vagy megvolt vagy nem volt meg, de a fő kérdés, hogy hol volt, hol nem volt
Gondolom nincsenek GPS koordináták a pápa levelében az egyházszervezet földrajzi elhelyezkedéséről. Névhasonlóság alapján utólag birodalmat építeni, és azt hazudni, hogy mindig is ott volt, az szép szláv szokás.
871-ben, azonnal amint hatalomra került, Szvatopluk kiűzte a keleti frank papokat területéről, és Rómához fordult. 873-ban Metód, aki korábban Pannonia érseke volt, és akit a frank püspökök bebörtönöztek, kiszabadult és a pápa Moraviába helyezte, ami ekkortól Pannonia érsekség székhelye lett – egy olyan területé, amit Szvatopluk nem birtokolt, s ezt a címet a terület zömét birtokló frankok nem ismertek el. Nem világos, hogy vajon Moravia maga formálisan egyáltalán részét képezte-e Metód pannoniai érsekségének. 880-ban Szvatopluk morva érsekséget kapott VIII. János pápától Metóddal az élen. A folyamat részeként Szvatopluk 'átadta' országát Szent Péternek, a pápa védelme alá helyezve azt, legitimizálva ezzel a keresztény morva államot, s ezzel visszautasítva – a másik keresztény főhatalom védelmét élvezve – a Birodalom hegemonisztikus törekvéseit.(*43) Az új érseknek azonban ellenzékkel kellett szembenéznie Wiching, Nyitra püspökének személyében, aki különösen Metód makacs ragaszkodását a szláv liturgiához arra használta, hogy a pápához végeérhetetlen panaszáradatot küldözzön.(*44) Metód 885-ös halálát követően Szvatopluk valamennyi követőjét kiűzte, míg a pápa megtiltotta a szláv liturgia használatát. Metód tanítványai elsősorban Bulgáriába menekültek, ahol a szláv iskoláztatás új központját hozták létre. A morva egyház sorsa 885 után homályos. Csak egy további püspöke volt, Wiching, aki 891 előtt távozott, püspök nélkül hagyva Moraviát. Úgy tűnik, hogy talán 885 után röviddel kísérlet történt a Moraviában működő passaui főpresbiterség működésének fölújítására; ezen időszakból viszonylagos bőségben ismertek ólomkeresztek a passaui egyházmegye szláv sírjaiból, beleértve Moraviát is.(*45) II. Mojmír megkísérelte helyreállítani a morva érsekséget 898-ban. Engedélyt kapott IX. János pápától erre, és egy érsekből és két püspökből álló pápai delegáció megnevezett egy érseket és rendelkezett négy alárendelt püspökről.(*46) A morva érsekség eképpen újjá lett szervezve, de nem világos, hogy az új érsek (akinek neve nem ismert) valaha is fölvette volna hivatalát. 906-ban Nagymorávia összeomlott a magyarok támadásai miatt, és az egyházi élet véget ért.(*47) Úgy tűnik, hogy a pogánysághoz való visszatérésre került sor, de ennek mértéke és természete nem kinyomozható. Az egyedüli közvetlen bizonyíték egy pogány áldozati hely Pohansko közeléből, ami egy templom romjaira létesült.
Petr Sommer, Dušan Třeštík, Josef Žemlička: Bohemia and Moravia, In Nora Berend (ed.) Christianization and the Rise of Christian Monarchy, 223-224. o.
Mondanám, hogy Pannonia viszonylag jól eligazít bennünket, de nem értenél egyet. Így aztán egy "ismeretlen" terület lokalizálásához aligha van sok haszna, ha egy másik "ismeretlen" területet vonunk be.
Ám legyen, már csak azt kellene kideríteni, földrajzilag hol helyezkedett el ez a 11.sz-i másolatban felbukkanó elnevezés, ami elvileg ugye Pannonia része kellett hogy legyen. A DAI elég pontosan megadja, hol helyezkedett el Szvatopluk országa, s minő véletlen, Szent Andronikosz sirmiumi székhelye épp ott volt.
A római források jellemzően Pannoniához kötik Metód tevékenységét. Az ószláv/görög források is használják a Pannonia megnevezést működési területére, de ezek (legalábbis a szlávok) a "morva" elnevezést is. Egy folyamat eredményeként nyerte aztán el az érseki rangot, a püspökséget még Kocel közbenjárására állítólag.
Bobától két részlet ezt illetően még:
Another letter by the same pope [VIII. János] to Sventopolk shows that Methodius was ordained in Rome, during the pontificate of Pope Hadrian II, as archbishop to Sventopolk.(*2)
*2 [...] "Methodius vester archiepiscopus ab antecessore nostro, Adriano scilicet papa, ordinatus vobisque directus"; ibid, [MGH. Epp. VII.] No. 200.
The only expression resembling the Latin form "Moravia" in the title used for Methodius in ninth-century official documents is in a letter of Pope John VIII: "Methodius reverentissimus archiepiscopus sanctae ecclessiae Marabensis."(*10) This is the title which gave rise to the assumption that Methodius was archbishop of "Moravia."
*10 MGH. Epp.., No. 255.
Boba: Moravia's History Reconsidered, 87. és 91. o.
Elég rendezett szakmai hátterű kiadványok az Akadémiai Kiadó ezen kötetei
------------------------------
Kétlem, hogy ők kikeresték és lemásolták a vatikáni titkos archívumból, ...mondom, hogy olyan ez a dokumentum, mint a Yeti. Egyébként az "Industriae tuae" kezdetű pápai bulláról van szó, ezen a néven szokás hivatkozni rá. Eredetije nincs meg, de állítólag egy 11.sz-i Monte Cassino-i kódexben szerepel a bulla másolata, amit a vatikáni archívumban őriznek. A latin szöveget az interneten gyakorlatilag lehetetlenség fellelni, csak szlovák, illetve cseh ferdítések forognak közkézen.
Egy 1969-es cseh kiadványban van meg valahol a latin szöveg, alkalomadtán utánanézek. De ha esetleg csupán erre a kiadványra hivatkozik az Akadémiai Kiadó kötete is, akkor ennyit a szakmai háttérről.
Nem tudok róla, hogy ebben a levélben szerepelne ilyen titulus. Mindenesetre érdekes lenne, ha valaki ténylegesen bemutatná, mert ez a levél olyan mint a Yeti. Mindenki beszél róla, de ténylegesen senki sem látta. Nyilván nem véletlen, hogy nem mutogatják, idézni is csak kivonatosan és ferdítve szokták, pedig érdekes dolgok vannak benne.
Azt látom ebben, hogy a Salzburg pannóniai pozíciójval és szerepével elégedetlen Róma keres itt megoldást a saját hatalmi- és érdekszférája keretein belül, hogy Salzburg ellenében felléptessen valakit az újonnan szervezett, vagy inkább szervezendő terület (Pannonia) fölé.
------------------------------------------
Inkább Salzburg volt elégedetlen és Rómán keresztül intrikált annak érdekében, amit írsz. Róma inkább Metód párti volt, kiszabadítása is az ő közbenjárásukra történt, amikor a salzburgiak bebörtönözték
...például VIII János pápa 879 június 14-én kelt levelében, melyben Rómába hivatja Metódot. "SUPRA REUERENTISSIMO METHODI ARCHLEPO PANNONIENSIS ecclesie"
Róna-Tas szerint a baskíriai Kunduruš folyónév volgai-bolgár eredetű, s a Kundurcsa mondható inkább baskírnak. Hangsúlyozza: ilyen önálló magyar szó, hogy kondor, nincsen, előfordul viszont a türköknél a kunduz és a baskíroknál a kondoz 'hód' jelentéssel. Kimutatható továbbá a mai baskíroknál a kondorszok kifejezés 'hódfű' értelemmel. Ezzel kapcsolatban jegyzi meg, hogy az -š toldalék milyen gyakori a baskírban. (Hungarians and Europe in the Early Middle Ages; Central European University Press, Bp., 1999, 433.)
Niederhauser Emil: "A miskolci Baán István a bizánci források Tourkia metropoliáját Kalocsával azonosítja, hiszen Szt. István idején két érsekség csak úgy állhatott fenn egyidejűleg, ha egyikük ortodox volt. A keleti egyházban metropoliát akkor hoztak létre, ha néhány püspökség már több évtizede működött. 1028-ban a császár Jóannészt nevezte ki Tourkia érsekévé, ez nyilván a Szent István és II. Baszileiosz közti együttműködés eredménye. Hierótheosz erdélyi működésére már 953-ból van adat. A kétféle érsekség egyidejű fennállására analógia van Dél-Itáliában, ahol persze ez etnikai különbségeket is jelent, ezek Magyarországon ekkor nincsenek. A püspök és a papság tartozhatott az egyik, illetve a másik egyházhoz. 1050-ben Georgiosz a kalocsai érsek, aki lehetett görög, a későbbiek latin nevűek. Kalocsa-Tourkia alá valószínűleg az erdélyi, a bihari és a csanádi püspökség tartozott. A keleti befolyás révén Bizánc is segítette Magyarország betagolódását Európába. A szegedi Olajos Teréz I. András és Konsztantinosz Monomakhosz császár kapcsolataira az 1142–52 közt készült és ajándékba kapott Monomakhosz-korona mellett még egy, legújabban, 1992-ben előkerült forrást ismertet. A forrás egy 1053/54-ből való dél-itáliai oklevél, amely szerint egy Cirill nevű szpatharokandidatosz, tehát viszonylag magas rangú katonatiszt, aki egy magyar helyőrség élén állt itt, birtokot adományoz egy igumennek és testvéreinek. A tiszti rang alapján a magyar csapat létszámát mintegy 1200 főben kell megállapítani. Cirill már valószínűleg régebben élt itt, hiszen csak így szerezhetett olyan birtokot, amelynek egy részét el is adományozhatta. A barii évkönyv még 1227-ben is az itt katonáskodó népek sorában említ Turcit, ezek lehettek magyarok. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Imre herceg 1022 táján vett feleségül egy bizánci hercegnőt." (Klió 2000/3)
Ez csak formai kérdés. Már a IV. században a pannóniai és az illyricumi egyházmegyék felett állt a prímásként az itteni püspök, 870 után pedig VIII. János pápa két levelében is Pannónia, ill. 'Maraba' érsekének nevezte Metódot. Ugyanez a cím olvasható többek közt a Naum- és a Kelemen-legendákban is.
Függetlenül attól, hogy a térkép egy része merő baromság, ebben még akár lehet is valami. A kalocsai érsekségnek egyáltalán a létére is nehezen találnak magyarázatot a történészek, a határai viszont hellyel-közzel egybeesnek azzal, amit általában a IX. századi bolgár uralom kiterjedésének gondolnak.
Ehhez két adalék: Kézai is ír arról, hogy a székelyek 'átvették a vlachok betűit', konkrétan három jel, az e, a v és a zs glagolita ábécéből került át a rovásírásba. Ez esetleg jele volna annak, hogy a Kárpát-medencébe is eljutott Bulgáriából a kereszténység, főleg, ha a honfoglalás után fennmaradt Dél-Erdélyben a bolgár uralom, ahogy Kristó állítja. Hierotheos 'Turkia püspökeként' ezt újította meg 950 táján, Istvánék pedig esetleg emiatt kezelték külön missziós területként Dél-Délkelet-Magyarországot Esztergomhoz képest.
Másrészt több helyen azt olvason, hogy egy bizonyos Salzburgi Krónika 873-ra vonatkozó bejegyzése Bács várára utal, nem tudom, valóban így van -e. Bácson a XI.-XII. században görög szertartást követő papok működtek, sokan kapcsolatba hozzák a sirmiumi érsekséggel, a kalocsai püspökségnek pedig már a XI. századtól lényegében második székhelye volt.
A szogd yγar --> ótörök (ujgúr) iγar 'erős' szóval állhat összefüggésben a Fejér megyei Igar község neve. (1988-ban Fülöp Gyula avarkori vezéri sírt közölt innét.) Vélhetően Eger(szeg) nevek is.
Ezen túlmenően a juhar (tájnyelvi igarfa/iharfa) és az égerfa neve is.
