosságán, mivel maguk a táblák zárt cellás habból vannak.
Ha ez a hőszigetelés két rétegből áll, akkor a két réteg közé is befolyhat a víz, márpedig egy vízréteg azon nagyon kevés anyag egyike, ami 100 százalékosan párazár. Tehát ekkor az alsó XPS réteget felülről egy tökéletes párazáró réteg zárja le, megakadályozva belőle a pára távozását a külvilág irányába, ekkor az ott lévő pára esetleg más utat talál magának, akár lefelé, a lakás irányába.
A két XPS réteg közé befolyt víz csak rohadt lassan tud eltávozni onnan, ezért akár hetekig/hónapokig is működhet ott nem kívánt párazáró rétegként.
Ha alul-felül lezárják az egészet, akkor még működhet, de hogy az értelme mi, arra én sem tudok rájönni. Hacasak az nem, hogy jól meg lehet pumpolni a kamuextra munkával a megrendelőt.
Egyébként tavasszal jönnek hozzánk is felrakni a plusz homlokzati hőszigetelést, végre készre is színezik majd, hát kíváncsi leszek, hogyan akarják felrakni. Az mondjuk nem tetszik, hogy eleve indítósínt akar a szaki, pedig alul fent van már egy sor XPS, körben, kiszintezve, látta is, akkor minek?
Rokoni korrekt építkezésen dolgozó kivitelező ajánlotta, vagyis jó szakember elvileg.
Én csináltam pont ilyet. Igaz itt 2 réteg volt, a felsőt könnyebb volt leszedni.
A hálózást/glettelést/színezést le kell "hántolni". Ehhez érdemes kisebb darabokban megvágni (akár flexxel is).
Ha alányúlsz valami lapos szerszámmal a vágásnál, meg tudod fogni, és lehúzni egyben. Valamennyi eps golyó azért marad rajta, de szépen le tud jönni, főleg ha trehányul csinálták a hálózást.
Ez után jöhetnek a dübelek. Ha ki tudod húzni a szegeket, akkor jó, ha nem, akkor meg kell vágni a dübelfejeke (pl. flexxel :)), és akkor hozzáférsz a szeghez. Nekem fém szegek voltak, így kijöttek egyben, műanyagnál nem tudom mi a helyzet, ha beleszakad, akkor sem akkora gond később, legfeljebb a tányért kell rendesen levágni, és akkor lecsúszik a lap róla.
Ha megvan, egyik végén elkezded bontani az eps-t. Én vettem rókafarkú fűrészt direkt erre a célra, és addig játszottam a lapok mögött, amíg el nem vállt a ragasztó (kocogtatni, fűrészelni...). Ha a lapok nincsenek összeragasztva, akkor jó, ha mégis, akkor körbevágod előtte azt is. Ja és még csináltam laposvasból egy plusz szerszámot, mivel fűrészből csak ilyen 40-50 cm-est kaptam. Megéleztem az egyik végét, és ahová nem ért a fűrész, ezzel dolgoztam (lehet, ez is elég lett volna, fűrész nélkül).
A lapokat utána már könnyű megtakarítani a ragasztótól.
Ja, kesztyű erősen javallott, amikor a fal és eps találkozásánál dolgozol, különben bőrhiány léphet fel.
"15 centis fehér EPS-t, DE! alatta meg függőleges stafnizás fa lécekből."
Van az a röhejes butaság, miszerint a hőszigetelés és a fal között KÖTELEZŐ légrésnek lennie. Lehet, hogy a ház gazdája annyira magas szinten magáévá tette ezt a marhaságot, hogy egyenesen egy átszellőztetett légrést kért a hőszigetelése alá :)
Én azt mondanám neki, hogy ez a légrés minél vastagabb, annál hatékonyabb, akkor a legjobb, ha a légrés vastagsága eléri az öt métert, ezért Amerikában a hőszigetelést legújabban már nem a házfalra teszik, hanem belülről a kerítésre :)))))
Sziasztok.Homlokzat vakolatra(weber pas 15(vizes bázisú akril kötöanyag)lehet e lábazati vakolatot rádolgozni?Mivel egy bizonyos helyen tévesen a járólapig lett a homlokzati vakolat rásimitva,viszont legalább 30cm magasan jó lett volna lábazati(weber mozaik,marmolit)vakolatot inkább felhordani.Szerintetek a homlokzati vakolatra rásimitható a lábazati mozaik vakolat 30 cm magasan?Anyagok bánthatják egymást?
"Külső 15cm-es hőszigetelést raktunk.Rejtett csatorna fut a ház oldalán 4 ponton.Ez nem lett a téglába bevésve."
"Tervező szerint nem gond,mivel a tégla önmagában is hőszigetel."
Itt kezdtem volna el gyanakodni. Tényleg a tégla is fel tud mutatni valami hőszigetelést, de aki spórol valamiért mégsem ezzel akarja megoldani mert még a jobbak sem annyira jók, hogy ezzel megérje...
"Azt olvasgattam,hogy az így keletkezett hőhíd miatt akár felesleges is a szigetelés"
Nálunk meg 1 ideig az volt a téma, hogy a csatorna tartó miért nem műanyag fém helyett, meg az mekkora hőhíd (kb. 7 darab), mert valahol ezt írták.
Aztán megkérdeztem kollégát akinél 20cm grafitos homlokzati szigetelést tettek fel, vajon náluk műanyag-é már a csatorna tartó konzol rúdja. Mivel ott sem, akkor most felesleges volt a sok drága szigetelés?
A másik problémám pedig hogy "pogácsás" rendszerrel ragasztottak,de az oldalait nem húzták ki ragasztóval.Egy cikk azt taglalja,hogy óriási volt emiatt a hőveszteség.
Sajnos ez tényleg gyakoribb mint kellene (én is láttam). Teljesen körbe nem is lehet, mert valahol ki kell jönni a levegőnek felrakásnál, de az is gyenge érv, hogy egy fordított U betűs kenéshez annyira sok ragasztó kellene. Mivel a ragasztó sem igazán hőszigetelő ettől még valamelyest mindig felfelé fog áramlani a meleg levegő, de legalább kevésbé tud áramlani. Az, hogy ez ténylegesen mekkora veszteség számomra nem tűnik egyszerűen becsülhetőnek.
Szakik, a következőt láttam ma: régi magánház, de az a magas típus, utcafrontos. Nem tudom miből épült, kőporozottnak tűnt, és rakják fel a kb 15 centis fehér EPS-t, DE! alatta meg függőleges stafnizás fa lécekből.. ?? Legalábbis úgy tűnt, mintha ezekre a lécekre rakták volna az EPS-t. Ez miféle módszer?
A lefeszítéskor a ragasztó valószínűleg ki fog tépni egy kis darabot az EPS-ből.
De 20 centi vastagból remélhetőleg csak annyira kis darabot, hogy attól még vissza lehet tenni a másik falra (a ragasztási pogácsák helyén lesznek mondjuk 2 centis tépett mélyedések).
Ki kell dolgozni egy mélyen alányúlásos feszítési módszert, ami nem töri el a táblát, 20 centi vastagot szerencsére nehéz eltörni.
Vásároltam egy házat aminek a fedett terasz részét szeretném beépíteni szoba kialakítás miatt. A falakon 20 cm eps található ragasztóval és dübellel rögzítve. A beépített részen szeretném eltávolítani mert azzal egyrészt helyet is nyerek illetve felesleges beltérben a szigetelés. A kérdésem van e valami módszer arra, hogy a leszedésre kerülő eps-t viszonylag sérülés nélkül tudjam eltávolítani ,hogy az új falrészre visszatudjam tenni ,mert ahogy néztem az árakat elég magas áron lehet beszerezni plusz így nem kéne vesződni az eltüntetésével.
"az így keletkezett hőhíd miatt akár felesleges is a szigetelés,jobb ha inkább nincs sehol,mivel egységes akkor a ház.
Az igaz, hogy hőhidaknál törekedni kell a minél kisebb különbségre, de így megfogalmazva ez egy orbitális hülyeség.
"Érdemes lenne valahogy purhabot fújni mögé?(max 2cm menne be sztem)"
Érdemes. De a nagy tágulású occsó purhabok belsejében hatalmas buborékok is lesznek, ezért a mezei purhab nem hőszigetelő anyag. Ami jó neked: polisztirol ragasztóhabok és szerelőhabok, ezek csak kicsit dagadnak, ezért sűrű cellaszerkezetűek, tehát jól hőszigetelnek.
"Egy cikk azt taglalja,hogy óriási volt emiatt a hőveszteség."
Ha nagy, alul-felül nyitott rés van a hőszigetelés és a fal között, az szerintem akár a felére is csökkentheti a hőszigetelés hatékonyságát. Tehát kifizetted a pénzt egy teljesen jó hőszigetelésre és a nagyeszű mester csinált neked egy féligszart :) A fal és a hőszigetelés közötti rést felül LÉGMENTESEN zárd le (pl a fent említett valamilyen kis dagadású habbal), de olyan lelkiismeretesen, hogy az egész házon körben egyetlen ceruza méretű lyuk se legyen. A rés alulról is legyen lezárva, de ott elég, ha pl betömködsz a résbe pl üveggyapotot 5 centi mélységig.
Külső 15cm-es hőszigetelést raktunk.Rejtett csatorna fut a ház oldalán 4 ponton.Ez nem lett a téglába bevésve.Tervező szerint nem gond,mivel a tégla önmagában is hőszigetel.Azt olvasgattam,hogy az így keletkezett hőhíd miatt akár felesleges is a szigetelés,jobb ha inkább nincs sehol,mivel egységes akkor a ház.Érdemes lenne valahogy purhabot fújni mögé?(max 2cm menne be sztem)
A másik problémám pedig hogy "pogácsás" rendszerrel ragasztottak,de az oldalait nem húzták ki ragasztóval.Egy cikk azt taglalja,hogy óriási volt emiatt a hőveszteség.
Még nincs leszínezve a ház,de ennek tudatában lehet nem is kéne?
Kőműves javasolta, hozzá téve, hogy fél táblával vízben és függőben eltolva a jobb zárás érdekében,de gondoltam inkább utána járok.De csak lapos tetős infót találtam.
Csinálnék egy XPS-19mmOSB-XPS szendvicset purhabbal telibe ragasztava (a kötés idejére súllyal leterhelve!, hogy ne dagadjon szét...)
Aztán ezt méretre vágva az OSB-vel az élére állítva beraknám a küszöb alá.
Felül kültérre is jó akril/sziló ragaccsal telibe kenve a küszöbhöz tőmítve-ragasztva.
Miközben alul dagadós purhabbal felfelé feszíteném a küszöbnek...
(küszöböt az esetleges hordósodás-felhajlás ellen egy ajtónyilás méretű léccel középen kitámasztani a kötés idejére)
Ha megkötött a purhab, síkbavágás és a vízzárás (vízszigetelés) megoldása valami kenhető 2K trutyival és padlónál egy kis hajlaterősítéssel (háló vagy esetleg spéci erősítő szalag).
Sziasztok. Utólag mit érdemes a bejárati ajtóknak a küszöbök alá tenni? 3-5 cm-es hézagok maradtak a küszöbök alatt. Gondoltam habüvegre, purenitre vagy ytong starta. Melyiket érdemes ezek közül utólag befarigcsálni? :)
a szerelőbetonra (ha jól hívom) van lesütve a bitumenes lemez, ez a vízszigetelésem, bent is ez van még. A napokban rakjuk a 5+10cm lépésállót, fóliát, esztrichet.
Ahogy a képen látod, a kinti udvar szintje most szinte ezzel van egy síkban, de sittel feltöltött a talaj, ezért rendelnék rá földet majd a későbbiekben. Amennyi földdel feltöltöm, annyival leszek a vízszigetelés fölött. Az xps-t 23cm-rel lejjebb tudom vinni a jelenlegi vízszigetelés alá a sávalapig, csak a purhabos ragasztással lesz-e annyira vízálló, h a nedvesség nem éri el az eps elemeket? A kőművesem szerint, ha csinálunk egy kavicsos réteget vízelvezetésnek, akkor azzal megoldjuk. Ezt én veszélyesnek érzem, mert mi van ha nem sikerül és szétmállik az eps?
Vagy ha dréncsővet fektetünk le az nagyobb biztonság?
Ahogy korábban írta valaki, igen mi kértük azt, h ne legyen lépcsőzés a kertkapcsolatban, ezért jött elő ez a probléma.
Menet közben a tervezővel, kőművessel közösen módosítottunk a terven, h induló elem ne 40-es legyen csak 25-ös, h majd xps-t rakhassunk rá a víz miatt.
Ha a kémény saját hőszigetelése szar (vagy nincs is)
és ha a kályha kályha is szar (nem csak a lakást fűti, hanem a kéményt is)
akkor a kémény külseje fel tud melegedni akár annyira, hogy a páraáteresztő fóliában kárt okozzon, sőt akár annyira is, hogy a NEM tűzálló gyapotot is megrongálja.
A fóliát mindenképpen elhúznám a kémény oldalától és valószínűleg a kéményt is körbecsomagolnám min. 5 centi vastagon tűzálló gyapottal (mégpedig minél magasabban, a jó fűtési hatásfok + huzat miatt)
Már majdnem a végén járok a korábban beszélt fafödém kőzetgyapot nem járható szigetelés készítésben de közbe jött egy fontos kérdés.
Van egy kis kályhánk amivel rásegítünk a padlófűtésre, ez be van kötve egy kéménybe ami elégé felszokott forrósodni, hogyan járjak el ennek a körbe szigetelésénél?
Körbe raktam szépen a kéményt a gyapottal és a fóliát is úgy vágtam hogy egy 10 cm felhajtottam a kéményre majd azt körbe ragasztottam ragasztó szalaggal vastag cellux, de nem vagyok benne biztos hogy ez nem veszélyes a páraáteresztőfólia kicsit "műanyag" és a cellux sem az igazi. Mit javasolna?
Ne engedjem rá a fóliát a kémény téglára csak a gyapot legyen ott? Vagy használjak más fóliát?
Erre nem gondoltam, mármint az EPS-víz kapcsolatra. A bitumeneslemezt nem tudom felvinni, mert megolvad az alsó elemem, mivel tudom azt vízszigetelni?
A jelenlegi talajszint az nagyjából a szerelőbeton magasságáig van. Tehát az ICF elem most onnan indul, erre hozatnék majd később 10-15cm feketeföldet. Az Isohell elem 35cm magas.
Bent 25cm lesz a rétegrendem a képen látható szerelőbetontól 10+5cm lépésálló+7cm esztrich + az egyebek.
Ha a szakemberek megkérdeztek egy másik szakembert, akkor nekik hinnék nem egy fórumnak, ahol nem tudni ki válaszol: egy hangmérnök, vagy egy unatkozó tíz éves gyerek.
De hogy írjak hasznosat is:
Tömeg - rugó - tömeg.
Ezt hangoztatják mindig a hozzáértők, nálad a dupla kartonok adják a tömeget, akkor középre rugalmas anyag kell.
Ha a 75-ös profilba 10cm-es táblásat veszel az nem fog beférni, az 5 centis meg nem ér hozzá a kartonhoz.
Viszont 10 centis tekercses az szépen befeszül a kartonok közé, rugalmasan megtámasztva/megfeszítve a kartonokat.
Ha 20-25 cm marad, és 25-ös az elem, akkor kb. annak az aljáig lesz elföldelve. A teljes zsalukő + beton lesz földszintben. Mostanában ez a divat, terasz, padló az udvar szintjén, gondolom azért ki van találva, hogy működjön, bár én is inkább a hagyományos, kiemelt lábazat híve vagyok.
Mivel az XPS tábla 60 centi széles, azt én felraknám azt egyben, a maradék 10-re meg ha van kedved, vagdoshatsz darabokat, de szerintem annak a magad megnyugtatásán kívül más haszna nem lesz.
IsoShell ház, a sávalapon zsalukő, aljazatbeton, rajta egy 25-ös elem (5+15+5cm azaz 5 cm szigetelés kivül), efölött 40es elem (5+15+20cm). A sávalap és a 40-es elem közt cca 70cm van, lábazat szigetelésre szándékoznék 10cm-es XPS-t vagy Expert fixet. A végleges földfeltöltés után a mostani első 40-es elemhez képest 20-25cm maradna lábazatnak.
Az XPS 60cm-es azt javasolnátok, h mindenképpen vigyem le a sávalap szintjéig vagyis 70cm-t szigeteljek?
Külön vízszigetelés kellhet még vagy az 5cm-es cseppentő mellett már nem kell?
A vízelvezetésre mit javasoltok?
Még egy kérdés, felhívott a gk szerelőm egy akusztikai céget, ha dupla karton borítás mellett 75-ös profilban egy válaszfalban melyik szigetelést javasolnák, a válasz az volt, h ne a táblásat, hanem tekercses gyapot szigetelés a jobb hangszigetelő. Guglizva mégis táblásat látok többet beépíteni.
Nem szeretnék fölösleges forintokat kidobálni, mint ahogy sokszor ajánlottátok pl. egy födémszigetelésnél a fújt, zártcellás fújt mert bőven elég a legolcsóbb gyapot 3*10cm-ben.
A villanydobozokat kihagytam, szerencsére nem sok van. Glettelni nem akarok, mert a dübelezés problémás a monolit födém miatt, annak a súlyát meg dübel nélkül biztos nem bírná el a cucc. Akinek nem tetszik :)
Gondoltam, hogy takarás előtt végigfotózom, hogy megtudjam keresni, ha valamit majd akarok.
Ha nem dagad, akkor nagyon sok kellhet belőle. Hőszigetelése hasonló nagyságrend, mint az eps-é. Ahol nagyobb hézagok vannak, oda raknék eps darabokat. Nem egyszerre kell kifújni, felviszel egy réteget, aztán megvárod, míg megköt, aztán mehet a következő. Vigyázni kell, lehetőleg ne csepegjen a nyakadba. A végén síkba vágod és mehet a hálózás/glettelés, ha akarod. Ahol kötések, elágazások vannak, azt lehet, kihagynám, ha javítani kell, ne kelljen keresgélni. Ja, és ha nem elég merev a cső, érdemes odafogyelni, nehogy elnyomja a dagadó hab.
Az az. De jó lenne a 10 cm-es eps-hez legalább megközelítőleg hasonló hőszigetelési értéket is elérni. Erre jó lehet a pur hab? Milyen típus? Nem lenne rossz, ha nem dagadna túlságosan pl.
Pince födémet szigeteltem ragasztott eps-el. Az ott vezetett víz+fűtés+villany miatt van pár "strangom", amit ki kellett hagyni. Ezeket a legideálisabb lenne valamiféle purhab szerűséggel kifújni: De ilyesmit csak kivitelezővel együtt találok, ami luxus, mert az egész nincs 10 m2. Tudnátok ötlettel szolgálni, mivel lehetne megoldani a dolgot?
Sziasztok terasz víz szigetelésnél elegendő a 2 réteg oxidált bitumenes lemez ? Vagy legyen egy réteg oxidált és arra rá egy réteg sbs modifikált bitumenes lemez ?
Székesfehérváron szinte minden boltban az oxidált bitumenes lemezre akarnak rábeszélni, mert olcsóbb és az van készleten. Sbs modifikált lemezt nem tart egyik bolt sem mert az 17ezer ft / tekercs.
Az oxidált bitumenesből meg csak 7-8ezer ft / tekercs.
Erre a bitumenes lemezre jönne még 7 cm beton réteg a teraszon. Bocsi ,hogy itt kérdezem de a másik topicban eddig nem tudtak válaszolni.
Nagyon köszönöm az ötletet és a részletes leírást!
"- a gerendák aljára és keresztbe tartóváz közte gyapottal (a tartóváz közé ~2 cm szélességi túlmérttel beszorítva)
- a tartóváz aljánál dróttal/madzaggal és szögekkel rögzítve"
Ezt ha kicsit még meg tudnád magyarázni, azt megköszönném. Milyen tartószerkezetre gondolsz? A gipszkarton álmennyezet tartószerkezete erre nem megfelelő?
akkor odamegy egy idegesítő hülye mint én és elmeséli, hogy körben a falak mentén a pára hogyan tud mögé jutni (megkerülni) a tökéletes fóliázásodnak.
Hát én pl. kétoldalas ragasztó meg sziloplaszt segítségével tökéletes illesztést csináltam, de ha belemegy a pára a vakolatba, és a ragasztás felett kijön belőle, az ellen semmi sem véd.
Ha hibás (ereszt) a technológiád, akkor hiába többszörözöd: olyan, mintha lyukas lenne a vödröd, ezért beletennél egy másik lyukas vödröt :)
Ha viszont TÖKÉLETES a párazárásod, akkor elegendő egy réteg is.
Maga a fólia tökéletes, az ember az, ami tökéletlen: a felrakott kész rétegen lyukak, rések lesznek és amikor mindezekre nagyon odafigyelsz és azt hiszed, hogy tökéletest alkottál, akkor odamegy egy idegesítő hülye mint én és elmeséli, hogy körben a falak mentén a pára hogyan tud mögé jutni (megkerülni) a tökéletes fóliázásodnak.
"hátha van olyan szigetelőanyag, aminek nem kell "atombiztos" rendszer, hogy túléljen 10-20 évet..."
Ha a pénz nem számít, tehát nem baj, ha a födém hőszigetelése drágább, mint maga a ház :) akkor erre is van megoldás. Ha maga a hőszigetelő anyagában párazáró (zárt cellás habok), akkor is elfelejtheted a pára-problémákat. Ilyen anyag pl az XPS hab és a helyben szórt ZÁRT CELLÁS poliuretán hab (az XPS-nél csak az illesztési vonalakra kell odafigyelni, a helyben szórt habnál nincsenek illesztési vonalak).
...és ha a födémet tartó fa gerendázat sokszor nedves, akkor beindulhat a korhadás és egy szép napon akár le is szakadhat a födém - csupán a pára-szabályok félvállról vétele miatt.
"És ha az van, hogy anno (1930-at írunk) simán a deszkára öntötték a betont, tehát nincs fólia a beton és a deszka között? "
1930-ban tudtommal nem létezett könnyűbeton (ami öntés közben átfolyik a legkisebb résen is, ezért fóliát kel alá tenni).
Hagyományos (sűrű, földnedves) beton mehet közvetlenül deszkára is, ebben az esetben (fólia nélkül) a réteg páraáteresztése valamivel jobb lesz. Ez viszont nem változtat azon, hogy az alsó (gipszkarton feletti) párazáró réteget el lehet cseszni annyira, hogy alul olyan annyira sok pára jut be a hőszigetelésbe, amennyi nem képes távozni a felső betonrétegen keresztül.
Ha képes lennél a lakás felől TÖKÉLETES párazárást csinálni, attól kezdve ezzel az egész pára-dologgal nem kellene többé foglalkozni. Ez az egész pára-keverés kizárólag azért van, mert nem vagy képes tökéletes párazárásra.
Ha erre találsz megfelelő szakembert aki leírva/aláírva vállalja a felelősséget a számításért akkor hajrá. Minden más esetben -bár akár működhet is- a kockázat a tiéd és nem kicsi.
Természetesen megcsinálhatod saját felelőségre, hiszen azt csinálsz amit akarsz.
Gondolhatod, hogy te 1000%-os biztosan meg tudod oldani párazáróra az alsó réteget. És gondolhatod azt is, hogy ezt soha senki nem fogja átfúrni már az életben.
Azonban ezt nem igazán fogja itt javasolni neked senki jó szájízzel.
Ha a gyapot nedvesedik azzal egy önmagát gerjesztő folyamat alakul ki, miáltal a nedves gyapot mégjobban fog nedvesedni.
A legnagyobb problémád nem a gyapottal van/lesz/lehet majdan, hanem a szerkezettel. Ha azok a fagerendát átnedvesedve 2-3-5 év alatt elrohadnak, az egész plafon a fejedre is szakadhat.
Annyi lenne az okoskodás , hogyha a gipszkarton fölé raksz egy nem tökéletes párazárást , akkor a padlásbetonnal csapdába ejted a bejutó párát , ami kicsapódva a hideg beton fa felőli oldalán szétrohasztja a 80 éves deszkákat , gerendákat . Ha a betonra rakod a hőszigetelést , akkor a beton nem hűl át és nem csapódik ki rajta a feljutó pára .
4. és ha az átszellőztetést a felső deszkázat és könnyűbeton rétegek átfúrásával, azaz szellőzőfuratokkal oldanánk meg? Tehát a két réteg pl 20 vagy 30mm-es lyukakkal teljes padlásfelületen 40cm-es hálóban (ezek az értékek hasraütésre jöttek nyilván) át lennének fúrva. Persze lenne jó pár furat, amire egy-egy bútor kerülne, de összességében talán tudna szellőzni.
1. Azt hiszem a párazáró fóliáról, hogy az a feladata, ami a nevéből következtethető. Legalábbis furcsa számomra, hogy egy 80 éve (oda sem rakott) beton alatti fólia párazáróbb, mint a frissen felrakott.
2. ötletként felmerült, hogy dupla gipszkarton - dupla párazáró fólia lenne az alsó réteg, ez azon kívül,h költséget jelent, miért nem lehet jó megoldás?
Tehát tényleg érdekelne, hogy miért nem lehet kialakítani a párazáró réteget. A "mert csa"k az annyira nem segíti a felfogásomat ;-) (persze ha ez érdekel Téged vagy bárkit is)
3. nem feltétlenül szeretnék gyapotot, hátha van olyan szigetelőanyag, aminek nem kell "atombiztos" rendszer, hogy túléljen 10-20 évet...
Egyáltalán, az a baj,h az a könnyűbeton olyan szinten párazáró, sőt párazáróbb, mint a párazáró fólia, hogy a gipszkartonon, majd a párazáró fólián átjutó pára a szigetelőanyagot átnedvesíti, mivel a betonon az már nem tudna átjutni a szellőztetett padlástér felé?
Ezért írtam, hogy csakis a szigetelésen belül legyen.
Nem párazáróbb, mint a párazáró fólia, de párazáróbb, mint az elb..ott párazáró fólia. Ez utóbbit pedig nagyon könnyű elérni.
"Mintha megsüllyedt volna az egész hozzáépitett rész,és a betonjárda nem engedte a hőszigetelőt a fallal süllyedni"
Ez is lehetséges, de valószínűbbnek tatom, hogy a járda emelkedett meg (felnyomta a talaj). Lézeres vagy slag vízmértékkel nézzétek végig a járda síkját.
A stukatúr lebontása mint ötlet most jött,h így meg tudnánk menteni a padlásteret, mint tárolót, és nem a mostani felületre szórnánk fel 30 cm gyapotot, h újabb problémát jelentsen: min fogunk fent közlekedni (kár lenne veszni hagyni ~150m2-t) /persze értem én,h ki kell szórni ami nem kell, de ebben IS még gyenge vagyok/
ugye mivel felújításról van szó, ezért a padláson lévő könnyűbeton adott. Így oldották meg anno. A második (alsó) képem a mostani állapot, kivéve a könnyűbetonra rakott hőszigetelést, mert az lenne az utólagos szigetelés.(elszúrva a járó-pakolófelületet)
Tehát javaslatod szerint törjem fel a már meglévő, sima felületű betonréteget, termeljem le a padlásról, és az alatta lévő deszkák közötti réseken (vagy azokat is megbontogatva tudna szellőzni a szigetelés, ha jól értem...
És ha a betont hagynám, de 2 réteg gipszkartont tennék az álmennyezetre, olyanformán, hogy alulról a padlás felé menve:
-gipszkarton
-párazáró
-gipszkarton
-párazáró
-szigetelőanyag
-deszka
-könnyűbeton
Ez hülyeség? Illetve ha maradna a felső rajz, azaz stukatúr lebont, álmennyezet és könnyűbeton alatti deszka közé olyan szigetelőanyag jönne, ami miatt nem kellene elbontani a könnyűbetont? (aki tippel /nem számol/ és eltalálja,h hányszor szerepelt a könnyűbeton az oldalon, vendégem 1 sörre :-) )
Egyáltalán, az a baj,h az a könnyűbeton olyan szinten párazáró, sőt párazáróbb, mint a párazáró fólia, hogy a gipszkartonon, majd a párazáró fólián átjutó pára a szigetelőanyagot átnedvesíti, mivel a betonon az már nem tudna átjutni a szellőztetett padlástér felé?
Üdvözlet a fórumozóknak!Tanácsra lenne szükségem,polysztirol hőszigetelési hibával kapcsolatban.Lényeg,hogy vásároltam egy lakóházat,amely 9 éve épült,majd 5 éve hozzáépitettek egy kb 10 mx7 m-es lapostetős ,teljes terjedelmében alápincézett részt.A9 éve épült alatt nincs pince.Az egész épület polisztirol hőszigetelő rendszerrel van ellátva,a lábazat is,egészen a járdáig ami körbeveszi az épületet és a szigetelés rá van ültetve!! A lábazat ezzel a szemcsés műgyantás valamivel van 60 cm magasan ellátva!A gond az hogy az utólag hozzáépitett házrész lábazati hőszigetelő része elvált, elrepedt vizszintesen és kipuposodott eltávolodott,kihasasodott, a faltól! Mintha megsüllyedt volna az egész hozzáépitett rész,és a betonjárda nem engedte a hőszigetelőt a fallal süllyedni.Érdekes,hogy nem mindenütt és nem egyforma mértékben.Az nem kérdés hogy le lesz szedve az alja és újra lesz csinálva,de mi okozhat ilyen jellegű hibát.????????????Köszönöm a hozzáértő álaszokat!!
Neked reklámszerződésed van valami könnyűbeton gyárral? :) Mert mindkét rajzodon van könnyűbeton, de egyiken sincs haszna, sőt, a felső rajzon még kárt is okoz.
Ha a felső rajzról eltünteted a könnyűbetont és a hőszigetelés jól ki tud szellőzni a deszkák közötti (5-10 mm-es) réseken, akkor a felső rajz használható megoldásnak tűnik.
"amiket próbáltam végig olvasni, de nem kaptam megnyugtató választ"
Nem olvastál el te semmit sem, mert lusta vagy és készem szeretnéd a választ megkapni. A fórumban legalább kétszáz helyen szerepel a válasz a kérdésedre.
most rakják fel a szigetelésemet egy új házra, de sajnos a falat rakó kőműves nem dolgozott túl jól, ezért előfordul 1-2cm rés a fal és a szigetelés között. Láttam sok beszélgetés ment itt erről a dologról, amiket próbáltam végig olvasni, de nem kaptam megnyugtató választ. Egyszintes a ház, szigetelés megy fel a tetőig. Ott hogyan tudom jól lezárni, hogy ott a meleg levegő a kürtő miatt ne szökjön el? fújjam ki pur habbal?
A födémen lesz 30cm kőzetgyapot, az össze lesz engedve a szigeteléssel.
házfelújításban vagyunk, hőszigetelés előtt. A következő ötletünk támadt, szeretném ha segítenétek dönteni!
Stukatúros a mennyezet. Felette fa gerenda födém, azon deszka majd könnyű beton. De alább a képek.
Van-e annak értelme, hogy a mennyezetről lebontsuk a stukatúrt, az azt tartó deszkát és mivel mindenképpen raknék fel gipszkarton álmennyezetet, ezért az álmennyezet fölé, a gerenda padlás felőli deszkázatáig be tudnám rakni a szigetelőanyagot, min 30 cm vastagságban.
A másik kérdés, hogy ha ez így működik, milyen szigetelőanyag lenne jó, ami berakható, 10-20 év múlva is tudja még nagyjából amit tudnia kell, megfizethető, stb stb.
Így gondolnánk:
Ez lenne a másik eset, amikor megmarad a stukatúr, felkerül az álmennyezet, ilyenkor azt a 30 cm szigetelőanyagot a jelenleg járható padlásfelületre kellene felraknom, amivel újabb problémát keletkeztetnék: a tárolást és a járhatóságot kellene újra megteremtenem...
Praktikus kérdésem van külső hővédő roló ügyben amit a héten szereltek fel, de nem voltam otthon igy akkor nem tudtam megkérdezni.
Télen, amikor pl. elmegyünk hosszabb időre, 1-2 hét, akkor lehet-e leengedve hagyni a rolókat, hogy ezzel is javitsuk az ablak hőszigetelését? (Harol márkájú és csak franciául van egy rövid ismertetőnk, ez egy kicsit olcsóbb volt mint a Renson.
Az logikusnak tűnik, hogy ha jeges, havas, akkor ne húzzuk föl, de gondolom, hogy ezek azért valamennyire birjak a hideget?
Üdv ! Hát ......" vakolat stb ami akár több cm vastagságban is felhordható" ,van de leesik ??!! Hát ......" végeredmény elfogadható- sőt szinte tökéletes legyen",nehezen sok utólagos szívással ??!! Hát ......,merre jártál mikor történtek ezek a gányolások ?:(
Ui: Fent már írja a szaki a javítási maximumot/lehetőséget !:)
Esetleg van olyan ragasztó, vakolat stb ami akár több cm vastagságban is felhordható és ezek ki lehet vele egyenesíteni pl a falat? Van egyáltalán valamilyen megoldás, hogy a végeredmény elfogadható- sőt szinte tökéletes legyen?
Egyébként most egy komplett építőipari nagyvállalatot kerestem meg ők tavasz-nyár környékéig elvannak, szóval addig van időm hogy megbeszéljem velük milyen megoldással lehetne javítani. A lényeg... hogy egyáltalán elvállalják-e... mert még az sem biztos!
Milyen módszerek vannak? Rátenni még pár cm vastag réteget pl? Vagy van valami módszer, hogy el lehessen a felső háló+ ragasztó réteget távolítani, majd javítani a hibákat?
Ha komoly a kérdésed akkor keresni egy normális minőségben dolgozó szakit és azt megfizetni.
Visszaolvasva a HSZeidet úgy látom az egész projekt a spórolásra volt kiélezve. Sajnos igazolta is a több évtizedes/százados kollektív tudás legfőbb alaptételét ami a húsról és a levesről elmélkedik.
